Az utolsó gondolat nagyon találó, láthatatlan leszel ha mindig csak más embereknek kedvezel. Nem tudják ki vagy, mit szeretsz, mit nem. Nem is értékelnek ezért, néha még ki is utálnak, minden igyekezeted ellenére. És nem érted miért, hiszen te mindent odaadtál, hát ezért. Nem tisztelted magadat. Hol tanultad ezt? Gyerekkorodban. Amikor figyelmen kívül hagyták érzelmi, odafigyelési, kapcsolódási szükségleteinket, csak az ő dolguk meg legyen, meg is kellett csinálni mindent, egyetlen apelláta nélkül, alárendelve magamat/magadat. Nem lehetünk alárendeltek semmilyen helyzetben. Főleg nem viselkedhetünk úgy, mert mert megnézhetjük magunkat, ha mi magunknak nem számítunk, másoknak még úgy sem. A valódi felnőttség a helyén kezelni ezt. Köszönöm.
Hát igen hölgyem. Ismerős ez az dolog. Nagyon igaz. Köszönöm a kiváló tanítást😊. Rossz érzés tud lenni. Volt részem fizikai bántalmazásban is meg lelkiben is. Főleg a felnőtt korom előtti időkből. De máig van hatása
Nagyon tetszett a videó! Az élet nem habostorta. A legtöbb munkahelyen a főnök és a vezetőség visszafogottan fogalmazva is erős nárcisztikus tulajdonságokkal rendelkezik, szeretnek alázni, leértékelni, elnyomni, kihasználni, manipulálni, stb. Az üss vagy fuss nem opció. Az evolúcióban sem az a túlélő aki a legerősebb, vagy az aki a legokosabb, hanem a legalkalmazkodóbb. Ha szükségünk van az állásra és a pénzre ennek a 10 jelnek bizony ott kell lenni, ez tulajdonképpen az alkalmazkodásunk magas iskolája. Egy a lényeg, érzelmileg sosem szabad túl mélyen megélni ezt a játszmát, ez egy szükséges rossz, amint kilépünk a munkahelyről azonnal ki kell kapcsolni ezt az üzemmódot. Ha nem lennének gonosz, élősködő, a hatalmukkal visszaélő emberek, nem lenne erre szükség. A főnökök egyszerüen nem tudnak veszíteni, ha nem alázkodok meg és a határaimat próbálom feszegetni, az párbajra felhívást jelent, és tudjuk ki lesz a vesztes. Ha nem uralkodó tipus a főnök (ez nagyon ritka), akkor nincs szükség ilyen praktikákra, egy boldog munkahely, mindannyian ilyenről álmodunk. Rossz esetben a lelkileg gyengék lemerülnek, sírnak, szomorúak, frusztráltak, a dacosak szembeszállnak, de végül mindkét tipus távozni kényszerül a munkahelyéről, folyton újat kell keresniük. Az erősek simán ledolgoznak 20-30 évet is egy ártó személyiség mellett, tudják felületesen kezelni és megélni a dolgokat. Én is megvetem ezeket a személyiségzavaros, hatalomvágyó hülyéket, de kell az állás, én is pénzből élek, nem hiszem, hogy sérülnöm kellene. Ez egyáltalán nem a mi sarunk, hogy így kell viselkednünk, a gonosszal így lehet csak együttélni. Nem érnek annyit, hogy próbálgassam a határaimat (mindenképpen csak én veszíthetek), érdemes a legkönnyebb útját választani a túlélésnek, és munkaidőn túl élvezni az életet.
@@ferenccsongradi4067 Ez egy cinikus reakció a véleményemre, de nem haragszok, kifejtem bővebben. Egy munkahelyen a nagy többség általában igyekszik jól teljesíteni, de nem mindegy, hogy mi van a háttérben. 1. csoportba azokat osztanám, akiknek még van bőven mit fejlődniük. Ők önbizalom hiányos, lelki sérült egyének, akik szoronganak, félnek a főnöktől, úgy érzik, mintha mindig tojásokon kellene járniuk, félnek a kudarctól, depresszióra, kiégésre mutatnak hajlamot, rossz esetben félévente munkahelyet váltanak. 2. csoportba a megfelelő önértékeléssel, identitással, valódi önbizalommal rendelkezők tartoznak, akik mindig tudják mit akarnak, mik a céljaik. Egy munkahely feladata nem más, mint hogy megfelelő pénzzel lásson el minket az életünkhöz. Az egészség, család, szabadidős tevékenységek kell, hogy jelentsék az igazi céljainkat. Sohasem szabad érzelmileg túlságosan megélni a munkahelyet. Vezető vagy középvezető pozícióba gyakran kerülnek nárcisztikus ártó személyiségek. Őket meg kell vetni, de ezt sohasem szabad velük éreztetni. Nincs értelme a határainkat feszegetni, mert egykönnyen lapátra kerülhetünk, és az egyik célunk máris sérül, nem kapunk fizetést. Egyszerűen csak el kell végezni a ránk bízott feladatot megfelelő színvonalon és le kell sajnálni a személyiségzavaros főnököt, otthon ki is röhöghetjük feszültség levezetés gyanánt, de mindig tudnunk kell, hogy mi sokkal értékesebbek vagyunk nála, csak ő jókor volt jó helyen és kellően erőszakos volt, hogy megkapja a vezető pozíciót..
Munkahelyemen pontosan ezt csinálom. Viszont azt tapasztalatom, hogy ezzel súlyos hibát vétek, és szét esek. Minél jobban megakarok felelni annál jobban esik szét a teljesítményem. Ebből hogy tudok kijönni? Szeretnék felmondani, mert egyszerűen azt érzem, hogy nem tudom össze szedni magam és idő kell, de még egy felmondás is szorongást okoz. Szó szerint rettegek. Ebből hogy lehet kijönni?
Attól függ hány éves. Ha a szüleitől függ, akkor nincsenek olyan eszközei, mint egy önálló felnőttnek. Fontos, hogy legyen egy olyan személy az életében, akihez érzelmileg biztonságosan tud kötődni.
Járj utána és kérd egy " szakember segítségét " ! Hmmm ez a nyílt felhívás arra, hogy tömd tele a zsebét a pszichológusoknak, járj el hozzájuk és fizesd ki a 20ezer ft-os/ 40-50 perces találkozokat... Na ettől forog a gyomrom, de nagyon !
Érdekes videó. Egyébként pont azon gondolkodtam, hogy bár sokan és sokszor (köztük én is) azt szeretnék, hogy mások gondolataiban olvashassanak de én nemrég az ellenkezőjét kívántam. Az ilyen akkor van nálam amikor pl. azzal jönnek emberek, hogy majd megváltozik a véleményem ami a kapcsolatokat illeti de ha belelátnának a fejembe, egyből rá jönnének, hogy ez miért nem lehetséges és, hogy hogyan jutottam el ide. Arról nem is beszélve, hogy lehet azt mondaná a legtöbbjük, hogy nem muszáj nekünk jóban lennünk😂
Nagyon tetszenek és jók a videóid. Viszont, most előszőr érzrm azt, hogy nincs érdembeli tanáca, hanen egy űr maradt a 'hogyan tovább' kérdésben. És habár nyílván a cél, hogy minnél nagyobb legyen a klientúra, most egy kicsit akkor is hiteltelennek érzem ezt a videót, tartalmat, probléma kezelést.
A videó célja a felismerés, a tudatosítás. A továbblépéshez jóval több kell, mint amit egy videóban el lehet mondani, ugyanis a folytatás egyéni attól függően, hogy kinél honnan ered. Klientúra növelésről szó sincs. Nincsenek hónapkra előre szabad helyeim. Amit a videókban adok, szeretetből és segítő szándékkal teszem, és azt szeretném ha a nézők profitálnának belőle, még ha csak egy kis apróságot tud valaki hasznosítani belőle.
A megfelelési kényszert nem örököljük, hanem tanuljuk. Ez egy megküzdési stratégia. Ha gyerekkorunkban büntetik amikor kiállsz magadért, vagy akkor kapsz odafigyelést, elfogadást és szeretetet, ha másoknak kedvezel, magadat háttérbe szorítva, akkor azt fogod megtanulni, hogy az a jó neked, ha másokat teszel boldoggá, és elnyomod a saját szükségleteidet. Ezt a "leckét" hordozod magadban felnőttkorodban.
Az utolsó gondolat nagyon találó, láthatatlan leszel ha mindig csak más embereknek kedvezel. Nem tudják ki vagy, mit szeretsz, mit nem. Nem is értékelnek ezért, néha még ki is utálnak, minden igyekezeted ellenére. És nem érted miért, hiszen te mindent odaadtál, hát ezért. Nem tisztelted magadat.
Hol tanultad ezt? Gyerekkorodban. Amikor figyelmen kívül hagyták érzelmi, odafigyelési, kapcsolódási szükségleteinket, csak az ő dolguk meg legyen, meg is kellett csinálni mindent, egyetlen apelláta nélkül, alárendelve magamat/magadat.
Nem lehetünk alárendeltek semmilyen helyzetben. Főleg nem viselkedhetünk úgy, mert mert megnézhetjük magunkat, ha mi magunknak nem számítunk, másoknak még úgy sem. A valódi felnőttség a helyén kezelni ezt.
Köszönöm.
Hát igen hölgyem. Ismerős ez az dolog. Nagyon igaz. Köszönöm a kiváló tanítást😊. Rossz érzés tud lenni. Volt részem fizikai bántalmazásban is meg lelkiben is. Főleg a felnőtt korom előtti időkből. De máig van hatása
Nagyon tetszett a videó! Az élet nem habostorta. A legtöbb munkahelyen a főnök és a vezetőség visszafogottan fogalmazva is erős nárcisztikus tulajdonságokkal rendelkezik, szeretnek alázni, leértékelni, elnyomni, kihasználni, manipulálni, stb. Az üss vagy fuss nem opció. Az evolúcióban sem az a túlélő aki a legerősebb, vagy az aki a legokosabb, hanem a legalkalmazkodóbb. Ha szükségünk van az állásra és a pénzre ennek a 10 jelnek bizony ott kell lenni, ez tulajdonképpen az alkalmazkodásunk magas iskolája. Egy a lényeg, érzelmileg sosem szabad túl mélyen megélni ezt a játszmát, ez egy szükséges rossz, amint kilépünk a munkahelyről azonnal ki kell kapcsolni ezt az üzemmódot. Ha nem lennének gonosz, élősködő, a hatalmukkal visszaélő emberek, nem lenne erre szükség. A főnökök egyszerüen nem tudnak veszíteni, ha nem alázkodok meg és a határaimat próbálom feszegetni, az párbajra felhívást jelent, és tudjuk ki lesz a vesztes. Ha nem uralkodó tipus a főnök (ez nagyon ritka), akkor nincs szükség ilyen praktikákra, egy boldog munkahely, mindannyian ilyenről álmodunk. Rossz esetben a lelkileg gyengék lemerülnek, sírnak, szomorúak, frusztráltak, a dacosak szembeszállnak, de végül mindkét tipus távozni kényszerül a munkahelyéről, folyton újat kell keresniük. Az erősek simán ledolgoznak 20-30 évet is egy ártó személyiség mellett, tudják felületesen kezelni és megélni a dolgokat. Én is megvetem ezeket a személyiségzavaros, hatalomvágyó hülyéket, de kell az állás, én is pénzből élek, nem hiszem, hogy sérülnöm kellene. Ez egyáltalán nem a mi sarunk, hogy így kell viselkednünk, a gonosszal így lehet csak együttélni. Nem érnek annyit, hogy próbálgassam a határaimat (mindenképpen csak én veszíthetek), érdemes a legkönnyebb útját választani a túlélésnek, és munkaidőn túl élvezni az életet.
Ha jól értem, akkor ez a videó azokról szól, akiket erősnek nevezel, csak itt megfelelési kényszeres a nevük.
@@ferenccsongradi4067 Ez egy cinikus reakció a véleményemre, de nem haragszok, kifejtem bővebben. Egy munkahelyen a nagy többség általában igyekszik jól teljesíteni, de nem mindegy, hogy mi van a háttérben. 1. csoportba azokat osztanám, akiknek még van bőven mit fejlődniük. Ők önbizalom hiányos, lelki sérült egyének, akik szoronganak, félnek a főnöktől, úgy érzik, mintha mindig tojásokon kellene járniuk, félnek a kudarctól, depresszióra, kiégésre mutatnak hajlamot, rossz esetben félévente munkahelyet váltanak. 2. csoportba a megfelelő önértékeléssel, identitással, valódi önbizalommal rendelkezők tartoznak, akik mindig tudják mit akarnak, mik a céljaik. Egy munkahely feladata nem más, mint hogy megfelelő pénzzel lásson el minket az életünkhöz. Az egészség, család, szabadidős tevékenységek kell, hogy jelentsék az igazi céljainkat. Sohasem szabad érzelmileg túlságosan megélni a munkahelyet. Vezető vagy középvezető pozícióba gyakran kerülnek nárcisztikus ártó személyiségek. Őket meg kell vetni, de ezt sohasem szabad velük éreztetni. Nincs értelme a határainkat feszegetni, mert egykönnyen lapátra kerülhetünk, és az egyik célunk máris sérül, nem kapunk fizetést. Egyszerűen csak el kell végezni a ránk bízott feladatot megfelelő színvonalon és le kell sajnálni a személyiségzavaros főnököt, otthon ki is röhöghetjük feszültség levezetés gyanánt, de mindig tudnunk kell, hogy mi sokkal értékesebbek vagyunk nála, csak ő jókor volt jó helyen és kellően erőszakos volt, hogy megkapja a vezető pozíciót..
Munkahelyemen pontosan ezt csinálom. Viszont azt tapasztalatom, hogy ezzel súlyos hibát vétek, és szét esek. Minél jobban megakarok felelni annál jobban esik szét a teljesítményem. Ebből hogy tudok kijönni? Szeretnék felmondani, mert egyszerűen azt érzem, hogy nem tudom össze szedni magam és idő kell, de még egy felmondás is szorongást okoz. Szó szerint rettegek. Ebből hogy lehet kijönni?
Kedves Emese!
A 9. jelnek van köze az introvertáltsághoz?
Köszönöm, ez nagyon hasznos volt számomra. Úgy érzem ettől szenvedek.
3., 5. és 7. jel... UH, de ma már nem érdekel. 😅
Felelmetes, mind a 10 pont en vagyok szorol szora! Eddig is ereztem hogy valami nem stimmel de hogy ennyire!?
Mit tehet egy gyermek? Köszönöm, nagyon tartalmas segítség volt.
Attól függ hány éves. Ha a szüleitől függ, akkor nincsenek olyan eszközei, mint egy önálló felnőttnek. Fontos, hogy legyen egy olyan személy az életében, akihez érzelmileg biztonságosan tud kötődni.
Járj utána és kérd egy " szakember segítségét " ! Hmmm ez a nyílt felhívás arra, hogy tömd tele a zsebét a pszichológusoknak, járj el hozzájuk és fizesd ki a 20ezer ft-os/ 40-50 perces találkozokat... Na ettől forog a gyomrom, de nagyon !
Érdekes videó. Egyébként pont azon gondolkodtam, hogy bár sokan és sokszor (köztük én is) azt szeretnék, hogy mások gondolataiban olvashassanak de én nemrég az ellenkezőjét kívántam. Az ilyen akkor van nálam amikor pl. azzal jönnek emberek, hogy majd megváltozik a véleményem ami a kapcsolatokat illeti de ha belelátnának a fejembe, egyből rá jönnének, hogy ez miért nem lehetséges és, hogy hogyan jutottam el ide. Arról nem is beszélve, hogy lehet azt mondaná a legtöbbjük, hogy nem muszáj nekünk jóban lennünk😂
Értékes videó, köszi. (komment az algoritmusnak:)
Nagyon tetszenek és jók a videóid. Viszont, most előszőr érzrm azt, hogy nincs érdembeli tanáca, hanen egy űr maradt a 'hogyan tovább' kérdésben. És habár nyílván a cél, hogy minnél nagyobb legyen a klientúra, most egy kicsit akkor is hiteltelennek érzem ezt a videót, tartalmat, probléma kezelést.
A videó célja a felismerés, a tudatosítás. A továbblépéshez jóval több kell, mint amit egy videóban el lehet mondani, ugyanis a folytatás egyéni attól függően, hogy kinél honnan ered. Klientúra növelésről szó sincs. Nincsenek hónapkra előre szabad helyeim. Amit a videókban adok, szeretetből és segítő szándékkal teszem, és azt szeretném ha a nézők profitálnának belőle, még ha csak egy kis apróságot tud valaki hasznosítani belőle.
igen, megfelelési kényszerem van, örököltem ?
A megfelelési kényszert nem örököljük, hanem tanuljuk. Ez egy megküzdési stratégia. Ha gyerekkorunkban büntetik amikor kiállsz magadért, vagy akkor kapsz odafigyelést, elfogadást és szeretetet, ha másoknak kedvezel, magadat háttérbe szorítva, akkor azt fogod megtanulni, hogy az a jó neked, ha másokat teszel boldoggá, és elnyomod a saját szükségleteidet. Ezt a "leckét" hordozod magadban felnőttkorodban.
@@eletmenedzsment Esetemben nagy szerepet játszik ebben a pénz...!
Kodependens leírása???
A kodependens is lehet megfelelési kényszeres, de lehet valaki megfelelési kényszeres anélkül, hogy kodependens lenne.
Nagyon jó videó👍
egy-kettő rám is igaz
👍👍
❤❤👍👍👍👍
Most már biztos, hogy nincs megfelelési kényszerem. 🙂 Mondjuk az agyam néha lekapcsol 😂. Tetszik az az asszimetrikus óra. Köszi a videót!
❤️❤️❤️