Az első csillagok és fekete lyukak születése - Élő csillagászat 7. évad 10. rész
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 19 ธ.ค. 2023
- Élő csillagászat Kiss Lászlóval és Szécsi Dorottyával - Az első csillagok és fekete lyukak születése
Az évadzáró résszel befejezzük az Élő csillagászat Kiss Lászlóval hetedik évadát, ezúttal az univerzum hajnalának első objektumaival és a haláluk után visszamaradt fekete lyukakkal.
Linkajánló:
Olimpiai válogató verseny - Athletica Galactica:
www.athleticagalactica.hu
Kulin-verseny általános iskolásoknak:
www.bajaobs.hu/kulin/
A Svábhegyi Csillagvizsgáló programjai: www.svabhegyicsillagvizsgalo.hu
Belépés és támogatás a Magyar Csillagászati Egyesület webshopjában: egbolt.mcse.hu
Magyar nyelvű csillagászati hírportál: www.csillagaszat.hu - วิทยาศาสตร์และเทคโนโลยี
Köszönjük Laci az egész éves színvonalas ismeretterjesztést és szórakoztatást és ezt a szűnni nem akaró, gyermeki bájjal vegyes őszinte lelkesedést, amivel az egész közösségi media jelenléted, ilyen kiváló és remek színvonalon, immár hosszú évek óta folytatod és átnyújtod nekünk nézőknek, talán sokak nevében mondom, nem eléggé gyakori rendszerességgel 🙂 No persze nyilvánvalóan az ország talán valaha volt megismertebb csillagásza is csak ember, neked is kell és jár a pihenés, ehhez kívánok most jó egészséget és várjuk, várom vissza a folytatást 2024-ben is! 😊 De hogy építő szándékú kritikát, illetve javaslatot is tegyek, egyrészt azt azért be kell látni, hogy a meghívott fiatal lányoknak van még hova fejleszteniük mind az előadás módját, mind az előadói kommunikáció és jelenlét, valamit a beszéd stílus minőségét egyaránt, illetve sokszor éreztem azt, hogy valójában egy iskolás lány élménybeszámolóját hallgatom, vagy épp rendkívül alacsony szintre pakolt lecek megugrásával kívánja “megúszni” a témát a meghívott vendég, ami mögött sajnos nem tudtam megítélni, hogy a rendelkezésre álló tudása és tapasztalata okán állt elő a szűkület vagy egyszerűen csak alábecsülte, mennyire kellene felkészülnie egy efféle vendégszereplésre. Ehhez képest, hogy elképesztően élvezetes (legalább is számomra) epizódot is említsek, lenyűgöző volt azt a szakmai tapasztalat, lexikális tudás és lelkesedés, amivel a vulkánokról tudhattam meg igen sokat, anélkül, hogy egyébként előtte különösebben érdekelt volna ez a téma. Ég es föld. Nyilván nem vitás, hogy nem is mérhető egy 60+ életkort betöltött professzor felkészültsége, a 20 - 30 körüli hölgyek - lányok efféle képességeihez, de nézőként, jobban szeretném kicsit többet élvezni a nagyon nagy tudású és remek előadásmóddal felvértezett tapasztaltabb generáció megjelenéseit, mint a kezdők szárnypróbálgatásain merengni hétről hétre… mindkettőnek helye van és legyen is, de talán az arány ebben az évben elbillent egy nem annyira kívánatos irányba, végül is kis túlzással minden másodéves egyetemistát meg lehetne hívni, aki kicsit is inkább agilis, mint az átlagos visszahúzódó karakter. Ennek ellenpontozására végül tennék is egy javaslatot a jövő évi vendégek vonatkozásában. Elképzelhető, hogy ismered Rácz Lajost, szintén a szegedi almamáterben nevelkedett környezet földrajz - klíma kutatót, történészt és tanárt. Nem rég tette fel néhány előadását a TH-cam-ra. Elképesztően élvezetes karakterű produkció, ráadásul valami hihetetlen széleskörű tudásanyagról tesz bennük tanúbizonyságot. Ha esetleg van hozzá utad és jónak látod, illetve találtok közös témát és hangot, szerintem a 2024. évad egyik legjobb adása lehetne. Teszem azt a föld klímájával, annak kialakulása és váltakozásaival kapcsolatos beszélgetés, hangsúlyt fektetve akár a földtörténeti korokra, illetve az aktuális viszonyokra is, amivel előbb - utóbb mindenkinek szembe kell majd néznie a maga szintjén és attól függő mértékben, hogy épp a bolygó melyik részére sodorta a jó vagy kevésbé jó szerencséje. Köszönöm, ha mindezt végig olvastad, elnézést az elgépelésekért, sajnos az autocorrect a telefonon egy kegyetlenül gagyi megoldás néha… újfent kellemes ünnepeket jó pihenést boldog új évet kívánok neked, kedves családod valamennyi tagjának, minden kedves kollégádnak, Nortonnak külön is 🙂 illetve nem lehet elégszer hangsúlyozni, várjuk vissza az Élő Csillagászat Kiss Lászlóval újabb évadát minél hamarabb a 2024. évben is! Tisztelettel: egy a kezdetek óta rajongó rajongó 🙂 Üdvözlettel: Feri
Ismét egy szuper műsor :)
Eszméletlen okos Nő! 👏
Köszönöm a válaszokat. Boldog Karácsonyt és Új Évet mindenkinek!
Ez igen! Egy focimecsnyi idő múlva kezdődik a műsor, és máris a nézőszám négyzete a lájkok száma! Maradjon is így, ez a mutató!
Ismét egy zseniális műsor 😉👍
Kérdés: Mi az a legkisebb minimum tömeg amit már csillagnak lehet nevezni? nyilván a fúzióhoz kell valamennyi minimum anyag. és ez a minimális méret a napunknál hányszor kisebb tömeg ?
Köszönöm szépen a videót és a sok információt. Utólag néztem a videót. Karácsonyra kaptam egy teleszkópot amire a mobiltelefont is fel lehet tenni. Most már csak tudni kellene hogy hogyan kell használni. Merre keressem a Bolygókat, csillagokat? Amúgy Németországban élek. Boldog Új évet kívánok mindenkinek. 🙏🏻🎆🎇🚀🛰️🌍🎁🍀👌🙏🏻
Nekem tetszik amikor beszélgetés is kialakul a vendéggel és nem csak az előadás fut le végig. Sok érdekesség bukkan fel így.
Kiváló műsor: szórakoztatva tanulás! Egy kis szőrszálhasogatás: az aphéliumot nem szabadna f-el mondani.
👍👍👍👍👍!
Utólag még egy sci-fi indíttatású (Larry Niven: In the Core) kérdés: amikor az említett "lila" kettősök egyik tagja felrobban, az beindíthatja a társcsillag robbanását is? Ha igen, milyen mechanizmussal?
Tisztelt Kiss László professzor úr!
Bár korábban többet olvastam, hallottam, tanultam a Voyager-1; -2 misszióról, most láttam egy NASA kisfilmet erről. Újra elképedtem, hogy az akkori számítógépes háttérrel hogyan tudták kiszámítani a hintamanőverek adatait. Kérdésem: a számításokat a Newton-törvények alapján végezték, vagy figyelembe kellet venniük a térgörbülettel kapcsolatos einsteini matematikát is?
Boldog és további sikeres Új Évet kívánok!
Ez zseniális lett! Boldog új évet mindenkinek!
Ami a sötét anyagot illeti, az lehet akár az Anaximandrosz-féle apeiron is, a tömeggel bíró, de egyébként határtalan, határolatlan, tulajdonságok nélküli létező. Amennyiben határai avagy tulajdonságai lesznek, már normál (közvetlenül észlelhető) anyagról beszélünk. Vajon ez az átalakulás ténylegesen, történetileg zajlik-e vagy zajlott-e? Több volt-e a sötét anyag a korai univerzumban, mint ma?
Elektroncsöves volt az a computer, még korábban pedig szoknyás! 😃
Az utolsó kérdéscsoportom nem kacsolódik igazán az első csillagokhoz, de ha már így belelendültem, akkor felteszem. A hiperóriás csillagok nagy tömegűek, és ebből következően, mint a rock sztárok, rövid életűek. A most látható hiperóriások és a csillagkeletkezési régiók elhelyezkedése között van "korreláció"? Mivel rövid életűek, így nem vándorolhattak messzire a szülői háztól, gondolom én naívan. Van a mostani csillagkeletkezési régiókban elég anyag hiperóriások keletkezéséhez, vagy azok kora lejárt?
Élőben sajnos nem fogom tudni követni, de később feltétlenül megnézem az előadást. Addig is egy kérdés, ha a gömbhalmazokról és keletkezésükről is szó lesz: a belsejükben felléphetnek érezhető relativisztikus hatások, pl. mint Pohl Heechee-történeteiben az idő lelassulésa? Egyáltalán lehetnek stabil bolygópályák a csillagaik körül?
Köszönjük!
Tiszteletem 😊 újra itt vagyok egy olyan kérdéssel, ami szerintem nem meglepő. Történelmi események kapcsán léteztek emberek, akik megelőzték korukat . Bízom benne, hogy ön nem Bruno😊. Arra gondoltam ma is, hogy nem nevetnek ki minket 5-600 év múlva?
És ezt a kérdést a legnagyobb tisztelettel tettem fel.
A másik kérdésemben érdeklődtem, hogy mekkora hányadát dobták ki az első generációs csillagok az életük végén. Ezt tovább gondolva, mennyire lehetett gyakori a Tejútrendszerben az első milliárd évben a szupernóva robbanás? Mekkora hányadát "porszívózták" fel az első csillagok a Tejútrendszer anyagának, és mekkora része került és csapdázódott ekkor neutroncsillagokba, fekete lyukakba? Minden csillag ami azóta keletkezett, csak a kezdeti anyag maradvány maradványa és az első generációs csillagok halálakor kidobódott anyag elegyéből lett?
Elektroncsövek, emberek, elektroncsövek!... Sic transit gloria mundi. Aztán tranzisztor, lyukkártya, lyukszalag, Odra-1204 számítógép, Algol programnyelv... A csodák világa. :)
És ne hagyjuk ki a gáztöltésű dekatronokat, numitronokat, nixie-ket, triggercsöveket... 🙂
0:19 ....🍺🍺🍺🍺🍺😁😁😁
@Kiss.Laszlo.csillagasz Tehát arra lettem volna kíváncsi, hogy vajon az ősrobbanás létrehozhatott-e grav.hullámokat s azok interferálhattak-e egymással?
Nem.
Bár nem tartozik a témakörhöz, de megkérdezem, hátha belefér majd az időbe: mennyire gyakori, hogy egy csillag bolygói pont síkban legyenek és ezáltal megfigyelhetővé váljanak számunkra a fényesség kitakarás révén? Van erre statisztika egyáltalán? Illetve milyen más módszerek vannak bolygók megfigyelésére/ felfedezésére most és lehetnek a jövőben?
Az gyakori, majdhogynem törvényszerű, hogy egy csillag bolygói nagyjából egy síkban legyenek (mint nálunk), mert ugyanabból a forgó korongból keletkeznek. Az nem gyakori, hogy ez a sík érinti a Földet. Ha más az iránya, akkor ilyen "kitakarós" módszerrel nem lehet észlelni. Az egyéb módszerekről van előadás.
nagyon bírom az összes előadást, de úgy érzem néha el kellene mennem oda kicsit "hangmérnökösködni"!
Hajrá!
A Magyar Titok figyelmébe: "A Galactic Eclipse: The Small Magellanic Cloud is Forming Stars in Two, Superimposed Systems", Dénes Helga társszerzőségével.
Hiányosságot fedeztem fel a tények láncolatában, kérem a hiánypótlást kommentben! Végül is sikerül-e Norton vizsgája? 😁
Kedves csillagászok! Van egy sor kérdésem, amelyekre remélem az beszélgetés során választ kapok. Az első átlagosan nagyobb tömegűek voltak, mint az utóbbi generációk csillagai? Ha igen, akkor gondolom több végezte fekete lyukként esetleg neutroncsillagként, mint a mostaniak. Ezeknek a szupernóva robbanásuk során az anyaguk mekkora mennyiségét dobják le, annak mekkora hányada "fém"? A tejútrendszerben látunk elég fekete lyukat, neutroncsillagot ahhoz, ami a későbbi populációk fémtartalmához szükséges lenne?
Nap mikor éri el a nap maximunat
Azt mondják, hogy most csillagkeletkezési régiókban keletkeznek a csillagok. Az első csillagok születése során is ilyen csillagkeletkezési régiók voltak, vagy akkor még a kölyök Tejútrendszernek nagyon más volt a struktúrája, ott még mindenhol volt ehhez elégséges anyag, nemcsak 1-1 régióban?
Nézői kérdésekhez kapcsolódva lehet az ősrobbanás (már ha volt ilyen) előtti világ megértése ugyanolyan fontos lenne mint a sötét anyag/energia megértése. Plusz maga az anyag keletkezése amire sajnos sosem fogunk választ kapni. Laikusként felvetődik bennem a kérdés: a fekete lyuk tudtommal azért fekete mert olyan hatalmas a tömege és ezáltal a gravitációja, hogy elnyeli a fényt...viszont a szülő napnak a tömege akkora vagy még nagyobb mint a felrobbanása után kialakult fekete lyukban levő égitest...akkor a szülő nap hogyhogy kiengedi a fényt magából?...
A Tejútrendszer mennyi idős? Vannak a Galaxisban, legelső generációs vörös törpék, 10+ milliárd évesek?
Grat a műsorokhoz, az egész évadhoz. Boldog Új Évet és csillagos eget kívánok. 😉
12-13 mrd éves, igen, vannak benne ennyire idős egyedi csillagok is (meg a gömbhalmazok maguk is).
@@Kiss.Laszlo.csillagasz :) Van egy gondolat a fejemben. Tuti nem így van, elég paradox. :) Akkor elvileg a Tejút is egy idős a legelső, nagyon nagy vörös eltolódású galaxisokkal, amiket most figyel meg a James Web. Milyen lenne ha láthatnánk a Tejútat, 1 milliárd évesen. 😆
1:36:56 ....😁😁😁💐💐💐💐💐😁😁😁
*Én azt mondom, hogy a korai csillagok zöme óriás csillag volt amiről köztudott, hogy rövid életűek, de a tömegük elég nagy. Minél nagyobb annál hamarabb égetik el a hidrogénjüket. Haláluk idején pedig fekete lyukká válnak. Ha ezek kellően nagy közelségben vannak egymáshoz akkor nem csak külön-külön, de ezek egybe olvadva szupernehéz fekete lyukakká váltak amik a leendő galaxisok magját alkották. Ezt sokszorosan ismétlődhetett meg szerte a világegyetemben. Mondjuk nálam az nagyobb kérdés, hogy ha adva van egy példának okán A-jelű fekete lyuk, és egy B-jelű, és azok egymásba olvadnak akkor az általuk elnyelt anyag, és energia hová megy? Valami törvényszerűség lehet rá, hogy melyik a nyertes? A véletlen dönt? Netán lesz egy harmadik verzió? Én úgy gondolom ezek mellett, hogy ahogy a csillagok halála esetén itt is annak tömege határozza meg, hogy mi lesz a sorsa. Szerintem ez igaz lehet a fekete lyukakra is. Úgy vélem, hogy egy bizonyos tömeget nem elérő fekete lyukak az általuk elnyelt anyagot, és energiát a köztes, az univerzumok közti térbe juttatják. Ha pedig elérnek egy tömeghatárt akkor képes lesz egy új univerzumot létrehozni. A mi oldalunkon fekete lyukkal, a másik oldalán pedig egy ősrobbanásként egy fehér lyuk formájában. Ezért is gondolom azt, hogy azaz energia ami a mi univerzumunkat is tágulásra bírja az nem más, mint a másik oldalon lévő még be nem zárult szupernehéz fekete lyuk amin keresztül anyag már nem, de energia még átáramlik. Ez tart addig míg a másik oldalon a fekete lyuk minden anyag, és energia elzabálása hiányában idővel elkezd elpárologni. Minél jobban szűkül a járat a másik oldalon annál több energia áramlik át rajta, és ez fújja fel a mi univerzumunkat is. Ez lehet önmagában is igaz illetve azzal együtt, hogy a sötét energiának antigravitációs hatása van ami pedig tovább gyorsítja mindezt a hatást. Ezért vélem azt, hogy azaz energia ami onnan átáramlik, és felfújja az univerzumunkat nem, más, mint a sokat emlegetett sötét energia. Ami még merészebb elképzelés a részemről, hogy úgy gondolom, hogy a sötét energia, és a sötét anyag közt egyenes arányú kapcsolat van. Ahogy nő az egyik úgy nő a másik is, mintha az egyik termelné a másikat. Pl egységnyi az egyikből létrehoz a másikból egy bizonyos egységnyit. A sötét anyag adja a teret anélkül nem létezne az adott helyen semmi se lévén mindenhez gravitáció kell, és a sötét anyag bír ezen tulajdonsággal. Lényegében ez bizonyítja, hogy a sötét anyag, és a sötét energia közt szoros kapcsolat van. Minimum ugyanannyi keletkezik az egyikből, mint a másikból. Persze lehet az egyikből több van helyenként pl sötét anyagból, de akkor látható szabad szemmel. Utóbbira van is egy ötletem. Valahol egy videóban hallottam egy olyan gázóriásról ami egy vörös törpe körül keringet. Figyelembe véve annak egymástól való távolságát, a csillag, és a bolygó gravitációs erejét kiderült, hogy nem volt lehetséges, hogy egy olyan pályán mozogjon a bolygó amin ezt megtette lévén a csillagnak nem volt elég gravitációs ereje ehhez. Ellenben mi van, ha az adott csillag körül plusz mennyiségű sötét anyag található? Látni nem látni ellenben ennek plusz gravitációs ad a csillag körül így már elegendő az a helyzet amit annak idején tapasztaltak.*
1:18:47 ...💐💐💐💐💐😁
örvény LIK
Üdv! na de☀Vajon melyik? Az elsők roham-tempóban élők lehettek, bár csillagok de mások mint most és óriások? és a fekete-lyukak?
BH-k pedig megmaradtak?
Egymást elnyelve "szuper-massziválozódtak"? Mint ma az ú.n.
galaxis-ütközéseknél (v egyé-válások idején)??
de honnan került ide az a rengeteg anyag
Én hordom azokat a szórakozni menő embereket és kérek hallgatni valót minden üres percre! Úgyhogy ha több műsor készül Én azt is nézni fogom.
Mekkora anyagmennyiség érkezhetett a kezdetekhez képest törpegalaxisok bekebelezése révén? A gömbhalmazok túlnyomó részt öreg csillagokból állnak. Ezek első generációs csillagok? Hogyan keletkeztek a gömbhalmazok? Esetleg ezek törpegalaxisok maradványai? Ezekben esetleg magasabb a fekete lyukak aránya?
1:24:37 inkább neurális hálozat nem csak az agyra az egészre vonatkozik
A lila nem azonos a spektrális ibolya alapszínnel.
A fekete lyuk belsejében van olyan tevékenység, ami gravitációs hullámot kelt, és a hullám ki tud, ki tudna jönni?
Nagyon nagy tömegű fekete lyukak keletkezésénél valószínű hogy nem volt csillag. Közvetlenül jöhettek létre a gázból. A csillag fázis kimaradt. Valahol volt erről szó.
How the Universe Works dokuban azt állították, hogy NEM tudjuk.
Amennyiben azóta bebizonyították elnézést. Viszont az első csillagok keletkezése különböző dokumentum filmek szerint ugyan úgy homály és csupán tippelgetés, mint pl. a szupermasszív fekete lyukak tömege. Gőzünk sincs ennyi idő alatt, hogy lehet t.k. a TON 618 nak ilyen irdatlan mérete és ekkora tömege.
Sőt, amiket én láttam abban még a napkeletkezés sem tisztázott. Ezeket pedig nem Józsi töltötte fel a pincéből, hanem a világ vezető és legnépszerűbb csillagászai - állították.