Miből áll és hogyan alakult ki a Világegyetem?
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 7 มี.ค. 2023
- Élő csillagászat Kiss Lászlóval - 6. évad 12. rész.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló és a csillagaszat.hu közös médiavállalkozása kéthetente jelentkező interaktív csillagászati magazinműsor formájában. A program első felében szórakoztató stílusú előadás, a második felében az online élő videó nézőinek kérdéseire válaszolunk. A műsor fő platformja élő adásonként:
/ live
Linkajánló:
A Svábhegyi Csillagvizsgáló programjai: www.svabhegyicsillagvizsgalo.hu
Belépés és támogatás a Magyar Csillagászati Egyesület webshopjában: egbolt.mcse.hu
Magyar nyelvű csillagászati hírportál: www.csillagaszat.hu
Legutóbbi teljes adásunk:
• Földrengések, holdreng...
Az adás fejezetei:
00:05:20 Bolygók és csillagképek láthatósága a következő két hétben
00:07:24 Friss fotók, megfigyelések
00:15:14 Földi hírek, programajánlók
00:27:04 Miből áll és hogyan alakult ki a Világegyetem?
01:34:36 Kérdések és válaszok - วิทยาศาสตร์และเทคโนโลยี
Tehát "A Magyar Titok" valóban titok lett. :) A hetvenes években a Blaha Lujza téren időnként - szép holdas estéken - megjelent egy idősebb úriember egy tükrös távcsővel, és bemutatót tartott a Holdról. Mellette egy tábla volt, a következő felirattal: "Holdkráterek megtekintése 1 forint". :)
Bemegy egy neutron a bárba. "Egy sört kérek" - mondja a csaposnak. Mire a csapos: - "Bocs de neked nincs töltés"
🤪🤣🤣🤣
Hasonló poén bár ez a beszélgetés megtörtént.
- Albert Eistein: Isten nem kockázik.
- Niels Bohr: Ne mond meg istennek ,hogy mit csináljon a kockáival.
Felrobbant!
... Bemegy az elektron ugyanabba a bárba, - azt mondja a csapos neki - - hoztál sört ?! 🙋✌️
Vagy ha lemerűl a telója
Ismét egy nagyszerű műsor volt. Az értékét nagyban növeli, hogy baromi nehéz hétköznapi fogalmakkal leírni a kvantumvilág jelenségeit. Láthatóan Gabriella is néha elgondolkodott, hogy milyen analógiával magyarázzon meg egy-egy jelenséget. Magas szintű matematika nélkül közérthetően laikusoknak előadni igazán nehéz feladat és ezt sikeresen megcsináltátok. :)
Koszi! 😉
Jó volt a műsór mint mindig.
Pár kiegészítéssel élnék:
A Bell egyenlőtlenséget én még megemlítettem volna mert, ez az ami bizonyítja azt ,hogy a kvantom világágban csak valamilyen valőszínüséggel tudjuk meghatározni a részecskék helyét.
Kvantum fluktuációra van egy még jobb kísérlet. A vákuum polarizáció . Ha fogunk egy kis vákuumbanlévő teret ,s arra rákapcsolunk kondenzátort keletkezik egy pozitron és egy elektron az elektron a pozitív míg a pozitron a negatív ág felé halad. S azt vesszük észre hopgy csökkent a kondenzátor feszültsége.
Á, egyszerűen zseniális volt az előadás minden tekintetben❤
Köszi, nekem belülről is nagyon tetszett. Pásztor Gabi szakmai hitelessége jó dumálókával együtt szájtátó műsort eredményezett.
@@Kiss.Laszlo.csillagasz
Ez igaz, de nem mindegy hogy egy előadást hogy tálaljuk.
Nekem kifejezetten tetszik a sok nevetés és a jókedv az előadásokban.
Csak így tovább és az emberek jönni fognak.
@@Kiss.Laszlo.csillagasz valóban nagyszerű elóadó, ami annak is köszönhető, hogy a tartalom érthetősége mellett az orgánuma is nagyon kellemes, egyszerűen jó hallgatni és az ember szinte akaratlanul is odafigyel rá. Köszönöm, eddig minden vendéggel remek műsor sikeredett.
Laikus, érdeklődő hallgatóként néha vissza-vissza kellett tekernem, hogy megértsem az elmondottakat, de a végére összeállt. 🙂 Nagyon jók voltak a szemléltetések.
Gratulálok az újabb, hasznos és hiánypótló műsorodhoz!
Repetázni kell és érdemes, köszönöm szépen, nagyon sokat tanultam megint.
Zseniális műsor volt 👍😉
Nagyon szépen köszönöm ezt a jó műsort.igazán érdekes volt és nagyon lekötött amiről és ahogy beszélgetnek.
ez a Norton nagy csávó! láttam K-T Ági után az üstököskészítés rejtelmeit földi körülmények között :) egyben biztos vagyok: szakmájában rendkívül sikeres előadó lesz!
A kvantumtér kapcsán Einsteintől egy idézet jut eszembe: "Csak azt érted igazán, amit a nagymamádnak is el tudsz magyarázni."
Ez csodálatos volt, köszönöm :)
Jó lenne tudni, a Pink Floyd valójában mit gondolt a Hold sötét oldalának. Esélyes, hogy valójában a távolabbi félgömböt... ami persze nem mindig sötét. Az Apollo-programban a "dark" plusz jelentést kapott, a keringés során ott járva megszakadt a kapcsolat az űrhajósokkal, vagyis "sötétbe" kerültek.
Ismét nagyon élvezetes műsort csináltatok Laci, nagyon jó volt a téma!
...és még jobb volt a vendég! :-)
@@Kiss.Laszlo.csillagasz Szia!
Kérdezhetnék valamit? Most jutott eszembe, és hirtelen nem volt jobb ötletem, kitől kérdezzek rá... Nem feltételen az éppen aktuális témához tartozik, de azért van köze a csillagászathoz.
Szóval kicsit messziről, meg miért, ugye a nap az zöld, csak a levegő szórja a kék fényt a rövidebb hullámhossz miatt és az minden irányból jön már , mire leér a felszínre... Na most az UV sugárzás az meg elvieben káros. Van értelme az árnyékban ücsörögni nyáron, ha az árnyékot az egyenes vonal határozza meg, viszont akkor valószínűleg az UV-t azt meg nem, mert annak még rövidebb a kéknél is a hullámhossza? Még csak le sem barnulok, ki se alakul a védekező képessége a bőrnek az UV ellen...
Köszönjük.
Köszönöm szépen a megkérdezést és természetesen nagyon szépen köszönöm a választ is az Istennel kapcsolatos kérdésemre!
nagyon köszönöm!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Igazán nincs mit.
Lenyűgöz, hogy mennyire nagy tudásúak némelyek! Remek előadás volt, köszönet érte! Bár megmondom őszintén, a felét sem értettem - de törekszem rá :)
56:01 fülhallgatóval ez kicsit fájdalmas🙄
szuper interju ❤ halas koszonet
Új vagyok, jó napot kívánok. A TH-cam feldobta a videót így fél év után. A kognitív válaszom erre: "Kiss László, csillagászat? Ilyen van a TH-cam-on?! Azonnali feliratkozás." :)
Köszi! Éppen időben, jövő héten újra jön az Élő csillagászat sorozatom, 10 részen keresztül decemberig, minden héten.
Hajrá!
Az 1/3 és 2/3 töltéshez szólnék hozzá, a magam módján. Okozhatja a tört töltésértékeket az a történelmi tény, hogy az elemi részecskék közül elsőként az elektront fedezték fel, nyilván az ő töltését vették alapegységnek. Ehhez dolgozták ki a számitásoknál alkalmazandó konstansokat, stb. 70 év múlva, mikor megismerték a kvarkokat, egyszerűb lehetett törtértékekkel számolni, mint az egész rendszert átskálázni. Ahogy DGY mondaná, az evolúció befagyott, így marad. 😃
nem bírtam ki, hogy ne keressem meg a tachyon-os viccet :)
- Mi itt nem szolgáljuk ki azokat, akik az időbeli kauzalitást nem tisztelik!
- Egy tachyon bemegy egy bárba.
😀
Lecsúsztam a Face adás elejéről. Sejtettem, hogy érdekes adás lesz, láttam Gabriella TH-cam videóját. Szuper volt. Nortonnak már nő a haja, de kerülje az M1-et! 🙂
Üdvözlet,
Idézet - 53:30"A kvantumgravitáció vákuma, abból-annak egy fluktuációjából születhetett az Univerzumunk..."
A kvantumgravitáció egy fizikai elmelet, a fizika egy ága.. nem egy tér ami fluktuálhat.
Azt szeretném kérdezni, hogy mit ért a professzor asszony a kvantumgravitáció alatt?
A kvantumgravitáció részecskék helyett teret és antiteret hoz pillanatnyilag létre?
Maradok tisztelettel,
Annyira kíváncsi lennék rá, hogy úgy ötszáz év múlva mit tanulnak majd a fizikus hallgatók az egyetemen (ha még léteznek akkor egyetemek, és létezik a tanulás mai fogalma), milyen modellek, elméletek (és milyen matematikával) lesznek az elfogadottak akkor majd a fizikában, és mennyire különböznek majd ezek a maiaktól. (Hacsak nem az lesz az akkori emberek legnagyobb gondja, hogy a kőbaltát élesre pattintsák.)
Jó kérdés, képzeld Brian Coxtól hallottam egy dokujában, hogy később a tágulás fokozódásával, ha még lesz emberiség akkor számukra a kozmológia amolyan hitbeli dolog lesz, mert a könyvekben lesz csupán az információ a világegyetemről, de odakintről már semmi nem fog a megfigyelőkhöz érkezni 🤔
A Világegyetem középpontjában a mozdulatlan Föld áll. Körülötte keringenek a bolygók. Ha a Mars a Vénusz házában van...
@@gg630504 Ez akkora marhaság amit mondassz, hogy remélem magad sem gondolod komolyan.
@@barnabaspavel9930 Extrapoláltam a jelen oktatási irányt. Komolyan gondolom, hogy ezt fogják tanítani.
@@gg630504 Elnézést kérek ha nem éreztem a szavaidban az intrikát. A mondanivalódat, magyarázd is meg, mert lehet így is-úgy is gondolni, - értelmezni. Bocs ha megbántottalak.
A világegyetem soha nem alakult ki, hanem mindig is volt, van és lesz, de állandóan változik! De a változások leirása, az észlelők végtelen perspektivájából nézve, végtelenül más és más, és ennek a leirása, tárgyalása, magyarázata is nagyon nagy feladat és nemes, érdemleges, karmikusan szent hivatás. Gratulálok. sf
jó tudni, tehát hogy a tudomány álláspontja szerint nem az ősrobbanással kezdődött a világ kialakulása. Először még felfúvódott. Sőt azt megelőzte a kvantumfluktuáció..
Igen, ez a korrekt összefoglalás.
👍
Bocsánat az off-topic kérdésért, de mindig kíváncsi voltam rá, hogy a Varga Ferenc József és Aradi Tibor "Tudósok a Mónika-showba" című jelenetében a csillagászati és kvantumfizikai szövegek azok halandzsák vagy tényleg van-e valami értelmük.
th-cam.com/video/k_U--wXiGyg/w-d-xo.html
Nem halandzsa, de nincs sok értelme. Kedvenc.
Legalább négy dologról hallottam, hogy hozzájárult az inflációhoz (választás előtti osztogatás, háború, szankciók, külföldi cégek nyerészkedése), de, hogy a Higgs-bozon is! 🤣
Algoritmus pörgető köszönetnyilvánító komment ! :)
Viszont köszönet! 🤓
27:17 - 😁💐💐💐💐💐🙄 ..a CERN ? 😍😍
Itt egy videó Anatoli Bugorski esetéről: th-cam.com/video/mD4J5VUwiAs/w-d-xo.html
Ha a Higgs részecske/mező felel a tömegért, akkor miért nem azonos a gravitonnal? Mikben különböznek ezek?
Egyik első google-találat nagyon frappánsan megfogalmazza a választ: "Because gravity is not about mass. Gravity is about energy-content. Rest mass due to interactions with the Higgs field is just one of the many forms of energy-content.". Az Einstein-féle téregyenletekben a bal oldalon a téridő görbületeit jellemző geometriai paraméterek vannak, jobb oldalon pedig az energia-impulzusmomentum tenzor, benne tömeg és energia mindenféle alakja. A Higgs-mező adja a részecskék nyugalmi tömegét, a hipotetikus graviton pedig egy kvantált gravitációelméletben közvetítené a grav. kölcsönhatást, amiben mindenféle energia megjelenik, nem csak a tömegszer cénégyzet. Talán érthető.
Egy miliszekundumos pulzár jele bezavart az elején. :)
47:27 virtuális részecskék
👍🍺🍺🍺🍺🍺😁😁😁
49:34 - ez az amikor a Schwarzi beolvasztja a T 1000 est...😁🍺🍺🍺😁😁
Nagyon jó a téma, az előadás, jó ez a kérdezgetős stílus is! De miért nem lehet - legalább egy kis időre - a szereplők nélkül megnézni minden háttérben lévő diát?? Kitakarják, amiről éppen szó van! Ez szerintem elég gáz...
Úgy ítéltük, h semmi kritikusat nem veszítettünk. Annyi kulisszatitok talán elárulható, h a műsor előtt 20 órával készült el a beszélgetős rész prezentációja, a megelőző fél óra anyaga a kezdés előtt 5 órával állt össze, így hiperkevés időm volt összerakni és egymáshoz illeszteni a prezi-darabokat. Most így sikerült. Legközelebb majd jobb lesz! 🤓
ez a hanghiba fölirat kimondottan hasznos tud lenni, ha ti is némítva nézitek
1:41:26 "nincs olyan hogy huhó, most itt állok"
Én csak lestem mint borjú az új kapura:DDD😂
Szerintem a fizikában a hogyan egyenlő a miérttel
Inkább azt mondanám, hogy a miértből általában levezethető a hogyan (lásd pl. a szabadon eső test mozgása a gravitációs törvényből). Viszont az univerzum kezdetén szerintem a két kérdés szétválik. De abszolút lehet, h tévedek.
@@Kiss.Laszlo.csillagasz szerintem egyszerűen csak az éppen adott körűlmények és az abból adódó törvényszeüségek megmagyarázzák a miértet. Ezért is lehet a gyorsítókban megismételni az akkorinak kimatekolt viszonyokat vagy azért keresünk életet más rendszerekben,mert a természet válasza ugyanazon körülményekre mindíg ugyanaz. Persze ez csak egy egyszerű elme okoskodása. Viszont ,ha tévedek,hogyan tudja a fizika plankidőről plankidőre visszafejteni az univerzum keletkezését? Ezért bámúljuk az eget más galaxisokat viszgálva,mert úgy gondoljuk,hogy a fizika mindenütt egyformán működik és azonos hatásokat vált ki.
Élvezetes az előadás.
Lenne egy olyan kérdésem amie őszinte választ még nem kaptam.
Miért kutatják ezeket a dolgokat?
Az emberi faj elméje kíváncsi. Ez ennek a következménye. Ha nem lennénk kíváncsiak, akkor nem emelkedtünk volna ki a többi állatfaj közül. És nyilván csak az a faj tudja feltenni ezeket a kérdéseket, melyben a tudomány és a technika a megfelelő szintet eléri. A macskákban fel sem merül az a kérdés, hogy vajon részecskékből áll-e a víz, vagy sem. A kutatások társadalmi hozadéka a mai sokkal kényelmesebb és hosszabb élet. A kutatások olyan technológiai megoldásokat hoznak, melyek beszivárognak a mindennapi életbe. Jó példa erre egy angol matematikus, aki a csoportelmélettel és a prím számokkal foglalkozott és büszke volt arra, hogy az ő tudománya tiszta és soha nem fognak vele pénzt keresni.
Na a csoportelméletet a kvantummechanikában használják (ami miatt most el tudja olvasni ezt a posztot), a prím számokat meg a titkosításoknál. Asszem ezt nem kell részleteznem.
Kiss Vilmos sztem teljesen korrekt összefoglalást adott, én hadd adjak hozzá egy másik szempontot: ezeknek a csillagászati-részecskefizikai kutatásoknak az alapvető célja a természet megismerése, igen, elsődlegesen a szereplők személyes kíváncsisága által. De ezek pont olyan kutatások, amik nagyon hosszú idő után akár a széles társadalom számára is hasznosakká válnak. Egyetlen példám, de ha lenne időm, lenne több is, a GPS. Ma már senki nem kételkedik, hogy a globális helyzetjelző műholdak nélkül nem működne a világunk. A m-es pontosságú, vagy még jobb helymeghatározás az alapja rengeteg napi praktikus dolognak. Mindezt mi teszi lehetővé? Az égi mechanika és az általános relativitáselmélet nagyon precíz értése! Amikor Newton a gravitációt kitalálta, maximum a bolygómozgások megértését mondhatta célul a finanszírozó királyának. A 19. századi francia égimechanikusok hihetetlenül komplikált elméleteket dolgoztak ki a perturbációk kezelésére. Einstein 1915-ben megfogalmazta, hogy a gravitáció valójában a tér görbülete és a GPS jelek vételekor bizony, még a Föld gravitációs teréből származó görbületi korrekciókat is figyelembe veszik (mégha poszt-newtoni közelítő formulákkal is). Szóval kb. 300 év kellett, hogy Newton vállára felálljon a GPS-hálózat.
Az anyag extrém körülmények közötti viselkedésének értése, mert itt erről van szó, nem tudjuk, pnontosan milyen távlatokkal bír. De extrapolálva a múltból, biztos vagyok benne, hogy egyszer abszolút high-tech fog alapulni rá.
@@Kiss.Laszlo.csillagasz Jó példa válaszként a gps felhozatala, hiszen mindazok akik használják, annak 99%-a éppen csak bekapcsolni tudja, meg követni a monitoron megjelenő utasitásokat. Csak nincs tisztában azzal hogy mekkora tudás, számitások és kisérletek vannnak a kis eszközének működése mögött, ami neki csak annyit jelent, hogy vigyél el A-ból B-be, vaze...........
A kollégám szerint Isten teremtett mindent😳
Ezt mi sem kérdőjeleztük meg, csak jelzem....
Az nem hanghiba, hanem a kozmikus háttérsugárzás.
Ez is egy lehetőség.,,😎
Nem robban fel . ..
Szép területe ez az elméleti fizikának de az átlagos Jakabot amilyen én is vagyok, nem igazán tudja megragadni a tíz a mínusz kétixedik hatványon meghatározott, emberi elmének értelmezhetetlenül rövid töredékpillanatokon való sokévnyi lamentálás.
És ez csak a hogyan kérdésköre, a miértre nem kapunk választ.
Megmondom miért! Azért mert ilyen a dolgok természete.
Ezek a lamentálások tették lehetővé azt, hogy ezt a műsort megnézze és a bejegyzését megírja.
Kérdés: A kvantummezőben megjelenő, virtuális részecskék okozta Casimir-effektus az, amit mint valami "0-ponti" energiás erőmű lehetőséget ígérgetnek, évtizedek óta?
Én tudomány hívő vagyok.
De! Arról beszélni, hogy ~13,5milliárd évvel ezelőtti iszonyatosan kicsi másodperc töredékben mi történt a valahol. Az próbára teszi a hitemet.
Sztem pl hogy történik egy sejt belsejében és ahogy azt a biokémikusok értik és magyarázzák, az bizony ugyanúgy hitet igényel.
Hinni valamiben azt jelenti, hogy elfogadni bizonyítékok hiányában vagy ellenbizonyítékok ellenére. Ugyanez a meghatározása a téveszmének is.
A tudomány bizonyítékokon alapul, a téveszme, hit csak tárgya, nem alapja vagy módszere.
Igen, de a laikus nagyközönség a tudósok által kapja meg a tudást és a részletek ismerete nélkül kénytelenek elhinni, hogy amit a tudós mond, az tényleg a legjobb ismert közelítése a valóságnak. Szóval a hitet, az "elhiszem, amit mondanak nekem" nem lehet teljesen kizárni.
@@Kiss.Laszlo.csillagasz Hinni a templomban kell.
Mélységes tiszteletem neked, de a hit szót meghagyom a téveszmékkel kapcsolatban.
Az, hogy a Föld gömbölyű, ténykérdés, és nem hiszem, hogy gömbölyű, hanem meggyőződésem, hogy gömbölyű. Annak ellenére, hogy sem Magellán flottájával, sem Fogg Phileasszal nem utaztam körbe.
A hit szónak a tényekkel kapcsolatban való használata kifejezetten káros, erodálja a tudományt. A tudóst egy szintre süllyeszti téveszme terjesztőkkel.
@@gg630504 Teljesen egyetértek veled, szerintem a hit ott kezdődik, ahol a tudás véget ér. De itt nem a vallásos hitről beszélt Laci, hanem arról, hogy nem te méred személyesen pl. az elektron energiaszintjét, hanem elhiszed valakiknek, akik már sokszor megmérték. Talán kollektív tudásnak nevezni találóbb lenne, mint hitnek, ami tényleg félre vezető lehet..
Nem robban.
Tudja valaki, hogy a megszülető világegyetem miért nem zárult be egy hatalmas fekete lyukba, amikor még olyan hatalmas volt a sűrűsége???
Szerintem nem tudja senki.
Az univerzum megèrtèsèhez el kell engedni a földi gondolkodàst ès az ehhez tartozò autòmatikus nèzőpontot.😊keressük a megfejtèsèt de a làthatò ès felfoghatatlan izgalomban tart.mint Isten🙏 Ő! is làthatò ès felfoghatatlan de nem Ùgy làtjuk , ahogy van.❤️
Bemegy a kocsmába egy Higgs-bozon. Csapos: Vigyázzon, magát többen is
keresik! (expired date)
A Higgs-boson walks into the church.
- Priest: You are not welcome here.
- Higgs-boson: But how can you have mass without me!
Másodpercenként 40 millió? Ne idegesítsél már 😅
Szamomra ez a tidomany csak...talan,valoszinu,lehet.semmi tobb.lehet csodalkozni meg huuuu,meg haaaa...de nekem senki ne mondja azt hohyan keletkezett a vilagegyetem...stb.ez mind mind egy elfogadott elmelet.majd egyszer jon egy masik elmelet es akkor azt fogadjak el.sotetben tapogatozunk meg mindig.
Meg tudja valaki magyarázni nekem, hogy miért keresik a gravitront?
Ahogy én tanultam, a gravitáció az nem egy erő hanem a tér görbülete. A tér görbületéhez pedig nem jár közvetítő részecske.
Lehet, hogy mégis. Lásd a foton-hullám kettősséget.
Több dolog miatt. Először is, a standard modell “táblázata” a Higgs bozonnal teljes lett, kellenek új kutatások. Másodszor, a graviton léte átírhatja a gravitációelmeletet és közelebb vihet a kvantumgravitációhoz. Harmadszor, nagy távolságon el kellene dönteni, ez a sötét anyag létezik, vagy csak a gravitáció “csomósodik” másképpen. A hipotetikus graviton, mint saját magával is gravitációs járulékot alkotó részecske, a két graviton közti kölcsönhatást is graviton közvetítené, így nagy távolságon abbamarad a gravitációs hatás négyzetes csökkenése, és inkább.csak lineáris lesz. Ezzel nagy távolságon megdőlne Newton gravitációelmélete, a sötét anyag feleslegessé válna, ill. nagy üres terekben a kvantumfluktuáció kifelé ható nyíróereje szétnyomja a téridőt, azaz a vákuum tér alaptermészete, hogy tágul. Ezzel a sötét energia külön energiatermészetű fogalma is feleslegessé válik, egyszerűen az alaptér “inflaton”, azaz gravitáció nélkül tágul. Az ősrobbanás pillanatában, amikor még nem volt anyag, tömeg és gravitáció, ez okozta a “széttágulást” amit radikálisan lelassított a megjelenő gravitáció, de ahogy nőnek a távolságok, megint előtérbe kerül. (Gyorsuló tágulás). S utoljára: ha valami kész és továblblépünk, a fizikus keres magának új témát, amit publikálhat, gyorsítót építhet és pénzt kérhet a kutatásra 😀☝️❤
@@mihalyszekely4529nagyon érdekeseket és elgondolkodtatókat írsz. Van erről bővebb és korrekt doksi? Tudom, Gugli, de ott sok minden sallang is feljön.
@@v1l1k3 talán az “Elegáns Univerzum”-ot és az “Isteni A-tom”-ot tudom ajánlani magyarul, előbbi a standard modell vs. húrelmélet közti illesztés miatt veti össze nemcsak a kvantumvilág, hanem maga a fizika geometriai alaptermészetét is, tárgyalási megközelítését. A második mű pedig szintén a standard modelltől indulva, jut el a Higgs-részecske és a tömegadás mechanizmusáig. Viszont fontos mindkettőhöz érteni a relativitáselmeletet legalább annyira, hogy a gravitáció nem a tömeg önálló kölcsönhatása, hanem valamennyi formájú energiasűrűség (nyugalmi tömeg, hő, feszültség, nyomás, lendület stb. összesen 10-es energia-impulzus tenzor) kifejeződésének - ahogy előttem írták - téridő geometriájára gyakorolt hatása. A gravitáció tehát egy “multikölcsönhatás” eredője, ami alacsony energiákon tényleg 99,9999999%-ban a nyugalmi tömegre egyszerűsödik. De amint elhagyjuk ezt a tartományt, ez meredeken megváltozik.