Vegyestüzelésű kazán huzatigény
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 9 ก.ย. 2024
- Előre is elnézést, ez most tényleg hosszú lett.
Szokásosan javaslom bekapcsolni a feliratokat, amellyekkel pontosítom az elhangzottakat.
A VT huzatigénnyel kapcsolatban nem találtam felhasználóbarát tájékoztatást a neten
Amit sikerült megtudni: kb 20-30 Pa közötti érték szükséges, és kb 3 Pa-s tűréshatárral illene beállítani.
A kérdés: hogyan?
Készülni fog még további videó ebben a témában!
Maximálisan érthető volt minden. Üdv.
Köszönöm
Kedves Richárd super a videó . Dec elején egy spájzban telepítettek nekem egy 38 kw Totya & pufer. Jelenleg használhatatlan 50 fok lehet elérni nem tökéletes fával ... január élejen tervezem átvinni egy nagyobb helyiségben ahol lesz ablak & 150 mm szellőző furat a falon .
Köszönöm!
A spájzban ha nincs ablak, akkor amiatt nem megy feljebb a hőfok, bizony, mert nincs megfelelő frisslevegő pótlás. Ahogy egy másik kolléga az "idősebb" szakikra hivatkozik, jó ökölszámnak tűnik az, hogy amekkora a parázsajtó (primer) ajtó nyílás nyitva, akkora össfelület szükséges a frisslevegő pótlásnak. Ehhez egy résnyire nyitott ablak is elég lehet, lásd nálunk - ez a videón látszik, említem 13:58-nál.
A kémény kürtő kialakításhoz pár ökölszám: a víszintes szakasz lehetőleg ne legyen hosszabb 1 méternél.
A függőleges szakasz vége pedig ne legyen a tetősík szívóterében.
Sikeres és gazdaságos üzemeltetést az új kialakításhoz!
Tiszteletem! Én úgy hallottam egy idős szakitól hogy amekkora a prímer ajtó akkora nyílás kell hogy legyen a pótlevegőnek minimum vagy maximum a duplája.
Üdv!
Logika van benne.
Ökölszabálynak jó.
Mindenesetre én itthon differenciál nyomás mérővel fogom kimérni majd, ahogy a videóban említem.
Készülni fog róla majd újabb videó.
A fenti idős szaki szabályhoz is elengedhetetlen a kürtő fojtó szelep, t.i. erős szeles idő esetén sokkal nagyobb a szívóhatás is.
Egy gyors tisztázó kérdés: ugye "primer" ajtó alatt a parázs (alsó) ajtót érti? Mert hivatalosan az lenne az.
@@user-ky3qm2oo1d igen
@@laszlohaba9795 rendben. Köszönöm!
Szia!
Most cseréltem le a régi márkói kazánomat, ami 20 éven át tette a dolgát de kilyukadt.Maradtam a márkói kazánnál ez már sokkal jobb.
Most azon gondolkodom hogy beépítek a füstcsőbe egy huzatkorlátozót hogy még gazdaságosabban dolgozzon.
Mi a véleményed,?
A kürtőbe érdemes mellék levegő beszívó automatát tenni. Remélem, jol emlékszem a nevére.
Ez egy ügyes kis szerkezet, ami egy kis súllyal billegtet egy légbeeresztő csappantyút.
Ezt kell beállítani a kazánnak megfelelő huzatigény értékre.
Emellé javasolt még egy pillangó szelep is. Ez utóbbi azért hasznos, mert üzem végén lehet zárni vele a kürtőt, és tovább tartja a meleget a kazán
@@user-ky3qm2oo1d Kösz a választ.
Én is így gondolom.👍🏾
Lehet, hogy hülyeség a felvetésem. A laikusabbnál is laikusabb vagyok. Ha jól értem, akkor az se jó, ha túl sok a levegő a kazánházban? Gondolok itt arra, ha teljesen nyitva van egy ablak a kazánházban.
Egyáltalán nem hülyeség a felvetés, sőt!
Megérdemel pár szót!
A kazán leírásokban, egyéb videókban is lehet olvasni, hallani, hogy a "túl erős" huzat által sokkal hamarabb ég le a fa. Ráadásul túlfűtjük a rendszert. Ez egy fontos érv a túl nagy huzat ellen.
Véleményem szerint az a legfontosabb, hogy a minimális frisslevegő pótlást biztosítsuk.
Ha "túl sok" a beérkező frisslevegő, akkor nem feltétlen lesz "túl erős" a huzat. Az erős huzathoz kell, hogy a kémény végénél erős szívóhatás alakuljon ki.
Túl nagy nyílás esetében inkább azt érzem próblémának, hogy feleslegesen hűtjük a kazánházat. (például, ha tárva nyitva hagyjuk az ajtót, ablakot), és már csak intuitív érzés alapján az sem jó, ha a kazánház légtér lehűl és ezt a hűvösebb levegőt szívja be a huhat a tűztérbe.
Sz.sz.v.sz. érdemes belőni az elégséges méretet, és annál nem nagyobbat.
Túl sok huzat nem lehet, mert a kazánon lévő huzatszabályzó korlátoz, ha felfűt a víz, nem?
A felfűtési idő alatt , illetve amikor visszahűl , és közben erős a szél, a huzat is nagyobb. Ez fordítva is igaz, pl tegnap, amikor esős, légmozgás mentes idő volt, és pont hogy nincs elég huzat. Ez utóbbi esetben az alsó huzatszabályzó autómatát érdemes magasabb hőfokra állítani
Privátban lehet keresni Totya kazán kérdésekkel?
Persze. Emailen jöhet
Melléklevegős huzatszabályzó, pl. Darco, sok problémát megold, kisimul a huzat a beállított értékre.
Egyik videóban beszélek erről. De idén nem bajlódtam vele. Manuálisan jól be tudjuk állítani egyelőre
az én kazánomnak ezt írja a könyve huzatigény 30Pa, min. 8m magas kémény kell. Helyesebben 8m helyettesítő egyenes csőszakasz. th-cam.com/video/A6LlY3OdiEU/w-d-xo.html így igaz, most ne kerüljük az elméletet, azért nem lesz kisebb a huzat, mert a nyomáskülönbség nem függ a keresztmetszettől, számítási képletben sincs.
Igyekeztem értelmezni az észrevételét.
A huzat alapvetően az atmoszférikus és a kazánházban lévő nyomás állapotok különbségéből ered.
Minél nagyobb a nyomás különbség, annál nagyobb a huzat.
Minél kisebb a két légtér közötti szabab felület átmérője illetve minél hosszabb a cső, annál erősebben érezhető a huzat, KIVÉVE, ha a csövön már túl nagy a légsebesség. A Reynolds féle elmélet alapján túl nagy légsebesség esetén a lamináris áramás turbulenssé válik. (hu.wikipedia.org/wiki/Reynolds-szám)
A cső ellenállása függ a keresztmetszettől, a hosszától.
A túl rövid cső gyengíti a légsebességet a tűztéren keresztül, de a túl hosszú cső is!
A gyártóknak bizonyára vannak erre ökölszámaik (lásd az említett 8 méteres magasság), de emellett mindenféleképpen érdemes egyszer meg is mérni, tényleg megvalósul-e a megfelelő huzat a szükséges teljesítmény elérése érdekében.
Fontos, hogy a szükséges légmennyiség a megfelelő helyre koncentrálódjon és ehhez megfelelő légsebesség társuljon.
Ez egy sokrétű, szofiszikált témakör.
És akkor még nem is említettem a deremdt kéményben kialakuló légdugót...
Illetve még egy kiegészítés:
A kemény vége ha a tetősík feletti szívótérben van,az is zavart okozhat.
@@user-ky3qm2oo1d jelen esetben a "huzat" mint kéményre vonatkozó jellemző (hu.wikipedia.org/wiki/Huzat) a nyomáskülönbség ez a keresztmetszettől független, amit "érzünk" az a térfogatáram, ami a huzat miatt tud kialakulni. Csővezetékekben áramló közegeknél a Reynolds szám folyadékokra alkalmazható, mivel a gázoknak töredéke a sűrűségük és a dinamikai viszkozitásuk a folyadékokhoz képes. A "kémény vége" : erre azt írja a műszaki irányelv, minimum 0,4 m a gerinctől www.katasztrofavedelem.hu/application/uploads/documents/2022-12/80232.pdf akkor most melyik ?
@@karolytoth7735
Köszönöm a szakmai érdeklődést!
A huzat függ a keresztmetszettől és a kémény anyagának felületétől valamint a kürtőben (kéményben) fellépő légsebességtől (áramlási sebességtől).
(Csupán érdekességként: az érezhető huzat határa levegő esetén a hőmérséklettől függően 0,2-0,25 m/s (!) - ez nagyon csekély szám, de a bőrön már lehet érezni)
A huzat alapvetően nyomáskülönbség okán fellépő áramló közeg, gáz halmazállapotú fluidum érzete. (nevezhetjük tömegáramnak, légtechnikában inkább a térfogatáram a bevett kifejezés)
A Reynolds szám ugyanúgy érvényes gáz halmazállapotú áramló közegekre, mint folyadékokra. (áramló közeg/fluidum = folyékony vagy gáz halmazállapotú anyag)
Gázok esetében (ugyanúgy, mint folydékok esetében) a légsebesség növekedésével a nő a viszkozitási erő (remélem, jól fogalmazok: a viszokzitás, mint belső surlódási ellenállás hatására fellépő nyíró erőre gondolok egész pontosan), illetve a cső szélénél hatványozottan megnő a nyíró erő és itt már a felületi surlódási ellenállás is fellép, és a lamináris áramlás turbulenssé válik, az ellenállás nő, a nyomásesés szintén nő, azaz a kezdeti nyomáskülönbség nehezebben tud kiegyenlítődni, kisebb lesz a huzat.
(légtechnikában ez ~5 m/s felett áll fenn. Ekkor jelentősen megnő a nyomásesés és zajossá válik a közegáramlás)
Az átmérő növelésével a kezdeti nyomáskülönbség gyorsabban, hamarabb tud kiegyenlítődni, a huzatigény eredeti száma (20-30 Pa) csökken, így nem lesz megfelelő fluidum térfogatáram, nem lesz elég a huzat.
A kémény záróelemének helyére pedig a szívótér pontos meghaározása az alap. A szívótér határa nem a taréj síkja! Az említett katasztrófavédelmi előírás, csupán egy ökölszám.
Emiatt adott esetben szívótéren kívül eshet olyan kémény vég is, ami a taréj alatt helyezkedik el, ha víszintesen megfelelő távolságban van a taréjtól. És itt nagyon sok függ az uralkodó széliránytól (1), illetve a szél erőségétől (2), a környezeti domborzati viszonyoktól. (3)
1. Alapvető kérdés: uralkodó széliránynak megfelelő oldalon van-e a kémény?
2. minél erősebb a szél, annél feljebb tolódik a szívótér határa
3. ha van a közelben magasabb domb vagy épület, akkor pedig előfordulhat, hogy az egész épület egy nagy szívótérben van, ahol folyamatosan csak turbulensek az áramlatok.
A fent leírtakból látható, hogy ez egy sokrétű kérdéskör.
Tapasztalataim szerint az épületgépészeten belül sem foglalkoznak megfelelő mélységben a légtechnikával, és ez igaz a VT tüzeléstechnika egyik alapfeltételére a huzatigényre is.
Véleményem szerint a kivitelezést/kialakítást közvetlenül követő pontos műszeres mérés és a kürtőre tehető automata huzatkorlátozó tud megfelelő megoldást nyújtani a kazán teljesítmény optimalizálására és ezéltal gazdaságos (azaz tüzelőanyag kímélő) üzemeltetésre.
A fenti leírtakban igyekeztem nem összekavarni olyan alapfogalmakat, mint:
levegő, gáz, közeg, fluidum, stb., amik nem ugyanazok!
@@user-ky3qm2oo1d Igazánból én csak a gépésztechnikumban tanultakra tudok támaszkodni, nekem csővezetékben áramló folyadéknál tanítottak Reynolds számot, csővezetékekben áramló gázok (összenyomható közeg pontosan) az egyesített gáztörvényt és társait.
Eredetileg a differenciál nyomásmérőről volt szó, ha valaki kíváncsi rá milyen a valóságban, egy légtechnikai gépen.
th-cam.com/video/JOilhF9jLLA/w-d-xo.html
th-cam.com/video/Wv2DrNJOAfY/w-d-xo.html
Illetve az épületgépészetben minden áramlás turbulens, a videón egy differenciál nyomástávadó látható, és a vastag csövek rezegnek
th-cam.com/video/PiF0NFIMyCk/w-d-xo.html
@@karolytoth7735 Korábban telepítettünk differenciál nyomásmérőt egy műtőhöz, ami jeladóként funkcionált és a túlnyomás fenntartás automatikus szabályzásához adott 0-10 V-os jelet egy frekvenciaváltóval vezérelt venilátornak.
Azzal viszont nem értek egyet, hogy minden áramlás turbulens.
A légtechnikában 5 m/s alatti légcsatornában mért légsebesség alatt minimális a turbulencia, inkább lamináris az áramlás.
Illetve steril vagy pormentes környezetben HEPA szűrők esetén alkalmazzuk a rendkívül lassú légáramoltatást, amely nagy felületen keresztül tud lamináris áramlást kialakítani.
Üdv nem a nyomást kéne feszegetni hanem a légsebeség oldaláról kéne közelíteni jobban lehetne mérni kezelni
Ez ennél szofisztikáltabb téma.
2 éve egy kórházi projektben részletekbe menően foglalkoztam a differenciál nyomás igényhez megfelelő légmennyiség számítással. A feladat az volt, hogy a légmennyiségek beszabályozásával túlnyomásos állapotot alakítsunk ki műtő és előkészítő helyiségekben. A rendelkezésre álló szabad felület (átmérő) ismeretében légsebességet mérve lehet légmennyiséget kalkulálni.
Véleményem szerint nem ez az egyszerűbb módszer.
Nyomáskülönbség mérővel viszonylag egyszerűen megoldható a feladat, nem kell külön matekozni.
Ami viszont egy praktikus dolog, és észrevétele emiatt hasznos, az az hogy amikor már kialakult a megfelelő beállítás a VT-n a huzatigénynek megfelelően, és ekkor mérnénk majd légsebességet a légáramlások útjában, az kiváló referencia lehet.
Általánosságban igaz, hogy légsebességet egyszerűbb mérni, mint differenciál nyomást. Az előbbihez csupán a műszer kell, az utóbbihoz a csöveket kell ide-oda dugdosni.
Illetve érdemes tudni, hogy bizonyos műszerek (nem a hődrótosak, hanem a pitot csövesek) a statikus és a dinamikus nyomás különgség alapján mérnek légsebességet.
Ehhez kapcsolódó hasznos cikk:
airmonitor.hu/pitot-cso-mukodese/
Most kifejezetten erős szél jár.
Ilyenkor még erősebb a huzat.
th-cam.com/video/hzlyUP7cH9E/w-d-xo.html
Nemtudom szembejötte már ez a videó, 4 percnél mondja el h az ő kazánjukhoz 15 pa kell legyen a huzat mértéke!! Lehet haszontalan épp ide, amit bemutat "huzattöbbletlégbeejtőt" 😁 az inkább ami érdekes volt számomra!! Talán másnak is mond valamivel hasznosat is! 😉
Tetszik hogy feszegeted az olyan dolgokat amik nemnagyon elérhető tartalmak!! Csak így tovább! 😉✌️👌
Valószínűleg láttam ezt a videót. Az biztos, hogy a manuszt már láttam.
Egyből az elején marha jó ebben a gyártmányban, hogy a másodlagos huzatszabályzót is automatika szabályozza a lánccal.
Most hallgatom. Pont 4:51-nél mondja, amit az imént írtam egy kollégának, hogy nem jó a nagy huzat!
A szélviszonyokat is említi, ezt is az imént írtam le egy másik válaszban.
Az a bizonyos huzatkorlátozó nagyon hasznos!!!
Tökéletesen pontosan a manusz is fújkál, azzal próbálja demonstrálni, milyen nüansznyi a 15 Pa. Erre utalok én is a videóban, amikor azt említem, hogy "fújkálom a kezem".
Utánajárok ennek az automata huzatkorlátozónak!
Kétség nem fér hozzá, ez egy eszméletlen fontos pontja a hatékony (gazdaságos) VT üzemeltetésnek, amit kishazánkban teljesen figyelmen kívül hagynak, és nagyon kevesen foglalkoznak vele.
A videón látható előadás anyag elérhető itt:
1drv.ms/b/s!AnopDMWEU9sQg7FXsBjAoZ5_cs-0Ig?e=xi40hG
VÉgignéztem a videót.
Van TH-cam csatornájuk is.
Csak javasolni tudom:
Unical név alatt fut a csatorna is.
Érdemes feliratkozni
Befolyásol ,ha van egy másik kémény is .A régi gáz kazán kéménye van egymás mellet . Szerintem ott inkább kifelé megy a levegő .
Ezt így láttatlanban nem fogom tudni megmondani.
Szszvsz (azaz szerény szakmai véleményem szerint), szerencsésebb a frisslevegő pótlást a kazánnal "egy szinten" megoldani.
Valószínűleg az ex-kéményen is pótlódik levegő, de mivel a meleg valószínűleg azon is távozik, nem hatékony levegőpótlás céljából.
Egy kis darab papírzsebkendővel lehet ellenőrizni, van-e huzat a régi keményen visszafelé.