ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 21 ก.ค. 2024
- Videó egy kitalált, de realisztikus második világháborús magyar "szuper" harckocsiról, bemutatva, hogy a második világháború végéig a magyar páncélos-fejlesztés milyen lehetőségekkel rendelkezett.
/ tgergodesign
Sajnos a kisebb hibák ezúttal sem maradtak el, például a videóban látható, hogy a repülőgép neve X/H, erre elmondtam, hogy H/X, vagy például szinte mindig jól írom le a szöveget, aztán félreolvasom, de ezúttal az ausztrál Sentinel harckocsinál a videó szövegében is az szerepelt, hogy 24 lóerős (valójában 24 hengeres; 330 lóerős).
0:00 - Bevezető
5:11 - Valódi történelem
15:48 - Ideális időszak
18:16 - Ideális harckocsi-típus
20:20 - Alternatív történetem
24:52 - Új harckocsi alapja
35:34 - Tűzerő
47:32 - Védelem
54:21 - Mozgékonyság
1:09:28 - Értékelés és változatok
Tudsz olvasni? Akkor irány az elfnet.hu/
Nem tudsz olvasni? Akkor is, szépek a képek.
Nem is beszélsz magyarul? Akkor van egy jó hírem: most már igen.
A videókról: elfnet.hu/videoink.php - วิทยาศาสตร์และเทคโนโลยี
![A legrosszabb harckocsik védelmében [HADITECHNIKA]](http://i.ytimg.com/vi/MXrxV9RviHg/mqdefault.jpg)
![Bearcat - a direkt letörő szárnyú repülő [HADITECHNIKA]](http://i.ytimg.com/vi/Wrn7mJH9rnI/mqdefault.jpg)
![[SUB] 베몬이 교관님 멘탈을 탕탕 후루후루~٩(๑❛ᴗ❛๑)۶ FOREVER 웃게 되는 갓기들의 수련회 | 돌들의침묵 | BABYMONSTER(베이비몬스터) 'FOREVER'](http://i.ytimg.com/vi/FISAO7BwIxE/mqdefault.jpg)
Köszönöm szépen!
Vártam nagyon a videót! 🙂👍
Ui: Azóta kidobtam a talapzatot és újat készítettem, sokkal szebbet, ami a repülőt illeti: 5 különböző makettből van összerakva: Fiat G.50bis, Yak-1M, Me-190 G-10, Fw-190, illetve matrica készlet, motor és a törzs között semmilyen illeszkedés nem volt megvalósítható (eredeti csillag motort a keskenyebb Db 605re cserélni) ezért tömítőpasztával kellett megoldani, kézzel lett festve ezáltal az egész gép, és akkor nem beszélve a kabintető beépítéséről 🙄 versenyen pedig annyit kaptam 3 hónapnyi munkámért hogy: "mi ez a szar!" De nem szívom mellre, ilyen emberek mindig is voltak és lesznek, én inkább köszönöm hogy egy igazi kihívást adtál nekem, élveztem nagyon azt a 3 hónapot! 😁👍 Üdvözlettel: Tóth Gergő
TG stúdió, tényleg szarul néz ki, olyan mintha egy 6 éves gyerek csinálta volna. Inkább, csiszolj, polírozz, fess szórópisztollyal.
Ne is hagyd abba!
Szerintem még az egyértelmű hibák ellenére is jól néze ki.
Lehetne jobb is, ha kicsit jobban higitanád a festékeket, de így is nagyszerű munka! Nagyon ügyes vagy és csak így tovább!
@@szabolcsnemeth3905 Ej, micsoda egy kellemes, jó ember maga...
Köszönöm! Érdekes videó volt. Tetszett, hogy a legnagyobb problémára, a motorra egész jó megoldást találtál (bár a kétsoros csillagmotorok hűtésének megoldása néha még repülőgépeken se volt egyszerű). Jó volt, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek, részegységek figyelembe vételével terveztél. Apróbb hibák azért voltak a videóban, de a gondolatmeneted szerintem nagyon jó volt.
Felületes videó? Viccelsz? Nagyon érdekes volt és nagyon is elképzelhető lehetőségeket vetettél fel, valamint komoly kutató és háttérmunkát végeztél (!!!) Gratulálok! Élvezetes volt minden perce.
Nagyon vàrtam a videót a Kinizsiről😎👍
Már a kártyán nagyon jó volt látni, de ez a video 10/10, mind tartalmilag, mind minőségileg
"Csak vicceltem, kamu hajós video nem lesz." - Pedig lehetne. :D
Egyetértek.
Erre a tankra teszel egy úszógumit oszt kész is. ( ͡° ͜ʖ ͡°)
Megnézném
Én is
Ezt úgy kell elképzelni,mint a DD(duplex drive)shermant/valentine-t?
Érdekes összeszedett videó!
Én is gondolkoztam már ilyesmin. Mondjuk én a 20-as években a mérnököket tömegével küldtem volna szét a világban, hogy tanuljanak meg új technológiákat. Ilyen például a hegesztés, mert az is elég későn jutott el Magyarországra. Első körben a WM 260 LE hajtóműve köré építettem volna egy lövészpáncélost mint a videóban is kb. 25 tonna tömeggel. Mivel a Ford T-Model gyártósorán is egy magyar mérnök dolgozott, ilyen mérnökök hazahívásával a magyar gyárak modernizálása a 30-as években a termelési volumeneket is növelhette volna. Mondjuk a nyersanyaghiány mindenképpen behatárolt volna. A 30-as években kötöttem volna közös fejlesztési szerződéseket, pl. a Svéd Scaniaval egy 600-800 LE dízelmotorra. Az olaszoktól szereztem volna be 102-mm-es hajóágyúkat amit észak Afrikában teherautóra szerelve használtak is nagy sikerrel a Brit páncélosok ellen. Ez lett volna az alapja az új páncélosnak. A 20-30-as években sokat költöttem volna kutatásokra, különböző acél ötvözetek kifejlesztésére, páncél átütő lőszerek fejlesztésére. Esetleg a hajókon és az M3 harckocsin alkalmazott lövegstabilizátor felhasználásán. Így menetből tudtak volna tüzelni a járművek. A végén a változatok közül kihagytál egy nagyon fontosat! A műszaki mentő járművet. Ezzel folyamatosan küszködtek a háború alatt a németek is, és a magyarok is. A sérült és harcképtelen járműveket hátra kellett hagyniuk, ha nem tudták elvontatni, és nagyon sok menthető jármű került így ellenséges kézre. Legalább minden 5-10 legyártott páncélosra kellett volna jutnia egy műszaki járműnek ami ki tudja menteni a harctérről sérülés esetén. Egy másik nagyon sikeres változat az önjáró tüzérségi változat lehetett volna, bár ott nagyobb áttervezésre lett volna szükség, de szüksége lett volna a gépesített csapatoknak egy olyan tüzérségre ami tudja őket követni terepen. A gépesített gyalogságról nem is beszélve.
Egyébként köszi a videót!
Szerintem pont erről szól a Fudan projekt is.
Érdekes ötlet (a műszaki mentők ötletével teljes mértékben egyetértek), de ezzel az elképzeléssel az a problémám, hogy az 1920-as években Magyarországot folyamatos megfigyelés alatt tartották, ezért semmilyen nagy kutatásra nem kerülhetett volna sor, ráadásul ekkor még senki nem tudta vagy gondolta, hogy 15-20 évvel később ilyen részegységekre lesz szükség (egy tipikus 1920-as évekbeli harckocsinál a 37 mm-es löveg, vékony szegecselt páncélt vagy a 150 lóerős motor több mint elégnek tűnt).
Emellett az említett alkatrészek, például az amerikai M3-as harckocsi csak a második világháború alatt született, amikor már ellenségesek voltak, ráadásul az is gond, hogy mondjuk, te válsz a magyar hadiipar fejlesztésének abszolút urává.
Első dolgot, hogy mész a parlamenthez, vagy magához Horthyhoz, hogy adjon pénzt. Kérdezik(k), hogy mire. Hát egy óriási gépszörnyre, ami 20-szor annyiba kerül, mint egy mostani (1920-as évekbeli) típus, amire jelenleg senkinek nincs szüksége és aminek minden alkatrésze tiltás alá esne. Feltételezem, hogy egy ilyen ötlet után páros lábbal rúgnának ki.
@@Elfnethu Amúgy ilyen megközelítésben nem lett volna érdemesebb inkább a védelemre fókuszálni? Mondjuk a már Bécsi döntéssel visszakapott területekkel. Jó persze nyilván Szovjetúnió hadüzenettel már kalap-kabát, ez egyértelmű. Mert itt nem politikai hanem technikai-hadászati a téma, de ekkor is felmerül ha mondjuk nincs Don-kanyar, hanem "bebábozódás"-ra megyünk, vajon változott-e volna érdemben bármi.
Véleményem szerint az sem változtatott volna a helyzeten. A magyaroknak (és románoknak) az volt a bajuk, hogy az országot a németek gyakorlatilag körbevették. Ha 1940-41-ben a magyarok azt mondják, hogy ők inkább nem akarnák megtámadni a Szovjetuniót, akkor a németek egyszerűen elfoglalták volna az országot (ahogy tették ezt a románokkal és olaszokkal).
Azt gondolom, hogy a magyarok már jóval a háború előtt kényszerpályára kerültek - nyilván lehetett volna tenni valamit, de a háború menetén ez nem sokat változtatott volna.
Ami az olasz 10cmes hajóágyút illeti, az első világháborús monarchia eszköz. Eredetileg Skoda gyártmány.
Milyen egyszerűen és nagyszerűen szerkesztett videók, nagyon érdekesek a témák, ezekre a dolgokra mindig kiváncsi voltam. Csak gratulálni tudok! A.P. Kalifornia
Köszi! Nagyon jó volt ezt a videót nézni, szinte elröppent ez a szűk másfél óra. A darabszámot tekintve, ügye nem gyártottunk volna Toldikat, Turánokat, talán Zrínyit sem, illetve nem vásároltunk volna annyi licenszet... Hát, kitudja... Talán lehetett volna több is a különféle változatokból. Sőt a németek sem csináltak volna annyi agyrém, megalomán páncélost, hanem követték volna "a jó magyar módit" és Kurszk sem úgy alakult volna. De igaz: Ezek érdemben nem változtattak volna a háború kimenetelén! Hatalmas pacsi a munkádért!🖐
Ment a lájk!
Már kíváncsi voltam a te verziódra! Nagyon jól sikerült!
Sajnálatos, hogy a magyar ipar és a hadvezetés akkoriban nem volt olyan helyzetben, hogy támogasson egy saját fejlesztésű harckocsit. Nagyon kíváncsi lettem volna, hogy saját kútfőből mit hoznak ki.
Szerintem ebből a videóból is lejön hogy azért így is eléggé kitudták hozni amit kilehetett a Turánnal és Tassal vagy a prototípusokkal. De amúgy én is kíváncsi lettem volna. Lehet ha jobban függetlenek próbálunk maradni nagyobb mozgásunk lett volna gazdaságilag, de akkor meg a törekvés-motiváció lett volna kevesebb.
Pedig támogatták. Mind a Straussler V4, mind a Tas tisztán hazai fejlesztésű, és világszínvonalú eszközök voltak.
Köszönöm. Nagyon tetszett a videód.
Nagyon jól sikerült a videó. Említetted, hogy a lègvédelem számára kellet volna 8cm bofors löveg, de ha ugyan ebben a világban már megtervezted a wm-26-ost akkor a bombázók elleni védelem már megvan. Így a lövegek már mehetnek a kinizsikbe. Az alapok pedig indulhattak volna az l-60-ból is mivel a torziós rugó és a korához képest jó páncéltest kialakítás (döntött front) kiváló fejlesztési alap lehetett volna. De sajnos ez csak egy álom marad.
Egy újabb zseniális videó. Már nagyon vártam, köszönet érte.
Esetleg készítesz videót a kisebb (Panzer III/Panzer IV) harckócsiról is ami később páncélvadász lehetett volna. Azt is szívesen látnám és szerintem még sokan mások is. :)
Á, ez már lerágott csont, most már inkább új vizekre evezek (több nézőnek kezd nagyon elege lenni a páncélosokból).
@@Elfnethu kár, pedig érdekelt volna az a videó.
Zseniális az a mód ahogy végig viszed ezeket a kitalált harcjárművekről szóló videóid.
@@Elfnethu Aki a páncélosokat "MEGUNJA" az más gaztettekre is képes ! Én nagyon szeretem a prototípusokat vagy a CSAK tervezett típusokat is rengeteg érdekesség van bennük!
Jól összeszedted.Ha ott lettél volna a tűz közelében 40-ben, akkor elhúzhattad volna még a háborút 1-2 évvel.
Azonban felhívnám figyelmedet a rengeteg tartalom több alkalommal is hibásan lett bemutatva. Sok munkád van benne látszik, de az is,hogy nem vagy járatos a gépészetben. Egy példát ragadnék meg, ami nekem a tanult szakmám.
A főtengely a motorban van, a kardántengely pedig a nyomatékváltó és a differenciálmű között.
A parancsnoki kupolát szerintem nem véletlenül építik hátrébb, konkrétan az irányzó mögé. Ábrádon a parancsnok a koaxgéppuskán ül. A párhuzamosított géppuskát egyébként feleslegesnek is találom, ha ragaszkodsz a légvédelmi nehéz géppuskához és miért ne tennéd?
A tetőn a nehéz géppuska kezelője ki volt szolgáltatva minden ellenséges tevékenységnek. Tudom, hogy máig sok esetben nincs semmilyen védelme, de valamiféle lövegpajzsot kaphatna. Esetleg besüllyeszteni a toronyba. Mondjuk a kiszélesített parancsnoki kupola tetejére kerülhetett volna. Magasan legyen, de ugyanakkor a kezelőt a kupola nagyrészt/teljesen védje a gyalogságtól, meg úgy mindentől. Az amerikai M60-as Patton tankon láttam hasonlót.Na és persze az elhelyezése miatt körkörösen a harckocsihoz egészen közeli célpontokat is tűz alá vehessen épp úgy, mint esetleg egy magasból érkező repülőgépet, vagy egy magaslaton,dombon, épület tetején elhelyezkedő lövészt.
A 80milis légvédelmi ágyún meglepődtem. Nem tudtam, hogy ilyenjük is volt. Akkor meg egyértelműen fel kellett volna használniuk páncélelhárításra is, ahogyan a németek tették a 88-asukkal. Na és persze maga a cső nem minden. A lőszer a másik, amivel még sokat lehetett volna tenni. A németek kumulatív skulóiban volt potenciál. Nem is kellett volna olyan hosszú cső. Na jó! Nem árt a lapos röppálya és a rövid repülési idő végett.Itt jegyezném meg, hogy a lőszer elhelyezése is meg érne egy misét. Mint te is említetted, nem létezik és nem is létezett soha 100%-os páncélvédettség.
A páncélvédettségnél én még megemlítettem volna a pótalkatrészek, szerszámok elhelyezését az oldalsó, illetve hátsó burkolaton további védelem gyanánt. Esetleg akasztók kialakítását további lemezek felhelyezésére vagy éppen a már kilyukasztott + lemezek cseréjének megkönnyítésére.
A futóműnél még téma lehet a talajnyomás csökkentése a lánctalp szélesítésével illetve leszakadása esetén valami ideiglenes megoldás a mozgásra. Láttam egy archív fotót, melyen valamilyen brit harckocsinak a hátulján fel volt szerelve egy ideiglenes lépegető mechanizmus, amit a meghajtott lánckerék hajtott meg a tank mozgatására.Nem tudom, mennyi hasznát vették végül. Továbbá ne feledkezzünk meg az oroszok farönkjéről, amit a harckocsi sárba ragadásánál erősítettek a lánctalpakra keresztben, hogy megnöveljék annak kapaszkodóképességét.
A repülőgép motor kézenfekvő választás. Nekem le sem esett, hogy ekkoriban voltak korszerű Magyar vadászrepülők is, amik az amerikaiakéhoz hasonló bivaly erős motorokkal voltak felszerelve, így hozzájuk hasonlóan nálunk is ez lett volna a megoldás.
Abban viszont tévedsz(szerintem), hogy kizárólag a keleti frontban gondolkozol. Ha az öregeink így álltak volna a kérdéshez, bele sem mentek volna a háborúba.Ők nem tudhatták, hogy még az oroszokkal sem bírhatnak el, tehát általánosságban minden lehetséges hadszíntérre tervezték volna szuper tankjukat.
És még mennyi mindenről lehetne előadást tartani?!
Rádió, álca, tűzvezetőrendszer, tűzoltó rendszer, füst elszívás, műszerezettség, optikák, szerszámok és egyéb felszerelések, logisztikai háttér, egyenruha, kiképzés, meg még ki tudja mi egy más....
Talán leírtam mindent.
Ja nem.
Hogy rövidítsd a műsoridőt, tömöríthetnéd az információkat egy osztott képernyőn. Csinálhatnál olyan prezentációkat, melyeken a beszéddel csak felhívod a figyelmet a képernyő egyes szegmenseiben elhelyezett információhalmazra.Ez lehet egy kép, grafikon vagy szöveg.
Kevésbé lenne személyes, emberközeli, de lényegesen rövidebb lenne az előadásod. Optimális estben az összes mondanivalód elférne egy képernyőképen és te csak a hangulat kedvéért beszélnél, kijelölnél,kiemelnél a háttérből egy egy képernyőrészletet.Alkalmazod, csak szerintem ebben még volna lehetőség a további információ tömörítésre, mi alatt a néző mind végig szem előtt tarthatja az elhangzottakat épp úgy, mint az elkövetkezőket.
Fegyver, páncél, futómű, motor ez négy kép ez esetben az általad elképzelt darabról és formában némi nagyon rövid leírással mint a videójátékokban is.
Amikor beszélsz valamelyikről, akkor azt kijelölöd és alatta a hozzá kapcsolódó egyéb fotókat, rajzokat jeleníted meg az előadásod alatt.
Na most már tényleg abba hagyom. Ment a lájk.
Nem akarok hazudni de emlékeim szerint eredetileg a Tas első tervezete fő lövegnek szintén ennek a 80 as légvédelmi lövegnek módosított változata lett volna.
Király tervezési munka
Szervusz! Én elfordítottam volna a löveget, hogy a lökéscsillapítót oldalról ne lehessen meglőni, és az ágyúzárvárzatot is fordírtottam volna, hogy könnyebb legyen tölteni... Egyébileg kiváló videó!
Még annyit hozzátennék, hogy a (szerintem vékonyabb) légvédelmi számára lett volna egy hazai V12es Jendrasik féle, 440Le dízelmotor, amelyet Ganzban gyártottak.
Az nem a Jv XII 170/240 vagy valami ilyesmi? Mert az elég hatalmas.
@@mozeskertesz6398 Igen arra gondoltam
@@ferenczoltannagy6934 az egy jó motor, csak egy gond van vele: óriási.
"Én elfordítottam volna a löveget, hogy a lökéscsillapítót oldalról ne lehessen meglőni, és az ágyúzárvárzatot is fordírtottam volna, hogy könnyebb legyen tölteni"
Mármint a hossztengelye mentén 90 fokkal elfordítva (mint a Sherman Firefly-ban)? Oké, oldalról kb. 20 centivel kisebb lett volna a löveg sziluettje, de mivel az ellenség nem a löveget lőtte hanem magát a harckocsit (és remélhetőleg a torony az ellenség irányába nézett), véleményem szerint ez nem sokat segített volna.
Nagyon tetszett!
Nagyon jó lett a video :)
Üdv! Nagyon tetszett mindkét hipotetikus videó, ezért lenne egy nagyon absurd, de biztosan sokakat érdeklő videóötletem.
Ha a 2. Világháború kitörése után Te kerültél volna a német hadiipar/haditechnológia-fejlesztés élére, mit tettél volna hogy győzelemre vezesd a tengelyhatalmakat?
Na ez egy nagyon király ötlet. Szívesen megnézném én is azt a videót.
Támogatom. Realisztikusan és sok sok Hetzer-rel megtámogatva (na jó, esetleg StuG-gal)
Politikai vezetőként ez egyszerű: nem kellett volna megtámadni a Szovjetuniót és eltávolodni a japánoktól, hogy az amerikaiak se harcoljanak Európában.
Haditechnikailag ez lehetetlen: olyan elképesztő volt az amerikai és a szovjet hadiipar termelékenysége, amivel a németek és szövetségeseik egyszerűen nem tudták felvenni a versenyt.
Egy hasonló kérdésre pont ma válaszoltam valakinek:
"Csak egy példát mondanék: a felek elsődleges közepes harckocsijainak közelítőleges gyártási számát.
Tengelyhatalmak:
- németek (Panzer IV): ~ 8600 db
- japánok (97-es típus): ~ 1200 db
- olaszok (M14/41): ~ 800 db
- magyarok (Turán): ~ 400 db
Szövetségesek:
- angolok (Crusader): ~ 5000 db
- franciák (SOMUA S35): ~ 400 db
Eddig jónak tűnik, de
- amerikaiak (M4 "Sherman"): ~ 50000 db
- szovjetek (T-34): ~ 84000 db
Ez persze csak egy kiragadott példa, de jól érezteti az arányokat: az egyik oldalnak kb. 10 ezer ilyen harckocsija volt, a másik oldalnak több mint 130 ezer (az összes harckocsik aránya még sokkal egyoldalúbb képet mutat). Az amerikai és a szovjet hadiipar külön-külön is annyival nagyobb volt a világ többi részénél (együtt meg aztán pláne), ami ellen semmilyen technológia nem lett volna elég - a vereség csak idő kérdése volt."
A németek eleve a fejlettebb technológiára koncentráltak, ezért itt sincs mozgástér. Kicsit talán el lehetett volna húzni a dolgokat, ha például az összes háború végi modell helyett Panther-eket gyártanak, de a háború menetén ez sem változtatott volna.
Annyit említenék csak meg (szigorúan saját (esetleg téves) tudás alapján), hogy Hitler Japantól függetlenül üzent hadat az USA-nak, tehát a japántol való eltávolodás sem lett volna feltétlenül eredményes. Viszont egy kicsit átfogalmazva talán még menthető a kérdés: a német harckocsifejlesztés élére kerülsz 1938-ban, a Főparancsnokság és a Führer is tudja hogy a harckocsik kulcsszerepet játszanak a Blitzkrieg-taktikaban, ezért minden (1938-ban elérhető) erőforrást biztosítanak, és a szavad is komoly befolyasoló tényező abban hogy mikor lépjen be a Harmadik Birodalom háborúba. Milyen irányvonalat követtél volna? Kisméretű de retrentő nagy tömegben előállítható könnyűharckocsik? Elfogadható mennyiségű, kiforrott, közepes fő csataharckocsik? Kis mennyiségben elérhető, de nagyon hatekony nehéz harckocsik? Vagy a háború halasztása mellett érvelsz és egy tökéletesített, "legyőzhetetlen" Wunderwaffe-harckocsidesign elkeszültével léptél volna csak be háborúba? Nagyon érdekel a véleményed ebben a kérdésben, mert tény hogy a németek rengeteg erőforrást pazaroltak kiforratlan/kifejleszthetetlen tervekre.
Szemelyes vélemény: valamilyen formában a háború nyerhető lett volna ha Hitler franciao. Bukása után nem megy neki esztelenül a Szovietuniónak, hanem tovább növeli a hadseregét és erősíti a védelmi rendszereit, illetve a (majdnem) teljes Luftwaffét az Egyesült Királyság elleni demoralizaciós és a RAF-ot tovább gyengítő bombázásokra küldi, így a demoralizálódott (és megszállástól félő) lakosság nyomására a brit kormány békére kényszerült volna. Majd ezután indítani támadást a német hadsereg teljes kapacitásával a Sz. Únió ellen, aminek tisztogatásoktól meggyengült (eleve kevesbé fejlett hadseregét [talán] képes lett volna egy egyfrontos háboruban legyőzni. Csak az én véleményem
(Bocsánat a helyesírási hibákért).
Német fővezéreként: valószínűleg az első ellenem irányuló támadásban életemet vesztettem volna, de azt gondolom, itt is csak politikai lehetőséget tudok mondani, haditechnikait nem.
Mert mondjuk, hogy töröltetem az elképesztően hosszú ideig húzódó Tiger harckocsi fejlesztését, Ferdinand Porsche pedig a közelébe sem mehetne a kérdésnek, a felszabaduló erőforrásokból pedig még több Panzer IV-et gyártanának - és akkor mi van?
Nem 6 ezer Panzer IV-es nézne szembe 80 ezer T-34-essel, hanem 10 ezer...
Emellett az időutazásnál számolni kell a pillangó-hatással: oké, mondjuk a németek ontani kezdik a Panzer IV-eseket, na de innentől megváltozik az alternatív világ, hiszen az ellenség most már erre a megváltozott helyzetre reagál.
Politikai szinten mondhatnám, hogy a válasz egyszerű: nem kellett volna megtámadni a Szovjetuniót, hanem előbb lerendezni Európát és Észak-Afrikát, békét kötni a Szövetségesekkel és esetleg utána harcolni a szovjetekkel. Ez jól hangzik, de az egész náci retorika arra épült, hogy elfoglalják a Szovjetuniót: az európai országok kis túlzással csak útban voltak.
Az Egyesült Királyság "demoralizálása" sem működött volna. Hány stratégiai bombázót gyártottak a németek a második világháború alatt? Bő 1000 darab Heinkel He 177-et, aminek a felét másra használták és a húzó-toló motorja miatt a típus sosem volt igazán hatékony.
A britek ugyanennyi idő alatt több mint 7000 db Avro Lancaster, 6000 db Handley Page Halifax, és bő 2000 db Short Stirling-et gyártottak (+ a több ezer amerikaiaktól kapott típust): Németországnak esélye sem volt.
Véleményem szerint nem létezik olyan reális út, ahol a németek nyernek.
Végül mondjuk, hogy a németek fejlesztik a háború végi csoda-fegyvereiket, mint a Tiger II-t vagy a Me 262-es sugárhajtóműves vadászt - na de a Szövetségeseknek is megvoltak a maguk hasonló fegyverei (pl.: T34, Gloster Meteor), amelyek ugyanúgy lekésték a háborút.
A lőszer kiosztással nem lett volna gond? Mármint a megfelelő lőszerek mennyiségével.
32:20 Ez egy F2 típus, nem E. ennek ellenére nagyon jó a videó!
Való igaz. Eredetileg itt egy Ausf. F szerepelt (így mindhárom harckocsi 25-26 tonnás lett volna), de aztán rájöttem, hogy 1940-ben még csak Ausf. E-ket gyártottak, az "F" modell csak 1941-ben jelent meg, ezért átjavítottam a szöveget és a tömeget, de a képet elfelejtettem.
És holnap ezért nem fogok felkelni időben.
Well... Ketten vagyunk akkor így ezzel :) Elfnet nem szereti, ha este alszanak az emberek :D
@@Rylian hárman :D
Nembaj az majd leggközelebb
Jajj, a vége egész felcsigázott, erre elkenődök :S
Én már régóta ötletelek és tervezgetek :)
Képzeletben: Fiume nálunk marad, majd a Szent István elvesztéséből tanulva torpedóvetőt fejlesztenénk. Pl a PAM 1 bázisán úgy olyasmit mint az amerikai PT vagy a német Schnellboot.
Ötlet:
Megvesszük a PzIII vázát, majd pedig azt egy döntött frontal és oldal szoknyával szereljük fel. A front eleinte lehet csak 25-30mm és a ferdeségre lehet azzal hivatkozni hogy tömegspórolás, az oldalsó lemezeknél meg arra, hogy jobban telljesítsenek urbán környezetben. A tornyon pedig lehet ugyancsak 30mm és szonya körbe. A lövegnek pedig egy cseh 37mm pz38t ben is használt löveg lenne amit később lecserélnének egy hosszúcsövű német 50 esre az idő előrehaladtával. Addig is APCR vagy APDS lőszert alkalmazhattak volna a korai T-34 esek ellen. Motornak meg menjen két 260 lóerős. Ez a megvételkor közvetlen így kerülne gyártásba. Aztán a hibáinak fényre kerülésével meg egy döntött de 50mm frontos és ugyanígy 50mm torny frontos modernizálás kellene, a szoknyákkal és persze az új löveggel. Ekkor a nehezebb orosz harckocsik ellen el lehetne kezdeni átalakítani 30mm lapoksokból egy nyitott tetejű 80mm löveges AA/AT variáns, amit mint egy M-18 lehetne használni tornyosan, torony nélkül meg egy mini jagdphantert lehetne csinálni döntött de 50mm frontal és oldal szoknyával ugyancsak. Vagy pedig marder III 8cm vel. És ami még nagyon jó, a tank itt még közel sem érte el a határait, hát lehetne rá alapozni rohamlöveget, páncélvadászt, kis kaliberű wirbelwind szerű légvédelmi platformot akármit. Cserében, régóta gyártható és minimalis módosításokat igénylő lenne. 40 ben szerintem eladták volna és 41 től már gyártható lehetne. Utánna kell csak megvenni a hoszú 5cm-t, mert addig amúgy is felesleges.
'42-ig a németek harckocsija a III-as volt, ezért nem hiszem, hogy '40-ben eladták volna bárkinek is és uez áll az akkor nekik is csúcs (akár hosszú csövű) 50 mm-es ágyúra.
Az amcsik nyitott tetejű páncélvadászaik azért lehettek olyan sikeresek, mert se a német tüzérség, se a német légierő nem tudott érdemben fellépni ellenük. Ugyanez megállt volna a szovjetekkel szemben is a keleti fronton - a nagy nehézségek árán gyártott technikát ilyen "apróság" miatt elveszteni nem lett volna rentábilis.
Egy 57-60 mm-es gyorstüzelőre alapozott (harckocsinál "könnyebb") páncélvadász azért beleférhetett volna - a német-/olasz haditengerészettől megvéve, majd megnövelve a löveg és a lőszer hosszát - , szerintem is, "csak" az volt a probléma akkoriban, hogy mindent legalább pár évvel később tudtak meg, így mire vmi ellen felkészülhettek volna, az addigra menthetetlenül elavul - ha csak a BT-7-ről és a T-28-ról tudsz, miközben a 37 és a rövid csövű 75 mm-es löveggel tervezett Pz.-eket látod, mint csúcstechnikát, akkor nem fogsz a T-34 ellen is hatásosat tervezni.
'40-ben egy 30 tonnás harcjármű utópisztikus lett volna a magyarok számára, ha egyszer (előtte) egy normális 20 tonnásat sem voltak képesek, önerőből előállítani. Ha már maga a hegesztés, mint alaptechnológia megoldhatatlan kihívásokat okozott a megfelelő/kellő anyaghasználat mellett, akkor ezen nem is lehet csodálkozni.
Ráadásul, ahogy a korabeli képeken is láthatod: nem tudtak egyszerűen tervezni és kivitelezni, mindent meg kellett bonyolítaniuk - pl. sehol egy egyenes homloklemez, mindenben van egy törés, kiugrás, stb. Ez pedig nemcsak a gyártásban okozott nehézségeket, hanem a hatékonyságot is jócskán rontotta a fölösleges plusz kilóival és az elvett hasznos tereivel.
...és igen, egy harckocsigyártáshoz legalább 20 évvel előre kell tudni gondolkodni: az elérhető, mindig legmodernebb technológiák beszerzése és alkalmazása - ne adj Isten: fejlesztése - , hogy mire kell, addigra készterméket is lehessen felmutatni a papíron lévő tervek mellé. Ezen a ponton pedig menthetetlenül le volt maradva az akkori Magyarország - ahogy a mostani is.
A felvázolt típus technikailag megfelelő (kivéve a volfrám-karbit magvas lőszert, mivel ilyen anyaggal a magyarok nem rendelkeztek), de itt is az a gond, hogy az egész arra épül, hogy 1940-ben a németek eldták volna az elsődleges típusukat, amit viszont kizártnak tartok.
A valóságban a magyarok csak a fronton kaptak néhány Panzer III-ast, de csak 1942 végén és azokat is csak kölcsönbe: a licencgyártás jogát a németek csak 1943-ban ajánlották fel, de a magyarok ezt ekkor már elutasították, mert felismerték, hogy a típus ekkor érdemben már nem volt fejleszthető.
1940-ben a németek éppen halomra nyerték magukat: azt hihették, hogy ők a világ urai és a háború hamarosan véget ér, ráadásul mivel ekkor a Panzer IV-est még inkább rohamlövegnek használták rövid csővel, a Panzer III volt a legjobb képességű harckocsijuk - ezek alapján nem hiszem, hogy eladták volna a licencgyártás jogát.
Köszönöm szépen , nagyon érdekes videó volt .Esetleg lehetne l világháborús hadihajókról is ?
Vagy ll. Világháborús.
További tervezős videót egy darabig nem csinálnék, inkább visszatérnék a tényekhez.
Első világháborús csatahajókról valószínűleg jövőre lesz szó.
Még lehetett volna hosszabbra nyújtani! :) Nem vetted számításba azt az eshetőséget, hogy a németek ugyan saját fejlesztéseiket nem igazán szerették átadni, talán a zsákmányolt dolgokból lehetett volna valamit szerezni. A francia hadipar ugye viszonylag fejlett dolgokat ki tudott magából izzadni, ha kis számban is, továbbá számottevő haditengerészetük is volt. A lengyeleknél is szét lehetett volna nézni, hátha volt valami használható ágyú, vagy motor nálluk, ráadásul lengyel mérnököket még rá is lehetett volna beszélni, hogy nekünk dolgozzanak. Ha így nézzük bővülhet a lehetőségek köre, és elképzelhető egy kis könnyebbség is, mert onnan elképzelhető kész alkatrész és gyártószerszám kimentése is.
A gyártási lehetőségek...
Sajnos ez nem opció. Ami használható, vagy korszerű technológia volt a franciáknál, azt a németek használták. Szerszámgépekről, vagy gyáregységekről már nem is beszélve.
Csak viszonyításképpen: a zsákmányolt készletből 1942-ben (!!) kaptunk belga 47 mm-es vontatott páncéltörő ágyúkat. Amikor nagy gebasz volt a keleti fronton és egyértelművé vált, hogy mi vagyunk a leggyengébb láncszem, csak akkor kaptuk meg a modernebb technikát, azt is csak igen korlátozott mennyiségben.
Ahogy a videóban is említettem, a probléma az, hogy a fejlesztések nagyon hamar elavultak; a független Lengyelország 1939-ben megszűnt létezni, ezért csak 1939-es vagy azelőtti fejlesztéseik voltak és a franciákkal is ez a probléma (pl.: a legjobb gyártott harckocsijuk, a SOMUA S35, de a tervezett G1 is 1940-ben a világ élvonalába tartozott, 1942-44-re viszont teljesen elavult).
Ahogy az előttem szóló is említette, a németek a francia zsákmányból is csak a maradékot adták át: 3 db Reanult R35-ös és 15 db Hotchkiss H35-ös könnyű harckocsit, valamint 2 db SOMUA S35-öst (+ bő egy tucat lengyel TKS kisharckocsit). A németek a fronton 1942-ben átadtak néhány német típust, de érdemben csak 1944-ben adták át saját harckocsijaikat.
A fő problémát a német gondolkodás jelentette: a Panzer IV-es tökéletes választás lett volna: nem a legjobb típusuk, de lényegesen erősebb a magyar és olasz páncélosoknál, de a nácik minden licencgyártási és vásárlási kérést elutasítottak, mondván, hogy egymaguk is képesek lesznek nyerni. Még a háború végén is blokkolták a Panther és Tiger licencgyártási jogának eladását, pedig akkor már a túlélésért küzdöttek.
Alapvetően részegységek árvételére gondoltam, ami nem akkora lehetetlenség. Például a repülőgépmotoros verziónál maradva nagyobb választék, stb....
@@alulnezet Ok kapsz 20 motort, szétkapod, megcsinálod a tervrajzokat és... nincs mivel legyártani. :D Ugyanúgy kell hozzá gyártósor és a kérdéses gyártókapacitás körül ugyanúgy "felsőbbrendű", a történelem legnagyobb fszságára [USSR megtámadása] készülő szőke csókák ülnek. :D Have fun. A másik oldalon simán el lehet ilyesmi gondolatokkal játszani, csak hát éppen nem kell mert ott ugye meg is történt. :D Ez van ha az ideológia nem üti a logikát.
Két dolog.
1) Ha lefolytom a teljesítményt, attól miért nyerek vissza forgatónyomatékot? :)
2) A váltó és a motor között kardántengely van. A főtengely benne van a motorban.
nagyobb nyomatékra hangolják alacsonyabb fordulaton
Így van, lásd diesel motor: alcsony fordulat, nagy nyomaték (bár ennyire azért nem egyszerű a dolog).
@@irodaker Hát ez pont rossz példa. A dízel nyomatékgörbéje azért más, mert más a hőerőgép amiből van.
Íme az általad tervezett páncélos, picit részletesebben kidolgozva. Remélem nem bánod. :)
th-cam.com/video/q8oQiUjKE1w/w-d-xo.html
További fantáziapáncélosok:
th-cam.com/video/ea5jYCpJHj8/w-d-xo.html
'MBT' concept:
th-cam.com/video/DWfTVvWkJXA/w-d-xo.html
Én Wartunderbe ugyan ezeket a olasz harckicsikat használtam pedig még nem is láttam ezt a videót.Mindegyiknek elégtelen volt a tűzereje.Csak akkor nyertem több meccset amikor a Turán-1 után meg lett a Zirinyi-2.Kivéve a p26/40 annak jó a kalibere.
A t34/85-öt pont a Kinizsi ellen fejlesztették, mert tisztában voltak a terveinkkel, képességeinkkel.
Ja, nem.
Csoda videókat csinálsz, drakulálok.
Attól tartok, úgy is mi húztuk volna a legrövidebbet, ha ki sem mozdulunk a trianoni határokon túlra, csak akkor másképp.
Ha lett volna... Kb. 2000 t72-esünk, akkor is esünk... pofára. Egyszerűen a Kárpát-medencéből nem lehet győztes háborút indítani, és nem lehet megvédeni sem.
Mégeccer gratulálok a műsoraidhoz.
ÜDW
Védeni lehetett, csak nem a 20. században.
@@gergom2699 kilowatt? megnyuwatt? hintalowatt? Somewhat?
@@gergom2699 az eleje csak vicc, a többit megcáfolni nem elég 1Wat.
Nagyon jó ez a videó.
Egy apró részletet külön kiemelve érdekelt volna. Milyen későbbi páncélos találmányokat vittél volna vissza a harckocsiba? Olyasmire gondolok, ami elsősorban ötlet eredménye, és nem a technológiai fejlődés szülötte. Azaz, abban a korban is gyártható lett volna.
Saját ötletelés:
Ha én kerülnék vissza, és bizonyítani tudtam volna, hogy én egy visszakerülő vagyok. Akkor én még a korlátozások korába mentem volna vissza. Lánctalpas munkagépeket fejleszteni. Avval a titkos céllal, hogy valójában egy új harckocsi részegységeit próbáljam ki rajta. Illetve egy jó működő fejlesztő stábot gyűjtsek, ami a későbbi fejlesztést nagyon felgyorsíthatja.. Így lehet, hogy a motor, váltó, futómű létrehozás önerős lett volna, és még nem hogy pénzt vitt volna, hanem talán profitot is hozott volna. Lehet, hogy ezt az ötletem, egy barátom veterán traktor gyűjteménye ihlette.
Nem technológiai alapút? Ilyet sajnos nem tudok mondani. Ahogy a technológiai fejlődésnél általában, az új generációs típusok elődeik még bonyolultabb megfelelői.
A lánctalpas munkagépek logikus kiinduló pont, de figyelembe kell venni, hogy ennek akkoriban mi lett volna a logikája: az antant felügyelőbizottsága nem volt hülye, nyilván feltűnt volna nekik, hogy "á, itt a teljes tiltás alatt nem harckocsik készülnek, csak harckocsi-szerű típusok, de torony nélkül és ígérjük, hogy később sem rakunk rá tornyot."
A másik probléma: a borzasztó szegénység közepette mire használták volna ezeket a rendkívül drága eszközöket? Persze 15-20 évvel később jól jöttek volna, de addig hatalmas költséggel fejlesztettek volna valamit, amit egy sima gumikerekes traktor tizedakkora árból is megoldott.
@@Elfnethu
Ezek igazak.
Ennek ellenére építkezések voltak. Én ma is egy 5 emeletes, kb 100 éves házban élek. Bányák is működtek, és voltak lánctalpas munkagépek is ebben a korban. Oroszok is papíron munkagépet vettek az USA-ból.
Méretekkel trükközni is lehet. Valamit jóval kisebben megépíteni, harckocsi méretek alatt. Ha úgy is tudjuk, hogy nem a közvetlen hadi használat a cél, csak a tapasztalat építés.
Nem igazán technológia alapú, inkább ötlet a szendvics páncélzat. Legalább is szerintem. Épp a vastag homogén páncél az, ami megerőltetheti az ipar lehetőségét.
A szendvics kikísérletezése meg távol a tank egyéb részeitől próbálgatható. Bizonyos mértékig arányosan kicsinyítve.
Igen tetszetős a terv !! Jóval egyszerűbb lett volna ha van jó alap gép motor fejlesztési és gyártási képesség! Annyi a hátulütője ha az antant nem is csapja szét.. mint harckocsi gyártó kapacitást... Eladjuk külföldre profit ugye és ennyi . már nem a mi hadititkunk.
Mi a gond a Daimler-Benz DB 600-as szériájával? A BF 109-es ezt használta és egészen 1350 LE-ig húzták. Ráadásul tömegesen rendelkezésre állt.
Az a baj, hogy a Németek 1940-41-ben (mikor ennek a mesepáncélos tervezésének a folyamata zajlott volna, hogy 42-re már sorozatgyártás indulhasson) biztosan nem adták volna el a gyártás licenszet, mint ahogy valójában is elzárkóztak mindenféle csúcstechnológia idegen kézre adásától, ugyanis az akkoriban az egyik (ha nem A) legerősebb vadászrepülőgép erőforrásuk volt.
@@eraserr83 Mégis volt motor a meszákba.
@@EcchiEdric azokat kompletten kaptuk ,ilyenkor a liszensz jogok nem járnak automatikusan
@@eraserr83 Gépész fejjel gondolkoztam, nem politikusként. 😅
Nem áll semmiből kivenni a sorból 2-3 motort és harckocsiba építeni repülőgép helyett, ugyanakkor a németek motor szállítási hajlandóságára építeni saját haditechnikát valóban nem biztonságos.
@@paul119 Gépész fejjel gondolkoztam, nem politikusként. 😅
Nem áll semmiből kivenni a sorból 2-3 motort és harckocsiba építeni repülőgép helyett, ugyanakkor a németek motor szállítási hajlandóságára építeni saját haditechnikát valóban nem biztonságos.
Kedves Bence,
Nekem ugyan nincs meg, viszont ha neked igen, akkor nagyon izgalmas lenne viszontlátni a 42M Kinizsit az Sprocket nevű programban. Akár egy különkiadás keretében.
Sajnos idő hiányában az utóbbi 1-2 évben nem sok új játékot játszottam és a Sprocket-ről még csak nem is hallottam (csak a hasonló, de hajós Ultimate Admiral: Dreadnoughts-ról), de igen érdekes játéknak tűnik.
szép tank lett, amúgy nekem van egy másik ötletem a testre meg a toronyra.
Mégegy: Vajon ha, tényleg jobb repülőket/ tankokat gyártottunk volna, hány nappal lett volna hosszabb a háború? A magyar vérveszteséget növelte vagy csökkentette volna?
Véleményem szerint, minél jobban küzdötünk volna, annál véresebb lett volna a háború (a szovjet oldalon is), de a végeredményen nem tudtunk volna változtatni. Ha így nézzük azzal nyertünk volna a legtöbbet, ha nem is lett volna tankunk, és gyorsan megadjuk magunkat. Persze még ennél is jobb lett volna, ha bele se keveredünk a háborúba, de ez megoldhatatlan volt. Lett is egy öngyilkos miniszterelnökünk pont emiatt.
Gondolom semennyivel: akkora volt az ellenség túlereje, hogy ez szerintem egyáltalán nem nyújtotta volna el a háborút. A magyar harckocsizók veszteségei a keleti fronton az elején bizonyára lecsökkentek volna, de ahogy a háború végén a németeknél is, amint elveszett a légi fölény, a szovjet csatarepülőgépek özöne (pl.: a bő 36000 db Iljusin Il-2-es) óriási elánnal támadta volna a kisszámú "szuper" harckocsikat.
A gyors megadás egyrészt oké, másrészt ha a magyarok túl korán adják meg magukat, akkor nem a szovjetek támadtak volna, hanem a németek és románok. Ahogy más kommentekben is említették, a magyarok megpróbáltak kiugrani a háborúból, de nem sikerült. A románoknak sikerült, de ettől még a háború után ők is kommunista uralom alá kerültek
Egyetlenegy esélyt látok kevésbé szopó kimenetelre, az pedig abból áll, hogy a kàrpátok hágóin feltartóztatjuk a ruszkikat, és az ausztrián át felnyomuló briteknek és amerikaiaknak adjuk meg magunkat. Ehhez két faktor szükséges, egyrészt a román fél kitart, és nem engedi az árpád vonal megkerülését délről a szovjet csapatoknak, másrészt az árpád vonal 44 nyarától 45 tavaszáig kitart.
Ezek közül az utóbbi nem biztos, de hihető, azonban az előbbinek nem sok esélyt adok, és mindenesetre nem sok köze van az Ukrán Front harci teljesítményéhez. Politikai puccs volt, nem katonai megadás.
szóval az ágyú pen értéke 500m olyan 135mm 1000m meg 110 mm kb vagy valami ilyesmi lehet nem?
Igen, esetleg annál kicsit kevesebb. Csak normál (tömör) páncéltörő lőszert néztem, mert volfrám-karbid-készletei Magyarországnak nem voltak. Összehasonlítva néhány kortárs löveggel:
80 mm, L/48, 750 m/s, 8,0 kg-os lőszer (magyar 29.M löveg)
75 mm, L/48, 750 m/s, 6,8 kg-os lőszer (német Panzer IV-es KwK 40 lövege)
76,2 mm, L/52, 792 m/s, 11,1 kg-os lőszer (amerikai harckocsik 76 mm-es M1 lövege)
85 mm, L/55, 792 m/s, 9,2 kg-os lőszer (szovjet T-38/85 és SzU-100 lövege)
Ahogy látható, a magyar 80 mm-es löveg képességei valamivel jobbak lehetnek a német KwK 40-esénél.
Kb.:
135 mm (100 m)
125 mm (300 m)
120 mm (500 m)
105 mm (1000 m)
95 mm (1500 m)
80 mm (2000 m)
70 mm (2500 m)
60 mm (3000 m)
A megjegyzésben és magában a videóban is a Panzer-War táblázataiból indultam ki:
www.panzer-war.com/page59.html
Hadihajóval nem lenne kedved hasonló videót készíteni? A monarchia idejében?
Köszi.
Nem akarsz egy modern V4-es hackocsit is álmodni?
Ahogy a videóban is jeleztem, inkább visszatérek a valódi típusokhoz, emellett a V4-est már kitalálták (és véleményem szerint sajnos a típust érdemben már nem lehetett volna fejleszteni).
Valakinek nincs kedve megcsinálni Sprocketben? :) És két hét múlva itt van a No Step Back is a HoI4-hez a tank dizájnerrel.
Ezt már kb mindenki megcsinálta sprocketben. :D A játék megjelenésekor a torziós rugós felfüggesztésen kívül az összes bugos volt mint a rák, a lehető legjobb védettséget ha nem is így de nagyon hasonló [IS-4 / T-34] vonalon lehet elérni, a torony kialakítás szintén kb így fog sikerülni ha 3 főset akarsz és normális páncélt anélkül, hogy rohadt nehéz lenne.
én pont az előbb csináltam meg sprocketban. persze a játék limitációi miatt, és az miatt, hogy nem vagyok mágus kicsit máshogy néz ki, de szerintem eléggé felismerhető
Roham löveg is oké lenne, torony nélkül, jó ötlet lenne , kv 1-2 tankok is veszélyesek voltak, háború utáni Jugoszlávia haderejét nem szeretnéd boncolgatni,Jna ?!
Szerintem a következő az SMS Szentistván kitalált testvére lesz .
A legjobbakat kívánok a következő videókhoz a közel és távol jövőben .
1:22:08
pedig egy első világháborús, Osztrák-Magyar fiktív haditengerészeti videó jó lenne.
Én mondjuk azzal kezdeném hogy a magyarok által is használt messelschmidt bf 109 motorját (1600-1700 le) építettem volna be . 2. A löveg ha mai tudással mehetnék vissza akkor 4 variácio lehet ! 1. Felhízlalnám a 40 mm-est kb 3 kg-ra és annyi lőport tennék mögé ami kb 3000m/s sebességet eredményez! Ennek a mozgási energiája nagyobb a 75/88 mm lőszerek bármelyikénél 😎 és még mindíg könyebb ! A 2-3 dik 105 mm ! Előbbi a már ismeretes lőveg amit szintén fel lehetett volna turbózni megfelelő szintre 😎ill mind a németek mind az angolok által is ismert és használt 105 mm aknagránát amit huzagmentes lövegekből lehetne kilőni (komulatív töltettel), ami a mai napig hatásos (rpg7- 6-700 mm vastag acéllemezt átüt)😎És végül a németek és az oroszok által is használt 12cm vagy 120mm aknagránát mely utóbbit az oroszok a mai napig használnak nona szvk tipusú korábban említett huzag nélküli lövegükkel 18 kg os töltettel és több mint 8000 m hatótávolsággal.
A DB 605 36L V12 messelschmidt erőforrás (1600-1700Le) további turbo feltöltés hozzákapcsolásával bőven 2000 le fölé lehet feltornászni a teljesítményt hagyományos benzin mellett is 😎
Ezek után izlés és igény szerint variálható a páncélvastagság és a lövegtorony mérete 😎😎😎😎😎😎
Most hallom hogy lehet venni cuccokat tőled? Hol?
Hol lehet támogatni?
Amennyiben "cuccok" alatt egy-két kártyapaklit ért(esz), akkor igen. Erről december elején lesz egy külön videó; abban minden fontos információ szerepelni fog.
Támogatni úgy lehet, ha ajánlod hasonló érdeklődésű ismerősödnek a csatornát.
Esetleg a jövőben kérhetünk feliratot a videók alá?
Erre sajnos nekem egyszerűen nincsen időm (csak ennek az egy videónak 23 oldalas a szövege), de a közösség beküldhet feliratokat.
56:03. ne haragudj, de a képen egy BT 5-ös harckocsi látható, nem T34, a T34-es a BT szériából "nőtt ki".
Nem tudom hol a probléma, de 36:03-nál egy vontatott páncéltörő löveg látható.
Okozott volna némi meglepit a szerkezet!
Na jó, be kell vallanom, h idáig azt hittem, h a 39M 85mm-es légvédelmi ágyú magyar gyártmány volt a világháborúban, de most utánanéztem és kiderült, h csak utána gyáottuk, ráadásul szovjet liszensz alapján.
A világháború alatt a 31M 80mmes Bofors licensz alapján 75mmes lövegből módosított nehéz légvédelmi ágyút hyártottunk L50 variációban, valamint prototípusa létezett L70 erődítmények ellen és L56 a Toldi projekt ágyújaként. Az utóbbival a mávag anyaghiány okán késlekedett, így iedéglenesen a prototípusok a 75mm L42 német licenszű fegyvert kapták.
Március 15-re lehetne egy videó arról, milyen fegyver tervrajzával nyerhettek volna Kossuthék, kaphattak-e volna olyan tervrajzot, amelyet meg tudtak volna valósítani (hogyan kell módosítani a modernebb terveket ezért), de rabolt példány alapján nem tudta volna az ellenfél egyhamar lemásolni.
Milyen fegyverrel nyerhettek Kossuthék 1848-ban?
A válasz egyszerű: semmilyennel és véleményem szerint a harc nem volt elkerülhető.
A magyarok függetlenséget akartak, a Habsburgok viszont a birodalmuk megtartását. Ha az oroszok nem avatkoztak volna be a harcba, akkor valószínűleg a magyarok nyertek volna, tehát ebből a szempontból a "fegyver" vagy nagyon jó kapcsolat lett volna az oroszokkal, vagy egy másik háború, ami lekötik az oroszokat (ahogy a demokratikus nagyhatalmak az 1956-ban sem avatkoztak bele a magyar harcokba, mert éppen lekötötte őket a Szuezi válság).
@@Elfnethu :(
Kellően nagy technológiai fölény a megfelelő stratégiával elég lenne, kérdés legyártható-e olyan fegyver, aminek a működését lehet nem is értik (néhány atombomba biztos elég, csak a gyártás lehetetlen, Európa meg lakhatatlan lenne), elképzelhető, hogy nem, de olyan jó lenne egy jó kis sci-fi videó a témában...
Jobban végig gondolva, csak nagyon elrúgaszkodott steampunk megoldások jutnak az ember eszébe...
@@Elfnethu A történelem és a "ha" nem igazán szeretik egymást, de momentán a szabadságharc elkerülhetetlensége 1 olyan pont ami hát azért nem tűnik nagyon stabilnak. Mármint a korszakban azért akadt jó pár megoldási javaslat az Osztrák-Magyar viszony rendezésére és hát nem mind igényelt szabadságharcot, nem mondom hogy ez kossuth mániája volt de az is biztos, hogy nem "a magyarok" akartak függetlenséget. :D Voltak csoportok akik igen és voltak akik nem.
Az orosz beavatkozás kikerülése meg: szent szövetség, ok nyilván lehet 1 olyan "ha", hogy hát mi van ha Napoleon véletlenül tarkón lövi magát vaddisznó tisztítás közben, és korábban a franciák is takarékra rakják magukat a forradalmukkal együtt de azért ez egy elég nagy "ha". :D
@@gaborkocsis6191 Dehogy is. :D A technológiai fölény elméletben elérhető lett volna. Elöltöltős muskétákkal, pisztolyokkal meg kardokkal rohangált minden hadsereg a korszakban... miközben már rég gyártottak lever-action puskákat. Még a sima egylövetű hátul töltős puskák rendszeresítése sincs a fasorba se. :D Ugyanez igaz a tüzérségre, a lőszerekre stb. A 21. századból nézve mindfuck de a 19. században a reguláris haderők nem reprezentálták a korszak technológiai, taktikai csúcsát. A kutatás-fejlesztés tőlük függetlenül is tudott működni pusztán piaci alapon. Nem volt szükség nagy katonai megrendelésekre ahhoz, hogy egy vállalkozás pluszba jöjjön ki mert a bekerülési költségek lényegesen kisebbek voltak. Ugyanakkor a hadsereg és az azokat fenntartó állam sem volt érdekelt a legújabb technológia beszerzésében mivel az nem járt volna érdemi előnnyel a harcmodor radikális átalakítása nélkül.
Volt egy Ganz-Jendrasik dízel motor amit az Árpád sinautóban használtak soros hathengeres elrendezésben. A hengerek páronként a forgatyús háztól külön kerültek beépítésre. Ebből lehetet volna egy V12 vagy V16-ot faragni. Ez volt szerintem az első motor változtatható szelep vezérléssel. De itt az indításnál használták. Előtte be kellet volna idítani a komolyabb traktor gyártást. Nem a Hoffer traktorokra kellet volna pazarolni az anyagot. Lánctalpas traktort már 1920-tól lehetet volna tervezni. Esetleg Kassán fejleszteni.
A lövegvontatók könnyen lehet hasznosabb volt mint akármilyen tank.
Érdekes. Én is elképedve olvastam a valóságos magyar fegyverzet fejlesztést a II. VH előtt és alatt, hogy milyen elképesztő rossz volt. A Zrinyi rohamágyúból csak prototípus a Tassból csak terv lett. Más minden totál elavult volt 1944 re.
A ZrínyiII rohamlöveg a legsikeresebb fejlesztés volt, 76 készült belőle a WM lebombázásáig. Amire te gondolhattál, az a Zrínyi I páncélvadász volt, abból tényleg csak a vas prototípus készült el.
Szerintem jó ötlet lett volna egy magyar páncélvadász is. A felépítése lehetett volna olyan mint a Jagdpanther-é, fegyverzetnek a 88-as Pak 43 páncéltörő ágyú, ha pedig a súly, a páncélzat és a motor teljesítménye is annyi mint a Jagdpanther-é akkor egész jó harcjárművet kapunk.
Németek nem adták el se sem a 88as löveget sem a hosszú 75öst sem , de ezt a videóban is elmondják
@@paul119 Igen tudom, de azért jó lett volna ha a magyarok le tudtak volna gyártani egy hasonló löveget mint a 88-as
Amúgy volt valami erős 100 mm körüli hosszúcsövű löveg raktáron/elérhető eladó országnál? Mert az jó lehetett volna rá.
A felvázolt típus (gyakorlatilag a Tas rohamlöveg) fő problémája, hogy egyrészt a németek nem adták volna át a legjobb lövegüket, másrészt a magyarok 1944-ben még egy 75 mm-es löveg gyártását sem tudták megkezdeni. Egy efféle harckocsi csak akkorra árt volna készen, amikor Magyarország már elesett, másrészt a magyar gyárak képtelenek lettek volna a sorozatgyártására.
A turánII 7ésfélcentise nem rövidcsövű.
L32. Kb a m3 Lee és az M4 sherman között van teljesítményben. Elsődleges forrásokból tudjuk, hogy a t34eseket fél kilóméterről ki tudta ütni, ami egybevág az amerikaiak teszt eredményeivel a lee L30 lövegén.
Kétségkívül alulmarad, de nem teljesen haszontalan.
A rövid cső értelemszerűen összehasonlítás kérdése, de általában rövid csövűnek tekintik, szemben például a késői német Panzer IV-esek hosszú csövű 75 mm-es lövegével.
Magyarországon a háború utolsó szakaszában szintén terveztek egy hosszú csövű 75 mm-es löveget, amely L/43-as csőhosszához képest a 41M [nehéz] "Turán" rövid csövű löveget kapott.
Az M3 "Lee" és az M4 "Sherman" lövege is relatív rövid csövű, ha a későbbi 52 kaliberhosszú amerikai M1-es löveghez hasonlítjuk (nem is beszélve a német Panther 70 kaliberhosszú lövegéről).
Az igaz, hogy a Turán a T-34-est akár 0,5 km-ről ki tudta lőni, de egyrészt ugyanerre az ellenséges harckocsi 1 km-en túlról is képes lehetett (a rövid csöcsű T-34-et leszámítva a legtöbb szovjet harckocsi 2 km-ről is), másrészt ilyen alacsony távolságon (500 m-en) a magyar típus páncélzata nem állt ellen az ellenséges találatoknak.
Végül bár a Turán majdnem minden tekintetben elmaradt még a korai T-34-esektől is, de ennél lényegesen nagyobb problémát jelentett, hogy a szovjet termelés több mint két nagyságrenddel nagyobb volt. A kommunisták megengedhették a veszteségeket - a magyar harckocsizók nem.
Természetesen a Turán nem volt teljesen haszontalan, de a rááldozott jelentős erőforrásokat hatékonyabban is fel lehetett volna használni. Végül a legyártott Turán-oknak kevesebb mint a fele, kb. 180 darab kapta a rövid 75 mm-es löveget, a többi a még gyengébb 40 mm-es főfegyverrel rendelkezett.
@@Elfnethu Minden amit írtál igaz, de egy rövid csövű tarack ettől még általában 24 kaliberhossz vagy rövidebb löveget jelöl, célja magas ballisztikus pályán tüzelve repeszromboló gránátok hajigálása. A turánon nem ilyen fegyver volt, pusztán erre kívántam rámutatni.
Miért pont a 24 kaliberhossz a határ? (és főleg ki döntötte el, hogy ez a határ?)
Ha ez így van, akkor a korai Panzer IV-es L/24-es löveget kapott (rövid csövű), de az azonos célú KV-2-es például 24,3 kaliberhosszút: akkor ez már hosszú csövű?
A téma magyar atyaúristenei által írt, Bonhardt-Sárhidai-Winkler-féle A Magyar Királyi Honvédség Fegyverzete c. könyv (Zrínyi katonai kiadó, 1992)
a két típust a következőképpen azonosítja:
41 M Turán nehéz* harckocsi (Turán 75 rövid csövű) [88. oldal]
43 M Turán nehéz* harckocsi (Turán 75 hosszú csövű) [92. oldal]
* (a magyar nómenklatúrában a 75 mm-es kaliber nehéz harckocsinak számított)
Én ugyanígy nem kaliberhosszhoz kötöttem a löveg hosszát, egyszerűen ha egy országban egy időben egy kaliberből két azonos célú páncéltörőlöveg létezett, amelyek közül az egyik sokkal hosszabb volt a másiknál, akkor az egyiket rövid csövűnek, a másikat hosszú csövűnek neveztem.
Értelemszerűen ez a rendszer nem tökéletes. Ha nagyon extrém esetet akarok mondani, akkor a szovjeteket említeném: a T-34-es 76,2 mm-es F-34-es lövege 42,5 kaliberhosszú lövegét általában rövid csövűként említik, ami ha igaz, akkor a SzU-76-os páncélvadász 76,2 mm-es ZISz-2-es lövege hosszú csövű, pedig az 42,6 kaliberhosszú.
Neked egy 2. világháborús játékot kéne csinálnod :)
Adnám.
Egyetértek; már csak a 100 fős fejlesztőcsapat és néhány millió dollár hiányzik, bár 2022-re van egy témába vágó kis projektem.
Volt svéd 80mm légvédelmi ágyúnk 🙂
1:13:07-nél mintha a Hetzer lövege lógna ki abból a "szekrényből" ott jobb szélen.
aha xd
1940 be ilyen pancelos tervezese , pazarlásnak fogta fel , senki she hagyta volna jova (a haburunak ugyish nemshokara vege lesz :) ) a video nagyon megtetcet !
De szerinted hitler bolondságát senki se ismerte?
Egyetértek, ezért mondtam a videóban, hogy bár technikai és realitás oldaláról a típus megfelel, kizárt, hogy gyártották volna (arról nem is beszélve, hogy én utólag voltam okos: 1940-ben senki nem tudta, hogy a háború még évekig fog tartani).
..Mintha egy ARL-44-es és egy Párduc lett volna összekutyulva egy bográcsban, néhány más elemmel fűszerezve.
Pár építő jellegű kritikai észrevétel, bocsi ha kicsit zord lesz a hangvétel: A T-44-ben volt homlokgéppuska a teknőben, ahogy a T-55-ben is. Csak nem olyan látványos módon volt beépítve. Ez egy általénos tévedés, pont azért mert csak egy 1cm-es nyíláson át tüzelt a gépouska ami alíg látszik.
Az önjáró 80 milis löveg értelmetlen, mert még mindig függne a tűzvezetéstől, nem véletlen hogy ilyen a gyakorlatban nem került alkalmazásra egyetlen oszrág részéről sem. A dupla 40 milis gépágyú viszont jól működne, az a verzió jó.
A páncél döntésnél figyelembe kell venni az orosz lőszerek 5-7°-os normalizációját, így pl egy 60 fokos döntést 53 fokkal érdemes figyelembe venni ekvivalens védettség kiszámításánál.
A 12,7 milis géppuska rossz ötlet, a turán esetén szóba is került de ott is elvetették. Egyrészt a 12,7-es olasz fegyók nem szerették koszt (repülőbe szánták) ráadásul semmi más nem használta a kalibert a szárazföldi csapatoknál, ezért logisztikai értelemben is epic fail.
A vékony lemezkötény a 14,5 milis apcr lőszer ellen volt a német és magyar hck-ra felszerelve, de ez még teljesen hatástalan a kumlatív gránátok ellen, ez egy egyszerű történelmi tévhit.
A nagygörgős laprugós felfüggesztés teljesen kimaradt. Ráadésul a torziós rugós karbantartása valójában igen bonyolult a lap és tekercsrugóshoz képest, lásd egy karbantartást egy sherman és egy párduc esetében.
Nagyon jó a videó széndéka, de irgalmatlanul sok a tévedés a videóban, most nem is mennék végig a tárgyi tévedékek özönén, de javaslom egy javított verzió készítését. jó munkát!
"A T-44-ben volt homlokgéppuska a teknőben, ahogy a T-55-ben is."
Ezt már egy másik kommentben megválaszoltam, de azt gondolom, ez a videóban elhangzottak félreértelmezése.
A videó arról szól, hogy a test frontrészének jobb oldalába épített, mozgatható géppuskát és magát a géppuskát pozícióját elhagyták. Az igaz, hogy a T-44A prototípusába beépítettek alul középre egy fix géppuskát, amit viszont hamarosan elhagytak, mert a testbeli géppuska is felesleges volt, ezzel viszont egyáltalán nem lehet célozni és a vezetőnek kellett volna működtetnie.
A T-54-esbe tudomásom szerint soha nem építettek ilyet.
"Az önjáró 80 milis löveg értelmetlen" ...ilyen a gyakorlatban nem került alkalmazásra egyetlen oszrág részéről sem."
Ez nem igaz; csak a 75 mm-es lövegű amerikai féllánctalpas M3 GMC-ből több mint 2000 darabot gyártottak, amelyeket mások mellett Észak-Afrikában és a Fülöp-szigeteken is bevetettek.
Ugyanígy 75 mm-es lövegű amerikai M8-as tarackok harcoltak egy csomó helyen, a kanadai Sexton 25 fontos (87,6 mm-es) löveggel Normandiában, a brit Bishop ugyanezzel a löveggel Észak-Afrikában, olasz Semovente da 47/32, 75/18, 75/34, 75/46, satöbbi.
Az igaz, hogy a legtöbb ország a 105 mm-es vagy még nagyobb kaliberű lövegeket preferálta, de a magyarok abból dolgozhattak, ami volt.
"A páncél döntésnél figyelembe kell venni az orosz lőszerek 5-7°-os normalizációját, így pl egy 60 fokos döntést 53 fokkal érdemes figyelembe venni ekvivalens védettség kiszámításánál."
Véleményem szerint ez irreleváns, lévén a potenciális fejlesztési periódusban a döntéshozók nem tudhatták, hogy a szovjetek ellen fejlesztenek és hogy azok (még fejlesztés alatt álló) típusai milyen páncélátütési értéket produkálnak majd. Emellett konkrét teszt-adatokat használtam fel a páncélzat becslésénél.
"A 12,7 milis géppuska rossz ötlet, a turán esetén szóba is került de ott is elvetették. Egyrészt a 12,7-es olasz fegyók nem szerették koszt (repülőbe szánták) ráadásul semmi más nem használta a kalibert a szárazföldi csapatoknál, ezért logisztikai értelemben is epic fail."
Ezzel négy problémám is van
1. nincs alternatíva
2. nem feltétlenül az olasz Breda-SAFAT alapú repülőgép-nehézgéppuskákat kellett volna felhasználni és azokon lehetett volna változtatni
3. dehogynem használta: majdnem minden magyar repülőgép
4. a valóságban ez a jármű nem létezett, de az alternatív idővonalon szó szerint minden magyar járműbe be/rá lehetett volna építeni (ahogy az amerikaiak tették).
Emellett egyetlen (már amúgy is használt) lőszertípus nem roppantotta volna össze a magyar logisztikát, mivel az anélkül sem működött: még az elvesztett egységek pótlására sem volt kapacitás.
"A vékony lemezkötény a 14,5 milis apcr lőszer ellen volt a német és magyar hck-ra felszerelve, de ez még teljesen hatástalan a kumlatív gránátok ellen, ez egy egyszerű történelmi tévhit."
Véleményem szerint ez az állítás tévhit.
Ha igaz lenne, akkor a németek csak és kizárólag a keleti fronton használtak volna kötényzettel szerelt harckocsikat. De nem így tették, a nyugati fronton is széles körben alkalmazták őket.
Nem olvastam, de például a világ leghíresebb élő, harckocsikra szakosodott írója, Steven Zaloga 2016-ban adta ki a Bazooka vs Panzer: Battle of the Bulge 1944 (Duel) című könyvét, amelyen nem véletlenül egy kötényzettel szerelt Panzer IV-es látható.
A kötényzet képes lehet aktiválni a kumulatív robbanófejet, csökkentve annak hatékonyságát. Nem ideális, de a második világháborúban egy kis ország ennél többet nem remélhetett.
Szép kis mi lett volna ha videó , de ... Egy valami kimaradt mivel a magyarok már 42 ben rendelkeztek egy Panther hoz hasonló tankkal amikor a németek épp csak elkezdték fejleszteni az övékét össze jött volna az a jobb löveg és optika :)
Ha annyira érdekelte volna őket pár száz db panther jellegű tank akkor egyszerűen átadtak volna néhányat plusz a licensz gyártás jogát és dokumentációt a szövetségeseiknek. Nem éppen ez történt, nyilván fontosbb volt a technológiai fölény megtartása mint pár száz tank. [Ami nyilván komplett hülyeség, de na az ideológia üti a logikát... XD ]
@@squirrelmurderous akkor most te nem érted gyakorlatilag a Panther jó egy évvel előbb jelent volna meg és nem arról a 200 magyar gyártmányú tankrol van szó hanem arról amit a német gazdaság le tudott volna gyártani az az egy év alatt amíg a pantert fejlesztik bár igaz H*tler fejében logikát keresni ő az MP44 ez se szerette 😁
@@attila1312 Áh látom magam előtt ahogy a németek lemondanak az átlapolt futógörgőkről, a magától kigyulladó motor csodáikról mert valami random mongol rajzolt egy tankot. :D Nem csak Hitleren múlott a dolog, ha csak 1 hülye lett volna az egész bagázsban az még kezelhető lett volna. :D Ez a baj azzal amikor elhiszed azt a hülyeséget amivel megszerzed a hatalmat...
@@squirrelmurderous azért Elfnetet le mongolozni kicsit erős 😂😂😂😂 de értem mire akarsz kilyukadni
Ezzel egy probléma van: a Panther eredete a VK 30.01 programig nyúlik vissza, ami nem 1942 volt, hanem 1938-39! Az eredeti tervek, és egy 22-30 tonna közötti harckocsi, plusz az erősebb löveg és páncélzat összetételéből született meg a VK 30.02(M). Az "erősebb löveg és páncélzat" rész a szovjetek elleni harcokból levont konklúziókra utal. Amúgy fun fact: a VK 30.01(D), amit a Daimler-Benz tervezett, az is döntött páncélzatú volt.
Mi az hogy nem lesz kamu hajós videó ???? Xdxdxd amugy jók ezek a hoszú videók van mit halgatni melóba
Nekem is nagyon tetszett a videó, de itt az ideje tisztázni egy dolgot úgy általában a homlokgéppuskákkal kapcsolatban, ugyanis más ismeretterjesztő tartalmakban is azt sugallják, hogy ezek azért kerültek, a tankokra, mert a mérnökök minden áron be akartak építeni egy homlokgéppuskát, ami egyszerűen nem igaz. Számos II. világháborús harckocsiban, a korabeli rádiók egyszerűen nem fértek el a toronyban, ezért azt a vezető mellett helyezték el, de ez már olyan messze került a vezetőtől, ezért egy külön rádió kezelőt követelt az üzemeltetése, de ha már van egy 5. ember a harckocsiban, nehogy már tényleg csak annyi legyen a feladata, hogy különböző frekvenciák között keresgéljen, ezért kapott egy saját géppuskát. (Ezért sem szeretem a homloklövész kifejezést, mert az illető egy rádiós, és csak másodlagos feladata a géppuska kezelése)
Lenne még egy kérdésem: 120mm homlokpáncéllal, a baromi nehéz 80mm-s löveggel és a szintén nem könnyű csillagmotorral, hogy jött ki a 34 tonna? Úgy is feltehetném a kérdést, hogy lett a Panthernél 10 tonnával könnyebb?
A homlokgéppuska ... "ezek azért kerültek, a tankokra, mert a mérnökök minden áron be akartak építeni egy homlokgéppuskát"
Ez szerintem tévedés - azért kerültek be a harckocsikba, mert akkor azt hitték, hogy ez majd a jövő háborúiban hasznos lesz. Egy csomó hasonló fejlesztés történt: a második világháború előtt például a legtöbb páncélautónak volt egy hátsó vezetőállás is, mert a kor stratégái azt gondolták, hogy a típus így majd gyorsan elmenekülhet (a mérnökök a kapott paraméterek alapján terveznek).
Aztán ahogy a háború alatt kiderült, hogy ezek a megoldások nem váltak be, a következő generációs típusokról elhagyták őket.
"Számos II. világháborús harckocsiban, a korabeli rádiók egyszerűen nem fértek el a toronyban"
Ez igazt, de félrevezető. Vegyük például az amerikai M4 "Sherman"-t: rádió a toronyban, mégis volt a testben egy géppuskás pozíció.
Azzal sem értek egyet, hogy ha már úgyis ült valaki a testben a vezető mellett, akkor a harckocsi kapott egy géppuskát.
Igaz, utóbbi nem került sorozatgyártásba, de például a brit Centaur harckocsi első változatát testbeli géppuskával gyártották, de ez után, fejlesztésként kialakították a Centaur Mk II-t: gyakorlatilag ugyanaz a típus, ugyanúgy 5 fővel, de testbeli géppuska nélkül, ráadásul a tesztek mindenhol azt mutatták, hogy a testbe épített géppuskával jóformán lehetetlen célozni.
Emellett a vezető mellett nem minden országban rádiós kapott helyet: az amerikaiaknál például a segédvezető ült alul.
Hogy jött ki 34 tonna, miért nem olyan nehéz a páncélos, mint a Panther?
Két dolgot emelnék ki. Egyrészt a Panther sokkal nagyobb méretű harckocsi volt, mint a magyar Tas: a régi képeken kb. azonos méretűnek ábrázolták, de később rájöttek, hogy túlméretezték a Tas-t és az én tákolmányom részben még a Tas-nál is kisebb.
Másrészt ahogy a videó végén a táblázatból is látható, az azonos méretű, szintén 120 mm-es páncélzatú (de 50 helyett 75 mm-es oldalsó páncélzatú), 80 helyett 85 mm-es lövegű T-44-es csak 32 tonna, a hasonló brit Comet pedig 33,5 tonna tömegű (eredetileg a Panther-t is csak 30-35 tonnásnak szánták).
jó hosszú de tetszik
*A TAS rohamlöveg simán lett volna olyan szép páncélvadász, mint a németek Stug III Ausf G típusa. :))*
Ha LETT volna. Mert soha nem létezett.
A Tas rohamlöveg képességeit tekintve messze felülmúlta a Stug III-ast; közelebb állt a Jagdpanther-hez, emellett a szépség szubjektív: engem például borzasztóan zavar, hogy a Stug III lövege középen van, de nincs teljesen középre igazítva (ennek persze oka van, de számomra olyan, mintha kicsit elcsúszott volna).
már értem hogy miért volt bene ez a kártya
Mi lenne ha lenne egy olyan videó amelyben lenne olyan magyar tank amelyet most lehetne tervezni azaz modern magyar harckocsi amely fel tudja venni a versenyt a szomszédos országaink jelenleg renceresített harckocsiaival és a kortárs orosz és amerikai harckocsikkal is. Szerintem Magyarországnak nem kellene vásárolnia harckocsit hanem saját magunknak kellene kifejleszteni és gyártani őket. Elitt magyar harckocsik. Ugy is van rájuk pénz mert oriási az adonk elég csak a benzin árakra rátekinteni. A benzin árának a háromnegyede adó. Nincsenek Magyarország elleni szankciók és nem állunk hadban egy országgal sem most sokkal könnyeb dolgunk lenne mint az 1930-as években. Meg vásárolhatnánk modern részegységeket amelyeket tovább fejleszthetnénk és saját igényeink szerint rakhatnánk össze.
Az a nagy helyzet, hogy a harckocsi fejlesztés drága. Annyira, hogy a, hozzánk képest, sokkal-sokkal gazdagabb Francia- és Németország is összefogott, hogy a következő típust közösen fejlesszék.
Nálunk se alapanyag gyártás, se mérnöki tudás és tapasztalat nincs hozzá. Ráadásul a gyártandó darabszám is néhány száz lenne.
Csak egy apróság: Dél-Korea (képesek az okostelefontól a vadászrepülőig, a markológéptől a tankhajóig sorozatgyártani mindent, világszínvonalon) a saját harckocsijuk sebességváltójával küzdenek évek óta, mert nem tudják elég megbízhatóra megkonstruálni. Hol vagyunk mi ettől? A pámcéllemezt sem tudnánk legyártani, nem hogy a lövegcsövet, az optikát, a tűzvezető rendszert, a motort stb-stb!
@@arpadheizer7126 Tipikus hozzá állás. Nem fog sikerülni ugyse. Sokkal tőbb pénze van Magyarországnak mint mi azt hisszük.
@@zapparanazio7594 hát persze. Még az oroszok is küzdenek az Armatával majd 10 év, az ő tervezési, gyártási és üzemeltetési tapasztalatukkal, és ipari hátterükkel, erőforrásaikkal, de majd mi megmutatjuk? Úgy, hogy konkrétan semmink sincs? Ez az egész nem csak a pénzen múlik, hé? Ha a világ minden pénze rendelkezésünkre állna, akkor sem tudnánk 20 év alatt érdemi teljesítményű harckocsit produkálni. Mert nem tudunk lövegcsövet sem tervezni, nem hogy motorblokkot!
@@arpadheizer7126 az nem igaz, hogy semmimk nincs. Páncéllemezt gyártani nem kunszt, 100 éve ismert, dunafer csinálta is a szocializmus alatt, csinálhatná megint. Elektronika, optika civil gyártásból könnyen átültethető, hajtáslánc a hazai nahézgépgyártásból (német kintlevöőségek főleg) átvehető.
Lánctalpat utoljára a rába gyártott nehétvontatóra, de nem egy nagy etvasz.
Az egyetlen nehéz pont a löveg volna, azt meg úgyis mindenki a rheinmetalltól vásárolja.
Izraelnek, svédeknek taiwannak sikerült, ők se nagyobbak mint mi.
A korlát inkább az igény.
@@ineednochannelyoutube5384 Nem nagy etvasz? Akkor miért nem sikertörténet az Armata? Miért fognak össze a németek meg a franciák az új harckocsi miatt? A törökök miért nem gyártják már nagy sorozatban a licencelt dél-kóreai harckocsi másolatukat? Miért szívnak a dél-kóreaiak a saját harckocsijuk váltójával? Ezeknek az országoknak komoly ipari tapaaztalatuk van harcjármű gyártásban és nekik mégis nagy etvasz. Baszki, gépkarabélyt nem tudunk gyártani saját kútfőből, de harckocsit fejlesszünk... Azért bírom a teljesen indokolatlan önbizalmat...
Nem szerzodes diktatum ervenytelen mainapig
?
;)
Elképesztő milyen precíz és tájékozott vagy. Sajnos hiába ez az ígéretes harckocsi, a magyar ipar sehol nem volt a korszerű tankok gyártásához. Se források nem voltak se pénz se fejlett gyárak. Ha nincs az I. Vh-s békeszerződés akkor ez a probléma szerintem nem lett volna ennyire súlyos, de így eddig minden irányból nézve halva született ötletnek tartom a II.Vh-ba való beszállást. És ez valószínűleg a következővel is így lesz mert a források hiányára nem nagyon létezik megoldás.
Plusz a Tas prototípust és vele együtt a gyár is egy bombázásban elpusztult
Nekem tetszik a koncepció, viszont annyit tennék hozzá, hogy az 1942-es hadrendbe állÍtás az számomra bántóan optimista. Gyártási és tervezési nehézségekkel számolva 43 vége, de inkább 44-re mondanám azt, hogy 100-200 közötti darabot sikerül hadra fogni.
Tudtad hogy a Toldi lll is magyar tank de a németek használták.
Ezt mi támasztja alá? Tudomásom szerint a Toldi III sorozatgyártását meg sem kezdték, így nemcsak a németek nem használták, de a magyarok sem.
@@Elfnethu akkor nem gyártották de a magyarok feltalálták és a nevét Toldi Miklósról kapta
@@gergokovacs8354 aztakurva xddd
M40 Nimródon nem 20mm hanem 40mm Boforts gépágyú volt. Kicsit össze van csapva t38 csak 37mm a PZK III meg 37-50mm ágyú volt az F változattól.
Hol (időkód) szerepel a videóban, hogy a Nimród-nak 20 mm-es lövege volt? Megnyitottam a videó szövegét: ebben 8-szor szerepel a Nimród szó, ebből 3-szor van mellette a löveg kalibere, de mindhárom alkalommal 40 mm szerepel.
Ugyanez igaz a Panzer III-asra is: 4-szer hangzik el az a szó, hogy Panzer III, ebből egyszer a 37 mm-es löveg, egyszer az 50 mm-es kerül említésre. A videóban hol mondok mást?
"Kicsit össze van csapva" - Uhhh... :O Ha csak negyed ilyen "kicsit összecsapott" videót tudnék csinálni, a seggemet verném a földhöz!
Teljesen érthetetlen, hogy hogyan akart nyerni a náci Németország, hogyha nem segítette technológiai fejlesztésekkel a gyengébb és fejletlenebb szövetségeseit?! Buták voltak a nácik sok szempontból is!!! Ez a mi szerencsénk.. 😆
Nem szövetségesei voltak,hanem csatlósai:)
ideológiai okokból főleg, nem akartak ők erősebb európai csatlósokat, hisz a háború után mi következtünk volna....hogy Európa végül teljesen faj német legyen. Semmiféle más érdek nem létezhetett, amit dobtak koncot az csak a beetetést volt.
Vajon ha a 44-es kiugrás megtörtént volna, és a magyarok átálltak volna a szövetségesek oldalára, azzal mit nyertünk volna?
@@mozeskertesz6398 Nehéz megmondani.
Először is erkölcsileg mindenképp nyertünk volna.
Másodsorban viszont egyesek szerint, 47-ben Párizsban megtarthattunk volna ezt azt, főleg a románokkal szemben.
Mondván a románok vissza kapták egész Erdélyt az átállás miatt, a bolgárok meg megtarthatták Dél-Dobrudzsát.
A szovjet érdek elsődleges volt. Ezért lett Besszarábia újra orosz ahogy kelet-lengyelország is és kárpátalja is, ami ráadásul egy szövetséges állam területe volt, de említhetném a Baltikumot is....nem számított ki hol állt. A szovjet érdek volt fontos csak.
Azért látni kell hogy a bolgárok a volt náci csatlós területét tarthatták meg....és a lengyelek is német területtel lettek kárpótolva...szóval é-Erdélyen kívül szerintem más nem maradt volna meg...
Saját egyéni véleményem szerint pedig a Szovjetunió akárhogy is de egy szláv birodalom volt, ezért a szláv országoknak kedvezett, amiben magyar részről még az etnikai '38-as határok sem férhettek bele.
Ezért a jugó és cseh érdekek fontosabbak voltak.
Egyedül a románok felé kérdéses a dolog, de őket meg Besszarábia miatt kompenzálni kellett.
Szóval túl sokat nem nyertünk volna.
1:18:43 Sajnálom az illúziórombolást, de "Dugovics Titusz" meg az ő egri "törökkelmélybeugrása" csak legenda. Nem létezett ilyen személy és valóságban nem történt ilyen, de azért szép legenda.
Egri?!
Nem nándorfehérvári?
Hopp, most vettem észre, hogy a videóban lemaradt a mondat fele.
De a lényeg: az egri vár ostrománál valóban nem létezett Dugovics nevű ember és valószínűleg a Nándorfehérvárinál sem, bár egyes online cikkek ezt kissé félremagyarázzák: már a kortársaik is leírtak egy (meg nem nevezett) személy és csak az 1800-as években nevezte meg őt Döbrentei Gábor, csakhogy ez irreleváns.
A nem létezett harckocsi azért kapta a Dugovics nevet, mert...az jutott eszembe. Eredetileg volt a Kinizsi, Kinizsi II, Kinizsi sebesültszállító, stb. de aztán rájöttem, hogy hasznosítani lehetne a nézők által beküldött neveket és milyen vicces, hogyha a parancsnoki Kinizsi a Mátyás nevet kapná (lévén Mátyás király volt Kinizsi főnöke), aztán sorban jöttek a többiek.
Legelőször a típust Turulnak akartam nevezni, de ez nem jelenti azt, hogy a turul (hatalmas testű madár, a fején egy koronával :D ) egy valóban létező állat lenne.
@@Elfnethu Szerintem jó a Dugovics.
Nem is anyakönyvi névként, hanem viselkedésmintaként fontos, ráadásul szinte mindenki ismeri a sztorit - itt az sem baj, ha nem igaz.
Ha már neve van a tanknak, legalább az üssön.
Nem tudom mi a célod a videóiddal, de ismeretterjesztő érdeklődésgenerátornak nagyon jól megfelelnek.
ÜDW
47:13 És a Lidérc?
A Lidérc nem páncéltörő, hanem légi célok elleni rakéta és a háború alatt kevesebb, mint 100 darab készült belőle.
És azokat sem légi célok ellen alkalmazták, mert a közelségi gyújtó nem működött.
Teccet ez a video de lehetne egy ugyanilyen videot csak olasz vagy svéd harckocsikal. :D
Igazából nekem a videóból az derült ki, hogy egy erős lövegű Tas harckocsibkellett volna, csak jóval korábban, mint ahogy az a valóságban történt.
TUDOM HOGY MI AZ A SZÖVETSÉGES, DE : MI AZ A KVÁZI SZÖVETSÉGES...?.?.? EZ EGY BAROMSÁG.! HAGYD MÁR ABBA EZT AZ IDÉTLEN KVÁZIZÁST..! MOND AZT PÉLDÁUL HOGY HUHENYA SZÖVETSÉGES. EZ UGYANOJAN BROMSÁG, MINT A KVÁZI.!
Mi az, hogy kvázi-szövetséges?
Az amerikaiak és britek szövetségesek voltak: azonos célért, egymást támogatva harcoltak, értékes információkat, sőt, több ezernyi harcjárműveket átadva.
A magyarok, németek, olaszok és japánok céljai eltérőek voltak: Magyarország például igyekezett minimalizálni a részvételét a harcokban és nem volt célja a Szovjetunió elfoglalása.
Hasonlóképpen a németek nem voltak hajlandóak modern haditechnikát (köztük harckocsikat) átadni, mert csak kvázi-szövetségesek voltak.
Érdekeség, hogy a hoi4-ben ( heart of iron 4-ban) a magyar nehéz tank első szintjét rákóczinak hívják