Töri szakos egyetemi hallgatóként teljességgel mondhatom,hogy nagyon jó történelmi videó lett. Ui:Nem csalódtam Franco papában,rendes volt az öreg hogy segíteni akart nekünk.
Mivel a leírást senki nem nézi: ★Patreon (havi): bit.ly/2WRXOfS ★PayPal (egyszeri): bit.ly/2wUPLru ► Discord-szerver: bit.ly/2XbYwIm ► Facebook: bit.ly/2vitpvr
Szia! Kérlek, készítenél egy részletesebb videót a konzervatív és liberális gazdaságpolitikáról, és különbségeikről! Lehetőleg példákkal, hogy érthetőbb legyen.
Az is egy baloldali felkelés volt, ezért hívjuk forradalomnak. A forradalom után alakult át Magyarország államformája népköztársasággá, és mindenütt vöröscsillagos zászlók lobogtak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc lehetőségeiről íme egy érdekes interjú (az interjú közepére kell görgetni a vonatkozó kérdéshez): ujkor.hu/content/az-1956-os-forradalom-es-szabadsagharc-a-rombologolyo-amely-attorte-a-berlini-falat-interju-csipke-zoltannal
Adva van egy társadalmi rend - a "régime" - a társadalom egy része rendelkezik olyan jogokkal, lehetőségekkel, amikkel a másik része nem. Előtte volt egy másik "ancien régime", ahol a jogok elosztása más - rosszabb, igazságtalanabb, a társadalom fejlődését gátlóbb - volt. Az a társadalmi mozgalom/esemény-sor, amely az adott "ancien régime" helyébe egy új társadalmi rendet hoz létre, amelyben a jogokból kizártak tömege csökken, a jogokkal élőknek a korábbinál kevésbé van joguk a jogaikkal visszaélni - ez a forradalom. Az a társadalmi mozgalom/esemény-sor. amely - visszatérve a korábbi "ancien régime"-hez - a jogból kizártak körét növelve, a joggal rendelkezők jogait, a joggal való visszaélés lehetősségét növeli - ez az ellenforradalom. Az 1789-es francia forradalom mintájára azt az ellenforradalmat, amely azért akarja visszaállítani a forradalom által eltörölt "ancien régime"-et, mert azt nyíltan jobbnak tartja a forradalom által létrehozott új rendnél "szentszövetségi ellenforradalomnak" lehet nevezni. Amikor a forradalom másodvonal-beli vezetői torz formában, ultraforradalmi mázba burkolva úgy állítják vissza az "ancien régime"-et, hogy saját maguk és embereik számára támasztják fel/sajátítják ki a forradalom által megdöntött előjogokat, akkor (Trockij és Nagy Imre nyomán) "bonapartista ellenforradalomról" beszélhetünk. 1956-ban Magyarországon mindhárom kategória jelen volt - új sajátosság (ami miatt '56-nak a rendszerváltás óta mesterséges állami kultusza van), hogy a "szentszövetségi ellenforradalmárok" - szemben Horthyékkal, akik nyíltan vállalták ellenforradalmiságukat - ellenforradalmukat hangosan forradalomnak állítják be.
Mind a 3? Várjunk de ki melyik volt? Kik voltak a forradalmárok? Kik voltak az bonapartista ellenforradalmárok? Kik voltak a szentszövetségi ellenforradalmárok?
@@xbarnaborg5591 Idézném egy 2012-ből származó kommentemet egy azóta megszűnt fórumról: 1948 és '56 között igen sajátos állapot volt Magyarországon. 1945-ben forradalmi átalakulások kezdődtek a törvényszerűen Szálasi-rendszerbe torkolló Horthy-rendszer eltörlésére. Ennek szilárd hátteret adott az antifasiszta háború fõ terheit viselő szovjet Vörös Hadsereg. Ám ugyanez a hadsereg ideexportálta Sztálin bonapartista ellenforradalmát is, amely maga viszont az orosz kapitalizmus elmaradott keletiessége miatt aligha volt a Szovjetunióban elkerülhető. Horthy-Magyarország kapitalizmusa nem sokban különbözött a cári Oroszország kapitalizmusától, így ez a bonapartista ellenforradalom sem volt teljesen "idegen test" a magyar történelemben - jellemző módon, amíg a sztálini rezsim a Szovjetunióban a cári bürokratikus államrendszert állította nagy pontossággal helyre, addig a Rákosi-rendszer a magyar dzsentrivilágot rekonstruálta (és nem valamiféle cionista szisztémát. ahogy azt alig burkolt antiszemiták állítják). Így '56-ra a rendszernek három (esetleg négy) féle ellenzéke volt: 1) Az Angyal István nevével fémjelzett antisztálinista-kommunista ellenzék 2) A demokratikus koalíciós pártok (amiket mellesleg Rákosi hivatalosan elfelejtett betiltani - majd csak Kádár tiltja be õket 1957-ben) nyugatos polgári demokráciát elképzelő csoportja (ez esetleg szétválasztható az urbánus és a népies irányzatokra) 3) A horthysta ellenzék a nemzeti-keresztényektől a nyilasokig. Velük szemben két csoport volt, amelyek eléggé összefolytak a) Az "ortodox" sztálinisták (Gerõ és köre) b) A reformokra hajló posztsztálinisták (Kádár és köre) Nagy Imre és köre tragédiája az volt, hogy egyszerre tartozott a 2) és a b) csoportokhoz is - és egyikhez sem igazán. Õk voltak a tuti biztos vesztesek. A szovjet segítséggel csak az a) és a b) csoportoknak volt esélye a gyõzelemre. Az, hogy a Berija-Hruscsov párviadalt Hruscsov nyerte meg a b) csoport javára billentette a mérleget. Nagy Imre további személyes tragédiája az volt, hogy õ eredetileg Berija "jóembere" volt. Ez végleg megpecsételte a sorsát. Történelmileg nem volt lehetetlen az 1) csoport és a b) csoport kiegyezése - talán Kádár bûne, talán tragédiája, hogy ez nem valósult meg.
@@nandras1951 marxista szempontból számít egyáltalán a különbség a 2.-ik és a 3.-ik csoport között? Elvégre mind a két csoport a tőkés osztály diktatúráját akarja.
@@xbarnaborg5591 Igen, számít. A horthysta-nyilas "forradalmárok" (elődeik még büszkén vállalták ellenforradalmiságukat) a Magyarországon 1945 előtt létezett "ancien régime"-t akarták visszaállítani (hogy örülnének a mai kormánypolitikának), míg a Petőfi-körösök egy Magyarországon sohasem volt polgári demokráciáért álltak ki, ami a Horthy-rendszerrel szemben forradalmi lett volna, de egy valódi (szövetkezeten, önigazgatáson alapuló küldötti demokráciás) szocializmussal szemben ellenforradalmi.
Imádom, mikor valaki ilyen polkorekt modon szépen, lassan, tagoltan mondja.., hogy bele köthetezlen legyen és mindenki értse! :D Tudom, hogy ez egy jo videos ismérve, de .. ;)
Szerintem mi csak a egy csereeszköz voltunk, mivel akkor zajlott a Szuezi válság. Így USA és a Szovjetunió megegyeztek, hogy az USA nem segít Magyarországnak és a Szovjetunió nem segít Egyiptomnak.
Csak a közérthetűség kedvéért neveztem annak. Nevezhettem volna Spanyol Királyságnak is, de nyomatékosítani akartam, hogy a főként falangista vezetőségű Spanyolországról van szó. lehet, hogy ez összezavar néhány embert, elismerem, nem volt a legjobb ötlet, de ez a videó még a falangizmus videó előtt készült.
Vita tárgyát képzi, mivel mindenki a másikra mutogat. David Irving könyvében ezt írja: Azokat a parancsokat, amelyek a szovjet egységeket Budapest felé mozgatják, már órákkal (ha nem napokkal) előbb ki kellett adni. A román határnál fekvő Nyírbátorból hajnali egy órakor jelenti az ÁVH a budapesti Honvédelmi Minisztériumnak, hogy szovjet egységek lépik át a határt. De ki hozta azt a döntést, hogy ezeket akcióba kell vetni a főváros utcáin? A későbbiek során ezt senki sem vállalja magára. Kádár később Hegedűs miniszterelnökre hárítja a felelősséget,9 míg Hegedűs Gerő pártvezért okolja.10 Gerő viszont Nagy Imrét tette felelőssé. Október 24-e után Nagy Imre úgy nyilatkozik, hogy a szovjet segítséget Hegedűs és Gerő kérték.Egy dolog biztos: senki sem tett ezzel kapcsolatban ellenvetést, amikor a vezetőség éjjel tanácskozott. Hegedűs szerint Gerő rádióbeszéde élezte ki a feszültséget. Ténylegesen ezt követően volt szó először arról, hogy szovjet segítséget kell kérni. Majd megérkezett Nagy Imre dühösen a Parlament előtti téren való sikertelensége miatt. A tulajdonképpeni vita éjjel tizenegy órakor kezdődött el. A vitát egyfelől Gerő és Hegedűs személyisége, másfelől a Bródy Sándor utcai véres gépfegyvertűzről szóló hírek uralták. Az, hogy a tömeg fegyverhez jutott, olyan valami volt, amivel nem számoltak. Hegedűs aggódott, de továbbra is elutasította a biztonsági rendőrség kérését. Nem engedélyezte, hogy a tömegre tüzet nyissanak. Ami felborította az egyensúlyt, az a hír volt, hogy magyar katonai egységek hűtlenek lettek a rendszerhez és átálltak a felkelők oldalára. Kétségbeesett telefonhívások érkeztek Benke Valériától és az ÁVH-s parancsnoktól a Rádió épületéből erősítésért. Az egységek, amelyeket elküldtek, nem érkeztek meg. Benke Valéria a K-vonalon többször arra hivatkozott, hogy a tömeg tüzelni kezdett a Rádió épületére. Támogatta az ÁVH kérését a tüzelés viszonzásának engedélyezésére. Hegedűs és Gerő még mindig elutasították a kérelmet. Még éjfélkor sem adták meg az engedélyt. Hegedűs szerint a Politikai Bizottság titkárságának vezető tagjai elég hamar egyetértettek azzal, hogy a szovjet kormánynak kell a szovjet helyőrségi csapatokkal segítenie a rend helyreállításában. Különösen Marosán György ragaszkodott ahhoz, hogy a szovjet csapatok segítségét kell kérni, mert az a veszély fenyeget, hogy a népi erők alulmaradnak. Gerő is tisztán katonai megoldást sürgetett. Hegedűs szerint: Gerő álláspontja egyszerű volt. Többszáz felkelő tartja ellenőrzés alatt a város különböző pontjait. A szovjet csapatok néhány órán belül nehézség nélkül szétszórják őket. Hegedűs most hangsúlyozza: Ez nem azt jelenti, hogy a szovjet csapatoktól közvetlen beavatkozást vártunk a felkelés leverésére. Hogy nem ez volt a szándékunk, az a tény bizonyítja, hogy ugyanez a vezetőség egész este visszaborzadt attól, hogy parancsot adjon ki arra, hogy a tömegre lőjenek. Ezen az éjjelen összehasonlították a helyzetet a három évvel korábbi, Kelet-Berlinben kirobbant felkeléssel. Ott a szovjet tankok puszta megjelenése elég volt ahhoz, hogy a zavargások megszűnjenek, anélkül, hogy egyetlen puskalövés is eldördült volna. Folyamatos volt a vita, de igazi ellenvetést senki sem tett. Mi akkor nem voltunk tudatában a felkelés igazi méretével. Nagy Imre a vitához este kilenc órakor csatlakozott. Azt hiszem, az ő jelenlétében is azt az álláspontot fogadták el, hogy a szovjet kormányt meg kell kérni: szovjet csapatok segítsenek a rend helyreállításában. Úgy emlékszem, hogy Gerő, mielőtt a szovjeteknek telefonált… újra megkérdezte a jelenlévőktől: egyetértenek-e ezzel. Valamennyien igennel válaszoltunk, Nagy Imre is. Gerő személy szerint Nagy Imrét is megkérdezte: Egyetértesz azzal, hogy Moszkvától kell segítséget kérnünk? Nagy határozott hangon így felelt: Igen! De azt kell mondanunk, hogy a helyzet összetett, Nagy Imre pedig fáradtés ideges volt. Ez nem lehetett hideg ésszel meghozott, megfontolt döntés. Nagy Imre tehát nem tett ellenvetést. Miért is tett volna? Oroszul beszélő, egykori szovjet állampolgár volt, aki felnőtt életének legnagyobb részét Moszkvában töltötte, és legfőbb politikai támogatója a szovjet hadsereg volt. Ez volt első elemi tévedése. Később keserűen megbánta, és ennek leplezésére egy kis hazugsághoz folyamodott. Azt a népi hitet támogatta, hogy semmi köze sincs a szovjet csapatok segítségül hívásához, és a különösképpen gyűlöletes statáriális rendelethez. Később, október 27-én, amikor úgy látszott, hogy az ortodox kommunizmus támaszai még nálánál is jobban visszavonulnak, Nagy megismétli tagadását Szilágyi, Aczél, Gimes, Lőcsei és több értelmiségi személy előtt. De ezek a cáfolatok nem tudják leplezni azt a tényt, hogy egyik, új miniszterelnökként elmondott rádióbeszédében ba szovjet beavatkozást a béke és a rend helyreállításához szükségesként üdvözölte. Október 30-án Nagy Imre már tudta, hogy saját személyes tekintélyének nagy kárt okozott, és kormánya nevében hivatalosan kijelentette, hogy mindkét gyűlöletes döntés Gerő és Hegedűs műve volt (akik előző nap Moszkvába távoztak). Amikor az egyik osztrák riporter megkérdezte tőle, hogy miért vádolja még mindig őt a közvélemény, Nagy Imre nagy hangon kijelentette: Abban az időben nem voltam a vezetőség tagja. Ez a tévhit tehát a következő módon alakulhatott ki: először azt mondták, hogy ezt a két döntést a kormány hozta, két-három nappal később meg azt, hogy én voltam a kormány. És a tömegek képtelenek finomabb megkülönböztetésekre. Még ha számításba is vesszük Nagy Imrének a német nyelvben való járatlanságát, válaszai kanyargós, kitérő válaszoknak tűnnek. Amikor az osztrák megkérdezte: Mondta-e Ön a béke és a rend helyreállításához szükséges szavakat, vagy nem mondta?Nagy Imre háromszorosan tagadta: Nem, nem, nem.Hozzátette: Ilyen kijelentést nem tettem, és azt kell mondanom, hogy a téves látszat sok kárt okozott.
5:40 Ezt nem tudom el dönteni hogy írónia e. Azt azért erős túlzásnak tartom, hogy "az összes kommunista elnyomó zsidó volt". Amúgy nagyon jól összerakott és informatív a videó. Csak így tovább!
Andics Erzsébet 54 éves, zsidó. A dialektikus materializmust követő filozófus. A Pártfőiskola igazgatója. Férje Berei Andor, 56 éves, zsidó, közgazdász, a Tervhivatal elnöke. Mindketten Budapesten élnek. Apró Antal 43 éves, zsidó. Kommunista szakszervezeti funkcion áriusból lett miniszterelnök-helyettes. Egyike Magyarország leghosszabb ideig működő politikusainak. Benke Valéria 36 éves, zsidó, a Magyar Rádió igazgatója, jelenleg a Politikai Bizottság tagja Farkas Mihály 52 éves, zsidó. Sztálinista honvédelmi miniszter Rákosi alatt. Fazekas György zsidó. Korábban szovjet partizánvezér. A Párt újságírója Gerő Ernő 58 éves, zsidó. Sok éven át élt szovjet emigráció- ban. A spanyol polgárháborúban fondorlatos cselszövések értelmi szerzője. A második világháború után Magyarországon különböző miniszteri posztokat töltött be. 195556 között miniszterelnök-helyettes. 1956 júliusában Rákosi utódjaként a Magyar Kommunista Párt főtitkára lett. A felkelés alatt Moszkvába menekült; kegyvesztetten tért vissza 1960-ban. Budapesten, 1980-ban halt meg. Kiss Károly 53 éves, zsidó. Titkos kommunista aktivista, vezető pártszervező. A Politikai Bizottság tagja, miniszter, majd minisztereln ök-helyettes Rákosi alatt. Péter Gábor 50 éves, zsidó. Az ÁVO főnöke. Piros László 39 éves, zsidó. Belügyminiszter. Rákosi Mátyás 64 éves, zsidó. 19401944 között a moszkvai emigráns kommunisták vezetője. A Magyar Kommunista Párt főtitkára 1944 -1956 között. 1952-1953 között miniszterelnök. Révai József 58 éves, zsidó. A második világháború alatt moszkvai emigrációban élt. 19451951 között a Szabad Nép főszerkesztője, majd propaganda-miniszter. A Rákosi-rendszer fő ideol ógusa. Vas Zoltán 56 éves, zsidó. A második világháború alatt moszkvai emigrációban élt, a magyar partizán iskola vezetője volt. Hegedűs András 34 éves, szociológus, jól képzett politikus. 1951 óta a Politikai Bizottság tagja, egyike a Rákosihoz legközelebb álló személyeknek. A földművelési miniszter helyettese lett, majd 1955-ben miniszterelnök. Ezt a posztot Gerő alatt is megtartja; az 1956-os felkelés idején is miniszterelnök. A felkelés alatt Moszkvába menekül, 1958-ban tér vissza Budapestre és még mindig ott él. Ő nem volt. Nagy Imre református Kádár János sem volt. Kopács BRFK vezetője sem volt. Így hirtelen ennyi. Volt még sok, de meg kell említeni, hogy a forradalmárok között is volt zsidó származású ember.
@@Alex-bz7pu Nem arra gondolt szerintem. A kommunisták, mint én ellenforradalomnak nevezzük az 56-os eseményeket. Akik pedig őket támogatták azok pedig forradalomnak.
@Sándor Asztalos Szóval még büszke is vagy a nép és nemzetellenes tetetekre. Na ezért gyűlölik az igaz magyarok a kommunistákat. Menj inkább Észak-Koreába, az való neked.
@Sándor Asztalos Látom jól kimosták a komcsi agyadat. Na sebaj akkor elmagyarázom. Tudod a nép ellenes kifejezés azt jelenti hogy egy politikai csoport, vagy egy másik nép az adott nép érdekei ellenére cselekszik a saját vagy mások javára. Ebben az esetben a kommunisták. A saját javukra és persze a szovjetek javára cselekedtek a magyar nép kárára. Méghogy rendet tettek. H aolyan hű de nagyon jó volt az a korszak akkor meg mi a faszért tört ki a forradalom? Elárulom neked azért mert az embereknek elegük lett az agymenésből és normális életet akartak. Undorító amilyen nemzetellens vagy,komolyan mondom undoritó. Találkoztam és vitáztam már sok őrült,nyoyrult emberrel, de te túlteszel az összesen.A gyilkosokról pedig annyit hogy igen jól megbüntették az AVH gyilkos tagjait a forradalmárok. Felakasztották az összes söpredéket.
@Sándor Asztalos Na épp ez a baj. Az eszmei elvakultságod miatt elveszted az identitásod. A nőerőszakoló megszállók nem hősök. Amúgy meg, '56 egy baloldali irányvonalú forradalom volt. Akkor most hogy is van ez? Gerinctelen dolog, hogy a sajátjaidat gyalázod, a nőerőszakoló megszálló gyilkosokat meg élteted. Ilyet jóérzésű ember nem mond. Nem tudom mennyi idős vagy, viszont szomorú, hogy ennyire brutális agymosáson estél át. Hiszel egy meg nem valósítható beteg eszmében. Gratulálok....
Húúúgeci!!! Ez milyen régi videó! De azért hozzászólnák... Hátha. Szóval elméletileg forradalomról akkor beszélhetünk ha az által a változás meg is történik. Nos ez sem 1849-ben, sem 1956-ban nem történt meg. Volt nagy vérengzés meg kaszabolás de utána ment minden ugyanúgy mint előtte. Ez így igazábol alsó hangon is "CSAK" lázadás. Persze minden tiszteletem a hősöké de ha ez már az IDEOLÓGIÁK TÁRHÁZA azért legalább itt maradjunk őszinték és tényszerűek. A rendszer és a mainstream szerint forradalom viszont a valóságban csak lázadás amit aztán le is vertek. Ami pedig még kiábrándítóbb, hogy az 1849-es orosz beavatkozás is a köztársaság eszméinek és a demokratikus törekvéseknek volt köszönhető ami miatt végül bukott az attól független szabadságharc is. Valamint, hogy a fent emlitettek szisztematikusan és hagyomány szerűen hallgatják el a polgárháború tényét. Amikor is nem mindenki akarta a demokráciát és a köztársaságot ezért Habsburg pártinak, hazaárulónak bélyegezték őket és ennek megfelelően is szerettek volna bánni velük akik pedig ez ellen védekeztek ill. más ú.n.:" hazaárulók" az ő védelmükre siettek.
Hmmm. Érdekes megközelítés, de ez olyan, mint ha tüzet akarnák tűzzel oltani. A forradalom ellen küzdők mindig ellenforradalmárok. Mivel a kommunisták robbantották ki a forradalmat, ezért az ellen csak ellenforradalommal lehet harcolni. A kommunista forradalom viszont felfrissült 1956-ban, fellendült, ha úgy tetszik, ezért mondjuk 1956-ot forradalomnak is. De a forradalom ebben az esetben kommunista volt, így aki a forradalmat ünnepli, vagy téved, vagy kommunista.
Úgy van... olvasni kell, - " Kik voltak, mit akartak?-" címe Hollós Ervin művét... Azért volt az, mert az ( ellen) forradalmárok nem a nép érdekeit, hanem egy másik rendszert akartak volna úgy visszaállítani, amit nem lehetett már.. külfőldi segítséggel.
A népnek? Melyiknek? Mert a magyar népnek biztosan nem, máskülönben neki mentek volna a szovjeteknek. Ha minden statisztikából is a legmagasabbat nézzük akkor 200 ezer ember menekült el az országból 3000 embert (akik a lázadók oldalán álltak) öltek meg csata közben 26 ezer embert tartóztattak le, ebbe beletartozik mindenki akit később felmentettek, akiket börtönbe zártak és akiket kivégeztek. Szóval 229 ezer ember, és még valószínűleg annyi sem hiszen ha mind aktívan résztvett volna a felkelésben akkor az azt jelentené hogy a Rákosi kormány egyetlen ártatlan embert sem zárt be utána (amit szerintem még te sem hiszel el). Szóval 229 ezer ember egy 9,2 milliós országban. Maximum pár száz olyan ember lehetett aki aktívan részt vett a felkelésben, és nem menekült el és nem is tartóztattak le (de lehet hogy még annyi sem). Szóval a te idióta állításod szerint már mondhatjuk hogy a magyar nép nem több mint a 3%-a az országnak? Mert szerintem a 97%-a az országnak fontosabb mint 3%, már pedig 97% úgy döntött hogy nem nem segítik a felkelőket vagy hogy a kormányt segítik. Ennyit erről.
@@erdeizsolt3087 nem azt mondtam hogy konkrétan harcolni, hanem támogatni (akármivel). A kettő nem ugyanaz. Fidel Castrot és forradalmárait milliónyi kubai támogatta Fungelco Batista diktatúrája ellen és később az amerikai kormány által támogatott disznó öböl invázió ellen (amiben a Batista kormány megmaradt tagja is részt vettek). Joszif Broz Titot és partizánjait milliónyi jugoszláv támogatta a 2. VH alatt a nácik ellen. 56-ban semmi az előző 2 példához hasonló nem történt.
@@1homelander179 nem hiszem, hogy ezek a történelmi események ide illő példák lennének. Cubát, Titkot inkább a vietnámi eseményekkel lehet össze hasonlítani vagy Iránnyal.
Végre valaki kimondta a teljes igazságot. Köszönöm!
De azert ne felejtsük el hogy új köntöst kapott a vörös csillag!
Töri szakos egyetemi hallgatóként teljességgel mondhatom,hogy nagyon jó történelmi videó lett.
Ui:Nem csalódtam Franco papában,rendes volt az öreg hogy segíteni akart nekünk.
Ceausescu a tökéletes
@@tetuhintasofficial8176 Ez mi akar lenni?
@@lvivga2934 Remélem vicc.
@@Medvelelet Én is.
Franco papa se volt a jó emberek mintapéldája, attól függetlenül, hogy segíteni akart nekünk. Elég sok vér tapad a kezéhez...
Szépen növekszik a csatorna.
És tisztelet neked, hogy ma készítetted el ezt a videót.
Bezzek most nem tudunk összefogni!!! :(
Mert most nem olyan rossz a helyzet mint amilyen anno volt, ezt neked is be kell látnod.
@@tamasszily8235 Vagy mert az elnyomók is tanultak a múltból.
1:16 szerintem most elég sokan korona ellenesek😉
WoW! Tenyleg meglepett :) korrektül összeszedted.
Köszönöm
Mivel a leírást senki nem nézi:
★Patreon (havi): bit.ly/2WRXOfS
★PayPal (egyszeri): bit.ly/2wUPLru
► Discord-szerver: bit.ly/2XbYwIm
► Facebook: bit.ly/2vitpvr
Jó lett mint mindig!
Szia! Kérlek, készítenél egy részletesebb videót a konzervatív és liberális gazdaságpolitikáról, és különbségeikről! Lehetőleg példákkal, hogy érthetőbb legyen.
Terveztem ilyet, de nem mostanában, mivel már van néhány előre betervezett, sokkal fontosabb témám. De arra is szó fog kerülni.
Az a következő, így van. Talán a hétvégén már feltöltöm.
Macintosh plust érzékeltem, ezért írtam.
Mi a helyzet az I: világháború végi Őszirózsás forradalommal?
Az is egy baloldali felkelés volt, ezért hívjuk forradalomnak. A forradalom után alakult át Magyarország államformája népköztársasággá, és mindenütt vöröscsillagos zászlók lobogtak.
Komment az algák ritmusáért.
Amikor azt mondod, hogy a ‘48-as forradalmat pár történész patkányforradalomnak tartja, akkor nem az 1918-as őszirózsás forradalomra gondolsz?
Nem arra. A '48-asnál is elő szokott jönni ez a patkányforradalmazás a habsburgpártiak részéről, akik koronaárulásnak tartják a forradalmat.
6:27
Éljen Franco, vesszen az USA!
Az 1956-os forradalom és szabadságharc lehetőségeiről íme egy érdekes interjú (az interjú közepére kell görgetni a vonatkozó kérdéshez): ujkor.hu/content/az-1956-os-forradalom-es-szabadsagharc-a-rombologolyo-amely-attorte-a-berlini-falat-interju-csipke-zoltannal
Vann benne pár tèvedès de sebaj hiszen a demokrácia jó !!! Már annak aki a tetejèn van
Adva van egy társadalmi rend - a "régime" - a társadalom egy része rendelkezik olyan jogokkal, lehetőségekkel, amikkel a másik része nem. Előtte volt egy másik "ancien régime", ahol a jogok elosztása más - rosszabb, igazságtalanabb, a társadalom fejlődését gátlóbb - volt. Az a társadalmi mozgalom/esemény-sor, amely az adott "ancien régime" helyébe egy új társadalmi rendet hoz létre, amelyben a jogokból kizártak tömege csökken, a jogokkal élőknek a korábbinál kevésbé van joguk a jogaikkal visszaélni - ez a forradalom. Az a társadalmi mozgalom/esemény-sor. amely - visszatérve a korábbi "ancien régime"-hez - a jogból kizártak körét növelve, a joggal rendelkezők jogait, a joggal való visszaélés lehetősségét növeli - ez az ellenforradalom. Az 1789-es francia forradalom mintájára azt az ellenforradalmat, amely azért akarja visszaállítani a forradalom által eltörölt "ancien régime"-et, mert azt nyíltan jobbnak tartja a forradalom által létrehozott új rendnél "szentszövetségi ellenforradalomnak" lehet nevezni. Amikor a forradalom másodvonal-beli vezetői torz formában, ultraforradalmi mázba burkolva úgy állítják vissza az "ancien régime"-et, hogy saját maguk és embereik számára támasztják fel/sajátítják ki a forradalom által megdöntött előjogokat, akkor (Trockij és Nagy Imre nyomán) "bonapartista ellenforradalomról" beszélhetünk. 1956-ban Magyarországon mindhárom kategória jelen volt - új sajátosság (ami miatt '56-nak a rendszerváltás óta mesterséges állami kultusza van), hogy a "szentszövetségi ellenforradalmárok" - szemben Horthyékkal, akik nyíltan vállalták ellenforradalmiságukat - ellenforradalmukat hangosan forradalomnak állítják be.
Mind a 3?
Várjunk de ki melyik volt?
Kik voltak a forradalmárok?
Kik voltak az bonapartista ellenforradalmárok?
Kik voltak a szentszövetségi ellenforradalmárok?
@@xbarnaborg5591 Idézném egy 2012-ből származó kommentemet egy azóta megszűnt fórumról:
1948 és '56 között igen sajátos állapot volt Magyarországon. 1945-ben forradalmi átalakulások kezdődtek a törvényszerűen Szálasi-rendszerbe torkolló Horthy-rendszer eltörlésére. Ennek szilárd hátteret adott az antifasiszta háború fõ terheit viselő szovjet Vörös Hadsereg. Ám ugyanez a hadsereg ideexportálta Sztálin bonapartista ellenforradalmát is, amely maga viszont az orosz kapitalizmus elmaradott keletiessége miatt aligha volt a Szovjetunióban elkerülhető. Horthy-Magyarország kapitalizmusa nem sokban különbözött a cári Oroszország kapitalizmusától, így ez a bonapartista ellenforradalom sem volt teljesen "idegen test" a magyar történelemben - jellemző módon, amíg a sztálini rezsim a Szovjetunióban a cári bürokratikus államrendszert állította nagy pontossággal helyre, addig a Rákosi-rendszer a magyar dzsentrivilágot rekonstruálta (és nem valamiféle cionista szisztémát. ahogy azt alig burkolt antiszemiták állítják). Így '56-ra a rendszernek három (esetleg négy) féle ellenzéke volt:
1) Az Angyal István nevével fémjelzett antisztálinista-kommunista ellenzék
2) A demokratikus koalíciós pártok (amiket mellesleg Rákosi hivatalosan elfelejtett betiltani - majd csak Kádár tiltja be õket 1957-ben) nyugatos polgári demokráciát elképzelő csoportja (ez esetleg szétválasztható az urbánus és a népies irányzatokra)
3) A horthysta ellenzék a nemzeti-keresztényektől a nyilasokig.
Velük szemben két csoport volt, amelyek eléggé összefolytak
a) Az "ortodox" sztálinisták (Gerõ és köre)
b) A reformokra hajló posztsztálinisták (Kádár és köre)
Nagy Imre és köre tragédiája az volt, hogy egyszerre tartozott a 2) és a b) csoportokhoz is - és egyikhez sem igazán. Õk voltak a tuti biztos vesztesek.
A szovjet segítséggel csak az a) és a b) csoportoknak volt esélye a gyõzelemre. Az, hogy a Berija-Hruscsov párviadalt Hruscsov nyerte meg a b) csoport javára billentette a mérleget. Nagy Imre további személyes tragédiája az volt, hogy õ eredetileg Berija "jóembere" volt. Ez végleg megpecsételte a sorsát.
Történelmileg nem volt lehetetlen az 1) csoport és a b) csoport kiegyezése - talán Kádár bûne, talán tragédiája, hogy ez nem valósult meg.
@@nandras1951 marxista szempontból számít egyáltalán a különbség a 2.-ik és a 3.-ik csoport között?
Elvégre mind a két csoport a tőkés osztály diktatúráját akarja.
@@nandras1951 és a 3 csoportból kik voltak a legtöbben? legkevesebben?
Esetleg vannak pontos számok?
@@xbarnaborg5591 Igen, számít. A horthysta-nyilas "forradalmárok" (elődeik még büszkén vállalták ellenforradalmiságukat) a Magyarországon 1945 előtt létezett "ancien régime"-t akarták visszaállítani (hogy örülnének a mai kormánypolitikának), míg a Petőfi-körösök egy Magyarországon sohasem volt polgári demokráciáért álltak ki, ami a Horthy-rendszerrel szemben forradalmi lett volna, de egy valódi (szövetkezeten, önigazgatáson alapuló küldötti demokráciás) szocializmussal szemben ellenforradalmi.
1:05 Louisiana
Imádom, mikor valaki ilyen polkorekt modon szépen, lassan, tagoltan mondja.., hogy bele köthetezlen legyen és mindenki értse! :D Tudom, hogy ez egy jo videos ismérve, de .. ;)
Szerintem mi csak a egy csereeszköz voltunk, mivel akkor zajlott a Szuezi válság. Így USA és a Szovjetunió megegyeztek, hogy az USA nem segít Magyarországnak és a Szovjetunió nem segít Egyiptomnak.
De nem azt mondtad a Falangizmus c. videódban,hogy a spanyol polgárháború után a spanyok kormány nem falangista,hanem francoista volt?
Csak a közérthetűség kedvéért neveztem annak. Nevezhettem volna Spanyol Királyságnak is, de nyomatékosítani akartam, hogy a főként falangista vezetőségű Spanyolországról van szó. lehet, hogy ez összezavar néhány embert, elismerem, nem volt a legjobb ötlet, de ez a videó még a falangizmus videó előtt készült.
@@ideologiaktarhaza Rendben,megértettem. És nem csalódtam Franco papában :).
És nagyon tetszett a videó!
“A magyar nép végül is, a szociálizmus helyes útjára lép!”
-Rákosi Mátyás
the boi *Én úgy tudom, hogy "lépett"-et mondott.*
Akkor most kádár hívta őket?
Vita tárgyát képzi, mivel mindenki a másikra mutogat. David Irving könyvében ezt írja:
Azokat a parancsokat, amelyek a szovjet egységeket Budapest felé mozgatják, már órákkal (ha nem napokkal) előbb ki kellett adni. A román határnál fekvő Nyírbátorból hajnali egy órakor jelenti az ÁVH a budapesti Honvédelmi Minisztériumnak, hogy szovjet egységek lépik át a határt. De ki hozta azt a döntést, hogy ezeket akcióba kell vetni a főváros utcáin? A későbbiek során ezt senki sem vállalja magára. Kádár később Hegedűs miniszterelnökre hárítja a felelősséget,9 míg Hegedűs Gerő pártvezért okolja.10 Gerő viszont Nagy Imrét tette felelőssé. Október 24-e után Nagy Imre úgy nyilatkozik, hogy a szovjet segítséget Hegedűs és Gerő kérték.Egy dolog biztos: senki sem tett ezzel kapcsolatban ellenvetést, amikor a vezetőség éjjel tanácskozott. Hegedűs szerint Gerő rádióbeszéde élezte ki a feszültséget. Ténylegesen ezt követően volt szó először arról, hogy szovjet segítséget kell kérni. Majd megérkezett Nagy Imre dühösen a Parlament előtti téren való sikertelensége miatt.
A tulajdonképpeni vita éjjel tizenegy órakor kezdődött el. A vitát egyfelől Gerő és Hegedűs személyisége, másfelől a Bródy Sándor utcai véres gépfegyvertűzről szóló hírek uralták. Az, hogy a tömeg fegyverhez jutott, olyan valami volt, amivel nem számoltak. Hegedűs aggódott, de továbbra is elutasította a biztonsági rendőrség kérését. Nem engedélyezte, hogy a tömegre tüzet nyissanak. Ami felborította az egyensúlyt, az a hír volt, hogy magyar katonai egységek hűtlenek lettek a rendszerhez és átálltak a felkelők oldalára. Kétségbeesett telefonhívások érkeztek Benke Valériától és az ÁVH-s parancsnoktól a Rádió épületéből erősítésért. Az egységek, amelyeket elküldtek, nem érkeztek meg. Benke Valéria a K-vonalon többször arra hivatkozott, hogy a tömeg tüzelni kezdett a Rádió épületére. Támogatta az ÁVH kérését a tüzelés viszonzásának engedélyezésére. Hegedűs és Gerő még mindig elutasították a kérelmet. Még éjfélkor sem adták meg az engedélyt. Hegedűs szerint a Politikai Bizottság titkárságának vezető tagjai elég hamar egyetértettek azzal, hogy a szovjet kormánynak kell a szovjet helyőrségi csapatokkal segítenie a rend helyreállításában. Különösen Marosán György ragaszkodott ahhoz, hogy a szovjet csapatok segítségét kell kérni, mert az a veszély fenyeget, hogy a népi erők alulmaradnak. Gerő is tisztán katonai megoldást sürgetett. Hegedűs szerint: Gerő álláspontja egyszerű volt. Többszáz felkelő tartja ellenőrzés alatt a város különböző pontjait. A szovjet csapatok néhány órán belül nehézség nélkül szétszórják őket. Hegedűs most hangsúlyozza: Ez nem azt jelenti, hogy a szovjet csapatoktól közvetlen beavatkozást vártunk a felkelés leverésére.
Hogy nem ez volt a szándékunk, az a tény bizonyítja, hogy ugyanez a vezetőség egész este visszaborzadt attól, hogy parancsot adjon ki arra, hogy a tömegre lőjenek. Ezen az éjjelen összehasonlították a helyzetet a három évvel korábbi, Kelet-Berlinben kirobbant felkeléssel. Ott a szovjet tankok puszta megjelenése elég volt ahhoz, hogy a zavargások megszűnjenek, anélkül, hogy egyetlen puskalövés is eldördült volna.
Folyamatos volt a vita, de igazi ellenvetést senki sem tett. Mi akkor nem voltunk tudatában a felkelés igazi méretével. Nagy Imre a vitához este kilenc órakor csatlakozott. Azt hiszem, az ő jelenlétében is azt az álláspontot fogadták el, hogy a szovjet kormányt meg kell kérni: szovjet csapatok segítsenek a rend helyreállításában. Úgy emlékszem, hogy Gerő, mielőtt a szovjeteknek telefonált… újra megkérdezte a jelenlévőktől: egyetértenek-e ezzel. Valamennyien igennel válaszoltunk, Nagy Imre is. Gerő személy szerint Nagy Imrét is megkérdezte: Egyetértesz azzal, hogy Moszkvától kell segítséget kérnünk? Nagy határozott hangon így felelt: Igen! De azt kell mondanunk, hogy a helyzet összetett, Nagy Imre pedig fáradtés ideges volt. Ez nem lehetett hideg ésszel meghozott, megfontolt döntés. Nagy Imre tehát nem tett ellenvetést. Miért is tett volna? Oroszul beszélő, egykori szovjet állampolgár volt, aki felnőtt életének legnagyobb részét Moszkvában töltötte, és legfőbb politikai támogatója a szovjet hadsereg volt. Ez volt első elemi tévedése. Később keserűen megbánta, és ennek leplezésére egy kis hazugsághoz folyamodott. Azt a népi hitet támogatta, hogy semmi köze sincs a szovjet csapatok segítségül hívásához, és a különösképpen gyűlöletes statáriális rendelethez. Később, október 27-én, amikor úgy látszott, hogy az ortodox kommunizmus támaszai még nálánál is jobban visszavonulnak, Nagy megismétli tagadását Szilágyi, Aczél, Gimes, Lőcsei és több értelmiségi személy előtt. De ezek a cáfolatok nem tudják leplezni azt a tényt, hogy egyik, új miniszterelnökként elmondott rádióbeszédében
ba szovjet beavatkozást a béke és a rend helyreállításához szükségesként üdvözölte.
Október 30-án Nagy Imre már tudta, hogy saját személyes tekintélyének nagy kárt okozott, és kormánya nevében hivatalosan kijelentette, hogy mindkét gyűlöletes döntés Gerő és Hegedűs műve volt (akik előző nap Moszkvába távoztak). Amikor az egyik osztrák riporter megkérdezte tőle, hogy miért vádolja még mindig őt a közvélemény, Nagy Imre nagy hangon kijelentette: Abban az időben nem voltam a vezetőség tagja. Ez a tévhit tehát a következő módon alakulhatott ki: először azt mondták, hogy ezt a két döntést a kormány hozta, két-három nappal később meg azt, hogy én voltam a kormány. És a tömegek képtelenek finomabb megkülönböztetésekre. Még ha számításba is vesszük Nagy Imrének a német nyelvben való járatlanságát, válaszai kanyargós, kitérő válaszoknak tűnnek. Amikor az osztrák megkérdezte: Mondta-e Ön a béke és a rend helyreállításához szükséges szavakat, vagy nem
mondta?Nagy Imre háromszorosan tagadta: Nem, nem, nem.Hozzátette: Ilyen kijelentést nem tettem, és azt kell mondanom, hogy a téves látszat sok kárt okozott.
@@ggpg6128 wow köszi
5:40 Ezt nem tudom el dönteni hogy írónia e. Azt azért erős túlzásnak tartom, hogy "az összes kommunista elnyomó zsidó volt". Amúgy nagyon jól összerakott és informatív a videó. Csak így tovább!
Andics Erzsébet 54 éves, zsidó. A dialektikus materializmust
követő filozófus. A Pártfőiskola igazgatója. Férje Berei Andor, 56
éves, zsidó, közgazdász, a Tervhivatal elnöke. Mindketten Budapesten
élnek.
Apró Antal 43 éves, zsidó. Kommunista szakszervezeti funkcion
áriusból lett miniszterelnök-helyettes. Egyike Magyarország
leghosszabb ideig működő politikusainak.
Benke Valéria 36 éves, zsidó, a Magyar Rádió igazgatója, jelenleg
a Politikai Bizottság tagja
Farkas Mihály 52 éves, zsidó. Sztálinista honvédelmi miniszter
Rákosi alatt.
Fazekas György zsidó. Korábban szovjet partizánvezér. A
Párt újságírója
Gerő Ernő 58 éves, zsidó. Sok éven át élt szovjet emigráció-
ban. A spanyol polgárháborúban fondorlatos cselszövések értelmi
szerzője. A második világháború után Magyarországon különböző
miniszteri posztokat töltött be. 195556 között miniszterelnök-helyettes.
1956 júliusában Rákosi utódjaként a Magyar Kommunista
Párt főtitkára lett. A felkelés alatt Moszkvába menekült; kegyvesztetten
tért vissza 1960-ban. Budapesten, 1980-ban halt meg.
Kiss Károly 53 éves, zsidó. Titkos kommunista aktivista, vezető
pártszervező. A Politikai Bizottság tagja, miniszter, majd minisztereln
ök-helyettes Rákosi alatt.
Péter Gábor 50 éves, zsidó. Az ÁVO főnöke.
Piros László 39 éves, zsidó. Belügyminiszter.
Rákosi Mátyás 64 éves, zsidó. 19401944 között a moszkvai
emigráns kommunisták vezetője. A Magyar Kommunista Párt
főtitkára 1944 -1956 között. 1952-1953 között miniszterelnök.
Révai József 58 éves, zsidó. A második világháború alatt
moszkvai emigrációban élt. 19451951 között a Szabad Nép főszerkesztője,
majd propaganda-miniszter. A Rákosi-rendszer fő ideol
ógusa.
Vas Zoltán 56 éves, zsidó. A második világháború alatt
moszkvai emigrációban élt, a magyar partizán iskola vezetője volt.
Hegedűs András 34 éves, szociológus, jól képzett politikus.
1951 óta a Politikai Bizottság tagja, egyike a Rákosihoz legközelebb
álló személyeknek. A földművelési miniszter helyettese lett,
majd 1955-ben miniszterelnök. Ezt a posztot Gerő alatt is megtartja;
az 1956-os felkelés idején is miniszterelnök. A felkelés alatt
Moszkvába menekül, 1958-ban tér vissza Budapestre és még mindig
ott él. Ő nem volt.
Nagy Imre református
Kádár János sem volt.
Kopács BRFK vezetője sem volt.
Így hirtelen ennyi. Volt még sok, de meg kell említeni, hogy a forradalmárok között is volt zsidó származású ember.
corona ellenesek? mINdAnnYiAN fORrAdaLmÁRoK vAGyUnk XD
Mondjuk a Kommunista kiáltvány 1848 februárjában jelent meg.
@Rákosi Elvtárs XXXXXDDDD
@Károly Weisz XDDDDD
Tisztelet az 56-os ellenforradalmároknak!
Most ez hogy jön össze?
@@user-cn7br8dp4d hm, talán mert többek között róluk van szó. 🤔
@@Alex-bz7pu Nem arra gondolt szerintem. A kommunisták, mint én ellenforradalomnak nevezzük az 56-os eseményeket. Akik pedig őket támogatták azok pedig forradalomnak.
0:14 7:53 *Fehér, piros, zöld??*
Így van. Burkolt szabadkőműves jelkép, ami annyit jelent, a Szíriuszról jöttünk, és hogy épp egy gyíkember áll az ajtód előtt XD
Ideológiák Tárháza *Csak a cicám.XD*
2 sértődős komcsi diszlájkolta, mert fáj az igazság. :D
Ez nem kommunizmus volt, ez egy nagyon nagy diktatúra volt.
@@holczy0 Szerintem is. Kommunistaként mélyen elítélem hogy azt a forradalmat amit a NÉP(!) küzdött ki magának elfojtsuk.
@Sándor Asztalos Szóval még büszke is vagy a nép és nemzetellenes tetetekre. Na ezért gyűlölik az igaz magyarok a kommunistákat. Menj inkább Észak-Koreába, az való neked.
@Sándor Asztalos Látom jól kimosták a komcsi agyadat. Na sebaj akkor elmagyarázom. Tudod a nép ellenes kifejezés azt jelenti hogy egy politikai csoport, vagy egy másik nép az adott nép érdekei ellenére cselekszik a saját vagy mások javára. Ebben az esetben a kommunisták. A saját javukra és persze a szovjetek javára cselekedtek a magyar nép kárára. Méghogy rendet tettek. H aolyan hű de nagyon jó volt az a korszak akkor meg mi a faszért tört ki a forradalom? Elárulom neked azért mert az embereknek elegük lett az agymenésből és normális életet akartak. Undorító amilyen nemzetellens vagy,komolyan mondom undoritó. Találkoztam és vitáztam már sok őrült,nyoyrult emberrel, de te túlteszel az összesen.A gyilkosokról pedig annyit hogy igen jól megbüntették az AVH gyilkos tagjait a forradalmárok. Felakasztották az összes söpredéket.
@Sándor Asztalos
Na épp ez a baj. Az eszmei elvakultságod miatt elveszted az identitásod.
A nőerőszakoló megszállók nem hősök.
Amúgy meg, '56 egy baloldali irányvonalú forradalom volt.
Akkor most hogy is van ez?
Gerinctelen dolog, hogy a sajátjaidat gyalázod, a nőerőszakoló megszálló gyilkosokat meg élteted.
Ilyet jóérzésű ember nem mond.
Nem tudom mennyi idős vagy, viszont szomorú, hogy ennyire brutális agymosáson estél át.
Hiszel egy meg nem valósítható beteg eszmében.
Gratulálok....
Húúúgeci!!! Ez milyen régi videó! De azért hozzászólnák...
Hátha.
Szóval elméletileg forradalomról akkor beszélhetünk ha az által a változás meg is történik.
Nos ez sem 1849-ben, sem 1956-ban nem történt meg.
Volt nagy vérengzés meg kaszabolás de utána ment minden ugyanúgy mint előtte.
Ez így igazábol alsó hangon is "CSAK" lázadás.
Persze minden tiszteletem a hősöké de ha ez már az IDEOLÓGIÁK TÁRHÁZA azért legalább itt maradjunk őszinték és tényszerűek.
A rendszer és a mainstream szerint forradalom viszont a valóságban csak lázadás amit aztán le is vertek.
Ami pedig még kiábrándítóbb, hogy az 1849-es orosz beavatkozás is a köztársaság eszméinek és a demokratikus törekvéseknek volt köszönhető ami miatt végül bukott az attól független szabadságharc is.
Valamint, hogy a fent emlitettek szisztematikusan és hagyomány szerűen hallgatják el a polgárháború tényét.
Amikor is nem mindenki akarta a demokráciát és a köztársaságot ezért Habsburg pártinak, hazaárulónak bélyegezték őket és ennek megfelelően is szerettek volna bánni velük akik pedig ez ellen védekeztek ill. más ú.n.:" hazaárulók" az ő védelmükre siettek.
2020-BAN MINDENKI KORONAELLENES
ELLENFORRADALOM VOLT 56 !!!!!!!
Nem lehet, hogy 56-ban inkább forradalom volt a forradalom ellen?
Hmmm. Érdekes megközelítés, de ez olyan, mint ha tüzet akarnák tűzzel oltani. A forradalom ellen küzdők mindig ellenforradalmárok. Mivel a kommunisták robbantották ki a forradalmat, ezért az ellen csak ellenforradalommal lehet harcolni. A kommunista forradalom viszont felfrissült 1956-ban, fellendült, ha úgy tetszik, ezért mondjuk 1956-ot forradalomnak is. De a forradalom ebben az esetben kommunista volt, így aki a forradalmat ünnepli, vagy téved, vagy kommunista.
Akárki akármit mond 1956 akkor is ellenforradalom volt.
Úgy van... olvasni kell, - " Kik voltak, mit akartak?-" címe Hollós Ervin művét... Azért volt az, mert az ( ellen) forradalmárok nem a nép érdekeit, hanem egy másik rendszert akartak volna úgy visszaállítani, amit nem lehetett már.. külfőldi segítséggel.
Ellenforradalom volt. Teljes mértékben. Nem véletlen lógatták fel az ellenforradalmárokat.
Vesszen minden bolse maradéka
@Sándor Asztalos
Mert nem hősök
@Sándor Asztalos
Te komolyan ilyen ostoba vagy, vagy fogjàk a kezed?
Azért mert a komcsik ki sajatitották a forradalom szavunkat, 56 igen is forradalom volt. A népnek elege lett a totalitárius kommunista elnyomásból.
Pedig olyan szépen elmagyaráztam. Ennél többet nem tudok segíteni.
A népnek?
Melyiknek?
Mert a magyar népnek biztosan nem, máskülönben neki mentek volna a szovjeteknek.
Ha minden statisztikából is a legmagasabbat nézzük akkor
200 ezer ember menekült el az országból
3000 embert (akik a lázadók oldalán álltak) öltek meg csata közben
26 ezer embert tartóztattak le, ebbe beletartozik mindenki akit később felmentettek, akiket börtönbe zártak és akiket kivégeztek.
Szóval 229 ezer ember, és még valószínűleg annyi sem hiszen ha mind aktívan résztvett volna a felkelésben akkor az azt jelentené hogy a Rákosi kormány egyetlen ártatlan embert sem zárt be utána (amit szerintem még te sem hiszel el).
Szóval 229 ezer ember egy 9,2 milliós országban.
Maximum pár száz olyan ember lehetett aki aktívan részt vett a felkelésben, és nem menekült el és nem is tartóztattak le (de lehet hogy még annyi sem).
Szóval a te idióta állításod szerint már mondhatjuk hogy a magyar nép nem több mint a 3%-a az országnak?
Mert szerintem a 97%-a az országnak fontosabb mint 3%, már pedig 97% úgy döntött hogy nem nem segítik a felkelőket vagy hogy a kormányt segítik.
Ennyit erről.
@@1homelander179 nem lehet mindenki harcos
@@erdeizsolt3087 nem azt mondtam hogy konkrétan harcolni, hanem támogatni (akármivel).
A kettő nem ugyanaz.
Fidel Castrot és forradalmárait milliónyi kubai támogatta Fungelco Batista diktatúrája ellen és később az amerikai kormány által támogatott disznó öböl invázió ellen (amiben a Batista kormány megmaradt tagja is részt vettek).
Joszif Broz Titot és partizánjait milliónyi jugoszláv támogatta a 2. VH alatt a nácik ellen.
56-ban semmi az előző 2 példához hasonló nem történt.
@@1homelander179 nem hiszem, hogy ezek a történelmi események ide illő példák lennének. Cubát, Titkot inkább a vietnámi eseményekkel lehet össze hasonlítani vagy Iránnyal.
Nagy Imre is szocialista volt.
The Revolution Mapping *Na, nem mondod.*
Hol mondtam, hogy nem így volt? Meg sem említettem őt.
Csak azért mert látom vannak akik nem értik, sőt Nagy Imrét szélsőségesnek gondolják
@@laresistancemapping2849 Hát pedig az volt. Szélsőséges, padlássöprő belügyminiszter xd