Ha nincs szabad akarat, akkor nincs szeretet. Ugyan is szeretni csak szabad akarattal rendelkező lény képes. Mivel Isten a világmindenséget szeretetből és szeretetre teremtette, és arra, hogy a lények egy része, amelyek személyiséggel rendelkeznek, tudjanak szeretni, ezért ezeket a lényeket szabad akarattal ruházta fel. Így ezek a lények dönthetnek az Istentől való teljes elszakadásukról, és ezt Isten előre látja, hogy ők hogy fognak dönteni, és a megteremtésük előtt is látta, hogy fognak dönteni, és mégse vonta meg a létezést tőlük, mert ha megvonta volna, akkor megint csak nem lenne szabad akarat az univerzumban.
Hogyha rájövök hogy amit eddig csináltam helytelen, és értékesnek tartom az örökéletet, szeretném elérni, akkor ez nem lehetséges ha Isten úgy rendeli hogy ez ne történjen meg?
@@BiharyGabor Attól, hogy az elrettentő fél sem szabad akaratából cselekszik, az elrettentendő félre hatással lehet a prevenció és az elrettentés. Azaz a környezeti hatások befolyásolhatják az egyént a későbbi cselekvéseiben, függetlenül attól, hogy az a külső hatás valakinek a szabad akaratából ered-e, vagy sem.
@@julialebeau3844 Csakhogy itt NEM arról beszélünk, hogy a dolgoknak van-e oka és következménye; az egy másik (ál)filizófiai teologizálás. Itt arról beszélünk, hogy VAN-E szabad akarat, és a beszélő álláspontja az, hogy NINCS. Ha pedig nincs, akkor se az elrettentőnek, se az elrettentendőnek nincs, így bármi is a hatása az elrettentésnek (mint mindennek, nyilván ennek is van), annak nincs semmi köze az elrettentési szándékhoz. Namármost az "elrettentés" viszont fogalmilag magában foglalja a szándékot: elrettentési szándék nélkül NINCS elrettentés. Elrettenés még lehet, ezt nem vitatom, de ez egy nagyon lényeges különbség, és pont ezért írtam reményeim szerint nagyon szabatosan azt, hogy "Ha nincs szabad akarat, akkor nincs se prevenció, se elrettentés."
@@BiharyGabor Nem értek egyet abban, hogy szabad akarat hiányában nincs szándék. A szándékosság egy cselekvés esetében annyit tesz, hogy nem véletlenül teszek valamit, hanem tudatában vagyok a tettemnek - azaz az elrettentő tevékenységemnek kifejezetten célja az elrettentés, nem pedig valamilyen más céllal végzem, aminek éppenséggel elrettentő is hatása van. Attól tehát, hogy, nincs szabad akaratom, még tudatában lehetek a tettemnek és következményeinek. Ebből adódóan szerintem létezik elrettentés. Lehet, hogy valamilyen lényeges fogalmi különbséggel használjuk a "szabad akarat" és a "szándék" szavakat. Ha ezt látod a válaszomból, akkor szívesen veszem a fenti következtetésed további pontosítását, mert lehet, hogy valami fontos logikai hibát vétek a saját levezetésemben, amit - ha pontosabb logikai következtetésekre bukkanok - örömmel javítok. :)
Jól érthetően írja le a rendszer működését, de ezen összefüggések felismérése csak az első lépés. Az ok-okozati viszony és a természeti törvények által determininált világ csak látszólagos. Az életünk filmjében bármikor történhetne olyan esemény, ami nem illeszkedik a történetbe, de az illúzió megőrzése miatt a "rendező" nem tesz ilyet. Egy mozi filmet sem néznénk szívesen, ha az nem egymásból következő cselekmények sorozatából épülne fel. Legtöbbünk azonosul a moziban vetített érzésekkel (test), érzelmekkel (lélek) és gondolatokkal (szellem) és valóságnak feltételezi önmagát ill. környezetét. Jó példa erre az álombéli énünk és környezetünk, ami egészen az ébredésig valóságosnak tűnik, aztán az eggyel magasabb tudati szinten szertefoszlik. Egy módja van szabad akaratunk jelenlegi szinten történő megéléséhez, de ehhez isteni kegy szükséges >> megvilágásodás. Ez a tudatos álmodáshoz hasonló tapasztalás, amikor úgy maradunk a filmben, hogy tudatában vagyunk annak, hogy "ki" nézi azt. Ezért a guruk és Hobo örök érvényű kérdése, hogy "ki vagyok én". :o)
Van pokolban pszichológus? Az emberek nagy részének már a haldoklás is trauma és ha utána a kárhozattal szembesül, akkor feltétlenül segítségre van szüksége. És még egy kérdésem lenne: tulajdonképpen ki jár jól azzal, ha némely ember elkárhozik, kinek jó ez?
Kedves gergő megnéztem a videót ! Hozzá kell hogy irjak . Mivel Isten teremtette az embert ,ezért Istennél van minden ami az emberben van . Szabad akaratot is adott az istent az embernek . Csak hitben látjuk az igazságot ,másként ez lehetetlen megérteni. Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet ,Isten ezt tette teljes szabad akaratból . Aztán Isten megteremtette az embert a saját képmására, adott az isten az embernek úgyan úgy szabad akaratot . A káosz az ember fejében van, ha túl agyalunk valamit még a hitünk is meg inoghat mert istennel ellentétes . Kedves Gergő itt ez a videó például , ez istentől jövő kijelentés által jött létre vagy szabad akaratból . Mivel ön teológus a videó tartalma az tanítás volna ? A például a meg nem tért világi emberek részére? Mert ebben a videóban nincs megtérésre való elhívás . Elgondolkodtató . A hithez nem kell nagy tudás . irás tudatlan ,szó szerint primitív analfa béta embereknek beszélt jézus ,és egy szóból teljes megtérésre jutottak tömegek emberek .
Isten megmutatta a fáraón az ő hatalmát és a dicsőségét? Well... A hatalmat értem, de ha egy ember eltapos egy földre esett verébfiókát, az nem nagy dicsőség. Nem kell hozzá nagy bátorság, sem pedig jó szándék....
index>>Fórum » FILOSZ » Vallás, Filozófia » Kálvinista Apologetika kihívása Kálvinista Apologetika hit- / butaságvédelmi csoport kihívása agytornára. Persze csak ha van nekik és képesek vele valóban logikusan gondolkozni és érvelni.
Kedves Gergely Ön egy okos ember azért kérdem a következőt. Jézus a szeretetet hirdette, halál közeli élményben szintent a szeretet volt a hangsúlyos Isten szeret bennünket. A világot az Isten teremtette.A teremtmények a tápláléklanc köti össze, Isten hogyan nem sajnálta meg a baranykakat, melyeket megtesznek a farkasok? Az ember sajnálja az elpusztított állatokat és aki embert enne mélységesen megveti. Részben meg lehet érteni, az élőlényeket el kellett látni de mégis oly sajnálatra méltóak az elpusztult állatok.Ha például villanyarammal működnének a lények az áldozatok megmenekülnenek
Az is elég lenne,ha az állatok és az ember növényevők lennének. A növények nem szenvednek. ( Egyébként semmiféle isten sem létezik és ez a valódi válasz a kérdésre)
Te miért nem sajnálod a csirkét, amit megeszel? Megmondom: azért, mert te vagy az erősebb. Isten sem sajnálja az embereket, akiket elpusztít, csecsemőket, akiket megbetegít, mert Ő az erősebb.
![Szabad akarat vagy eleve elrendelés?; Paksi Endre: Hatvanszor & Repatarurgyán [ÖM #316]](http://i.ytimg.com/vi/TI3QoGwAHZg/mqdefault.jpg)
![Szabad akarat vagy eleve elrendelés?; Paksi Endre: Hatvanszor & Repatarurgyán [ÖM #316]](/img/tr.png)
Ha nincs szabad akarat, akkor nincs szeretet. Ugyan is szeretni csak szabad akarattal rendelkező lény képes. Mivel Isten a világmindenséget szeretetből és szeretetre teremtette, és arra, hogy a lények egy része, amelyek személyiséggel rendelkeznek, tudjanak szeretni, ezért ezeket a lényeket szabad akarattal ruházta fel. Így ezek a lények dönthetnek az Istentől való teljes elszakadásukról, és ezt Isten előre látja, hogy ők hogy fognak dönteni, és a megteremtésük előtt is látta, hogy fognak dönteni, és mégse vonta meg a létezést tőlük, mert ha megvonta volna, akkor megint csak nem lenne szabad akarat az univerzumban.
Érdekes hogy a vallás és a determinizmus megférnek egymás mellett! Köszi a videót 👏
Hogyha rájövök hogy amit eddig csináltam helytelen, és értékesnek tartom az örökéletet, szeretném elérni, akkor ez nem lehetséges ha Isten úgy rendeli hogy ez ne történjen meg?
Alighanem igaza van. Akaratunk függ a helyzetunktol termeszetunktol, neveltetesunktol
23:30 Ha nincs szabad akarat, akkor nincs se prevenció, se elrettentés.
Miért ne lenne? Az elrettentés is egy külső hatás, amire reagálunk így vagy úgy az elmélet szerint
@@huszerldani Csakhogy nem az elrettentendő, hanem az elrettentő felől van a probléma: neki sincs szabad akarata ;)
@@BiharyGabor Attól, hogy az elrettentő fél sem szabad akaratából cselekszik, az elrettentendő félre hatással lehet a prevenció és az elrettentés. Azaz a környezeti hatások befolyásolhatják az egyént a későbbi cselekvéseiben, függetlenül attól, hogy az a külső hatás valakinek a szabad akaratából ered-e, vagy sem.
@@julialebeau3844 Csakhogy itt NEM arról beszélünk, hogy a dolgoknak van-e oka és következménye; az egy másik (ál)filizófiai teologizálás. Itt arról beszélünk, hogy VAN-E szabad akarat, és a beszélő álláspontja az, hogy NINCS. Ha pedig nincs, akkor se az elrettentőnek, se az elrettentendőnek nincs, így bármi is a hatása az elrettentésnek (mint mindennek, nyilván ennek is van), annak nincs semmi köze az elrettentési szándékhoz. Namármost az "elrettentés" viszont fogalmilag magában foglalja a szándékot: elrettentési szándék nélkül NINCS elrettentés. Elrettenés még lehet, ezt nem vitatom, de ez egy nagyon lényeges különbség, és pont ezért írtam reményeim szerint nagyon szabatosan azt, hogy "Ha nincs szabad akarat, akkor nincs se prevenció, se elrettentés."
@@BiharyGabor Nem értek egyet abban, hogy szabad akarat hiányában nincs szándék. A szándékosság egy cselekvés esetében annyit tesz, hogy nem véletlenül teszek valamit, hanem tudatában vagyok a tettemnek - azaz az elrettentő tevékenységemnek kifejezetten célja az elrettentés, nem pedig valamilyen más céllal végzem, aminek éppenséggel elrettentő is hatása van. Attól tehát, hogy, nincs szabad akaratom, még tudatában lehetek a tettemnek és következményeinek. Ebből adódóan szerintem létezik elrettentés.
Lehet, hogy valamilyen lényeges fogalmi különbséggel használjuk a "szabad akarat" és a "szándék" szavakat. Ha ezt látod a válaszomból, akkor szívesen veszem a fenti következtetésed további pontosítását, mert lehet, hogy valami fontos logikai hibát vétek a saját levezetésemben, amit - ha pontosabb logikai következtetésekre bukkanok - örömmel javítok. :)
👏👏👏
Jól érthetően írja le a rendszer működését, de ezen összefüggések felismérése csak az első lépés. Az ok-okozati viszony és a természeti törvények által determininált világ csak látszólagos. Az életünk filmjében bármikor történhetne olyan esemény, ami nem illeszkedik a történetbe, de az illúzió megőrzése miatt a "rendező" nem tesz ilyet. Egy mozi filmet sem néznénk szívesen, ha az nem egymásból következő cselekmények sorozatából épülne fel. Legtöbbünk azonosul a moziban vetített érzésekkel (test), érzelmekkel (lélek) és gondolatokkal (szellem) és valóságnak feltételezi önmagát ill. környezetét. Jó példa erre az álombéli énünk és környezetünk, ami egészen az ébredésig valóságosnak tűnik, aztán az eggyel magasabb tudati szinten szertefoszlik. Egy módja van szabad akaratunk jelenlegi szinten történő megéléséhez, de ehhez isteni kegy szükséges >> megvilágásodás. Ez a tudatos álmodáshoz hasonló tapasztalás, amikor úgy maradunk a filmben, hogy tudatában vagyunk annak, hogy "ki" nézi azt. Ezért a guruk és Hobo örök érvényű kérdése, hogy "ki vagyok én". :o)
Van pokolban pszichológus? Az emberek nagy részének már a haldoklás is trauma és ha utána a kárhozattal szembesül, akkor feltétlenül segítségre van szüksége. És még egy kérdésem lenne: tulajdonképpen ki jár jól azzal, ha némely ember elkárhozik, kinek jó ez?
Kedves gergő megnéztem a videót !
Hozzá kell hogy irjak .
Mivel Isten teremtette az embert ,ezért Istennél van minden ami az emberben van .
Szabad akaratot is adott az istent az embernek .
Csak hitben látjuk az igazságot ,másként ez lehetetlen megérteni.
Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet ,Isten ezt tette teljes szabad akaratból .
Aztán Isten megteremtette az embert a saját képmására, adott az isten az embernek úgyan úgy szabad akaratot . A káosz az ember fejében van, ha túl agyalunk valamit még a hitünk is meg inoghat mert istennel ellentétes . Kedves Gergő itt ez a videó például , ez istentől jövő kijelentés által jött létre vagy szabad akaratból . Mivel ön teológus a videó tartalma az tanítás volna ? A például a meg nem tért világi emberek részére? Mert ebben a videóban nincs megtérésre való elhívás . Elgondolkodtató . A hithez nem kell nagy tudás . irás tudatlan ,szó szerint primitív analfa béta embereknek beszélt jézus ,és egy szóból teljes megtérésre jutottak tömegek emberek .
Isten megmutatta a fáraón az ő hatalmát és a dicsőségét? Well... A hatalmat értem, de ha egy ember eltapos egy földre esett verébfiókát, az nem nagy dicsőség. Nem kell hozzá nagy bátorság, sem pedig jó szándék....
index>>Fórum » FILOSZ » Vallás, Filozófia » Kálvinista Apologetika kihívása
Kálvinista Apologetika hit- / butaságvédelmi csoport kihívása agytornára. Persze csak ha van nekik és képesek vele valóban logikusan gondolkozni és érvelni.
Kedves Gergely Ön egy okos ember azért kérdem a következőt. Jézus a szeretetet hirdette, halál közeli élményben szintent a szeretet volt a hangsúlyos Isten szeret bennünket. A világot az Isten teremtette.A teremtmények a tápláléklanc köti össze, Isten hogyan nem sajnálta meg a baranykakat, melyeket megtesznek a farkasok? Az ember sajnálja az elpusztított állatokat és aki embert enne mélységesen megveti. Részben meg lehet érteni, az élőlényeket el kellett látni de mégis oly sajnálatra méltóak az elpusztult állatok.Ha például villanyarammal működnének a lények az áldozatok megmenekülnenek
Az is elég lenne,ha az állatok és az ember növényevők lennének. A növények nem szenvednek. ( Egyébként semmiféle isten sem létezik és ez a valódi válasz a kérdésre)
Te miért nem sajnálod a csirkét, amit megeszel? Megmondom: azért, mert te vagy az erősebb. Isten sem sajnálja az embereket, akiket elpusztít, csecsemőket, akiket megbetegít, mert Ő az erősebb.
Materialista teológia......