Gratulálok a projecthez! Arra van lehetőség hogy a Raspberry Pi Zero-ra vagy valami Arduino eszközre tegyünk egy 4x20 as karakteres I2C LCD-t és azon megjelenítsük a számunkra érdekes adatokat? Illetve lehet egy olyan adatcsomagot küldeni az inverternek, ami azt mondja neki, hogy van egy akku csomag is, ami X kapacitású, y töltöttségű és épp kér vagy nem kér töltést...stb? Pl ha én csinálok egy DC-DC konvertert 48-600V körüli tartományra és van 16db LFP cellám, akkor tudjam ezzel használni ?
I2C buszos kijelzőt biztosan lehet rákötni a Raspberry Pi-re (ilyen videót lehet hogy fogok csinálni), az akkucsomag vezérlésre nem tudok válaszolni. Van egy-két akku típus, amit biztosan rá lehet kötni, említik az adatlapban, de nekem nincs akkum.
@@ivanovp Felmerült bennem egy kérdés ezzel az inverterrel kapcsolatban. Ez off grid is működne backup box-al, ha nincs áram, és talán akku nélkül is, ha van elég napsütés. A fusionsolar app-ban engedélyeztem ezt az üzemet, gyári backup box-al, kompatibilissal, nélküle...stb. Nekem se backup boxom, se akkum sincs. Amikor elmegy a hálózati áram, akkor elvileg elengednek a dobozban relék, és zárnak két vezetéket egymással. Ez az inverter kommunikációs csatlakozójának a 8-16 kivezetése. Egy DI megnevezésűt lehúzza a GND-re. Ekkor indulna a backup üzem. Fizikailag leválasztom az invertert a hálózatról, de van napsütés. Ezután összezárom a 8-16 szálakat és el is kezdené az inverter a backup módot. A középső és bal oldali ledek narancsra váltanak majd 1-2 másodperc után pirosra és leáll a működés. Kiírja a fusion solar app, hogy a backup dobozzal valami nem elhárítható hiba van. Ahogy én láttam a bekötések rajzait nincs más kommunikáció ezen a két szálon kívűl. Az lenne a terv, hogy ha elmegy az áram, akkor egy 3 fázisú kontaktor átkapcsol amit az utca L1 fázis tartott addig behúzva, és az utcáról jövő vezetékeket teljesen elválasztja mindentől. Ezzel párhuzamosan küldeném a parancsot az inverternak, hogy indítsa el a backup üzemet. Én ezt nem tudtam megtenni, valamit biztos nem vettem észre a EDOC1100179565 leírásban. Esetleg a DI szálat nem csak GND-re kell húzni, hanem a backup doboz, két jelszintet is használ? Arra is gondoltam, hogy az akkut hiányolja, de a hibaüzenet nem erre utal. Neked van valami ötleted?
Ha jól emlékszem valamelyik fázisból nullát csinál leválasztott esetben, ezt az összekötést is ellenőrzi. Nézd át a backup box kapcsolási rajzát, abból kiderül. Működik akku nélkül is szigetüzemben, nagyobb terheléssel is.@@imrelothrigel2726
solarassistant 5 mp-es frissítés, gyak. élőben látod, mi történik. az igaz, hogy 55 euro a licence rá, de távolról konfigurálható vele egy nagy csomó inverter, pl. esőben nem kell kiállni alá :)
Wifi hálózaton, két HUAWEI iverteres napelemes rendszerem van. A „host” inverter DTSU-666 HW Smart Power szenzoron keresztül csatlakozik a villamos hálózatra. Meg lehet oldani, hogy az adatokat a szenzor RS485-ös portján, modbus protokollal olvassam ki? Továbbá a Serial Bus-ra még csatlakoztattam két ORNO OR-WE 516 energia mérőt, amik a PROTHERM RAY villanykazánok adatait mérik. A kazánok fogyasztását a szenzor adat-vektorain keresztül szeretném követni, hogy optimizálni tudjam azok működését, az energia-termelés függvényében. Több felfűzött eszköz esetén felmerül az eszköz megcímzésének problémája. Erre szeretnék ötleteket/megoldásokat. Előre is köszönöm!
Az ORNO mérők modbus címét át lehet állítani (van írható "Meter ID" regisztere), a Huawei SUN2000 címét valószínűleg nem, legalábbis abban nincs olyan írható regiszter, ami a modbus vagy slave ID-t tárolná. A DTSU-666-ot nem ismerem, el kell olvasni az adatlapját. A biztosan működő megoldás az, hogy több RS485-ös vonal van. Egy kábelen belül lehet több sodrott érpár is, mint az UTP/STP kábeleknél.
@@ivanovp Ez esetben minden vonal külön-külön, egye-egy RS485-USB konverterrel csatlakozik a Raspberryhez? Ez valóban jobb megoldás, mint a cím szerinti megszólítás. Köszönöm a választ, lehet, hogy menet közben még lesz kérdésem!
@@LASZLOTAMAS-e2k Igen, több RS485-USB konverterre lesz szükség és több USB portra is: Raspberry Pi Zeronál USB hubbal lehet megoldani, a nagyobb Raspberryken meg van négy USB A port. Hibrid megoldás, hogy az ORNO mérőket egy vezetékre teszed, külön címmel, a többihez külön-külön kábel megy. Elképzelhető, hogy az ORNO-k mellé be lehet rakni az egyik HUAWEI invertert is, de az is problémát okozhat, hogy a HUAWEI nem használ paritást (9600 baud, 8N1), az ORNO meg páros paritást használ (9600 baud, 8E1). Elméletben a paritáshibás adatokat el kell dobnia az eszköznek, de ez okozhat zavart. Ki kell próbálni.
Szép volt! Kellemes ünnepeket!
Gratulálok a projecthez! Arra van lehetőség hogy a Raspberry Pi Zero-ra vagy valami Arduino eszközre tegyünk egy 4x20 as karakteres I2C LCD-t és azon megjelenítsük a számunkra érdekes adatokat? Illetve lehet egy olyan adatcsomagot küldeni az inverternek, ami azt mondja neki, hogy van egy akku csomag is, ami X kapacitású, y töltöttségű és épp kér vagy nem kér töltést...stb? Pl ha én csinálok egy DC-DC konvertert 48-600V körüli tartományra és van 16db LFP cellám, akkor tudjam ezzel használni ?
I2C buszos kijelzőt biztosan lehet rákötni a Raspberry Pi-re (ilyen videót lehet hogy fogok csinálni), az akkucsomag vezérlésre nem tudok válaszolni. Van egy-két akku típus, amit biztosan rá lehet kötni, említik az adatlapban, de nekem nincs akkum.
@@ivanovp Köszönöm.
@@ivanovp Felmerült bennem egy kérdés ezzel az inverterrel kapcsolatban. Ez off grid is működne backup box-al, ha nincs áram, és talán akku nélkül is, ha van elég napsütés. A fusionsolar app-ban engedélyeztem ezt az üzemet, gyári backup box-al, kompatibilissal, nélküle...stb. Nekem se backup boxom, se akkum sincs. Amikor elmegy a hálózati áram, akkor elvileg elengednek a dobozban relék, és zárnak két vezetéket egymással. Ez az inverter kommunikációs csatlakozójának a 8-16 kivezetése. Egy DI megnevezésűt lehúzza a GND-re. Ekkor indulna a backup üzem. Fizikailag leválasztom az invertert a hálózatról, de van napsütés. Ezután összezárom a 8-16 szálakat és el is kezdené az inverter a backup módot. A középső és bal oldali ledek narancsra váltanak majd 1-2 másodperc után pirosra és leáll a működés. Kiírja a fusion solar app, hogy a backup dobozzal valami nem elhárítható hiba van. Ahogy én láttam a bekötések rajzait nincs más kommunikáció ezen a két szálon kívűl. Az lenne a terv, hogy ha elmegy az áram, akkor egy 3 fázisú kontaktor átkapcsol amit az utca L1 fázis tartott addig behúzva, és az utcáról jövő vezetékeket teljesen elválasztja mindentől. Ezzel párhuzamosan küldeném a parancsot az inverternak, hogy indítsa el a backup üzemet. Én ezt nem tudtam megtenni, valamit biztos nem vettem észre a EDOC1100179565 leírásban. Esetleg a DI szálat nem csak GND-re kell húzni, hanem a backup doboz, két jelszintet is használ? Arra is gondoltam, hogy az akkut hiányolja, de a hibaüzenet nem erre utal. Neked van valami ötleted?
Ha jól emlékszem valamelyik fázisból nullát csinál leválasztott esetben, ezt az összekötést is ellenőrzi. Nézd át a backup box kapcsolási rajzát, abból kiderül. Működik akku nélkül is szigetüzemben, nagyobb terheléssel is.@@imrelothrigel2726
solarassistant 5 mp-es frissítés, gyak. élőben látod, mi történik.
az igaz, hogy 55 euro a licence rá, de távolról konfigurálható vele egy nagy csomó inverter, pl. esőben nem kell kiállni alá :)
Köszi, a cél/kérdés az volt, hogy én tudok-e írni egy ilyen scriptet az adatlap alapján.
Wifi hálózaton, két HUAWEI iverteres napelemes rendszerem van. A „host” inverter DTSU-666 HW Smart Power szenzoron keresztül csatlakozik a villamos hálózatra. Meg lehet oldani, hogy az adatokat a szenzor RS485-ös portján, modbus protokollal olvassam ki? Továbbá a Serial Bus-ra még csatlakoztattam két ORNO OR-WE 516 energia mérőt, amik a PROTHERM RAY villanykazánok adatait mérik. A kazánok fogyasztását a szenzor adat-vektorain keresztül szeretném követni, hogy optimizálni tudjam azok működését, az energia-termelés függvényében. Több felfűzött eszköz esetén felmerül az eszköz megcímzésének problémája. Erre szeretnék ötleteket/megoldásokat. Előre is köszönöm!
Az ORNO mérők modbus címét át lehet állítani (van írható "Meter ID" regisztere), a Huawei SUN2000 címét valószínűleg nem, legalábbis abban nincs olyan írható regiszter, ami a modbus vagy slave ID-t tárolná. A DTSU-666-ot nem ismerem, el kell olvasni az adatlapját. A biztosan működő megoldás az, hogy több RS485-ös vonal van. Egy kábelen belül lehet több sodrott érpár is, mint az UTP/STP kábeleknél.
@@ivanovp Ez esetben minden vonal külön-külön, egye-egy RS485-USB konverterrel csatlakozik a Raspberryhez? Ez valóban jobb megoldás, mint a cím szerinti megszólítás. Köszönöm a választ, lehet, hogy menet közben még lesz kérdésem!
@@LASZLOTAMAS-e2k Igen, több RS485-USB konverterre lesz szükség és több USB portra is: Raspberry Pi Zeronál USB hubbal lehet megoldani, a nagyobb Raspberryken meg van négy USB A port. Hibrid megoldás, hogy az ORNO mérőket egy vezetékre teszed, külön címmel, a többihez külön-külön kábel megy. Elképzelhető, hogy az ORNO-k mellé be lehet rakni az egyik HUAWEI invertert is, de az is problémát okozhat, hogy a HUAWEI nem használ paritást (9600 baud, 8N1), az ORNO meg páros paritást használ (9600 baud, 8E1). Elméletben a paritáshibás adatokat el kell dobnia az eszköznek, de ez okozhat zavart. Ki kell próbálni.