Köszönöm a bíztatást! Köszönöm az említést! Jelenleg 39 db. 12P megfigyelésnél tartok (2023 május 04-től kezdve), s úgy ahogyan Laci említi folytatódik a megfigyelése a jövőben is számos más üstökössel egyetemben. Bánfalvi Zolival pedig, mi inkább együttműködő cikosok vagyunk, mint versengők!😀 Üdv Mindenkinek! Elek Tamás
Egy kis kiegészítés, ha már szòba került a régészet. A régészek által használt eszközök az objektumok és leletek felszínre hozásánál. Elsősorban az ásò és a lapát. A képen egy spakli és egy ecset volt. Ezeket a finombontásnál használják. Egyébként érdekes volna egy olyan részt is megnézni, ahol egy ezzel foglalkozò történész/csillagász az egykor észlelt égi jelenségekről beszélne (karácsony táján igen aktuális), illetve vannak már olyan régészek, akik a csillagászat és a régészet határterületeiről publikálnak. Pl. a hazai neolitikus körárkok témakörében.
17:38 kommentelői hatalmamnál fogva megnövelem a taglétszámot 1-el! Az ott 15 lila smiley lesz a csillagkapuban:) Nagyon jó téma és klassz előadás volt egyébként! Blankától láttam már többet is, figyelemlekötő ahogy előad:) Külön hála, hogy sötét volt a preziháttér!
Őzés helyett ázás. A kis hölgy percenként hétszer ázott amikor "mértem". Kár,mert tehetséges és szép, csengő hangja van. László hagyta kibontakozni, nem volt rákényszerülve a hadarásra. Elnézést, de e mellett nem tudtam elmenni. A műsor remek volt, mint mindig.
Nyilván László után akinek eleve jó adottsága van az előadáshoz, illetve + 10 év média és előadói tapasztalat. Ehhez képest a hölgy kevés előadói tapasztalattal, szerintem teljesen vállhatót produkált, számomra teljesen élvezhető volt. Illetve az ilyenek kellenek ahhoz, hogy a hölgy is jó előadóvá váljon.
Csak egy építő célú, de kellemetlen tartalmú véleményem lenne az előadásmóddal kapcsolatban. Szörnyű hallgatni Blanka ritmustalan (elhaló, majd hirtelen felkiabáló, majd ismét ellaposodó) beszédstílusát, teletűzdelve EEEEÁÁÁÁ és ÁÁÁÁEEEEE hangzásokkal. A tudományos munkásságát méltatom, a szorgalmát elismerem, és köszönöm az előadás összeállításába fektetett erőfeszítéseit, végig is hallgattam, ettől eltekintve élvezettel és érdeklődéssel, de az a meglátásom lenne, hogy a prezentációs stílust még érdemes csiszolni, és ha szerencsénk van, akkor a közeljövő egyik nagy tudomány-népszerűsítőjét látjuk.
Viszont elkerülte a figyelmedet az, amit már az elején leszögeztek: ez egy beszélgetés volt. Lehet hogy a prezentációs stílusa csiszolt, de ez most nem prezentáció volt, hanem beszélgetés. A beszélgetés pedig ilyen.
Szeretem hallgatni az adásokat, DE... ez volt az első olyan műsor, ahol kifejezetten zavart hogy László állandóan beleszól. Már-már túl poénosra lett véve a dolog! Kár érte, mert a téma nagyon is érdekes.
A Naprendszert alkotó "fémek" eredetét firtató kérdésre adott válasz új kérdéseket vetett fel bennem. Értem én hogy a Tejútrendszer keveredik, és már 20-at fordult azóta, a struktúrája változatlan, ugyanazokból a karokból áll, tehát ez a keveredés eléggé korlátozott lehet. Vagy akkor még nagyon más volt a szerkezete? Merre vándorolhattak el a Naprendszer "fémjeit" letermelő csillagok maradványai? Másik karba nem ugorhattak át gondolom, tehát előre vagy hátra nem mehettek Esetleg fel vagy le? Ki vagy be? Ha minden csillag a galaxisunk keveredése során nagyon elmozoghatna, akkor hogyan maradna meg a struktúrája a galaxisnak? És vajon hol keletkezhetett a Nap egyáltalán? Amikor a Nap keletkezett ugyanekkora volt még a Tejútrendszer, vagy azóta kitágult, és lelassult a forgása. Megannyi kérdés, talán egy galaktikus archeológia adás kellene, hogy mindet meg lehessen érdemben válaszolni! Érdekes lenne látni, hogy évmilliárdos léptékben hogyan változik a galaxisunk.
Ha "nincs ló, szamár is jó" alapon az én válaszommal is beéred: a struktúra nem változatlan. Minden mintázatot, amit más, hasonló galaxisok képein távolról láthatunk, a fiatal, fényes, rövid életű csillagok rajzolják ki, tehát - csillagászati értelemben - átmeneti dolgok. Különösen azok a spirálkarok, amik valójában egyfajta lökéshullámok a csillagközi gáz és por közegében, amiknek a sűrűrödési helyein nagy számban keletkeznek csillagok. Ezek viszont - egy viszonylag szűk gyűrűt leszámítva - nem mozognak együtt a karokkal, a gyűrűn belül gyorsabbak, kívül lassúbbak, tehát ha elég hosszú ideig "élnek", átkerülhetnek egyik karból a másikba is. És mivel mind ezek a sűrűsödések, mind az együtt keletkező társulások helyi gravitációs hatásai is befolyásolják az egyes csillagok mozgását, pl. a Nap (velünk együtt) egy "fel-le“ mozgást is végez a korong síkján keresztül. Ráadásul az egész csillagközi anyag - engem legalábbis - egy forrásban levő folyadékra emlékeztet, amiben a szupernóvák és forró óriáscsillagok buborékokat hoznak létre, "cseppeket“ dobnak ki a sűrűbb régiókból, amik aztán visszahullva újabb lökéshullámokat, és így csillagkeletkezést indítanak el. Ezért az egyes csillagok megfigyelhető mozgásából a keletkezési helyükre következtetni nehezen lehet. Amint az itteni előadásokban is elhangzott, a "galaktikus archeológia“ legtöbbet ígérő módszere jelenleg a kémiai összetétel és életkor alapján való "rokonítás“.
Köszi a választ @@wakumenukudelongo4548! Amit írsz a galaxisok gázanyagának dinamikájáról, azt eddig nem tudtam, ahogy azt sem, hogy a karokat a fényes csillagok rajzolják ki. Azt hittem, hogy a "sok lúd disznót győz" alapon a kevésbé fényes, de nagy számban előforduló kisebb csillagok összeadódó fényessége is nagyon jelentős. De visszatérve az intersztelláris anyag dinamikájára, érteni vélem amit írsz, de jó lenne ezt valahogy vizuálisan is felfogni. Az Ia szupernóvák körüli akkréciós korongjának változásáról jó kis videók, akár szimulációk vannak a neten, de hirtelen nem ugrik be hogy ugyanilyenek lennének a galaxis gázainak a mozgásáról, ahol a szupernóvák rendesen belekavarnak az alap dinamikába. És akkor még a sötét anyag hatását nem is említettem. Engem az ilyen témakörök valahogy sokkal jobban érdekelnek, mint a ma oly népszerű exobolygós témák (nem lebecsülve azt sem!), könnyű engem ilyen témákkal "triggerelni". A válaszod egyébként szerintem inkább a "ha nincs ló, akkor egy másik ló is jó" esete, ugyanis hosszú és tartalmas választ adtál, szerintem Laciék is hasonló választ adtak volna. Nem kellett a ló helyett szamárral beérnem. 👍 Az élő csillagászat következő részének előzetesének a videója alatt egy halom másik kérdést is feltettem hasonló témában, de inkább az első csillagokra fókuszálva.
1:40:18 ... hahaha...😂😂😂... mostmár tisztán látom miért örök kedvenc nálam Az Űrodüszéja második része.. ( persze az első is Stanley bácsi bocsáss meg...) ... amióta 5 ik ben megkértem a fizika tanárt Feri bácsit hogy magyarázza el hogyan indul be a csillagokban a fúzió... Ezúton is szeretném neki megköszönni a sok 1 meg 2 est...😂😂😂🍺🍺🍺👍
Feltétlenül be kell a hölgyet vonni "A tudományos közlés művészete" című oktatásba! Az a rengeteg ááá és a szaggatott, hangsúlyozatlan előadás tönkreteszi a legjobb tartalmat is.
és ~423000 perc szuper tartalmat kapott az a 3000 néző (valójában sokkal több) az általad emlitett 1500 perc ellenében, de kérlek majd számold ki, hogy hány óra, egy kicsit rabolnám én is az idődet!! :) @@hardplayer3374
2:06:59 ...a lecsó meg a sör ről itt nekem egyből beugrik a Star Trek replikátor technológiája...vajon mikor lesz a való világban is ilyen kütyünk ? 🙄🙄🙄
Jogos a 👍, köszi az előadást! De elindult tőle az agyam: Anno úgy tanultam, hogy a neutroncsillagok felszínén lehet még egy atomos anyagból, főleg vasból álló réteg. De ha ez - legalábbis alulról - folyamatosan "fő“ abban a neutron-"levesben“, akkor miért nem alakul át lassan az egész nehezebb elemekké, és áll be az egyensúly valahol a rövid felezési idejű transzuránoknál ? Ha a gravitációs gradiens olyan nagy, hogy a felszín alatt helyben tudja tartani az "egyensúlyi réteget" a gamma sugárzásának akkor is ki kellene jutnia a felszínre, nem?
Tartalmas előadás volt. Talán annyit lehetne megemliteni hogy az ősrobbanás csupán egy elmélet. Nehéz azt megemészteni hogy egyszer csak a nagy semmiben egy pontban varázsütésre létrejön az összes anyag majd felrobban... Bár a tudósok szeretnek mindent megmagyarázni és valahogy egy "start" időt megadni, érdemes az ősrobbanást nem tényként hanem elméletként kezelni szerintem.
De igen, az ősrobbanás régesrég tudományos tény. Fizikusok tömegei szerint. Neked mi az iskolai végzettséged, esetleg tudományos fokozotod? Persze ha nem titok.
@@_korxi4024 Informatikus mérnök. És neked? Ha rákeresel a Wikipédián, ott is elméletként van megemlítve. Egyébként csodálkozom hogy ha egy könyvben le van írva valami, rögtön tényként kezelik. A semmiből nem lesz valami, pláne nem a világmindenség összes anyaga. Nem is szólva arról hogy mitől robbanna fel... Ennyi erővel most a Föld mellett is robbanhatna egy ilyen a nagy semmi világűrben...vagy akár 3 is egyszerre. :) Nem tudjuk mi volt és nem is fogjuk megtudni. Max. sejtéseink lehetnek. Ahogy megyünk vissza az időben, annál nagyobb a bizonytalanság. Pl. a Hold kialakulására is több teória van, egyiket sem lehet 100%-os tényként kezelni.
csillagközi gázfelhőnek nevezitek, mint valami igénytelen csillagászok, igazából olyan hidegben lehetne a hidrogén is folyékony, bár az alacsony nyomás miatt megváltozik a forráspontja. én inkább igényesebben csillagközi porfelhőnek mondanám ... vagy van értelme halmazállapotnak nevezni az olyan ritka anyagot ?
Talán egy ideig minden fekete lyuk neurroncsillagként kezdi ... Aztán ahogy növekszik a tömegük , akármi is történhet belül .. ,valami kvark gluon plazma és rengeteg energia ...
Köszönöm a bíztatást! Köszönöm az említést! Jelenleg 39 db. 12P megfigyelésnél tartok (2023 május 04-től kezdve), s úgy ahogyan Laci említi folytatódik a megfigyelése a jövőben is számos más üstökössel egyetemben. Bánfalvi Zolival pedig, mi inkább együttműködő cikosok vagyunk, mint versengők!😀 Üdv Mindenkinek! Elek Tamás
Egy kis kiegészítés, ha már szòba került a régészet. A régészek által használt eszközök az objektumok és leletek felszínre hozásánál. Elsősorban az ásò és a lapát. A képen egy spakli és egy ecset volt. Ezeket a finombontásnál használják. Egyébként érdekes volna egy olyan részt is megnézni, ahol egy ezzel foglalkozò történész/csillagász az egykor észlelt égi jelenségekről beszélne (karácsony táján igen aktuális), illetve vannak már olyan régészek, akik a csillagászat és a régészet határterületeiről publikálnak. Pl. a hazai neolitikus körárkok témakörében.
Nagyszerű voltál Blanka. Elismerésem.
17:38 kommentelői hatalmamnál fogva megnövelem a taglétszámot 1-el! Az ott 15 lila smiley lesz a csillagkapuban:)
Nagyon jó téma és klassz előadás volt egyébként! Blankától láttam már többet is, figyelemlekötő ahogy előad:) Külön hála, hogy sötét volt a preziháttér!
🌍végreee jóóó a hang, az elejétől a végéig!! 🌏🌎🌍💥💥
Csak kicsit sok volt az Á.......😄😄
Világos Blanka, a sötétégbolt-kutató 🌌🥰
😂❤🎉
Jó a műsor , és jó a duma ☺️.! Szenzációsak .!
Ezer köszönet a munkájukért .! Élvezetes előadás , mint mindig , így most is ..!
Őzés helyett ázás. A kis hölgy percenként hétszer ázott amikor "mértem". Kár,mert tehetséges és szép, csengő hangja van. László hagyta kibontakozni, nem volt rákényszerülve a hadarásra. Elnézést, de e mellett nem tudtam elmenni. A műsor remek volt, mint mindig.
Nyilván László után akinek eleve jó adottsága van az előadáshoz, illetve + 10 év média és előadói tapasztalat. Ehhez képest a hölgy kevés előadói tapasztalattal, szerintem teljesen vállhatót produkált, számomra teljesen élvezhető volt. Illetve az ilyenek kellenek ahhoz, hogy a hölgy is jó előadóvá váljon.
@@bencevarga8182 Élvezd!
Elvégre a gyakorlat teszi a mestert.@@bencevarga8182
Imádom ahogy beszélsz te :László:)
Jó estét!
Gratulálok a díjhoz 🎉
Az előadás ismét fantasztikus.
Csak egy építő célú, de kellemetlen tartalmú véleményem lenne az előadásmóddal kapcsolatban.
Szörnyű hallgatni Blanka ritmustalan (elhaló, majd hirtelen felkiabáló, majd ismét ellaposodó) beszédstílusát, teletűzdelve EEEEÁÁÁÁ és ÁÁÁÁEEEEE hangzásokkal. A tudományos munkásságát méltatom, a szorgalmát elismerem, és köszönöm az előadás összeállításába fektetett erőfeszítéseit, végig is hallgattam, ettől eltekintve élvezettel és érdeklődéssel, de az a meglátásom lenne, hogy a prezentációs stílust még érdemes csiszolni, és ha szerencsénk van, akkor a közeljövő egyik nagy tudomány-népszerűsítőjét látjuk.
Viszont elkerülte a figyelmedet az, amit már az elején leszögeztek: ez egy beszélgetés volt. Lehet hogy a prezentációs stílusa csiszolt, de ez most nem prezentáció volt, hanem beszélgetés. A beszélgetés pedig ilyen.
Jó a borválaszték! 👌
Köszönöm szépen a videót. 🙏🏻😊🌍👌🍀🎁🙏🏻
Szeretem hallgatni az adásokat, DE... ez volt az első olyan műsor, ahol kifejezetten zavart hogy László állandóan beleszól. Már-már túl poénosra lett véve a dolog! Kár érte, mert a téma nagyon is érdekes.
A Naprendszert alkotó "fémek" eredetét firtató kérdésre adott válasz új kérdéseket vetett fel bennem. Értem én hogy a Tejútrendszer keveredik, és már 20-at fordult azóta, a struktúrája változatlan, ugyanazokból a karokból áll, tehát ez a keveredés eléggé korlátozott lehet. Vagy akkor még nagyon más volt a szerkezete? Merre vándorolhattak el a Naprendszer "fémjeit" letermelő csillagok maradványai? Másik karba nem ugorhattak át gondolom, tehát előre vagy hátra nem mehettek Esetleg fel vagy le? Ki vagy be? Ha minden csillag a galaxisunk keveredése során nagyon elmozoghatna, akkor hogyan maradna meg a struktúrája a galaxisnak? És vajon hol keletkezhetett a Nap egyáltalán? Amikor a Nap keletkezett ugyanekkora volt még a Tejútrendszer, vagy azóta kitágult, és lelassult a forgása. Megannyi kérdés, talán egy galaktikus archeológia adás kellene, hogy mindet meg lehessen érdemben válaszolni! Érdekes lenne látni, hogy évmilliárdos léptékben hogyan változik a galaxisunk.
Ha "nincs ló, szamár is jó" alapon az én válaszommal is beéred: a struktúra nem változatlan. Minden mintázatot, amit más, hasonló galaxisok képein távolról láthatunk, a fiatal, fényes, rövid életű csillagok rajzolják ki, tehát - csillagászati értelemben - átmeneti dolgok. Különösen azok a spirálkarok, amik valójában egyfajta lökéshullámok a csillagközi gáz és por közegében, amiknek a sűrűrödési helyein nagy számban keletkeznek csillagok. Ezek viszont - egy viszonylag szűk gyűrűt leszámítva - nem mozognak együtt a karokkal, a gyűrűn belül gyorsabbak, kívül lassúbbak, tehát ha elég hosszú ideig "élnek", átkerülhetnek egyik karból a másikba is. És mivel mind ezek a sűrűsödések, mind az együtt keletkező társulások helyi gravitációs hatásai is befolyásolják az egyes csillagok mozgását, pl. a Nap (velünk együtt) egy "fel-le“ mozgást is végez a korong síkján keresztül. Ráadásul az egész csillagközi anyag - engem legalábbis - egy forrásban levő folyadékra emlékeztet, amiben a szupernóvák és forró óriáscsillagok buborékokat hoznak létre, "cseppeket“ dobnak ki a sűrűbb régiókból, amik aztán visszahullva újabb lökéshullámokat, és így csillagkeletkezést indítanak el. Ezért az egyes csillagok megfigyelhető mozgásából a keletkezési helyükre következtetni nehezen lehet. Amint az itteni előadásokban is elhangzott, a "galaktikus archeológia“ legtöbbet ígérő módszere jelenleg a kémiai összetétel és életkor alapján való "rokonítás“.
Köszi a választ @@wakumenukudelongo4548! Amit írsz a galaxisok gázanyagának dinamikájáról, azt eddig nem tudtam, ahogy azt sem, hogy a karokat a fényes csillagok rajzolják ki. Azt hittem, hogy a "sok lúd disznót győz" alapon a kevésbé fényes, de nagy számban előforduló kisebb csillagok összeadódó fényessége is nagyon jelentős. De visszatérve az intersztelláris anyag dinamikájára, érteni vélem amit írsz, de jó lenne ezt valahogy vizuálisan is felfogni. Az Ia szupernóvák körüli akkréciós korongjának változásáról jó kis videók, akár szimulációk vannak a neten, de hirtelen nem ugrik be hogy ugyanilyenek lennének a galaxis gázainak a mozgásáról, ahol a szupernóvák rendesen belekavarnak az alap dinamikába. És akkor még a sötét anyag hatását nem is említettem. Engem az ilyen témakörök valahogy sokkal jobban érdekelnek, mint a ma oly népszerű exobolygós témák (nem lebecsülve azt sem!), könnyű engem ilyen témákkal "triggerelni".
A válaszod egyébként szerintem inkább a "ha nincs ló, akkor egy másik ló is jó" esete, ugyanis hosszú és tartalmas választ adtál, szerintem Laciék is hasonló választ adtak volna. Nem kellett a ló helyett szamárral beérnem.
👍 Az élő csillagászat következő részének előzetesének a videója alatt egy halom másik kérdést is feltettem hasonló témában, de inkább az első csillagokra fókuszálva.
1:17:02
1:40:18 ... hahaha...😂😂😂... mostmár tisztán látom miért örök kedvenc nálam Az Űrodüszéja második része.. ( persze az első is Stanley bácsi bocsáss meg...) ... amióta 5 ik ben megkértem a fizika tanárt Feri bácsit hogy magyarázza el hogyan indul be a csillagokban a fúzió... Ezúton is szeretném neki megköszönni a sok 1 meg 2 est...😂😂😂🍺🍺🍺👍
Feltétlenül be kell a hölgyet vonni "A tudományos közlés művészete" című oktatásba! Az a rengeteg ááá és a szaggatott, hangsúlyozatlan előadás tönkreteszi a legjobb tartalmat is.
Igen, szerintem is nagyon zavaró volt a beszéd stílus.
@@evahuber9810 A fent említett kurzust éppen Kiss L László úr tartja. Remélem, sikerrel.
Köszönjük!
Gratulálok a díjhoz!
Erdelybol probalom meghozatni a Meteor evkonyvet,de csak a 23-ast sikerult megvasarolni egy Nagykoruti konyvesboltban...Hol keressek a 24-est?
ha ez nem egy élő adás akkor ilyen 3 perces technikai szünetet miért nem lehet kivágni ?
Mert ennyire nem volt időm utomunkalatokra.
Mennyibe kerül áttekerni? :D
@@GoeroegViktor 3000 néző esetén számoljunk fél percet fejenként ... az 1500 perc ami 25 óra, tehát több mint egy napot elrabolunk a nézőktől !
@@hardplayer3374 😂😂
és ~423000 perc szuper tartalmat kapott az a 3000 néző (valójában sokkal több) az általad emlitett 1500 perc ellenében, de kérlek majd számold ki, hogy hány óra, egy kicsit rabolnám én is az idődet!! :) @@hardplayer3374
😍
2:06:59 ...a lecsó meg a sör ről itt nekem egyből beugrik a Star Trek replikátor technológiája...vajon mikor lesz a való világban is ilyen kütyünk ? 🙄🙄🙄
Jogos a 👍, köszi az előadást!
De elindult tőle az agyam: Anno úgy tanultam, hogy a neutroncsillagok felszínén lehet még egy atomos anyagból, főleg vasból álló réteg. De ha ez - legalábbis alulról - folyamatosan "fő“ abban a neutron-"levesben“, akkor miért nem alakul át lassan az egész nehezebb elemekké, és áll be az egyensúly valahol a rövid felezési idejű transzuránoknál ? Ha a gravitációs gradiens olyan nagy, hogy a felszín alatt helyben tudja tartani az "egyensúlyi réteget" a gamma sugárzásának akkor is ki kellene jutnia a felszínre, nem?
Jézus Mária! Főrobbant az egész hóbelebanc 😂
🤪😂1000 tonnás gyémánt kertitörpe a kertbe ..! Milyen jó lenne .! 🤣🤣🤣
0:42 ...😁👍🍺🍺🍺🍺🍺💐💐💐💐💐🍺🍺🍺🍺🍺😁😁😁
Amúgy a legfényesebb csillagom a Spica...😉
Ki ez a lány?❤😀
Végre valaki egyértelműen elmondja hogy az Ia szupernova egyá, nem pedig iá
Tartalmas előadás volt. Talán annyit lehetne megemliteni hogy az ősrobbanás csupán egy elmélet. Nehéz azt megemészteni hogy egyszer csak a nagy semmiben egy pontban varázsütésre létrejön az összes anyag majd felrobban... Bár a tudósok szeretnek mindent megmagyarázni és valahogy egy "start" időt megadni, érdemes az ősrobbanást nem tényként hanem elméletként kezelni szerintem.
De igen, az ősrobbanás régesrég tudományos tény. Fizikusok tömegei szerint. Neked mi az iskolai végzettséged, esetleg tudományos fokozotod? Persze ha nem titok.
@@_korxi4024 Informatikus mérnök. És neked? Ha rákeresel a Wikipédián, ott is elméletként van megemlítve. Egyébként csodálkozom hogy ha egy könyvben le van írva valami, rögtön tényként kezelik. A semmiből nem lesz valami, pláne nem a világmindenség összes anyaga. Nem is szólva arról hogy mitől robbanna fel... Ennyi erővel most a Föld mellett is robbanhatna egy ilyen a nagy semmi világűrben...vagy akár 3 is egyszerre. :) Nem tudjuk mi volt és nem is fogjuk megtudni. Max. sejtéseink lehetnek. Ahogy megyünk vissza az időben, annál nagyobb a bizonytalanság. Pl. a Hold kialakulására is több teória van, egyiket sem lehet 100%-os tényként kezelni.
Hogy mondhatjátok azt hogy az ,, Atomnak " misztikus az eredete ? Të lïke ! - május . 1. /.ÜSTÖKÖS
NAP - ISTEN
Fontos, hogy tii jól szórakoztok--- A csaj meg nembír az "A" betüvel!
ÁÁá...
Bééé… 🤓
csillagközi gázfelhőnek nevezitek, mint valami igénytelen csillagászok, igazából olyan hidegben lehetne a hidrogén is folyékony, bár az alacsony nyomás miatt megváltozik a forráspontja. én inkább igényesebben csillagközi porfelhőnek mondanám ... vagy van értelme halmazállapotnak nevezni az olyan ritka anyagot ?
Talán egy ideig minden fekete lyuk neurroncsillagként kezdi ... Aztán ahogy növekszik a tömegük , akármi is történhet belül .. ,valami kvark gluon plazma és rengeteg energia ...
Persze kérdőjel a végén .. 🤪