A Wienerbergar azt írja, hogy lehet ezt darabolni ("Ha a 25 cm-es méretrendtől eltérő hosszúságú áthidalóra van szükség, az áthidaló gyémánt vagy korund vágótárcsával, flexszel - a termék hosszától függetlenül - darabolható"). Csak vésni nem szabad.
Ha a padló rétegrend miatt nem sor tetejére jön ki az áthidaló beépítése, akkor mi a helyes eljárás? Szabad e vágott téglára ráépíteni, vagy esetleg Km téglával kell "vállat" építeni és arra elhelyezni? Egy családi ház építésénél még elcsalnám ha pl 2.35 re jönne ki 2.40 helyett, de egy nagy építkezésen betartatják a szinteket. Ott a Km téglát kérték .
Kedves Péter! Azt szeretném kérdezni, az elemmagas áthidalóval kapcsolatban, hogy: Adott egy 38cm-es falazat. A gyártó erre a falvastagságra 4db elemmagas áthidaló beépítését írja elő, megfelelően forgatva illetve egy 5cm XPS szigetelőréteget az áthidalók közé. Az így létrejött vastagság (4X6,5=26+5=31cm) megfelelő. Viszont! A kőművesem a áthidaló beépítését úgy szeretné megoldani, hogy a falsík 2 oldalára 1-1elemmagas áthidalót építene be, a közöttük lévő részt pedig alulról zsaluzva kibetonozná. Elképzelhető, hogy ez is egy jó megoldás?? A leírásokban ezt a módszert sehol nem találom, és bevallom nagyon elbizonytalanít, hogy így szeretnék elkészíteni... Köszönöm ha időt szán a válaszra. Tisztelettel, Juhász Tamás
Nem értem, ez miért lenne jó. Egy ismeretlen hibrid szerkezet?? Különböző alakváltozással? A betont sem látom, hogy tömör-e? Én maradnék a gyári javaslatnál!
Utólagos áthidaló berakásnál mire érdemes figyelni? Elég ha alátámasztás nélkül, elöször az egyik oldalról vési ki az ember a fal feléig a falat? Be rak két gerendát aztán a másik oldalról is kivési, és berakja a másik kettőt? Ez egy 3 méteres szakasz lenne, egy ablak és egy ajtó kiváltására.
Készített már valaki egy összehasonlítást, hogy mennyivel drágább a kész elemmagas áthidaló, mint zsaluzni és betonból kiönteni az áthidalókat? Tényleg kiváncsi lennék. Persze tudom vannak nehezen forintosítható tételek is, mint pl. betonnak ki kell száradnia addig nem lehet tovább haladni, míg kész áthidaló esetén nincs állásidő.
Kedves Pèter, mi törtènhet akkor, ha nem elemmagas az àthidalò ès nincs kistèglával kialakítva a nyomott öv? Felette egy sor 30-as tègla van, azon pedig már a koszorù. Milyen konkrèt bajlehet belôle?
Másik Video alól: Sziasztok! Engedjétek meg, hogy számszerű adatokkal alátámasszam a videóban látott nyomott öv kialakításának helytelen alkalmazását. Vegyünk egy Porotherm A10-es áthidalót, beépítési hossz 1,25 m nyomott zóna magassága kisméretű tömör téglával - 15 cm magas: 2,61 kN/m (max. teher) - 2,60 kNm (max. nyomaték) nyomott zóna magassága kisméretű tömör téglával - 30 cm magas: 5,70 kN/m (max. teher) - 7,17 kNm (max. nyomaték) Vázkerámia „nyomott öv”,magasságtól függetlenül egységesen: 2,05 kN/m (max. teher) - 0,43 kNm (max. nyomaték)!!!!!!!!!! ,,almát az almával hasonlítok össze” Véleményem szerint jól látszik, hogy mennyire lecsökken, ha a nyomott zónát vázkerámiával alakítjuk ki. Róbert Szabó teljesen jogosan másolta be az alkalmazástechnikából kimásolt idézetet.
Viszont a legkisebb ablak (vélhetően kamráé) áthidalója is egymagasan fut a többi ablakkal. És azon biztos nem lesz redőny. Akkor lehet, hogy mégis elcseszték a szemöldökmagasdágot. Rettentő rondának találom én is, ha az ablaké feljebb van.
A Wienerbergar azt írja, hogy lehet ezt darabolni ("Ha a 25 cm-es méretrendtől eltérő hosszúságú áthidalóra van szükség, az áthidaló gyémánt vagy korund vágótárcsával,
flexszel - a termék hosszától függetlenül - darabolható"). Csak vésni nem szabad.
Ha a padló rétegrend miatt nem sor tetejére jön ki az áthidaló beépítése, akkor mi a helyes eljárás? Szabad e vágott téglára ráépíteni, vagy esetleg Km téglával kell "vállat" építeni és arra elhelyezni? Egy családi ház építésénél még elcsalnám ha pl 2.35 re jönne ki 2.40 helyett, de egy nagy építkezésen betartatják a szinteket. Ott a Km téglát kérték .
Kedves Péter!
Azt szeretném kérdezni, az elemmagas áthidalóval kapcsolatban, hogy:
Adott egy 38cm-es falazat. A gyártó erre a falvastagságra 4db elemmagas áthidaló beépítését írja elő, megfelelően forgatva illetve egy 5cm XPS szigetelőréteget az áthidalók közé. Az így létrejött vastagság (4X6,5=26+5=31cm) megfelelő.
Viszont!
A kőművesem a áthidaló beépítését úgy szeretné megoldani, hogy a falsík 2 oldalára 1-1elemmagas áthidalót építene be, a közöttük lévő részt pedig alulról zsaluzva kibetonozná.
Elképzelhető, hogy ez is egy jó megoldás??
A leírásokban ezt a módszert sehol nem találom, és bevallom nagyon elbizonytalanít, hogy így szeretnék elkészíteni...
Köszönöm ha időt szán a válaszra.
Tisztelettel,
Juhász Tamás
Nem értem, ez miért lenne jó. Egy ismeretlen hibrid szerkezet?? Különböző alakváltozással? A betont sem látom, hogy tömör-e? Én maradnék a gyári javaslatnál!
Utólagos áthidaló berakásnál mire érdemes figyelni?
Elég ha alátámasztás nélkül, elöször az egyik oldalról vési ki az ember a fal feléig a falat? Be rak két gerendát aztán a másik oldalról is kivési, és berakja a másik kettőt?
Ez egy 3 méteres szakasz lenne, egy ablak és egy ajtó kiváltására.
Szépen ott a fal tetején a kiegyenlítő beton. Most láttam egy építkezésen, hogy osb lappal oldották meg a vízszintet.
Bocsi a láma kérdésért, de ha előfeszített, akkor hogy van hogy nem ugyanúgy forgatva kerül be?
Túl az építkezésen: megengedett-e ablak feletti áthidaló gerendába függönykarnist fúrni / tiplikkel rögzíteni? 😲
Pár darab furat elfér.
Ha a fúrószár nem fog vasat ;-) @@SzakiEllenor
Arra lennèk kivancsi hogy van e valamilyen tègla rako szimulàtor. Szivesen kiprobàlnàm. Koszonom
Nem hallottam róla, de jó ötlet!
Készített már valaki egy összehasonlítást, hogy mennyivel drágább a kész elemmagas áthidaló, mint zsaluzni és betonból kiönteni az áthidalókat? Tényleg kiváncsi lennék. Persze tudom vannak nehezen forintosítható tételek is, mint pl. betonnak ki kell száradnia addig nem lehet tovább haladni, míg kész áthidaló esetén nincs állásidő.
Amatőr kérdés : Ha létezik ilyen bolondbiztos verzió ,akkor miért a vékony fajtát használják inkább elcseszve ?
Talán mert vagy a tervező és/vagy a kivitelező nem ért hozzá.
Nem mindenhol beszerezhető, ugyanazon fesztávnál kb. 2,5x nagyobb a tömege + a videóban mondja is, hogy drágább.
A belmagasság mennyi lesz? 2,3m?
Arról nem szokott szó esni, hogy ha lényegesen nagyobb (az előírt érték többszöröse) felfekvést alkalmazunk, az jelenthet-e problémát.
A falazás ismét gyalázat🙆♂️🤷♂️
Kedves Pèter, mi törtènhet akkor, ha nem elemmagas az àthidalò ès nincs kistèglával kialakítva a nyomott öv?
Felette egy sor 30-as tègla van, azon pedig már a koszorù. Milyen konkrèt bajlehet belôle?
Teherbírás látványosan csökken nyomott zóna nélkül.
Másik Video alól: Sziasztok!
Engedjétek meg, hogy számszerű adatokkal alátámasszam a videóban látott nyomott öv kialakításának helytelen alkalmazását.
Vegyünk egy Porotherm A10-es áthidalót, beépítési hossz 1,25 m
nyomott zóna magassága kisméretű tömör téglával - 15 cm magas:
2,61 kN/m (max. teher) - 2,60 kNm (max. nyomaték)
nyomott zóna magassága kisméretű tömör téglával - 30 cm magas:
5,70 kN/m (max. teher) - 7,17 kNm (max. nyomaték)
Vázkerámia „nyomott öv”,magasságtól függetlenül egységesen:
2,05 kN/m (max. teher) - 0,43 kNm (max. nyomaték)!!!!!!!!!!
,,almát az almával hasonlítok össze”
Véleményem szerint jól látszik, hogy mennyire lecsökken, ha a nyomott zónát vázkerámiával alakítjuk ki.
Róbert Szabó teljesen jogosan másolta be az alkalmazástechnikából kimásolt idézetet.
Valamikor olvasgattam ezekről és úgy emlékszem,H ott 4 áthidalónál 3áthidaló/hőszigetelés/1athidaló sorolást írták...
Hogy nem egy magassagba vannak a szemoldokokök az csak nekem szúr szemet?
Az ablakoké van feljebb. Nagyon valószínű, hogy ott redőnytok lesz. És így ao végleges szemöldökmagasság egy magasságon lesz.
Viszont a legkisebb ablak (vélhetően kamráé) áthidalója is egymagasan fut a többi ablakkal. És azon biztos nem lesz redőny. Akkor lehet, hogy mégis elcseszték a szemöldökmagasdágot. Rettentő rondának találom én is, ha az ablaké feljebb van.
A falegyen kicsit komoly lett.