Fantasztikusan minőségi videók! Megvan a tartalom, a humor és minden ami ahhoz kell, hogy az ember jól szórakozzon, kikapcsolódjon, de mégis rengeteget tanuljon. Nekem különösen tetszett, ahogyan a végén a q400 as elröppent a gyorsításban!😄
Balázs köszönjük ezt a remek tartalmat ismét. Kovácsházi György olyan hihetetlen nyugalommal és érthetően magyarázza el a dolgokat, hogy az ember csak tátott szájjal hallgatja. Lennék a hallgatója ha pilótának készülnék de sajnos ilyenre nem kerül sor. Gratulálunk.
A legutobbi Salt Lake City - Tampa utamon egy A321-esen ugyanezt tapasztaltam, hogy kozvetlenul a palya mellett vegeztek el a jegtelenitest. Erdekes volt megerkezni a -8 fokbol a 25 fokba. Visszafele nem volt ra szukseg :)
Tudom ez változó és nyilván nem lehet egzakt leírni, de nagyjából mekkora extra tömeget jelentene a jég/hó pl egy 747-es testén? Full töltöttség mellett egy felszálló súlyhoz viszonyított százalékos intervallumra kíváncsi lennék a nagyon vékony tükörjégtől kezdve a zuhanást előidéző mennyiségig :D
Annyival egészíteném ki hogy a Type IV nincs fűtve. A direkt fűtéstől sérül a thickner agent ezáltal megváltozik a viszkozitása és a holdover time nem lesz korrekt. Hellyel közzel ez igaz a Type II-ra is.
Ismereteim szerint természetesen előfordul(hat) bizonyos légrétegekben,illetve időjárási körülmények között. Ilyenkor jó szolgálatot tesznek a "fedélzeti",tehát a repülőgép saját jégtelenítő berendezései. (Belépőél,stb.) De sokat segít a nagy sebesség is természetesen. De! Pl. A nagy magasságokban repülő gépeken az ún. Pitot-cső és kabin ablak fűtését felszállás előtt!! be kell kapcsolni. Az a videóban is elhangzik,hogy a jegesedés mennyire nagy hatással van a repülőgép aerodinamikai tulajdonságaira. Ezért nagyon fontos a de-icing és az anti-icing. Több fajta jegesedés létezik,4 ha emlékezetem nem csal. Igazából bármely évszakban és bárhol felléphet olyan felhőben való repülésnél amelynek hőmérséklete +3 és -20 fok között van. Ezért alkalmazzák a jegesedés-gátló (anit-icing) berendezéseket. De kérdésedre a válasz: Függ a jegesedés a repülőgép sebességétől,mert minél nagyobb a gép sebessége,várhatóan annál nagyobb lesz a jegesedés mértéke,erőssége is,hiszen annál több lesz a gép körül áramló levegő mennyisége,így több cseppel ütközhet. Mindazonáltal a sebesség növekedésével a jegesedés illetve veszélyének csökkenése tapasztalható,mert a repülőgép felületének hőmérséklete a levegő részecskéivel való súrlódás és a levegő kompressziója következtében a sebességgel arányosan növekszik. Tapasztalat szerint a jegesedés a 600 km/h-nál kisebb sebességű gépeken a leggyakoribb,különösen 4-500km/h közötti sebességnél. 600 km/h IAS (Indicated Air Speed,vagyis műszer szerinti sebesség)feletti sebességnél a jegesedés ritka, 800km/h TAS (True Air Speed) felett pedig ritkábban fordul elő. IAS: gurulás,felszállás,emelkedés,süllyedés,megközelítés,leszállás során használt mérés. TAS: Navigációs célokra,utazó magasságon,ritka levegőben.
Most hallottam először, hogy a gép jégtelenítés felkészítése során többek között kikapcsolják a szárny belépő élének fűtésűt. A gép mely külső elemeit lehet fűteni és ezt technikailag hogyan kell elképzelni? Forró levegőt áramoltatnak a hajtóművekből csappantyúkon szelepeken át, vagy a fűthető elemek belülről elektromos fűtőbetéttel (fűtőkábellel) vannak bevonva?
kisgepes jegtelenitesrol itt van video: th-cam.com/video/OMjOq7qLeX8/w-d-xo.html de itt YT-on is beirod a keresobe: anti ice system aztan majd jon itt egy hozzaerto, akkor leirja magyarul is :)
Lehet, hogy én nem voltam elég figyelmes, de végül is volt róla szó, hogy milyen típus a nem zöld színű jégtelenítő folyadék? A felvételen barna színű látható többször is. Vagy ez a barnás színű lenne, a "normál"?
A narancs szinu folyadek a Type I propilen-glikol amivel a gepeken levo szennyezodest tavolitjak el. Ez az amirol a video elejen szo van, hogy 60 fokon "mossak le" vele a gepet, de jegtelenitesen kivul nagyobb vedelmet nem ad.
Nem esett róla szó, de úgy tudom hogy jégtelenítéskor ki kell kapcsolni a pack-eket nehogy a folyadék gőze bekerüljön a kabinba. Javítson ki valaki ha rosszul tudom.
A 737esen a pack-ek auto pozicioban maradnak es az engine es apu bleed van kikapcsolva (amennyiben jaro motorral folytatjuk a jegtelenitest). Ha a motor nem jar akkor csak apu bleed off, de a pack-ek ott is auto-n maradnak.
Klassz a videó de az első percben bántotta a fülemet egy szó! Nem tudom ki, hogy van vele de nekem a “kormányszerv” egészen mást jelet! Nem lehet, hogy “kormányszerkezetet” kellett volna mondani? Amúgy gratula!👍👍👍👍
Aprócska kérdés, amire nem adnak választ a filmben. Milyen anyagok ezek, milyen hatással vannak az egészségre? Láthatóan folyik a betonon szabadon. Egy szó sincs arról, hogy van-e egészség károsító hatásuk. Több száz liter kerül szabadon kipermetezésre.
Nagyon jó kérdés. Én nem vagyok pilóta, de kétféle deicing folyadék van. Ethylene glycol: közismert fagyálló, emberre csak akkor mérgező ha az emésztő rendszerbe jut. Propylene glycol: emberre nem különösebben mérgező, élelmiszer és gyógyszer adalék anyagnak is használják kis mennyiségben. A kevésbé mérgezőt sokkal gyakrabban használják. A környezetre nézve enyhén káros, különösen a tengeri élő közegre. Ugyan a mikrobák lebontják, de a lebontás során jelentős mennyiségű oxigént vesznek ki a vízből, ami a halak fuldoklását okozhatja nagy mennyiségű szennyezés esetén. Az anti-icing (thickening) folyadék tudtommal erősen káros a környezetre. Jelenleg a kutatók próbálnak kevésbé káros alternatívát találni. Forrás: wikipedia, Deicing fluid.
Ezt az elelmiszer iparban is hasznaljak. Nem mergezo a testre szoszerint a kikepzezkor azt mondtak nekem... ha veletlrn lenyelem nem lessz bsjom tole de azert nr egyem meg direct.
Köszi a vidit! Két kérdésem lenne a témával kapcsolatban. Hozzávetőlegesen mit jelent az, hogy "drága" a jégtelenítés? Vártam a videóban konkrétumokat, kicsi gépre, nagy gépre, átlagos 737-esekre. Drágább-e Norvégiában mondjuk vagy van, ahol olcsóbb, vagy mindenhol ugyanannyi? Egy full-budy jégtelenítés hány lityó ilyen lötyi? Másrészt mi van akkor, ha a hajtóművek jegesednek. Annak nem lesz/lehet baja? Egyáltalán megtörténhet ilyen? Vagy ha azt berösszentik, akkor nemhogy jég, még levegő sincs?:) A válaszokat előre is köszi!
3 ปีที่แล้ว +4
Most hallgattam meg, s van konkrét összeg: 1-2000 dollár. Gondolom a kisebb összeg a részleges, a nagyobb a full body eljárás díja. De a nagy reptereken (Pl. Kanada) említenek általánydíjat is. Az alighanem jelentős olcsósítást is magában foglal.
Még annyi kérdésem lenne Kovácsházi Györgyhöz, amire eddig egy pilóta sem tudott válaszolni repüléseim során, hogy a 737-es levegős sémájában a hajtómű 5 vagy 9 kompresszor fokozatából érkező forró levegő az előhűtő előtt ágazik ki a hajtómű jégtelenítéshez, és az előhűtő után a szárny jégtelenítéshez. Mi az oka, hogy eltérő hőmérsékletű levegő kell az két rész jégtelenítéséhez?
Kedves Csornai Úr! Örülök, hogy nyugdíjas repülőgépszerelőként/volt szakszóm a 737-es gépre is/ " helyzetbe hozott kérdésével.Tehát röviden a válaszom: -a szárny és hajtómű jégtelenítésére is ugyanaz a minőségü, SZABÁLYOZOTT NYOMÁSÚ ÉS HŐMÉRSÉKLETŰ-/MAX 450F és MAX 45 PSI jut el.Természetesen a rendszerben van " overheat, és overpressure " védelem/490F és 180PSI/ Az 5., vagy 9. kompresszorfokozattól való levegőelvétel kérdése pedig a HAJTÓMŰ ÜZEMMÓDJÁTÓL FÜGG mégpedig olyan módon hogy 85% N2-ig a 9.-van megcsapolva, 85% N2 fölött pedig átvált az 5.-re/Nagy teljesítményen már az 5. fokozat is képes a magasabb nyomású és hőmérsékletű levegő biztosítására......Mindezt még egy jó pár egyéb szelep és berendezés biztosítja......igen van ilyen hogy :precooler, precooler control valve.high stage valve stb.Nem fárasztom tovább.......Remélem tudtam a kérdésére válaszolni:Tisztelettel és üdvözlettel:HORVÁTH MIHÁLY
@@mihalyhorvath91 Készséggel elhiszem amit mond, de a levegős rajzokon a hajtómű jégtelenítéshez a pre-cooler előtt veszik ki a levegőt. Az nyilván melegebb mint ami utána jön ki és megy a szárnyhoz. Több dokumentumban is ez van a rajzon. Valaki elárulhatná hogy miért?
@@petercsornai2993 A rajzokat elővéve igazat kell adjak Önnek, valóban az 5. fokozattól van egy direkt elvétel egy check valve-en keresztül. A kérdésére én is csak találgatni tudok, de azt gondolom, hogy a tervezéskor mindenek fölötti szempont volt a szívótorok erős jegesedése esetén is a biztonságosan való jég leolvasztása,ezért oda hűtés nélkül megy a levegő/Gondoljunk bele, a szemben áramló nagyon hideg-fagyos nagy mennyiségű levegő miatt a szívótorok túlmelegedése és szerkereti károsodása elképzelhetetlen.Örülök, hogy ilyen mélységben érdekli a dolog!
@@mihalyhorvath91 Én pedig örülök hogy foglalkozott vele! Köszönöm! A valódi okot azért szívesen meghallgatnám valakitől, aki konkrétan tudja. Ezek szerint még a szerelőknek sem mindent kötnek az orrára :-)
Közutakon is sok problémát jelent Tükörjég gyakran észre sem veszed csak akkor ha már késő nyomod a féket és nem történik semmi ekkor az akadályt jobb kikerülni ha ez sikerül is megpördülhetsz. Hogy megúszod vagy sem rutinodon és a szerencséden is múlik.
Olyan jó magyar nyelven is hallani ez a fajta professzionális hozzáállást - "azt tudni kell, hogy nem olcsó egy ilyen dolog,... 1000-200 USD is lehet" - "a baleset drágább... ha a parancsnok úgy dönt, hogy jégtelenítés kell, akkor jégtelenítés lesz... senki nem fogja megkérdőjelezni a döntését" Valljuk meg, hogy e területen ( és általánosságban a Balkánon) vannak hagyományai a "megoldjuk Okosba", a "jó'lesz az úgy", és a "há'de tudodte mennyibe kerül az? " megoldásoknak.
Biztos azért, hogy a madarak beletudjanak kapaszkodni a szárnyakba. Ne csússzon mert mikor csapkodnak a szárnyukkal fel tudják emelni a repcsit!? :-))))
A jegesedés veszélye egyrészt túlhűlt és vegyes halmazállapotú felhőkben,másrészt túlhűlt esőben vagy nedves hóban történő repülésnél a legerősebb. A tiszta jégfelhők, /Cirrus,Cirrustratus,Cirrocumulus névre hallgatnak :-))/amik igen magasan helyezkednek el,gyakorlatilag nem okoz jegesedést,mivel teljesen jégkristályokból állnak. -40 Celsius alatt gyakorlatilag nincs vízcsepp,-20 Celsius alatt pedig nincs jegesedés. Az utasszállítók utazási magassága (függően hogy turbópropelleres vagy jet)8-12 km,ahol gyakorlatilag -40 Celsius alatt van a hőmérséklet. A sebességfüggő jegesedésről néhány hozzászólással lejjebb írtam.
Nem győzzük nézni a jobbnál jobb filmjeiteket! Köszönet érte, nagyon tartalmasnak, élvezetesek! ✈️🤗
Érdekes kis videó !
Személy szerint én szállítottam már repterekre jégtelenítő folyadékot .
Fantasztikusan minőségi videók! Megvan a tartalom, a humor és minden ami ahhoz kell, hogy az ember jól szórakozzon, kikapcsolódjon, de mégis rengeteget tanuljon. Nekem különösen tetszett, ahogyan a végén a q400 as elröppent a gyorsításban!😄
Minőségi filmek, csak gratulálni tudok!
Balázs köszönjük ezt a remek tartalmat ismét. Kovácsházi György olyan hihetetlen nyugalommal és érthetően magyarázza el a dolgokat, hogy az ember csak tátott szájjal hallgatja. Lennék a hallgatója ha pilótának készülnék de sajnos ilyenre nem kerül sor. Gratulálunk.
Én sokat repülök és már többször néztem végig a jégytelenítést. Köszönöm ezeket az információkat, így minden kérdésemre megkaptam a választ!👍🏻✈️🛫
Szeretem, hogy Air Canada gepeket mutattok ha teli dolgokrol van szo... 😁😁😁 Itt Kanadaban tenyleg van tel. Koszi a videot.
Szép lehet Nálatok! Mi meg csak irigykedünk! :-((
Nagyon vártam ebben a témában a videót.
Ez is nagyon érdekes volt :)
Éppen most nezem videótokat a 556 os csatornán 😅 nagyon menő a szimulátor :)
A legutobbi Salt Lake City - Tampa utamon egy A321-esen ugyanezt tapasztaltam, hogy kozvetlenul a palya mellett vegeztek el a jegtelenitest. Erdekes volt megerkezni a -8 fokbol a 25 fokba. Visszafele nem volt ra szukseg :)
Miért nem lehet fűteni a szárnyakat valamilyen technikával?
vajon ez a par szaz liter fagyallot, ami gepenkent locsolnak, visszagyujtik? Vagy csak megy amerre lat?
A jobb reptereken, különösen ahol kijelölt “de-icing pad” van, ott összegyűjtik és kezelik az elhasznált folyadékot
Tudom ez változó és nyilván nem lehet egzakt leírni, de nagyjából mekkora extra tömeget jelentene a jég/hó pl egy 747-es testén? Full töltöttség mellett egy felszálló súlyhoz viszonyított százalékos intervallumra kíváncsi lennék a nagyon vékony tükörjégtől kezdve a zuhanást előidéző mennyiségig :D
Annyival egészíteném ki hogy a Type IV nincs fűtve. A direkt fűtéstől sérül a thickner agent ezáltal megváltozik a viszkozitása és a holdover time nem lesz korrekt.
Hellyel közzel ez igaz a Type II-ra is.
Arról nem volt szó hogy repülés közben van-e jegesedés, vagy ott a nagy sebesség miatt ettől nem kell aggódni?
Ismereteim szerint természetesen előfordul(hat) bizonyos légrétegekben,illetve időjárási körülmények között. Ilyenkor jó szolgálatot tesznek a "fedélzeti",tehát a repülőgép saját jégtelenítő berendezései. (Belépőél,stb.)
De sokat segít a nagy sebesség is természetesen.
De! Pl. A nagy magasságokban repülő gépeken az ún. Pitot-cső és kabin ablak fűtését felszállás előtt!! be kell kapcsolni.
Az a videóban is elhangzik,hogy a jegesedés mennyire nagy hatással van a repülőgép aerodinamikai tulajdonságaira. Ezért nagyon fontos a de-icing és az anti-icing. Több fajta jegesedés létezik,4 ha emlékezetem nem csal. Igazából bármely évszakban és bárhol felléphet olyan felhőben való repülésnél amelynek hőmérséklete +3 és -20 fok között van. Ezért alkalmazzák a jegesedés-gátló (anit-icing) berendezéseket.
De kérdésedre a válasz: Függ a jegesedés a repülőgép sebességétől,mert minél nagyobb a gép sebessége,várhatóan annál nagyobb lesz a jegesedés mértéke,erőssége is,hiszen annál több lesz a gép körül áramló levegő mennyisége,így több cseppel ütközhet. Mindazonáltal a sebesség növekedésével a jegesedés illetve veszélyének csökkenése tapasztalható,mert a repülőgép felületének hőmérséklete a levegő részecskéivel való súrlódás és a levegő kompressziója következtében a sebességgel arányosan növekszik.
Tapasztalat szerint a jegesedés a 600 km/h-nál kisebb sebességű gépeken a leggyakoribb,különösen 4-500km/h közötti sebességnél. 600 km/h IAS (Indicated Air Speed,vagyis műszer szerinti sebesség)feletti sebességnél a jegesedés ritka, 800km/h TAS (True Air Speed) felett pedig ritkábban fordul elő.
IAS: gurulás,felszállás,emelkedés,süllyedés,megközelítés,leszállás során használt mérés.
TAS: Navigációs célokra,utazó magasságon,ritka levegőben.
Most hallottam először, hogy a gép jégtelenítés felkészítése során többek között kikapcsolják a szárny belépő élének fűtésűt.
A gép mely külső elemeit lehet fűteni és ezt technikailag hogyan kell elképzelni? Forró levegőt áramoltatnak a hajtóművekből csappantyúkon szelepeken át, vagy a fűthető elemek belülről elektromos fűtőbetéttel (fűtőkábellel) vannak bevonva?
kisgepes jegtelenitesrol itt van video: th-cam.com/video/OMjOq7qLeX8/w-d-xo.html
de itt YT-on is beirod a keresobe: anti ice system
aztan majd jon itt egy hozzaerto, akkor leirja magyarul is :)
Előbbi: 5. és 9. kompresszor szintről szelepekkel forró levegőt tudunk odavezetni a szárny és a motorok belépőéléhez
A thickener itt szerintem inkább sűrítést jelent.
Lehet, hogy én nem voltam elég figyelmes, de végül is volt róla szó, hogy milyen típus a nem zöld színű jégtelenítő folyadék? A felvételen barna színű látható többször is. Vagy ez a barnás színű lenne, a "normál"?
A narancs szinu folyadek a Type I propilen-glikol amivel a gepeken levo szennyezodest tavolitjak el. Ez az amirol a video elejen szo van, hogy 60 fokon "mossak le" vele a gepet, de jegtelenitesen kivul nagyobb vedelmet nem ad.
Nem esett róla szó, de úgy tudom hogy jégtelenítéskor ki kell kapcsolni a pack-eket nehogy a folyadék gőze bekerüljön a kabinba. Javítson ki valaki ha rosszul tudom.
A 737esen a pack-ek auto pozicioban maradnak es az engine es apu bleed van kikapcsolva (amennyiben jaro motorral folytatjuk a jegtelenitest). Ha a motor nem jar akkor csak apu bleed off, de a pack-ek ott is auto-n maradnak.
@@cptsim köszi!
Klassz a videó de az első percben bántotta a fülemet egy szó! Nem tudom ki, hogy van vele de nekem a “kormányszerv” egészen mást jelet! Nem lehet, hogy “kormányszerkezetet” kellett volna mondani?
Amúgy gratula!👍👍👍👍
Aprócska kérdés, amire nem adnak választ a filmben. Milyen anyagok ezek, milyen hatással vannak az egészségre? Láthatóan folyik a betonon szabadon. Egy szó sincs arról, hogy van-e egészség károsító hatásuk. Több száz liter kerül szabadon kipermetezésre.
Nagyon jó kérdés. Én nem vagyok pilóta, de kétféle deicing folyadék van. Ethylene glycol: közismert fagyálló, emberre csak akkor mérgező ha az emésztő rendszerbe jut. Propylene glycol: emberre nem különösebben mérgező, élelmiszer és gyógyszer adalék anyagnak is használják kis mennyiségben. A kevésbé mérgezőt sokkal gyakrabban használják. A környezetre nézve enyhén káros, különösen a tengeri élő közegre. Ugyan a mikrobák lebontják, de a lebontás során jelentős mennyiségű oxigént vesznek ki a vízből, ami a halak fuldoklását okozhatja nagy mennyiségű szennyezés esetén. Az anti-icing (thickening) folyadék tudtommal erősen káros a környezetre. Jelenleg a kutatók próbálnak kevésbé káros alternatívát találni. Forrás: wikipedia, Deicing fluid.
Nem és nem is fognak, mert ez a féktelenűl mohó iparág, az egyik legszennyezőbb a világon. De hát kell a pénz nagyon. Gyűlölöm.
Ezt az elelmiszer iparban is hasznaljak. Nem mergezo a testre szoszerint a kikepzezkor azt mondtak nekem... ha veletlrn lenyelem nem lessz bsjom tole de azert nr egyem meg direct.
Ez a chemtrail földi alkalmazása.
Köszi a vidit!
Két kérdésem lenne a témával kapcsolatban. Hozzávetőlegesen mit jelent az, hogy "drága" a jégtelenítés? Vártam a videóban konkrétumokat, kicsi gépre, nagy gépre, átlagos 737-esekre. Drágább-e Norvégiában mondjuk vagy van, ahol olcsóbb, vagy mindenhol ugyanannyi? Egy full-budy jégtelenítés hány lityó ilyen lötyi?
Másrészt mi van akkor, ha a hajtóművek jegesednek. Annak nem lesz/lehet baja? Egyáltalán megtörténhet ilyen? Vagy ha azt berösszentik, akkor nemhogy jég, még levegő sincs?:)
A válaszokat előre is köszi!
Most hallgattam meg, s van konkrét összeg: 1-2000 dollár. Gondolom a kisebb összeg a részleges, a nagyobb a full body eljárás díja. De a nagy reptereken (Pl. Kanada) említenek általánydíjat is. Az alighanem jelentős olcsósítást is magában foglal.
@ köszi!
Még annyi kérdésem lenne Kovácsházi Györgyhöz, amire eddig egy pilóta sem tudott válaszolni repüléseim során, hogy a 737-es levegős sémájában a hajtómű 5 vagy 9 kompresszor fokozatából érkező forró levegő az előhűtő előtt ágazik ki a hajtómű jégtelenítéshez, és az előhűtő után a szárny jégtelenítéshez. Mi az oka, hogy eltérő hőmérsékletű levegő kell az két rész jégtelenítéséhez?
Kedves Csornai Úr!
Örülök, hogy nyugdíjas repülőgépszerelőként/volt szakszóm a 737-es gépre is/ " helyzetbe hozott kérdésével.Tehát röviden a válaszom: -a szárny és hajtómű jégtelenítésére is ugyanaz a minőségü, SZABÁLYOZOTT NYOMÁSÚ ÉS HŐMÉRSÉKLETŰ-/MAX 450F és MAX 45 PSI jut el.Természetesen a rendszerben van " overheat, és overpressure " védelem/490F és 180PSI/ Az 5., vagy 9. kompresszorfokozattól való levegőelvétel kérdése pedig a HAJTÓMŰ ÜZEMMÓDJÁTÓL FÜGG mégpedig olyan módon hogy 85% N2-ig a 9.-van megcsapolva, 85% N2 fölött pedig átvált az 5.-re/Nagy teljesítményen már az 5. fokozat is képes a magasabb nyomású és hőmérsékletű levegő biztosítására......Mindezt még egy jó pár egyéb szelep és berendezés biztosítja......igen van ilyen hogy :precooler, precooler control valve.high stage valve stb.Nem fárasztom tovább.......Remélem tudtam a kérdésére válaszolni:Tisztelettel és üdvözlettel:HORVÁTH MIHÁLY
@@mihalyhorvath91 Készséggel elhiszem amit mond, de a levegős rajzokon a hajtómű jégtelenítéshez a pre-cooler előtt veszik ki a levegőt. Az nyilván melegebb mint ami utána jön ki és megy a szárnyhoz. Több dokumentumban is ez van a rajzon. Valaki elárulhatná hogy miért?
@@petercsornai2993 A rajzokat elővéve igazat kell adjak Önnek, valóban az 5. fokozattól van egy direkt elvétel egy check valve-en keresztül. A kérdésére én is csak találgatni tudok, de azt gondolom, hogy a tervezéskor mindenek fölötti szempont volt a szívótorok erős jegesedése esetén is a biztonságosan való jég leolvasztása,ezért oda hűtés nélkül megy a levegő/Gondoljunk bele, a szemben áramló nagyon hideg-fagyos nagy mennyiségű levegő miatt a szívótorok túlmelegedése és szerkereti károsodása elképzelhetetlen.Örülök, hogy ilyen mélységben érdekli a dolog!
@@mihalyhorvath91 Én pedig örülök hogy foglalkozott vele! Köszönöm! A valódi okot azért szívesen meghallgatnám valakitől, aki konkrétan tudja. Ezek szerint még a szerelőknek sem mindent kötnek az orrára :-)
Egy dologrol nem volt szo, hogy akkor mi van ha a jegesedes a levegoben kovetezik be? Nincs egy jegtelenito gomb a fedelzeten erre az esetre?
nem hinném, hogy 800 km/h körüli sebességnél ott marad bármi is.
Van "szárnyfűtés" csak addig, amíg a folyadékot le nem viszi a menetszél, nem használják, mert nem tesz jót a folyadéknak.
Hogyan tudnék szerezni ilyen zöldet? Utálok reggel szélvédőt kapari:D
Napkollektor folyadék (szuperzöld), literje párezer forint.
Közutakon is sok problémát jelent Tükörjég gyakran észre sem veszed csak akkor ha már késő nyomod a féket és nem történik semmi ekkor az akadályt jobb kikerülni ha ez sikerül is megpördülhetsz.
Hogy megúszod vagy sem rutinodon és a szerencséden is múlik.
Olyan jó magyar nyelven is hallani ez a fajta professzionális hozzáállást
- "azt tudni kell, hogy nem olcsó egy ilyen dolog,... 1000-200 USD is lehet"
- "a baleset drágább... ha a parancsnok úgy dönt, hogy jégtelenítés kell, akkor jégtelenítés lesz... senki nem fogja megkérdőjelezni a döntését"
Valljuk meg, hogy e területen ( és általánosságban a Balkánon) vannak hagyományai a "megoldjuk Okosba", a "jó'lesz az úgy", és a "há'de tudodte mennyibe kerül az? " megoldásoknak.
Erre mondják azt a Nyugatló Hanyatton, hogy akinek van pénze banánra, az tarthat majmot is!
Biztos azért, hogy a madarak beletudjanak kapaszkodni a szárnyakba. Ne csússzon mert mikor csapkodnak a szárnyukkal fel tudják emelni a repcsit!? :-))))
Mi van több ezer méter magasan,ahol már állandó mínusz van ? Ott ez menet közben nem lép fel?
A jegesedés veszélye egyrészt túlhűlt és vegyes halmazállapotú felhőkben,másrészt túlhűlt esőben vagy nedves hóban történő repülésnél a legerősebb.
A tiszta jégfelhők, /Cirrus,Cirrustratus,Cirrocumulus névre hallgatnak :-))/amik igen magasan helyezkednek el,gyakorlatilag nem okoz jegesedést,mivel teljesen jégkristályokból állnak. -40 Celsius alatt gyakorlatilag nincs vízcsepp,-20 Celsius alatt pedig nincs jegesedés. Az utasszállítók utazási magassága (függően hogy turbópropelleres vagy jet)8-12 km,ahol gyakorlatilag -40 Celsius alatt van a hőmérséklet.
A sebességfüggő jegesedésről néhány hozzászólással lejjebb írtam.
ha jól tudom magyar találmány a söprűnyéllel jégtelenítés, szerintem megérne egy műsort az is :)
Azt az egyengetést még a jól ismert Arthur Tusik is megirigyelné.🙄
@@jozsefnemes1522 pedig ő a fémek orosz Mikelandzselója :D
12:55 Nem autómosó, hanem repülőmosó 😅
Ez nagyon környezetszennyező :(