Üdvözlöm! Nagyon örülnék ha készítene egy videót az állami beruházásokról. Bemutatná,hogy hogyan is tűnik el a közpénz. Rossz minőségű kivitelezés, amit később újra kell csinálni. Köszönöm!
Lenne egy szakmai kérdésem. Miért pont mészkő zúzalékot választottatok a fal alá/mellé ahová nem kéne nedvességet juttatni? Az ilyen finom porral kevert rostálatlan mészkő zúzalék tapasztalatom szerint kiváló nedvszívó és megtartó képességű anyag, bedöngölve is igen jól felszvívja, majd megtartja a nedvességet, esőt, talajvizet. Talán szerencsésebb lenne vulkáni eredetű zúzalékot, pl. bazalt zúzalékot használni ilyen esetben az alap mellé/alá, azon nincs oldalirányú kapilláris hatás, hanem lefelé átszalad a nedvesség és nem húzza be a ház mellé.
Az biztos,H az a legjobb ha minél kevésbé nedvszivó de tömörithető anyaggal dolgozunk a fal mellett. Ha hőszigetelés is számit és van pénz lóvéra akkor üveghab kavics a tuti....szerintem
Az agyagos talajhoz képest sokkal jobb lesz, és Paks mellett az a szerencse, hogy egyáltalán tudtam venni ilyesmit. A betömörödés, szinte egybekötés pedig cél volt, ugyanis az "alábetonozás" helyett ez a "mellékövezés" szerintem jobb, olcsóbb, organikusabb. Majd megnézzük, hogyan hozza ki a vizet!
Huh. Szaki ellenőr úr tollából ilyeneket olvasni. Nem volt ló,jó lett a szamár is. "Szerintem" "Majd megnézzük" Más munkájával elég kritikus tud lenni,a sajátjáról meg így beszél?
@@antaltamasi9944 ez egy workshop volt. Az emberek fizettek neki azért hogy ezt megtanulják, sőt mi több segítettek is neki kivitelezni,most meg jön a szöveg hogy majd kiderül jó lesz-e?!
A címből azt hittem a drénezés hülyeség. Gyorsan kattintottam. Szerencsére nem az, mert egy 350 m2-eres épületet draineltettem körbe 5 éve. Egy része szuterén. Azóta is minden ok.
Köszi a videót Péter! Csak kerdés szinten. A lábazati szigetelést, nem szokták levinni, amennyire lehet. Vagy itt nem leszszigetelés. Nem tudom, csak amolyan kerdés.
Köszönöm az ismeretterjesztő munkáját, engem is meggyőzött hogy ezt minél hamarabb meg kell csinálnom, a könyvei megrendelése után. A videóban nem nagyon részletezte magát a drén csövet. Ez perforált vagy hogy jut bele a víz pontosan?
Kedves SzakiEllenőr! Nekem olyan kérdésem lenne, hogy ha már az injektálást megveted vagy elveted….milyen más megoldást ajánlanál egy köztes fal kiszárításához? Egy egy tufaház a hegyekben (Ostoros), kb. 2 vagy 3 sor tufaalappal, ahogy azt anno csinálták. Hallottam több dolgot….falátvágás, tufa kicserélése egyenként valami másra amin van szurok vagy más szigetelő anyag….értem a drénlemezt, de mivan azzal a vízzel, ami mélyebben van és onnan szivárog felfelé? (Ha van ilyen egyáltalán) ajánlották a drénlemezt, de ott 1 m mélységet mondtak….ez egy ilyen háznál releváns lehet? Köszönöm a választ! :) Boldog Új Évet Kívánok!
Folyamatosan vizsgáltam a talajt, és inkább szakaszosan csináltuk. A videóban egy hosszabb szakasz látszott . Alap alig van, de nagyon kemény volt a föld a faltest alatt .
Nálunk a talaj szint alatt 1m-rel télen már talaj víz van. Amikor kiszedtük a házon belül a betont, talajt, a 60cm magasra épített alap, belül a föld is nedves volt, ilyen helyzetben mit lehet tenni, ha lentről jön fel a talajvíz, nem pedig oldalról?
Kedves Péter! A drénlemezt felhajtottad a lábazatra és került rá egy lezáró műanyag sín. Abban az esetben, ha a lábazat szigetelve van XPS-el, ott ugye az XPS-en kívül van a drénlemez. Ott is hasonlóan zárod le a lemezt csak nem a falra, hanem az xps-re rakod a műanyag lezárót? Továbbá, ami nekem egyetlen egy drénezős videóból sem derült ki idáig, hogy a végleges talajszint felett mi védi a lemezt az UV sugárzástól és a mechanikai behatásoktól? Erre elvileg nem lehet burkolni. Le lesz színezve/burkolva a lábazat és látszódni fog egy sávban a drénlemez és/vagy a lezáró műanyag sín?
Régebbi videóban az XPS mögé vezették be ha jól emlékszem....szerintem ez hiba. Jobb kívülre (akkor a pára is tud távozni alóla - mondjuk akkor jobb bütyökkell befelé fordítani) alig felvezetve és sínt a tetejére. Így a nap sem bántja és alig látszik,nem csúnya.
A folytatásból kiderül majd! A beton szegélykövek és a drénlemez közé a vályúba kerül a kulékő, úgy, hogy eltakarja a drénlemezt is, akár kicsit megpúpozva.
@@SzakiEllenor A kulékavics takarás rendben van egy rétegben, de a csapóeső határig gondolom nincs felpúpozva, a drénezést pedig e szint felett kell befejezni. De lehet rosszul gondolom. A drénezésnél ennek a csomópontnak a képzése és a látszó részen az esztétikus végkifejlet nincs előttem. Köszönöm és kíváncsian várom a folytatást. Boldog Új Évet!🎉
Nem vezettük be. OKA volt, hogy ott úgy készült. A drénlemezt vezettük ki a lábazati hőszigetelés mögül. A drénlemez védelmét nem tudtuk volna megoldani, azért került az XPS mögé. Kvízi kísérlet volt. Ott is kiválóan működik egyébként!
@@SzakiEllenor akkor azért igaz,H belül volt a drénlemez meg ha lelogatásnak és nem felvezetésnek is nevezzük....oka biztos volt. Én a kerdező szempontjából probáltam osztani az észt 🙂
Nálam 50 cm távolság van a fal és a telekhatár között. Érdemes lehet ilyen kis szélességben bütykös műanyag lemezt lerakni a talajfelszínre? A szomszéd felé sajnos nem lehet terjeszkedni. Esztétikailag nem jelentene problémát a csupasz lemez látványa.
Több ilyen szakiellenőrre lenne szükség!!!🙂👍 Nagyon sok műszaki ellenőr csak a pénzt veszi le és nem nagyon törődik a kivitelezés precízségével.... nem vállal konfliktust a kivitelezőkkel/szakemberekkel...( jó lesz az úgy elven...)
Igen.. ma ezt igy oldjuk meg, s bízom benne, hogy 10 éve amikor épült a házunk valami hasonlót körbe beépitettek a szakik. De eleink miként oldották ezt meg száz, kétszáz vagy ezer évvel ezelőtt. Pusztán azért kérdem, mert a vagyon mellett a természetet is szeretem védeni és ezért sem szeretem a műanyagot s azt, hogy lezárunk mindent geotextillel. Nyilván ez a leg hatékonyabb, de engem érdekelnének régebbi megoldások is. Köszönöm a hasznos videót. B.U.É.K.
Mondjuk erre pont nem gondoltam, pedig én is körbeültettem a házunkat császárfákkal... jutott a kerítés tövébe is... amivel jól megszivattam magam, úgyhogy az lesz még költséges rendbetenni 😔 Na mindegy ez már az én hülyeségemből fakadt.
Tatár, török, orosz sűrűn lerombolta, és nem a víz volt a legtöbb gond. De áruld el kérlek, mi a GOND a geotextillel?? Régen alacsonyabbak voltak a falak, plusz óriási ereszt képeztek pl náddal, zsúppal, de az is leégett pár évente. Mások voltak a lehetőségek, követelmények, igények...
@@SzakiEllenor Valószínűleg azért van bennem ellenérzés a geotextillel, mert általában olyan helyeken láttam eddig ahol az volt a cél, hogy a meglévő talaj felső részét képező takaró réteget eltüntették, lezárták és utána rászórtak zuzalékot, majd vegyszerezték, hogy a fű és egyéb természetes növényzet ideig-óráig elő ne bújjon... :( a karbantartása az ilyen területeknek sokszorosa, mint a természetesé... szerintem...
Nem biztos, hogy az a beton jót tesz neki (mármint a házadnak, a vízelvezetésnek). Azt értem, hogy a járdán lehet járni, míg ha nincs ott járda, akkor nem, de lehet, hogy nem ott kéne járni. Szóval lehet, hogy a projekt lehetne az, hogy a fal mellől elbontani a betont, megcsinálni korrektül a vízelvezetést, és távolabbra rakni a járdát.
Szervusz! Igen szikkasztóba. Kell egy nagyobb méretű gödröt ásni, akár két méter mélyre is, ha kell. Majd bélelni geotextillel, bele nagy szemű kulé kavicsot tölteni a talajszint alá max 50 cm vel. Befeded a geotextil széleivel. A gyültőcsövet bevezeted. Majd befeded. Persze a terület minél távolabb legyen az épületektől.
Minden tiszteletem az Öné, sok hasznos videója van, de merné adni a nevét egy teljes felújításnál, hogy ez a technika biztosan megoldja a fal vizesedését? Mi van azzal a talajpárával és az azzal együtt hozott sókkal amik nem külső oldalról hanem alulról és a belső feltöltés felől érkezik? Rengeteg házba belefutunk aminél azért kell már felújítottan vízszigetelést pótolni, mert anno mikor teljes felújítás volt nem lett megcsinálva szakik ajánlására hivatkozva. Persze mikor térdig vizes- salétromos lett a fal akkor késő bánat és akkor már csak az injektálás jöhet szóba nagy rombolás nélkül. Köszönöm válaszát
Ezt akartam kérdezni,hogy ott, ahol magas a talajvíz, ott ha meg is van a szigetelés a zsalukő és a tégla között, ott egy ilyen drainlemez,nem épp hogy gátolja a fal és a mellette lévő terület szellőzését?
@@SzakiEllenoraz esővíz távoltartása az épülettől alapvető, magam is minimum 3 métert javaslok mindig. Viszont az nem vagy csak részben oldja meg a talajpára elszigetelését a lakótértől, ebben gondolom egyetértünk. A lemezes szigetelést éppen ezért amennyiben kivitelezhető, kár elhagyni, mivel a vízszigetelés pótlása egy már felújított ingatlanban mindenkinek kellemetlen.
Nagyon informatív anyag, köszönöm szépen. Valóban nekem is nagy félelmem az volt, hogy azért nem lehet megvalósítani hatékonyan ezt a drénezést, mert túl mélyen kéne beásni, esetleg az alapok alá is. Köszi hogy ezt letisztáztad. Régóta látok ilyen Biodry-os reklámokat, hogy egy mágikus kütyü a nedvesedő falakat szárazon tartja. Nagyon sántít a dolog számomra, de nincs kapacításom hogy becsületesen utánanézzek hogy miért is egy hatalmas átverés az egész. Esetleg ha lesz időd, készítenél erről is egy anyagot?
A legjobb a mágneses falszárító. Ha még esetleg nem találták volna fel, akkor lehet ,hogy feltalálom. A mágnes mindenre jó, csökkenti a benzinfogysztást, a gázfogyasztást, meglágyítja a vizet, helyreteszi az izületeket , a vesét májat, libidót, akkor bizony falszárításra is jó 🤣😂🤣 Az az igazság, hogy általában ezeknek a cuccoknak a lusta ember a célcsoportja. Az építés az melós,koszos,fárasztó. Vegán Biodry szivárványos falszárítás.... nagyon tudnám a reklámot tolni 🤣
Faterom is pont így csinálta egy csomószor szegény naiv kollégáival, ismerőseivel. Ráérsz egy kicsit segíteni? Öt perc az egész... Aztán felépült ingyen a ház, a nyaraló, meg lett szerelve a kocsi, stb..
1 navos is így csinálta a szakikkal. aztán mjnka végén az igazolvánnyal elintéze h hát szamla nincs akkor vagy ingyen volt a buli vagy navos feljelentés lesz... aztán elkapták a faszit es hűvösre ment.
Nem tömődik el! A talajszemcsékből épül fel egy szivárgóréteg, mert nem a geotextil, hanem a talaj maga szűri ki a vizet. A geotextil azért van, hogy ne mosódjon bele a kő közé, illetve a csőbe a talaj.
Jól értem hogy ha körbe drénezem a házat akkor nem kell a falakat injektálni? Van 2 bitumenlemez, az egyik az alapon, a másik a lábazati betonelemeken, de már mindkettő el van öregedve (60+ év). Nagy vizesedés és vakolat potyogás nincs, de az építészünk javasolta az injektálást a felújítás során. Én is jobban szeretném ha nem kellene 3 év múlva megint elölről kezdeni a munkát a vizesedés miatt, de lehet egyszerűbb körbe drénezni az egészet. Nálam az északi és a nyugati fal kapja a legtöbb vizet, ott akarom elsődlegesen megcsinálni.
Ha van idő kipróbálni ,H mennyire oldja meg a gondot ez a módszer akkor mindenképp érdemes megcsinálni. Ha megcsinálja az ember magának nem nagy költség. Az,H mennyire fog működni a körülményektől függ(amik idővel változhatnak is) és a kivitelezéstől is. Szóval azért meggondolandó,H csak erre bízzuk e a vizesedés megoldását ha kesőbb már csak a felújított házban tudunk intézkedni más megoldással.
Meg kell műszeresen mérni a fal nedvességtartalmát.Ha nem túl magas, de az elvárhatónál magasabb, akkor DRÉN + szárítóvakolat a jó megoldás, ha több a nedvesség, és magasan van a talajvíz, akkor +az injektálás indokolt lehet, ha durván magas a talajvíz, pl a vízórában is áll, akkor + akár lemezbeütés is indokolt lehet.
háború után örültek ha házat építettek ,nem volt ennyi túlokoskodott marhaságok ,mégis ,még a legtöbb "régi" ház igazi építmény , a most összetákolt újépítésű csili-vili szutykok kíváncsi leszek 50év múlva hogy omlanak össze+!!
"mégis ,még a legtöbb "régi" ház igazi építmény" Ló...rt, mama! A legtöbb régi ház vizesedik, mert vagy sosem volt alatta vízszigetelés, vagy 50+ év alatt ami volt, az is tönkrement. Ha meg szeretnéd kifűteni és nem a világ összes pénzéből, tehát lecseréled az ablakokat olyanra, amik nem szelelnek, akkor meg konkrétan penészedik is. Szóval ennyire jók ezek az "igazi" építmények.
Nem okoskodásként mondom, inkább csak egy felvetés. Úgy tudom, hogy az sem jó, ha a talajt teljesen kiszárítjuk, mert ezáltal csökken a térfogata, azaz összeesik az alap alatt.
Miért hiszik az emberek egy zárt, vizesedö falnál, ha kiszárad, akkor összeeszik. Ha annyira vizes lenne, már rég összeomlott volna. Ami viz távozik és kiszárad, attól csak szilárdabb lesz. Ha az "elmélet" igy működne, akkor mind a vizesedö házfalak (a sok viztöl), mind a kiszáritott falak (porladástól) összedölnének. De mégsem, jéééé. :)
"az sem jó, ha a talajt teljesen kiszárítjuk" Az lehet, hogy nem jó, de hol látsz itt bármilyen módszert, amivel a talajt teljesen ki lehetne szárítani?
ha követed a csatornát, akkor tudnád, hogy ez egy felújítás alatt álló épület. Nyílvánvaló, hogy amikor eljutnak abba a szakaszba, akkor lesz esőcsatorna is a házon. Első körben azt kell megoldani, hogy megmaradjon az a szerekezet amire lehet majd tetőt tenni. Hiáb a csatorna, kidőlnek alóla a falak..
Nehogy elhiggye bárki is, hogy ennek a salétromos épületnek a szigetelése így megoldódik! Ez így egy pénz kidobás. Érdemes szigetelésben jártas szakemberrel konzultálni és nem a sufni tuningot választani.
A vizet távol tartja, elvezeti, ez OK. De szerintem a vizesedésért legalább annyira felelős a kapillaritás, amit ez a módszer nem old meg. A talaj továbbra is tartalmaz nedvességet, a fal pedig felszívja.
Mi ugy csinaltuk, hogy mint egy J betu, kifele nyitott volt (geotextilben nyilvan), igy az oldalrol a fal fele kozeledo jovo viz is el van vezetve. De rendes beton alap van, szoval jo 50-60cm melyen meg lett csinalva. Elotte a beton kapott kenheto szigetelest, aztan XPS, aztan jott ez. Kuleval. Eddig jo minden, mar 2 eve. JA A LENYEG! A butykos lemez lett bevezetve a vegen (mint egy cigipapir osszetekerve) a KG csobe, ami meg jo messze viszi az esovizgyujto aknaba.
A cigipapírtekeréses hasonlat jó!!, mi is úgy csináltuk! Amit a videón látsz nálam, az egy plusz alátét még a csatlakozáshoz. Nem javaslam az 50-60 cm mély kiásását, a felszínen érdemes a vizet összeszedni.
Csapadék elvezetést gyerekjáték megoldani, ennél sokkal egyszerűbben is megoldható. Az igazi gond a talajpárával, és főleg a talajvízzel van, és bizony ez a megoldás semmit nem ér ezek ellen.
@@SzakiEllenor Hogy ."télleg" vagy nem, azt nem tudom megmondani, mert ezt a szót nem ismerem, de az biztos, hogy egy jól kialakított csapadékcsatorna, és egy jó betonjárda körben, pont ugyanezt tudja, mint amit itt megcsináltatok. Nem talajvizes helyen javít a helyzeten, de meg nem oldja, mert a talajpára így is, úgy is feljön a falakba, és az nedves marad. Talajvizes helyen meg kb. semmit nem ér, illetve annyit azért igen, hogy kicsit hamarabb veszít a fal a nedvességéből (bár ki nem szárad), ha a talajvíz süllyed.
A vályog egyik legnagyobb ellensége a nedvesség. A legtöbb vályogház azért reped, omlik és dől mindenfelé, mert nincs megoldva a vízelvezetés és/vagy a beltéri pára elvezetése. Akkor tud porlani a vályog ha előtte alaposan átnedvesedett és olyan fokon kompromitálódott a szerkezete, hogy tele van mikrorepedéssel. A sok "szagembör" állításával ellentétben a kiszáradás nem ront a helyzeten mert ha nedvesen marad is rádomlik és szétmálik. Sajnos van olyan amikor az eredeti vályog már menthetetlen. Ráadásul a vályognak rossz szokása, hogy méterekre felnyomja a vizet, tehát mindenképp érdemes drainezni ha van rá mód.
@@SzakiEllenorigen de sokszor hallani,H nagyobb aszály csökkenő talajvizszint miatt olyan alapok/falak is megrepednek amiknek 50 év alatt nem volt semmi baja. Mondjuk ezt inkább agyagos talajnál emlegetik....szóval talán ezt is számításba kell venni....
Az csak agy alátét lemez! Ami a fal mellett van drén, az össze van tekerve, mint a cigipapír( lásd fentebb a kommentelőt, és BELE van a csőbe vezetve. Amit látsz, az egy plusz alátétlemez, ha megszökne ott víz, az is el legyen vezetve!
Volt de megérte ! Nagyon jó társaságot ismertem meg szakiék nagyon vendégszerető ,kedves emberek nagyon sok kérdésre kaptunk választ . Volt hó sár és isteni ebéd is 😊
Azért az injektálást nem nevezném kuruzslásnak, elég sok kutatás bizonyította már a hatását. Persze a drénezés is nagyon fontos lehet és segít biztosan.
A baj az szerintem az injektálással, hogy boldog boldogtalan csinálja megfelelő szaktudás, körültekintés és szakmai igényesség nélkül. Ráadásul mivel ez most egy elég hot topic, iszonyat felszaladtak az árak is az elmúlt pár évben. Mindezt tetézendő a munka minősége sokszor csak hónapok vagy évek múlva derül ki tehát bármilyen garanciális igényt is marha nehéz érvényesíteni. Alapvetően egyetértek, hogy egy kiváló műszaki megoldás, de az alkalmazási területe sokkal szűkebb és esetlegesebb mint ahogy azt jelenleg a magyar építőipar gondolja...
Az a kuruzslás, ha nem vállalkozási szerződésben, a saját rizikójára vállalja a probléma ( = vizesedés) megoldását a vállalkozó. A kuncsaft megoldást akar, és erre mondjon a vállalkozó felmérés után egy egyösszegű vállalási árat. És ha sikerül elérni a vízmentességet, akkor megkapja a vállalási árat. Ha nem, akkor garanciában javíthat, vagy nem kapja meg a pénzét. Ez egy korrekt megoldás. Ami ehelyett szokott lenni, na az a kuruzslás. Pl. amikor a vállalkozó azt mondja, hogy x forintért készít y lyukat, aztán attól vagy jó lesz, vagy nem, hiszen azt nem tudja megjósolni, hogy a falazat milyen állapotban van, mennyi anyagot kell belepumpálni, hogy jó legyen.
@aladarbelacecil Tehát szerinted 5 év múlva kellene kifizetni a vállalkozót? Amikor látható, hogy tényleg bevált ? A visszafizetési garancia az oké, de ezt a részt nem gondolhatod komolyan :D
@@illogicalferi A kifizetés menetrendje is egy érdekes kérdés a mai gazdasági környezetben (előre fizetsz, utólag fizetsz, akkor fizetsz, ha a műszaki ellenőr átvette, milyen visszafizetési garanciát tud arra nyújtani, ha 5 év múlva derül ki, hogy nem sikerült jól a munka, stb.), de én nem erről beszélek, hanem hogy mi a vállalkozás tárgya. Emberünk azt vállalja, hogy kifúr x lyukat y forintért. Nem azt vállalja, hogy megszünteti a vizesedést. Így tök mindegy, hogy mikor szeretnél fizetni neki, mert a szerződés szerint jár neki a lóvé, ha kifúrta a lyukakat. Nem is tarthatod vissza a lóvét, és nem is követelhetsz garanciális javítást (ingyen), mert megcsinálta azt, amire szerződött. Az már a megrendelő egyéni szoc. problémája, hogy neki nem arra volt szüksége, hogy legyen x lyuk, hanem arra, hogy megszűnjön a vizesedés - azonban a vállalkozó nem erre vállalkozott. Na ez a problémám.
Mennyi ideje a te tulajdonod ez a düledező épület? Több mint 1 éve? Ennyi idő alatt mindössze a drénezést sikerült megoldani. Közbe maga az épület egy ótvar, bontandó, de legalábbis erősen felújìtandó romhalmaz. Ezzel promózod magad? A híres Szaki, aki a lassu kivitelezések, befulladó építkezèsek àdáz ellensége? Közbe meg a valòság, hogy a saját tulajdonodat se vagy képes rendbeszedni.
Csak azért kommentelek,hogy kapjak értesítést a válaszra,ha egyáltalán lesz,vagy inkább törlődni fog a komment. A videó tartalma is elég kétes számomra. 0-x -s zúzott kavics vajon mennyire fogja átereszteni a hirtelen nagy mennyiségű csapadékot, főleg a geotextilbe burkolt cső mellett.
Amúgy neked miért fáj v éppen mi közöd hozzá,H mit milyen tempóban és mikor csinál? Főleg,H lehet összehasonlítani egy hobbi valamit az üzemszerű epitkezésekkel?
Követem a munkáságod de amit te csinálsz az csak taknyolás igaz szakszerű kitalált felesleges marhaság de szabvány úgye. 150 évet kibirt enélkül de most kell vicces ez a pénz égetés.
Folyamatos javítgatással bírt ki ennyit, miközben nedvesedik a fal alja. A nagy záporok, özönvízszerű esők, majd hosszú szárazságok nagyobb igénybevételt jelentenek, mint a korábbi idők időjárása. Kérdezzél, szívesen válaszolok! A dolgok ismerete nélkül nem ciki lekutyázni valamit?
Mi is hasonlóképpen dréneztük körbe a vályogházunkat, de egy vályogszaki meggyőzött, hogy ez többet árt, mint használ. Ugyanis a dréncső kizárólag az özönvíz mennyiségű víz ellen érne valamit, az meg kb. minden negyedik szökőévben van errefele, pedig a falu majdnem a legmélyebb pontján vagyunk, dombokkal körülvéve. Az eső ellen egy elvezető felszíni kis árok is elég, és ha nincs leszigetelve a talaj a fal közelében, akkor ott is van lehetősége kiszáradni. Egyébként meg a szigetelő lemez csak a fal felé fogja vezetni a mélyebb rétegekben levő nedvességet. Az egyik legfontosabb, hogy a falat sem szabad olyan anyaggal vakolni, ami leszigetelné. (Nálunk ezt a hibát is elkövette az előző tulaj. Csemperagasztó kívül-belül.)
Nekem sem igazán gyűlik a víz még közepesen esős napokon is épp hogy csurdogál.. ha nagy zuhé van ami az éven(2024nyár végén) volt 2x,akkor volt értelmezhető mennyiségű víz. De egyébként szárazak a falak,mégiscsak nem érintkeznek közvetlenül nedves földdel
Köszönettel!🍷🍸🍹
Üdvözlöm! Nagyon örülnék ha készítene egy videót az állami beruházásokról. Bemutatná,hogy hogyan is tűnik el a közpénz. Rossz minőségű kivitelezés, amit később újra kell csinálni. Köszönöm!
Fantasztikus köszönöm
Lenne egy szakmai kérdésem. Miért pont mészkő zúzalékot választottatok a fal alá/mellé ahová nem kéne nedvességet juttatni? Az ilyen finom porral kevert rostálatlan mészkő zúzalék tapasztalatom szerint kiváló nedvszívó és megtartó képességű anyag, bedöngölve is igen jól felszvívja, majd megtartja a nedvességet, esőt, talajvizet. Talán szerencsésebb lenne vulkáni eredetű zúzalékot, pl. bazalt zúzalékot használni ilyen esetben az alap mellé/alá, azon nincs oldalirányú kapilláris hatás, hanem lefelé átszalad a nedvesség és nem húzza be a ház mellé.
Az biztos,H az a legjobb ha minél kevésbé nedvszivó de tömörithető anyaggal dolgozunk a fal mellett. Ha hőszigetelés is számit és van pénz lóvéra akkor üveghab kavics a tuti....szerintem
Az agyagos talajhoz képest sokkal jobb lesz, és Paks mellett az a szerencse, hogy egyáltalán tudtam venni ilyesmit. A betömörödés, szinte egybekötés pedig cél volt, ugyanis az "alábetonozás" helyett ez a "mellékövezés" szerintem jobb, olcsóbb, organikusabb. Majd megnézzük, hogyan hozza ki a vizet!
Huh. Szaki ellenőr úr tollából ilyeneket olvasni. Nem volt ló,jó lett a szamár is.
"Szerintem"
"Majd megnézzük"
Más munkájával elég kritikus tud lenni,a sajátjáról meg így beszél?
@@pellesssajátját csinálja, kísérletezik....joga van hozzá
@@antaltamasi9944 ez egy workshop volt. Az emberek fizettek neki azért hogy ezt megtanulják, sőt mi több segítettek is neki kivitelezni,most meg jön a szöveg hogy majd kiderül jó lesz-e?!
A kapilaritás ellen?
Profi munka,profi vezetővel,profi kis csapattal!!
Boldog Új Évet kívánok,mindenkinek!❤
Végre új videó , és végre nem horror... Köszönjük!
A címből azt hittem a drénezés hülyeség. Gyorsan kattintottam. Szerencsére nem az, mert egy 350 m2-eres épületet draineltettem körbe 5 éve. Egy része szuterén. Azóta is minden ok.
Köszi a videót Péter! Csak kerdés szinten. A lábazati szigetelést, nem szokták levinni, amennyire lehet. Vagy itt nem leszszigetelés. Nem tudom, csak amolyan kerdés.
Gratula💪😎
Köszönöm az ismeretterjesztő munkáját, engem is meggyőzött hogy ezt minél hamarabb meg kell csinálnom, a könyvei megrendelése után.
A videóban nem nagyon részletezte magát a drén csövet. Ez perforált vagy hogy jut bele a víz pontosan?
Természetesen perforált! Lesz hosszabb video.
Kedves SzakiEllenőr!
Nekem olyan kérdésem lenne, hogy ha már az injektálást megveted vagy elveted….milyen más megoldást ajánlanál egy köztes fal kiszárításához? Egy egy tufaház a hegyekben (Ostoros), kb. 2 vagy 3 sor tufaalappal, ahogy azt anno csinálták. Hallottam több dolgot….falátvágás, tufa kicserélése egyenként valami másra amin van szurok vagy más szigetelő anyag….értem a drénlemezt, de mivan azzal a vízzel, ami mélyebben van és onnan szivárog felfelé? (Ha van ilyen egyáltalán) ajánlották a drénlemezt, de ott 1 m mélységet mondtak….ez egy ilyen háznál releváns lehet? Köszönöm a választ! :) Boldog Új Évet Kívánok!
A FELESLEGES injektálást vetem meg! Itt is lesz injektálva pillérlap, valószínűleg!
Kérdésem az hogy nem féltetek attól hogy a fal belerogy a gödörbe?
volt alapja a háznak vagy csak kisebb nagyobb kőtömbökre van ráépítve a fal?
Folyamatosan vizsgáltam a talajt, és inkább szakaszosan csináltuk. A videóban egy hosszabb szakasz látszott . Alap alig van, de nagyon kemény volt a föld a faltest alatt .
@@SzakiEllenor akkor jó ....ügyesek voltatok
Nálunk a talaj szint alatt 1m-rel télen már talaj víz van. Amikor kiszedtük a házon belül a betont, talajt, a 60cm magasra épített alap, belül a föld is nedves volt, ilyen helyzetben mit lehet tenni, ha lentről jön fel a talajvíz, nem pedig oldalról?
Kedves Péter! A drénlemezt felhajtottad a lábazatra és került rá egy lezáró műanyag sín. Abban az esetben, ha a lábazat szigetelve van XPS-el, ott ugye az XPS-en kívül van a drénlemez. Ott is hasonlóan zárod le a lemezt csak nem a falra, hanem az xps-re rakod a műanyag lezárót?
Továbbá, ami nekem egyetlen egy drénezős videóból sem derült ki idáig, hogy a végleges talajszint felett mi védi a lemezt az UV sugárzástól és a mechanikai behatásoktól?
Erre elvileg nem lehet burkolni. Le lesz színezve/burkolva a lábazat és látszódni fog egy sávban a drénlemez és/vagy a lezáró műanyag sín?
Régebbi videóban az XPS mögé vezették be ha jól emlékszem....szerintem ez hiba. Jobb kívülre (akkor a pára is tud távozni alóla - mondjuk akkor jobb bütyökkell befelé fordítani) alig felvezetve és sínt a tetejére. Így a nap sem bántja és alig látszik,nem csúnya.
A folytatásból kiderül majd! A beton szegélykövek és a drénlemez közé a vályúba kerül a kulékő, úgy, hogy eltakarja a drénlemezt is, akár kicsit megpúpozva.
@@SzakiEllenor A kulékavics takarás rendben van egy rétegben, de a csapóeső határig gondolom nincs felpúpozva, a drénezést pedig e szint felett kell befejezni. De lehet rosszul gondolom.
A drénezésnél ennek a csomópontnak a képzése és a látszó részen az esztétikus végkifejlet nincs előttem. Köszönöm és kíváncsian várom a folytatást. Boldog Új Évet!🎉
Nem vezettük be. OKA volt, hogy ott úgy készült. A drénlemezt vezettük ki a lábazati hőszigetelés mögül. A drénlemez védelmét nem tudtuk volna megoldani, azért került az XPS mögé. Kvízi kísérlet volt. Ott is kiválóan működik egyébként!
@@SzakiEllenor akkor azért igaz,H belül volt a drénlemez meg ha lelogatásnak és nem felvezetésnek is nevezzük....oka biztos volt.
Én a kerdező szempontjából probáltam osztani az észt 🙂
Nálam 50 cm távolság van a fal és a telekhatár között. Érdemes lehet ilyen kis szélességben bütykös műanyag lemezt lerakni a talajfelszínre? A szomszéd felé sajnos nem lehet terjeszkedni. Esztétikailag nem jelentene problémát a csupasz lemez látványa.
Csináld meg véglegesre, de addig jó takarni is!
Szépnapot kívánok.
Alap erősítnek szánt kő,illetve a töltsétek rakott kő lehet 0-32es bazalt?
A kívánt szárazság elérésének érdekében a helyiségek padlójával terveznek valamit csinálni? Szükséges?
Az egyik helyiségben földpadló(!!) marad, ahogy évszázadok óta. A többiben lesz téglaburkolat, és a fürdőben kerámia lesz .
Több ilyen szakiellenőrre lenne szükség!!!🙂👍 Nagyon sok műszaki ellenőr csak a pénzt veszi le és nem nagyon törődik a kivitelezés precízségével.... nem vállal konfliktust a kivitelezőkkel/szakemberekkel...( jó lesz az úgy elven...)
Köszi a videót hiánypotló volt a részemre! Legalább belepillanthattam a drénezés folyamatába!Boldog új évet kivánok.🍸🍹🍺🍻🥂
Utòlagos vìzszigetelés! Nem mindegy mit,hova hasznàlunk! Anyag ismert a legfontosabb! De ez mindenre igaz az építőiparban! "Egy tiszta iparos!"
Igen.. ma ezt igy oldjuk meg, s bízom benne, hogy 10 éve amikor épült a házunk valami hasonlót körbe beépitettek a szakik. De eleink miként oldották ezt meg száz, kétszáz vagy ezer évvel ezelőtt.
Pusztán azért kérdem, mert a vagyon mellett a természetet is szeretem védeni és ezért sem szeretem a műanyagot s azt, hogy lezárunk mindent geotextillel. Nyilván ez a leg hatékonyabb, de engem érdekelnének régebbi megoldások is.
Köszönöm a hasznos videót.
B.U.É.K.
fákat ültettek a ház elé. ha megnézed régi faluhelyen majd minden ház közvetlen közelében nagy fák vannak. hát ezért.
Mondjuk erre pont nem gondoltam, pedig én is körbeültettem a házunkat császárfákkal... jutott a kerítés tövébe is... amivel jól megszivattam magam, úgyhogy az lesz még költséges rendbetenni 😔
Na mindegy ez már az én hülyeségemből fakadt.
Tatár, török, orosz sűrűn lerombolta, és nem a víz volt a legtöbb gond. De áruld el kérlek, mi a GOND a geotextillel?? Régen alacsonyabbak voltak a falak, plusz óriási ereszt képeztek pl náddal, zsúppal, de az is leégett pár évente. Mások voltak a lehetőségek, követelmények, igények...
@@SzakiEllenor Valószínűleg azért van bennem ellenérzés a geotextillel, mert általában olyan helyeken láttam eddig ahol az volt a cél, hogy a meglévő talaj felső részét képező takaró réteget eltüntették, lezárták és utána rászórtak zuzalékot, majd vegyszerezték, hogy a fű és egyéb természetes növényzet ideig-óráig elő ne bújjon... :( a karbantartása az ilyen területeknek sokszorosa, mint a természetesé... szerintem...
Szívesen megcsinálnám ezt én is a ház körül, ha nem lenne járda, betonszegély.
Nem biztos, hogy az a beton jót tesz neki (mármint a házadnak, a vízelvezetésnek). Azt értem, hogy a járdán lehet járni, míg ha nincs ott járda, akkor nem, de lehet, hogy nem ott kéne járni.
Szóval lehet, hogy a projekt lehetne az, hogy a fal mellől elbontani a betont, megcsinálni korrektül a vízelvezetést, és távolabbra rakni a járdát.
@aladarbelacecil Annyit tudtam csinálni, hogy az ereszcsatorna vizét, messzire elvezettem a fal tövéből.
Alföldön hova vezetem a vizet? Szikkasztóba? Előre is köszi.
Szervusz! Igen szikkasztóba. Kell egy nagyobb méretű gödröt ásni, akár két méter mélyre is, ha kell. Majd bélelni geotextillel, bele nagy szemű kulé kavicsot tölteni a talajszint alá max 50 cm vel. Befeded a geotextil széleivel. A gyültőcsövet bevezeted. Majd befeded. Persze a terület minél távolabb legyen az épületektől.
Igen , a lényeg, távol az épülettől!
@@SzakiEllenorpont ezt akartam kérdezni. Nem lett a víz kicsit közel a házhoz elengedve? Ennyi munka után nem érte volna meg kicsit biztosabra menni?
@@antaltamasi9944 Kb 2,5 méterre elvezettük, és majd beleborultam a fáradtságtól. Majd jövőre!
@@etzetz7855 és milyen magasan van a talajvíz?
Ha szabad egy megjegyzést. A cím megtévesztő, és akik a technológiát kitalálták valószínűleg azok sem pékek voltak.
Amit ő vagy az emberei végeznek az nagyszerű és példamutató, amit más az kókler, kuruzsló, fusi munka...
Egy, csak 1 konkrétumot írj! Oké?
Minden tiszteletem az Öné, sok hasznos videója van, de merné adni a nevét egy teljes felújításnál, hogy ez a technika biztosan megoldja a fal vizesedését? Mi van azzal a talajpárával és az azzal együtt hozott sókkal amik nem külső oldalról hanem alulról és a belső feltöltés felől érkezik? Rengeteg házba belefutunk aminél azért kell már felújítottan vízszigetelést pótolni, mert anno mikor teljes felújítás volt nem lett megcsinálva szakik ajánlására hivatkozva. Persze mikor térdig vizes- salétromos lett a fal akkor késő bánat és akkor már csak az injektálás jöhet szóba nagy rombolás nélkül. Köszönöm válaszát
@ tudom , 2011 óta lemezbepréseléssel, 2019 óta injektálással is foglalkozunk. Injektálásnál sok a kuruzsló elszállt árakkal sajnos…
Ezt akartam kérdezni,hogy ott, ahol magas a talajvíz, ott ha meg is van a szigetelés a zsalukő és a tégla között, ott egy ilyen drainlemez,nem épp hogy gátolja a fal és a mellette lévő terület szellőzését?
Ha távol tartjuk a vizet, az a legjobb. Ha vízben áll az alap, akkor valóban lemezt érdemes pl beülni.
@@SzakiEllenoraz esővíz távoltartása az épülettől alapvető, magam is minimum 3 métert javaslok mindig. Viszont az nem vagy csak részben oldja meg a talajpára elszigetelését a lakótértől, ebben gondolom egyetértünk. A lemezes szigetelést éppen ezért amennyiben kivitelezhető, kár elhagyni, mivel a vízszigetelés pótlása egy már felújított ingatlanban mindenkinek kellemetlen.
Jó technika, alkalmazzuk ha kell a lemezbeütést! De itt NEM kell!
Nagyon informatív anyag, köszönöm szépen. Valóban nekem is nagy félelmem az volt, hogy azért nem lehet megvalósítani hatékonyan ezt a drénezést, mert túl mélyen kéne beásni, esetleg az alapok alá is. Köszi hogy ezt letisztáztad.
Régóta látok ilyen Biodry-os reklámokat, hogy egy mágikus kütyü a nedvesedő falakat szárazon tartja. Nagyon sántít a dolog számomra, de nincs kapacításom hogy becsületesen utánanézzek hogy miért is egy hatalmas átverés az egész. Esetleg ha lesz időd, készítenél erről is egy anyagot?
A legjobb a mágneses falszárító.
Ha még esetleg nem találták volna fel, akkor lehet ,hogy feltalálom.
A mágnes mindenre jó, csökkenti a benzinfogysztást, a gázfogyasztást, meglágyítja a vizet, helyreteszi az izületeket , a vesét májat, libidót, akkor bizony falszárításra is jó 🤣😂🤣
Az az igazság, hogy általában ezeknek a cuccoknak a lusta ember a célcsoportja.
Az építés az melós,koszos,fárasztó.
Vegán Biodry szivárványos falszárítás.... nagyon tudnám a reklámot tolni 🤣
@@semmitnemfogadelezért nem beteg senki az északi sarkon és egy ház sem vizesedik arrafelé😁
@@antaltamasi9944 🤣
@@antaltamasi9944 🤣
A kérdésem az, hogy zúzott kő helyett lehetne üveghab granulátum is?
Úgy tudom az hőszigetel is és ugyanúgy döngölhető.
Még jobb is mert az egyáltalán nem tartja a vizet. Én csak azt használnék ha számít a hőszigetelés is.
@@antaltamasi9944 az üveghab hogyne tartaná a vizet? kertészetben is használják, pont emiatt, mert nagyon tartja a vizet.
@@MoonWalkersbin akkor mi nem egyről beszélünk
@@antaltamasi9944 de pontosan az üveghabról. perlit
@@MoonWalkersbin a perlit az nagyon nem az üveghab kavics.....a perlitet bányásszák és duzzasztják azt amit én mondok azt üvegtörmelekből gyártják.
Faterom is pont így csinálta egy csomószor szegény naiv kollégáival, ismerőseivel. Ráérsz egy kicsit segíteni? Öt perc az egész... Aztán felépült ingyen a ház, a nyaraló, meg lett szerelve a kocsi, stb..
ismerős-----
😂
1 navos is így csinálta a szakikkal. aztán mjnka végén az igazolvánnyal elintéze h hát szamla nincs akkor vagy ingyen volt a buli vagy navos feljelentés lesz... aztán elkapták a faszit es hűvösre ment.
Kérlek szépen ez egy fizetős workshop volt! Volt, aki 300 km-ről jött, hogy első kézből megtanulja. Nagyon érdeklődő, jó kis csapatok jöttek össze!
Te milyen mozit nézel??
Engem csak az erdekelne, hogy hány év alatt telítődik el a kis földszemcsékkel ez a rendszer.
Nem tömődik el! A talajszemcsékből épül fel egy szivárgóréteg, mert nem a geotextil, hanem a talaj maga szűri ki a vizet. A geotextil azért van, hogy ne mosódjon bele a kő közé, illetve a csőbe a talaj.
Jól értem hogy ha körbe drénezem a házat akkor nem kell a falakat injektálni? Van 2 bitumenlemez, az egyik az alapon, a másik a lábazati betonelemeken, de már mindkettő el van öregedve (60+ év). Nagy vizesedés és vakolat potyogás nincs, de az építészünk javasolta az injektálást a felújítás során. Én is jobban szeretném ha nem kellene 3 év múlva megint elölről kezdeni a munkát a vizesedés miatt, de lehet egyszerűbb körbe drénezni az egészet. Nálam az északi és a nyugati fal kapja a legtöbb vizet, ott akarom elsődlegesen megcsinálni.
Ha van idő kipróbálni ,H mennyire oldja meg a gondot ez a módszer akkor mindenképp érdemes megcsinálni. Ha megcsinálja az ember magának nem nagy költség. Az,H mennyire fog működni a körülményektől függ(amik idővel változhatnak is) és a kivitelezéstől is. Szóval azért meggondolandó,H csak erre bízzuk e a vizesedés megoldását ha kesőbb már csak a felújított házban tudunk intézkedni más megoldással.
Meg kell műszeresen mérni a fal nedvességtartalmát.Ha nem túl magas, de az elvárhatónál magasabb, akkor DRÉN + szárítóvakolat a jó megoldás, ha több a nedvesség, és magasan van a talajvíz, akkor +az injektálás indokolt lehet, ha durván magas a talajvíz, pl a vízórában is áll, akkor + akár lemezbeütés is indokolt lehet.
Nem tudnád nekem is átdobni a kis embereidet főnök? 😂
Bennem az a kérdés merült fel, hogy minek egyáltalán beásni?
Hogy jól nézzen ki és lehessen lejtést adni neki.
háború után örültek ha házat építettek ,nem volt ennyi túlokoskodott marhaságok ,mégis ,még a legtöbb "régi" ház igazi építmény , a most összetákolt újépítésű csili-vili szutykok kíváncsi leszek 50év múlva hogy omlanak össze+!!
sehogy. a vasbeton erősebb, mint a semmilyen tégla-vályog
"mégis ,még a legtöbb "régi" ház igazi építmény"
Ló...rt, mama!
A legtöbb régi ház vizesedik, mert vagy sosem volt alatta vízszigetelés, vagy 50+ év alatt ami volt, az is tönkrement. Ha meg szeretnéd kifűteni és nem a világ összes pénzéből, tehát lecseréled az ablakokat olyanra, amik nem szelelnek, akkor meg konkrétan penészedik is. Szóval ennyire jók ezek az "igazi" építmények.
Nem okoskodásként mondom, inkább csak egy felvetés.
Úgy tudom, hogy az sem jó, ha a talajt teljesen kiszárítjuk, mert ezáltal csökken a térfogata, azaz összeesik az alap alatt.
Vannak térfogat változó talajok, de inkább legyen száraz , semmint nedves. Ha kiszáradt , maradjon úgy, és nem lesz gond!
Miért hiszik az emberek egy zárt, vizesedö falnál, ha kiszárad, akkor összeeszik. Ha annyira vizes lenne, már rég összeomlott volna. Ami viz távozik és kiszárad, attól csak szilárdabb lesz. Ha az "elmélet" igy működne, akkor mind a vizesedö házfalak (a sok viztöl), mind a kiszáritott falak (porladástól) összedölnének. De mégsem, jéééé. :)
"az sem jó, ha a talajt teljesen kiszárítjuk"
Az lehet, hogy nem jó, de hol látsz itt bármilyen módszert, amivel a talajt teljesen ki lehetne szárítani?
Esőcsatorna meg nincs a házon! Gratula. 🤣
ha követed a csatornát, akkor tudnád, hogy ez egy felújítás alatt álló épület. Nyílvánvaló, hogy amikor eljutnak abba a szakaszba, akkor lesz esőcsatorna is a házon. Első körben azt kell megoldani, hogy megmaradjon az a szerekezet amire lehet majd tetőt tenni. Hiáb a csatorna, kidőlnek alóla a falak..
Azzal akartam kezdeni, de a cserepezést le akarom cserélni. így az nagyobb lélegzetű lesz Ezért nem fogtam bele az ereszcsatorna szerelésbe eddig.
A jó szakember múnuszokban nem áll neki....
Akinek esze van, az meg az ásásnál meg a víz állapotánál láthatja, mennyire van mínusz.
Nehogy elhiggye bárki is, hogy ennek a salétromos épületnek a szigetelése így megoldódik! Ez így egy pénz kidobás. Érdemes szigetelésben jártas szakemberrel konzultálni és nem a sufni tuningot választani.
A vizet távol tartja, elvezeti, ez OK. De szerintem a vizesedésért legalább annyira felelős a kapillaritás, amit ez a módszer nem old meg. A talaj továbbra is tartalmaz nedvességet, a fal pedig felszívja.
Mi ugy csinaltuk, hogy mint egy J betu, kifele nyitott volt (geotextilben nyilvan), igy az oldalrol a fal fele kozeledo jovo viz is el van vezetve. De rendes beton alap van, szoval jo 50-60cm melyen meg lett csinalva. Elotte a beton kapott kenheto szigetelest, aztan XPS, aztan jott ez. Kuleval. Eddig jo minden, mar 2 eve. JA A LENYEG! A butykos lemez lett bevezetve a vegen (mint egy cigipapir osszetekerve) a KG csobe, ami meg jo messze viszi az esovizgyujto aknaba.
A cigipapírtekeréses hasonlat jó!!, mi is úgy csináltuk! Amit a videón látsz nálam, az egy plusz alátét még a csatlakozáshoz. Nem javaslam az 50-60 cm mély kiásását, a felszínen érdemes a vizet összeszedni.
Miért ástátok olyan mélyre?
@@antaltamasi9944 Hat a padloszint 0cm-en van, es jott hoszigeteles is, le akartunk menni XPS-el melyebbre.
A miskolci kiemelte onnan 😅🙂💪
De ki ám!!💪
Csapadék elvezetést gyerekjáték megoldani, ennél sokkal egyszerűbben is megoldható. Az igazi gond a talajpárával, és főleg a talajvízzel van, és bizony ez a megoldás semmit nem ér ezek ellen.
Télleg, nemmondod! De jó, hogy szóltál! Sokadik házat száírítjuk így ki, érdekes!
@@SzakiEllenor Hogy ."télleg" vagy nem, azt nem tudom megmondani, mert ezt a szót nem ismerem, de az biztos, hogy egy jól kialakított csapadékcsatorna, és egy jó betonjárda körben, pont ugyanezt tudja, mint amit itt megcsináltatok. Nem talajvizes helyen javít a helyzeten, de meg nem oldja, mert a talajpára így is, úgy is feljön a falakba, és az nedves marad. Talajvizes helyen meg kb. semmit nem ér, illetve annyit azért igen, hogy kicsit hamarabb veszít a fal a nedvességéből (bár ki nem szárad), ha a talajvíz süllyed.
Öreg , a videò vègèn ,, a kőàgy és a takarò termőföld közè megy 1 sor geotextil , hogy nemosódjon a termőföld a kövek közé
Es ha igy élvezhetjük a vályog háztól a vizet az nem árt a falnak gondoltam nagyon kiszárad vagy ijesmi
Mezopotámiában 5000 éves valyog falak vannak, és azok sem porlottak még el.
A vályog egyik legnagyobb ellensége a nedvesség. A legtöbb vályogház azért reped, omlik és dől mindenfelé, mert nincs megoldva a vízelvezetés és/vagy a beltéri pára elvezetése. Akkor tud porlani a vályog ha előtte alaposan átnedvesedett és olyan fokon kompromitálódott a szerkezete, hogy tele van mikrorepedéssel. A sok "szagembör" állításával ellentétben a kiszáradás nem ront a helyzeten mert ha nedvesen marad is rádomlik és szétmálik. Sajnos van olyan amikor az eredeti vályog már menthetetlen.
Ráadásul a vályognak rossz szokása, hogy méterekre felnyomja a vizet, tehát mindenképp érdemes drainezni ha van rá mód.
@@SzakiEllenorigen de sokszor hallani,H nagyobb aszály csökkenő talajvizszint miatt olyan alapok/falak is megrepednek amiknek 50 év alatt nem volt semmi baja. Mondjuk ezt inkább agyagos talajnál emlegetik....szóval talán ezt is számításba kell venni....
Eloszor dronozasnak olvastam 😁 𒅒
Én azt a részét nem értem hogy a végén a csövet csak beleteszed a drénbe...a vîz elfog folyni a cső mellet...legaláb gyorskötözővel oda húztad volna
Az csak agy alátét lemez! Ami a fal mellett van drén, az össze van tekerve, mint a cigipapír( lásd fentebb a kommentelőt, és BELE van a csőbe vezetve. Amit látsz, az egy plusz alátétlemez, ha megszökne ott víz, az is el legyen vezetve!
Akkor ingyen dolgoztak azok akik érkeztek?
nagyon akartak...ingyen dolgozni....
Ha jól rémlik nem ingyen, mert talán volt beugró is :)
@mihalytarjanyi3086 ja persze
@@szacsi80 Mekkora lehúzás.Fenomenális
Volt de megérte ! Nagyon jó társaságot ismertem meg szakiék nagyon vendégszerető ,kedves emberek nagyon sok kérdésre kaptunk választ . Volt hó sár és isteni ebéd is 😊
Azért az injektálást nem nevezném kuruzslásnak, elég sok kutatás bizonyította már a hatását. Persze a drénezés is nagyon fontos lehet és segít biztosan.
Az a kurizslás, amikor minden esetben IS használni akarják.
A baj az szerintem az injektálással, hogy boldog boldogtalan csinálja megfelelő szaktudás, körültekintés és szakmai igényesség nélkül. Ráadásul mivel ez most egy elég hot topic, iszonyat felszaladtak az árak is az elmúlt pár évben. Mindezt tetézendő a munka minősége sokszor csak hónapok vagy évek múlva derül ki tehát bármilyen garanciális igényt is marha nehéz érvényesíteni.
Alapvetően egyetértek, hogy egy kiváló műszaki megoldás, de az alkalmazási területe sokkal szűkebb és esetlegesebb mint ahogy azt jelenleg a magyar építőipar gondolja...
Az a kuruzslás, ha nem vállalkozási szerződésben, a saját rizikójára vállalja a probléma ( = vizesedés) megoldását a vállalkozó.
A kuncsaft megoldást akar, és erre mondjon a vállalkozó felmérés után egy egyösszegű vállalási árat. És ha sikerül elérni a vízmentességet, akkor megkapja a vállalási árat. Ha nem, akkor garanciában javíthat, vagy nem kapja meg a pénzét. Ez egy korrekt megoldás.
Ami ehelyett szokott lenni, na az a kuruzslás. Pl. amikor a vállalkozó azt mondja, hogy x forintért készít y lyukat, aztán attól vagy jó lesz, vagy nem, hiszen azt nem tudja megjósolni, hogy a falazat milyen állapotban van, mennyi anyagot kell belepumpálni, hogy jó legyen.
@aladarbelacecil Tehát szerinted 5 év múlva kellene kifizetni a vállalkozót? Amikor látható, hogy tényleg bevált ? A visszafizetési garancia az oké, de ezt a részt nem gondolhatod komolyan :D
@@illogicalferi A kifizetés menetrendje is egy érdekes kérdés a mai gazdasági környezetben (előre fizetsz, utólag fizetsz, akkor fizetsz, ha a műszaki ellenőr átvette, milyen visszafizetési garanciát tud arra nyújtani, ha 5 év múlva derül ki, hogy nem sikerült jól a munka, stb.), de én nem erről beszélek, hanem hogy mi a vállalkozás tárgya. Emberünk azt vállalja, hogy kifúr x lyukat y forintért. Nem azt vállalja, hogy megszünteti a vizesedést. Így tök mindegy, hogy mikor szeretnél fizetni neki, mert a szerződés szerint jár neki a lóvé, ha kifúrta a lyukakat. Nem is tarthatod vissza a lóvét, és nem is követelhetsz garanciális javítást (ingyen), mert megcsinálta azt, amire szerződött. Az már a megrendelő egyéni szoc. problémája, hogy neki nem arra volt szüksége, hogy legyen x lyuk, hanem arra, hogy megszűnjön a vizesedés - azonban a vállalkozó nem erre vállalkozott. Na ez a problémám.
Nagyon jó az biztos de a szomszéd felöl , mint ahogy a film fégén el is hanzik???
Leirtad magad elöttem ! Amikor a szakertelmed a teglak közötti vakolat millimeter vastagsagat kritizsltad. Nevetsegesse tetted magad .
Akkor így jártam, lehet, aludni sem tudok majd!
Ennek a megoldasnak, ezeknek az anyagoknak mekkora az elettartamuk, pl. oregedes, vagy dugulas, poruszarodas miatt?
95 ev, 3 hónap és 9 nap. A fene tudja, de a talajban igen sokáig jó lesz. Ha a tejeszacsko 50 évet kibír a talajban, akkor ez is jó lesz!
Mennyi ideje a te tulajdonod ez a düledező épület? Több mint 1 éve? Ennyi idő alatt mindössze a drénezést sikerült megoldani. Közbe maga az épület egy ótvar, bontandó, de legalábbis erősen felújìtandó romhalmaz. Ezzel promózod magad? A híres Szaki, aki a lassu kivitelezések, befulladó építkezèsek àdáz ellensége? Közbe meg a valòság, hogy a saját tulajdonodat se vagy képes rendbeszedni.
Csak azért kommentelek,hogy kapjak értesítést a válaszra,ha egyáltalán lesz,vagy inkább törlődni fog a komment.
A videó tartalma is elég kétes számomra. 0-x -s zúzott kavics vajon mennyire fogja átereszteni a hirtelen nagy mennyiségű csapadékot, főleg a geotextilbe burkolt cső mellett.
Amúgy neked miért fáj v éppen mi közöd hozzá,H mit milyen tempóban és mikor csinál? Főleg,H lehet összehasonlítani egy hobbi valamit az üzemszerű epitkezésekkel?
Másik. Fiának is szépen rendbeszedték a házát pedig az se volt jobb állapotban sokkal mint ez a ház.
@antaltamasi9944 miniSzaki kész házát mutogatta főleg és egyáltalán nem az építési folyamatokat. Pedig pont az lett volna a lényeg. Nagy különbség!
@@highwayman2195 de azért az is rendbe lett szedve valahogy.....ez lett volna a lényege a hozzászólásomnak.
"Szakember": ideiglenes megoldás.... (ami véglegessé válik....örökre.....)
Követem a munkáságod de amit te csinálsz az csak taknyolás igaz szakszerű kitalált felesleges marhaság de szabvány úgye.
150 évet kibirt enélkül de most kell vicces ez a pénz égetés.
Folyamatos javítgatással bírt ki ennyit, miközben nedvesedik a fal alja. A nagy záporok, özönvízszerű esők, majd hosszú szárazságok nagyobb igénybevételt jelentenek, mint a korábbi idők időjárása. Kérdezzél, szívesen válaszolok! A dolgok ismerete nélkül nem ciki lekutyázni valamit?
Miért követed be ha csak taknyol? Mondjuk a szaki rendesen beoltott😂😂😂😂😂
Mi is hasonlóképpen dréneztük körbe a vályogházunkat, de egy vályogszaki meggyőzött, hogy ez többet árt, mint használ. Ugyanis a dréncső kizárólag az özönvíz mennyiségű víz ellen érne valamit, az meg kb. minden negyedik szökőévben van errefele, pedig a falu majdnem a legmélyebb pontján vagyunk, dombokkal körülvéve. Az eső ellen egy elvezető felszíni kis árok is elég, és ha nincs leszigetelve a talaj a fal közelében, akkor ott is van lehetősége kiszáradni. Egyébként meg a szigetelő lemez csak a fal felé fogja vezetni a mélyebb rétegekben levő nedvességet. Az egyik legfontosabb, hogy a falat sem szabad olyan anyaggal vakolni, ami leszigetelné. (Nálunk ezt a hibát is elkövette az előző tulaj. Csemperagasztó kívül-belül.)
Nekem sem igazán gyűlik a víz még közepesen esős napokon is épp hogy csurdogál.. ha nagy zuhé van ami az éven(2024nyár végén) volt 2x,akkor volt értelmezhető mennyiségű víz. De egyébként szárazak a falak,mégiscsak nem érintkeznek közvetlenül nedves földdel
Nemcsak a pénzt, magadat is égeted a bolond csalókkal
Itt ki volt csaló?