ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 21 ก.ค. 2024
- A kevésbé ismert harckocsikat bemutató minivideó-sorozat 6. évadának első, nyitó epizódja Japán 3., egyben utolsó páncélvadászát járja körül.
A harckocsi teljes neve 60式自走106mm無反動砲 (60-as típusú önjáró hátrasiklás nélküli löveg), aminek két oka van.
Egyrészt az M40-es löveget hivatalosan 106 mm-esként jelölték, valójában azonban csak 105 mm-es kaliberű volt - erre azért volt szükség, mert már létezett egy másik amerikai 105 mm-es hátrasiklás nélküli löveg (M27), de a két fegyver lőszere nem volt kompatibilis, amit a jelölés egyértelművé tett, másrészt Japánban nem létezett külön páncélvadász kategória, ezért a típust a britekhez hasonlóan hivatalosan önjáró lövegként kezelték és a tüzérséghez sorolták.
0:00 - Előzmények és tervezés
6:06 - Konstrukció
11:09 - Gyártás, harctéri teljesítmény és változatok
14:26 - Értékelés
Tudsz olvasni? Akkor irány az elfnet.hu/
Nem tudsz olvasni? Akkor is, szépek a képek.
Nem is beszélsz magyarul? Akkor van egy jó hírem: most már igen.
A videókról: elfnet.hu/videoink.php - วิทยาศาสตร์และเทคโนโลยี
![S6E2 - 62式 (62-es típus) [PÁNCÉLOS PAKLI]](http://i.ytimg.com/vi/82GRLroVdRk/mqdefault.jpg)
![S6E2 - 62式 (62-es típus) [PÁNCÉLOS PAKLI]](/img/tr.png)
![S5E2 - AMX-13 [PÁNCÉLOS PAKLI]](http://i.ytimg.com/vi/mDbzjyxcroE/mqdefault.jpg)
![[TH] VCT Pacific Stage 2 - Playoffs Lower Bracket Final // PRX vs DRX](http://i.ytimg.com/vi/5HwO1bQyAx4/mqdefault.jpg)
*Egyszer lehetne egy videó valamelyik tankmúzeum kapcsán a részedről. Ha lenne rá idő, pénz, és lehetőség a vírushelyzet miatt akkor elmehetnél valamelyikbe, és készíthetnél onnan bemutató videót.*
*A 731-es alakulat embereit az amcsik vitték magukkal, hogy biofegyvereket tervezzenek. Aztán csak később jöttek rá, hogy a tudásuk messze nem volt elég így feleslegesen adtak nekik amnesztiát a háborús bűneikért. Mellesleg nem régen derült ki az is, hogy könnyen lehet, hogy német oldalról Hans Kammler a német fegyverprogramokért felelős SS tiszt lehet mégsem halt meg, hanem titokban átállt az amcsik oldalára, és az életéért, és a büntetés elkerülése érdekében átadta az amcsik számára megannyi német fejlett jármű, és fegyver terveit, és azok prototípusait amiket a németek elrejtettek.*
WoW! Már hatodik évad? Szépen haladsz :)
1:39 KILŐTÉTEK KENIT SZEMETEK !!!
😂
Nekem is Kenny jut eszembe ha meghallom annak a tanknak a nevét
Hogy a fenébe lőtték ki a lövegpajzsot és a löveget a torony nélkül?
Köszönöm a videót. Nagyon érdekes konstrukció. Az összesítésed alapján jobban jártak volna a japánok is egy terepjáróra rögzített ilyen löveggel. Maga a páncélos gyakorlatilag semmilyen előnyt nem nyújtott (sérülékeny, lassú, kevés lőszerrel). A terepjáró legalább gyorsabb és olcsóbb megoldás volt.
Részben vitatkoznék! A lánctalp terepen jobb (1-0), a személyzet kézifegyverekről és repeszektől védve van (2-0), 2 lövés után olyan porfelhőt csap, hogy ígyis-úgyis el kell hagynia a tüzelőállást, pucolás egy másik fedezéke, ott ráérnek újratölteni, de ez egy jeep-nél is így lenne. (3-1) épp ugyanígy ott sem lenne a gépkocsin több lőszer.
@@balazscsepregi5625 Köszi, hogy megosztottad meglátásod.
A lánctalpas résszel egyet is értenék alapvetően. De ez szerintem csak egy nagy tömegű járműnél lenne előny. Tudtommal nem gyártanak és nem is gyártottak lánctalpas terepjárót és ez nem véletlen. Én úgy gondolom, hogy a tömegkülönbség miatt terepen és azon kívül is verte a jeep ezt a páncélost (esetleg hatalmas sárban nem).
A kézi fegyverek ellen nyújtó védelem nem tudom mennyire lehet szempont. Ha támadásra szeretnék használni a járművet, akkor az ellenséges járműveken lévő nagyobb tűzerejű gépfegyverek mindkét járművet elintéznék (a video alapján). Ha beásott helyről tud meglepetés szerűen támadni, akkor lehet jelentősége talán a védelemnek. Bár ha magányos járműről van szó, az első leadott lövés után úgy is menekülnie kell.
Ha összevetjük a tank plusz gyártási kölzségeit, 3 kezelő az 1 kezelővel szembeni emberveszteséget, és a terepjáróhoz képesti lassúságot és fogyasztási különbséget akkor én tartom azt, hogy nem éri meg ez a tank a ráfordított erőforrásokat. Ez persze a felhasználasi módja is befolyásolná.
@@szeteigergely2259 Egy páncélvadásszal nem támadnak! De a többi rendben van. Az utolsó bekezdés alapján azt mondanám, remek japán lennél, hiszen a végén ők is pont erre jöttek rá! Köszönöm a válaszodat!
Én a következő részre egy T-62-t tippeltem volna (mivel a weboldalon nem találtam róla írást), de az a magasságához képest hosszabb, illetve a lövege is jóval hosszabbnak tűnik. Mivel ez a harckocsi egy T-54-esre hasonlít a legjobban, annak is az egyenes oldalfalú toronnyal ellátott változataihoz(amilyenek a kínai 59-es típusok is), azonban azokat az '50-es évek végén gyártották, és a D-10T-nek a legvégén van a füstelszívó, szemben a képen látható elhelyezéssel, ahol a cső kicsit túllóg raja. Így be kell állnom egy korábbi kommentelő mögé: szerintem is a 62-es típusú kínai könnyű harckocsi lesz a következő rész témája, ugyanis még a futógörgők elhelyezkedése is erre utal.
Akkor ezért nem vonták felelősség alá Hirohintot
Köszönöm
Megvan a hetzer bal sarok 3:03
Kérdés
Videó közben hogy jöhet be egy 1 órás videó mix mint reklám
Hihetetlen hogy valaki így akarja eladni magát (már nem téged szidlak hanem akié a reklám)
Amúgy megint mint mindig jó lett a videó
17:24 Az M60 Ontos neve kísértetiesen hasonlít az Onoszra
hasonlít is rá :D
Következő a type 62 kínai könnyű harckocsi?
Kína : pszt lemasolhatom a leckedet
Szovjet Unió : igen de változtass rajta így Amerika nem gondolja azt hogy én segítettem neked
Érdekes volt egy ennyire ismeretlen tankról is hallani. :) Azért azt hadd kérdezzem meg, hogy harctéri teljesítmény pontozását mi alapján számítod? Mert 5-ből 2 pontot adni egy olyan tanknak, ami jóformán lőport se szagolt, nekem fura.
A bevetésre nem került típusoknál értelemszerűen csak feltételezhetem a végeredményt. A kérdés mindig az, hogy az adott harckocsi a szolgálati ideje alatt hogyan teljesíthetett volna.
A 60-as típus számos problémája miatt alapból 1-est kapott volna, de az előnyei között szerepelt az elfogadható sebesség, a könnyű rejthetőség és az a tény, hogy kis távolságból (elméletileg) képes lett volna megsemmisíteni az ellenséges harckocsikat, de legalábbis rajtuk kívül mindent (pl.: páncélautókat és lánctalpas csapatszállítókat), ugyanakkor a hosszú szolgálati ideje miatt erre egyre kevésbé lett volna képes.
El se hiszem hogy ez a hatodik évad!
Ez a harckocsinegy életképtelen koncepció.
Az előző és ebben a videóban is felfedeztem hogy valahogy oda került egy nem odaillő német páncélvadász. Azt hiszem hogy egy hetzer. Miért vannak ott?
Minden videóban van, ez a kedvenc tankja
Nem tudtam
15:35 1. Kép az mi? Harciszekér?
Made In China 🤣
Azt hittem hogy ilyen hülyeségeket csak a magyarok építenek. ;D
@@Miklos-gq3cc Ez valamilyen referencia akart lenni? Bocsi, de nem értem.
Mi nem érthető? Egy felépítmény nélküli, lehajtható első falú gépjármű. Akkora kormány van, hogy meglep, ha nem veszitek észre. Egy önjáró fegyverplatform!
@@balazscsepregi5625 Köszönöm a tájékoztatást.Utána nézek a szénaszállítóknak.
A hadihajós résznél kimaradt a tengerállóság és az akkori lőtáv kérdése:
- a kis hajótest miatt a bevetési távolság is korlátozottabb volt a többi hajótípusénál
- a kisebb torpedónaszádok nyílt szini bevetése nagyban függött az időjárástól is, mert (leg)kevésbé voltak "tengerállak"
- már az első VH előtt eldőlt, hogy a hajóágyúk célzott tüze messzebb elér, mint a torpedó hatótávolsága, tehát utóbbi, főfegyverként egyre kevésbé volt alkalmazható, mivel ez a távolság fokozatosan nőtt az ágyúk javára a II. VH-ig bezárólag. (nem a mai korról beszélünk!)
A japán háborús bűnösség:
Japán NEM írta alá a svájci egyezményt, így rá nem is vonatkozhatott volna ez (a távol-keleten mindig "másként" háborúztak: a gyakori túlnépesedés miatt (leg)kevésbé számított az emberélet)!
De a győztesek mindent is meghamisíthatnak, elpusztíthatnak, ha akarnak és az ő véleményük lesz a döntő a fel nem tehető kérdésekben is...
A hajós részt lerövidítettem (eredetileg kicsit elkalandoztam a francia Jeune École felé, de ez egy rövid harckocsis videó, úgyhogy ezeket a részeket töröltem).
Az igaz, hogy a torpedók hatótávolsága elmaradt a lövegekétől, ez azonban két dolgot feltételezett: egyrészt az ellenség a nyílt tengeren, nappal harcol jó látási viszonyok mellett és a hatalmas célt mutató ellenséges csatahajókat képesek lesznek eltalálni, azonban számos összecsapás partközelben vagy rossz látási viszonyok között zajlott és az első világháború előtti csatahajók találati aránya még ellenséges csatahajók elleni harcban is katasztrofálisan alacsony volt.
Az olaszok relatív sikeresen használták a MAS torpedóvető motorcsónakjaikat (elég csak a Szent István csatahajóra gondolni) és még a második világháborúban is számos hajó süllyedt el torpedó-találatoktól (amelyek egy részét nem tengeralattjáróról, hanem felszíni hajókról indították), ami számomra arra utal, hogy a torpedóknak volt keresnivalójuk a harctéren.
(a japán Kitakami cirkálóhoz hasonló torpedó-cirkálók nem terjedtek el, de az már egy másik kérdés).
Japán háborús bűnössége:
Azt gondolom, az embertelen bánásmód nevének megfelelően nem egy egyezménytől függ, hanem egyetemes (ugyanúgy, ahogy az emberek részben moralitásuk miatt nem bűnöznek, nem csak a törvények miatt), de ettől függetlenül Japán 1929-ben aláírta a Genfi egyezményt és bár nem ratifikálta, 1942-ben jelezte, hogy követi a korábbi, 1899-es és 1907-es változatokat.
Ha viszont feltételezzük, hogy a japánok semmilyen emberi jogi normát nem követett, az csak úgy működik, ha ezt magukra is kötelezőnek tartották (pl.: a háború végén minden japán háborús bűnös önként öngyilkos lett volna a lakosság egy részével együtt, ez azonban nem történt meg).
"a távol-keleten mindig "másként" háborúztak: a gyakori túlnépesedés miatt (leg)kevésbé számított az emberélet)!"
Ezzel nem értek egyet. Egyrészt az ázsiai háborúk semmivel nem voltak brutálisabban a világ többi részénél), másrészt csak azért, mert például Budapesten nagyobb a népsűrűség, az emberek élete nem ér kevesebbet, mint az Alföldön.
Kína nyugati tartományaiban a mai napig az európai országokhoz mérhető a népsűrűség (így ezt a mondást követve egy emberélet pontosan itt ugyanannyit ér, mint az Egyesült Királyságban vagy Olaszországban), Kína másik fele viszont kis túlzással máig jóformán lakatlan - Csinghaj tartomány népsűrűsége például ma is csak 7,8 fő/négyzetkilométer: Magyarországé 15-ször annyi, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar emberélet sokkal kevesebbet érne (és ezek modern adatok, a második világháború alatt Kína lakossága a mai harmada volt).
"De a győztesek mindent is meghamisíthatnak, elpusztíthatnak, ha akarnak és az ő véleményük lesz a döntő a fel nem tehető kérdésekben is..."
Ez szerintem ellenmondás. Példaként tegyél fel egy fel nem tehető kérdést: ilyen kérdés vagy nem létezik, vagy nem feltehetetlen.
Még ha feltételezzük is, hogy például a második világháború után az amerikaiak minden kapcsolódó adatot megsemmisítettek és az összes szövetséges ország összes emberét elhallgattatták, ez a szintén győztes, de ellenséges Szovjetunió kutatóit nem érintette.
@@Elfnethu
Az elkalandozás törlését fájlalom: nincs ellenvetésem az egész estét betöltő, aktuális devianciák nézőre való ráerőszakolásától mentes, valóban ismeretterjesztő videókkal szemben, sőt...
A videóban a torpedóvető naszádok szerepeltek, mint torpedóindító hajók - összefüggésben a könnyű harckocsikkal, amik uú a nekik szánt (csatadöntő) feladatra való alkalmatlanságuk miatt tűntek el a harcterekről, mert egyre kevesebb terük nyílt a számukra sikeres bevetésekre.
A videóban nem szerepeltek az általam leírt hátrányok a torpedónaszádokról és ezért bátorkodtam, mintegy kiegészítésképp megjegyezni ezeket.
Amit leírtál az igaz, de a videóban nem erről volt szó, ill. ha valóban ennyire jelentős lett volna a torpedó hatása, akkor mindenki csak erre fegyverzi át a haditengerészetét, vagy jóval nagyobb teret enged az ezeket használó járműveinek.
1-1 siker, amiben az elszenvedő fél hibái is vastagon benne vannak, még nem teremt precedenst, ami bárhol, bármikor ráhúzható az adott témakörre!
Szegény japánok és a távol-kelet:
Nagyon európaias a megközelítésed, ezt ők nagyon nem így gondolták - akkoriban semmiképp.
Nem meglepő módon minden "modern" fegyver őse a távol-keletről származik (ágyú, puska, rakéta, biológiai hadviselés, stb.), mert ott BÁRMIT megtettek az ellenfelük legyőzése, elpusztítása érdekében. A harcok sokkal véresebbek és pusztítóbbak voltak, mint európában, már csak a felvonultatott seregek nagyobb létszámából adódóan is.
A távol-kelet fejlettsége (sokkal nagyobb egyéni elnyomással járó diktatúrája) magasabb lélekszámot biztosított a birodalmaiknak, egészen addig, míg a felfedezések által be nem népesítődött az egész bolygó, ami már eleve mindenben nagyobb számokat követelt: nagyobb hadseregek, nagyobb veszteségek.
Ezzel együtt ott is nagyon tisztelték azt, aki vérengzés és - emberéletben is - drága, elhúzódó háborúk helyett stratégiával és taktikával tudott erőt venni az ellenfelein.
Itt fel lehetne hozni a harmincéves háborút is ellenpéldaként, amikor európa lakosságának 1/3-a elpusztult, ami egy kis csetepaténak indult, majd járványokkal és a végére ideológiákkal vastagon átszőtt öldöklésbe csapott át. (A brüsszeli éés hazai, elmebeteg söpredéknek köszönhetően ma már megint egy ilyen esemény előtt állunk...)
Ezzel nem relativizálni szerettem volna, hiszen minden élet számít, még az európai, fehér, heteroszexuálisokéi is.
A győztesek döntenek mindenről:
Sajnos, ma is folyamatosan tombol a diktatúra, hiszen egyes témákat érintő kérdések feltételéért is kirakatpereket varrnak az ember nyakába, miközben a felvonultatható TÉNYEK mindenben a meghurcoltak álláspontját támasztják alá! EZÉRT nem tennék fel egy kérdést, ami választ ad(hat)na számodra (is)!
Tehát, a győztesek ítélnek meg (és ezzel ítéltetnek meg) mindent, így mára lehetetlen tárgyilagosan egy-egy múltbéli eseményt feltárni.
Amíg azokat is meg nem hamisítják, addig valóban a volt szovjetúnió levéltárai tekinthetők mára az egyetlen, valóban hiteles(nek tűnő) forrásnak az európai közelmúltat illetőleg - náluk senki sem AKARTA kutatni a múltat, mert azt már elkészítették addigra és az szintúgy megmásíthatatlan volt, mint most nálunk az, így, akkor még nem is szorultak rá az iratok tartalmának, létezésének megmásítására. (A két, hamisításra nagyon rászoruló múltdarabka - szerencsére - nem esik egybe, ezért is maradhatott fönn az ellenoldalon a másikról az igazság - amíg "hozzáértő" kezek nem nyúltak és nyúlnak ezekhez (is).)
@@quibelezdesaporan6593
"mit leírtál az igaz, de a videóban nem erről volt szó, ill. ha valóban ennyire jelentős lett volna a torpedó hatása, akkor mindenki csak erre fegyverzi át a haditengerészetét, vagy jóval nagyobb teret enged az ezeket használó járműveinek.
1-1 siker, amiben az elszenvedő fél hibái is vastagon benne vannak, még nem teremt precedenst, ami bárhol, bármikor ráhúzható az adott témakörre!"
Akkor most melyik? Vagy néhány siker után mindenki átáll egy új járműtípusra, vagy vannak, akik ennek ellenére megmaradnak a régi rendszer mellett.
A párhuzamot nem a naszádok és a könnyű harckocsik között vontam, hanem a fegyverek között: a torpedóval felszerelt naszádok és a hátrasiklás nélküli löveggel felszerelt mindenféle típussal, ami igaz: a megjelenésüket követően mindkét típusból tucatnyi ország épített különböző variánsokat, később viszont realizálták, hogy azért mégsem annyira sikeres az adott eszköz.
"Nagyon európaias a megközelítésed, ezt ők nagyon nem így gondolták - akkoriban semmiképp.
Nem meglepő módon minden "modern" fegyver őse a távol-keletről származik (ágyú, puska, rakéta, biológiai hadviselés, stb.), mert ott BÁRMIT megtettek az ellenfelük legyőzése, elpusztítása érdekében. A harcok sokkal véresebbek és pusztítóbbak voltak, mint európában, már csak a felvonultatott seregek nagyobb létszámából adódóan is.2
Azt gondolom, hogy ez leegyszerűsítő (és részben nem is igaz). Az kétségtelen, hogy a puskaport a kínaiak találták fel, ezért az erre építő rakéták és ágyúk is tőlük származnak, de Kína egyetlen ország egy hatalmas kontinensen és ahogy kellően kiforrottá váltak az ágyúk, azok az egész világon rövid úton elterjedtek.
A biológiai fegyvereket viszont nem a kínaiak találták fel, azt mások mellett már az ókori görögök is alkalmazták és elképzelhető, hogy előttük az indoeurópai hettiták is.
Azt nem tudom, hogyan mérhető, hogy a harcok mennyivel véresebbek, a hadseregek létszámában viszont nem voltak kiemelkedők: pl.: még a Japán történelem egyik meghatározó eseményében, a Szekigaharai csatában is "csak" két 100-100 ezres haderő vett részt.
Az egyik legnagyobb kínai csata az i.e. 260-as Csangpingi csata volt, 700 ezer fős veszteséggel, de egyrészt ez egy hadjáratot takar (ami 2 évig tartott), másrészt csak az ókori források említik a 700 ezres számot, a modern számítások jóval kisebbek.
Európában hasonlóképpen voltak rendkívül brutális, esetenként hatalmas létszámú csaták.
"A távol-kelet fejlettsége (sokkal nagyobb egyéni elnyomással járó diktatúrája) magasabb lélekszámot biztosított a birodalmaiknak, "
Ezt is megkérdőjelezem: Ázsiában egyedül Kína volt fejlettebb a kora középkori európai birodalmaknál, amelyet technológiai oldalról már a reneszánsz idejére beérték, majd elhagyták őket a nagyhatalmak.
A sokkal nagyobb egyéni elnyomást sem tudom értelmezni: egy ókori, középkori, vagy bármilyen másik kori ázsiai állampolgárnak (például egy kínai, japán, koreai, stb. parasztnak) mennyivel volt rosszabb egy európai jobbágynál vagy közel-keleti rabszolgánál?
A lakosságszám hasonló: a XVIII. század előtt Kína lakossága a 200 millió, a XVI. század előtt a 100 millió főt sem érte el - a népsűrűsége azonos volt az európai országokéval, egyszerűen nagyobb volt a területe (a hasonló méretű, szintén ázsiai India hasonló lakosságot produkált).
Nem akartam hozzászólni ehhez a remek videóhoz (nagyon tetszik a torpedós példa!), de a kommentekből látszik némi zavar. Ez az eszköz egy önjáró páncéltörő fegyverplatform, a hidegháboró elejének koncepciójával. Kb. így képzelem a tervezett bevetést. A támadás (partaszállás!) irányába több, szélességben és mélységben lépcsőzött tüzelőállást készítenek elő. A jármű behajt a FEDEZÉK mögé, nem látszik ki. A lesállásból - viszonylag közelről - váratlanul kiemeli a tornyot, rádurrant a belövővel, ha talált leadja a lövéseket. Torony vissza, nagy gáz, pucolás, hiszen 5 méteres porfelhő jelzi, hol is volt. A következő helyen FEDEZÉKBEN tölt majd vár, lásd fent! Ez egy tipikus VÉDELMI harctevékenység, amilyenre Japán készült. Ettől ez az eszköz nem lesz kiváló, de a fentiek tükrében szerintem elfogadható.
Azzal egyetértek, hogy Japán (hasonlóan Taiwan-hoz) valószínűleg igyekezett volna már a parton megállítani az ellenséget, az említett taktikával azonban több problémám is van.
Egyrészt a járművek alacsony száma miatt egy-egy helyszínen csupán néhány páncélos lett volna jelen (feltételezve, hogy mind a 4 főszigeten állomásoztattak volna egységeket).
A második dolog, hogy bár a fedezék mögül kiemelkedő torony jól hangzik, a tengerparton nem létezik nagyszámú, pontosan 1,5 méter magas, ellenséges tűznek ellenálló fedezék.
Harmadrészt az 1960-as évekre minden hadsereg realizálta, hogy a sikeres támadás kulcsa a haderőnemek közötti együttműködés: a harckocsikat kísérő gyalogság, de különösen a tüzérség és a légierő pedig könnyen elbánhatott a felül nyitott, statikus célponttal.
@@Elfnethu Jajj! Nem akartam megint csörtézni, de lássuk (múltkor is kihoztuk békésen döntetlenre).
1. bekezdés: Nyilván több lépcsőben, már a tengeren elkezdik pusztítani az ellent, azután a partraszállás közben, végül a hídfőből való kitörés után és tovább. Nem mondtam, hogy a parton történő megállításhoz készült az eszköz.
2. bek.: A A termelési adat nem releváns, ennyi volt. A gyártási adat sohasem érv, ipari/gazdasági adat. A páncélelhárítás azonban komlex rendszer, páncéltörő tüzérség csak egy szegmense, ez meg csak az utóbbi egyetlen eleme. (nehézbombázóktól a harckocsiaknákig) A tengerparton és máshol sem létezik pont 1,5 m-es fedezék, ezért azt ÉPÍTIK! Gondolom nem lep meg a műszaki állásépítő szakcsapatok létezése! Másrészről a harckocsikat nem a parton elhelyezett lövegekkel lövik, hanem a partra tüzelőkkel. Nem is beszélve a mélységi elhelyezésről. Biztos vagyok benne, hogy tudod, a leghatékonyabb II. vh-s japán védelem Iwo Jima-nál pont, hogy nem a parton folyt, hanem átszegdelt, hegyes-sziklás olykor erdő-bozótos terepen. Mélyen beásva várták, míg a hadihajoók és a repülők szinte lepucoltak minden, majd a partól benyomuló győzelemittas amerikaiakra csaptak le, 6 hetes csatát produkálva. Ellenséges tűznek szemből ellenálló fedezéket építeni nem nagy trükk, ezért a homlokpáncélzat megintcsak nem releváns!
3. bek.: Ebben minden szóval vitatkozom. Nem a 60-as évek, ez II. vh-s tapasztalat. Ki beszélt támadásról! A páncélosok, gyalogság, tüzérség... ezek nem haderőnemek, hanem fegyvernemek! Felülről pont az általad említett tüzérség és légierő a zárt eszközökkel is elbánik, a felül nyitottság a gyalogság (főként beépített területen) ellen célszerűtlen. A harckocsikat kísérheti gyalogság, de a páncélvadász csapatokat szinte soha! A besorolás alapján ez szerintem az! Mindenhol a világon az önálló páncétörő tartalékok (tehát nem a gyalogsághoz tartozó páncélelhárító fegyverek!) lesállásból végrehajtott tűzrajtaütéssel és rugalmas elszakadással harcoló VÉDEKEZŐ csapatok. Könnyedén elbánhatnak? Ezért álcázzák+tervezik olyan kicsire, amennyire csak lehet. Statikus célpont? De hát ez egy lánctalpas harcjármű, nem egy bunker! Nem egy vontatott löveg!
Első nekifutásra ennyi. De ahogy ismerlek, nem hagyod szó nélkül!
"már a tengeren elkezdik pusztítani az ellent"
Egy partraszállás (különösen a hidegháború alatt) csak akkor lehetett sikeres, ha a támadó jelentős előfölénnyel és legalább részleges légifölénnyel rendelkezett volna, amely viszont ellehetetlenítette volna a tengeren történő támadást.
Japán szigetország; nincsen egyetlen rövid, jól védhető partszakasza, ezért logikus feltételezni, hogy a védőknek nem lettek volna komolyabb kiépített állásaik (esetleg néhány bunker).
Tudom, hogy a japánok a második világháború alatt is azt tervezték, hogy már a parton megállítják az amerikaiakat, de ez már akkor sem sikerült volna: legrosszabb esetben a potenciális ellenség kínaiak a támadás kezdetén nukleáris fegyverekkel lőtték volna a partot (de legalábbis hajóágyúkkal és rakétákkal, ahogy tették azt az amerikaiak), csakhogy a 60-as típusnak nemcsak NBC védelme nem volt, de még a repeszek ellen sem feltétlenül védett.
"2. bek.: A A termelési adat nem releváns, ennyi volt. A gyártási adatot sohasem érv, ipari/gazdasági adat."
Ezzel mások mellett a 100 ezer T-54-es nem értett volna egyet - ha így lenne, minden harckocsiból csak néhányat építenének. Hiába csak "ennyi volt", ha az ellenség azt többszörösen felülmúlta.
A gyakorlat azt mutatja, hogy a hidegháborúban statikus védelemre építeni nem volt túlélhető - az egyetlen kivétel, amikor az arab páncélosok szemből intéztek tömegtámadást az izraeliek ellen, de ott egyrészt az arab országok nem tudtak visszalőni, másrészt a zsidók fejlettebb páncélosokkal rendelkeztek.
A 60-as típusnál a statikus japán vonal kisebb hatótávolságú fegyverekkel próbálta volna megsemmisíteni a mozgó, nagyobb hatótávolságú lövegekkel felszerelt, valószínűleg túlerőben lévő támadókat.
Az irakiak hasonlóval próbálkoztak az Öbölháborúban (bár nagyobb hatótávolságú lövegekkel), aminek az lett az eredménye, hogy közel 100%-os veszteség mellett majdnem 0 amerikai harckocsi tudtak megsemmisíteni.
Az igaz, hogy a harckocsik csak a háború egyetlen eleme, de mivel a Japánok minden harcjárműből kevesebbel rendelkeztek, mint a kínaiak, ez nem segített volna rajtuk, ráadásul a háborúkat az 1960-as, 70-es években is a gyalogság és a páncélosok döntötték el, nem pedig a légierő vagy a haditengerészet.
Az Ivo Dzsima-i csata szerintem nem túl jó példa, mert mi lett az eredménye? A japánok teljesen beásták magukat, de így is az amerikaiaknál 3-szor több halottjuk volt és az amerikaiak győztek, ráadásul Ivo Dzsima védelmét drámai mértékben megerősítették és a sziget domborzata is sokat segített.
A japán főszigetek elleni támadásban sík terepen kellett volna küzdeni, ahol a japánok nem tudták volna, hogy az ellenség hol száll partra, így nem is tudták volna megerősíteni a védelmet.
A haderőnemes problémát nem értem: a szárazföldi haderő egy haderőnem a páncélosokkal, gyalogsággal és tüzérséggel, amihez jön egy másik haderőnem, a légierő. A gyalogság és a páncélosok együttműködését nem kellett feltalálni, mert már a harckocsik legelső bevetésén is együtt használták őket.
Azt nem tudom, mi a 60-as típus: én páncélvadásznak neveztem, de ahogy említettem, a japán rendszerben (legalábbis névleg) nincsenek páncélvadászok. A gond az, hogy ha nem tévedek, a japánok a második világháború alatt kétféle páncélvadászt gyártottak, de egyiket sem vetették be (a főszigetek védelmére visszatartották őket) és élesben a 60-as típust sem használták, ráadásul a japánok hagyományosan szinte semmit nem publikálnak (és amit mégis, azt nem átallanak japánul) ezért semmilyen komolyabb írott anyagot nem olvastam a 60-as típus tervezett bevetéséről.
Páncélvadászokat nagy mennyiségben egyedül a 2. világháborúban vetettek be, ahol viszont az amerikaiak, németek és szovjetek is alkalmazták támadásra, ezért nem gondolnám, hogy kizárólag védekezésre jó.
"lesállásból végrehajtott tűzrajtaütéssel és rugalmas elszakadással harcoló VÉDEKEZŐ csapatok."
Oké, na de a jármű vagy mobil, vagy a partvonalon statikus védelmet alkot: a kettő egyszerre nem megy, márpedig ha az ellenségnek sikerült megvetnie a lábát a parton és hídfőállást kialakítania, akkor onnantól kezdve gyakorlatilag fújhatták.
Az egyetlen hatásos partvédelmet a britek hajtották végre a második világháború alatt, de úgy, hogy a hadihajókkal és repülőgépekkel már a tengeren megállították a támadókat.
Nyilván volt értelme a 60-as típusnak (vagy legalábbis valaki azt gondolta, hogy volt), különben nem építették volna meg, de én nem látom be.
Véleményem szerint csak két járható út volt: vagy rengeteg hasonló kis méretű, olcsó típust gyártanak, amelyek pusztán darabszámukból fakadóan felőrölték volna a támadókat, vagy kevesebb, de jó képességű típust (legalább a kortárs 61-es típusú MBT-t), amelyek képességei felülmúlták a támadók járműveit, de ezzel is csak időt nyerhettek volna addig, amíg az amerikai flotta odaér.
Vagy nem; nem kötelező egyetérteni.
@@Elfnethu Jajj2! Még szerencse, hogy nem kell egyetértenem! :-)
Ahogy öregszel, egyre nehezebben viseled a kritikát! ;-D Én is!
1.bek.:Bár teljesen egyértelmű dolgokat írsz, fals a következtetés. Ezek szerin SOHA nem fordulhat elő csapás inváziós flotta ellen!? Ehhez képes minden tengerparti ország erre készül, víziaknáktól a partvédelmi rakétákon át a gyorsnaszádokig. Persze, hogy a támadó próbálja kiiktatni, persze, hogy a védő próbálja védeni ezt a képességet.
2.bek.:Miután nem jól meghatározható a partraszállási hely, ezért biztos hogy nem építenek ki védelmet??? Ez meg milyen logika!? Minden védelmi terv alapja, az ellenség lehetőségeinek modellezése, ha van valaki, aki tudta, hogy hol és mikor (vízállás) lehet partraszállni, azok pont a japánok. Szerinted nem volt meg a tapasztalatuk a kétlaki műveletekről? De tényleg???
3.bek.:Ha ez igaz lenne, akkor a T-54/55 és a M-4 lenne a világ legjobb harckocsija, a VW bogár meg a legjobb autója, a McD a világ legjobb étterme!!! Merthogy sok van belőle. Azért remélem értékelted a kínai haditengerészet 60-70-es évekbeli harckocsideszant képességét??? Mert azok a rendkívül béna japán vezérkariak nyilván megtették!
4.bek.:? Ezt meg honnan olvastad? Nyilván arra gondolsz, hogy az I.vh-s árokrendszerek ideje lejárt, de pont az általad hivatkozott hidegháborúban komolyan számoltak a kiépített állások nukleáris-hatás csökkentésével. Legfeljebb annyi történt, hogy nem lapáttal 3 hónap alatt, hanem robbantással és gépi munkával órák alatt ássanak be csapatokat és persze megint nem évekre, csak napokra. Amit Irakról írsz, az meg hogy? Japán nem egy sík sivatag? És még ott is sikerült löveggel néhány (tényleg nem sok) szép tűzrajtaütéssel M-1-es levadászni.
5.bek.:Ez a lőtávolság dolgot szerintem úgy értékeld, hogy mellé teszed a célfelületet és felderíthetőséget is. Ezért van esélye egy 0.2 m2-es HSN lövegnek 700 m-es lőtávval egy 3 m2-es hk. 2000 m-es lőtáv ellenében.
6.bek.:De, segített volna rajtuk, hiszen olcsó és szükség esetén még felfuttatható a gyártás, ha elmérgesedni látszik a helyzet. A 60-as 70-es évek háborúinál szerintem mellélőttél. Vietnámi, arab-izraeli, indiai-pakisztáni, iraki-iráni??? Melyiket döntötte (sic!) el a harckocsik és a gyalogság??? Azért sem értelek, mert te magad mondtad - és ebben nincs vitánk - hogy a szakcsapatok, fegyvernemek és haderőnemek összehangolt és koordinált, együttes alkalmazásával lehet sikert elérni.
7.:bek Oké nyertél, az Ivo-Dzsimával odaszúrtál, bár akkor meg inkább Iodzsima! De tied a pont! :-) És hogy mit értek el vele? Időt! Te magad írtad, hogy amerikai segítségre vártak (ami egyébként részben már ott is volt), tehát 1 hónap haladék iszonyúan sokat jelenthetett volna a kínaiak ellenében!
8.bek.:erről fentebb már írtam, még annyit, hogy a terepértékelésen túl ott a FELDERÍTÉS rendszere arra, hogy megtudják, hol is érkeznek. Persze-persze az egyik fél próbálja titkolni, rejteni, átverni, a másik próbálja megszerezni az infót.
9.bek.:Feltalálták csak rosszul! A harckocsik mögé bújva próbálták követni őket. A többi résznél meg mintha valamit nem értenél. Ha a páncélos csoportok gyorsan akarnak áttörni, megkerülni, akkor járművön követi a gyalogság, ha belefut egy páncéltörő rendszerbe, akkor szétbontakozik, kiszáll a gyalogság, majd tüzérségi és harckocsi támogatással megpróbálja felszámolni azt, de a gyalogság sebességével. Erre egy mobil páncélvadász egység elpucol, erre azok visszaszállnak, próbálják a támadás ütemét felgyorsítani egészen addig, míg bele nem futnak a következő elhárítórendszerbe+folyamatosan megspékelve különböző műszaki zárakkal. Ha az országnak van mélysége (nem mint Izrael) akkor ezt okosan nagyon sokáig lehet eljátszani, amíg a megfelelő helyen ki nem épül a szilárd védelem.
10.bek.:Minden szavával egyetértek!!!
11.bek.:De! Hülyék mindig vannak, akik ha lánctalpas, páncélozott, ágyúja van (elég nagy és elég zöld), akkor az tank, tehát Támadás! Egy eszköz csak ritkán teljesít jól, ha a tervezési és alkalmazási elvek ellenére alkalmazzák (könnyűlovasság támadása, jütlandi csatacirkálók, bombázó Me-262, Nimród páncélvadász, stb...)
12.bek.: Ezt is írtam. Azért mert lövésnél fedezékből, állóhelyből tüzel egy harcjármű, attól még nagyon is lehet mozgóvédelem!!! Ez nem vitakérdés.
13.bek.:Megismétlem, nem írtam sehova, hogy a 60-as típus a partvédelem eszköze lenne. Egyetlen sikeres partvédelem??? Marathon, Krím félsziget (1853), Gallipoli, Dieppe, Disznó-öböl?
14.bek:Miután magánvéleménynek titulálod, nem illő vitatkozni vele, igazából nem is lehet. Értem és sok igazságtartalma van, úgy általában egyetértek vele. A lényeg úgy is az hogy, érdemesnek találtál megosztani azt, meg velem is! Köszönöm, ha végigolvastad!
Csak én nem láttam Hetzert a videóba?
3:11 - bal oldalon lent a lábaknál
2:50 -től már látszik a remény... ja nem, a Hetzer:))
@@kurrogh Egyszerűen lusta voltam visszatekerni, hogy honnan kezdődik :D
@@PeffyTM Jobb lustának lenni mint vaknak hogy nem vettem észre.😅
@@PeffyTM nem ellenkezés, pusztán reggeli fáradtság:))
megérte negyed hatig fent lenni
Érdekes elgondolás a hátrasiklást nélkülöző ágyú. Szerintem megoldható lett volna a láng elvezetés és a gyors, belülről, fedezékben történő újratöltés. A páncélvédelem egy vicc. Ha már mindenáron ragaszkodtak egy dilatáló toronyhoz, akkor miért nem tudták a torony páncélzatot megnyújtani, hogy az kiemelés esetén is védelmet nyújtson?
A kicsi lőszerkészlet nem hátrány egy ilyen gyenge tucattank kezdeménynél.
A hátul is pirító ágyú koncepciója a Jeep-en viszont jogosnak tűnik, bár szerintem a Tow rakéta hatékonyabb fejlesztés.
A sértés legkisebb szándéka nélkül, DE: 1. Nem hátrasiklást nélkülöző, hanem hátrasiklás nélküli. 2. Nem koncepció, hanem sorozatgyártású löveg. Mindkét oldalon. (lásd SZPG-9) 3. Hogyan lehetne megoldani a "láng" elvezetését, mármint úgy, hogy az pont ellentétes irányú legyen a kilőtt lövedékkel? 4. Szóval itt lökéshullámról (levegő) és lőpormaradványról van szó, egy Laval fúvókán keresztül. Egyébként a koncepció mindig előkerült már évtizedekkel azelőtt is, ha vagy a szerkezet nem bírná el a visszarúgást (pl. repülőfedélzeti fegyver), vagy ha minden kg számít (légideszant és hegyi lövegek). De részben ilyen elven működik jópár gyalogsági fegyver is (Carl Gustaf, RPG-7). A többivel részint egyetértek, de megjegyezném, hogy az M40 az 50-es, a TOW pedig a 70-es évek terméke, ráadásul az USA-ban pont az előbbi lecserélésére fejlesztették ki az utóbbit. Másrészről a löveg mellett szól az ára, a lőszerár tekintetében pedig még jelentősebb a különbség. Nem mindegy, hogy egy géppuskafészek kilövése 100 vagy 10.000 $! Ráadásul ott a lövegnél a széles lőszerválaszték, úgyhogy nem egyértelmű minden helyzetben a IPTR előnye. Sok országban ezért vegyesen alkalmaz(t)ák. Köszönöm, ha végigolvastad!
@@balazscsepregi5625 Ráadásul nyelvtantanár is van a családban.:P
A láng elvezetése szerintem a cső meghosszabbításával, a toronypáncél hátulján lehetséges lenne, persze egy mozgatható hátsó lövegpajzs alkalmazásával. A töltést pedig a cső oldalán gondoltam kivitelezni, nem pedig hátul. Az egész olyan lett volna, mintha a zárszerkezet hátul egy másik csőben folytatódna, ami kivezet a szabadba a lángokat. Persze akkor sem tökéletes megoldás, hiszen könnyen felgyújthat bármit,+ elárulja a pozícióját is vele a sötétben. Arra is kellett volna valamiféle lángrejtő.
Az ára nem szempont, hiszen csak azért fizetnek, ami működik is. Ha nem volt képes kilőni a lehetséges célpontot, akkor nem ért pénzt, hiszen a halott katona már békeidőben nem fogja kitermelni az árát. Tovább fejlesztés nélkül idejét múlt.
2008-ig üzemeltették? Ez elég optimista hozzáállás volt tőlük.
Ezen fegyver ilyen hosszú ideig tartó alkalmazására egyetlen magyarázat elfogadható szerintem, nem volt jobb. Itt nemcsak a lövegre gondolok, hanem az egész eszközre.
@@istvanszekely4842 Minden családban jól jönne egy nyelvtanár! :-)
Próbálom elképzelni, amit írtál, azt hiszem értem is, (ha jól értem, egyfajta oldalról töltés) valószínűleg próbálkoztak is vele, de miután nem lehet 100%-ban lezárni a tornyot gondolom nem érte meg a fáradságot. A lángrejtő ötletednél annyit, hogy ahogy fent írtam, ez lökéshullám és ponthogy fontos a visszahatása, hogy a löveg helyben maradjon.
A pénz tekintetében nem értünk egyet. A hadseregek végén is egy kis szemüveges aktakukac jegyzetel a kockás füzetébe, mi mennyibe kerül. Végülis a löveg működött, nem volt alkalmatlan, csak utólag tűnik zsákutcának és hát az irányított rakétatechnológia fejlődése szükségtelenné is tette. Igen, a 2008 azért erősen túlzó, egyetértünk! Csakhát lám még japánok sem dobnak ki semmit! A kis szemüveges nem engedte :-)
@@balazscsepregi5625 XD
ez egy futyurutyu tank volt mert tank de nem tank önjárólöveg de nem páncélvadász de mégsem :D
azért az a szekér rajta az ágyúval érdekes látvány lehetett... kitolnak a susnyásból egy guruló löveget ami egy talicskán áll... csodás :D
Az nem egy szekér, hanem egy gépjármű! Csak le van hajtva a teljes műszerfal a kormánnyal együtt, hiszen a hátrafelé kitóduló gáz tönkretenné. Egyébként meg miért nem önjáró löveg, miért nem páncálvadász??? Szerintem pontosan az: egy páncélozott, lánctalpas alvázra telepített, önjáró páncéltörő löveg(ek)= páncélvadász. Szerinetem!
Rohadt sok a reklám ebbe a videóba! Mellesleg dupla reklámok mind! Köszi😡😡😡