Kondenzációs kazán padlófűtéssel - indítás
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 9 ก.ย. 2024
- Egy nagyobb, 160 m2-es, kétszintes házban az alagsorban van a videón látható kazán. A magasföldszinten 5 kör lett kialakítva, az emeleten 3.
Egyelőre marad a hidraulikus váltó.
Érdemi tanácsokat szívesen fogadok.
Üdv az iszap leválasztható miért van a kazán körön?
Fő ágban tettem volna
És szűrővel rendelkező
Verziót. (Víz keménysége ph ellenőrzés)
Ellenőrizze
Az iszapleválasztót nem érdemes a fűtési visszatérőre tenni. A hidrováltó alapvetően törmelék/kosz leválasztás funciót is ellát, ezért is praktikus, hogy a fűtési kör visszatérő "lejjebb" van, mint a kazánköri visszatérő, így a törmelé le tud úszni a hidrováltó aljába.
Amúgy a rendszer végig műanyag csöves + réz idomok + roszdamentes, nem valószínű, hogy érdemi kosz lesz.
Minimális a törmelék, iszap..
Az első pár napnyi üzemelést követően a hidrováltó alá kötött szakaszból kicsapattam kb egy kisujj végi koszt.
A vízkeménységgel egyelőre nem foglalkoztam, de nagyobb rendszereknél rendsszeresen ellenőrzöm az NK-t a bevált akvarisztikai csepegtetős szettel.
Az iszapleválasztó alapvetően a kazánt védi, javaslom, a kazánköri visszatérőn legyen.
Üdvözlöm!
Lenne egy nagyon amatőr kérdésem.
Miért van szükség a hidrováltóra ha 10 fokos veszteséget okoz?
Köszönöm válaszát!
Ez a hónap kérdése. Ahány szakember, annyi az ellentmondás.
Elvileg a kazán szivattyúja is meg tudná hajtani a rendszert, de erre az volt a mondás, hogy hamar kifingana, mert maxra lenne járatva.
A hidrováltón elmegy jó pár fok sajnos, de muszáj betenni a másik szivattyú miatt.
Amúgy 36-37 fokor így is sikerül csiholni az osztókon, ami nem rossz.
@@user-ky3qm2oo1d Ennyire azért nem rejtélyes a dolog. Az viszont szomorú, hogy egyik szakavatott érintett sem akarta/tudta érthetően elmagyarázni az okokat és szempontokat, amik alapján a döntést meg kellett hozni, hogy bekerüljön-e a hidraulikus leválasztó.
Először pl hamar leszögezhetjük, hogy ez a pillanatnyilag éppen 10°C-os különbség nem veszteség:
Két mintavétel történt a videóban:
1. Primer oldal: 45/22°C (ez a maximális teljesítménynek felel meg: 24 kW) 900 kg/h tömegáram.
1. Szekunder oldal: 35/20,7°C (1400 kg/h) -> 24 kW
2. Primer oldal: 45/27°C (szivattyú 100% továbbra is -> 900 kg/h) 18,7 kW
2. Szekunder oldal: 37/25°C (1400 kg/h nem változott) 18,7 kW
Tehát még egyszer: a hidraulikus leválasztó nem okoz veszteséget.
A feladata az eltérő tömegáramú rendszerek illesztése anélkül, hogy a csatlakozó hidraulikai körök ne gyakorolhassanak egymásra negatív hatást. Családi házas léptékben azért kerültek előtérbe, mert a korszerű kondenzációs kazánok égéstér hőcserélője a maximalizált hőátadás miatt víz oldalon szűk járatokkal rendelkezik. Ez pedig azt eredményezi, hogy a tömegáram nem növelhető minden határon túl, mert túl nagy lenne az ellenállás és így a szivattyúzási munka. A másik változás az elmúlt időszakban a sugárzó fűtések elterjedése, amikre a radiátoroknál alkalmazott 10-20°C-os hőfoklépcső helyett az alacsonyabb 5°C-os dT jellemző. (ez pedig nagyobb tömegáramot igényel)
Ezekből adódik, hogy a felületfűtések egy bizonyos kiterjedés felett nem illeszthetők a kondenzációs gázkazánokhoz direktben, mert az azokhoz elvárt tömegáram meghaladja a gázkazánon gazdaságosan (meg persze a fizikailag lehetséges) keringtethető tömegáram szintjét. Viszont, ha a kiadódó felületfűtés tömegáram a kazán szivattyújának létező munkapontja, akkor nincs akadálya annak, hogy padlófűtést önmagában elvigye. Az elvárt dT is általában beállítható paraméter. (ennél a konkrét típusnál 10-30°C között változtatható)
A korszerű gázkazánokban, ahogy ebben is PWM modulált szivattyú van, továbbá a "csúcsrajáratás" teljesen normális üzemállapot, semmilyen kockázatot nem teszünk, ha így működtetjük. Szóval a [kifingós] információ forrása valószínűleg népi hiedelmekből táplálkozik. Javaslom, hogy mérsékelten hallgasson rá.
Ebben a konkrét esetben az épület hőszükséglete és a padlófűtés megvalósult kialakítása lenne meghatározó a kérdésben. A 160 m2 fűtött alapterületre 8 db kör elég szűkre szabott még 20x2-es csővel 300-as osztással is, de ha szigetelt az épület ennek kisebb a jelentősége.
Mindenesetre elhangzott egy 1.7 m3/h, amit ha alapul veszünk, akkor a "hidrováltó" beépítése indokolt volt, amiről a szerelő maga is meggyőződhet, ha fellapozza a kazán telepítői utasításának szivattyú karakterisztikáit és maradék emelőmagasságát tartalmazó fejezetét. Ott látható, hogy típustól függően 0,7-1 m3/h szállításra képes maximum.
A kivitelezést érintő észrevételek - eddig már úgyse olvasott senki más - a következők:
- tágulási tartályt nem kötünk be olyan golyóscsappal, amit akár egy gyerek is el tud zárni. Ebben az esetben van a kazánban is egy, ami ugyan csökkenti kockázatot, de más esetben talán nem lesz.
- a szekunder oldalon elegánsabb és megbízhatóbb módja az üzemeltetésnek, ha egy akár segédenergia nélkül működő termosztatikus keverőszelep, vagy egy háromjáratú motoros keverőszelep állandó vagy időjárásfüggő előremenővel kerül beépítésre a szivattyú elé.
(persze ahhoz, hogy tudjuk mekkora előremenőre lesz szükség a méretezési külső hőmérsékletnél, ahhoz szükséges legalább egy hőszükségletszámítás az épülethez, és ebből következne egy kazán előremenő beállítás, de itt vélhetően nem volt gépész tervező bevonva és a padlófűtés is adottság, így marad a reszelgetés)
- ezek a korszerűtlen de olcsó szivattyúk hosszútávon sok pénzt legombolnak az üzemeltetőjéről, megtisztelhetjük a megrendelőt azzal, hogyha egy gyors egyszerű szorzással kiszámoljuk mennyivel fog kevesebb villamosenergiát fizetni, ha a drágább szivattyút választja, ami negyedannyi energiával végzi ugyanazt a munkát.
- a padlófűtésnél nem az a cél, hogy mindegyiken ugyanakkora tömegáram legyen, hanem, hogy az adott helyiség hőveszteségével egyensúlyt tartó teljesítmény leadható legyen (ezt is a gépész tervező mondja meg jó esetben)
- EPH kiépítését nem érdemes megúszni…
@@iNcOnfusiOn "mérsékelten halgasson rá" végezetű bekezdésig minden világos, és eddig is világos volt. Az utána leírtakkal kapcsolatban inkább egyeztetnünk kellene, ha lenne rá lehetőségem, mert egyrészt vagy tévesek a leírtak, vagy kérdés merül fel a leírtakkal kapcsolatban. Megkérném, írjon emailt vagy telefonszámot, ha szabad ilyet kérnem, és a továbbiakat közvetlenül beszélnénk meg.
Rövid válaszok:
- tágulási tartály golyós csap elzárás kizárt.
- muszáj másik tág.tart. , mert a kazán a háromjáratú szelepen túl oldja csak meg a térfogatmozgást. (HMV esetén ez a fűtés irányába zárt)
- termosztatikus keverőt azért nem látok hasznosnak, mert így is maxra kell járatni a hőmérsékleteket, úgymond nincs mit lekeverni belőle.
- sajnos hőszigetelés nincs a házon, ezért is van maxra járatva a rendszer
- emiatt illetve amiatt is, mert nem ismert a csövezés pontos elhelyezése gondolkodunk klímás rásegítésben a földszinten, illetve az emeleti feljárót mobil zárással látjuk majd el (=függöny), hogy jobb legyen a hőeloszlás, és ne tóduljon minden meleg fel az emeletre.
- az 1,7 l/perc (ha rosszul mondom, elnézést, így helyes)
- tudom jól, hogy a tömegáramokat szabályozni kell, de erre még nem volt időm. Ma/holnap kezdem majd hőmérővel mérni a padlót, és elkezdem a beszabályozást.
- EPH is lesz, egyelőre örültem, hogy van fűtés, és nem fagy szét a ház. A másik rendszeren is megcsináltam, itt is meglesz majd.
- a fűtés köri (szekunder) szivattyúra egyelőre nem találtam jó megoldást, SOS tettük be a kézi vezérlésűt.
@@user-ky3qm2oo1d Írtam emailt a profilban megadott címre.