Haribol! 🙏🧡Most jutottam oda, hogy hullámokban, de még nem teljesen el tudom engedni a kötőerőket! Olyan szép ott középen, minden olyan könnyű, finom, és persze a szeretet! 😁
Szia! Köszönöm, ez az előadás annyira sok gondolatot hoz felszínre, hogy legalább még egyszer meg kell néznem. Addig emésztem.😯 Én ezidáig úgy tekintettem magamra, mint egy nagy kavics, aki a Duna medrében csücsül, aztán majd a víz sodrása mindent odahoz hozzám, amire szükségem van. És pont akkor, amikor kell. Tehát a szabad akaratot eleve elvetettem. Érdekes dolgokat mondtál, más megvilágításba helyezve a "nagy elveket".
ismét egy izgalmas téma, imádom ezeket az előadásokat. :) nem tudok elég hálás lenni a tanítóidnak és azok tanítóinak, annak a rengeteg embernek, akik évezredeken keresztül fáradoztak azon, hogy ezt a kincset, amit Védákként emlegetünk megőrizzék nekünk. És persze neked, hogy fáradozol azon, hogy átadj belőle nekünk is. ez valóban csodálatos szolgálat! :) A szabad akarat és a karma, ez szerintem csak látszólag ellentmondásos dolog. talán azért nem értjük sokan (vagy éppen félreértjük), mert ugyan belekóstoltunk már a Hinduizmusba, szeretjük, szeretnénk elfogadni, a magunkénak érezni, de tudat alatt még mindig két kézzel kapaszkodunk az anyagi világba. azt mondjuk, hogy hiszünk a lélekvándorlásban, de valójában tudat alatt mégis az van bennünk, hogy ez a mostani életünk van és ez miért ilyen igazságtalan velünk, és a karma akadályozza a szabad akaratunkat. viszont, ha hátrébb lépnénk kettőt és nagyobb távlatból figyelnénk a dolgot, akkor rájönnénk, hogy ez nem igaz. a karmát valójában a szabad akarat vezérli. hiszen a tetteink, amikről mi magunk döntöttünk hozzák létre, építik fel a karmát. a karmát nem kisorsolják nekünk, hogy "nesze, ebben az életben ez lesz a karmád", hanem mi magunk állítjuk elő. vagy tudatosan vagy tudattalanul. egy egyszerű példa: felépítettem a házamat és abban élek. ez az életterem, a karmám. ez az életterem nem azért olyan amilyen, mert "így kaptam azt' kész", hanem mert én ilyenre építettem az előző napokban. a karmám azért ilyen, mert ilyenné építettem az előző életeimben SZABAD DÖNTÉSEK SORÁN. ha buta döntéseket hoztam a ház építésekor, például tegnapelőtt egy radiátor helyett hármat építettem be a szobába, tegnap meg rosszul állítottam be a hőfokot a kazánon, akkor most nem azért ülök a 40 fokos szobában és izzadok, mint a ló, mert ezt a szobát én így kaptam, hanem ezért, mert ÉN ilyenné tettem. ugyanígy a karmám sem azért olyan amilyen, mert a Legfelsőbb direkt pikkel rám és rossz karmát adott nekem, hogy szívasson, hanem mert az előző életeimben meghozott döntések ezt hozták. DE továbbra is adott a szabad akarat, hogy változtathassak a dolgokon. dönthetek úgy, hogy nem változtatok semmin. akkor holnap is és holnap után is ugyanabban a 40 fokos szobában ülök majd, amíg ahelyett, hogy változtatni próbálnék, inkább szidom az Istent, szidom az életet, a sorsot, a gazdagokat, a szegényeket, mindenkit, mert izzadok a szobában. ha nem oldom meg, a probléma nem fog megszűnni, újra és újra abba a szituációba születek meg, amíg nem változtatok a karmámon. ha buta döntést hozok, mondjuk felszerelek még egy negyedik radiátort is, akkor holnap már egy 45 fokos szobában ülök és úgy szidok mindenki mást, miközben pont én tehetek róla, hogy még rosszabb lett a helyzetem. hozhatok látszólag jó döntéseket is, mondjuk kinyitom az ablakot és beáramlik a hideg levegő, hirtelen lehűl a szoba, de utólag kiderülhet, hogy nem ez volt a legjobb megoldás, mert így meg másnapra megfáztam a hirtelen beáramló fagyos levegőtől. ugyanígy lehet, hogy próbálok megfelelő módon élni, mégsem lépek nagyot előre a következő életemben, mert ugyan jámbor voltam, de tudatlanságomban sok hibát is elkövettem ebben az életemben. és persze megtalálhatom a jó döntést is, mondjuk letekerem a termosztátot, ezáltal szép fokozatosan hűl le a szoba és holnap már egy kellemes szobában boldogan ébredek. nagyjából így látom én a dolgot. a szabad akarat hozza létre és irányítja a karmát, nem pedig fordítva. a karma nem ok, hanem okozat. pillanatnyi állapotra lehet gátló vagy segítő hatással (egy bizonyos életben lehet gát) , de összességében, az anyagi világban leélt életeink összességében nem gátolja a szabad akaratot, csak értékeli azt. de FONTOS hozzátennem, hogy ez CSAK EGY VÉLEMÉNY ÉS NEM EGY MEGALAPOZOTT, BIZONYÍTOTT TUDÁS. kéretik eként kezelni a leírtakat. mindössze az én véleményem. az is lehet, hogy mire ezt végigírtam, addigra az egész lelki világ zeng Krishna nevetésétől, hogy hogyan tudott ez a srác egy lendületből ennyi butaságot összeírni. :D ha netán így van, akkor elnézést azoktól, akiket netán tévútra viszek ezzel.
Kedves, Attila, köszönöm, hogy nézed a videókat. Szép a szerénység, de ne aggódj, teljesen helyes, amit írtál. Egyéniségek vagyunk, mindenki más-más példát hoz, hogy a lényeget kiemelje. Nagyon tetszett pl. az a megfogalmazásod: "a karmát nem kisorsolják", azt mi magunk vonzzuk be. Ezt a kifejezést, ha megengeded, használni is fogom. Így most rátérek arra, amit Csaitanja Maháprabhu üzent nekünk: legyetek mindannyian guruk. Adjátok át azt, amit megtanultatok, és megértettetek, ha az megegyezik a Bhagavad-gítá és a többi szentírás tanításával. Tehát szűkebb környezetedben te is add át azoknak, akik elég fogékonyak rá, akik igénylik, meghallgatják, mert az emberek szenvednek. Csakis a tudás segíthet. Az az első lépés: megtudni, ki vagyok, miért vagyok itt, mi a feladatom. Ehhez kívánok lelkes odaadó szolgálatot.
@@Hinduizmus-sanatana-dharma nagyon szépen köszönöm a választ! igazán nem szeretnék visszaélni a türelmeddel, de lenne még egy kérdésem, ami szerintem érdekes felvetés és közvetve kapcsolódik a szabad akarat témaköréhez. az egyik videóban hallottam (illetve talán olvastam is már valahol), hogy a lélek, ha egyszer eljut a lelki világba és ott szolgálhatja a Legfelsőbbet, akkor onnantól már soha többé nem eshet vissza az anyagi világba. Ez kétértelmű lehet, nem kerülhet ki, ha nem akarja (tehát semmi sem kényszerítheti arra, hogy akarata ellenére elhagyja a lelki világot) vagy ha akarja sem hagyhatja el többé. Arra gondolok, hogy bár "odaát" tökéletesség uralkodik és boldogság, de tudjuk, hogy a lélek bizony nyughatatlan. És egy idő után a tökéletesség sem tűnik már jónak, csak ha időnként belekóstolhatunk abban, hogy milyen a tökéletlenség. Akkor tudjuk igazán értékelni a jót, ha időnként megtapasztaljuk a rosszat is. Tehát úgy gondolom, hogy időnként a, mondjuk úgy "belefásult" lélek, ha úgy akarja elindulhat és újra megmerítkezhet az anyagi világban, hogy megtapasztalja milyen a tökéletesség nélkül létezni. Ilyenkor kerül el a két világ mezsgyéjére, ahol kivárja a sorát, hogy átléphessen az anyagi világba. Ez logikusnak tűnne és sok mindent megmagyarázna, például, hogy honnan is érkeznek a lelkek. És persze ez része a szabad akaratnak. Nos ez érdekelne, hogy vajon lehetséges ez a verzió vagy egyértelműen semmilyen körülmények közt sem térhet már vissza a lélek?
@@attilanothof2799 Fontos kérdést feszegetsz. A lélek a lelki világbólesik az anyagi világba, de nem a Legfelsőbb közvetlen társaságából. Onnan valóban nem lehet visszaesni, mi volna az egésznek értelme, ha lezuhanhatnánk? A lélek a brahmadzsjótiból zuhan az anyagi világba. Az végülis lelki világ, de nem a legfelsőbb hajléka. A Legfelsőbb társaságában sosem lehet belefásulni, hiszen egyre növekvő boldogságot jelent.
@@Hinduizmus-sanatana-dharma "egyre növekvő boldogságot jelent" akkor ez egy kulcsgondolat, ez nem volt meg nálam és így már az a logikus, amit te írsz és az a logikátlan, amit én gondoltam. én úgy véltem, hogy ez egy állandó, változatlan állapot, amibe bele lehetne fásulni. így viszont érthető, hiszen ez valójában egy folyamatos változás is egyben, ráadásul folyamatos pozitív irányú változás. sőt, így akkor akár még az is feltételezhető, hogy a lélekben egyre csak növekszik a vágyakozás ennek a folyamatnak a megélésére és még véletlenül sem a "visszafejlődésre" vágyik. köszönöm, hogy helyre tetted ezt a dolgot!
Haribol. A sanchitta karmánk a lelki tettekkel megváltoztathatóak? Mármint attól, hogy valakinek vannak jó vagy rossz sanchitta (felhalmozott) karmái a jelenlegi tettei ezeket akár semmissé is teheti, mielőtt ez prarabda karmává érik? Vagy mindenképp meg kell élnie ezeket a visszahatásokat? Előre is köszönöm a választ. Hare Krisna. 🙏🏼
Hari bol :) köszönöm kérésed. Igen, akár az is lehetséges, hogy lelki tettekkel felégetjük a sanchita karmánkat. de csak akkor, ha a lelki törekvés 100%-os. Különben, azonnal vissza is szerezzük. Vagyis. mi értelme az elefánfürdőjének, ha utána újra meghempereg a porban?
Hinduizmus Nagyon köszönöm a választ. Nagy igazság. Hare Krisna. 🙏🏼 A Bhagavad-Gītaban már meg is találtam az erről szóló verset: „Hagyj fel a vallás minden változatával, s hódolj meg egyedül Énelőttem! Én megszabadítalak minden bűnös visszahatástól, ne félj!” Bhagavad-Gita 18.66
Tisztelt Leveles Zoltán! Egy nagyon fontos kérdésem lenne számomra és talán mások számára is. Attila Nothof kérdésével kapcsolatban: Mikyen referenciát tud mondani, mire alapozta a válaszát? Pl. a legfelsőbb szintről nem lehet visszajönni és például ott folyamatos 'egyre növekvő boldogság' van, nincs értelme visszatérni. Nos pl. ezekre szeretném a referenciát. Ez egy elég konkrét és fontos téma, nyilván van rá megfelelő, egyértelmű és hiteles referencia.
Köszönöm megtisztelő kérdésed. A Bhagavad gítá verse az egyik legfontosabb referencia. a 8. fejezet 15.verse. Itt keress rá: www.prabhupada-books.de/translations/gita-hungarian/Az_Eredeti_Bhagavad-gita_1981_Bhaktivedanta_Swami_Prabhupada.pdf Sokszor van utalás arra vonatkozóan, hogy a lélek a lelki világból zuhan alá. ez igaz. De nem Krsna közvetlen táraságából, nem Gólókáról. Az ide vonatkozó, lélek eredetének részleteit itt olvashatod: bharata.hu/elmelet/honnan-szarmazik-a-lelek/ Remélem, segíteni tudtam.
Tisztelt Leveles Zoltán! Köszönöm válaszát. Nem volt teljes, de elég és megfelelő volt számomra. Kérdésem nem éppen a mindennapi életünket érintette, de a válasz motívált, hogy a régen olvasott Gitát elővegyem. :)
Én a "szabad akarat" kérdését nem érzem tisztázottnak, és ez engem egy kissé zavar. th-cam.com/video/lqpISfLCsF4/w-d-xo.html th-cam.com/video/3uaUxfsvu9A/w-d-xo.html
van hozzá szabad akaratod, hogy zavarjon :) A Gítá tanítása szerint teljes szabad akaratunk van abban, hogy az élvezet mellet, vagy a Legfelsőbb szolgálata mellett döntsünk. Az anyagban élve viszont marionett bábuk vagyunk és a kötőerők rángatnak bennünket.
@@Hinduizmus-sanatana-dharma Namaste! Köszönöm válaszodat. Azon gondolkodom, hogy az "akarat" és a "szándék" azonos, vagy hasonló-e? Úgy vélem, hogy igen. Vajon igaz-e, hogy a szándékom szabad, az akaratom szabad? Mi is ez a "szabadság"? Arról van szó, hogy bármit akarhatok, lehet bármilyen szándékom? Bármit a fejembe vehetek "szabadon"? Honnan ered a szándék, az akarat? Úgy gondolom, hogy az akarat, a szándék a személyiségemből ered. A személyiségemet pedig formálja a genetikai örökségem, a neveltetésem, a tapasztalataim, a környezeti hatások amik engem a mai napig értek. (Ha úgy tetszik, akkor előző életeim sokasága.) Semmit nem találok magamban, ami ezektől független módon járulna hozzá a személyiségemhez...semmit! Minden szándékom, minden belső indíttatásom valamely korábbi esemény, hatás, körülmény ok-okozati következménye, nem egyéb. Döntéseim tehát az "én" döntésének a személy, személyiség döntésének az eredményei...de ez az "én" nem létezik független módon, hanem összefüggések sorozatán keresztül szervesen kapcsolódik az egészhez. Függetlenségről tehát szó nem lehet. Viszont (és ez az érdekes kérdés)... ...létezhet-e "szabadság" függetlenség nélkül? A szabad akarat tehát nem egy olyan illúzió-e , amely abból táplálkozik, ahogy nem vagyunk képesek folyamatosan követni és átlátni az ok-okozatiság mindent meghatározó, bonyolult összefüggéseit? Világunk, és benne mi magunk azért vagyunk olyanok, amilyenek, mert a megelőző eseményekből és körülményekből ez következik, csak ez következhet, és semmi más...hiszen ha a múltban bármi is másként esett volna, akkor a világ nem lehetne éppen olyan, amilyen....és a jövő szintén ennek a múltnak, és a jelennek az egyenes következménye, más nem is lehet... Dönthetek tehát én "szabadon", de ez a döntés nem független az előzményektől. Közvetlenül a saját életelőzményeimtől, tágabb értelemben az egész világegyetem összetett rendszerének az megelőző eseményeitől. Minden ezektől "függ"...viszont ami "függ", az hogyan lehetne szabad? Egy madár is akkor szabad, ha nem "függ"...például egy selyemzsinóron, damilon, vagy láncon. Hiába állítjuk, hogy azért gondolkodom így, mert "szabad vagyok", és szabadon így döntöttem, miközben döntésemet meghatározták a körülmények, a tapasztalataim, az olvasmányaim, a neveltetésem sat. Úgy függök mindezektől, mint egy madár egy zsinór végén. Szerintem a szabadságot, így az akarat szabadságát is, kizárja a függő helyzete. Vagy arról van szó, hogy az "én" amelyet meghatároz a környezet, valójában akadálya a szabadságnak, hiszen az a része a tudatnak, amely meghatározott módon lehet ilyen, vagy olyan? Hol a hiba?
![A spirituális fejlődés szakaszai az isten szeretet ösvényén [Mik a hit és a lelki fejlődés jelei?]](http://i.ytimg.com/vi/HThluUrFAoM/mqdefault.jpg)
![A spirituális fejlődés szakaszai az isten szeretet ösvényén [Mik a hit és a lelki fejlődés jelei?]](/img/tr.png)
Haribol! 🙏🧡Most jutottam oda, hogy hullámokban, de még nem teljesen el tudom engedni a kötőerőket! Olyan szép ott középen, minden olyan könnyű, finom, és persze a szeretet! 😁
Köszönöm az elszántságod. A kitartás és a szívből jövő lelkesedés célba segíti a kutatót.
Szia! Köszönöm, ez az előadás annyira sok gondolatot hoz felszínre, hogy legalább még egyszer meg kell néznem. Addig emésztem.😯 Én ezidáig úgy tekintettem magamra, mint egy nagy kavics, aki a Duna medrében csücsül, aztán majd a víz sodrása mindent odahoz hozzám, amire szükségem van. És pont akkor, amikor kell. Tehát a szabad akaratot eleve elvetettem. Érdekes dolgokat mondtál, más megvilágításba helyezve a "nagy elveket".
Csak megismeteltem a tanultakat.
@@Hinduizmus-sanatana-dharma Értem.
ismét egy izgalmas téma, imádom ezeket az előadásokat. :) nem tudok elég hálás lenni a tanítóidnak és azok tanítóinak, annak a rengeteg embernek, akik évezredeken keresztül fáradoztak azon, hogy ezt a kincset, amit Védákként emlegetünk megőrizzék nekünk. És persze neked, hogy fáradozol azon, hogy átadj belőle nekünk is. ez valóban csodálatos szolgálat! :) A szabad akarat és a karma, ez szerintem csak látszólag ellentmondásos dolog. talán azért nem értjük sokan (vagy éppen félreértjük), mert ugyan belekóstoltunk már a Hinduizmusba, szeretjük, szeretnénk elfogadni, a magunkénak érezni, de tudat alatt még mindig két kézzel kapaszkodunk az anyagi világba. azt mondjuk, hogy hiszünk a lélekvándorlásban, de valójában tudat alatt mégis az van bennünk, hogy ez a mostani életünk van és ez miért ilyen igazságtalan velünk, és a karma akadályozza a szabad akaratunkat. viszont, ha hátrébb lépnénk kettőt és nagyobb távlatból figyelnénk a dolgot, akkor rájönnénk, hogy ez nem igaz. a karmát valójában a szabad akarat vezérli. hiszen a tetteink, amikről mi magunk döntöttünk hozzák létre, építik fel a karmát. a karmát nem kisorsolják nekünk, hogy "nesze, ebben az életben ez lesz a karmád", hanem mi magunk állítjuk elő. vagy tudatosan vagy tudattalanul.
egy egyszerű példa:
felépítettem a házamat és abban élek. ez az életterem, a karmám. ez az életterem nem azért olyan amilyen, mert "így kaptam azt' kész", hanem mert én ilyenre építettem az előző napokban. a karmám azért ilyen, mert ilyenné építettem az előző életeimben SZABAD DÖNTÉSEK SORÁN. ha buta döntéseket hoztam a ház építésekor, például tegnapelőtt egy radiátor helyett hármat építettem be a szobába, tegnap meg rosszul állítottam be a hőfokot a kazánon, akkor most nem azért ülök a 40 fokos szobában és izzadok, mint a ló, mert ezt a szobát én így kaptam, hanem ezért, mert ÉN ilyenné tettem. ugyanígy a karmám sem azért olyan amilyen, mert a Legfelsőbb direkt pikkel rám és rossz karmát adott nekem, hogy szívasson, hanem mert az előző életeimben meghozott döntések ezt hozták. DE továbbra is adott a szabad akarat, hogy változtathassak a dolgokon. dönthetek úgy, hogy nem változtatok semmin. akkor holnap is és holnap után is ugyanabban a 40 fokos szobában ülök majd, amíg ahelyett, hogy változtatni próbálnék, inkább szidom az Istent, szidom az életet, a sorsot, a gazdagokat, a szegényeket, mindenkit, mert izzadok a szobában. ha nem oldom meg, a probléma nem fog megszűnni, újra és újra abba a szituációba születek meg, amíg nem változtatok a karmámon. ha buta döntést hozok, mondjuk felszerelek még egy negyedik radiátort is, akkor holnap már egy 45 fokos szobában ülök és úgy szidok mindenki mást, miközben pont én tehetek róla, hogy még rosszabb lett a helyzetem. hozhatok látszólag jó döntéseket is, mondjuk kinyitom az ablakot és beáramlik a hideg levegő, hirtelen lehűl a szoba, de utólag kiderülhet, hogy nem ez volt a legjobb megoldás, mert így meg másnapra megfáztam a hirtelen beáramló fagyos levegőtől. ugyanígy lehet, hogy próbálok megfelelő módon élni, mégsem lépek nagyot előre a következő életemben, mert ugyan jámbor voltam, de tudatlanságomban sok hibát is elkövettem ebben az életemben. és persze megtalálhatom a jó döntést is, mondjuk letekerem a termosztátot, ezáltal szép fokozatosan hűl le a szoba és holnap már egy kellemes szobában boldogan ébredek.
nagyjából így látom én a dolgot. a szabad akarat hozza létre és irányítja a karmát, nem pedig fordítva. a karma nem ok, hanem okozat. pillanatnyi állapotra lehet gátló vagy segítő hatással (egy bizonyos életben lehet gát) , de összességében, az anyagi világban leélt életeink összességében nem gátolja a szabad akaratot, csak értékeli azt.
de FONTOS hozzátennem, hogy ez CSAK EGY VÉLEMÉNY ÉS NEM EGY MEGALAPOZOTT, BIZONYÍTOTT TUDÁS. kéretik eként kezelni a leírtakat. mindössze az én véleményem. az is lehet, hogy mire ezt végigírtam, addigra az egész lelki világ zeng Krishna nevetésétől, hogy hogyan tudott ez a srác egy lendületből ennyi butaságot összeírni. :D ha netán így van, akkor elnézést azoktól, akiket netán tévútra viszek ezzel.
Kedves, Attila, köszönöm, hogy nézed a videókat.
Szép a szerénység, de ne aggódj, teljesen helyes, amit írtál. Egyéniségek vagyunk, mindenki más-más példát hoz, hogy a lényeget kiemelje.
Nagyon tetszett pl. az a megfogalmazásod: "a karmát nem kisorsolják", azt mi magunk vonzzuk be. Ezt a kifejezést, ha megengeded, használni is fogom.
Így most rátérek arra, amit Csaitanja Maháprabhu üzent nekünk: legyetek mindannyian guruk. Adjátok át azt, amit megtanultatok, és megértettetek, ha az megegyezik a Bhagavad-gítá és a többi szentírás tanításával. Tehát szűkebb környezetedben te is add át azoknak, akik elég fogékonyak rá, akik igénylik, meghallgatják, mert az emberek szenvednek. Csakis a tudás segíthet. Az az első lépés: megtudni, ki vagyok, miért vagyok itt, mi a feladatom. Ehhez kívánok lelkes odaadó szolgálatot.
@@Hinduizmus-sanatana-dharma nagyon szépen köszönöm a választ! igazán nem szeretnék visszaélni a türelmeddel, de lenne még egy kérdésem, ami szerintem érdekes felvetés és közvetve kapcsolódik a szabad akarat témaköréhez.
az egyik videóban hallottam (illetve talán olvastam is már valahol), hogy a lélek, ha egyszer eljut a lelki világba és ott szolgálhatja a Legfelsőbbet, akkor onnantól már soha többé nem eshet vissza az anyagi világba. Ez kétértelmű lehet, nem kerülhet ki, ha nem akarja (tehát semmi sem kényszerítheti arra, hogy akarata ellenére elhagyja a lelki világot) vagy ha akarja sem hagyhatja el többé. Arra gondolok, hogy bár "odaát" tökéletesség uralkodik és boldogság, de tudjuk, hogy a lélek bizony nyughatatlan. És egy idő után a tökéletesség sem tűnik már jónak, csak ha időnként belekóstolhatunk abban, hogy milyen a tökéletlenség. Akkor tudjuk igazán értékelni a jót, ha időnként megtapasztaljuk a rosszat is. Tehát úgy gondolom, hogy időnként a, mondjuk úgy "belefásult" lélek, ha úgy akarja elindulhat és újra megmerítkezhet az anyagi világban, hogy megtapasztalja milyen a tökéletesség nélkül létezni. Ilyenkor kerül el a két világ mezsgyéjére, ahol kivárja a sorát, hogy átléphessen az anyagi világba. Ez logikusnak tűnne és sok mindent megmagyarázna, például, hogy honnan is érkeznek a lelkek. És persze ez része a szabad akaratnak.
Nos ez érdekelne, hogy vajon lehetséges ez a verzió vagy egyértelműen semmilyen körülmények közt sem térhet már vissza a lélek?
@@attilanothof2799 Fontos kérdést feszegetsz. A lélek a lelki világbólesik az anyagi világba, de nem a Legfelsőbb közvetlen társaságából. Onnan valóban nem lehet visszaesni, mi volna az egésznek értelme, ha lezuhanhatnánk? A lélek a brahmadzsjótiból zuhan az anyagi világba. Az végülis lelki világ, de nem a legfelsőbb hajléka. A Legfelsőbb társaságában sosem lehet belefásulni, hiszen egyre növekvő boldogságot jelent.
@@Hinduizmus-sanatana-dharma "egyre növekvő boldogságot jelent" akkor ez egy kulcsgondolat, ez nem volt meg nálam és így már az a logikus, amit te írsz és az a logikátlan, amit én gondoltam. én úgy véltem, hogy ez egy állandó, változatlan állapot, amibe bele lehetne fásulni. így viszont érthető, hiszen ez valójában egy folyamatos változás is egyben, ráadásul folyamatos pozitív irányú változás. sőt, így akkor akár még az is feltételezhető, hogy a lélekben egyre csak növekszik a vágyakozás ennek a folyamatnak a megélésére és még véletlenül sem a "visszafejlődésre" vágyik. köszönöm, hogy helyre tetted ezt a dolgot!
A fizikai világban nincs szabad akarat. A szabad akarat a számunkra létező idő illuziója.
Haribol.
A sanchitta karmánk a lelki tettekkel megváltoztathatóak?
Mármint attól, hogy valakinek vannak jó vagy rossz sanchitta (felhalmozott) karmái a jelenlegi tettei ezeket akár semmissé is teheti, mielőtt ez prarabda karmává érik?
Vagy mindenképp meg kell élnie ezeket a visszahatásokat?
Előre is köszönöm a választ. Hare Krisna. 🙏🏼
Hari bol :) köszönöm kérésed. Igen, akár az is lehetséges, hogy lelki tettekkel felégetjük a sanchita karmánkat. de csak akkor, ha a lelki törekvés 100%-os. Különben, azonnal vissza is szerezzük. Vagyis. mi értelme az elefánfürdőjének, ha utána újra meghempereg a porban?
Hinduizmus Nagyon köszönöm a választ. Nagy igazság. Hare Krisna. 🙏🏼
A Bhagavad-Gītaban már meg is találtam az erről szóló verset:
„Hagyj fel a vallás minden változatával, s hódolj meg egyedül Énelőttem! Én megszabadítalak minden bűnös visszahatástól, ne félj!”
Bhagavad-Gita 18.66
Tisztelt Leveles Zoltán!
Egy nagyon fontos kérdésem lenne számomra és talán mások számára is.
Attila Nothof kérdésével kapcsolatban:
Mikyen referenciát tud mondani, mire alapozta a válaszát?
Pl. a legfelsőbb szintről nem lehet visszajönni
és például ott folyamatos 'egyre növekvő boldogság' van, nincs értelme visszatérni.
Nos pl. ezekre szeretném a referenciát. Ez egy elég konkrét és fontos téma, nyilván van rá megfelelő, egyértelmű és hiteles referencia.
Köszönöm megtisztelő kérdésed. A Bhagavad gítá verse az egyik legfontosabb referencia. a 8. fejezet 15.verse. Itt keress rá: www.prabhupada-books.de/translations/gita-hungarian/Az_Eredeti_Bhagavad-gita_1981_Bhaktivedanta_Swami_Prabhupada.pdf
Sokszor van utalás arra vonatkozóan, hogy a lélek a lelki világból zuhan alá. ez igaz. De nem Krsna közvetlen táraságából, nem Gólókáról. Az ide vonatkozó, lélek eredetének részleteit itt olvashatod: bharata.hu/elmelet/honnan-szarmazik-a-lelek/
Remélem, segíteni tudtam.
Tisztelt Leveles Zoltán!
Köszönöm válaszát. Nem volt teljes, de elég és megfelelő volt számomra.
Kérdésem nem éppen a mindennapi életünket érintette, de a válasz motívált, hogy a régen olvasott Gitát elővegyem. :)
Néha sokáig tart megtanulni hogy úgy játssz,mint önmagad ! (Miles Davis )
Hű, ez nagyot szólt! köszönöm!
Hello, elég halk a felvétel.
de talán még hallani jól.
Én a "szabad akarat" kérdését nem érzem tisztázottnak, és ez engem egy kissé zavar.
th-cam.com/video/lqpISfLCsF4/w-d-xo.html
th-cam.com/video/3uaUxfsvu9A/w-d-xo.html
van hozzá szabad akaratod, hogy zavarjon :) A Gítá tanítása szerint teljes szabad akaratunk van abban, hogy az élvezet mellet, vagy a Legfelsőbb szolgálata mellett döntsünk. Az anyagban élve viszont marionett bábuk vagyunk és a kötőerők rángatnak bennünket.
@@Hinduizmus-sanatana-dharma
Namaste!
Köszönöm válaszodat.
Azon gondolkodom, hogy az "akarat" és a "szándék" azonos, vagy hasonló-e? Úgy vélem, hogy igen. Vajon igaz-e, hogy a szándékom szabad, az akaratom szabad? Mi is ez a "szabadság"?
Arról van szó, hogy bármit akarhatok, lehet bármilyen szándékom? Bármit a fejembe vehetek "szabadon"? Honnan ered a szándék, az akarat?
Úgy gondolom, hogy az akarat, a szándék a személyiségemből ered. A személyiségemet pedig formálja a genetikai örökségem, a neveltetésem, a tapasztalataim, a környezeti hatások amik engem a mai napig értek. (Ha úgy tetszik, akkor előző életeim sokasága.) Semmit nem találok magamban, ami ezektől független módon járulna hozzá a személyiségemhez...semmit! Minden szándékom, minden belső indíttatásom valamely korábbi esemény, hatás, körülmény ok-okozati következménye, nem egyéb. Döntéseim tehát az "én" döntésének a személy, személyiség döntésének az eredményei...de ez az "én" nem létezik független módon, hanem összefüggések sorozatán keresztül szervesen kapcsolódik az egészhez. Függetlenségről tehát szó nem lehet.
Viszont (és ez az érdekes kérdés)...
...létezhet-e "szabadság" függetlenség nélkül? A szabad akarat tehát nem egy olyan illúzió-e , amely abból táplálkozik, ahogy nem vagyunk képesek folyamatosan követni és átlátni az ok-okozatiság mindent meghatározó, bonyolult összefüggéseit?
Világunk, és benne mi magunk azért vagyunk olyanok, amilyenek, mert a megelőző eseményekből és körülményekből ez következik, csak ez következhet, és semmi más...hiszen ha a múltban bármi is másként esett volna, akkor a világ nem lehetne éppen olyan, amilyen....és a jövő szintén ennek a múltnak, és a jelennek az egyenes következménye, más nem is lehet...
Dönthetek tehát én "szabadon", de ez a döntés nem független az előzményektől. Közvetlenül a saját életelőzményeimtől, tágabb értelemben az egész világegyetem összetett rendszerének az megelőző eseményeitől. Minden ezektől "függ"...viszont ami "függ", az hogyan lehetne szabad? Egy madár is akkor szabad, ha nem "függ"...például egy selyemzsinóron, damilon, vagy láncon.
Hiába állítjuk, hogy azért gondolkodom így, mert "szabad vagyok", és szabadon így döntöttem, miközben döntésemet meghatározták a körülmények, a tapasztalataim, az olvasmányaim, a neveltetésem sat. Úgy függök mindezektől, mint egy madár egy zsinór végén. Szerintem a szabadságot, így az akarat szabadságát is, kizárja a függő helyzete.
Vagy arról van szó, hogy az "én" amelyet meghatároz a környezet, valójában akadálya a szabadságnak, hiszen az a része a tudatnak, amely meghatározott módon lehet ilyen, vagy olyan?
Hol a hiba?