CD Wars... The good, the Bad and the Ugly... (w/Eng_sub)
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 17 ธ.ค. 2021
- I’m sure you’re aware that there are a lot of myths in HIFI. Like everything was better in the old times, and how exquisite pieces the Philips TDA1540 DAC chips are. After a while these things crawl deep inside your mind and you’ll have no chance to wipe them out. This is the reason why a Philips CD player with a TDA DAC chip, preferably from the beginning of the CD era, is on my bucket list. Yes I know, that I’m the one who is always saying to leave vintage gear behind, because they can cause a lot of headache. It’s one thing to buy them, but they’ll most probably need some care as well, which could significantly make them more expensive and in this case a brand new thing could be better. But you know how it goes… This little “bug” is buzzing in your ears, so it’s hard to take your own advice. So, I bought a Philips CD104, which is, well, working at this moment, but it’s not necessarily true at the time this video will be released. However I was curious how good it is while it is working and whether the hype you can read and watch about in many places is valid or not. Its opponents will be my Cambridge Audio Azur 651C and Sony CDP-XE530 CD players. These three players are more or less covering the different eras of CD player manufacturing. So we will figure out in this video whether the enthusiasm for the TDA DAC chips is valid or not…
Main title music by: Patrick Patrikios - Know Myself
Please support the channel:
Patreon:
/ retrotechhungary
PayPal:
paypal.me/RetroTechHungary
Buy Me A Coffee:
www.buymeacoffee.com/rthungary
Please like and subscribe. It is worth subscribing to my channel, even if you are not a native Hungarian speaker, as I will keep creating English subtitles for the future product reviews. - วิทยาศาสตร์และเทคโนโลยี
![เกิดใหม่ทั้งทีก็เป็นสไลม์ไปซะแล้ว ซีซั่น 3 - ตอนที่ 62 [ซับไทย]](http://i.ytimg.com/vi/fsIY2fKn38Y/mqdefault.jpg)
Bámulatosak a videóid. Soha az életbe' nem lesz ilyenem (vagy bármi más, ami hifi) viszont annyira igényesek és szinvonalasak a videóid, amit (én személy szerint; mások nem tudom hogy vannak ezzel) manapság kb. _sehol_ nem tapasztalok. Szóval én egyfajta élvezetből nézem. Felüdülésnek. Olyan az egész, mint valami "oázis" a .... rengetegben. Azt ugyan nem tudom megitélni, hogy "szakmailag" mennyire profik, azt viszont tudom, hogy _számomra_ süt belőlük a profizmus. Úgyhogy én kizárólag _csak_ gratulálni tudok neked és minden elismerésem!🙌
Köszönöm
Sehol? Itt a TH-cam-on is találsz elképesztő csatornákat, legfeljebb nagyrészt nem magyar nyelven. Senkit nem reklámoznék, de vannak itt gyártók, legendás tesztlapok online verziói, meg vintage darabok felújításával foglalkozó amerikai, angol, japán vagy épp orosz oldalak.
@@viktorcsanyi726 Az esetek 99%-ában semmit nem mondok véletlenül.
Sok örömet adó élménytől vonod meg magad, ha nem hifizel. Én 2019- ben 46 évesen kezdtem el és azóta az első számú hobbimmá vált. Durván 400 db CD-t vettem az eltelt 2 év alatt, rengeteg nagyszerű zenével gazdagodott az életem.
Balázs videói szakmai tartalmukat tekintve maximálisan ott vannak a szeren.
(Néhány százezerből már elég komoly kis hifit lehet összeállítani, amin már örömetadóan lehet zenét hallgatni.)
@@laszlobarany5368 mi ha
Nice video. I bought a CD104B new in 1986 and had it for many years. This brought back great memories. Thanks.
Szia! Jó lett a téma megint! KB 20 évig volt szolgálatban nálam egy technics slpg 390 es, soha semmi gond nem volt vele, aztán sajnos elromlott. Na abban volt ilyen kevés alkatrész mint a Sonyban. Sajnos a költséghatékonyság annyira fontos lett a 90-es évek végén, hogy pár kommersz cég, lealjasodott a gagyi Koreai, vietnámi, kínai szintre. Ott diszelegtek a termékeik azonos árral. Isten mentsen meg, hogy most rosszat mondják a Sony termékeiről, hiszen nekem is van egy lejátszóm tölük, és tudom hogy csináltak igazán nívósabb hi fi cuccokat. De a tény, ha ma beüti az áru keresőbe valaki, hogy Sony asztali CD lejátszó, mondjuk úgy hogy kevés találatot kap, szinte semmit! Úgy hogy a belgákal karöltve fejlesztettek. Ők hagyták, pedig simán tudna a Sony olyat mint a marantz, rotel, Yamaha, vagy éppen a Cambridge! Mert hiába a strimelés aranykora, a gyüjtők, mint én is, szeretem fizikálisan megfogni a bakelitet, CD lemezt, birtokolni a zenei történelem egy pici szeletét! Hiszen van olyan lemez, ami tényleg jól meg van csinálva, pl yello lemezei, vagy dire straits lemezei, ezekért érdemes egy 3 centest felhajtani és a fotelben végig hallgatni:)
Ismét egy remek tartalom. Köszönjük! Boldog karácsonyt kívánok!
Köszi. Neked is! :)
Remek tartalom, hatalmas tudás van a videók mögött, le a kalappal.
Pár éve sikerült beszereznem egy Philips Cd304 - es típusú lejátszót, azóta is a kedvencem.
Ismered esetleg a Luxman M03B típusú erősítőt ? Van róla esetleg valami véleményed, tapasztalatod?
Csak így tovább, várjuk az új tartalmakat 😊
Of the old players Philips with 1540/1541 - I was most impressed by the CD303, which featured ceramic Signetics TDA1540D (HRH412R3).
Kedves RetroTech. A videóid nagyon jók! Így tovább! A teszten szereplő Sonyn ledöbbentem hogy mennyire nem jó a minősége. De persze tudtam kb milyenek. A leolcsóbb Philips is jobb volt annak idején. Nekem egy Philips CD 824 az etalon azt nyúztam 20 évig hiba nélkül. Jelenleg javításra szorul. Most egy Philips CD 931 - et és egy Philips DVP9000 - est nyúzok. A 9000 - es SACD lejátszóként kiváló CD lejátszó is. Vájt fülűeknek is kiváló, pedig már ez is 16 éves tipus kb.
Very nice video I recapped my Philips cd471 what a difference on the audio Im glad to see so much praise forcthe older cd players .
Hello. Yes, the Philips player in the video is also being recapped, as it started to act strangely. That’s the flipside of such old gears. They need care…
Hello,
Még az érdekelne, hogy a Teac milyen lejátszást produkált volna.
Köszi a videót.
Hi, I have owned the CD104 since 1984, I haven't used it for many years, but I think it is time to take it out of its box to compare it with the other CD Players I usually use.
Great review.
Hi. You should use it occasionally anyway as it would do more harm for mechanical devices if you’re not using them for ages, than if use them regularly. It is surprisingly good after 40 years :)
egy picit még írnék a dologhoz. olvastam lejjebb, hogy 14 bitből csinál 16 bitet..túlmintavételezéssel...nemnem.... a dekódolás, hibajavítás 16 biten történik, majd az SAA7000-es IC végzi a kvantálást 14 bitre (nem, nem két bit elhagyásával teszi). ezen IC választja szét még a soros jelfolyamot két részre (jobb és bal oldal), majd a SAA7030 IC végzi a négyszeres túlmintavételezést 14 biten. ez a Philips találmánya volt, mert ezzel a trükkel lehet a jel/zaj viszonyon javítani (ha jól emlékszem 6 db-t). Ezek után jut a jel a szintén 14 bites TDA1540-ekre (oldalanként egy mono DAC). Na most kezdetben "rendes" kondikkal támogatták meg a tDA1540 áramgenerátorait, de sajna a 2. generációtól kezdődően SMD kondikra tértek át...sajnos hallatszik a hangminőségen. Neked még mázlid van, mert az "eredeti" "kerámia" TDA1540D van a készülékedben, de ,ég szérián belül a TDA1540P-re tértek át. Elvileg a két DAC teljesen megegyezik kapcsolásilag,csak gyártástechnológiában van különbség. Javaslom egyszer szerezz be egy CD100-at (vagy CD200-bár abban van több fajta is), CD300-at (vagy a kijelzős CD202,CD303). Csodálkozni fogsz, azok mennyivel jobban szólnak, pedig elvileg szinte ugyanaz a kapcsolás (szervóban van minimális eltérés, ami a lejátszást nem érinti, csak a léptetést). Még egy kis morzsa: A TDA1540D-t nem a Philips fejlesztette ki, hanem a Valvo cég. (amelyet bekebelezett a Philips). A TDA1540P lett Philips gyártmány.
Helló mindenki. Én még nagyon kíváncsi lennék a Denon DCD-710-720 AE re és a Pioneer PD S-802-904 meg a PD-77 re is.
Very nice video and informative. I use my Philips CD 471 since 1988 I think and it's still playing like a new one. Once a year I clean it up inside but there are no problems so far. It have a very specific sound I can't describe but I like it.
Thanks. That’s indeed a nice player!
Alapvetoen vinylezek de most fellelkesulve bakapcsoltam a CD lejatszot. Beolvasas alatt eloszor ide-oda rangatja a CD-t majd erosen kerregni kezd vegul no disk. Mi lehet a baj? Olvasofej tisztitas vagy kuka az egesz? Az alany System Fidelity CD 250. Milyen minoseget kepvisel? Koszi!
Ha rég nem volt használva akkor a mechanikát meg kell tisztítani, újrazsírozni, a végálláskapcsolókat megpucolni, esetleg ékszíjat cserélni. A mechanikus dolgoknak általában többet árt, ha nincsenek használva, mint ha rendeltetés szerűen használják őket.
A banán dugók közül szerintetetk melyik fajta a legjobb? A normális árkategórián belül!
Szia! Ismét egy nagyon hasznos és érdekes téma került asztalra. Lenne egy kérdésem. Vajon egy jó minőségű bluray lejátszó milyen a CD lejátszókhoz képest?
Szia! Tudom, hogy nem nekem jött a kérdés, de megosztom a tapasztalatom Veled a témában. Nekem van OPPO blu-ray lejátszóm is. A napokban összehasonlítottam a hangját a legjobb CD lejátszóm hangjával. Nálam a CD lejátszó győzött és továbbra is azon fogom hallgatni a lemezeimet. Nagyon jónak tartom a modern DAC technológiákat (ESS, AKM, stb.), mert rengeteg apró részletet feltárnak a felvételekből, teresek, stb. de hiányzik belőlük az a plusz, amit a TDA chipekkel szerelt CD lejátszók hoznak. Valamivel több "életszerű tűz" jön át általuk a zenéből, mint a modern társaikból. (Az OPPO tízszer többe került mint a CD lejátszó. OPPO BDP-105EU a 2010-es évekből; Grundig FineArts CD-903 1990-ből.) Futóműként még nem hasonlítottam össze őket, de az erősítőmben lévő AKM DAC hangjánál jobbnak hallom a TDA1451A-S1 chippel szerelt CD lejátszóm hangját.
Azt viszont még nem tudom, hogy a mai modern high-end lejátszók (blu-ray és sima CD lejátszók) hogyan szólnak, de ezek már a milliós árkategóriában játszanak.
Szia, köszi a videót.
Várható esetleg hangfal tuningos tartalom is? Gondolok itt valami relatív olcsó hangfal valtojaban kondik és ellenállások cseréje, belső kabelezes csere...?
Hello. Nem vagyok szakértője a hangfalak elektronikájának. Egy öreg B&W hangfalban egyszer cseréltem kondikat, amelyek hoztak némi változást, de ha ég-és-föld jellegűt szeretnél, olyan szerintem nem lesz (hacsak teljesen meg nem változtatod a hangváltó paramétereit).
@@RTH értem, köszi. Igazából onnan jött az ihlet, hogy a gyári hangfalak váltói (még 500e-1millios kategóriában is) elég silány alkatrészekből van osszevalogatva.
GR Research csatorna boncolgatja ezt a temat rendszeresen és ott az a verdikt, hogy miután kicserélik az alkatrészeket, eg és föld a különbség.
Egy ideje kacérkodok a gondolattal, hogy egy régebbi hangfalam valtojaban kicserélem a kondikat ugyanolyan paraméteru de jobb minőségűre (pl jantzen audio) és akkor hátha megtaltosodik. De egyelőre nem merem.
Nekem a Mundorf és Jantzen kondik sokat segítettek az öreg hangfalamon, de valószínűleg inkább azért, mert az eredeti 20-30 éves alkatrészek már nem hozták a gyári specifikációt…
Ezek szerint szerencsém van, hogy 1994 óta hibátlanul működik nálam a CD104? Csak a fiókja nem szeret pár nap állás után kijönni, azt nyomorgatni kell. :-)
Köszi nagyon jó videó. Áldott Karácsonyt.
Neked is Boldog Karácsonyt!
Meglepő hogy a Philips készített olyan készüléket amibe tett is időtálló technológiákat és anyagokat, hiszen ők találták ki a tervezett avulást már jóval a 80-as évek előtt. Volt szerencsém egy Philips N4520-as orsós géphez, gondoltam dög nehéz lehet, neki is feszültem a felemeléséhez. Na majdnem feldobtam a levegőbe olyan könnyű volt. Félreértés elkerülése végett, szeretem a Philipseket, mert ameddig működnek, azt legalább megbízhatóan teszik azalatt, amíg lejár a beépített ketyegő bombájuk. Van egy Philips dvd játékosom is, kb 100 lemez után a lemezt forgató motor elhalt. Tettem bele aliexpresses 2 dolláros motort, azóta is vígan megy.
A Philips R2R keszulekei egesz jo hanguak, de nem idotallo szerkezetek, hiaba harommotorosak.
Szuper video!
Tudnál esetleg mondani pár cd lejátszót amit ma 2023-ban érdemes lenne beszerezni?
Ahogy látom, a fapadosok kb. 400 eurónál kezdődnek, de a 800 eurós deckek is műanyag hajtóművel és borzasztó kinézettel rendelkeznek.
Nem eröltetik ezt a cd vonalat.
Thanks for your great channel
The CA player mechanism made by who?
Kind regards
Kind regards
Hello, Mohammed. It should be some kind of Sanyo variant if I’m not mistaken. There’s not much CD mechanism manufacturer left, so the possibilities are limited anyway.
csak szólok: egy darab furatgalván átvezetés sincs ezen nyákokon..ha vennéd a fáradtságot és ránéznél, láthatnád, hogy csak árnyékoláés van az alkatrész oldalon... és nem 3 fő panel van, hanem 5 db. servo, decoder, táp,, system control és a cda-1 nf erősítő panelok.
Erdekes lett volna kicsit elidozni “transport” es DAC “synergy”-anal mivel
es itt tudom altalanositok,de az elo” es ve’g es hangfal “synergy”-at
talan konnyebb megfogni. Vagy talan egy masik videoban.
Nagyon jó videok!Megnéztem a lejátszómat,TDA1547 es a Dac benne.Kenwood 7060,sztem nem rossz hangú.
Erről véleményed?
Hello. A TDA1547 "sajnos" a Philips már modernebb 1-bites bitstream DAC-ja. Hasonló elvekre épül, mint a mai modern DAC-ok... Azok, akik olyan CD lemezjátszókról váltottak, amelyek a régi multibites TDA chippekkel épültek, nem nagyon szerették, a régiekhez képest. Én magam még ilyen összehasonlítást nem csináltam, szóval nem tudom. Nem csak a DAC chip számít, hanem az implementáció is, szóval ettől még lehet ez a kis Kenwood jó... A lényeg meg amúgy is az, hogy neked tetsszen... Ha tetszik, akkor mindegy, hogy milyen chip van benne, vagy hogy bárki másnak mi a véleménye róla...
@@RTH
Köszi a gyors választ!Mindenképpen kell egy ilyen ‘régi’ lejátszó.Megfertőztél:)Szeretném hallani a különbséget.
Philips 380-ast láttam,Tda1543 dackal.
Az még olyan,utánanéztem:)
A napokban hallgattam egy vatta új Audio Note Cobra elektroncsöves integrált erősítőt, és a beépített DAC chip-je egy TDA1543-as. Ha egy ilyen gyártónak jó ez a chip, akkor nekünk is :)
Említetted, hogy a mechanika és a futómű befolyásolhatja a hangminőséget. Ez teljesen érthető lenne, ha analóg adathordozóról lenne szó. Ha a mechanika megoldja a folyamatos adatolvasást, akkor milyen tényező van még mechanikai szempontból ami a hangminőséget befolyásolja?
Ez egy jó kérdés, amire nem tudom a pontos választ, viszont azt el tudom mondani, hogy hogyan jutottam arra a következtetésre, hogy azért a digitális oldalon is kell lennie befolyásoló tényezőknek. Szóval először is a CA lejátszót rákötöttem optikai és koaxiális digitális kábellel is az SMSL DO200 DAC-ra. Ahogyan várható volt a két bemenet fülre egyenértékű volt, tehát a CA képes bármelyik digitális kimenetén ugyanazokat a biteket, ugyanazzal az időzítéssel áttolni, vagyis ha van bármilyen differencia, azt én nem hallom, illetve a DO200 képes bármelyik digitális bemenetén ugyanolyan minőségben feldolgozni a digitális jeleket. Most hogy ezt tudjuk, a coax bemeneten maradt a CA lejátszó, az optikaira meg rádugtam a Sony-t. Ugyanazt a lemezt raktam be mindkét lejátszóba és szinkron indítottam el a felvételt. A valós idejű összehasonlítás során a két lejátszó között annyira nyilvánvaló a különbség, amit az ember ritkán hall a HIFI termékek összehasonlítása során. Mivel ebben az összehasonlításban csak a digitális oldalak vettek részt, ezért jutottam arra a következtetésre, hogy valami ott is történik ami ezt befolyásolja. Hogy pontosan mi azt én sem tudom, mert nincsenek hozzá sem megfelelő mérőműszereim, sem tudásom, de azt garantálom, hogy bármikor reprodukálni és demonstrálni tudom ezt.
Ez mind nagyon szép és jó! Csupán egy kérdés megválaszolása maradt el. Valójában, mi van a lemezen???? Milyen az a lánc, ami nem tesz hozzá, és nem vesz el semmit abból a lemezen valójában van??? Létezik e ilyen??? Nem hiszem. Ez lenne az etalon, amihez viszonyítani lehetne!!
Számít ez ha ugyanaz a lemez és ugyanaz a lánc? Persze ugyanaz a lemez fizikailag nem lehet, hiszen a természetben nincs két egyforma molekula, de most akkor ez nem szőrszálhasogatás? A lényeg az, hogy mindenkinek ugyanazt a lécet kellett megugrania… Kb…
Hali!
Ebben neked nem CDM-1 van hanem CDM-0, nekem is van egy ilyen 104-esem. Szabad kérni egy elérhetőséget a szakihoz aki nem volt lusta rendbe tenni?
Hello. A Hifiengine szerint az CDM-1. Írjál emailt és megadom az illető elérhetőségét.
@@RTH CMD1 az alu öntvény váza van, CDM0-nak meg egy vastag horganyzott vaslemez a váza erről könnyen fel lehet ismerni.
Ok. Igaz. Lehet, hogy a CD104-est mindkettővel gyártották.
@@RTH Ez egy korai CD104. Meg CDM-0 mechanika, TDA1540D keramias DAC IC es kabel kivezetes. Keszult igy meg CD204 es CD304 is. A korai szeriakban meg kifutatta a Philips a maradek "alkatreszeket" az elozo gepekol.
Valoban CDM-1 mechnika volt tenylegesen bennuk.
Egy jo tanacs a kifli panelon levo 5 vacak Philips elkot csereld ki valami normalisra (ahogy a tobbit is erdemes).
Igen tervezem még azoknak az axiális Philips kondiknak is a cseréjét, a többi már ki van benne cserélve, a dekóder kártyán és a tápegységben is.
Igazi profi összehasonlítás!
A profi összehasonlításhoz a komplett rendszernek is professzionálisnak kell lennie, vagy olyan komponensekből kell felépülnie, ami az átlag felhasználó számára is elérhető. Ha a rendszer profi minőségű, akkor a különbségek is jobban hallhatóak. Ha a rendszer átlagos, akkor minden egyformám szólal meg. Na, most mi a véleményed? Hova sorold be RTH videóit?
Egyértelmű, hogy soktényezős. Mindig azt mondom, hogy a hangfal a legszűkebb keresztmetszet, abból nehéz igazán jót beszerezni. Megfizethető jó fülessel tesztelni könnyebb/olcsóbb lehet. Belegondolok nálam a hallásom kifinomultságával és terjedelmével is komoly bajok lennének. Balázs ilyen szempontból sokkal alkalmasabb a zenész hátterével. Egyes zenész ismerőseim 22 kHz-ig is elhallanak, miközben nekem már 13-nál lőttek.
@@akosgonczi5643
Igazad is van, és nincs is igazad!
Teljesen mindegy, hogy valaki 13kHz, vagy 22kHz-ig hall. A lényeg az, hogy egy élő unplage előadás élményét, hangjait be tudja varázsolni otthonába, vagy csak a pénzét tapsikolja el tökéletesen fölöslegesen. Minél többet költ, annál idegesebb lesz, és annál messzebb kerül az élő zene világától. Ez nem csak vélemény, igen sok ügyfélnél szerzett tapasztalat.
A zsákutcák elkerülése érdekében én nem vásárolom, inkább gyártom az audio komponenseket. Amit tapasztalok körülnézve a világban, a magyar zenebarátok nem az fülükre, kizárólag a marketing mesékre hallgatnak, nem is csoda, hogy boldogtalanságuk határtalan.
Ha valaki nem a marketing mesékre hallgat, annak nincs ezer sebből vérző többutas hangfala, hajókötél vastagságú kábelei, több 100 alkatrészt tartalmazó több 100W leadására képes erösítője, 32bit/362kHz felbontást hazudó hálózati lejátszója. Ezek az eszközök csak a pénzt viszik, de örömöt nem képesek okozni.
Tök jó a téma!
Exactly have you tried a tda 1541 supposedly better ?
I’ll try soon. A Marantz CD60 is on the way. It has a TDA1541.
@@RTH try a Marantz 94 or 94mk11
Azért,ha már a Philips referencia készüléke került be, jó lett volna egy komolyabb Sony cd-t "csatába küldeni".
Nekem pl. most egy 930 QS-em van kb.16-17 éve (előtte voltak más márkák is),de ez csak teszi a dolgát és nem hajlandó elromlani.
Nem tudom mennyien tudják,de még cd-rw lemezt is lazán olvas,ami nem sok más márkára jellemző.
Azt tudom, hogy a 630-as QS 99-ben 60ezer Ft volt.
Hálisten ugyanezt tudom róla elmondani, hogy teszi a dolgát, hiába múlt el 20 éves.
OK, a QS erősítőt javíttatnom kellett, de szerintem azóta szebben is szól.
Árulom tunerral együtt a hármat, de szinte az összes érdeklődő csak a CD játszót vinné :D
Egy szakmai kérdés: ezeket a régi eszközöket 220 voltra tervezték, ma meg 230 volt van a konnektorban. Befolyásolja ez a kimenő jelszinteket illetve feszültség értékeket, mint pl. audio rca kimenet, fejhallgató kimenet?
Egyébként nagyon klassz a videó, mint mindíg.
Szia, ekkora differencia nem számít. A tápegységben a feszültségstabilizátorok megbirkóznak vele. A transzformátor bemenetén ha 220 helyett 230 van, akkor a kimenetén lehet, hogy pl. 10V helyett 12V lesz, de a feszültségstabilizátor mindkét feszültségből mondjuk stabil 5V-t fog előállítani. Nyilván ha 120V helyett kötsz rá valamit a 230V-ra ott már lesznek füstjelek… :)
@@RTH Szuper! Köszönöm!
Egyébként nagyon sok régebbi készüléken volt hálózati feszültség választó kapcsoló.
Fontos infó, hogy a TDA1540 14 bites, így a dinamikája elvileg néhány db-vel kisebb, de valójában nem venni észre. Én egy CD-304-el rendelkezem, ami a 104-es javított verziója, ugyanazzal a CDM1 mechanikával.
A TDA1540 csipről még annyit, hogy a 104-esekbe egy kerámia tokos széria került, ami alapvetően ipari (egyesek szerint elsősorban katonai) célra készült, precízebb minőségi paraméterekkel. Ezért aztán a CD304-eseket szokás tuningolni a chipek cseréjével, ami érezhető javulást hoz.
Ha meg akarod hallgatni, szívesen odaadom.
A TDA1540 14 bitjéből csinált a Philips 16 bitet túl minta vételezéssel.
@@MrLaly1972 TDA1541. Szerintem 1540 szebben szól.
@@dideki01 yes,more analog sounding.
a 304 nem javított verzió. ugyanaz a belső a két készüléknél, kiegészítve a 304-ben egy infra vevővel és egy "komolyabb" kijelzővel. a cd304 mkII már más tészta, ott a tda1540 helyett tda1541 van
@@dideki01 Igaz lehet. Nem voltak még ilyen játékosaim.
Nagyon nem értek a témához, ezért nem is tudom hol lehetne utánanézni: azt gondolnám, hogy amikor DAC-on keresztül hallgatod bármelyik lejátszót, akkor a CD-ről leolvasott (maximum javított) bit-ek mennek át az optikán a DAC-ig, így eltérés akkor lehet, ha a CD-n a bit eltér. Ezzel szemben mást tapasztaltál. Valamiféle átalakítást végez a lejátszó? Miért?
Hello. Annyira én sem értek hozzá, de vannak más faktorok is, mint pl. a bitek időzítése, a digitális jel minősége, stb. azon felül, amit te is pedzegettél…
Hm... Anno volt egy 104-esem. Sajna megváltam tőle. Most meg téphetem a hajam, hogy mekkora hülyeséget csináltam. Viszont van itt egy 105-ös. Ez mennyire rosszabb, mint a 104-es?
Létezik olyan CD, melyre egyszerűen függvények vannak kiírva?
Így egyszerűen lehetne látni, hogy melyik olvasó mennyit torzít, milyen a frekvencia menet.
Minek? Ne mond, hogy a 44000 mintavételből te kihallod azt! :D Ami 1 mp. alatt hallod vissza. fel se fogod mit hallasz, nem, hogy megmond, hogy mi az!
Azt nézem, hogy az ugyanilyen korú Sony Xb630-nak, ami QS szériás, ugyanaz a meghajtása és a DAC-ja is, mint a tesztelt, jóval olcsóbb Sonynak. Akkor mitől szólna az jobban?
Azért,mert sokkal jobb alkatrészek kerültek bele.Teljesen más pl.a mechanika is.A 630-as sima fiókos rendszer,míg a 930-as az ún.fixed pickup mechanik elvén működik.A belsejében az áramkör 2%- ban döntött a rezgések és álló hullámok elkerülése végett.Nagyobb a dinamika tartománya,jobb a jel-zaj aránya stb.Magyarán nem egy liga a két lejátszó.Nem véletlen,hogy az egyik a 6-os,míg a másik a 9- és sorozat tagja.
@@lajospollak3415 Igen, ez világos, nem is a 630 és a 930 közötti különbség a kérdéses számomra, én is egy 930-at hajtok évek óta. Hanem hogy az XB630 és a videóban szereplő XE530 között mi a különbség, mitől QS szériás a 630 az olcsóbbhoz képest, holott minden fontos alkatrésze ugyanaz :)
Kissé nyers megfogalmazásban azért,mert az 530-as egy műanyag tucatárú.A Sony abban az időben a QS és ES sorozatú gépeibe tette a minőséget (nyilván a maga kategóriájában értendő a dolog), persze itt is lépcsőzetesen haladva (amit a széria számok jeleztek is).
@@lajospollak3415 Jajj, mégsem, nekem XE900 van, ami nem is QS, mégis sokkal inkább XB930 szerű, mint a kisebbik QS. Nehéz követnem :)
A kondenzátorok audio Fine Gold Nichikon, ezen kívűl egy rakás elektronikai alkatrész más a QS 630-ban mint az 530 alapban. Amúgy DAC-on kívűl még egy rakás alkatrész beleszól a hangzásba!
aszerelőd jól átbaxott.... mivel nincs furatgalvánozás, így az nem is mehetett tönkre...jah és szemléld azon kondikat jobban meg...kínai az összes :D ...pont ilyeneket vettem én is... kb 5 ft/db áron lehet rendelni....
I have a collection of Cambridge Audio Azur - Amplifier: 650R; CD Player: 650C; Blu-ray Player: 650 BD and Receiver: 650T. I can confirm that what you mentioned in your video. It has typical British audiophile sound. By the way. Speakers are Tannoy Mercury M3 :)
Absolutely. I really enjoy how the CA sounds, despite that I had a Topaz amplifier earlier which I really hated. But this CD player is sweet for my ears.
@@RTH Please correct me if I'm wrong. Topaz is a minor amplifier of CA family. I'm not surprised. Each manufacturer can create cheaper products for consumers who cannot afford to buy more expensive amplifier. You should not have purchased Topaz....
Yes. Topaz was the bottom of the line. But it was still surprisingly bad. I understand that it is the cheap-o stuff, but it still should be a CA, if you know what I mean… Anyway… It doesn’t matter as CA indeed has a lot of great products.
Üdv!
Kérdem én, ha egy cd-n egyszerű nullások, és egyesek vannak, és azt egy számítógéppel olvassuk be, ami sokszoros gyorsasággal leolvassa, akár többször is, hogy ne hibázzon, majd memóriából küldi az információt a DAC-nak, akkor nem csak a DAC minősége a szűk keresztmetszet?
Tehát nem egy jó DAC, és egy bármilyen számítógép a lehető legjobb minőségű CD olvasó?
Hello. Az nullák és egyesek olvasása szempontjából valóban egy PC sokkal precízebb lehet, mint egy CD lejátszó, hiszen nagy sebességgel, akár sokkal többször is képes kiolvasni a CD lemez adott részét, amíg egy 1x-es sebességgel olvasó hagyományos CD lejátszó ilyet nem csinál és csak a hibajavító algoritmusra tud támaszkodni, ami meglepően jó persze, amíg kevés hibát kell javítani. Ellenben az USB Audio az nem Ethernet. Itt nincs hibaellenőrzés és csomag újraküldés, ha nem az érkezett meg a DAC-hoz, amit a PC elküldött. A PC csak kilöki a biteket az USB kábelen, aztán lesz ami lesz. Mivel a DAC pufferel és újraidőzít ezért elsősorban nem is a jitter miatt kell aggódni, hanem esetleg ha "zajos" az USB kábel, akkor rosszul ismerhet fel egy-két bitet, illetve ha a DAC tróger módon van megtervezve, akkor a PC felől érkező vagy a kábel által összeszedett zajok akár a DAC analóg részére is beszivároghatnak...
Szia! Mi a véleményed a Philips CD 911 lejátszóról?
Hello. Sajnos ezek már a kevésbé kívánatos darabok. Olcsó DAC chip-el és egyszerű lineáris mechanikával. Nincs meg bennük a korábbi modellek szofisztikáltsággal. A 90-es években nem csak a Philips-nél, de úgy általában is romlott a CD lejátszók minősége. Egyre jobban eldobható darabok lettek. Nos ez a 911-es is ilyesmi...
@@RTH Csak azért kérdeztem mert ilyenem van. Szerintem annyira nem rossz, a súlya meg van, funkciói pont elég. Lehet nem ugyanarról a lejátszóról beszélünk.
A webáruházakban azt látom, hogy sokszor 80%, 90%-ban nincsenek raktáron a sztereó erősítők és házimozi erősítők, csak a képük van kint, legalábbis a 230 ezer forintos árkategória alatt amit én néztem. De annyira nincsenek raktáron, hogy még a közelben sincsen raktáron. Ez most a kovid miatti szálítási összeomlás miatt van?
Minden bizonnyal ez az oka a dolognak. Nem hinném, hogy pont a karácsonyi időszakban akarnák a gyártók lábon lőni magukat. Gondolom nincs elég alkatrész, amiből erősítőt építhetnének…
Kedves Balázs, nagyszerű videó! Az Azur 651C-ben a WM8742 egy 24bites 192kHz-es DAC, már ott elképzelhető bármilyen "hangjobbító" dolog (anti-alias,16>24 upscaling), és a kimenő/elő erősítő is biztosan jobb minőségű mint a Sony-ban. Kár, hogy nem volt kéznél még egy S.M.S.L DO200, hogy az Azur-t és a Sony-t TOSLINK-eken összehallgasd.
Na látod erre nem is gondoltam, hogy a DO200 natívan játssza le a CD forrást, a CA DAC-ja meg valószínűleg upsampling-et csinál. Ezért tűnt egy paraszthajszállal jobbnak a CA saját DAC-ja, mint ugyanaz a DO200-on keresztül, annak ellenére, hogy a DO200 papíron és abszolút értéken is jobb cucc, mint ami a CA-ba van építve. Nagyon jó észrevétel!
Hiába képes egy D/A áramkör lejátszani a 24bit/192kHz formátumot, ha nem kap csak 16bit/44,1kHz-es adatot. A 651 azért van WM8742-es D/A-val építve, mert olcsón beszerezhető áramkör. Ennyi a titok.
Igen valóban nem a legdrágább DAC chip a maga 2000-3000 Ft -os árával (mondjuk egy 15e forintos CD olvasóban azért ez drága lenne) de képes hardware módban 2x(88.2kHz) illetve 4x(176.4kHz) oversamplingra és a bemenetnél beállítható a forrás (16/20/24/32bit) az interpoláció miatt. Nem mellesleg rendelkezik digitális szűrőkkel is, ki tudja mi van/lehet bekapcsolva. Talán emiatt hallhatta Balázs jobbnak az analóg kimenetét. Persze ez még mindig csak feltételezés és lehet, hogy neked van igazad és nem használják ki ezeket a lehetőségeket, (sajnos nem tudom megmérni a 651C ben lévő WM chip 22. lábát, hogy magas szintet, mutat-e ) bár az Azur 851C már úgy hirdeti magát, hogy "Upsampling DAC" "2nd generation Adaptive Time Filtering" www.cambridgeaudio.com/usa/en/products/hi-fi/851/851c - a WM8741 oversampling : html.alldatasheet.com/html-pdf/1244317/CIRRUS/WM8742GEDSSLASHRV/10981/41/WM8742GEDSSLASHRV.html
@@vatafakiz
Nehéz megitélni egy CD játszó hangminőségét, már csak azért is, mert csaknem a legelső léncszem egy komplett audio láncban, úgy hogy van utána több komponens, ami beleszól a hallható minőségbe.
A magam részéről csaknem 20 éve a TDA1543 DAC chippel építem a konvertereim, nagyon sok 100 fogyott már el belőle. Ennek van a legtermészetesebb hangzási karaktere, és ennél egyszerűbb DAC nem is létezik. Már pedig ami egyszerű, az nagyszerű! A rendszer eleje a a 3xTDA1543T párba válogatva, akkumulátoros táplálásal, utána jön a szintén akkumulátoros táplálású szimmetrikus végerősítő, és a 94dB/m érzékenységű szélessávú hangsugárzó, miben nincs keresztváltó, amiben elvesznének az apró részletek (30Hz-21kHz átvitel, és nem bassreflex átok).
Hasonló paraméterű Amc xcdi 24 bit 192 Khz Dac . Erősítő cserével még fokozható a hallható tartalom. Előzőleg Amc xia 50-st használtam , és cseréltem audioanalyse pa60 . A osztály erősítő a CD lejátszó szintén . Meglepő élmény volt a fülnek.
Addig amig a helység akusztikailag nincs rendbe rakva a legdràgább komponensek se fogják magukat kifutni.
Hiába raksz külső dac-ra egy olcsó cd-t nagyban befolyásolja az órajel ..
what language is this?
Hello, Roy. It’s Hungarian.
Most nézem a tiéd egy elsö generàciós CDM 1 es. Az elsö generàciósokban a CD meghajtó motor még kefés rendszerü a màsodik generàciósban màr multipolusú àllandó màgneses tehàt semmi kopó alkatrész nincsen benne. A revox b225 ösökben làttam sokkat mindkettö CDM1 es fajtàból. Amugy ne aggój eddig egyetlen hibàs CDM 0 és CDM 1 ea futómúvet nem làttam. Még a kefés motorral szerelt verzióban sem làttam motorhibàst. Ha kicsit ràérsz az összes elektrolit kondenzàtort cseréld ki benne. Ha màst nem legalàbb a tàpkondikat illetve a CDM1 meghajtón azt a pàr kondit és rendben leszel
Pont a kicsi axiálisokkal van a legtöbb baj, szóval azokat is. :) A CDM1-nél ennek ellenére mégis a BLDC motor a problémásabb, és hát kopik abban is a tengelyágy, ami miatt a sokat futottakon tányérmagasságot kell állítani. De ez a sokat futott a CDM1 esetében is más dimenzió, mint egy korszerűbb, fogyasztásorientált darabban, mondjuk úgy 40 éves kora felé belefér ennyi. :)
Sok A/B tesztet végeztünk a haverommal különböző lejátszókkal és nagyon hasonló eredmény született. Jó volt a video. Nem tudom, hogy érdekes-e a számodra, de már évek óta megálltam egy összeállításnál. Akik meghallgatták eddig, azok nem hittek a fülüknek. ION obelisk 3 erősítő, HEED DAC, Squeezebox Touch lejátszó, NAS-on tárolt CD-k. A kábelek titkosak, de neked elmondom majd. :) Sokat számítanak -nagyon.
Nem igaz, hogy a radiális opu alkalmatlan ui. a cdm9 is szinte pont ilyen felépítésű, és autókba is gyártották azt a loadert, ami ezt a futóművet tartalmazta, Chrysler, és BMW.
Azért egy autó stabilabb dolog, mint egy discman a zsebedben. Ráadásul rázkódás elleni memóriával nyilván meg lehet oldani ezt a problémát. Valamint egy autóban van hely, egy Discman meg minél kisebb annál jobb.
@@RTH szilikon gumi tappancs, szilikonolajjal töltve, ezeken lógott a motorlap, ezzel csillapították a mozgást, és lehetett mindenféle irányba mozgatni, nem tévesztett. Ott dolgoztam Fonyódon, ahol ezt (is) gyártották.
Nekem Denon DCD-1500 II Cd lejátszóm van. Nagyon régi, de nekem megfelel. Van egy Sony CDP-320XE lejátszóm is, a műhelyben használom, oda jó az. A tesztből kimaradt, hogy CD-t lejátszani egy fapados DVD lejátszóval is lehet. Ettől még a Sony is sokkal jobb.
Másik észrevétel: A Sony lejátszónál a gyengébb hangminőséget félig a fapadosabb futómű számlájára írod, miközben a tesztelés írott CD-vel történik. Ezt azért megpróbálnám gyári CD-vel is. Mert mi van akkor, ha esetleg azzal jobban teljesít...
@Béla Kun Ez már számomra az első ponton bukik... elég sok olyan zeném van, ami nem elérhető spotify-on vagy hasonló online platformon. A zenei gyűjteményem egy részét csak kazettán adták ki... ezekből csináltam magamnak digitális másolatot, sokkal jobb lett, mintha bárhonnan letölteném - mert Nakamichi decket használok.
Másik OK amiért CD-t, kazettát és hanglemezt hallgatok, az a tisztelet az előadók felé és a technika iránt. Biztos van sok olyan szerzemény, amit kiadnak neten... de amik nekem vannak zenék, azok mind hanglemezen, kazettán vagy CD-n jelentek meg sok-sok évvel ezelőtt. És a hifi rendszerem is sok-sok éves, jó lett volna 30 éve gyerekként venni ilyesmiket, csak nem volt miből... ettől függetlenül ugyanúgy szól, mintha új lenne.
Én informatikusként valahogy sosem értettem, két digitális forrás hogyan, miben tud különbözni. Ha jitter free az adatolvasás, akkor nem lehet különbség. Ez nem olyan dolog, hogy az egyik 0-t olvas ki a másik 1-et ugyanott. Analógnál lehet értelme különbséget tenni, de digitálisan (?). Vagy ott van az adat vagy nincs.
Én informatikusként mondom, hogy sajnos ez nem olyan egyszerű. Itt nincs checksum, semmi ilyesmi. Ha nincs rendesen megcsinálva, akkor romlik a minőség. Pl. elég ha az I2S busznál nem azonos hosszuságúak a vezetők, vagy bármilyen beszivárgó zaj miatt átbillen egy-két bit, stb.
Ugyanabbol az érából érdemes akkor összehasonlitani egy teszt alkalmaval pl a Pioneer PD 103-at egy Meridian 206 DS-el...
Drasztikus a különbség. Lehetne még sorolni.
Egyebkent a videóra reagálva, kb 10000ft körūli áron igen jóvétel a Philips CD 604-610 és 614 is.
@@RTH Pont e miatt furcsa, hogy ilyen hibák esetén miért jön létre máshogy a hang? Ott zajnak/glitchnek kellene lennie, nem pedig statikusan, az egész zeneszámon átívelő szebb mélynek, szebb magasnak, jobb színpadképnek, jobban csilingelő hangszereknek. Ez egyszerűen ép ésszel nem fér bele abba a digitális technológiába és jelátvitelbe amit lerakott az asztalra az emberiség az elmúlt cirka 60 évben. Illetve ha igaz lenne, akkor nem létezne számítógép, és a ma ismert informatika. Annyira meghallgatnám egyszer erről a témáról annak a pár mérnöknek a véleményét, akik kitalálták pl. a CD szabványt és körítést hozzá.
Máshogy nézve: te el tudod képzelni informatikusként, hogy egy írható adathordozón (legyen mondjuk egy merevlemez) egy PCM file-ban, tisztán random bitek átbillentésével (ezzel szimulálva a gyengébb minőségű CD lejátszó _digitális_(!) részét) el tudnánk olyan hatást érni, aminek nem recsegés lenne az eredménye hanem pl. gyengébb mélyek, rosszabb színpadkép?
82 Levy-nek leírtam, hogy pontosan hogyan jutottam erre a következtetésre. Ha találsz hibát a megközelítésemben, akkor kíváncsi vagyok rá, hogy szerinted mi az. Biztosan van rá tudományos magyarázat, maximum te meg én azt nem ismerjük (még).
@@RTH újra elolvas a commentem, lehet hogy kötekedésnek tűnik, de nem erről van szó :) Tényleg nagyon érdekelne a dolog, illetve a műszaki háttere annak, hogy hogy módosulhat egy alapvetően digitálisan rögzített jel úgy, hogy silányabb minőségű elemeken keresztülhaladva nem zaj/artifact/glitch lesz az eredmény, hanem maga a tartalom változik meg. Sarkított példa: ez nekem olyan, mintha nem lenne itt velünk a rengeteg hibajaívtó prtokoll és megoldás, és hibás kapcsolaton megnyitva egy hírportált, a cikkben pl. a "macska" szó helyett nem azt látnánk "ma&@{" hanem hogy "cica" :) Simán elhiszem ha így van, viszont érdekelne a műszaki magyarázata.
Nem ért meglepetésként a sorrend-nem a véletlen műve hogy a CD játékosaim között NINCS Sony...... Philips CDR-777dupla tálcás író és egy Denon DCD-720 AE a másik.Nos a Denon igen jó hangú-de nem radírozza le a Philipset-sőt......
Buonasera da Roma. Ho avuto alcuni lettori cd Sony. Buono il suono ma le meccaniche erano discrete.
Poi ricordo come eccellente nel suono e nella meccanica il Technics SL PG 490 A. Mio fratello a cui l'ho regalato è felicissimo.
Ora mi è rimasto il lettore Philips CDR 951.
Gran lettore sia nel suono che nella meccanica.
Ciao.
Talan ez egyok leggyengebb Sony CD jatszo, nem icsodalkozom az eredmenyen.. ASony ettol joval tobb.
Kezdeti Philipseknél nem volt divat a sok szolgáltatás... és nem a legkisebb 2. generációs modell ez. A CD101 volt az alap, azon kijelző sincs ;) . Fülöpéknél a kijelző ekkortájt extra szolgáltatás volt. A CD104 felett a 204 állt. Az már 42 cm széles....ennyivel tud többet. a CD304 a "nagyágyú". Az már kapott komolyabb kijelzőt...na de ne gondolj bele sokat... az időn kivül kijelzi pálcikákkal az aktuális státuszt a lemezen ( a régebbi modellek ledsora gyakorlatilag)... jah érdekesség: CD101 egy ideig a CD100 elektronikáját kapta, CDM-1 futóművel, majd -sajnos- újragondolta a fülöp és az SMD alkatrészekkel megszórt panelokra cserélték. CD104,CD 304 ugyanazon belsővel rendelkezik, cd304 a kijelzőn kívül kapott egy dobozkát, ami a távirányító jeleit veszi és dekódolja...úgy fülöpösen.... gyakorlatilag a gombok megnyomását csinálja -adott gomb helyett a matrixban csinál egy föld vagy táp ráadást-fejből most nem tudom).a CD204 érdekes darab...bár kapcsolásilag szinte azonos a többivel, de ebben más a belső két panel...és nincs SMD alkatrész. Ezt sejtésem szerint a Marantz mérnökei tervezték...a Marantz CD74,84 tipusokban vannak ezen panelok még. És ne szidd a régi TDA1540-eket.... semmi pénzért nem kellene a nejlonhangot mesterkélő mostani CD-ROM+agyon filterezett CA készülék helyettük.... mondom ezt CD101,104,304,303 tulajdonosként.
Akkor talán nem figyeltél eléggé, mert itt kérem a Sony volt lehúzva, a másik kettő nem igazán... Azért ha egy rendes A/B tesztben mellé rakod azt a CA-t a 104-esnek, akkor hidd el nekem nem annyira meggyőző a Philips előnye... Szóval a "nejlonhang" legalább annyira túlzás, mint azt állítani, hogy nincs a Philipsnél jobb... Ennyi pénzért valóban nincs... De attól még lehet jobbat venni... Pénz kérdése az egész...
Nekem az a véleményem, hogy meg kell hallgatni és az alapján eldönteni, hogy minek tetszik a hangja és minek nem. Miért írom ezt? Azért, mert az egyik, kedvenc énekesem hangja eddig egy kb. 5 eFt-os fejhallgatón szólt számomra a legszebben. Hiába hallgattam több százezer forintos fejhallgatókkal vagy rendszerekkel, közel sem tetszett annyira. Nyilvánvalóan nem azért, mert az 5 eFt-os fejhallgató jobb volt, hanem pont azért, mert ócska módon ott emelt ki hangokat, ott nyomott el vagy olyan felharmonikusokat keltett, esetleg olyan nem odavaló rezgések keletkeztek benne, amik számomra jobbá tették az énekhangot, mint amilyen a valóságban. (Hozzáteszem, más zenékkel és más énekesekkel egyértelműen hallható volt, hogy nem jó és azok közel sem arattak sikert ezzel a fejhallgatóval.)
Röviden: egy kicsit olyan a hang szubjektív értékelése, mint az ételeké: van abszolút skálán is kiváló és pocsék étel, de néha akad olyan, ami valakinek nagyon bejön, míg más simán kiköpi, hogy ehetetlen.
Hello, ezt az észrevételedet az a tény is alátámasztja, hogy az egyes kiadványok studiómunkáinál azt is figyelembe veszik, hogy az elsődleges célközönség milyen eszközön fogja hallgatni. Asszem pont ezen a csatornán hangzott el, hogy a régi analóg bakelit lemezek sem voltak mind audiofil minőségüek, mert ha célközönség tipikusan átlagos, kommersz lemezjátszókon hallgatta, akkor azon kellett jól szólniuk. Ez ma is így van a digitális világban.
Miért általánosítasz vintage-el kapcsolatban?Vettél egy megbízhatatlant és akkor már mind olyan?:/Nagyon nem így van!;)
Eddig ami vintage-vel dolgom volt, mindegyikkel volt probléma. Ezek a saját tapasztalataim. Nyilván másnak mások a tapasztalatai. De azért ne menjünk el a tények mellett sem. Ezek 30-40 éves cuccok, sokszorosan túl a tervezett élettartamukon.
@@RTH Akkor sajnos neked ezzel nincs szerencséd, nekem csak régebbi (20-25 éves),vagy vintage cuccaim voltak. Mind napi használatban, és mind úgy adtam el, hogy teljesen jól működtek. Az átlag ember nem tud kiadni egy új erősítőért 300-400 ezer forintot minimum, plusz ugyanennyiért hangfalak, kábelek (abból sem a Hama szintű). Rengeteg buherálás mentes, szép állapotú hifi-t lehet kapni, kiváló hanggal, amik "csak" 25 év körüliek, de ezek azok, amik átlag magyar embernek megfizethetőek. Csak, hogy egy példát említsek, Pioneer A-757 mkii, már elérhető árban van, de ha egy kb. olyan minőségű cuccot szeretnék venni újonnan, hm...Akkor adhatnám el az egyik vesémet :D.
Nekem is szuper vintage cuccaim vannak, 20-30 éves az összes komponens, na jó, az IC kábel újabb, és szuper minden. A 20 éves Tannoy M2 is. Van egy 50 éves erősítőm is felújítva, teszi a dolgát az is. Minden további nélkül megvennék pl. egy 20 éves QS vagy ES Sony CDP-t.
Az alkatrészek fáradnak. Idővel mindenhez hozzá kell nyúlni. Csak szerencse kérdése, ha nem. Meg persze, hogy mennyire strapabíró az alapfelépítés.
Igen, sok tanulság van. De a legfontosabb, hogy NE vegyél CD lejátszót! Ha van és szereted OK, de mindegy mivel kábítanak, újat már ne szerezz be. Pont elég dolog van, ami ronthat a hangminőségen, ne kelljen erőlködni mozgó alkatrészekkel, motorokkal, fordulatszámokkal, kopással és még tucatnyi felesleges dologgal, ha nem muszáj.
A philips első cd-ibe olyan lézert használtak ami örök élet +1 nap. A többi cserélhető olcsón. Ugyan ez nem mondható el egy média lejátszóról. Normális hang pedig 3-5 millió alatti médiákból nem igazán jön ki. Ennél a videónál is érdekes volt amikor egyformának hallotta. A ca-nak olyan szögletes digitális hangja van hogy látni a 0-1 váltást.
@@laszlowilland7048 Ez érdemes lenne egy jó, alapos beszélgetésre, de épp most "épül" a karácsonyfa, így javaslom, hogy két ünnep közt ejtsük meg. Sokat próbált versenyző vagyok, ahogy gondolom Te is, biztos lesz pár érdekes tapasztalat, amit megoszthatunk majd. Kellemed ünnepeket kívánok!
De jó Philip és alatta a gyereke Sony.😁
Tehát ez esetben kimondhatjuk hogy régen minden jobb volt legalábbis ami a zenét illeti ez az én szerény véleményem de ezt akár mondhatnánk a hűtő kre is vagy a mosógépekre
Hallo Retro Tech eben igazadvan hogy a Sonytol az ES sorozat sokkaljobb nekem is Volt Modell 77 ES az anyak én Lajos super de a hangja szinten lapos ezért sokàig Denonnom Volt a DCD 3530 as sokkal jobb a hanja . Most jelenleg ma Denon DCD-2500 ne van és ez egy kéþfokkal mégjobb Üdv Lajos
18:54 röviden: szar a külső DAC
a digitális kimenet mindenhol ugyanolyan. pont az a lényege, egy olcsóbb akármilyen CD játszó sem fog rosszabb digitális jelet adni mert nem létezik rosszabb digitális jel.
vagy van jel vagy sok artifact vagy, ami azért érezhető vagy nincs jel eleve.
Sok CD játszót javítottam már elkapott a placebó effektus 😂😂
Philips márkát soha! Ipari hulladék gyár... (logitech se különb )
Tisztelt RetroTech Hungary és csatorna tagok !
Én is el szeretném mondani a véleményem, hogy egy kicsit megvédjem ezt a sony CD lejátszót.
Én 2000-ben döntöttem úgy hogy veszek egy CD lejátszót 22évvel ezelőtt. ( 90-es években még kazettáztunk) Mivel Sony erősítőm volt Sony TA-F6-b én ezt annó 30 000 ezerért vettem Szolnokon a Gárdony üzletháznan használtan. (mára már közel fél millióért megy külföldi oldalakon) 1977-81 ig gyártotta a Sony 12,5kg 450W- os táp, tűkijelző. Szálcsiszolt alumínium előlap. És hát a hangerőpotihoz még hozzáérni is élvezet volt. Negyed hangig lágyan csúszott efölött pedig nagyon finoman reteszelten járt. Haverjaim erősítőit lazán körbe zenélte mind tisztaságban mind erőben ( oriont, videotont europhont stb ) ami épp kéznél volt azzal összehasonlítottuk. Megjegyzem azokkal is lehet zenét hallgatni, és ez lesz az egyik mondani valója az írásomnak. Szóval egyértelmű volt, hogy egy új gyönyörű szép Sony CD lejátszóm lesz. ( belépő kategóriából természetesen) Három modell közül választhattam ami kilóra dizájnra ugyan az. A Sony CDP-XE230 ( 29990ft nincs távirányító) A Sony CDP-XE330 ( 33000ft van távirányítója ez van nekem ) És a Sony CDP-XE530 (őőő 49000ft egy fejhalgató kimenet miatt. Ez van neked, ez technikailag ugyan az mint az én CDP -XE330-asom) Ezekben ugyan az a Hybrid pulse D/A konverter van ami az olcsó 1bit-es és akkoriban még drága 24bit-es D/konverterek előnyét egyesíti. (kicsi pénzért) Büszkén rajta is van aranyozott felírattal hogy nagyon líneáris ( High Density Linear Converter ) Viszonyítás képpen A Sony QS modellek (Alu előlap 24bit D/A stb.már 100 000ft felett kóstáltak A Sony ES csúcs gépek ( Alu előlap 24bit D/A külön táp az analóg illetve a digitális áramkörnek stb. 300 000-400 000ft-ért kínálták az üzletek. (22éve) Csak halkan jegyzem meg, hogy a vásárlást követően egy év múlva 2001 január 1-én lett majd bruttó 40 000ft a minimál bér.
Nade teltek múltak az évek és beköszöntött a házimozi korszak. És megjelentek a DVD lejátszók a digitális bemenettel rendelkező erősítők. Ezek a készülékek már mind 24bit/ 192khz D/A konvertert tartalmaztak. Így teszt alanyunknak Aminek ˇcsakˇ 20hz-20khz-ig terjed a frekvencia átviteli képessége velük is meg kellett küzdenie. És hát nem vallott szégyent! Sőtt! Bármilyen 24bit192kh-es játékossal versenyeztettük azoknak valóban szélesebb volt a frekvencia menete De a DVD lejátszók döngős szétfolyó mélyeihez szúrós magasaihoz és grízes középtartományaihoz képest ez egy nagyon tiszta hangú CD lejátszó. Műtéti pontosságú nagyon egyenes líneáris frekvencia menet. Nem emel ki vagy fed el semmilyen hangszert. Már-már tényleg steril de én ezt szeretem benne. Nagyon kontrolált szinte kottázható mélyekkel nagyon tiszta középtartománnyal és természetes magasakkal. Inkább precíz mint lágy, ez tény. De használtuk futóműként is Pl erösítő optikai bemenetére kötve és váltogattuk az analóg bemenet között amin pedig a Sony Cd lejátszó saját D/A-hangja szólt. Persze, hogy fakóbnak tünik elsőre egy avatatlan fülnek a Sony. De a tesztelt erősítők 24bit-es D/A-ja akkorát emelnek a frekvencia menet két végén, hogy egy LOUDness gomb megnyomása nem színez ekkorát. Így persze, hogy elsőre dögösebbnek tűnik lent és csillogóbbnak tűnik fent ( a kettő között meg nem nagyon hallod, hogy mi van, így nem nevezném részletező hangnak. Őszintén? Hát ez így egy színezet trugtyi. Rádborul a zene, ami még elsőre tetszik is, de néhány perc után már fárasztó. Na most azt akarom neked mondani kedves RetroTech Hungary , hogy szerény véleményem szerint ( és tényleg nem akarlak megbántani. Tetszik amit csinálsz) de nagyon kár volt bele nyúlni ebbe a kis Sony CD játékosba. Ennek fölösleges aranyozott kimenet, de legfőképpen azt a műveleti erősítőt nem kellett volna bántani. Azt mérnökök tevezték. Így nem nagyon volt korrekt az összehasonlítás. Ismerem a hangját már 22 éve, egyszer nem volt szétszedve . És gond nélkül olvassa a karcos lemezeket is még ma is.Nem lehet terjengős a mélye mert szűkebb a frekvencia menete bárminél amit mellé tettem. De sokkal tisztább! A Sony erősítők is akár a csúcs kategória akár a belépő szintről beszélünk nagyon hasonlít a hangkarakterük. Nagyon kontrolált a mélytartományuk inkább lekerekítik a frekvencia végének a két szélét mintsem hozzátennének vagy ha úgytetszik színeznének.
Hogy ne az jöjjön le , hogy fanatikus vagyok, járt nállam a 90-es évek közepéből származó Pioneer CD lejátszó. Pár hónapig tesztelhettem. Annak szinesebb a hangja. Kicsit mélyebbre megy de még nem folyik össze . És kicsit megy magasabbra. Pont amennyire kell. Nyitottabb a közép tartománya is , nincs az a steril analitikus kicsit befelé fordulós érzés, mint a Sony-nál (ami engem nagyon leköt mert tiszta és preciz)A tesztelő haverok sokan a Pioneert hozták ki teszt győztesnek. Bár nincs olyan tiszta hangja mint a Sony-nak. Nagyon pici gríz van a hangjába. De nem az agyon sztárolt modern minőségi 24bitD/A-hoz képest. Azoknál jóval jobb.
1 Ha a fejhalgató nélküli Sony CDP-XE330-ast nézzük újjan került 33000ft-ba. Mára lassan az ingyen elvihető kategoria.
2. Ha nem tuningoltad volna akkor kijöttek volna a valódi értékei. 20hz-20khz tudja a frekit de azt nyíl egyenesen és tisztán.
3. És ha nem halgatod keresztbe 24bit-es D/A -val az a néhány herz nem fog hiányozni.
4. A Cambridge mennyibe kerül?
Ez az iromány nem bírálat volt, csak észrevétel. Én imádom ezt a Sony CD lejátszót. És nem bántam meg, hogy őt választottam. De hát kinek mi tetszik. Nem vagyunk egyformák
További jó egészséget és sikeres munkát a csatornádhoz!
Azért egyben biztos vagyok. A Sony-nak gyönyörű a kijelzője! A Cambridge egy hatalmaaas csalódás. Elvárná az ember hogy ennyi év elteltével már egy OLED panel díszeleg legalább olyan részletekkel, mint a Sony!
Szia RTH! Amit ebben a videódban bemutattál, az nagyjából fedi az igazságot. Az elmúlt csaknem 40 év alatt a CD játszók hangzásbéli különbségét leginkább a noho indokolja. A Philips-Sony által kifejlesztett 16bit/44,1kHz-es formátum dekodolásához tengernyi megoldást dolgoztak ki a gyártók, amik rosszabbnál rosszabb hangot eredményeztek, ám nem kellett jogdíjat fizetni sem a Philipsnek, sem a Sonynak. Ez üzletileg megtérülő beruházás nagy tételek gyártása esetén. Más: A Philips CD104, és a Cambridge Audio 651C játszó D/A konvertere után is ugyan az a katasztrófa hangot képviselő NE5532 dupla integrált áramkör található, ami mind a két készülék megszólalásában igen sokat ront. A Philips igen sok CD játszót gyártott hasonló belsővel, ezekből 15-20 példányt beszereztem, jó ha van a polcon alapon, De! A kezdeti időkben a CD játszók gyártásához igen kevés gyártótól lehetett alkatrészt beszerezni, ezért a világ csaknem összes gyártója Philips, vagy Texas Instruments (lásd: PCM56) D/A áramkörét használta. Létezik egy viszonylag könnyű olvasmánynak számító írás, akit érdekel a téma, érdemes elolvasnia: www.egalizer.hu/hifi/tortenelem/cd.htm
A Signetics féle kerámia tokos, meg a régebbi Philips műanyag tokosak azért nem olyan rosszak. Az NE5532 akkor lett sokkal rosszabb, amikor fejlesztettek a gyártástechnológiáján.
Ezek a készülékek, már ha az igazán jó minőséget vesszük figyelembe, belépő kategória, nem pedig felső-közép, ennyit lehetne helyesbíteni. Jók lesznek a videóid, majd, amikor már tényleg hiteles és objektív, mindent is lefedő tartalom lesz, mivel ahogy szoktad mondani, ez a Te személyes véleményed, de ha már okosítani és ismeretterjeszteni akarunk, akkor nagyobb látószög és tapasztalat is elkélne szerintem!
Ha már CD akkor csak is futómű, külön DAC-al, minden fronton megtámogatva és akkor talán elérhetünk egy bizonyos nívót, bár ez is mindenkinél máshol van, ezért is írtam a fejlődést, hogy teljes értékű legyen az infó átadása.
Mondom ezt úgy, a világ egyik, ha nem a legjobb CD Transport tulajdonosa voltam, mégpedig a Pierre Lurne Audiomeca Mephisto (természetesen az első kiadás) játékos ez a készülék. Na ebben volt az a bizonyos CDM-1, meg minden más is, fekete gránit készülékház, speciális talpak, az alkatrészek, minden egy dologért felelt, hogy a legjobb legyen, persze megfelelő rendszerben, megfelelő kábelezéssel.
Amit természetes lehetett még upgradelni, tápoldalon, külön órajellel támogatni, izolációval, na ebben volt potenciál.
Egy szó, mint száz, jó lesz ez, csak még objektív tartalmakkal kellene, hogy még jobbak legyenek a videók. Persze lehet, hogy van akinek ez is sok, de van még ezen a szinten is túl élet a Hifi világában, ahogy mondtam is az elején, van akinek ez még csak belépő szint, ezzel pedig nincs lefedve az egész spektrum.
Nem kötekedésként írtam, csak egy kicsit továbbgondoltam ezt a CD játékos témát.
(És akkor a CD lemezek minőségébe és fajtáiba bele se mentünk, hogy melyek azok a lemezek (Master Sound CD) és (Columbia) felvételek, amik esetleg még rá is tudnak világítani az egyes problémákra.😉 Igen sokrétű ez a dolog, és ahogy a Hifiben mindig, itt is rendszerben kellene gondolkodni, tehát egy olyan nívós rendszeren tesztelni, ami alkalmas a különbségek lesugárzására és megállapíthatóságára.
Minden jót, kellemes ünnepeket, aztán majd jövőre meglátjuk hogyan tovább. Üdv!
A Cambridge Audio lejátszójának az ára 5 évvel ezelőtt 184.000 forint volt, az inflációval számolva ez most lenne minimum 250.000 forint. Nem hiszem, hogy ez az árkategória az átlag embernek a belépő szint. Nyilván nem high-end, még csak nem is audiophile középkategória, de belépőnek sem nevezném.
A Mephistoban nem cdm1 van hanem talán cdm4. Tényleg nagyon jó futómű, de elmarad egy rendesen megcsinált cdm0 mechanikás transzporttól. (Tudom, mert próbáltam, hallgattam, hasonlítottam, összevetettem.)
@@vanikzoltan830 Tudom Zoli, ezt minden fórumon bizonygatod, de sajnos gyenge rendszerben nem lehet tesztelni. Hozd el a Soner Audioba azt ami szerinted megveri a Mephistot, nincs olyan készülék ami jobb lenne. Nálad lehet jobb egy adott rendszerben Neked, de az nem az igazság, én is hallottam már eleget hidd el.
@@pleskovicsandras8449 fura egy feltételezés hogy szerinted gyenge rendszerben teszteltem. Valójában a Soner Audio rendszere van úgy megcsinálva, összelőve AZZAL a daccal, hogy ott valóban, azt megbontva semmilyen más készülék oda betéve nem fog jobban szólni. Ezt felesleges próbálgatni. A saját rendszerem számomra egy magasabb minőségi kategóriát képvisel, én ebben döntöttem el hogy forrás tekintetében mi az az irány ami legtöbbet megmutat a cd lemezre rögzített alkotók zenei szándékaiból. Majdnem a Mephisto volt az, de lett nála jobb.
@@vanikzoltan830 Milyen CD lemezekkel teszteltél? Pontos sorozatszám, típus, felvételek, stb...?!
Mert nagyon nem mindegy. Ismerem a rendszered, hallottam már róla, igaz nem hallottam magát a rendszered, de ha mást keres valaki és más jobb mint a Soner Audio, akkor ott valami nem stimmel, hacsak nem ízlés alapján dönt a hangról, akkor megértem, de hoy ennél nem hallottunk dinamikusabb, jobbat, részletesebbet, élethűbbet, az is biztos, volt már a 20-25 év alatt pár készülék tesztelve, de az ízlés az nem biztos, hogy igaz is, már ha a jó és tökéletes hangról beszélünk. Asszem körbe is értem, jó zenélést továbbra is, elhiszem hogy Nálad más készülék jobb volt adott rendszerben, meg kell hallgatni, kinek mi a jó és a tökéletes és miért, aztán lehet tovább beszélgetni, nem vitázni, hogy kinek miért ez vagy az a favorit, hogy mi is az igazán jó hang, mind dinamikában, mind részletgazdagságban, sorolhatnám...
Üdv, remélem nincs harag, nem annak szántam.
Azért azt említsd meg hogy a cd104 is 100 ezer körül van a használtpiacon, annyira nem olcsó azért és azt gondolom egy cdm1 futóművel és egy jó külső dac-al agyonveri a másik két szereplőt. A kínai angol nevűt is meg a szintén kínai japán nevűt is.
1-Cambridge Audio
2-Sony
3- Philips
De ezek után miért is? Vallás?
Na hát ez egy jó reklám volt a Cambrinak. 🙃
(Kár hogy manapság a stream divat közepén annyian hallgatnak csak cd-t, ahányan kb. kompakt kazettát. Magam részéről még 10 ezret se adnék egy cd-játszóért, sőt inkább már absz. nem kéne.)
Mindig nagy érdeklődéssel nézem a videóidat. A Sony-t hagyjuk békén, soha nem tudtak Hifit gyártani. Ezt a Philips-et még nem hallottam, ha valakinek érteni kell a CD-hez akkor ők. Fémből van a lemeztálca? Ez szerintem egy fölösleges baromság. Én egy Technics tornyot építettem a 80-as évek végén, 90 évek elején, a legnagyobb akkor kapható darabokból. A rendszerben egy SL-PS 900 -as CD lejátszó van, (SU-V900 erősítő) Tóbb mint 30 év alatt több 10.000 óra van a gépben. Parádés a hang, soha semmi baja nem volt.
és az átvezetések biza gyárilag vannak így megcsinálva... és kúvára nincs probléma ezekkel, egyedül a tápszűrő kis elkók mennek tönkre..na jó meg a sok SMD alkatrész forrasztása rohad el..az okozhat gondot...na az a technológia járt még ekkor gyerekcipőben...meg a fülöp által használt repedező forraszanyag
Ezeknek a teszteknek mind addig nem sok értelme amíg nincs egy olyan rendszer mögé kötve ami kihozza a különbségeket. Addig ez csak találgatás. Amint ez megtörténik nem kell ilyen kapcsolós a-b teszt ami megint csak ront a hangon. Egymáshoz romlanak.
Itt szeretnék csak pár szóval reagálni - pardon a nem igen helyes magyar nyelv használatért - de én máig használok kb. közép kategóriájú CD lejátszót - PIONEER PDS-06 amely máma talán a modern semmit sem vagy a volt wolkmen gépecskék nívóját horibillisen túl tévő és főleg a analógus hangviszaadás CD lejátszoig - tartozot és ma is tartozik, nem beszélve a PIONEER PD 95 modelhez - szó val ez a máma használt s e m m i - csak egy rakás semmi - nem akarom dehonesztálni a szart - de pontosan az - egy CD deck mint a PD 95 máma ennek a gépnek a paraméterjeit csak igen debil emberek tudják valahogy nagyon nehezen próbálkozva érinteni - de ez egy semmiség - úgy mint valamikor volt mondva, hogy a analóg felvétel - mondjuk egy SONY TC 880 vagy TC 765 orsós semmi - hát máma is dolgoznak stúdiók analóg géppekel - és a felvételt a digitális szar-hoz képes mindét élethűb - persze nemm lehet ezeket a felvételeket lehalgatni valamilyen szar telefonon!!!! Ez volt, van és mindég lesz a n a l ó g f e l v é t e l !!!!!
Köszönöm a tesztelést!
Mióta mondom, hogy a SONY egy átbaszás! Volt egy Sony DVD-m, egy MP3 lejátszóm, és egy autós fejegységem. Soha többé Sony-t! Sőt, semmit, ami japán! Rasszista vagyok? Lehet. De ők akkor is egy teljesen más értékrend, mint mi, európaiak. Nekem nem kell onnan már semmi.
Azért a Sony is gyártott jó dolgokat.
A videó jó volt, de két dolgot nem értek. Én végéig éltem a '90-es évek hi-end világát, ahol csodálatos, es ma is minden tekintetben megkérdőjelezhetetlen készülékeket láthattam, hallhattam, néha még birtokolhattam is. Ebben a korszakban tökéletesítették a stúdió felvételi és home lejátszási alapelveket, melyek az előző 30 év eredmenyeit összegezték. Akkor meg tizenéves voltam ma középkorú és a referenciákat még mindig onnan kell vennem, pedig folyamatosan ezzel foglalkozom. Miért írod le ezt a korszakot akkor is silány, alacsony minőségű termékek bemutatásával? Ezek semmilyen módon nem tükrözik a korszak hifistái körüli világot. A külső DAC teszted során nekem nem teljesen tisztázódott, hogy milyen analóg szinergiákra gondolsz akkor, amikor futóműnek használsz egy CD lejátszót. Ez a teszt a DAC-ot minősítette. Ebből a tanulság az, hogy a vadi új drága DAC-od 44-48khz minta mellett rosszabb hangot produkál, mint egy kétezres évek beli kommerz lejátszó beépített DAC-ja. Érdemes lenne olyanok készülékeit összehasonlítani, akik meg tudták venni vagy őrizni a korszakok valódi értékeit. Tudom, hogy sokak soha nem fognak ilyen eszközök birtokába jutni, de akkor sem kéne referenciának tekinteni "occcsó" termékeket.
Hello, András. Valamit félreértettél, mert én egy szót nem ejtek bármiféle referenciáról, elmondom, hogy jelenleg ezek a lejátszók vannak a birtokomban és egyik sem HIGH-END. Továbbá a tanulság az, hogy ha a futómű nem képes kifogástalan digitális jelet szolgáltatni, akkor te próbálkozhatsz a világ legdrágább külső DAC-jával is, akkor sem lesz jobb az eredmény sokkal. Három korszakot írok le, azonos kategóriájú termékekkel és a különbség elég látványos, árban és minőségben is. Az átlag Hifista ezeket engedhette meg magának. Nekem sem volt még ilyenem sem. Nem a felső 1%-nak a tapasztalatait fogalmazom meg, hanem a többi 99%-ét.
@@RTH Szia, Rendben, én másodszorra is úgy éreztem ki, hogy ezekkel a birtokolt eszközökkel a korszakot írod le, de ez legyen az én bajom. Viszont érdekelne mitől látod bizonyítottnak a futómű digitális jelének pontatlanságát? A Philips olyan korosztály , melyben a hibajavító algoritmusok aligha közelíthették a mai DAC által kínált képességeket. Mégis, a tapasztalatod szerint az utóbbi nemigen tett hozzá. Ha csak pusztán digitális hibából fakadó hangzás beli eltéréseket lennél kepes megfigyelni , akkor a DAC-od lemosta volna a jàtékosokat. De nem igy volt. Ezek a hangzás beli differenciàk inkább az analóg áramköri kialakításában keresendők, mint a konverzió digitális területein. És épp itt jön be a tradíciókkal rendelkező gyártók forja, akik túl vannak már a műszeres precizitás kérdésein, akik már a füledre és nem az oszcilloszkopra fókuszálnak. Azért néhány magasabb minőségű Vintage cuccal is probàlkoznék mielőtt lemondanék erről a vonalról. Érdemes lenne egy Wadia-t közelről megnézni, vagy a komerszebb cuccok közül a Teac WRDS vagy Pioneer PD esetleg Denon DCD felső szeriáit összehasonlítani a mai cucokkal. Nem lenne nehéz átlendülni a ló túloldalára, ahol a
Vintagenek hirtelen más deffiniciója és értéke lenne. Persze ezekkel mind foglalkozni kell azt elismerem. És az is igaz, hogy full felesleges vakításokat sem lehet nyomogatni a kijelzőiken.
Ha a magyarázat ilyen egyszerű lenne, akkor a Sony megtáltosodott volna pusztán attól, hogy egy normális modern DAC használatával transportként használtam azt. De nagyon nem ez történt, ezért vontam le azt a következtetést, hogy nagyon is számít az is, ami a futóműben, illetve a digitális oldalon történik. Erre a következtetésre nem ezoterikus handabandázással jutottam és nem az aranyfüleimre bízva a döntést, hanem valós idejű AB tesztelés során, amit meg is említek a videóban, sőt egy teljes videót szenteltem a témának korábban. Nyilván van akinek ez sem elég meggyőző módszer, de ezzel én egy ponton túl nem tudok mit kezdeni.
@@RTH Az AB tesz alatt azt érted, hogy átkapcsolgattad? A sony fejtegetést nem értem. Az volt az egyetlen lejátszó, amihez a DAC-od érdemben hozzá tett nem? A másik kettő estében a saját analóg kimenetük hangját ìtélted jobbnak. Ezekből miért következik a bithiba? Miért nem azt kell gondolni, hogy a
DAC-od hangja a sonynál jobb, de a CA és Philipsnél rosszabb?
Ezeknek a dolgoknak sok oka lehet, amibe én a megfelelő tudás nélkül nem mennék bele. Persze okoskodni tudok. Lehet bithiba, jitter egyéb zaj az okok között, vagy hogy a Sony-ban rossz minőségben lett implementálva az optikai kimenet. Csak a tapasztalataimat osztottam meg. Azt, hogy hogyan tesztelek, az alábbi videóban részletesen kifejtem. Itt sem történt másként… Ahogyan azt a videóban is elmondtam, a CA esetében nem minőségi jellegű a differencia, mert nem érzem úgy hogy bármi hiányozna belőle, csak egy hangyányit más színezetet kap az egész. A Philips-en nincs digitális kimenet, szóval ott nincs mit tesztelni… Egyébként most melyik része nem világos a videónak? Mi az amivel nem értesz egyet? Mi az ami elképzelhetetlen számodra? És milyen szakmai érvekkel tudod megtámogatni az ellenérveidet? Ha valamit rosszul csináltam és ezért rossz következtetéseket vontam le, akkor készséggel elfogadom a véleményed, de őszintén szólva egyenlőre nem igazán értem, hogy mi a problémád. Nekem ezek a CD lejátszók vannak a birtokomban. Mégis mivel kellett volna ezt a videót leforgatnom, ha nincs más?
HIFI tesztelés és összehasonlítás... A "féltudományos" megközelítés...
th-cam.com/video/0gxQPvVwBgY/w-d-xo.html
Elsőőő!
A Sony az minőség ! Nincs mese!