ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 20 ก.ค. 2024
- A kevésbé ismert harckocsikat bemutató minivideó-sorozat 6. évadának 8. részében a világ legfurcsább sorozatgyártású fő csataharckocsija, a svéd Stridsvagn 103-as, becenevén az S-harckocsi debütál.
Ahogy egy kedves néző felhívta rá a figyelmet, 6:30-nál az 1930-as évekbeli 105 mm-es löveg valójában az 1960-as évekre értendő, 23:00-nál pedig a védelem értékénél a grafika hibásan 3-at mutat.
0:00 - Előzmények és tervezés
5:08 - Konstrukció
13:11 - Gyártás, harctéri teljesítmény és változatok
19:35 - Értékelés
Tudsz olvasni? Akkor irány az elfnet.hu/
Nem tudsz olvasni? Akkor is, szépek a képek.
Nem is beszélsz magyarul? Akkor van egy jó hírem: most már igen.
A videókról: elfnet.hu/videoink.php - วิทยาศาสตร์และเทคโนโลยี
![S5E2 - AMX-13 [PÁNCÉLOS PAKLI]](http://i.ytimg.com/vi/mDbzjyxcroE/mqdefault.jpg)
![S5E2 - AMX-13 [PÁNCÉLOS PAKLI]](/img/tr.png)
![Szovjet harckocsi-fejlesztés; 1919-35 [HADITECHNIKA]](http://i.ytimg.com/vi/QbTyzXkfYs0/mqdefault.jpg)
![S6E7 - M551 „Sheridan” [PÁNCÉLOS PAKLI]](/img/n.gif)
Nekem speciel tetszik ez a mondhatni magyaroshoz hasonló megoldás: "Leginkább a tornyot találjak el? Akkor ne legyen torony!"
Nekem ez a harckocsi tetszik. A torony hiánya egy további előnyt eredményez, ami modern eszközök ellen is jól véd. Sokkal könnyebb álcázni. Az álca nincs útban a nem létező forgó toronynak.
Na pont rá vártam :)
23:18 ha jól látom a sziluettet akkor a kpfz70 vagy mbt70 (ahogy legalábbis nevezik), amerika-német közös főcsataharckocsi program része volt.
Hogyan nem tudsz toronytalálatot kapni? Úgy hogyha nincsen tornyod. :D
200iQ-s svéd megoldás :D
Korábban láttam már képeket az Strv 103-ról. Akkor azt gondoltam, hogy ez egy páncélvadász.
A konstrukciót látva fel nem merült bennem, hogy ez egy MBT.
Szia, 6:31-nél az hangzik el, hogy "az 1930-as évekre", de gondolom a '60-as évekről van szó.
Teljesen igaz: a helyes információval frissítettem a videó leírását.
A kedvenc harckocsim. Nagyon vártam már a videót róla. Köszönöm! :)
Nagyszerű videó, gratulálok!
Nagyon örülök hogy erről a tankról is készült videó
Zseniális ez a cucc :) "Kár" hogy élesben nem mutathatta meg tudását.
Érdekes volt köszi😉🤗
Nagyon jó lett!
A mai MBT-k összehasonlítása lesz valamikor?
Nem tervezem, de a sorozat a 2019-ig hadrendbe állított harckocsikkal foglalkozik, ezért előbb-utóbb (külön-külön) modern típusok is fel fognak bukkanni.
Némi plusz infó. Az ukránok kaptak 10 db tovább fejlesztett modelt. Dízel, elektromos a meghajtása, és aktív vizuális, és infra álcát kapott. Már több ütközetben is voltak, és igen hatékonyak.
Kis kiegészítés: A test elejébe szerelt motor csak RPG-k, vagy gyenge HEAT lőszerek ellen véd, illetve APHE lőszerek ellen. Erősebb HEAT robbanófejek, és tömör lövedékek (AP, APDS, APFSDS) gond nélkül átmennek rajtuk. Továbbá hiába döntött nagy szögben a tank eleje, a szovjetek már a T-64-esekkel APFSDS-t lőttek, és a későbbiekben a régebbi tankjaik is tudtak ilyen lőszert lőni, ami ellen a döntött páncél kb semmit nem ér, hacsak ilyen 87 fokos, vagy nagyobb szögben meg van döntve, ami nem igazán lehetséges. (vagy hát lehetséges, de akkor a tank nagyon hosszú lesz)
Valóban; ahogy a videó végén is elhangzik, a típus páncélzata nyíllövedékek ellen már nem védett és a hidegháború után egy teszten egy T-72-es találata elöl átütötte a frontpáncélt, áthaladt az egész járművön, majd a hátsó páncélt átütve távozott.
Az Strv 103-asnál erősebb szögben megdöntött páncélzatú harckocsiról nem tudok, bár a szovjetek éppen erre a problémára válaszul tervezték az Objekt 490-est.
cdn3.russian7.ru/wp-content/uploads/2018/10/1-131.jpg
@@Elfnethu Igen, ismerem azt a monstrumot (meg kb az összes szovjet csodatank prototípust). A kommentemben a fő fókusz az első részén lett volna (csak hosszúra írtam a második részt), amiben arról beszéltem, hogy a motor már akkor sem, most meg főleg nem nyújt védelmet, sőt, hátrányos is, mivel a tank eleje nagyon fel tud melegedni, ami miatt a hőképalkotó rendszereken világít mint egy karácsonyfa. AFV-ken van értelme ennek, mivel az valóban képes megvédeni a legénységet régebbi RPG, HEAT és ATGM találatoktól. A motor fajtájától, a találat helyétől is nagyon függ, de max 450-500 mm extra páncélt adhatnak ezek ellen.
87 fok?
Inkább pár tizen fokos döntés nem?:)
@@GergelyPal. attól függ, hogy honnan számítod a szöget.
@@o-hogameplay185 A 90 fok az a függőleges, a teljesen vízszintes meg a 0 fok....tehát a vízszintesből indulsz ki.
A döntött páncél a kettő között valamelyik....pl extrém döntött az 30 fok, 15 fok stb...
Alap meg pl 45-60 fok...
Szerintem mindenhol így számolnak.
23:06 a grafikánál 2es van de a védelemnél 3 lett kiírva
Köszönöm; én nem vettem észre. Utólag a videóba belejavítani már nem tudok, mindenesetre a helyes információt feltüntettem a videó leírásában.
105 miliméteres páncéltörő ágyú 1930-ban? 6:30
Köszönöm, az ellenőrzésnél nem vettem észre.
Csak nem tudok olvasni: értelemszerűen 1960-as évek (a helyes információt feltüntettem a videó leírásában).
Hát... 10,5 cm PaK?
Èrdekessège, hogy olyan alacsony, hogy egy búzatábla mögött is el tud rejtözni
Az OBJ 775-nek is lehetett állítani a hasmagasságán? Élőben közel sincs 1.75 magas.
Mivel a T-64-es (nem állítható) futóművére épült, ezért nem, de a magasság csak a jármű legmagasabb pontját jelenti. Az Strv 103-as például 2,4 magas (a légvédelmi géppuskával együtt), de anélkül csak 2,14 méteres, maga a test pedig csak 1,9 méter magas.
@@Elfnethu Igaz a tetejére szerelt géppuskát nem számoltam bele. Viszont akkor van itt egy kis érdekesség. A képen az ember az OBJ 775 mellett olyan 1.50, maximum 1.60 magas. Gyanítom az ilyen alacsony embert külön keresték. Lehet pont ezért nem ez lett a befutó! :D
@@Bartlebihun Azt gondolom, az Objekt 775-ösnek is az a problémája, hogy az alacsonyabb test nem növeli drámai mértékben a védelmét, miközben már egy "sima" szovjet harckocsiban is nagyon szűk a hely (pl.: nagyapám is azért lett T-54-es töltő, mert csak 160 cm magas volt), ezek után nem tudom, hogy a 775-ösnél milyen magasság határt kellett volna szabni.
@@Elfnethu Én arra gondolok hogy ez inkább csak egy próba volt. Kíváncsiak voltak milyen lenne. Persze soha nem az égimeszelőket keresték tankokba de oda állsz mellé (elé) és nehéz elhinni hogy létezik olyan kicsi felnőtt ember aki ebbe beleférne. Különben mutattam azt a fekete-fehér képet barátnőmnek és azt mondta hogy az ilyen magasságú ember oroszban abszolút nem ritka. Barátnőmre lett méretezve a tank mert ő 1.60 magas. :D
ezaz !!!
Lesz majd videó az olasz progettóról?
Amennyiben a kérdés a World of Tanks című játék olasz "Progetto" páncélosaira irányul, a válasz az, hogy több okból sem (nem felelnek meg a következményeknek): a sorozatban (az évadzáró bónusz epizódokat leszámítva) kizárólag sorozatgyártású típusok szerepelnek, ezen páncélosokból azonban egyetlen prototípus sem épült.
@@Elfnethu értem. Igazából nem tudtam, hogy nem kerültek sorozatgyártásba.
Köszönet a lényegretörő mégis informatív és nyilván komoly utánajárást igénylő munkáért.
De végül hiába a svéd mérnökök szorgalma és találékonysága és a svéd ipar magas színvonala, Svédországot egyetlen harckocsilövés nélkül foglalták el az importmajmok.
A háború formája és fegyverzete annyira megváltozott, hogy néha még azt is nehéz felismerni, hogy háború van. Mire észbekapnak, el vannak taposva.
Mikor a svédek a mindenre használható bicskát átdolgozták egy precíz harckocsivá :D
ez a hadi dolog olyan hogy kitalálsz valamit leteszteled kiderülnek a gondok utána mész kijavítod és mire sorozatgáyrtásba kerül van aki már lepipál és jobbat épít... ettől függetlenül ez egy rendkívül ritka elgondolása és egyedisége a tankoknak mert ez egy páncélvadász de mégsem, egy főcsataharckocsi, de mégsem, egy könnyű harckocsi, de mégsem közepes is, de mégsem, jó is meg nem is, egyedi is meg nem is... olyan semmilyenes de még is valami :D ez mondhatjuk hogy egy hetzer utód ami szintén ilyen volt hogy mindenre jó de semmire sem :D szerintem nincsenek a tankok világában zsákutcák, csak egyszerűen nem az lett a nyerted továbbgondolás és lefogadom hogy 10-20éven belűl megint lesz egy hasonló mint a hetzer és s103-as ""útód"" mindennek megvan a maga előnye és hátránya...
Hogy lenne könnyű harckocsi?
11:30 várj várj várj az ott jobboldalt egy brazil harckocsíííí?!
12:54 ott van a kis hamis :D (HETZER)
Azért jó durva volt, hogy elbírt úszva egy Hetzert is! :D
5:15 "fő csata harckocsi". Ez nagyon fájt. Ha emlékem nem csal, kifejtettem már korábban, hogy a magyar szakzsargonban az még mindig alapharckocsi.
6:32 "A típus az 1930-as évekre nyugaton egyeduralkodóvá váló 105mm-es páncéltörő löveget hordozta..." Bocsánat, de mi a fene? Ez szerintem nyelvbotlás akar lenni, és az 1960-as éveket akartad mondani. Mert ugyan tényleg bőven volt 105mm-es ágyúval felszerelt harcjármű a 30-as években, de az javarészt nem szárazföldi, hanem vízi volt (korvettek, fregattok fő fegyverzeteként, cirkálók, csatahajók másodlagos fegyverzeteként volt hadrendben), és ami szárazföldi volt, az is kötöttpályán mozgott (páncélvonat, vasúti ágyú).
9:39 "... de úgy, hogy a vezető mögött helyet foglaló töltő hátrafelé nézett." Még egy nyelvbotlás. Épp előtte említetted, hogy automata töltésű az ágyú. A vezető mögött helyet foglaló parancsnok ugyan előrefelé nézett, de a + 1 rádiós/sofőr azonban valóban nem.
A rácspáncélzattal nem találták fel a svédek a spanyolviaszt. A II.VH kései szakaszában - példának okán - a szovjetek is szereltek kiegészítő jelleggel rácsozást a tankjaikra, a náci Panzerfaust/Panzerschreck veszélyt enyhítendő.
A hidropneumatikus felfüggesztés az alapharckocsiknál nem terjedt el (komplexitási és súlyproblémák miatt), de bőven vannak könnyebb harcjárművek, amik alkalmazzák. A gázturbinás hajtómű és az elöl lévő motor azonban tényleg kevés helyen köszönt vissza azóta, előbbivel a T-80 és az Abrams, utóbbival a Merkava rendelkezik. Előbbi drága, és magas fogyasztású (mint azt később magad is írtad), utóbbi pedig számomra érthetetlen, miért nem nyert szélesebb körben teret.
Ha már gázturbina és magas fogyasztás: leállíthatták a turbinát és még így is tudtak bőven célozni, elég volt meghajtásnak akkor a dízel is, és egyébként is, a turbinát csak szükség esetén adták rá (pont, mint a hajók esetében, ez az ún. CODAG - Combined Diesel And Gas rendszer). Ennek persze megvolt a maga hátránya: bonyolultabb váltóművet eredményezett.
A szovjet tankok tény, alacsonyabbak voltak mint a NATO-béli társaik, viszont ez egy komoly hátulütővel járt: nem igazán voltak képesek negatív szögbe (magyarán vízszint alá) kitéríteni a löveget, már csak azért sem, mert egyrészt az ágyú a toronyba viszonylag alacsonyan volt beépítve, és akármennyire is jó lett volna, a páncéltest plafonján sajnos nem tudott keresztülmaterializálódni a löveg, másrészt a durrogtatónak valahová vissza is kell rúgnia lövés után (hacsak nem hátrasiklás nélküli, de azt egy zárt, üzemanyaggal és lőszerrel szügyig töltött harcjárműben alkalmazni egy különleges módja az öngyilkosságnak), és így is alig 1-2 centi választotta el a závárt attól, hogy megcsókolja a páncéllemez belsejét.
Igyekszem minden kommentet elolvasni, de a nézők összefolynak (kis túlzással mindenki egyetlen embernek, nekem ír, én viszont mindenkinek külön, ezért sajnos nem mindenre emlékszem).
A fő csataharckocsi melletti érveimet már többször felsoroltam (de igény esetén szívesen megismétlem), azzal viszont nem értek egyet, hogy a magyar szakzsargonban az "alap harckocsi" kifejezést használná.
Ezzel kapcsolatban kérnék néhány (elég lesz 5-10) forrást - az általam olvasott, magyar "szak" források (kb. a Haditechnika folyóirat, esetleg a Katonai Logiszitika vagy a régi Zrínyi kiadós könyvek) ezt nem használták, kivéve az egyik néző által ajánlott, Csűrös-Kónya-féle, Lánctalpas erődök című füzet (Haditechnika fiataloknak sorozat), de ennek 64 oldalán annyi tévedést találtam, hogy nem tudom komolyan venni.
"6:32"
Ld. videó leírása.
9:39
Nem, ez nem nyelvbotlás. Az Strv 103-asban a parancsnok mögött nem ül senki. A vezető mögött névleg a hátsó vezető ül (bakåtförare), aki egyben a töltő is. Természetesen amíg az automata töltő működik, addig ő csak az utolsó 5 lőszert tölti (amire az automata töltő nem képes), de az egyszerűség és közérthetőség kedvéért őt töltőnek neveztem (azért is, mert a többszörözött irányítás miatt a hagyományos feladatköröknek nincsen értelme, például mindenki lehet vezető).
@@Elfnethu Gyűjtök neked pár releváns forrást, későbbi kommentben leírom az ISBN-számokat/linkeket itt.
Jogos, leírásban javítva lett, azt nem figyeltem, elnézést.
Nem közvetlen mögötte, de hátrébb, mint maga a parancsnok, így értettem. Ezzel én tisztában vagyok, hogy ő csak azt tölti, amit már az automata töltőberendezés képtelen, de ezért őt "töltőnek" nevezni helytelen, több okból is. Egyrészt a svédek sem így nevezik (bakåtförare ugyanis hátsó/hátrameneti sofőr, ha lehet hinni szerény svéd nyelvtudásomnak, intuíciómnak, és a Google Translate-nek), másrészt egy laikust összezavarhat az, hogy először azt mondod, automata töltésű az ágyú, utána mégis töltőre hivatkozol. Ennyi erővel a BMP-1 irányzója is "töltő" (erre a kifejezésre amúgy egy főtörzs ismerősöm annyit mondana, hogy "töltője a telefonnak meg az akksinak van, az még mindig lövegkezelő") mert a repeszgránátokat, amiket az automata nem tud betölteni, ő tölti kézzel. Harmadrészt pedig ez csak egy hangzatos technológiai lózung, hogy bárki elláthat bármilyen pozíciót a helyéről. Technikailag igen, a hátsó sofőr is képes vezetni, viszont a gyakorlatban ennek annyi haszna van, mint a pápa pöcsének, lévén tudtommal neki nincs optikája, ergo hacsak nem kap a parancsnoktól instrukciókat, fingja nem lesz a terepviszonyokról, és így arról, hogy merre is menjen. Különben is, a svédek alapesetben az elöl ülő katonára bízták a sofőr/irányzó, a középen ülőre a parancsnok, és a leghátul ülőre, a "hátsó sofőr"/rádiós szerepkörét, és szerintem ezt a felállást kellene alapul venni. De ha már mindenáron bele akar valaki kötni ebbe, akkor először is kezdje a kötözködést a friss betonnal, másrészt pedig nemes egyszerűséggel meg lehet oldani ezt úgy, mint az R-17 "Elbrusz" és a 9K52 "Luna-M" rakétáknál: ott sincs megnevezve a pozíció, csak számmal van jelölve, hogy hanyas kezelő működteti (pl. a 4-es kezelő vezette a járművet, ha emlékem nem csal). Itt is megoldható lett volna a bemutatás úgy, hogy 1-es, 2-es, 3-as kezelő harcállása. Jóval egyértelműbb lett volna.
@@IGLArocknroll Köszönöm, szívesen veszem a linkeket/ISBN számokat.
A két fős legénység koncepciója akkoriban még életképtelen volt, manapság már nem okozna problémát automata töltővel.A fix ágyú volt véleményem szerint a bukta. A dinamikus hadszíntér pedig lassacskán idejétmúlttá teszi a jelenlegi harckocsikat is.
Volna hozzád egy kérdésem. Te mit gondolsz a harckocsi kezelőszemélyzetek méretéről? Én hasznosnak találnám ha újra 5 ember működtetne egy tankot. Főleg annak tekintetében hogy manapság a tankok gyalogsággal kűzdenek. Ha újra lenne egy külön géppuskás akkor annak számos előnye lenne és a régi tankok hibáiból tanulva jól működő szerkezet lehetne belőle. A géppuskát lehetne stabilizálni
Átlehetne alakítani a páncélt hogy ott ne legyen gyengébb. A géppuskás kűzdőterét telelehetne pakolni minden fontos aprósággal.
A plusz egy tag nagyon hasznos lenne málházásnál, javításnál stb.
A géppuskás egy elég kezdő pozíció lehetne ahova beoszthatod a friss harckocsizókat. Lehetne ott löveg lőszert tárolni és a géppuskás így tudná segíteni a töltőkezelőt a rekesz feltöltésében. Szóval rengeteg előnyt lehet itt felhozni, plusz sokszor átfutott az agyamon egy 5ös legénység által kezelt Leopard 2 gondolata.
Az ember drága - kiképzés, életben- és (tudás)szinten-tartás; + folyamatos kockázati tényező... - és nagy helyet foglal, ami ráadásul különleges igényeknek is meg kell, hogy feleljen.
A repülőgépeknél épp ezért inkább mindent elkövettek, hogy egy ember el tudjon látni minél több feladatot és csak a nagyobb testű VB-kon növelték meg a személyzet létszámát, ahol a méretek miatt nem jelentett nagyobb hátrányt a tér- és teherbírás-vesztés, de a nagyobb és komplexebb fegyverrendszer miatt már jól jött a feladatok megosztása.
Na, ilyen tér (és súly) a harckocsikon nemigen akad, mer' a bevetési terepe és a szállíthatósága ezeket korlátozza, miközben már így is túl drága a megsemmisítéséhez kellő eszközökkel összehasonlítva - ami ellen a plusz géppuskás sem védené meg: ezért is tűntek el azok a II. VH utáni MBT-kről. Sőt, már magára a tank kiváltására tesznek inkább kísérleteket és tolnák el az egész harcrendszert ebbe az irányba.
A málházás, javítás megoldható a harckocsi legénységén kívüli erőkkel, ezért nem kellene növelni a (tank)kezelői létszámát.
Amire te gondolsz azt páncélautónak, vagy csapatszállító páncélosnak hívják.
A jövő meg egyenesen az emberi kezelők nélküli, ön- vagy távvezérlésű harceszközöké...
@@quibelezdesaporan6593
Az utolsó mondatod felkeltette az érdeklődésemet. Az ön- vagy távvezérlésű típusokat a Skynet-el akarják kezelni?
A legtöbb harckocsiban nincs hely a géppuskádnak mivel ott a páncélzat van még az üzemanyag tartály is. A t-14 be meg egy 1000 mm-es géppuska kellene.
@@quibelezdesaporan6593 A személyzet nélküli harckocsik még a kanyarban sincsenek. Az oroszok csináltak nagyon minimális számban olyan armatákat ahol a toronyban nincs személyzet és mindenki a páncéltestben ül. De olyan mocskos drága hogy OROSZORSZÁG NEM ENGEDHETTE MEG MAGÁNAK HOGY TÖBBET GYÁRTSON. Az amerikaiak is akadályokba ütköztek az abrams utódját illetően és kukázták az egész projektet. Itt szeretném kiemelni, hogy az amerikai harckocsizók is nagyon szeretnék a nagyobb legénységeket és azt mondták hogy szeretnének maradni a 4 tagú csapatnál.
@@viktorkanyik3416
Persze, mindenki szeretne vmit, de a harckocsi túl drága lett a hadseregeknek, ezért mindenki olcsóbb megoldást keres erre a feladatkörre, akár megosztásokkal is. Így egyenlőre a páncélautók, kerekes páncélosok vannak előtérben, tesztelés és fejlesztés alatt.
Ha vki feltalálná az 1-2000 mm átütőerejű rombolóerővel rendelkező fegyverek ellen védő, relatív olcsón gyártható, kis mérettel és súllyal rendelkező páncélzatot, akkor megint felvirágozhatna a MBT koncepció, de addig...
Annyi biztos, hogy pár darab mindenképpen marad még szolgálatban a már meglévő típusokból, de a többszázas-ezres megrendelésekre már nem tennék jelentősebb összegeket!
Akár a csatahajók esetében: van olcsóbb és/vagy hatékonyabb megoldás helyettük.