Semmit se kell elhinni, amit eddig tanultunk, vagy hallottunk! Nádasdy Ádám nyelvész, író

"Nem biztos, hogy alany és állítmány szerkezetű ez a nyelv" - jelentette ki Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, esszéista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézet oktatója.
A kortárs irodalmi élet kiemelkedő alakja, aki nyelvészként vallja, hogy kutatói szemszögből nincs nehezebb vagy könnyebb nyelv és egyik sem szebb a másiknál. Van-e könnyebb vagy nehezebb nyelv?
Mit jelent a humor a nyelvben? Összefügg-e a nyelv a gondolkodással?
---
Műsorvezető: Mikos Ákos
Vendégünk: Falus András
Gyártó: Showcast Media
Aki a műsort elhozza nekünk: Akadémiai Kiadó

[@faragoannamaria7764]

Fantasztikus Nádasdy Ádám szerteágazó tudása, es ahogy mindezt megfogalmazza!

[@juliaberi4224]

"A köveket százévente újra kell vésni."❤

[@faltopfake]

Best!

[@holyvoid]

Nagyszerü!!👍✌

[@rezvez6378]

Hatmillió az hatmillió.

[@pombio]

Biztos vagyok benne, hogy a professzor úr ismeri azt a teóriát, hogy a hangok, hangsorok, szavak kiejtésekor hangképzőszervek állásának alakja, illetve az így képződő belső képek és a külső képek hasonlóságot mutatnak. (Tehát a hangképző szervekkel (a belső képpel) leképezzük, másoljuk a külső látványt.) Ja, ez a magyar nyelvre jellemző :) Kíváncsi vagyok a professzor úr véleményére.

[@piroskatakacs5702]

Egyik legjobb beszélgetés vele szerintem.

[@Illes-b]

Akik létrehozták a Magyar nyelvet, tudtak számolni...
th-cam.com/video/dnShrrt876k/w-d-xo.html

[@istvankozma2352]

"Akik létrehozták a Magyar nyelvet, tudtak számolni..."
Akkor ezek szerint a magyar nyelv - ellentétben a többi nyelvvel - egy fajta mesterségesen teremtett nyelv lenne, egy fajta ősi eszperantó? És ha igen, milyen elképzelések alapján dolgozták ki a nyelvtant?

[@dorottyahavasi5723]

Egy kicsit kellemetlennek érzem, hogy az Akadémiai Kiadó műsorában hibásan van írva a cím. "Semmit se kell elhinni ... ", nem pedig "Semmi se kell elhinni ..."

[@MeRSZ]

Köszönjük az észrevételt, javítottuk az elütést.

[@peterpataki4094]

@@MeRSZ Én még vélek felfedezni egy apró hibácskát. Szerintem nem "Semmit se kell elhinni" hanem "Semmit sem kell elhinni". Véleményem szerint így lenne tökéletes. Had indokoljam meg miért gondolom ezt. Mindkettő helyes lehet, mindkettőt használjuk, mégis van különbség.
A "se" szócska inkább sutyerák dialógusokba passzolna írásban. A "sem" emelkedettebb. Mondok példát: "szart se látok" - ez helyes, a harmónia tökéletes. A "szart sem látok" önmagában ellentmondásos lenne. Egy dalszöveg ellenpéldának: "Nem bánok semmit sem!" - ez bizony így szép, mert ez egy vallomás az életre visszatekintve. A "Nem bánok semmit se" inkább egy bűncselekmény bevallása lehetne.
Megfigyelésem szerint a beszélt nyelvben gyakran lemaradoznak a szóvégi mássalhangzók. Ezér' se', vagy "ezércse" mondjuk ki a "t" és az "m" hangokat a hétköznapokban. Ha a piacon valaki felkiáltana, hogy "azért mondtam kedves" .. hát megcsavarodna a fülünk is nem csak az illető nyelve. Gyakorlatilag ez normálisan "azér' mon'tam kedves"-ként van kiejtve, nem megzenésített verseket adunk elő a hétköznapokban. Viszont amikor leírjuk, akkor igenis helyesen kell a szavakat papírra vetni.
Tehát hiába nem ejtette ki Nádasdy Ádám az "m" hangot a riportban, leírni mégsem úgy kell, nem úgy szép, hanem "Semmit sem kell elhinni." Mert hát végül is ez nem egy bulvár műsor. Elnézésüket kérem, hogy itt okoskodom! Szociálpszichológia. 🙂

[@Patreides9]

A nyelvésznek mindegy, hogy a beszélő "meg-e jöttem"-et mond, ő csak figyeli a nyelvet, és leírja. Nyelvészként nem érdekli... Ha az emberek egy idő után beszéd helyett ugatnának, ő azt is szépen leírná, kielemezné, és boldog lenne vele.

[@istvankozma2352]

Nem biztos, hogy így van. A nyelvészetben két iskola van ebben a kérdésben, deszkriptív és preszkriptív. A legtöbb nyelvész valahol a két véglet között van. Vannak a nyelvészetnek olyan ágai is, ahol nem lehet alkalmazható a preszkriptív módszer; nyelvtörténet, fordítástechnika stb.