Köszi ezt a videót, megint a tőled megszokott alapossággal és tudományos igényességgel készült ez a rész is. Engem eléggé meglepett, hogy az árapály jelenseg visszahatása okozza a hold távolodását. Eddig ebbe bele se gondoltam! :)
Érdekes rész volt! Köszi! A témával ellentétben engem a Földtől 25000 km-re lévő Hold lepett meg (4 milliárd évvel ezelőtt). Ez azt jelenti (ha jól számolom) hogy a mostani 0,5 fokos helyett 8 fokos lenne látszólagos szögétmérő. 16-szor nagyobb Hold! Kinyújtott karral 3 tenyérnyi átmérő! ... Nagggyon sci-fi! 🤯
@@darumisi Szép látvány lehetett VOLNA, ha nem égett volna a lábad alatt a talaj, ami a hatalmas erők miatt folyamatosan rengett volna. Jobb szeretném egy űrhajóról tesztelni ezt a közelséget! :)
@@darumisi Szép látvány lehetett VOLNA, ha nem égett volna a lábad alatt a talaj, ami a hatalmas erők miatt folyamatosan rengett volna. Jobb szeretném egy űrhajóról tesztelni ezt a közelséget! :)
@@urkutatasmagyarul 😅A hőségérzet már most is megvan hozzá... Tény, hogy nem utaznék vissza ezért a látványért az időben. Végzetes lenne. De 25k-ra megközelíteni a Holdat kifizetődőbb - ahogy mondod. Nem utolsó sorban technikailag is lehetséges. :)
Mondjuk ezt a tegelyferdeség stabilizálást máshol is említették. Ugyanakkor ahogy lassul a hold keringési sebessége akkor lehetséges, hogy nem fogja tudni biztosítani ezt a stabilitást napunk életének végéig. Az árapály jelenség jelen lenne hold nélkül is, mert ugyanezt a hatást a nap is biztosítja, igaz az ereje jelentősen csekélyebb lenne. Mindettől függetlenül jó kis videó volt. Köszönjük szépen! :)
"Alfa Holdbázis" (1975) ("SPACE: 1999" címen futott anno) fiatal süvölvényeknek megmosolyogtató, de számomra kisifúkorom meghatározó elménye volt a nukleáris robbanás miatt elszabaduló Holdon ragadt űrbázis legénységének kalandjai az űrben 😎
Volt egy régi régi scifi, magyarul a tv-ben "Alfa holdbazis" címmel adták. Ott az volt a sztori, hogy valamilyen okból a hold elszakadt a földtől, a rajta lévő holdbazissal és annak lakóival együtt. Az űrben sodródva mindenféle kalandokba keverednek... Aki szereti a retro scifit, annak ajánlom :)
Nagyon érdekes, hogy mennyi minden kell ahhoz, hogy egy bolygón kialakuljon és fennmaradjon az élet (gondolok itt arra amit mondtál, hogy ha a Hold nem lenne, akkor megváltozna a Föld dőlésszöge és láncreakciószerűen kipusztulnának az élőlények). Az átlag ember bele se gondol ilyenekbe :D
Ezeket mindig elfelejtik a Fermi-paradoxonnál. Nem kell semmilyen önkipusztítás, egyszerűen olyan ritka a civilizációk létrejöttének kedvező planetáris stabilitáshoz szükséges körülmények együttállásának esélye, hogy egyáltalán nem csoda, hogy még nem találtunk más civilizációt, vagy hogy nem talált meg minket. Egyszerűen az lenne a csoda, hogy velünk egy időben létezne a galaxisunkban egy másik civilizáció, de még ha 5-10 is létezne, akkor is olyan távol lennének egymástól, hogy mindegyik úgy látná, hogy egyedül van.
@@cowboy0001 Nem biztos. A Föld az eleven példa, hogy az életet - ha már kialakult - nehéz elpusztítani. A magasabb rendű (mi az?) létformáknak vsz. vége lenne, de a mikroorganizmusok nagyon sokat bírnak, és gyorsan adaptálódnak.
Játékból elgondolkodhatunk azon, hogy mi történne, ha a Hold egyik percről a másikra tűnne el mellőlünk. Mindenki érezné, mert most a Föld nem a középpontja körül teszünk köröket, a földön állva, hanem a Hold-Föld rendszer közös tömegközéppontja körül is keringünk, amely a Hold felé vezető egyenesen van, a Föld felszíne alatt kb. 1400 km-rel, ez kb. a körépponttól a felszínig vezető távolság háromnegyede. Ha a Hold eltűnne, egy hatalmas zökkenővel áthelyeződne a forgás a tengelyre, és apokalitptikus földrengések követnék. Hasonló hatással járna az a következmény is, hogy az árapály kúpja, ugyanígy az árapály ellentétes oldali centrifugális kúpja is azonnal visszarendeződne, "megkongatva" az egész bolygót úgy, mint egy hatalmas harangot, végighaladna a rengés az egész földköpenyen. :-)
Ha a Föld északi forgástengelye pont a Napra mutatna, azaz a tengelyferdeség 90 fok lenne, ez egyáltalán nem jelentene évezredes sötétséget (10:00) a földgolyó túlsó részen. Fél év múlva ui. pont a déli sark fölött delelne a Nap. A Föld egén a Nap ekkor É - D irányban mozozgva 1 év alatt tenne meg egy teljes kört (1 év lenne egy nap), a Föld tengelykörüli forgása pedig egyáltalán nem befolyásolná a nappalok - éjszakák változását.
Mivel nem tudom megítélni, hogy túl korán, vagy túl későn születtem-e, ezért csak annyit tudok hozzátenni ehhez a témához, hogy köszönöm a feldolgozást! :-]
Ha a hold távolsága stabilizálódik, és mindig ugyan abban a pozícióban lesz a földhöz képest, akkor az árapály is megszűnik nem? Ebben az esetben pedig elég sokminden bekövetkezik azokból ami fel lett sorolva. Vagy netán tévedek? Üdv. G.
Most hétvégén is lehetett látni, szép sárgás szinnel az ezüst helyett (Amit továbbra sem értem hogy mi okozza) kiváncsi vagyok vajon mennyivel lesz kisebb a távolodás végén.. 🤔 Ui:Köszi a video-ért. :)
Hmmm Kérdések. -- A megállapodás után hány óra lenne egy földi nap? -- 2:30 Azt hiszem, itt picit csaltál az egyszerűség kedvéért. Mindkét oldalon van dagály. -- Mi dolgozna a giroszkóp hatás ellen, ha nem lenne Holdunk, hogy egy forgó Föld forgástengelye elfordulhasson. -- Marslakók megehetik, mert sajtból van? És ugye amikor a legvékonyabb, újholdkor lehetne legkönnyebb elvinni?
"Mi dolgozna a giroszkóp hatás ellen, ha nem lenne Holdunk, hogy egy forgó Föld forgástengelye elfordulhasson. " A Föld forgástengely precessziójának van hozzá egy kis köze, na meg a Nap gravitációjának is. Idézet a Wikipédiából: "A földtengely precessziójának magyarázata A Föld nem gömb alakú, hanem ún. forgási ellipszoid. Egyenlítői átmérője 43 km-rel hosszabb, mint a sarki átmérő. Ebből az eltérésből meghatározható a Föld A lapultságának értéke: A = (a - b)/a, ahol a az egyenlítői, b a sarki átmérő. Az egyenlítő a földpálya síkjával 23° 27'-es szöget zár be, az egyenlítői „kidudorodás” így nem a Nap felé irányul. Ennek következtében a Nap forgatónyomatékot fejt ki a „dudorra”, amellyel a földtengelyt igyekszik az ekliptikára merőleges irányba fordítani. Ebben a nagyjából a földpálya síkjában keringő Hold is közrejátszik." Szóval, ha nem lenne a Hold, mint "forgástengelystabilizátor", akkor a Nap eléggé megrángatná a Föld alakja miatt a forgástengelyét, ezért tudna az elfordulni.
Hát igen, aki szokott KSP-zni az tudja egy mun vagy minus körüli űrállomás amiről fel-le tudsz egy bányászhajóval ércet vinni felére csökkenti a költségeket és a hordozó rakéták méreteit utána. Igen az csak egy játék de elég jó kis űrkutató program, majdnem minden bolygónak van benne légkör nélküli alacsony gravitációs holdja vagy így egy relatív kicsi hajóval is be tudod járni a rendszert mert mindenhol tudsz tankolni annyi detav-t hogy eljuss a következő állomásig.
A Hold eltávolodását kóvető tengely ingadozás - ami kapcsán a jégolvadás és az évszakok stabilitásának elvesztése vetődött fel - azért következne be, mert nincs más holdunk, vagy más bolygók esetén is fellép a tengelyingadozás problémája, melyeknek van(nak) holdja(ik), de azok arányukban nem olyan nagyok, mint számunkara a miénk? Ez szerintem így a földi élet kialakulásának is egy nélkülözhetetlen eleme, ami ilyen együttállás hiányában tovább szükíti az élet máshol való megjelenését. 🤔
Ahogy mondod! A Marsnak hiában van két holdja, túl kicsik, hogy érdemben fixálhassák a forgási tengelyét, így a vörös bolygó forgási tengelye folyamatosan változik. (Természetesen több tízmillió éves időskálán)
Egy másik előadásban a hold eltűnését hírtelen katasztrófák követnék. Az időjárás az óceáni áramlatok és a szelek mind megváltoznának. Ciklonok és kiszámíthatatlan viharok formájában . De mivel a hold nem fog eltünni ez csak elmélet.
Precesszió és nutáció biztos módosulna, de a tengely dőlés szöge miért változna meg? Elég nagy giroszkóp a Föld, ahhoz képest még a sokkal kisebb forgó biciklikerék is jó hatásfokkal tartja a tengely irányát, nem de?
A szimulációk szerint, ha a Hold stabilizáló hatását kikapcsoljuk, a Föld tengelye hosszabb távon kaotikusan billegne. Megszűnnének az éghajlati övek és a magasabb rendű élővilág nem is tudott volna kialakulni. A biciklikerék elég rossz példa, egy forgó kőgolyó (amilyen a Földünk is) sokkal kevésbé stabil önmagában. A Hold nagyon nagy szívességet tesz nekünk.
@@flycorvus Hát a szimulációk nem biztos, hogy 100%-ak szerintem, annyira pontosak, mint a megadott paraméterek és szabályok amiket inputként betolnak a programnak. De van rendes fizikai teszt, ott a Mars, van kettő kicsi kavics körülötte Phobos és Deimos, azokról nem mondhatjuk, hogy nagy hatással vannak a Marsra, oszt vajon az változtatja a tengelye dőlésszőgét? Vagy akármelyik gázóriás, hozzájuk viszonyítva a holdjaik jóval kisebbek. Uránusszal mi a helyzet, nem akar esetleg kiegyenesedni, meg rendes irányba forogni esetleg, nem lett volna ideje erre?
Minden este megnézem a holdat.Egyszerűen imádom.De már a kislányom is. Viszont had kérdezzem meg hogy a folyókra nincs befolyása?Pl a Dunára és a Tiszára?Ott esetleg cm-t emelkednek?
@@urkutatasmagyarul Ha 1,6 milliard ev mulva nem tudnank befolyasolni a föld es hold közötti tavolsagot en szemely szerint visszajönnek kiserteni az akkori tudosokat. Felteve, hogy akkor meg letezik ertelmes elet a bolygon. :)
1,6 milliárd év múlva egy nap a földön 28 nap lenne? Úgy tudom évente egy milliárdnyi tizedes másodperccel lesz csak rövidebb egy nap. Úgy tudom hogy a mostani számítások szerint a Föld és a Hold stabilitása csak 8 milliárd év múlva sikerülne, de addigra megszűnik a naprendszer jelenlegi formája. A Föld kialakulásakor 6 óra volt egy nap, ami a Hold közelsége miatt amikor megszületett drasztikusan kezdett lassulni, és vele a Hold is távolodni. Ha jól tudom ez egyre jobban lassult a távolodással. Még a dinoszauruszok korában 22 óra volt egy nap. Ami 150-66 millió éve volt. Ez alatt lett most 24 óra. A föld kialakulása számítva 4 milliárd év kellett hogy a 6 órából 24 óra legyen. Nem hinném hogy 1,6 milliárd év elég lenne ahhoz hogy a 24 óràból 672 óra legyen egy nap. Az nagyon drasztikus lenne, vagy én értettem félre valamit. A Hold keringése gyorsulna, és amikor beállna az egyensúly akkor nem 28 nap, hanem 2-3 nap lenne egy keringés? Lehet, erről még nem hallottam, de akkor nem lenne túl gyors a Hold? :D
@@urkutatasmagyarul Arról nincs esetleg becslés, hogy amikor a Hold keringése és a Föld forgása szinkronba kerül, akkor a Föld mely részén lesz fixen látható?
@@urkutatasmagyarul De hát a Hold keringése már most is kb. 28 nap, és egyre lassul. Nem inkább két-három hónapos napokra kell számítani? Vagy hogy van ez?
@@imi.farkas A giroszkóp-hatás mindenképp dolgozni fog, anélkül elég lenne néhány fordulat (nap) és felborulna minden. Így viszont több 10 000 év, mire érezhetően kibillen majd.
@@zoltansinka7521 A becsapódás szimulációja láttán jutott eszembe Éva megalkotása. A történet szerint ugye Ádám oldalbordáját vette ki az Atya és abból formálta meg Évát.
Bennem az merült fel, hogy ugye a hold gravitációja láthatóan mozgatja a vizet. Akkor esetleg a mérlegi mérésekre is hatással van? Mármint arra gondolok, hogy pl. egy eszköz megépétísénél (james webb) néha miligrammokkal kellett számolni. A méréseknél figyelembe veszik, hogy a hold hol áll éppen? Feltételezem, hogy a hold állásától függően a gravitáció vonzása miatt, a mérlegi mérések változhatnak.
A rövid válasz az, hogy nem. A hosszabb megértéséhez utána kellene nézni a méréstechnológiának, valamint annak, hogy az adott eszköz pontosan hogyan működik. Ez a suliban külön éves tantárgy. A lényeg, hogy nem egzaktan mérjük a testek tömegét, hanem egy viszonyrendszerben erőket mérünk. Mivel a rendszer minden elemére ugyanaz a befolyás hat, így azok kvázi kiegyenlítik egymást. A másik lényeges (és inkább releváns) tényező, hogy az egymással összemérhető rendszerelemek (Föld, Hold, a Földön található víz mennyisége) esetében jelentkezik kimutatható eredmény. Egy több nagyságrenddel kisebb mért elem esetén a hatás nem lesz ennyire érzékelhető. A mérési közeg (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás, stb.), valamint a mérőeszköz hibahatára sokkal nagyobb befolyással van a mért értékek alakulására. Az viszont kétségtelen tény, hogy évente kétszer hírtelen megnő a Föld gravitációja, mert Karácsony és Húsvét után mindig többet mutat a mérlegem. XD
@@FenrirVarg Köszönet a precíz méréstani magyarázatért. A záró mondatban nagyon szellemesen megemlített időszakosan, mondhatni, majdnem periodikusan elforduló gravitációs anomália jelensége sok ember számára jelent némi "megkönnyebbülést ". 😅
Mi a helyzet a föld vasmagjával? Hogyan változna a föld mágneses mezeje? A folyékony vasmagra ami ugyan magas hömérsékleten már paramágneses, hat a Hold gravutációja. Ezekröl a hatásokról is érdemes lenne szólni.
Tehát, akkor a földrengésekkel is összefüggésben van a Hold. Egyébként ezt szokták vizsgálni? Nyilván nem csak nekem jutott eszembe ez. Lehet a földrengés előrejelzésnél a Holdat is számításba kell venni.
A földi tektonikai mozgások felelnek a földrengések legalább 90 százalékáért, a maradék 10%-nál a vulkanikus tevékenységek felelnek. A Hold szinte kimutathatatlanul alacsony mértékben játszik ebben szerepet. (Több milliárd évvel ezelőtt persze máshogy nézett ki a statisztika!)
@@urkutatasmagyarul Lehet néha ez a pici lökés kell, a hatalmas felgyülemlett feszültséghez. Szóval mindenképp fél szemmel azért ránéznék hol volt éppen a Hold.
Nem fogunk létezni, nem hogy több milliárd év múlva, hanem kisebb időtávon sem. Volt egy műsorotok erről, a Fermi paradoxonnal kapcsolatban. Vagy kozmikus katasztrófa, vagy kiírtjuk magunkat 😢
Ha a Hold 4 milliárd évvel ezelőtt mindössze 25000 km távolságban volt a Földtől, akkor annak milyen keringési ideje volt, hogy nem csapódott a Földbe (ellen tudott állni a gravitációnak)? Vagy a Föld gravitációs ereje volt annyival gyengébb?
Remek videó mint mindig, köszi! 2029ben érkezik az Aphofis földközelbe, ami keresztezi a hold pályáját is. Azt már kiszámolták hogy a földet nem találja el, de ugye a holdat sem?
@@benedekkorondi9932 Ez több, mint másfél milliárd év múlva lesz esedékes, már a kontinensek sem így fognak kinézni, lehetetlen megmondani, hol fog megállapodni
@@urkutatasmagyarul Volt egy ilyen sejtésem. Amúgy meg mindegy is, hisz olyan pici lesz akkorra, hogy nem is nagyon fogjuk látni. melyik oldalra keveredett.
Én azt nem értem, hogy amikor a földtől bizonyos távolságba kerülünk ami gondolom jóval kevesebb mint a hold, föld távolság akkor már nem hat ránk a gravitáció és nem esnénk vissza a földre. Namármost a földnek nagyobb a gravitációja mint a holdnak. Akkor hogyan tud a hold gravitációja hatni a földön lévő dolgokra, vízre.?
@@urkutatasmagyarul Azért gondolom, hogy nem hat ránk, mert mint mondtam egy bizonyos magasság után már nem zuhannánk vissza a földre hanem kirepülnénk a világűrbe. Ebből gondolom hogy ott már nem hat ránk.
@@istvanbarcsanits8566 A Hold gravitációs hatása a Földre kisebb, mint a Föld saját gravitációja, de mivel a gravitáció hatótávolsága végtelen, a Hold gravitációja képes befolyásolni a Földön lévő tárgyakat és különösen a tengervizet. A Föld gravitációja nem szűnik meg egy bizonyos távolság után, hanem csak gyengül, de soha nem válik nullává. A gravitáció egy olyan erő, amely minden tömeggel rendelkező tárgy között hat, és ennek ereje a tárgyak tömegétől és a közöttük lévő távolságtól függ. Isaac Newton gravitációs törvénye szerint két tömeggel rendelkező test között ható gravitációs erő arányos a két test tömegének szorzatával, és fordítottan arányos a távolságuk négyzetével.
Ilyen nincs. Nem repülnénk sehova, ha nincs meghajtásunk. Ha nem lennének más égitestek (csak a Föld), akkor akár több millió km magasra mászhatnánk egy létrán, arról leugorva is visszazuhannánk a bolygóra.
Erdekes, meg egy ismeretterjeszto musorban sem hallottam arrol, hogy a hold tavolodasa egyszer majd veget er. Ez most meglepett. Utolso infom az volt, hogy egyszer a hold elhagy minket. Tul oreg vagok? 😅
Tehát ha jól értem, a Hold úgymond "geostacionárius" lesz? (Tudom hogy nem jól használom a kifejezéseket :D) Ha mondjuk a Hold pont Amerika "felett" állapodik meg, akkor az Európából vagy Ázsiából már soha nem lesz látható? Gondolom az árapály jelenség is megszűnik mivel Földhöz mérten fix pozícióban fog keringeni a hold.
@@z30_HUNGARY A keringési síkja nem a Föld forgási tengelyére esik, ezért nem lesz pontosan egyhelyben. Egy kis 8-ast fog leírni az égen minden nap ugyanott.
@@urkutatasmagyarul vajon a szervezetünk evolválódik annyira, hogy hozzászokjon a hosszabb ébrenléthez és alváshoz? vagy máshogy kell majd megoldani? (sajnos mi már nem fogjuk úgyse megtudni a választ erre)
@@cowboy0001 Nem kell ehhez evolúciós ugrás. Csak szokás kérdése. Én pl anno amikor csak tehettem áttértem a 32 órás "napokra". 24-et ébren voltam, 8-at aludtam. Nekem ez lenne ma is a kényelmes. Csak sajnos ma már nem tehet meg. :(
Csinálnál videót aról hogy . mennyi idő kell még szerinted, hogy elérjük azt a fejletségi szintet mig tényleg mi uraljuk legalább, a naprendszerünket. Ebben az ütemben amiben most halad a tudomány .
...a gond ezzel az, a térbeli mozgásokat a kozmikus térben a mi csillagunk gravitációs ereje határozza meg... Mi csak lebegünk a kozmikus térben a Nap erőtér hatása után... De a Nap is zuhan a térben a galaktikus térre ható erők által a Tejútrendszerben az összes csillagával és exobolygókkal, más kozmikus objektumokkal együtt fellépő dinamikával együtt... Erőtér mezők a duális rendszerben - hűvös atermikus sűrűbb anyagi közeg által irányítva, a látható kvantum elemi részecskékből összeállt termikus-anyagi makro kozmoszi objektumokat ...
Olyan érdekes hogy mi is este szeretünk jobban szeretkezni nem pedig fényes nappal este jobb nem tudom mért van lehet köze holdnak is ehez de lehet hülyeség 😊
Köszönöm szépen a videót. Az katasztrófa lenne ha nem lenne Hold. És ha megáll majd egy helyen és a Föld egy oldaláról lehet majd látni, na az is érdekes lesz. Akkor elnyúlik a Föld abba az irányba és nem lesz többé gömb alakú. Lehet akkor lesz majd lapos Föld és akkor a lapsiknak igaza lesz. 😅😢😂😊❤🙏🏻💚👌🛰️🌍
A bolygó torzulása nem lesz nagyobb, mint most, sőt, a Hold távolsága miatt még kisebb lesz. De képzeld el, milyen klassz lenne, ha a Hold épp a horizont fölött állapodna meg!
De kúrva nyomasztó belegondolni, mi lesz egy milliárd év múlva, és az, hogy ekkorra már rég senkit nem fog érdekelni mi mindent alkottunk-hagytunk magunk után így 2024-ben.
Nem értem miből gondolja, hogy ha elolvad az északi sarki jég akkor az vízszint emelkedéshez vezet? A poharamból se folyik ki semmi ha elolvad benne a jégkocka. A déli sark az egy másik kérdés, mert ott van föld is a jég alatt.
A jégkocka, jéghegy úszik a vízen. A lehűlt víznek nagyobb a térfogata, ezért is roppan szét a fagyasztóba tett vízesüveg. A jéghegyek jelenlegi víz feletti része ami ha elolvad az az lesz a víztömeg ami globálisan megnöveli az óceánok felszínét. De nemcsak a jéghelyekre kell gondolni, ott van Grönland szintén közel az Északi sarkhoz.
Az Antarktisz okozza a vízszintemelkedést. A déli sarki jég nem a vízben úszik, tehát nem érvényes rá az egyébként igaz jégkockás hasonlat. A déli sarki jég egy szárazföld tetején van, és ha elolvad, belecsorog az óceánba.
Évente 4 cm-el távolodik ? Ezt hogy állapították meg, valamelyik űrhajós felvitt egy cca 400 ezer km hosszú mérőszallagot?😂 Azt tudom hogy ott egy tükör erre a célra de ilyen jelentéktelen távolodás is mérhető vele?
@@urkutatasmagyarul bármi ami érdekes 😁 nem hittem volna hogy megkérdezed, azt hittem kinevetsz xd De gondolom te nem foglalkozol ilyen ufó észlelős témákkal, szóval nem tudom milyen illene a csatornádra. én is láttam már egy valamit ami biztos hogy nem ember alkotta volt, és se nem természetes. csillagnak nézet ki, a mérete is annak tűnt, éjszaka volt. fénye volt mint egy csillagnak és olyan távolságban is volt, nem értem miért volt fénye. A lényeg hogy cikk-cakkosan repült ide-oda villámgyorsan, és eltűnt. volt velem valaki, szóval nem csak én láttam. Igaz gyerek voltam, ami kicsit hiteltelenné teszi, de mint mondom nem csak én láttam. féltünk is utána, de örülök hogy láttam egy ilyet xd
@@urkutatasmagyarul rosszul fogalmaztam, úgy tűnt mintha egy csillag lenne. Vagy egy repülő. mert távol volt nagyon az biztos. Kb mint egy utasszállító repülőgép olyan magasan lehetett, nem tűnt nagyobbnak a mérete. Szóval ja csak egy pontot láttam, mint amikor nézünk éjszaka egy csillagot. Jobban belegondolva biztos hogy nem az űrben volt, mert akkor szerintem nem láttuk volna. Inkább a földön belül csak nagyon magasan. Nem volt ismétlődő fény jelzése mint az emberek gépeinek, csak fénye volt mint egy csillagnak. Egyébként nem értem az ilyen idegeneknek miért van szükségük arra hogy megvilágítva legyen a gépük 😆 sok ufó észlelős videóban is világít az űrhajójuk éjszaka.
@@therum3 És olyan nem jutott eszedbe, hogy egy drón volt? Vagy egy elsodródott sárkány egy leddel az alján, esetleg egy kínai mécses-ballon? Semmi földi dolog, kizárólag egy idegen faj űrhajója a megoldás?
Imádom mikor valaki valójában nem igazán tudd konkrét választ bizonyos dolgokra ezért egy egyszerű de bevált dologhoz fordul a fantáziához és lás csodát már megis született a Hold keletkezése.omg 8:54
Az ár-appály felelős a tektonikai mozgásokért, a föld folyékony magjáért, ugyanis ez az ár-apály erő folyamatosan melegíti az anyagot, illetve megszűnne a földet körülvevő mágneses burok, így a légkört is hamarosan elfújná a nap.
Ha 1,6 mrd év múlva a Föld forgási ideje és a Hold keringési ideje meg fog egyezni, akkor mekkora lesz ez az idő? Vagyis milyen hosszú lesz egy földi nap?
@@urkutatasmagyarulHa a Föld forgása annyira lelassul, hogy mindig ugyanaz az oldala néz a Hold felé, akkor a mai időfogalmunk szerinti kb. egy hónapig tart majd egy nap a Földön. Vagy inkább tovább, hiszen a Hold távolabb lesz, hosszabb keringési idővel. 1.6 mrd év alatt ide eljutni azért hihetetlenül hangzik. Nem vagyok fizikus, de gyanítom, hogy félreértettél valamit. Az egyensúly kialakuláshoz biztosan kötöttnek kell lennie a Föld keringésének is?
@@urkutatasmagyarul Na persze, meg a búbánatos jó édes túróspocsájukat neki! Méghogy 50 órás legyen egy nap?! Így is elég a napi 8 óra meló, nehogy már 16-17 óra legyen már! De képzeld el azokat, akik 24 órás szolgálatot nyomnak, azt majd lesz az 50 óra?! 🤣
Az benne lehetett volna, hogy akkor hány nap lesz egy nap. És mennyi lesz egy év? Nert ugye a Föld is távolodik a Naptól. Évente hány centit? Vagy a Napra még nem tettek tükröt? Amúgy ha a Hold egy darab kő, akkor elég jól megrepeszteni, hogy szétessen. És visszatérve, mi lesz a Napfogyatkozásokkal, ha figyelembe vesszük a Föld-Nap távolságváltozást is, nem csak a Föld-Holdét?
Kedevs barátim! Ügyes és kereső tipus vagy. De azért vannak tévedések. A hold nem ezüst szinben világít. Vaqgy szűrke, vagy szűr4kés fehér, vagy vörös vagy vajszínű. Bocsi..
Azon gondolkozott már valaki rajtam kívül, hogy mekkora véletlenek hozták össze, hogy megfigyelhetünk teljes napfogyatkozásokat, mert pont akkora a Hold, pont olyan távol vagyunk a pont akkora Naptól és pont abban az időszakában élünk a Földnek, hogy a megfelelő távolságban van tőlünk a Hold? Teljes képtelenségnek tűnik, megszervezni se lehetett volna jobban. 🤔
@@klaudiatavi6018Gondolom az jön le nekik hogy szokásosan aki ilyen dumával jön az egyből egy istenszerű lényre utal, aki ezt az egészet megszervezte.
Engem mondjuk csak az érdekel, hogy mostantól mit nézzek, amíg jön a 158. epizód?! ♡
@@robertdakai1997
Holnap, vagy holnapután jön egy apróság! ;)
@@urkutatasmagyarul Na azér'!
🤩
A Holdat 😊
Köszi ezt a videót, megint a tőled megszokott alapossággal és tudományos igényességgel készült ez a rész is. Engem eléggé meglepett, hogy az árapály jelenseg visszahatása okozza a hold távolodását. Eddig ebbe bele se gondoltam! :)
Érdekes rész volt! Köszi! A témával ellentétben engem a Földtől 25000 km-re lévő Hold lepett meg (4 milliárd évvel ezelőtt). Ez azt jelenti (ha jól számolom) hogy a mostani 0,5 fokos helyett 8 fokos lenne látszólagos szögétmérő. 16-szor nagyobb Hold! Kinyújtott karral 3 tenyérnyi átmérő! ... Nagggyon sci-fi! 🤯
@@darumisi
Szép látvány lehetett VOLNA, ha nem égett volna a lábad alatt a talaj, ami a hatalmas erők miatt folyamatosan rengett volna.
Jobb szeretném egy űrhajóról tesztelni ezt a közelséget! :)
@@darumisi
Szép látvány lehetett VOLNA, ha nem égett volna a lábad alatt a talaj, ami a hatalmas erők miatt folyamatosan rengett volna.
Jobb szeretném egy űrhajóról tesztelni ezt a közelséget! :)
@@urkutatasmagyarul 😅A hőségérzet már most is megvan hozzá... Tény, hogy nem utaznék vissza ezért a látványért az időben. Végzetes lenne. De 25k-ra megközelíteni a Holdat kifizetődőbb - ahogy mondod. Nem utolsó sorban technikailag is lehetséges. :)
@@darumisi mint egy random sci film égboltja :D
Ivós játék:
Ahányszor elhangzik az "égi kísérő" kifejezés, inni kell egy felest 😅
Mondjuk ezt a tegelyferdeség stabilizálást máshol is említették. Ugyanakkor ahogy lassul a hold keringési sebessége akkor lehetséges, hogy nem fogja tudni biztosítani ezt a stabilitást napunk életének végéig.
Az árapály jelenség jelen lenne hold nélkül is, mert ugyanezt a hatást a nap is biztosítja, igaz az ereje jelentősen csekélyebb lenne.
Mindettől függetlenül jó kis videó volt. Köszönjük szépen! :)
"Alfa Holdbázis" (1975) ("SPACE: 1999" címen futott anno) fiatal süvölvényeknek megmosolyogtató, de számomra kisifúkorom meghatározó elménye volt a nukleáris robbanás miatt elszabaduló Holdon ragadt űrbázis legénységének kalandjai az űrben 😎
Remek videó, köszi
Volt egy régi régi scifi, magyarul a tv-ben "Alfa holdbazis" címmel adták. Ott az volt a sztori, hogy valamilyen okból a hold elszakadt a földtől, a rajta lévő holdbazissal és annak lakóival együtt. Az űrben sodródva mindenféle kalandokba keverednek... Aki szereti a retro scifit, annak ajánlom :)
Egy csatornatagsággal tudom csak meghálálni ezt a remek munkát, amit értünk teszel, így tovább!
@@peterpatrikesso5691
Már megérte! :)
Örülök, ha tetszik, amit látsz!
Nagyon szépen köszönöm a videót! 😊👍
Nagyszerű videó, köszönöm szépen!
Kiváló, alapos munka! 👍
Köszönjük!
Nagyon érdekes, hogy mennyi minden kell ahhoz, hogy egy bolygón kialakuljon és fennmaradjon az élet (gondolok itt arra amit mondtál, hogy ha a Hold nem lenne, akkor megváltozna a Föld dőlésszöge és láncreakciószerűen kipusztulnának az élőlények).
Az átlag ember bele se gondol ilyenekbe :D
Ezeket mindig elfelejtik a Fermi-paradoxonnál. Nem kell semmilyen önkipusztítás, egyszerűen olyan ritka a civilizációk létrejöttének kedvező planetáris stabilitáshoz szükséges körülmények együttállásának esélye, hogy egyáltalán nem csoda, hogy még nem találtunk más civilizációt, vagy hogy nem talált meg minket. Egyszerűen az lenne a csoda, hogy velünk egy időben létezne a galaxisunkban egy másik civilizáció, de még ha 5-10 is létezne, akkor is olyan távol lennének egymástól, hogy mindegyik úgy látná, hogy egyedül van.
Igen és majd a Marsot terraformáljuk. Vicc.😀
@@cowboy0001
Nem biztos. A Föld az eleven példa, hogy az életet - ha már kialakult - nehéz elpusztítani. A magasabb rendű (mi az?) létformáknak vsz. vége lenne, de a mikroorganizmusok nagyon sokat bírnak, és gyorsan adaptálódnak.
Játékból elgondolkodhatunk azon, hogy mi történne, ha a Hold egyik percről a másikra tűnne el mellőlünk. Mindenki érezné, mert most a Föld nem a középpontja körül teszünk köröket, a földön állva, hanem a Hold-Föld rendszer közös tömegközéppontja körül is keringünk, amely a Hold felé vezető egyenesen van, a Föld felszíne alatt kb. 1400 km-rel, ez kb. a körépponttól a felszínig vezető távolság háromnegyede. Ha a Hold eltűnne, egy hatalmas zökkenővel áthelyeződne a forgás a tengelyre, és apokalitptikus földrengések követnék. Hasonló hatással járna az a következmény is, hogy az árapály kúpja, ugyanígy az árapály ellentétes oldali centrifugális kúpja is azonnal visszarendeződne, "megkongatva" az egész bolygót úgy, mint egy hatalmas harangot, végighaladna a rengés az egész földköpenyen. :-)
Fantasztikus volt!
Ó, ez nagyszerű volt! 🎉
Remek lett ismét! Köszönjük
Szuper a téma, mint mindig! + Női ciklus sem véletlenül kb. 28 nap.
Rohadtul nem!
Köszönjük!
Én is nagyon köszönöm!
Ha a Föld északi forgástengelye pont a Napra mutatna, azaz a tengelyferdeség 90 fok lenne, ez egyáltalán nem jelentene évezredes sötétséget (10:00) a földgolyó túlsó részen. Fél év múlva ui. pont a déli sark fölött delelne a Nap. A Föld egén a Nap ekkor É - D irányban mozozgva 1 év alatt tenne meg egy teljes kört (1 év lenne egy nap), a Föld tengelykörüli forgása pedig egyáltalán nem befolyásolná a nappalok - éjszakák változását.
Ha el fog jönni ez a világvége, remélem az RTL élőben közvetíti majd.
Remélem, munkanapra fog esni!
Mivel nem tudom megítélni, hogy túl korán, vagy túl későn születtem-e, ezért csak annyit tudok hozzátenni ehhez a témához, hogy köszönöm a feldolgozást! :-]
"Robbantsuk fel! Robbantsuk fel a Holdat! Hiányozna nekünk? Hiányozna bárkinek is?" 😃
Köszi.
Ha a hold távolsága stabilizálódik, és mindig ugyan abban a pozícióban lesz a földhöz képest, akkor az árapály is megszűnik nem? Ebben az esetben pedig elég sokminden bekövetkezik azokból ami fel lett sorolva. Vagy netán tévedek? Üdv. G.
Most hétvégén is lehetett látni, szép sárgás szinnel az ezüst helyett (Amit továbbra sem értem hogy mi okozza) kiváncsi vagyok vajon mennyivel lesz kisebb a távolodás végén.. 🤔
Ui:Köszi a video-ért. :)
A földi légkör porszennyezése miatt látod sokszor nem ezüstszínűnek a Holdat.
Hmmm
Kérdések.
-- A megállapodás után hány óra lenne egy földi nap?
-- 2:30 Azt hiszem, itt picit csaltál az egyszerűség kedvéért. Mindkét oldalon van dagály.
-- Mi dolgozna a giroszkóp hatás ellen, ha nem lenne Holdunk, hogy egy forgó Föld forgástengelye elfordulhasson.
-- Marslakók megehetik, mert sajtból van? És ugye amikor a legvékonyabb, újholdkor lehetne legkönnyebb elvinni?
"Mi dolgozna a giroszkóp hatás ellen, ha nem lenne Holdunk, hogy egy forgó Föld forgástengelye elfordulhasson. "
A Föld forgástengely precessziójának van hozzá egy kis köze, na meg a Nap gravitációjának is.
Idézet a Wikipédiából:
"A földtengely precessziójának magyarázata
A Föld nem gömb alakú, hanem ún. forgási ellipszoid. Egyenlítői átmérője 43 km-rel hosszabb, mint a sarki átmérő. Ebből az eltérésből meghatározható a Föld A lapultságának értéke:
A = (a - b)/a, ahol a az egyenlítői, b a sarki átmérő.
Az egyenlítő a földpálya síkjával 23° 27'-es szöget zár be, az egyenlítői „kidudorodás” így nem a Nap felé irányul. Ennek következtében a Nap forgatónyomatékot fejt ki a „dudorra”, amellyel a földtengelyt igyekszik az ekliptikára merőleges irányba fordítani. Ebben a nagyjából a földpálya síkjában keringő Hold is közrejátszik."
Szóval, ha nem lenne a Hold, mint "forgástengelystabilizátor", akkor a Nap eléggé megrángatná a Föld alakja miatt a forgástengelyét, ezért tudna az elfordulni.
Én arra is kíváncsi lennék hogy mi lenne ha a HOLD közeledne a földhöz egy olyan videó is jó lenne érekelnek az ilyen dolgok
Üdv 2024.07.25. Köszönet 🙏
Éjszakásként szinte mindig látom a holdat, és két nappal előre tudom, hogy telihold lesz (gerinc és bordafájdalmak révén)
Attól fáj a derekad hogy a holdra rávetül a nap fénye vagy sem?
Hát igen, aki szokott KSP-zni az tudja egy mun vagy minus körüli űrállomás amiről fel-le tudsz egy bányászhajóval ércet vinni felére csökkenti a költségeket és a hordozó rakéták méreteit utána. Igen az csak egy játék de elég jó kis űrkutató program, majdnem minden bolygónak van benne légkör nélküli alacsony gravitációs holdja vagy így egy relatív kicsi hajóval is be tudod járni a rendszert mert mindenhol tudsz tankolni annyi detav-t hogy eljuss a következő állomásig.
A Hold eltávolodását kóvető tengely ingadozás - ami kapcsán a jégolvadás és az évszakok stabilitásának elvesztése vetődött fel - azért következne be, mert nincs más holdunk, vagy más bolygók esetén is fellép a tengelyingadozás problémája, melyeknek van(nak) holdja(ik), de azok arányukban nem olyan nagyok, mint számunkara a miénk? Ez szerintem így a földi élet kialakulásának is egy nélkülözhetetlen eleme, ami ilyen együttállás hiányában tovább szükíti az élet máshol való megjelenését. 🤔
Ahogy mondod! A Marsnak hiában van két holdja, túl kicsik, hogy érdemben fixálhassák a forgási tengelyét, így a vörös bolygó forgási tengelye folyamatosan változik. (Természetesen több tízmillió éves időskálán)
Êpp most láttam élőben egy olyan tükröt, amilyennel pontosan mérhető a Hold távolsága. 😊
Érthető, logikus, zseniális videó! 😊
Köszönöm!
Egy másik előadásban a hold eltűnését hírtelen katasztrófák követnék. Az időjárás az óceáni áramlatok és a szelek mind megváltoznának. Ciklonok és kiszámíthatatlan viharok formájában . De mivel a hold nem fog eltünni ez csak elmélet.
Precesszió és nutáció biztos módosulna, de a tengely dőlés szöge miért változna meg? Elég nagy giroszkóp a Föld, ahhoz képest még a sokkal kisebb forgó biciklikerék is jó hatásfokkal tartja a tengely irányát, nem de?
@@istvantorok4819
Egy ideig persze, hogy maradna, de több tízezer év alatt (ami több millió fordulat) már változna a tengely iránya.
A szimulációk szerint, ha a Hold stabilizáló hatását kikapcsoljuk, a Föld tengelye hosszabb távon kaotikusan billegne. Megszűnnének az éghajlati övek és a magasabb rendű élővilág nem is tudott volna kialakulni.
A biciklikerék elég rossz példa, egy forgó kőgolyó (amilyen a Földünk is) sokkal kevésbé stabil önmagában. A Hold nagyon nagy szívességet tesz nekünk.
@@flycorvus Hát a szimulációk nem biztos, hogy 100%-ak szerintem, annyira pontosak, mint a megadott paraméterek és szabályok amiket inputként betolnak a programnak. De van rendes fizikai teszt, ott a Mars, van kettő kicsi kavics körülötte Phobos és Deimos, azokról nem mondhatjuk, hogy nagy hatással vannak a Marsra, oszt vajon az változtatja a tengelye dőlésszőgét? Vagy akármelyik gázóriás, hozzájuk viszonyítva a holdjaik jóval kisebbek. Uránusszal mi a helyzet, nem akar esetleg kiegyenesedni, meg rendes irányba forogni esetleg, nem lett volna ideje erre?
@@istvantorok4819A Marssal pont beletrafáltál, mert igen, annak folyamatosan változik a dőlésszöge.
09:00 A forgó vasmag elmozdulna...
Minden este megnézem a holdat.Egyszerűen imádom.De már a kislányom is.
Viszont had kérdezzem meg hogy a folyókra nincs befolyása?Pl a Dunára és a Tiszára?Ott esetleg cm-t emelkednek?
Persze, a folyókra is hat!
@@urkutatasmagyarul Köszönöm szépen a választ.
De amiket mondasz problémákat az árapály jelenség miatt, az akkor is be fog következni, ha földröl nézne megállapodik a hold egy helyen, nemde ?
@@bobafett7708
Fixálódni fog
Ha eltünne a hold,elmennék feljelentést tenni.😂
Mondjuk, én először Gru-nál kezdeném keresgélni. Ki tudja, hátha megint gonosz lett! 😁
@@netgengszter Neki van már kettő,minek neki még egy?Keressen magának fekete lyukat holdvilágnál.🥴
Szép szelép, de ahogy a jelen helyzet áll.. kb 20 év és megy mindenki a lecsóba. (Ne legyen igazam, de erre tartunk)
Tehát amikor a végső pontra távolodik a Hold és együtt mozog a Földdel, akkor megszűnik az ár-apály mozgása és fixálódik egy ponton?
@@room132studio
A Nap is okoz ár-apály jelenséget a bolygón, de kisebb mértékűt
@@urkutatasmagyarul Ha 1,6 milliard ev mulva nem tudnank befolyasolni a föld es hold közötti tavolsagot en szemely szerint visszajönnek kiserteni az akkori tudosokat. Felteve, hogy akkor meg letezik ertelmes elet a bolygon. :)
1,6 milliárd év múlva egy nap a földön 28 nap lenne? Úgy tudom évente egy milliárdnyi tizedes másodperccel lesz csak rövidebb egy nap.
Úgy tudom hogy a mostani számítások szerint a Föld és a Hold stabilitása csak 8 milliárd év múlva sikerülne, de addigra megszűnik a naprendszer jelenlegi formája.
A Föld kialakulásakor 6 óra volt egy nap, ami a Hold közelsége miatt amikor megszületett drasztikusan kezdett lassulni, és vele a Hold is távolodni. Ha jól tudom ez egyre jobban lassult a távolodással.
Még a dinoszauruszok korában 22 óra volt egy nap. Ami 150-66 millió éve volt. Ez alatt lett most 24 óra. A föld kialakulása számítva 4 milliárd év kellett hogy a 6 órából 24 óra legyen. Nem hinném hogy 1,6 milliárd év elég lenne ahhoz hogy a 24 óràból 672 óra legyen egy nap. Az nagyon drasztikus lenne, vagy én értettem félre valamit.
A Hold keringése gyorsulna, és amikor beállna az egyensúly akkor nem 28 nap, hanem 2-3 nap lenne egy keringés? Lehet, erről még nem hallottam, de akkor nem lenne túl gyors a Hold? :D
Az még pont érdekelt volna, hogy az említett egyensúlyi helyzetben hány óra lenne egy nap? 😅
@@Crocus86
Úgy emlékszem, néhány órával lesz majd hosszabb egy nap
@@urkutatasmagyarul Arról nincs esetleg becslés, hogy amikor a Hold keringése és a Föld forgása szinkronba kerül, akkor a Föld mely részén lesz fixen látható?
@@uandris1Szerintem ezt ilyen időtávlatból lehetetlen megmondani. Túl sok a változó a képletben.
@@urkutatasmagyarul De hát a Hold keringése már most is kb. 28 nap, és egyre lassul. Nem inkább két-három hónapos napokra kell számítani? Vagy hogy van ez?
és ha forogna ? az befolyásolná a bolygót ?
nagyon jó volt ez a rész. ilyen "milenne ha " kategória jöhet nég egy pár száz rész :)
@@gaborszabo5892
Mármint a Hold? Az forog most is, nagyjából 28 nap alatt fordul körbe
@@urkutatasmagyarul ugy értettem ha nem ugyanazt az arcát mutatná nekünk
@@gaborszabo5892
Nem okozna számottevő változást
egy kis vitaindító 🙃. A földnek a forgása nem sabilizálná ki magát annyira, hogy ne kezdjen el a sarkok felé imbolyogni?
@@imi.farkas
A giroszkóp-hatás mindenképp dolgozni fog, anélkül elég lenne néhány fordulat (nap) és felborulna minden.
Így viszont több 10 000 év, mire érezhetően kibillen majd.
Ádám és Éva. Föld és Hold.
Hacsek és Sajó, Lolka és Bolka, Trisztán és Izolda, Árulás és megtorlás, A retteg és a rénája...
Pataky és Mártika..
@@zoltansinka7521 😄
De azért ugye értetted a hasonlatomat?
@@istvanszekely4842
Valamit értettem, de hogy ugyanazt, amit te... Hát legalábbis vannak kétségeim.
Esetleg véletlenül.
@@zoltansinka7521 A becsapódás szimulációja láttán jutott eszembe Éva megalkotása. A történet szerint ugye Ádám oldalbordáját vette ki az Atya és abból formálta meg Évát.
Alfa holdbázis...😊
Költői kérdés… vajon hol leszünk mi (az emberiség) 1,6 milliárd év múlva.
Bennem az merült fel, hogy ugye a hold gravitációja láthatóan mozgatja a vizet. Akkor esetleg a mérlegi mérésekre is hatással van? Mármint arra gondolok, hogy pl. egy eszköz megépétísénél (james webb) néha miligrammokkal kellett számolni. A méréseknél figyelembe veszik, hogy a hold hol áll éppen? Feltételezem, hogy a hold állásától függően a gravitáció vonzása miatt, a mérlegi mérések változhatnak.
A rövid válasz az, hogy nem.
A hosszabb megértéséhez utána kellene nézni a méréstechnológiának, valamint annak, hogy az adott eszköz pontosan hogyan működik. Ez a suliban külön éves tantárgy. A lényeg, hogy nem egzaktan mérjük a testek tömegét, hanem egy viszonyrendszerben erőket mérünk. Mivel a rendszer minden elemére ugyanaz a befolyás hat, így azok kvázi kiegyenlítik egymást.
A másik lényeges (és inkább releváns) tényező, hogy az egymással összemérhető rendszerelemek (Föld, Hold, a Földön található víz mennyisége) esetében jelentkezik kimutatható eredmény. Egy több nagyságrenddel kisebb mért elem esetén a hatás nem lesz ennyire érzékelhető. A mérési közeg (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás, stb.), valamint a mérőeszköz hibahatára sokkal nagyobb befolyással van a mért értékek alakulására.
Az viszont kétségtelen tény, hogy évente kétszer hírtelen megnő a Föld gravitációja, mert Karácsony és Húsvét után mindig többet mutat a mérlegem. XD
@@FenrirVarg
Köszönet a precíz méréstani magyarázatért.
A záró mondatban nagyon szellemesen megemlített időszakosan, mondhatni, majdnem periodikusan elforduló gravitációs anomália jelensége sok ember számára jelent némi "megkönnyebbülést ". 😅
Mi a helyzet a föld vasmagjával? Hogyan változna a föld mágneses mezeje? A folyékony vasmagra ami ugyan magas hömérsékleten már paramágneses, hat a Hold gravutációja. Ezekröl a hatásokról is érdemes lenne szólni.
Tehát, akkor a földrengésekkel is összefüggésben van a Hold. Egyébként ezt szokták vizsgálni? Nyilván nem csak nekem jutott eszembe ez. Lehet a földrengés előrejelzésnél a Holdat is számításba kell venni.
A földi tektonikai mozgások felelnek a földrengések legalább 90 százalékáért, a maradék 10%-nál a vulkanikus tevékenységek felelnek. A Hold szinte kimutathatatlanul alacsony mértékben játszik ebben szerepet. (Több milliárd évvel ezelőtt persze máshogy nézett ki a statisztika!)
@@urkutatasmagyarul Lehet néha ez a pici lökés kell, a hatalmas felgyülemlett feszültséghez. Szóval mindenképp fél szemmel azért ránéznék hol volt éppen a Hold.
A földrengéseket nem lehet előre jelezni.
@@gamesrunin4522 Most még. Szerintem nem lesz mindig így.
🚀
Vajon elhagyjuk egysze a földet, vagy a naprendszert?
Szerencsére az emberek sem tudják el pusztítani a holdat😀
Alfa holdbázis :-P
Nem fogunk létezni, nem hogy több milliárd év múlva, hanem kisebb időtávon sem. Volt egy műsorotok erről, a Fermi paradoxonnal kapcsolatban. Vagy kozmikus katasztrófa, vagy kiírtjuk magunkat 😢
Ha a Hold 4 milliárd évvel ezelőtt mindössze 25000 km távolságban volt a Földtől, akkor annak milyen keringési ideje volt, hogy nem csapódott a Földbe (ellen tudott állni a gravitációnak)? Vagy a Föld gravitációs ereje volt annyival gyengébb?
@@zoltangeramako
Nagyobb volt a keringési sebessége, ami azóta folyamatosan lassult
És még 🐺vérfarkasok sem lennének...🤭
Remek videó mint mindig, köszi! 2029ben érkezik az Aphofis földközelbe, ami keresztezi a hold pályáját is. Azt már kiszámolták hogy a földet nem találja el, de ugye a holdat sem?
Azt sem fogja, legalábbis 2029-ben biztosan nem.
Izgalmas volt. Vajon a Föld melyik oldalán fog stabilizálódni a helyzete? Költözés miatt kérdezem, de komolyan is érdekelne persze, ha kiszámítható.
@@benedekkorondi9932
Ez több, mint másfél milliárd év múlva lesz esedékes, már a kontinensek sem így fognak kinézni, lehetetlen megmondani, hol fog megállapodni
@@urkutatasmagyarul Volt egy ilyen sejtésem. Amúgy meg mindegy is, hisz olyan pici lesz akkorra, hogy nem is nagyon fogjuk látni. melyik oldalra keveredett.
@@benedekkorondi9932
Nem lesz sokkal kisebb, csak néhány százalékkal.
@@urkutatasmagyarulnem konnyited meg a dolgom, a fold melyik reszen kell most ingatlant venni, holdra nezo telekkel?? 😂
Én azt nem értem, hogy amikor a földtől bizonyos távolságba kerülünk ami gondolom jóval kevesebb mint a hold, föld távolság akkor már nem hat ránk a gravitáció és nem esnénk vissza a földre. Namármost a földnek nagyobb a gravitációja mint a holdnak. Akkor hogyan tud a hold gravitációja hatni a földön lévő dolgokra, vízre.?
@@istvanbarcsanits8566
Hogy ne hatna ránk? Mindenhol hat ránk a Föld gravitációja!
@@urkutatasmagyarul Azért gondolom, hogy nem hat ránk, mert mint mondtam egy bizonyos magasság után már nem zuhannánk vissza a földre hanem kirepülnénk a világűrbe. Ebből gondolom hogy ott már nem hat ránk.
@@istvanbarcsanits8566 A Hold gravitációs hatása a Földre kisebb, mint a Föld saját gravitációja, de mivel a gravitáció hatótávolsága végtelen, a Hold gravitációja képes befolyásolni a Földön lévő tárgyakat és különösen a tengervizet. A Föld gravitációja nem szűnik meg egy bizonyos távolság után, hanem csak gyengül, de soha nem válik nullává. A gravitáció egy olyan erő, amely minden tömeggel rendelkező tárgy között hat, és ennek ereje a tárgyak tömegétől és a közöttük lévő távolságtól függ. Isaac Newton gravitációs törvénye szerint két tömeggel rendelkező test között ható gravitációs erő arányos a két test tömegének szorzatával, és fordítottan arányos a távolságuk négyzetével.
Ilyen nincs. Nem repülnénk sehova, ha nincs meghajtásunk. Ha nem lennének más égitestek (csak a Föld), akkor akár több millió km magasra mászhatnánk egy létrán, arról leugorva is visszazuhannánk a bolygóra.
@@urkutatasmagyarul Már értem. Köszi
Erdekes, meg egy ismeretterjeszto musorban sem hallottam arrol, hogy a hold tavolodasa egyszer majd veget er. Ez most meglepett. Utolso infom az volt, hogy egyszer a hold elhagy minket. Tul oreg vagok? 😅
Képtelenség, hogy elhagyjon
Tehát ha jól értem, a Hold úgymond "geostacionárius" lesz? (Tudom hogy nem jól használom a kifejezéseket :D) Ha mondjuk a Hold pont Amerika "felett" állapodik meg, akkor az Európából vagy Ázsiából már soha nem lesz látható? Gondolom az árapály jelenség is megszűnik mivel Földhöz mérten fix pozícióban fog keringeni a hold.
@@z30_HUNGARY
A keringési síkja nem a Föld forgási tengelyére esik, ezért nem lesz pontosan egyhelyben. Egy kis 8-ast fog leírni az égen minden nap ugyanott.
@@urkutatasmagyarul Érthető. Köszi a gyors választ! :D
Engem még az érdekelne hogy amikor egyensúlyba kerül a hold a föld forgásával hány órásra fog nyúlni egy nap?
@@danieltorba3534
Több órával hosszabb lesz, mint most
@@urkutatasmagyarul vajon a szervezetünk evolválódik annyira, hogy hozzászokjon a hosszabb ébrenléthez és alváshoz? vagy máshogy kell majd megoldani? (sajnos mi már nem fogjuk úgyse megtudni a választ erre)
Mivel ez több tízezer év múlva lesz csak esedékes, ezért úgy gondolom, gond nélkül fog igazodni hozzá az emberi szervezet a hosszú idő alatt.
@@cowboy0001 Nem kell ehhez evolúciós ugrás. Csak szokás kérdése.
Én pl anno amikor csak tehettem áttértem a 32 órás "napokra". 24-et ébren voltam, 8-at aludtam.
Nekem ez lenne ma is a kényelmes. Csak sajnos ma már nem tehet meg. :(
@@urkutatasmagyarul azt leszámítva hogy addigra vagy huszonötféleképpen kihalasztjuk majd magunkat
Jól értem, hogy mire a Hold távolodása megáll, addigra a napok hossza több mint 28-szorosára nő?
Addigra fizetésemelést kell kérnem.
Sőt, volt idő, mikor még istenként is tekintettek rá, gyakorlatilag mindenhol.
1,6 milliárd év, szinte már érzem az eljövetelét
Nyakunkon van, az már tuti! :)
zsenialis anyag ❤
Csinálnál videót aról hogy . mennyi idő kell még szerinted, hogy elérjük azt a fejletségi szintet mig tényleg mi uraljuk legalább, a naprendszerünket. Ebben az ütemben amiben most halad a tudomány .
Vagy 500 éven belül, vagy soha!
@@urkutatasmagyarul Akkor azt az 500 évet én megvárom! Az már nem olyan sok...
Már nem sok idő, hisz már tudunk birkavesével Földrengést előjelezni! Fantasztikus, hol tart már a tudomány!
...a gond ezzel az, a térbeli mozgásokat a kozmikus térben a mi csillagunk gravitációs ereje határozza meg... Mi csak lebegünk a kozmikus térben a Nap erőtér hatása után...
De a Nap is zuhan a térben a galaktikus térre ható erők által a Tejútrendszerben az összes csillagával és exobolygókkal, más kozmikus objektumokkal együtt fellépő dinamikával együtt... Erőtér mezők a duális rendszerben - hűvös atermikus sűrűbb anyagi közeg által irányítva, a látható kvantum elemi részecskékből összeállt termikus-anyagi makro kozmoszi objektumokat ...
Olyan érdekes hogy mi is este szeretünk jobban szeretkezni nem pedig fényes nappal este jobb nem tudom mért van lehet köze holdnak is ehez de lehet hülyeség 😊
@@SzendiChannel
Kinek a pap, kinek a paplan!
Köszönöm szépen a videót. Az katasztrófa lenne ha nem lenne Hold. És ha megáll majd egy helyen és a Föld egy oldaláról lehet majd látni, na az is érdekes lesz. Akkor elnyúlik a Föld abba az irányba és nem lesz többé gömb alakú. Lehet akkor lesz majd lapos Föld és akkor a lapsiknak igaza lesz. 😅😢😂😊❤🙏🏻💚👌🛰️🌍
A bolygó torzulása nem lesz nagyobb, mint most, sőt, a Hold távolsága miatt még kisebb lesz.
De képzeld el, milyen klassz lenne, ha a Hold épp a horizont fölött állapodna meg!
@@urkutatasmagyarul Vagy pl pont ott, ahol nyáron van délben a nap.
Minden nap napfogyatkozás lehetne a legmelegebb órákban. ;)
@@0utslder❤
De kúrva nyomasztó belegondolni, mi lesz egy milliárd év múlva, és az, hogy ekkorra már rég senkit nem fog érdekelni mi mindent alkottunk-hagytunk magunk után így 2024-ben.
26 szor hal ki ember szerű lény addigra :)
@@achillesbalogh9559 erről beszéltem.
Ennek nezz utana jobban.
Segíts kérlek, pontosan minek kéne utána néznem? Talán valamilyen hibára buklantál?
@@urkutatasmagyarulszerintem arra gondol, hogy kifelejtetted a zombi nácikat, meg az üreges mesterséges Hold alternatívát. 😃
minek van ott egyálltalán?😊
@@bivajbacsi632
Nélküle talán nem is irogathatnál!
@@urkutatasmagyarul erröl egy kis kutatás után lesz videód?
@@bivajbacsi632
Parancsolj:
th-cam.com/video/dk9VhXF6qG0/w-d-xo.htmlsi=fEp5VScJhgw0X18k
@@urkutatasmagyarul 😍😍 köszönöm szépen!!
🌖🤔🙄😉👍
A hold méltatlanul keves figyelmet kap az életünkben ezert megérdemelte volna a masik szep zenét
Nem a dagály jön, hanem mi megyünk a dagályhoz
Nem értem miből gondolja, hogy ha elolvad az északi sarki jég akkor az vízszint emelkedéshez vezet? A poharamból se folyik ki semmi ha elolvad benne a jégkocka. A déli sark az egy másik kérdés, mert ott van föld is a jég alatt.
A jégkocka, jéghegy úszik a vízen.
A lehűlt víznek nagyobb a térfogata, ezért is roppan szét a fagyasztóba tett vízesüveg.
A jéghegyek jelenlegi víz feletti része ami ha elolvad az az lesz a víztömeg ami globálisan megnöveli az óceánok felszínét. De nemcsak a jéghelyekre kell gondolni, ott van Grönland szintén közel az Északi sarkhoz.
Az Antarktisz okozza a vízszintemelkedést. A déli sarki jég nem a vízben úszik, tehát nem érvényes rá az egyébként igaz jégkockás hasonlat. A déli sarki jég egy szárazföld tetején van, és ha elolvad, belecsorog az óceánba.
Ott a pont, Te tudod jól, éljen a fizika
Nagyon rossz napja lenne
mindanyiunknak.😎🤔
És mi van akkor ha egy éppen elégséges méretű aszteroida leüti a pályáról? Bocs ha hülyeséget kérdezek tök amatőr vagyok de imádom a csatornát
@@zoltanbenko2529
Ahhoz egy közel Hold-méretű égitest kellene, szinte esélytelen, hogy egy ilyen hatalmas égitest cirkáljon Föld-közeli pályán
Köszi a gyors választ.
epekedve varom mindig az uj epizodokat
Évente 4 cm-el távolodik ? Ezt hogy állapították meg, valamelyik űrhajós felvitt egy cca 400 ezer km hosszú mérőszallagot?😂 Azt tudom hogy ott egy tükör erre a célra de ilyen jelentéktelen távolodás is mérhető vele?
Persze! Ez volt az egyik legfontosabb része az Apollo programnak! Eszközünk van azóta is, hogy cm-es pontossággal mérjük a Hold távolságát!
Mikor lesz ufós videó
@@therum3
Milyet szeretnél?
@@urkutatasmagyarul bármi ami érdekes 😁 nem hittem volna hogy megkérdezed, azt hittem kinevetsz xd
De gondolom te nem foglalkozol ilyen ufó észlelős témákkal, szóval nem tudom milyen illene a csatornádra.
én is láttam már egy valamit ami biztos hogy nem ember alkotta volt, és se nem természetes. csillagnak nézet ki, a mérete is annak tűnt, éjszaka volt. fénye volt mint egy csillagnak és olyan távolságban is volt, nem értem miért volt fénye.
A lényeg hogy cikk-cakkosan repült ide-oda villámgyorsan, és eltűnt. volt velem valaki, szóval nem csak én láttam.
Igaz gyerek voltam, ami kicsit hiteltelenné teszi, de mint mondom nem csak én láttam. féltünk is utána, de örülök hogy láttam egy ilyet xd
@@therum3
Hogyan állapítottad meg, hogy olyan messze volt, mint a csillagok?
@@urkutatasmagyarul rosszul fogalmaztam, úgy tűnt mintha egy csillag lenne. Vagy egy repülő. mert távol volt nagyon az biztos. Kb mint egy utasszállító repülőgép olyan magasan lehetett, nem tűnt nagyobbnak a mérete. Szóval ja csak egy pontot láttam, mint amikor nézünk éjszaka egy csillagot.
Jobban belegondolva biztos hogy nem az űrben volt, mert akkor szerintem nem láttuk volna. Inkább a földön belül csak nagyon magasan. Nem volt ismétlődő fény jelzése mint az emberek gépeinek, csak fénye volt mint egy csillagnak.
Egyébként nem értem az ilyen idegeneknek miért van szükségük arra hogy megvilágítva legyen a gépük 😆 sok ufó észlelős videóban is világít az űrhajójuk éjszaka.
@@therum3
És olyan nem jutott eszedbe, hogy egy drón volt? Vagy egy elsodródott sárkány egy leddel az alján, esetleg egy kínai mécses-ballon? Semmi földi dolog, kizárólag egy idegen faj űrhajója a megoldás?
Imádom mikor valaki valójában nem igazán tudd konkrét választ bizonyos dolgokra ezért egy egyszerű de bevált dologhoz fordul a fantáziához és lás csodát már megis született a Hold keletkezése.omg 8:54
mitől nagyobb hülyeség, mint hogy a Hold csak egy hologram, vagy egy idegen űrállomás? :D
Az ár-appály felelős a tektonikai mozgásokért, a föld folyékony magjáért, ugyanis ez az ár-apály erő folyamatosan melegíti az anyagot, illetve megszűnne a földet körülvevő mágneses burok, így a légkört is hamarosan elfújná a nap.
Bakker, még jó, hogy az Agymenőkben nem robbantották fel Zackkel :D
th-cam.com/video/tL1OATdBoY8/w-d-xo.html
Milyen következményei lesznek a földre mikor stabilizálódik a hold?
Teóriák szerint a Holdnak nem is kéne itt lennie! Csak azért van a földön élet mert a Holdat pályára "tették" !Véletlenek nincsenek!...
Nem kéne itt lennie? Ez mit jelent? Mire alapozzák ezt a butaságot?
@@urkutatasmagyarul Túlságosan nagy és a szeizmikus anomáliái is kérdésesek ...kutakodj a neten
@@krujiker
Kutakodtam én eleget, de semmilyen anomáliára nem bukkantam.
és kik?
@@krujikerTúlságosan nagy? 😃 Akkor a Plútó holdjára mit mondanának ezek az áltudósok?
ismét egy szupi Vidi lesz kilonóvából vidi
Ha nem látszódna soha sem a Hold, szerintem én megbolondulnék. Most is sokkal nyűgösebb vagyok Újholdkor. Férfi létemre akkor "menstruálok". :)
Ha 1,6 mrd év múlva a Föld forgási ideje és a Hold keringési ideje meg fog egyezni, akkor mekkora lesz ez az idő? Vagyis milyen hosszú lesz egy földi nap?
Erről eltérő információkat találtam, egyik szerint csak néhány órával lesz hosszabb, más források szerint közel 50 órás lesz egy nap
@@urkutatasmagyarulHa a Föld forgása annyira lelassul, hogy mindig ugyanaz az oldala néz a Hold felé, akkor a mai időfogalmunk szerinti kb. egy hónapig tart majd egy nap a Földön. Vagy inkább tovább, hiszen a Hold távolabb lesz, hosszabb keringési idővel. 1.6 mrd év alatt ide eljutni azért hihetetlenül hangzik.
Nem vagyok fizikus, de gyanítom, hogy félreértettél valamit. Az egyensúly kialakuláshoz biztosan kötöttnek kell lennie a Föld keringésének is?
@@gabortoth4277
Igen, ezt a részt nem értettem, ezért nem is erőltettem a videóban.
@@urkutatasmagyarul Na persze, meg a búbánatos jó édes túróspocsájukat neki! Méghogy 50 órás legyen egy nap?! Így is elég a napi 8 óra meló, nehogy már 16-17 óra legyen már! De képzeld el azokat, akik 24 órás szolgálatot nyomnak, azt majd lesz az 50 óra?! 🤣
Az benne lehetett volna, hogy akkor hány nap lesz egy nap. És mennyi lesz egy év? Nert ugye a Föld is távolodik a Naptól. Évente hány centit? Vagy a Napra még nem tettek tükröt? Amúgy ha a Hold egy darab kő, akkor elég jól megrepeszteni, hogy szétessen. És visszatérve, mi lesz a Napfogyatkozásokkal, ha figyelembe vesszük a Föld-Nap távolságváltozást is, nem csak a Föld-Holdét?
Kedevs barátim! Ügyes és kereső tipus vagy. De azért vannak tévedések. A hold nem ezüst szinben világít. Vaqgy szűrke, vagy szűr4kés fehér, vagy vörös vagy vajszínű. Bocsi..
@@attilasomogyi3882
Sikerült elkapnod a lényeget, örülök! ;)
A szerző, költői képpel illette a Holdat. Kicsit érteni kéne ezt is, de hát kinek mi jutott fejben.
Csak a gondolati játékot folytatva, mi lenne ha két Holdunk lenne?? 😀
Téboly..
Akkor Luke Skywalker már nézegethetné
Az tök jó lenne, mert ha az egyik elromlana, akkor ott lenne a másik tartalékba! Ezért lenne jó, ha két Napunk is lenne! 😉😀
Azon gondolkozott már valaki rajtam kívül, hogy mekkora véletlenek hozták össze, hogy megfigyelhetünk teljes napfogyatkozásokat, mert pont akkora a Hold, pont olyan távol vagyunk a pont akkora Naptól és pont abban az időszakában élünk a Földnek, hogy a megfelelő távolságban van tőlünk a Hold? Teljes képtelenségnek tűnik, megszervezni se lehetett volna jobban. 🤔
😂😂😂😂
Kifejtenéd, röhögős?
😂😂😂😂😂
@@klaudiatavi6018Gondolom az jön le nekik hogy szokásosan aki ilyen dumával jön az egyből egy istenszerű lényre utal, aki ezt az egészet megszervezte.
Igényesebb a videó ha nincs annyi szóismétlés benne de ez az égi kisérőnk olyan modoros, mint a pocaklakó a magzat helyett.
@@martinnagy5788
Épp azért használom a kifejezést, hogy kevesebb legyen a szóismétlés.
Mit akarsz a lényeget vagy azt, hogy majd csend lesz az egész videóban? És majd te találod ki, hogy mi van.
Nessaj nezd meg
Márpedig ha elkezdenek,rajta bányászni, komoly gondok lesznek. Emlékezzetek erre amikor beüt a katasztrófa.
Gond lesz a Holddal? Mire gondolsz?
Én is nagyon feszült vagyok emiatt..
És akkor mi lenne ha a Föld befogna még egy holdat? Akár kisebbet akár nagyobbat?🤔