Roma kerék, roma zene, roma pecsenye, roma útra ment falat, romáskodik, romatempó, teljes képtelenség és a magyar irodalom és kultúra megcsúfolása a polkorrektség érdekében. Illetve a cigány érzékenység simogatására.
😀 Szerintem a romákat sem zavarják ezek a kifejezések. Egyszer voltunk egy roma partin, és a házi gazda félre nyelt. A felesége meg viccelődött, hogy kisebbségi útra ment. Szóval ők maguk is viccelődnek ezzel. 😀
Reális, jogos, amit összefoglalsz. Viszont minden háború szellemi szinten kezdődik, csakúgy, mint 11-es rúgás... Aki érti, előre megmondja, bemegy vagy se... Dr. Hidán Csaba gyakorlatban is szuper ' regarding ancient weapons ' 😊 Tényleg fontos szavakat megismételni angolul a közönséged felé? Gondolom, ettől vagy menő, ok, biztos így van ;)
@@lajosn Üdv! A középkori életről a létező legjobb könyv Ken Follett-től A Katedrális. Az abból készített sorozat hitvány, egyáltalán nem ajánlom, de az eredeti regény nagyon olvasmányos és rengeteget megtudni belőle az akkori mindennapokról.
Nekem az egyik kedvencem a Cannaei csata. Hannibal a kor logikájával ellentétesen, középre tette a könnyűgyalogságot és a két szélre a nehézgyalogságot. A rómaiak középen egyre mélyebben haladtak előre, így a szélek ha csak egy helyben is maradtak mögéjük került. Aztán azok szépen összezártak, és a körbekerítés után jött a totális megsemisítés.
Kedves Atis, és Mindenki, akit érdekel, :D Nem szokásom kommentelni, de ez pont egy olyan téma, ami a szívemcsücske. Remekül összeszedted a főbb dolgokat, és látszik, te is kedveled a témát, tehát mindenképp legyen folytatás! A középkori mindennapokról, étkezésről is nagyon sok romantizált és populáris mítosz kering, ami szintén egy érdekes videó alapját adhatja. Pl a középkor embere retkes volt és sosem fürdött, húst ettek hússal stb stb stb. Kiegészíteném pár érdekességgel az elhangzottakat. 1. Fegyverek, páncélok: - az akkori emberek harcedzettebbek, úgymond fittebbek voltak, tehát egy gyakorlott katonának nem okozott gondot a fegyverforgatás, páncélviselés. - ehhez hozzá kell tenni, hogy pl a filmekben nagyon látványos lovagi párbajok, amikor csépelik egymást csini mozdulatokkal tíz percig, szintén parasztvakítás. Egy "tipikus" párbaj rövid idő alatt rendeződött, mert pár suhintás után megvolt az első vér, adott esetben súlyosabb sérülés. És igen, sajnos az olyan Geralt féle ultramenő forgós-levágós mozdulatokban is előbb sérült volna meg a kardforgató maga, mint az ellenfél. - a páncélviselés is hasonló volt: egyrészt nem mindenki engedhette meg magának a nehéz full páncélzatot, másrészt sok esetben azt sem viselték sokáig. 2. Kereszteslovagok - érdekesség, hogy Könyves Kálmán uralkodása alatt (1096-ban) vonult át a keresztessereg az országon, pusztítva, fosztogatva. Kálmán alapvetően Pápa párti uralkodó volt, viszont ekkor ő és Álmos herceg (a testvére) együttesen léptek fel a sereg ellen. A krónikák szerint a király és a herceg fegyverrel "kísérték" végig a kereszteseket az országon. A Pápa zokon vette a dolgot :/ 3. Lovagi erények - annak, akit korhűen érdekel a téma meleg szívvel ajánlom a Last Duel című filmet. Zseniálisan bemutatja azt, ami a videóban elhangzott. 4. Harcmodor - kiegészítés, úgy összességében a rohamozásról, taktikákról és annak megválasztásáról. A hadvezetés nem véletlenül volt egy külön mesterség a régi korokban, ami komoly szakértelmet és tapasztalatot igényelt. - lásd, többek között azért verték szét IV. Béla seregeit Muhinál, mert az egész sereg egy körbekerített szekértáborban éjszakázott, amit a tatárok merő egyszerűséggel felgyújtottak és lenyilaztak. - a másik példa Mohács. Többet között azért haltak meg ott annyian (az ország előljáróinak majdnem háromnegyede), mert magaslatnak felfelé rohamozott a magyar a sereg. A törökök ott álltak a dombon, és köszönik szépen, tök egyszerű dolguk volt levágni a felfelé (páncélban) futó, már amugy is hajnal óta a domb aljában várakozó és izzadó magyar katonákat. - és igen, a vikingeknél is gyakori kifejezés a "pajzsfal"- nem véletlenül.
Muhinál azért más volt a helyzet. Az első nap magyar sikert hozott, Kálmán herceg és a templomosok visszaverték a hídon áttörő tatár támadást. A második napon is nyílt csatában verték meg a tatárokat, Batu is közvetlen veszélyben volt. A csatát Szubötej oldaltámadása döntötte el. A szekérvár pedig általános védelmi megoldás volt, (a Kalka menti csata után is napokig tartották magukat az oroszok egy szekértáborban). Amiért Muhinál nem működött, az a kialakult pánik miatt volt. Ekkor már a csata eldőlt, mindenki csak a menekülésre gondolt, nem volt határozott vezető, aki a védelmet megszervezte volna. Mohácsnál, amit írsz, az jó, de az csak taktikai hiba volt. A stratégiai hiba az volt, hogy egyáltalán támadtak egy török részegység ellen, ami számban minimum egyenlő volt, és úgy, hogy egy nagyszámú bekerítő török sereg az oldalukban mozgott, valamint beérkezőben volt a török had további része. Az is hiba volt, hogy, ha már Tomori támadott, akkor nem az egész sereggel tette, hanem három lépcsőben, így hatástalan volt. Teljesen igazad van, hogy sok múlott a hadvezetésen.
Mindenképpen kell egy folytatás ehhez a videóhoz. Annyira jól össze lett rakva, és olyan szinten alapos, hogy tényleg folytatásért kiált:) Jó volt látni, hogy ugyan kevesebb tévhitet elemeztél ki, és cáfoltál meg, azokat viszont nagyon alaposan, és így a mennyiség sem ment a minőség rovására. Szerencsére van pár film, ha nem is sok, amelyekben jók a csatajelenetek, az általad is mutatott, Nagy Sándor életéről készült film, az Outlaw King, az V. Henrik, és a Last Duel is tartogat pár meglepően jó csatajelenetet. Középkori, és ókori csaták között számtalan érdekes eset kerül, mint például a Cannae-i csata, a Manzikert-i csata, de akár említhetnénk a muhi csatát, vagy Nándorfehérvár 1456-os ostromát is. Ezekből az esetekből kis kiviláglik, hogy a sereg felszereltsége, a hadvezetők, és katonák képzettsége mennyire nagy hatást gyakorolhat egy ütközet végkifejletére
Voltam katona. Nagyon sok edzés és praktika eltanulása kellett ahhoz hogy lassabb legyen a kifáradás. Ez már nekem is feltűnt az ilyen filmekben, hogy rohannak olykor kilométeres távról és utána úgy küzdenek egymással, mintha ép akkor álltak volna fel a relaxfotelből. Gyakorlatok alatt is azt kellett figyelembe venni, hogy az ütközet elérése után, ne essünk össze a kifulladás miatt. Nagyon jó rész volt ez is! Csak így tovább druszám!
Igen,igen! Az én személyes kedvencem az, amikor csatabárddal kettéhasítanak egy sisakot a Witcher sorozatban, majd kardokkal és fejszékkel megostromolnak egy várkaput. A hasonló filmekben is imádom az ilyen gyöngyszemeket (pl.: lovagi vértet átütő nyílvessző).
@@thekrough erről is jó lenne készíteni valamit hogy pontosan mit is bírtak a fegyverek meg a páncélok. Meg hogy hogyan zajlottak a katonai kiképzések korokra lebontva
@@thekrough a korai lovagi vérteket simàn àtütötte a nyílveszző. Mondjuk a 14. században a teutonoknak már olyan jól megkovácsolt vértezete volt hogy azokról már tényleg lepattogtak a nyilak. Csak aztàn megjelentek a puskagolyók. Amúgy a közèpkor elejèn leginkább sodronyingek voltak amik a vàgásoktól jól védtek és egy vagyonba kerültek.
@@thekrough Hát ja, meg a mágia használat, teleportálás, szörnyek hehe. Feltűnt, hogy az egy fantasy történet? Nem is akarták a valóságot ábrázolni, hiszen mese felnőtteknek. 😉
@@doubterist Ettől még nagyon sok hideg fegyveres harcot ábrázoló filmben óriási sületlenségek vannak. Másrészt attól, hogy felnőtt mese, még nem kell marhaságokat beletenni. Kiábrándító. Még a mordori orkoknak is volt egy tűzokádó pofájú farkas fejes faltörő kosuk. Ellentétben a teljes nilfgardi sereggel. Pedig az szintén mese.
Jól és élvezetesen összeszedett gondolatok voltak, köszönet érte, legyen folytatás! Nekem nincs kedvenc csatám (nagyon nincs), de az HBO Róma sorozatának harcjelenetei tetszettek nagyon, a rómaiak által kidolgozott technikák a mai napig használhatóak pl. a rendfenntartásban.
A lovagok felszerelésének súlyára kitérve, a történelem során a katonák szinte mindig hasonló súlyú felszerelést vittek magukkal (ebben nem csak a fegyvert és páncélt értem) a felszerelés súlya pedig nagy általánosságban mindig a maximum volt, amit még effektíven elbírtak a katonák.
Szerintem a leghitelesebb a csatajelenet, (amit be is vágtál egyébként) a Nagy Sándor (Colin Farrel) féle gaugamelai csata. A film egy az egyben hozza a leírásokban fennmaradt taktikát. A makedón gyalogság első körben megfogja a perzsa harckocsi-rohamot az úgynevezett egérfogó nevű formációval - a film mutatja, ahogy a gyalogság réseket nyit a sorokon. A taktika a ló pszichológiájára épít. A ló nem fut bele a szárnyakon kitartott sarissákba, hanem a résekbe fut be - ott persze szintén a sarissák várják, de késleltetve. (A valódi sarissa amúgy nincs 6 méter, inkább 4, a 6 méter már kezelhetetlen). Ha a ló meg is tud állni és túléli, a kocsihajtókat két oldalról leszedik. Eközben Nagy Sándor elcsalja a perzsa lovasságot messzire, majd "átadja" a velük futó könnyűgyalogságnak, ő maga a testőrségével pedig indul Dareiosz ellen. Ezalatt megindul a makedón nehézgyalogság, a könnyű vértezetű, rövid fegyverzetű perzsák hullanak mint a legyek. A Parmenión vezette bal szárnyon ugyan a perzsa túlerő miatt bajba kerülnek, itt kell Sándornak választania, hogy magukra hagyja őket meghalni de elfogja Dareioszt, vagy visszafordul a lovassággal és megsegíti őket. Sándor az utóbbit választja, a győzelem az övé. 50.000 perzsa halott, 50.000 fogoly.
Illetve szerintem a leggyakoribb tévhit az íjászokkal kapcsolatos, ritkán lőttek célra, hanem területre zúdítottak nyílzáport. Jellemzően ha már emberre céloztak, akkor nagy volt a baj, mert lerohanták őket. A leggyakoribb az volt, hogy jó 200 méterről lőttek területet, körülbelülre egy-egy egységre, vagy várra gyújtó lövedékeket.
Számomra a leghitelesebb csatajelenet filmben: Amikor vízben álnak 1-1 ütővel egymással szemben és egy gránatot ütögetnek ide oda mielőtt halászlevet főznének az alsógatyájukban! Köszönjük a "Ne szórakozz Zohannal" c. Filmnek 😂
Kedvenc tévhitem, hogy lehetőleg minden védelem (sisak, páncél, de legalább egy nyamvadt sodronying vagy bőrmellény ) nélkül, félmeztelenül csatáztak... mert az jól mutat a kamerában. 😅
Nagyon jó rész volt, rég nem láttam ezen a csatornán ennyire izgalmasat, de ha még egyszer hallottam volna a 'formáció' szót, kiskanállal fűrészelem el a csuklómat 😅 A munkához kitartást a továbbiakban is!
A csata jelenet ott nagyon jól ki van találva. A páncélban való mozgás jól illusztrált. Ha ott elestél (szó szerint) akkor a sárból már nem volt egyszerű felkelni.
Jó látni hogy más magyar youtube csatornák is foglalkoznak a témával. Nagyon jó lett a videó👍 By the way, nekem az egyik kedvenc csatám az Isaszegi csata (igen, 1848-ból ezt sem tanítják pedig nagyon fontos ütközet.) Lényeg hogy a Magyar fősereg egyre több beérkező erősítésével visszavonulásra késztette WindischGrätzet, pedig azért majdnem legyűrte a Magyarokat azzal a lovasrohammal, csak azzal nem számolt hogy a lovasai a Magyar sereg legerősebb pontjának csapódnak neki, a centrumba😂 aztán a Huszárok elintézték a lovasság többi részét.👍💯⚔🇭🇺
Egyébiránt a zárt formáció fő célja az volt, hogy ne lehessen a harcolókat egyenként bekeríteni, pont emiatt vezetett általában a formáció megtörése rohamos meneküléshez. Emiatt a csaták sem ilyen filmeken látott "epic fight"-ok voltak, hanem felsorakoztak 20-30 méterre majd onnan hajigálták a másik csapatot minden csúnyasággal. A másik csapat persze visszahajigálta a kapott dolgokat, ezért volt vicces a rómaiak pilum-nak nevezett hajítófegyvere, ahol a fém hegyet a nyélhez gyenge fa pecekkel rögzítették, ami becsapódáskor eltört, így azt nem lehetett visszadobni. Ezen adok-kapok után kezdődött csak a közelharc. A másik nagy érdekesség a Lechaeum-i csata, mikoris a spártai seregek bekerítették az athéniak egy csoportját, majd miután végeztek velük, egyenruha híján egymást is ellenségnek nézték, és folytatták az öldöklést.
A pilum nagyon jól volt megtervezve a nyaka volt puhafémből,akárhova dobták ha beleált a pajzsba akkor is akadályozta a mozgásban,hegye meg páncéltöröre volt csinálva!
@@ferenchorvath877 a nyaka lehet, hogy puhább fémből volt, de a visszadobhatóság kiküszöbölésére a fa peckek szolgáltak, amiket csata után kisbicskával fél perc volt visszaállítani (csata közben persze nincs ilyenre idő), míg a nyak eltörése esetén a fémrészt újra kellett volna kovácsolni. Egyébiránt való igaz, a súlya és lendülete azt okozta, hogy a becsapódáskor a korabeli pajzsokat, páncélokat gond nélkül keresztülvitte, így kivédhetetlen volt. Ha a pajzsot ütötte át, abba valóban úgy akadt bele, hogy teljességgel használhatatlanná tette.
Jó lett a videó! Lehetne egy második rész ebből amiben megemlíted az íjászok feladatát, illetve a ruházatot hiszen egy egyszerű vastag ruházat is megakadályozza a kard vágását. Pl. a filmekkel ellentétben nem úgy zajlott hogy mindenkit lekaszabolnak egy vágással hiába vannak sordonyingben, péncélban.
Kutatások és hogy mennyire érdemes 1-1 kutatásra bármilyen gondolatmenetet is alapozni. Páncélban és anélkül futottak FUTÓPADON. Nice! A probléma az, hogyha A-ból B-be futsz. Akkor a helyváltoztatással is munkát végzel. ha egyhelyben futsz és meg alattad a szalag, akkor a felső tested max fel-le mozog, oldal irányba nem. Így a testsúlyod elmozgatása helyett csak a rugózó mozgást és a lábmozgást kell elvégezned. És pont egy páncélnál szerintem az a kritikus, hogy 1km-rel arrébb vinni mennyire nehéz és nem az, hogy lötyögtetni a futópadon mennyire megterhelő.
Plusz pl egy forró nyári napon menyi erőt kivehet a katonából az a sok vas. Számomra bőven emberfelettinek tűnnek azok a kihívasok, amikkel egy tizenhatodik századi harcodnak szembe kellett néznie. Olyan dolgokról még említés sem esett, mint a páncélzatba való űrítés, és szinte kizárt hogy megvolt a napi háromszori étkezés lehetősége.
@@user-fi9hh3qr8t Ritkán futottak 1 km-t. Egy csata pár órás volt, és egy-egy katona nem harcolta folyamatosan végig. Nézzél meg egy boksz (karate, MMA, stb.) meccset: 5-10 perc alatt hogy ki lehet fáradni, oszt még páncél sincs. Igaz, ezekben vannak szabályok. Csatában annyi a szabály, hogy maradj életben, tedd harcképtelenné az ellenséget (nem kell feltétlenül megölni, elég, ha eltöröd a karját). No, meg a full páncélosok inkább lovon meneteltek, picivel könnyebb. A meleg meg mindenkire hatott, a hideg is. Ha fázott a páncélos vitéz vagy izzadt, vigasztalta, hogy az ellenség is fázott vagy izzad. Ezért tartottak a közvetlen harci folyamatok viszonylag rövid ideig. Az egy-két napos csatákban volt sok harcmentes szünet, taktikai manőver, stb. A páncélba vizelés, kakkantás viszont simán előfordulhatott, nem vették le, ha rájuk jött, életbe vágó kérdés volt a "védőruha" viselése.
ne kerülje el a figyelmedet, hogy a futópad SZALAGJÁhoz képest valóban mozog a futó - tehát ha nem is az A-ból B-be való terepen való futásal, de egy sík és egyenes rakotánpályán végzettel elég jól összevethető ez a kísérlet
Szerintem a Nyugaton a helyzet változatlan film nagyon jól és pontosan ábrázolja, hogy milyen is lehetett az árokháború. Bár mindenki látta, de ha van olyan aki nem az nézze meg.
Jó a videó, egyedül a néha mondatokban elszórt angol szavakra kéne figyelni. Tudok angolul, nem ezért mondom, de itt most magyarul kommunikálunk. :) Másik jelenség ami szerencsére nálad nincs, ez a két mondatonként értelmetlenül mondatokba szórt "is"-ek ("mindent is"-ező, "is"-oszó emberkék).
Egyik legemlékezetesebb filmes csata jelenet számomra: Rettenthetetlen, amikor a hős skót férfiak csúfot űznek a hatalmas túlerőben lévő ellenfélből a szoknyáikban.
Nagyon jó és érdekes videó, de kérlek kerüld a feleslegesen beszúrt, angol szavak használatát, mert nagyon zavaró. A páncélokhoz még annyit, hogy a viselői sokat gyakoroltak benne, mondhatni abban éltek, ezért nem okozott nekik különösebb nehézséget a mozgás bennük. A szoros formáció pedig biztonság érzetet is adott, hisz érezték, hogy ott van mellettük a társuk, nincsenek egyedül.
A kedvenc csatám a pun háborúk cannae-i csatája, ahol a punok kisebbségben és nehézlovasság nélkül vágták át és kerítették be, majd morzsolták fel ezeket a csodás római hadakat. Elsőként a történelemben. 💪/🧠
Köszönöm a remek videót! Engem a kicsivel modernebb csaták harci stratégiáiból érdekelne, hogy miért masíroztak bele szoros sorokban a muskéta/puska tűzbe, ahelyett hogy fedezékből lőtték volna egymást? (Mint pl.: a Hétéves Háborúban vagy az amerika Polgárháborúban.)
Akkor a vonalharcászat volt a divat. A kényszersorozott katonákat sem szerettèk az erdőbe engedni mert nagy volt a kísértés a szökésre. Hosszú volt a töltési idő, fèlrehordtak a fegyverek és csak az össztüzektől várhattak vmi eredmènyt.
Mostanság valahogy számomra nem voltak a videóid a legjobbak. Nem tudnám megmondani miért. Nem voltak rosszak de a témák, meg a felkapott dolgokról videók valahogy nem tetszettek. (persze megértem miért csinálod, az egyik liveba el is mondtad) NA EZ MOST NAGYON JÓ, régi Attis érzésem van. 🙂 Több ilyen videót!!
A szerintem a leghitelesebben ábrázolt csaták: ókor - Nagy Sándor film Gaugaméla-i csata, Róma sorozat S1E1 középkor - Utolsó Királyság ethandun-i csata, korújkor - Alatriste kapitány Rocroi-i csata.
Az Insider oldalán rengeteg ilyen videó van. Angolul történészekkel, fegyverszakértőkkel. Baromi jók. Amikor elemzik, hogy egy hadseregben kb.2/3 íjász volt a többi meg ládzsás, kardos stb. Azért nem nagyon szerettek a középkorban sem meghalni az emberek. Illetve egy csata kb dulakodás volt ahol fej fölött kb. vakon csapkodtak és nem érte meg elszakadni a többiektől, mert nem volt egyenruha feltétlen, hogy megismerjenek a haverok :D
Tulajdonképpen az is tévhit, hogy III. Alexandrosz akkora hadvezér lett volna. Összesen három csatával legyőzte a Perzsa Birodalmat... és semmi mást. Az indiai kalandozása már taktikai és stratégiai csőd volt. Alexandrosz három sorsdöntő csatája pedig: 1. granikoszi csata, ahol a helyi satrapa sebtiben összeállított helyi véderőivel nézett szembe; 2. isszoszi csata, már majdnem vereséget szenvedett, de III. Dareiosz határozott katonai antilentuma segítette ki, a nehézlovasság tőle független beavatkozása mentette meg; 3. gaugamélai csata, ahol először lelhető fel némi taktika és stratégia egy csatájában, de ez volt egyúttal az első alkalom, amikor végre hallgatott a hadvezéreire. III. Alexandrosz az első két csatát nem vezette. Kiadta a parancsait, majd belovagolt a csata sűrűjébe, ahol se átlátni nem tudta a helyzetet, se parancsot adni senkinek. Az egyéni hősiessége kiváló osztagvezetővé tette volna, de hadseregparancsnoknak csapnivaló volt. A hadtörténet azóta is csak szuperlatívuszokban beszél róla, pedig valójában nemigen volt parancsnoki szempontból értelmezhető a tevékenysége (aztán birodalom királyaként végleg becsődölt). Az említett szarisszát, valamint az új lovassági taktikákat, és a további új fegyverzeteket még apja, II. Philipposz vezette be a makedón hadseregben, és ő volt az, aki ezzel felvértezve legyőzte a hellének ellenállását, összefogta a hellén területeket, és megteremtette az alapját az akkor éppen gyengélkedő Perzsa Birodalom elleni háborúnak. Egyébként tervben is volt, amit a halála akadályozott meg (nem kétlem, hogy Alexandrosz keze benne volt a halálában), és úgy gondolom, Philipposz kisebb veszteséggel megoldotta volna a perzsák legyőzését, és utána maradandó államot alkotott volna, nem olyat, ami a halála után azonnal szétesik. Egyébként éppen a hellenisztikus kor lett a klasszikus görög phalanx hanyatlásának ideje, a klasszikus görög kor végén már gyakran előfordult, hogy athéni gümnoi harcosok (könnyűfegyverzetű. "meztelen" harcosok) győztek le spártai hoplitákat. A fegyverzet könnyítése elsősorban anyagi okokból történt, de megtalálták hozzá a megfelelő taktikákat. Bár a makedón hadsereg még erősen támaszkodott a szarisszával felszerelt nehézgyalogságra, II. Philipposz hadseregreformja idején tűnik a könnyűgyalogság (elsősorban a peltasztészek), valamint a könnyűlovasság. A peltasztészek feladata a középtávú harc, amivel a phalanx sorait lazították, a könnyűlovasságnak pedig a bekerítés, a phalanx hátába kerülés, ami ellen egy phalanx nem tud védekezni. A phalanxharc egyébként korábban változatos volt, függően attól függően, hogy az ellenség milyen fegyverzettel, és milyen erővel állt ki. A maratóni csatában bizony futva közelítette meg Miltiadész nehézfegyverzetű hoplita gyalogsága a perzsákat. Ennek az volt az oka, hogy a perzsák erős íjász sereggel rendelkeztek, és a felvonulás (felfutás) alkalmával így lehetett minimalizálni az ellenséges lövések számát. A közelharcra alkalmatlan íjászok el is bújtak a meglepett gyalogság mögött, csak persze nem volt idejük hadrendbe állni (a futás második előnye), és fegyverzetben, kiképzésben is jóval elmaradtak az athéni sereg mögött. A thermopülai csatában pedig az volt a döntő momentum, hogy a szűk szorosban a perzsák nem tudták az erőfölényüket érvényesíteni, mert nem fért hozzá a csatatérhez annyi ember, és nem lehetett megkerülni a phalanxot, hogy hátulról zilálják szét. A spártai lándzsa pedig már ekkor is vagy 30 cm-rel hosszabb volt a perzsánál. A phalanxharc arról szólt, hogy a két fal egymásnak sétált, és kézitusa döntött. A zseniális thébai hadvezér, Epameinóndasz vezetett be újításokat a harcmodorban például a ferde phalanxszal, aminek segítségével számbeli túlerőben lévő ellenséget is képes volt legyőzni. A phalanxban el kellett dönteni, hogy adott mennyiségű embert kevés sorban, de hosszan, vagy sok sorban, de röviden helyeznek el. Ezért nem volt mindegy a csata helyszíne. A phalanx további jellemzője, hogy az adott harcos nem saját magát védi, hanem a tőle jobbra álló társának bal kezében lévő pajzs védte őt. Ezért alapvető fontosságú volt a bajtársiasság, amit azzal növeltek, hogy barátokat, szeretőket állítottak egymás mellé a sorban. A későbbi római hadviselés erősen használta a görög phalanx eszméjét, azonban nagy újítás volt a lefelé tagolódás, egészen a manipulusig, ami a római legiót manőverezőképessé tette, könnyebben reagált bármely helyzetre. Ezért alakult ki a parancsnoki hierarchia, ahol az alacsonyabb rangú tiszt végrehajtotta a felsőbb parancsot, de önállóan is dönthetett adott helyzetekben, így kisebb seregrészek rugalmasan alkalmazkodtak az adott helyzethez. Egyébként a római phalanx végzete is a könnyűlovasság megjelenése és elterjedése lett a germán vándorlások idején, illetve a keleti fronton a perzsa páncélos nehézlovasság, a cataphractok.
Szerintem a The Last Kingdomban az utolsó csatajelenet elég jó. Nem rohannak egymásnak esztelenül, hanem tartják a csatarendet, a vonalat. Valami ilyesmi lehetett: álltak egymással szemben, és döfködve próbalják megbontani az ellenség csatarendjét.
Nagyon jó rész! Egy kérdés viszont már régóta foglalkoztat, hogy tudták a csatában megkülönböztetni egymást azokban a csatákban, ahol egyik félnek sem volt egyenruhája?
Úgy láttam nagyon élvezted ezt a részt Attis, úgyhogy szerintem mindenképpen készítsd el a második részt is! 😅
😊
Mindenképp legyen második része ennek a videónak! Elképesztően érdekes, és edukatív volt✨️
11:48 etnikai fordulat
rassz rotáció
Roma kerék, roma zene, roma pecsenye, roma útra ment falat, romáskodik, romatempó, teljes képtelenség és a magyar irodalom és kultúra megcsúfolása a polkorrektség érdekében. Illetve a cigány érzékenység simogatására.
😀 Szerintem a romákat sem zavarják ezek a kifejezések. Egyszer voltunk egy roma partin, és a házi gazda félre nyelt. A felesége meg viccelődött, hogy kisebbségi útra ment. Szóval ők maguk is viccelődnek ezzel. 😀
Szánalmas ez a liberális nézet manapság a cigány az cigány
Reális, jogos, amit összefoglalsz.
Viszont minden háború szellemi szinten kezdődik, csakúgy, mint 11-es rúgás...
Aki érti, előre megmondja, bemegy vagy se...
Dr. Hidán Csaba gyakorlatban is szuper ' regarding ancient weapons ' 😊
Tényleg fontos szavakat megismételni angolul a közönséged felé?
Gondolom, ettől vagy menő, ok, biztos így van ;)
Engem nagyon érdekelne a folytatás!!! 😎 Ez is szuper volt, ritkán nézem a tartalmaidat ilyen nagy érdeklődéssel.
A középkori életről is szívesen nézek a csatornádról.
Házasság, pénz, munka, stb.
@@lajosn Üdv!
A középkori életről a létező legjobb könyv Ken Follett-től A Katedrális. Az abból készített sorozat hitvány, egyáltalán nem ajánlom, de az eredeti regény nagyon olvasmányos és rengeteget megtudni belőle az akkori mindennapokról.
@@akosbarna7068 Köszönöm szépen. Rákeresek.
@@lajosnüdv! Ha a humoros oldaláról is szeretnél olvasni, akkor pedig Mark Twain Egy Jenki Artúr király udvarában című könyvét ajánlom!
@@akosbarna7068 frászt. A rózsa nevéhez képest a fasorban sincs. és akkor még csak belekezdtem a cuccba.
Nekem az egyik kedvencem a Cannaei csata. Hannibal a kor logikájával ellentétesen, középre tette a könnyűgyalogságot és a két szélre a nehézgyalogságot. A rómaiak középen egyre mélyebben haladtak előre, így a szélek ha csak egy helyben is maradtak mögéjük került. Aztán azok szépen összezártak, és a körbekerítés után jött a totális megsemisítés.
Kedves Atis, és Mindenki, akit érdekel, :D
Nem szokásom kommentelni, de ez pont egy olyan téma, ami a szívemcsücske. Remekül összeszedted a főbb dolgokat, és látszik, te is kedveled a témát, tehát mindenképp legyen folytatás! A középkori mindennapokról, étkezésről is nagyon sok romantizált és populáris mítosz kering, ami szintén egy érdekes videó alapját adhatja. Pl a középkor embere retkes volt és sosem fürdött, húst ettek hússal stb stb stb.
Kiegészíteném pár érdekességgel az elhangzottakat.
1. Fegyverek, páncélok:
- az akkori emberek harcedzettebbek, úgymond fittebbek voltak, tehát egy gyakorlott katonának nem okozott gondot a fegyverforgatás, páncélviselés.
- ehhez hozzá kell tenni, hogy pl a filmekben nagyon látványos lovagi párbajok, amikor csépelik egymást csini mozdulatokkal tíz percig, szintén parasztvakítás. Egy "tipikus" párbaj rövid idő alatt rendeződött, mert pár suhintás után megvolt az első vér, adott esetben súlyosabb sérülés. És igen, sajnos az olyan Geralt féle ultramenő forgós-levágós mozdulatokban is előbb sérült volna meg a kardforgató maga, mint az ellenfél.
- a páncélviselés is hasonló volt: egyrészt nem mindenki engedhette meg magának a nehéz full páncélzatot, másrészt sok esetben azt sem viselték sokáig.
2. Kereszteslovagok
- érdekesség, hogy Könyves Kálmán uralkodása alatt (1096-ban) vonult át a keresztessereg az országon, pusztítva, fosztogatva. Kálmán alapvetően Pápa párti uralkodó volt, viszont ekkor ő és Álmos herceg (a testvére) együttesen léptek fel a sereg ellen. A krónikák szerint a király és a herceg fegyverrel "kísérték" végig a kereszteseket az országon. A Pápa zokon vette a dolgot :/
3. Lovagi erények
- annak, akit korhűen érdekel a téma meleg szívvel ajánlom a Last Duel című filmet. Zseniálisan bemutatja azt, ami a videóban elhangzott.
4. Harcmodor
- kiegészítés, úgy összességében a rohamozásról, taktikákról és annak megválasztásáról. A hadvezetés nem véletlenül volt egy külön mesterség a régi korokban, ami komoly szakértelmet és tapasztalatot igényelt.
- lásd, többek között azért verték szét IV. Béla seregeit Muhinál, mert az egész sereg egy körbekerített szekértáborban éjszakázott, amit a tatárok merő egyszerűséggel felgyújtottak és lenyilaztak.
- a másik példa Mohács. Többet között azért haltak meg ott annyian (az ország előljáróinak majdnem háromnegyede), mert magaslatnak felfelé rohamozott a magyar a sereg. A törökök ott álltak a dombon, és köszönik szépen, tök egyszerű dolguk volt levágni a felfelé (páncélban) futó, már amugy is hajnal óta a domb aljában várakozó és izzadó magyar katonákat.
- és igen, a vikingeknél is gyakori kifejezés a "pajzsfal"- nem véletlenül.
Ez a hozzászólás legalább olyan érdekes és értékes, mint a videó volt! Köszi, hogy olvashattam! 🙂
Sok új és érdekes infó, köszi❣
Muhinál azért más volt a helyzet. Az első nap magyar sikert hozott, Kálmán herceg és a templomosok visszaverték a hídon áttörő tatár támadást. A második napon is nyílt csatában verték meg a tatárokat, Batu is közvetlen veszélyben volt. A csatát Szubötej oldaltámadása döntötte el. A szekérvár pedig általános védelmi megoldás volt, (a Kalka menti csata után is napokig tartották magukat az oroszok egy szekértáborban). Amiért Muhinál nem működött, az a kialakult pánik miatt volt. Ekkor már a csata eldőlt, mindenki csak a menekülésre gondolt, nem volt határozott vezető, aki a védelmet megszervezte volna. Mohácsnál, amit írsz, az jó, de az csak taktikai hiba volt. A stratégiai hiba az volt, hogy egyáltalán támadtak egy török részegység ellen, ami számban minimum egyenlő volt, és úgy, hogy egy nagyszámú bekerítő török sereg az oldalukban mozgott, valamint beérkezőben volt a török had további része. Az is hiba volt, hogy, ha már Tomori támadott, akkor nem az egész sereggel tette, hanem három lépcsőben, így hatástalan volt. Teljesen igazad van, hogy sok múlott a hadvezetésen.
Köszi plusz infókat. Akár csinálhatnátok közös videót Atissal 😉
MINI REGÉNY, KÖSZÖNJÜK SZÉPEN 👍🤍 JÓ VOLT OLVASNI✅
Mindenképpen kell egy folytatás ehhez a videóhoz. Annyira jól össze lett rakva, és olyan szinten alapos, hogy tényleg folytatásért kiált:) Jó volt látni, hogy ugyan kevesebb tévhitet elemeztél ki, és cáfoltál meg, azokat viszont nagyon alaposan, és így a mennyiség sem ment a minőség rovására.
Szerencsére van pár film, ha nem is sok, amelyekben jók a csatajelenetek, az általad is mutatott, Nagy Sándor életéről készült film, az Outlaw King, az V. Henrik, és a Last Duel is tartogat pár meglepően jó csatajelenetet.
Középkori, és ókori csaták között számtalan érdekes eset kerül, mint például a Cannae-i csata, a Manzikert-i csata, de akár említhetnénk a muhi csatát, vagy Nándorfehérvár 1456-os ostromát is. Ezekből az esetekből kis kiviláglik, hogy a sereg felszereltsége, a hadvezetők, és katonák képzettsége mennyire nagy hatást gyakorolhat egy ütközet végkifejletére
Ah, köszönöm a SW homok jelenetet! ❤️
Szia Atis! A legjobbkor jött a videód! pár nap múlva megyek csatába.
Voltam katona. Nagyon sok edzés és praktika eltanulása kellett ahhoz hogy lassabb legyen a kifáradás. Ez már nekem is feltűnt az ilyen filmekben, hogy rohannak olykor kilométeres távról és utána úgy küzdenek egymással, mintha ép akkor álltak volna fel a relaxfotelből. Gyakorlatok alatt is azt kellett figyelembe venni, hogy az ütközet elérése után, ne essünk össze a kifulladás miatt. Nagyon jó rész volt ez is! Csak így tovább druszám!
Igen,igen! Az én személyes kedvencem az, amikor csatabárddal kettéhasítanak egy sisakot a Witcher sorozatban, majd kardokkal és fejszékkel megostromolnak egy várkaput.
A hasonló filmekben is imádom az ilyen gyöngyszemeket (pl.: lovagi vértet átütő nyílvessző).
@@thekrough erről is jó lenne készíteni valamit hogy pontosan mit is bírtak a fegyverek meg a páncélok. Meg hogy hogyan zajlottak a katonai kiképzések korokra lebontva
@@thekrough a korai lovagi vérteket simàn àtütötte a nyílveszző. Mondjuk a 14. században a teutonoknak már olyan jól megkovácsolt vértezete volt hogy azokról már tényleg lepattogtak a nyilak. Csak aztàn megjelentek a puskagolyók. Amúgy a közèpkor elejèn leginkább sodronyingek voltak amik a vàgásoktól jól védtek és egy vagyonba kerültek.
@@thekrough Hát ja, meg a mágia használat, teleportálás, szörnyek hehe. Feltűnt, hogy az egy fantasy történet? Nem is akarták a valóságot ábrázolni, hiszen mese felnőtteknek. 😉
@@doubterist Ettől még nagyon sok hideg fegyveres harcot ábrázoló filmben óriási sületlenségek vannak.
Másrészt attól, hogy felnőtt mese, még nem kell marhaságokat beletenni. Kiábrándító.
Még a mordori orkoknak is volt egy tűzokádó pofájú farkas fejes faltörő kosuk. Ellentétben a teljes nilfgardi sereggel. Pedig az szintén mese.
Valahol a Briteknél volt egy csata ahol le esett a lóról a vezér még csata elött és annyira motivált volt a serege ,hogy midenki hazavonult. 😂
Jól és élvezetesen összeszedett gondolatok voltak, köszönet érte, legyen folytatás! Nekem nincs kedvenc csatám (nagyon nincs), de az HBO Róma sorozatának harcjelenetei tetszettek nagyon, a rómaiak által kidolgozott technikák a mai napig használhatóak pl. a rendfenntartásban.
Jó volt a videó nagyon 😊 a tudatalattim valahogy mind tudta ezeket az információkat de jó volt így hallani egybe, viccesen😊
A lovagok felszerelésének súlyára kitérve, a történelem során a katonák szinte mindig hasonló súlyú felszerelést vittek magukkal (ebben nem csak a fegyvert és páncélt értem) a felszerelés súlya pedig nagy általánosságban mindig a maximum volt, amit még effektíven elbírtak a katonák.
Szerintem a leghitelesebb a csatajelenet, (amit be is vágtál egyébként) a Nagy Sándor (Colin Farrel) féle gaugamelai csata. A film egy az egyben hozza a leírásokban fennmaradt taktikát. A makedón gyalogság első körben megfogja a perzsa harckocsi-rohamot az úgynevezett egérfogó nevű formációval - a film mutatja, ahogy a gyalogság réseket nyit a sorokon. A taktika a ló pszichológiájára épít. A ló nem fut bele a szárnyakon kitartott sarissákba, hanem a résekbe fut be - ott persze szintén a sarissák várják, de késleltetve. (A valódi sarissa amúgy nincs 6 méter, inkább 4, a 6 méter már kezelhetetlen). Ha a ló meg is tud állni és túléli, a kocsihajtókat két oldalról leszedik. Eközben Nagy Sándor elcsalja a perzsa lovasságot messzire, majd "átadja" a velük futó könnyűgyalogságnak, ő maga a testőrségével pedig indul Dareiosz ellen. Ezalatt megindul a makedón nehézgyalogság, a könnyű vértezetű, rövid fegyverzetű perzsák hullanak mint a legyek. A Parmenión vezette bal szárnyon ugyan a perzsa túlerő miatt bajba kerülnek, itt kell Sándornak választania, hogy magukra hagyja őket meghalni de elfogja Dareioszt, vagy visszafordul a lovassággal és megsegíti őket. Sándor az utóbbit választja, a győzelem az övé. 50.000 perzsa halott, 50.000 fogoly.
kell kell több több ez baromi érdekes volt pl a vikingek stratégiàiról és harci moraljàról is összegyüjthenél egy video anyagon én kivancsi lennék rà
Nagyon jó volt, várom a következőt😊
Kifejezetten szórakoztató volt.
Illetve szerintem a leggyakoribb tévhit az íjászokkal kapcsolatos, ritkán lőttek célra, hanem területre zúdítottak nyílzáport. Jellemzően ha már emberre céloztak, akkor nagy volt a baj, mert lerohanták őket. A leggyakoribb az volt, hogy jó 200 méterről lőttek területet, körülbelülre egy-egy egységre, vagy várra gyújtó lövedékeket.
Számomra a leghitelesebb csatajelenet filmben:
Amikor vízben álnak 1-1 ütővel egymással szemben és egy gránatot ütögetnek ide oda mielőtt halászlevet főznének az alsógatyájukban! Köszönjük a "Ne szórakozz Zohannal" c. Filmnek 😂
Kedvenc tévhitem, hogy lehetőleg minden védelem (sisak, páncél, de legalább egy nyamvadt sodronying vagy bőrmellény ) nélkül, félmeztelenül csatáztak... mert az jól mutat a kamerában. 😅
Páncél valòban ritka volt azokban a korokban mert elképesztően drágák voltak de a félmeztelen küzdelmek valòban röhejesek
Ez nagyon jó volt érdekes, jöhetnek még ilyen videók 🎉
Nagyon jó lett ez a videó, érdekes volt. Bármilyen középkori témát nagyon szívesen fogyasztok tőled :D
A hülyéskedést leszámítva érdekes es tanulságos volt. 👍
Nagyon jó rész volt, rég nem láttam ezen a csatornán ennyire izgalmasat, de ha még egyszer hallottam volna a 'formáció' szót, kiskanállal fűrészelem el a csuklómat 😅
A munkához kitartást a továbbiakban is!
V. Henrik, fent van Netflixen. Egyik legvalósabb megvalósítása a középkornak.
A csata jelenet ott nagyon jól ki van találva. A páncélban való mozgás jól illusztrált. Ha ott elestél (szó szerint) akkor a sárból már nem volt egyszerű felkelni.
13:10 *Egri csillagokat ki hagytad ott még a gulyás is repült xDDDDD
Ezen a témakörön még nem is gondolkodtam.
Értékes volt a videó, örömmel látnék hasonlókat.
Jó látni hogy más magyar youtube csatornák is foglalkoznak a témával. Nagyon jó lett a videó👍 By the way, nekem az egyik kedvenc csatám az Isaszegi csata (igen, 1848-ból ezt sem tanítják pedig nagyon fontos ütközet.) Lényeg hogy a Magyar fősereg egyre több beérkező erősítésével visszavonulásra késztette WindischGrätzet, pedig azért majdnem legyűrte a Magyarokat azzal a lovasrohammal, csak azzal nem számolt hogy a lovasai a Magyar sereg legerősebb pontjának csapódnak neki, a centrumba😂 aztán a Huszárok elintézték a lovasság többi részét.👍💯⚔🇭🇺
Én még bőven tanultam.
Kreatív ötlet, jó kivitelezés, élvezhető videó!:D
Huuu nagyon érdekes videó lett Attis szerintem legyenek még ilyenek !!
Hunglish Attis😂😂 jó videóra sikerült ❤
Ez jó volt, szerintem legyen még ilyen videó 👌🏻
Klassz az adás 👍🏻👍🏻👍🏻
Nagyon jó volt, jó lenne még több ilyen videó.
De van: cigánykerék = kézenátfordulás oldalra :D Amúgy köszi a videót, jó lett ;)
Kisebbségi fordulat.
Egyébiránt a zárt formáció fő célja az volt, hogy ne lehessen a harcolókat egyenként bekeríteni, pont emiatt vezetett általában a formáció megtörése rohamos meneküléshez.
Emiatt a csaták sem ilyen filmeken látott "epic fight"-ok voltak, hanem felsorakoztak 20-30 méterre majd onnan hajigálták a másik csapatot minden csúnyasággal. A másik csapat persze visszahajigálta a kapott dolgokat, ezért volt vicces a rómaiak pilum-nak nevezett hajítófegyvere, ahol a fém hegyet a nyélhez gyenge fa pecekkel rögzítették, ami becsapódáskor eltört, így azt nem lehetett visszadobni.
Ezen adok-kapok után kezdődött csak a közelharc.
A másik nagy érdekesség a Lechaeum-i csata, mikoris a spártai seregek bekerítették az athéniak egy csoportját, majd miután végeztek velük, egyenruha híján egymást is ellenségnek nézték, és folytatták az öldöklést.
A pilum nagyon jól volt megtervezve a nyaka volt puhafémből,akárhova dobták ha beleált a pajzsba akkor is akadályozta a mozgásban,hegye meg páncéltöröre volt csinálva!
@@ferenchorvath877 a nyaka lehet, hogy puhább fémből volt, de a visszadobhatóság kiküszöbölésére a fa peckek szolgáltak, amiket csata után kisbicskával fél perc volt visszaállítani (csata közben persze nincs ilyenre idő), míg a nyak eltörése esetén a fémrészt újra kellett volna kovácsolni.
Egyébiránt való igaz, a súlya és lendülete azt okozta, hogy a becsapódáskor a korabeli pajzsokat, páncélokat gond nélkül keresztülvitte, így kivédhetetlen volt. Ha a pajzsot ütötte át, abba valóban úgy akadt bele, hogy teljességgel használhatatlanná tette.
Atis, imádom a sokszínűségedet és a történelmi témákat❣
Róma című sorozat nyító csata jelenete szerintem az egyik leghitelesebb csata jelenet. Persze a személyes kedvencem is! :)
Nagyon jó videó volt, köszi! 👍
Köszi a videót, király volt.
Szia! Szerintem ez nagyon jó téma :) Én új sorozatot szimatolok :) Történelmi tévhitek címmel :D
Gratulálok ez tetszett. Cigánykerék-Etnikai fordulat
Imádom a videóid 😂😄😄😄
Jó lett a videó! Lehetne egy második rész ebből amiben megemlíted az íjászok feladatát, illetve a ruházatot hiszen egy egyszerű vastag ruházat is megakadályozza a kard vágását. Pl. a filmekkel ellentétben nem úgy zajlott hogy mindenkit lekaszabolnak egy vágással hiába vannak sordonyingben, péncélban.
Kutatások és hogy mennyire érdemes 1-1 kutatásra bármilyen gondolatmenetet is alapozni.
Páncélban és anélkül futottak FUTÓPADON. Nice! A probléma az, hogyha A-ból B-be futsz. Akkor a helyváltoztatással is munkát végzel. ha egyhelyben futsz és meg alattad a szalag, akkor a felső tested max fel-le mozog, oldal irányba nem. Így a testsúlyod elmozgatása helyett csak a rugózó mozgást és a lábmozgást kell elvégezned.
És pont egy páncélnál szerintem az a kritikus, hogy 1km-rel arrébb vinni mennyire nehéz és nem az, hogy lötyögtetni a futópadon mennyire megterhelő.
Plusz pl egy forró nyári napon menyi erőt kivehet a katonából az a sok vas. Számomra bőven emberfelettinek tűnnek azok a kihívasok, amikkel egy tizenhatodik századi harcodnak szembe kellett néznie. Olyan dolgokról még említés sem esett, mint a páncélzatba való űrítés, és szinte kizárt hogy megvolt a napi háromszori étkezés lehetősége.
@@user-fi9hh3qr8t Ritkán futottak 1 km-t. Egy csata pár órás volt, és egy-egy katona nem harcolta folyamatosan végig. Nézzél meg egy boksz (karate, MMA, stb.) meccset: 5-10 perc alatt hogy ki lehet fáradni, oszt még páncél sincs. Igaz, ezekben vannak szabályok. Csatában annyi a szabály, hogy maradj életben, tedd harcképtelenné az ellenséget (nem kell feltétlenül megölni, elég, ha eltöröd a karját). No, meg a full páncélosok inkább lovon meneteltek, picivel könnyebb. A meleg meg mindenkire hatott, a hideg is. Ha fázott a páncélos vitéz vagy izzadt, vigasztalta, hogy az ellenség is fázott vagy izzad. Ezért tartottak a közvetlen harci folyamatok viszonylag rövid ideig. Az egy-két napos csatákban volt sok harcmentes szünet, taktikai manőver, stb. A páncélba vizelés, kakkantás viszont simán előfordulhatott, nem vették le, ha rájuk jött, életbe vágó kérdés volt a "védőruha" viselése.
ne kerülje el a figyelmedet, hogy a futópad SZALAGJÁhoz képest valóban mozog a futó - tehát ha nem is az A-ból B-be való terepen való futásal, de egy sík és egyenes rakotánpályán végzettel elég jól összevethető ez a kísérlet
Szuper videó köszi!❤
Szerintem a Nyugaton a helyzet változatlan film nagyon jól és pontosan ábrázolja, hogy milyen is lehetett az árokháború. Bár mindenki látta, de ha van olyan aki nem az nézze meg.
Szia igen nagyon szeretnék ilyen videókat még.
Jó videó lett! Legyen folytatás.👍🏻
Az egyik leghitelesebb csatajelenet talán az Outlaw King c. film végén van.
Köszönöm a videót!
15:16 sőt, Antiochiai Szent Kézigránátot is egyszer!
És üres trójai falovat is.
@@MineK_FG Nem falovat, hanem fanyulat. Illetve állatokat, tehenet, mindenféle baromfit. 😄
@@CsP77777 Elnézését, gondjaim vannak a fanyulakkal, asszem 5re dobták ki.
Az Egri csillagokban meg gulyást és forró ólmot. "Elég csípős asszonyok? Mert a török csak úgy szereti."😂
L9ll7k7😮 7ik7
Jöhet még!👍
Jó lenne még ilyen vidi 😊
Tetszett nagyon
Ilyet méééég! 😍😍💪😎🤟
Jöhet még ilyen téma!
Köszi
Nagyon jó könyv a témában: A csata arca.
az egyik legfontisabb az ijaszok!!az angol longbows csata eldöntő fontosak voltak!
s a tüzérség, kezdve a kőhajitó gépekkel, stb
Imádom a Total War minden részét.
A kedvenc filmes/könyves csatám a helm szurdoki csata.
A történelmiekből meg a Nándorfehérvár ostroma.
A kedvenc fegyverem a kard meg a felmosód!😅
Eddigi legjobb videó
Jó a videó, egyedül a néha mondatokban elszórt angol szavakra kéne figyelni. Tudok angolul, nem ezért mondom, de itt most magyarul kommunikálunk. :) Másik jelenség ami szerencsére nálad nincs, ez a két mondatonként értelmetlenül mondatokba szórt "is"-ek ("mindent is"-ező, "is"-oszó emberkék).
Jó volt na!
Egri csillagok ❤
Az előadásod nagyon tetszett, csak a tatárokat emliteném még; vizes, ingoványos területeken télen indultak hóditásba a fagyott talaj miatt.
Jöhet a következő rész :)
Köszi a videót, király volt(:
A végére az jutott eszembe, hogy csatlakozhatna Spartacus a Ki volt ő sorozatba.
Középkori élettel kapcsolatos legyen még!
Egyik legemlékezetesebb filmes csata jelenet számomra: Rettenthetetlen, amikor a hős skót férfiak csúfot űznek a hatalmas túlerőben lévő ellenfélből a szoknyáikban.
Nagyon jó és érdekes videó, de kérlek kerüld a feleslegesen beszúrt, angol szavak használatát, mert nagyon zavaró.
A páncélokhoz még annyit, hogy a viselői sokat gyakoroltak benne, mondhatni abban éltek, ezért nem okozott nekik különösebb nehézséget a mozgás bennük.
A szoros formáció pedig biztonság érzetet is adott, hisz érezték, hogy ott van mellettük a társuk, nincsenek egyedül.
Gyilokrés a szó amit keresel. :)
A formációt meg általában alakzatnak szokás nevezni katonáéknál.
Az a lőrés! De azért szép próbálkozás! 😂
A kedvenc csatám a pun háborúk cannae-i csatája, ahol a punok kisebbségben és nehézlovasság nélkül vágták át és kerítették be, majd morzsolták fel ezeket a csodás római hadakat. Elsőként a történelemben. 💪/🧠
Nyomjad batyesz a második részt is köszi ✌️
Én tudnék segíteni az ilyesmikben, 10 éve foglalkozom hadtörténelemmel. Amúgy nagyon jól sikerült.
Kissebbségi kerék
Tecccettt
5:29 V. Henrik című filmet ajánlom. Ott jól kijön, mikor kell lovagiasnak lenni.
Nekem a kedvenc csatám az volt, amikor Pikachu harcolt Raichu ellen 🤣
Murder Hole talán Gyiloklyuk
AoE2-ben - Gyilokles
Köszönöm a videót, én roma kereket javaslok használni a másik rasszista kifejezés helyet. Azért megnézném az étlapok szóhasználatát is.
11:36 kétszer mondtad el xD
Köszönöm a remek videót!
Engem a kicsivel modernebb csaták harci stratégiáiból érdekelne, hogy miért masíroztak bele szoros sorokban a muskéta/puska tűzbe, ahelyett hogy fedezékből lőtték volna egymást? (Mint pl.: a Hétéves Háborúban vagy az amerika Polgárháborúban.)
TH-camon találsz róla videót magyarul is.
Akkor a vonalharcászat volt a divat. A kényszersorozott katonákat sem szerettèk az erdőbe engedni mert nagy volt a kísértés a szökésre. Hosszú volt a töltési idő, fèlrehordtak a fegyverek és csak az össztüzektől várhattak vmi eredmènyt.
@@zsoltbalog6474 Esetleg egy két címet meg tudnál osztani. Hálás lennék. Köszönöm.
@@zoltanszabo2398 Így már világos(abb). Köszönöm.
Pont azt nem értettem miért volt szokás a vonal harcászat, de így már értem.
ma már kézen átfordulás a neve :D
Etnikai fordulat. 😅😅
Kis rome total war bejátszás
Szia Atis! Lehetne majd egy olyan videó, hogy "Mit csinál egy nap egy állam Miniszterelnöke?"
Arról Radics már csinált
Gyalog galopp pàrbaj jelenete a legjobb!
Mostanság valahogy számomra nem voltak a videóid a legjobbak. Nem tudnám megmondani miért. Nem voltak rosszak de a témák, meg a felkapott dolgokról videók valahogy nem tetszettek. (persze megértem miért csinálod, az egyik liveba el is mondtad)
NA EZ MOST NAGYON JÓ, régi Attis érzésem van. 🙂
Több ilyen videót!!
A szerintem a leghitelesebben ábrázolt csaták: ókor - Nagy Sándor film Gaugaméla-i csata, Róma sorozat S1E1 középkor - Utolsó Királyság ethandun-i csata, korújkor - Alatriste kapitány Rocroi-i csata.
Atis! Polkorrekt? Etnikai átfordulás!😂😂😂😂
Az Insider oldalán rengeteg ilyen videó van. Angolul történészekkel, fegyverszakértőkkel. Baromi jók. Amikor elemzik, hogy egy hadseregben kb.2/3 íjász volt a többi meg ládzsás, kardos stb.
Azért nem nagyon szerettek a középkorban sem meghalni az emberek. Illetve egy csata kb dulakodás volt ahol fej fölött kb. vakon csapkodtak és nem érte meg elszakadni a többiektől, mert nem volt egyenruha feltétlen, hogy megismerjenek a haverok :D
Tulajdonképpen az is tévhit, hogy III. Alexandrosz akkora hadvezér lett volna. Összesen három csatával legyőzte a Perzsa Birodalmat... és semmi mást. Az indiai kalandozása már taktikai és stratégiai csőd volt. Alexandrosz három sorsdöntő csatája pedig:
1. granikoszi csata, ahol a helyi satrapa sebtiben összeállított helyi véderőivel nézett szembe;
2. isszoszi csata, már majdnem vereséget szenvedett, de III. Dareiosz határozott katonai antilentuma segítette ki, a nehézlovasság tőle független beavatkozása mentette meg;
3. gaugamélai csata, ahol először lelhető fel némi taktika és stratégia egy csatájában, de ez volt egyúttal az első alkalom, amikor végre hallgatott a hadvezéreire.
III. Alexandrosz az első két csatát nem vezette. Kiadta a parancsait, majd belovagolt a csata sűrűjébe, ahol se átlátni nem tudta a helyzetet, se parancsot adni senkinek. Az egyéni hősiessége kiváló osztagvezetővé tette volna, de hadseregparancsnoknak csapnivaló volt. A hadtörténet azóta is csak szuperlatívuszokban beszél róla, pedig valójában nemigen volt parancsnoki szempontból értelmezhető a tevékenysége (aztán birodalom királyaként végleg becsődölt).
Az említett szarisszát, valamint az új lovassági taktikákat, és a további új fegyverzeteket még apja, II. Philipposz vezette be a makedón hadseregben, és ő volt az, aki ezzel felvértezve legyőzte a hellének ellenállását, összefogta a hellén területeket, és megteremtette az alapját az akkor éppen gyengélkedő Perzsa Birodalom elleni háborúnak. Egyébként tervben is volt, amit a halála akadályozott meg (nem kétlem, hogy Alexandrosz keze benne volt a halálában), és úgy gondolom, Philipposz kisebb veszteséggel megoldotta volna a perzsák legyőzését, és utána maradandó államot alkotott volna, nem olyat, ami a halála után azonnal szétesik.
Egyébként éppen a hellenisztikus kor lett a klasszikus görög phalanx hanyatlásának ideje, a klasszikus görög kor végén már gyakran előfordult, hogy athéni gümnoi harcosok (könnyűfegyverzetű. "meztelen" harcosok) győztek le spártai hoplitákat. A fegyverzet könnyítése elsősorban anyagi okokból történt, de megtalálták hozzá a megfelelő taktikákat. Bár a makedón hadsereg még erősen támaszkodott a szarisszával felszerelt nehézgyalogságra, II. Philipposz hadseregreformja idején tűnik a könnyűgyalogság (elsősorban a peltasztészek), valamint a könnyűlovasság. A peltasztészek feladata a középtávú harc, amivel a phalanx sorait lazították, a könnyűlovasságnak pedig a bekerítés, a phalanx hátába kerülés, ami ellen egy phalanx nem tud védekezni.
A phalanxharc egyébként korábban változatos volt, függően attól függően, hogy az ellenség milyen fegyverzettel, és milyen erővel állt ki. A maratóni csatában bizony futva közelítette meg Miltiadész nehézfegyverzetű hoplita gyalogsága a perzsákat. Ennek az volt az oka, hogy a perzsák erős íjász sereggel rendelkeztek, és a felvonulás (felfutás) alkalmával így lehetett minimalizálni az ellenséges lövések számát. A közelharcra alkalmatlan íjászok el is bújtak a meglepett gyalogság mögött, csak persze nem volt idejük hadrendbe állni (a futás második előnye), és fegyverzetben, kiképzésben is jóval elmaradtak az athéni sereg mögött.
A thermopülai csatában pedig az volt a döntő momentum, hogy a szűk szorosban a perzsák nem tudták az erőfölényüket érvényesíteni, mert nem fért hozzá a csatatérhez annyi ember, és nem lehetett megkerülni a phalanxot, hogy hátulról zilálják szét. A spártai lándzsa pedig már ekkor is vagy 30 cm-rel hosszabb volt a perzsánál.
A phalanxharc arról szólt, hogy a két fal egymásnak sétált, és kézitusa döntött. A zseniális thébai hadvezér, Epameinóndasz vezetett be újításokat a harcmodorban például a ferde phalanxszal, aminek segítségével számbeli túlerőben lévő ellenséget is képes volt legyőzni. A phalanxban el kellett dönteni, hogy adott mennyiségű embert kevés sorban, de hosszan, vagy sok sorban, de röviden helyeznek el. Ezért nem volt mindegy a csata helyszíne. A phalanx további jellemzője, hogy az adott harcos nem saját magát védi, hanem a tőle jobbra álló társának bal kezében lévő pajzs védte őt. Ezért alapvető fontosságú volt a bajtársiasság, amit azzal növeltek, hogy barátokat, szeretőket állítottak egymás mellé a sorban.
A későbbi római hadviselés erősen használta a görög phalanx eszméjét, azonban nagy újítás volt a lefelé tagolódás, egészen a manipulusig, ami a római legiót manőverezőképessé tette, könnyebben reagált bármely helyzetre. Ezért alakult ki a parancsnoki hierarchia, ahol az alacsonyabb rangú tiszt végrehajtotta a felsőbb parancsot, de önállóan is dönthetett adott helyzetekben, így kisebb seregrészek rugalmasan alkalmazkodtak az adott helyzethez. Egyébként a római phalanx végzete is a könnyűlovasság megjelenése és elterjedése lett a germán vándorlások idején, illetve a keleti fronton a perzsa páncélos nehézlovasság, a cataphractok.
"A tűz kapui" c. könyv.
Regény, Steven Pressfield
4:16 nagyon szép lándzsád van Attis . :)
Azt hittem azt mondod: kitargetolom az ellent, azt küldök egy baszó kritet neki. 😅
Szerintem a The Last Kingdomban az utolsó csatajelenet elég jó.
Nem rohannak egymásnak esztelenül, hanem tartják a csatarendet, a vonalat. Valami ilyesmi lehetett: álltak egymással szemben, és döfködve próbalják megbontani az ellenség csatarendjét.
Nagyon jó rész! Egy kérdés viszont már régóta foglalkoztat, hogy tudták a csatában megkülönböztetni egymást azokban a csatákban, ahol egyik félnek sem volt egyenruhája?
Cigánykerékre alternatíva:
Kisebbségi körfordulat 😅