Tegnap láttam HBO GO-n a filmet és vegyesek az érzéseim. A színészi játék nagyon jó, de erősen érződik az egészen, hogy egy színházi dráma feldolgozása amit már az Ügynök halálán is éreztem. Lehet nem ragadott el annyira a történet és nem tudtam annyira elmélyedni a konfliktusban. A 12 dühös ember során egy pillanatig se éreztem, hogy most ez egy színdarab megfilmesítésen. Érdemes megnézni a dialógusok és a váltások ezek között tényleg nagyon jól átjönnek. De nem éreztem a tétjét annak, hogy mi lesz, ha nem adnak el aznap este mindig arra gondoltam, hogy ki lenne az a bolond aki este megvenne egy idegen embertől egy portfóliót aki a semmiből jött. Legyen akármilyen jó a dumája, de lehet ez csak azért van bennem, mert nem ismerem azt az amerikai környezetet ahol játszódik.
Kár hogy nem hamarabb találtam rá erre a műsorra (gyakorlatilag általános iskolás lehettem). De ezt a filmet láttam és eleinte nagyon vonakodtam a megnézésétől mindig csak pakolgattam odébb, eleinte tetszett, de nem volt nagy hatása rám. De most így kb. egy félévre rá, hogy láttam más a véleményem mert már többet tudok magáról a témáról és aztamindenit de nyers és erős. Legendás színészek a palettán, már csak ki kellett mázgálni a vásznat és az valami fergetegesre sikeredett.
Meg fogom nézni, de azért látatlanban kissé vitatnám, hogy ez kapitalizmus kritika lenne. Valószínűleg ez a rendszerlogika minden olyan társulást jellemezhet, amelynek az eredmény, a siker a célja, és nem, vagy csak minimálisan közösségi elven működik, és az egyén ott nem egész emberként jelenik meg, hanem funkcióként. Katonaság, sportklub, építővállalat, iskola, munkahely, stb. Szerintem ezt a problémát tágabban lehet értelmezni, de ha csak a humánum oldaláról néznénk, akkor is fel kell vetni a kérdést, hogy lehetne-e komplex társadalmakat úgy működtetni, hogy az emberek nem vállalják, hogy az életük egy szeletében ők csak funkcionálisan léteznek. Lehetne-e humánus közösségi elven társadalmat létrehozni?
Büszkén kijelenthetem , hogy már sok éve ismerem. Még videón láttam sok sok évvel ezelőt. Szuper film.
Nagyon egyetértek veletek parádés szereplők és alakítások kötelező darab.
Tegnap láttam HBO GO-n a filmet és vegyesek az érzéseim. A színészi játék nagyon jó, de erősen érződik az egészen, hogy egy színházi dráma feldolgozása amit már az Ügynök halálán is éreztem. Lehet nem ragadott el annyira a történet és nem tudtam annyira elmélyedni a konfliktusban. A 12 dühös ember során egy pillanatig se éreztem, hogy most ez egy színdarab megfilmesítésen.
Érdemes megnézni a dialógusok és a váltások ezek között tényleg nagyon jól átjönnek. De nem éreztem a tétjét annak, hogy mi lesz, ha nem adnak el aznap este mindig arra gondoltam, hogy ki lenne az a bolond aki este megvenne egy idegen embertől egy portfóliót aki a semmiből jött. Legyen akármilyen jó a dumája, de lehet ez csak azért van bennem, mert nem ismerem azt az amerikai környezetet ahol játszódik.
Kár hogy nem hamarabb találtam rá erre a műsorra (gyakorlatilag általános iskolás lehettem).
De ezt a filmet láttam és eleinte nagyon vonakodtam a megnézésétől mindig csak pakolgattam odébb, eleinte tetszett, de nem volt nagy hatása rám. De most így kb. egy félévre rá, hogy láttam más a véleményem mert már többet tudok magáról a témáról és aztamindenit de nyers és erős. Legendás színészek a palettán, már csak ki kellett mázgálni a vásznat és az valami fergetegesre sikeredett.
Édesanyám unta a filmet én pedig oda meg vissza voltam tőle :D
kunos3242 Nálunk is ez volt. :)
Hihetetlenül erős dialógok, kiváló történet. 10/9,5
Ugyanez:)
Itt is...
Nem kicsit aktuális megint a brókerbotrányok közepette
Meg fogom nézni, de azért látatlanban kissé vitatnám, hogy ez kapitalizmus kritika lenne. Valószínűleg ez a rendszerlogika minden olyan társulást jellemezhet, amelynek az eredmény, a siker a célja, és nem, vagy csak minimálisan közösségi elven működik, és az egyén ott nem egész emberként jelenik meg, hanem funkcióként. Katonaság, sportklub, építővállalat, iskola, munkahely, stb. Szerintem ezt a problémát tágabban lehet értelmezni, de ha csak a humánum oldaláról néznénk, akkor is fel kell vetni a kérdést, hogy lehetne-e komplex társadalmakat úgy működtetni, hogy az emberek nem vállalják, hogy az életük egy szeletében ők csak funkcionálisan léteznek. Lehetne-e humánus közösségi elven társadalmat létrehozni?