ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 21 ก.ค. 2024
- 1944-47 között az amerikaiak, angolok, németek, olaszok és szovjetek több mint két tucat légcsavaros vadászrepülőgépet terveztek, amelyek megpróbálták túlszárnyalni a korábbi dugattyús motoros repülőgépek teljesítményét; e videó ezekkel a kísérletekkel foglalkozik.
Ahogy egy kedves néző jelezte, 29:51-nél nem egy Grumman F4F, hanem egy Grumman F6F vadászrepülőgép látható.
0:00 - Bevezető
3:25 - Különösen nagy magasság
12:55 - Húzó-toló elrendezés
18:30 - Több henger
26:40 - Kettős törzs
29:03 - Légcsavaros gázturbina
Tudsz olvasni? Akkor irány az elfnet.hu/
Nem tudsz olvasni? Akkor is, szépek a képek.
Nem is beszélsz magyarul? Akkor van egy jó hírem: most már igen.
A videókról: elfnet.hu/videoink.php - วิทยาศาสตร์และเทคโนโลยี
![Bearcat - a direkt letörő szárnyú repülő [HADITECHNIKA]](http://i.ytimg.com/vi/Wrn7mJH9rnI/mqdefault.jpg)
![Bearcat - a direkt letörő szárnyú repülő [HADITECHNIKA]](/img/tr.png)
![S4E8 - VK 45.01 (P) „Tiger (P)” [PÁNCÉLOS PAKLI]](http://i.ytimg.com/vi/hCW0JyKppdI/mqdefault.jpg)
![Blackburn Roc és a tornyos vadászgépek koncepciója [HADITECHNIKA]](http://i.ytimg.com/vi/Dbhq9LI-5CM/mqdefault.jpg)
![F-117 kontra Sz-125 Nyeva - a lopakodó lelövése és annak utóélete [Mítoszoszlatás]](/img/n.gif)
*Nekem az egyik kedvencem a FW-190-es. Gyönyörű vadászgép. Jobban manőverezett mint a 109-es, nagy volt a tűzereje, nagyobb, mint a Bf-109-esé, sokkal jobb volt a kilátás a pilóta számára, kényelmesebb is volt számára, és kisebb célpontot is nyújtott, ha az ellenség mögé tudott kerülni. Az én véleményem az, ha a németek időben lecserélek a Bf-109-es korai változatait, és 1939-40-re ez lett volna német légierő fő vadászgépe akkor lehet az Angliai csata végkimenetele is más lett volna. A későbbiekben a fejlesztéseknél ez a típus nagyobb veszteséget tudott volna okozni a szövetséges bombázók között lévén a nagyobb tűzerővel jobb eséllyel tudta volna őket lelőni. Bár nem nézem le a Bf-109-est, de az igazán jó típusokra sokat kellett várni. A G-szériás gépektől voltak igazán jók. Meg is mondta a gép fő tervezője, hogy egy ponton túl már nem lehet tovább fejleszteni, mert a faszerkezet nem bír el több terhelést. Lásd: erősebb motor. A későbbiekben készülhetne videó a 2. VH-ás U-bootokról. Idővel a XXI-es osztályról is, hiszen az volt az első igazi tengeralattjáró mind teljesítményben, mind kinézetben. Ezt másolták le a győztes szövetségesek mind a két oldalon, és így születtek meg a már ismert később modern tengeralattjárók.*
Elképzelhetetlen videók alatt talàlok rád 😀 elképzelhetetlenül érdekes ember lehetsz a videók alatt adott kommentjeid alapján.
@@dutrasbence *Az érdekes kifejezés túlzás. Engem sok minden érdekel. Persze ettől okos nem leszek, de legalább lekötnek a dolgok.*
Ez nem ennyire egyszerű. A Me-109 és az FW-190 inkább kiegészítették egymást, mivel a FW-190 BMW motorja nagyobb magasságokban rohamosan vesztett a teljesítményéből, míg a Me-109 DB601-es és DB605-ös motorja a magasabb, a bombázókötelékek által használt magasságokban is nagyjából megőrizte a teljesítményét. Nem véletlen, hogy a FW-190D sorozatokba már Jumo motorokat tettek, akárcsak a TA-152H-ba, bár Kurt Tank - aki a FW-190-es és az annak utódját jelentő Ta-152-es gépcsaládot tervezte - a Ta-152-esekbe is DB motorokat szánt. De akkor a német ipar már nem tudta kielégíteni az összes igényt, így a Me-109-es mint bevált igáslovak prioritást élveztek, mert gyártásuk a bombázások ellenére is folyamatos volt. Nyilván lehet azt mondani, hogy a légcsavaros gépekre elég lett volna a Ta-152C alacsony és közepes magasságú támadó/vadász, a Ta-152H nagy magasságú vadász, illetve a Do-335-ös a közepes és nagy magasságú nehézvadász, amíg a lökhajtásos gépek teljesen kiszorítják a légcsavarosokat, de a felsorolt gépek még csak prototípus vagy előszéria formában léteztek. A front meg nem várt türelmesen, amíg a fejlesztés befejeződik. Addig abból kellett dolgozni, ami már többé-kevésbé bevált és rendelkezésre állt.
Azért ez nem teljesen pontos összehasonlítàs.
Nem véletlenül nem a Fw alkotta a luftwaffe gerincét. Amiben jobb volt az valóban a tűzerő, végsebesség zuhanàsban(dive speed), csűrési sebesség (roll rate) és valamennyire kilàtàsban. Az első Anton 190-eseket emelkedési sebességben, fordulékonysàgban, függőleges irànyú manőverekben és vízszintes repülési sebességben(főleg nagy magassàgban) felülmúlta a 109-es. A későbbi D szériàs típusok màr interceptorként tényleg jobbak voltak, de nem sok készülhetett belőle. A pilótàk véleménye valójàban elég vegyes volt, sok pl ugyan rövid ideig repült az Fw-vel de vissza vàltott a Bf-re pont a manőverezhetősége miatt. A keleti fronton mondták főleg hogy a Focke wulf sokkal inkàbb megfelelt volna a szélesebb futómű elrendezés miatt, mivel a sokszor ingovànyos vagy havas kifutók nem kedveztek a keskenyebb, törékenyebb Bf futóknak. Méretileg a 190-es olyan 20%-al nagyobb mint a 109-es így nem nyújtott kissebb célpontot sem. A Messerschmit teljesen fém félhéj szerkezetű volt, fàt nem hasznàltak benne. Jelentősen valóban nem tudtak fejleszteni rajta mivel az F szériàtól kezdve az utolsó K4-ig ugyanazt a sàrkàny szerkezetet hasznàltàk, így aerodinamikailag elérték a hatàrait, amit a teljesítmény növelése sem tudott megoldani, ill. a hàború végén Németorszàg komoly nyersanyag hiànyban szenvedett, olaj és üzemanyag sem volt elég. A szellemi utódja az Me 262 lett, ami az előbb említett indokok miatt rendkívül megbízhatatlan volt, és persze maréknyi készülhetett belőle. Az utolsó időszakban csak pàr repülő szàzad harcolta ki magànak hogy kapjon belőle és legalàbb pàr ezer civil életét megmentsék a bombàzàstól (bàr ez màr nem tartozik ide). Egyébként mindenkinek ajànlom a "Felettünk a csillagos ég" című könyvet ha német pilóta oldalról is meg akarja ismerni a hàborút ;)
Nem semmi vagy!!! Nő létedre ! 😆
Gratulálok a kiváló munkához!
Ez egy valódi hiánypótló videó!
Informativ mint mindig , osztottam olyan helyeken ahol kapóak erre :D
Érdekes lett ez a videó is, köszi a feltöltést, meg a munkádat.
Mintha azt olvastam volna anno az Aranysas-ban, hogy az utolsó légcsavaros légi győzelme a vietnami háborúban volt. Akkor egy A-1 Skyrader egy MiG-17-et szedett le. Azt hiszem az A-1 Skyrader is vadászgépnek készült, de akkor már érezhető volt a háború végén a légcsavaros gépek háttérbe szorulása és alacsonytámadó/vadászbombázó lett belőle.
A Douglas A-1 „Skyraider” tudtommal nem vadászrepülőgép volt, emellett azért nem került be a videóba, mert egy sikeres, hosszú életű típus volt, amelyből több ezer példányt gyártottak.
@@Elfnethu Szia. Még véletlenül sem kritikának szántam (tőlem mindig csak like-ot kapsz a videóidra), csak egy érdekes adaléknak szerettem volna hozzátenni.
"A" jellel nem is vadászgépnek készült. Azért lett egyszemélyes, mert rájöttek a háború végére, hogy a lövész csak súlyfelesleg a gépben. A Skyraider egy mindenes haditengerészeti támadógép volt, ami kivételesen "mindent is" tudott. :D Még torpedót is vetett volna, ha azt raknak alá (vagy vécékagylót).
www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=skyraider+toilet+bomb
Érdekes és izgalmas összeállítás volt, köszi! Érdekes adalék még a témához, hogy a motorok teljesítménye mellett a légcsavarok maguk is limitálták az elérhető maximális sebességet. Összetett probléma, de a lényege amennyire tudom az, hogy a légcsavar vonó/tolóerejének növeléséhez vagy az átmérőt vagy a forgási sebességet kell növelni. Mindkettő azzal jár, hogy egy idő után a légcsavartollak vége megközelíti a helyi hangsebességet és drasztikusan lecsökken a hatásfoka megnövelve az igényelt teljesítményt a további gyorsításhoz, nem beszélve a keletkező rezonanciákról és fellépő erőhatásokról.
Való igaz, bár a légcsavar-lapátok számának növelésével és ellenforgó légcsavarokkal bizonyos szintig ellensúlyozható ez a hatás.
Úgy tudom, olyan 720 km/h az a határ, ahonnan már rohamosan csökken a dugattyús/légcsavaros meghajtás hatásfoka.
Kuznyecov NK-12 egy ékes példa a koaxális légcsavarra, egy olyan hajtómű egy kis vadászgépben nem tudom mire lehetne elég, de elképzelhető, hogy bírná a Mach 1-et ha a géptörzs is :)
@@balazs8790 Ezzel az a probléma, hogy még ha technikailag képes is lett volna Mach 1-re, mire az NK-12-es az 1950-es évek közepén megjelent, a MiG-19 már 1,35-szörös hangsebességre volt képes és már nagyban készült a Mach 2-es MiG-21-es.
@@Elfnethu Persze, igaz, de én csak mint elméleti lehetőséget vetettem fel.
Szuper volt, köszi!!!
én szeretem ezeket a részeket szóval még van tartalma is legalább van jó is amit nézni tudok
Jó videó, már azt hittem a P&W 4360-ast kihagyod! Amerikában a csillagmotor volt többségben, az angoloknál a V-12-es Merlin. Persze mindegyiknek volt a másikból is. A csillagmotor sérülésállóbb, ott max. olajhűtő van, de ha a V-12-esen kilövik a vízhűtőt, akkor az megsül keményen! Nekem az jelenti a repülőgépet amelyeken csillagmotor van, mély, csattogó dübörgő nyers hang, a V-12-eseké finomabb, pörgősebb. Azt tudni kell, hogy a légcsavaros gépek repülési, bevetési ideje többszöröse a sugárhajtóműves társaikhoz képest, mert utóbbi zabál ugye egy dugattyús motorhoz képest. A hurrikánvadászok azért járnak P-3-as Orionokkal. Igaz, hogy turbina hajtja a légcsavart, de strapabíróbb, meg az sem fogyaszt annyit, mert egy nagy átmérőjű propellert forgat a kis turbina gyakorlatilag. Volt, hogy a 2 ezer m fölé jutó só miatt 3 hajtóműve leállt így is. Ha a náciknak másfél-2 évvel korábban jönnek ezek a fejlesztések, ill. kiforrottá tudták volna a dolgokat tenni rendesen, akkor lehet most másról beszélgetnénk. Volt nekik sima mezei Ju-86-osból fejlesztett nagy magasságú federítő- és bombázó gépük is, a terv marad R3-as verzió 15 km fölé repült volna. Itt hibrid gépeknek elvileg 2 üzemanyagrendszere lehetett, egyszer a sima motorba benzin kellett, a turbinába meg kerozin.
Convair F2Y Sea Dart
Repcsi ami leszáll a vízre, majd átmegy tengeralattjáróba és lemerül (max. 15m ?), végül feljön a felszínre és felszáll. Szerintem az ilyen agymenéses modern légi járművekből is össze lehetne hozni egy videót!
A Sea Dart több mint 60 éves, ezért én modernnek nem mondanám, de már gondolkoztam azon, hogy talán készíthetnék egy videót nem-konvencionális repülőgép-ötletekről.
Két repülőgép volt, ami sugárhajtású, hidroplán és vadászgép egyben. Mindkettő csak prototípus fázisig jutott. Az egyik a fent emíltett típus - és az egyetlen ami át is lépte a hangsebességet - a másik a Saunders-Roe SR.A/1. Három épült, kettő lezuhant. Egy máig megtekinthető a Southamptoni Solent Sky múzeumban. Én voltam ott, láttam személyesen, irdatlan nagy dög! :O Szuper kis múzeum, tele érdekességekkel, ha valaki dél-Angliában jár, érdemes megnézni.
Rettentő érdekes lett! Egyáltalán nem éreztem túl hosszúnak a videót...
A Fw 190 szériáról nem szeretnél videót készíteni ?
Érdekes lenne.
Vannak érdekesebb gépek is egy teljesen közismert gépnél, mint a Spitfire, Messzer és Fóka. Mondjuk, hogy hogyan lett a Macchi MC.200-ból végül a 202-őn keresztül a 205-ös, vagy hasonlók. Na egy ilyen technikai fejlődés az, ami kimondottan érdekes lehet, és annyira nem közszájon forgó.
A másik a motorcserés téma, ahol az eredeti gépnél sokkal jobb jött létre (olasz sárkányok német motorral, Mustang Allison-ról Merlin-re konverzió, LaGG-3-ból La-5 hogyan lett, vagy a zsákmányolt Spitfire német DB605-ös motorral.)
Elsősorban igyekszem kevésbé ismert típusokra koncentrálni: az Fw 190-esről már így is elérhetők komplett könyvek.
Macchi (Makki) olaszban a ch mindig k
Nagyon érdekes videó, szokás szerint.
háború után Aermacchi lett. és motorkerékpárgyár lett
@@foravar A cég a háború után is foglalkozott repülőgyártással, főként sugárhajtású kiképzőgépekkel és csatarepülőkkel. PL.: MB-326, MB-339, az Embraerrel közösen az AMX, vagy a Jakovlevvel közösen az M-345.
Jó anyag, de néhol én kissé csapongónak érzem, és főleg a vége felé a képek sincsenek igazán szinkronban a szöveggel, ennek ellenére azért tetszik!
A múltkor hiányoltam a LT vz.38-as videóból a Hetzer két változatát. Nem kritikának szántam, csak jeleztem, hogy a hozzászólásban szerepeljen. Tudom, a videók hossza szabja meg mi fér bele. Aztán jött a Hetzer különszám, ami külön szám volt!!! :)
Most a videóból vagy talán pont a végéről hiányolok egy ikonikus repülőt. Egyesek csak úgy aposztrofálják, hogy "The Last Gunfighters". Az egyik legutolsó, ha nem a legutolsó dugattyúsmotoros harci gép. Azért írom így, mert hivatalosan nem vadászgép, mint inkább csatarepülő. Az egyik kedvencem, a Douglas A-1 Skyraider. A repülő, amely a B-29-es motorjának a továbbfejlesztését kapta. Utána a katonaságok lényegében csak kiképzési célokkal építtettek ilyen meghajtású gépeket.
A Skyraider-t valaki más is említette: a videóba azért nem került be, mert nem vadászrepülőgép, hagyományos kialakítású és mert igen sikeres típus volt, amelyből több ezer példányt gyártottak és évtizedeken át használták.
Ami még nagyon ha nem a legizgalmasabb téma lehetne, a nácik über fejlett és fantasztikus "csodafegyverek" jellegű harci gépei, ami nem tudtak megvalósulni.
Helló! 29.48-nál a képaláíráson F4F Wildcat szerepel, pedig az egy Hellcat... :)
Igen, ezt már egy másik néző is jelezte (ld. videó leírása), de sajnos utólag már nem tudom javítani.
6:14 : TA 152 : Alapvetően a TA 152 H1-ről beszélsz a fegyverzet alapján, létezett egy TA 152 C3-as variáns is, ott 4db 20-as gépágyú került a 30-as mellé
23:00
Igen, töri tanárom is ezt szokta mondani mielőtt 2 órával később órai kérdésként felteszi őket...
Helló, nem tudom olvasod e a commenteket, viszont szeretném jelezni hogy a 29:51 részen, az ott egy F6F hellcat, nem egy F4F wildcat, amúgy jó és informatív videó lett
Olvasom. Köszönöm a helyreigazítást; frissítettem a videó leírását.
Ja, az nekem is feltűnt, a futómű azonnal árulkodik. Mondjuk jól szétszakadt az a masszív dög! :O
Jól sikerűlt gg
Technikai kérdés: Még az Ancsa (AN-2) kapcsán hallottam, hogy légcsavaros gépnél korlát, hogy a légcsavar vége ne lépje át a hangsebességet. Ezt a határt biztosan át kellett lépni egy 700km/h sebességű géppel. Hogyan?
Több lehetőség van: a légcsavar-lapátok számának növelése, a lapátok hosszának csökkentése, két, egymással szembeforgó légcsavar alkalmazása vagy speciális alakú légcsavar-lapátok beépítése.
Pl.: a videóban is elhangzik, hogy néhány típuson kettős légcsavart alkalmaztak, emellett ez a probléma a helikopterek rotorjainál is fellép: ezért van az ultrakönnyű helikoptereknek általában 2 lapátos rotorja, egy Mil Mi-26-osnak viszont 8 lapátja.
Kedves @@Elfnethu !
Köszönöm a választ !
Nem szabad megfeledkezni az XP-67 Moonbat-ról sem. Sebessége elmaradt a várttól, ami 760 km/h volt, de ez elsősorban a gyenge motor hibája volt. Áramlástanilag előremutató konstrukció.
OTT A DO335! Nekem ez az ami neked a Hetzer!
Bár a TA-152 szerintem nem csak szebb de jobb is...
*Ha jól emlékszem az nagy magasságú elfogóvadász volt nehézbombázók ellen. Képes lett volna akár a B-29-eseket is leszedni, ha odáig került volna a sor. Abban a magasságban már nem tudtak repülni a szövetséges vadászgépek, így vadászkíséret nélkül szabad préda lett volna a TA-152 számára.*
Valóban elegánsabb a ta
@@szekereselektra1253 Azért volt, ami fel tudott addig repülni, csak azoknak nem volt elég nagy hatósugara
Ja! Az angoloknak is volt egy gyors kétmotoros gépe, de a szolgálatba állítása lekéste a Második Világháborút. A D.H. 103 Hornet.
Az jó kis gép volt. A Westland Whirlwind sem lett volna rossz, ha elfelejtették volna a Rolls Royce Peregrine-t és Merlin-eket raknak bele.
@@Cuccos19 Nem bírt az angol ipar elég Merlint gyártani, hogy a Whirlwindnek is jusson. A Spitik és a négymotoros nehézbombázók (Lancaster, Halifax, stb.) felkajálták szinte a teljes gyártási kapacitást. Ezért is voltak akkora csúszások a Welkinnel (Whirlwind továbbgondolása és fejlesztése, nagy magasságra optimalizálva).
@@IGLArocknroll A Rolls Royce majdnem hogy manufaktúrális módon működött, így még az is csoda, amit így sikerült mennyiségre és minőségre letenni az asztalra. A Hurricane rajanogók most felhördülnek majd, de inkább a Whirlwindeknek kellett volna adni a Merlineket. A maga módján persze a Hurricane jó gép volt, kellett is oda akkor és amikor szükség volt rá, de a Whirlwind azért ütősebb gép lett volna. Meg mondjuk Peregrine helyett is Merlint gyártani...
@@Cuccos19 Ez mondjuk tény. A Peregrine a maga betegségeivel nem volt épp a legkiforrottabb konstrukció, és ezen még az azt követő Vulture sem tudott javítani. Nem véletlen volt az, hogy '39-ben hagyták az összes többit a náthába, és teljes kapacitással Merlint kezdtek gyártani. Annak legalább értelme volt. Mondjuk arra kíváncsi lettem volna, hogy akkor milyen teljesítményt nyújtott volna a Whirlwind ha nem Peregrine-nel, hanem teszem azt a hasonló méretű de megbízhatóbb és erősebb Napier Dagger VIII motorral szerelik föl.
A DB605 csak egy állomás volt...a több feltöltéses rendszerű kompresszoros és turbós, közvetlen befecskendezéses, WM50 és GM1 használatú DB612-624 motorokról semmit nem mondtál...Ahogy a BM802-sem, a Jumo 222-ről sem.
A BMW motor hiányosságai voltak a Fóka akadályozói, mert mindenben jobbnak tervezték a Bf-109-nél. Kezdve hogy hatalmas nyomtávja volt. Akár hat gépágyút vihetett. Extrém bombaterhet is vihetett(egy SC1200 bombát is akár, igaz az alsó vezérsíkját a bombának le kellett szerelni). A náciknál voltak olyan tervezők és gyártók amelyek prioritást élveztek, akkor is ha konstrukciójuk gyengébb volt.
voltak olyan előremotató tervek konstrukciók amelyekk később más okrszágokban arattak sikert.
Pl a 262-es szárnya és teljesítménye okozta hogy a P-80 rendelését 5000-ről 50ra vágták. A Sabre tervezői pedig átvették a nyilazott szárnyat
Nem azért, hogy kötözködjek, de még tanulni kéne ezt. Főleg a neveket. A Dornier például nem francia hanem német cég, tehát nem Doniének, hanem Dorniernek ejtendő. A Macchi pedig (ejtsd Makki) háborúelőtti gép volt, már 1931-ben repült. A mai napig tartja a hidroplán sebességi világcsúcsot. Akkoriban a vadászgépeknél is gyorsabb volt.
Á igen, F-82 Twin Mustang.
a Lézer.
A War Thunder játékosok általában jól tudják, mit művel.
Tracer-ből Lézersugár, és ha meghalsz vele, akkor meg fél vesédbe kerül a javítás.
F-7F Tigercat, 4000 HP ?
Ott az első Német sugárhajtású vadászgépe!😁
Nem az első🙂
Legjobb tudomásom szerint az amerikaiak egy hangsebességnék is gyorsabb, légcsavaros géppel is kísérleteztek. Ezt is a haditengerészet akarta rendszerbe állítani, de természetesen kiderült, hogy elvetélt ötlet.
en.wikipedia.org/wiki/Republic_XF-84H_Thunderscreech
Meg is találtam. XF-84H.
Erről nem is tudtam; mindig tanul valami újat az ember.
12:35-nél említed a B29-est. Európában nem vetették be, csak a berlini légihídnál használták.
Való igaz, de a B-29-est eredetileg (1942-43 során) Európában is tervezték bevetni, a lényeg azonban az, amit a németek gondoltak.
Az amerikaiak egy dezinformációs kampány keretében 1944-ben német nyelvű szórólapokat dobtak le, amelyben arra utaltak, hogy a típust Európában fogják használni.
Szintén e program részeként 1944 márciusában a 41-36963 számú, "Hobo Queen" becenevű B-29-es az Amerikai Egyesült Államokból Angliába repült, ahol egymás után több repülőtéren megfordult, remélve, hogy a német légi felderítés észlelni fogja.
Ez sikeres volt: a Völkischer Beobachter (a nácik hivatalos lapja) is írt az esetről.
28:13 Hetzer :D
Nee, és tényleg! XDXD
17:15 "... a felső függőleges légcsavart...". Most akkor ez elfogóvadász, autogiro, vagy mindkettő egyszerre? Vezérsík lesz az, nem légcsavar!
Igen, csak nyelvbotlás (vezérsík).
A bombázó jetekről lesz-e szó?
Rövid távon (idén) nem tervezem (már így is túl sok videóval vagyok adós), aztán majd meglátom.
31:56 ...🍺🍺🍺🍺🍺👍
Rengeteg infó. :O
Ezt még végig hallgatni is hosszú volt, csodállak a kitartásodért, bár egy picit a mennyiség a minőség rovására ment ahogy látom.Nem részletezném.
A dugattyús motorok hengerelrendezésében nem kevés agyrém született már.
Például a deltamotor is.
techstory.blog.hu/2013/09/09/kulonleges_motorok_deltic
Apropó különlegesség!
Nem említetted a Junkers Jumo 205-ösét. Ellen dugattyús kétütemű dízelmotor. A maga nemében ez is rekorder volt,
hiszen ki a fene látott már dízelmotort repülőben? Persze a témához nem kapcsolódik szorosan, na és persze így is akadt mondanivalód....
A fekvő és lógó dugattyú elrendezéseknél azóta sem tudom, hogyan oldották meg a kenést, hiszen az olajnak vissza kéne folynia az olajteknőbe, nem pedig pangani a gyűrűkön, meg elszivárogni mellettük az égéstérbe. Repülőgépeknél meg ráadásul állandóan változik a motorolaj folyási iránya, így a dugattyú belsejében is mindig van, ami +tömeg a folyamatosan gyorsuló alkatrésznek.
A TA 152 az elmondottak alapján igazi csodafegyver volt. Mi lett volna, ha még bombát is szállíthat?
"hiszen ki a fene látott már dízelmotort repülőben" Ömm... a szovjetek? Az ACs-30-ból több mint 1500 darabot gyártottak, ezek főként Pe-8 és Jer-2 típusú repülőgépeket hajtottak, de a háború utáni IL-12-esből is készült dízelhajtású darab (a prototípus pölö). Ezek mellett kis számban gyártottak M-40 típusú dízeleket is a szovjetek.
@@IGLArocknroll Köszönöm a kiegészítést.
Azért ha a me262 ből lett volna akkor nem is tudom mi lett volna😁😁😁
Semmi nem lett volna. Max tovább húzzák egy kicsit.
A gép maga kevés lett volna, ha sok van belőle akkor is. Üzemanyag, pilóta mind hiányzott akkor már és a szárazföldi hadakozásba nem volt szerepe. Max. egy bizonyos %-os veszteség elérése után a szövetséges légierő leállította volna a stratégiai bombázásokat. Tovább tartott volna pár hónappal a háború de ez sem biztos mert Hitler halála után az utód Dönitz már reálisan látta a lehetőségeket.
Az me163-as nem is sugár, hanem rakéta hajtású
2:41-nél? Mert ott a következő hangzik el: "...vagy a németek rakétahajtású Me 163-asa..."
Ha bocsi akkor nem figyeltem
@@gzmakettvilag6203 A rakéta hajtómű is sugárhajtómű. A hatás-ellenhatás elvén működik. Egy irányba nagy sebességű gázSUGÁR amit kibocsát és így fejt ki tolóerőt. Tehát szerintem semmi gond ha sugárhajtásúnak nevezzük a Me163 repülőgépet!
Még mindig használatban vannak légcsavaros repülőgépek (nem a civilekére gondolok)
Újra itt a reneszánszuk, COIN gépként (gerillák, felkelők elleni hadviselésre) jobb nem kell.
Tűzoltó repülőgép is létezik.
@@Miklos-gq3cc de én katonaira gondolok
@@benedekporpaczy6352 Van az amerikai egyesült államoknak katonai szállító repülőgépe ami légcsavaros ebben igazad van. Sőt még Magyarországnak is van ilyene.
@@Miklos-gq3cc Ez igaz. Rosszul fogalmaztam. Rendes csapásmérő repülőkre gondolok (coin repülők)
Alapos, érdekes. de engedtessék meg szóvá tennen néhány típus-elnevezés-kiejtéssel kapcsolatos hibát. a németben a "V" az fau, f betűként szolgál, kivéve azt, ha idegen eredetű (pl. latin) szó. Pl. Ventillációval kapcsolatos szavak. A híres, hírhedt rakéták tehát V1, fau egynek, V2, fau kettőnek nevezendők és nem vé egynek, vé kettőnek!
A Dornier, vagy a Messerschmitt, vagy más gyárak típusait, az általános gyakorlat szerint a gyártó/tervező nevánek első két betűjével plusz a sorozatszámmal jelölik. De nem szokás "Do"-nak nevezni pl. a Dornier gépeit, hanem "Dé O", vagy a messernél "Em e" a helyénvaló kiejtés.
Ez egy jó kérdés. Értelemszerűen az idegen eredetű neveket nem lehet lefordítani (pl.: Claudius Honoré Désiré Dornier magyarul is Dornier), de a típusnév más tészta, pl.: a Do 335-öt egyszerűen a németek németül ejtik ki, de ez nem több egy betű és szám kombinációnál, amit azt gondolom, Magyarországon magyar nyelven lehet (kell?) kiejteni.
Azt nem tudom, mi a helyesírásról döntő MTA Nyelvtudományi Intézet álláspontja, én mindenesetre az alábbi szabályt követem:
ahogy esik úgy puffan (magyarul teljesen inkonzisztens vagyok).
Nem értek egyet egy megjegyzéssel. Az 1944 februárjában szűzrepülését végrehajtó XP-72-ről egyáltalán nem azt írják, hogy sikertelen volt. A P-47 “továbbfejlesztése” elnyerte az amerikai hadsereg 100 darabos megrendelését, de állítólag megváltozott a koncepció. A gép végsebessége elérte a 789 km/h-t. Persze a sorozatgépek sebessége valószínüleg kisebb lett volna a maximális terhelés következtében. Nem említetted, hogy sebesség tekintetében az F8F Bearcat is jó volt. Igaz, épp lekéste a Második Világháborút, akár a kimaradt F7F. Nem érték el a 750 km/h sebességet, de megközelítették.
Ki hogyan értelmezi a sikertelenséget. Számomra az hogy nem került sorozatgyártásba, azt jelzi, hogy nem vált sikeressé.
Jók ezek a videók, de a nevek, idegen szavak kiejtése nagyon nem megy. Pl. a DO-152-öst "doszázötvenkettesnek" mondod, de szinte az összes idegen szót rosszul ejted, elharapod a végét, érthetetlenek, ami rettentően zavaró.
"Pl. a DO-152-öst "doszázötvenkettesnek" mondod"
Ez nem jó példa, mivel "Do 152"-es nem hangzik el a videóban (lévén ilyen repülőgép sosem létezett).
De tételezzük fel, hogy létezik: hol itt a hiba? Ha nem eredeti nyelven hangzik el a típus neve, akkor a Do 152-es "doszázötvenkettes".
"szinte az összes idegen szót rosszul ejted, elharapod a végét, érthetetlenek..."
Az egyetlen mellékelt példa nem volt valós, de erre - mondjuk a legrosszabb egy tucat példára - kérnék időkódot és főleg azt, hogy mi a probléma, mert enélkül nem tudom visszakeresni őket.
Kommentazalgoritmusért
A "Boeing" tudtommal még mindig "böing"-nek ejtendő.
Miért? Egy amerikai vállalatról van szó, amely nevében (vagy az angol ABC-ben) nincsen "Ö" betű.
Én eddig egyetlen ellenérvet hallottam: azért BÖing, mert az alapító neve eredetileg Wilhelm Edward Böing volt, de amikor Böing az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, a nevét William Edward Boeing-ra változtatta. Ez alapját a gyártó neve BOing.
Ugyanez a helyzet az orosz Igor Ivanovics Szikorszkij helikopter-tervezővel is: amikor az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, a nevét Igor Sikorsky-ra változtatta, ezért a helikopter-gyártó neve helyesen Sikorsky, nem Szikorszkij.
@@Elfnethu De az "oe"-t "ö"-nek kell ejteni, nem?
@@ervinforever9953
Ez egy jó kérdés. Technikailag nem, mert az angol "OE" az Œ ligatúra átírása, de a Œ-ből származik az "Ö" is; a kiejtés valahol félúton van a kettő között:
translate.google.com/#view=home&op=translate&sl=en&tl=hu&text=boeing