Az ilyen minőségi tartalmak miatt érdemes youtubeozni. Simán elmenne egyetemi szintű oktatásnak ha képleteket és azok magyarázatát is tartalmazná. Hatalmas gratuláció érte! Még sok ilyen jó tartalmat. ❤
Nagyon érdekes, nagyon komoly. Mindig az jut eszembe egy bonyolult termék legyártásakor, hogy oké, elképesztő...no de ki gyártotta hozzá a gyárat :) Másként fogalmazva, mire a gyártásig, sorozatgyártásig eljut valami...na az még mekkora munka.
@@molnibalage83 Balázs ennek alapjait vegyészként én is tanultam egyetemen. Block tárgyaim kémtech( örök élmény volt Bernoulli egyetetből eredő külöböző egyenletek megtanulni műtárgyakhoz) és anyagtudományból voltak. Én azok közé az analitikus vegyészek közé tartozok aki szeretik és értik a kémtech a szerves kémiánál is jobban. A videóba Tibor a gőzfejlesztőket, azok összetetted tudást igényelnek.
@@tiborkemeny8644 laikus lévén én Önre bíznám a tematikát, ami biztos az az, hogy megnézném ezeket a videókat, mert érdekel, hogy hogy játszanak a nagyok. A reaktor próbatestek elemzési módszerei például jó téma lenne nekem mint adatelemzéssel foglalkozónak egy pythonos hobby projectnek.
Szia Ha csinálnál egy sorozatot erről a témáról is hasonlóan mint ahogyan a páncélok fejlődését bemutattad szerintem nagyon hasznos lenne. Ezáltal lehetőséget kanának az emberek hogy megérthessenek néhány részletet egy ilyen rendszer felépüléséről és működéséről. Ha ez megtörténik akkor talán kevésbé fognak félni tőle és nem egy szükséges rossznak gondolják majd hanem egy kezelhető folyamatnak. Köszi a munkát a videókkal, várom a folytatást! Üdv!
Tőled megkaptuk a mérnöki oldalt. Amit nagyon köszönök. Az ELTE Atomcsill oldalán vannak ezzel kapcsolatos videók , ha esetleg valakit a fizikai része, az Alkimia Ma oldalán pedig a víz kezelési részéről találhatóak tartalmak. Tímár Gábor oldalán pedig a Paks 2 geológia oldalát lehet alaposan megismerni.
Szia, egy ideje a harckocsis sorozat óta nyomon követem a csatornád, kellemes , érthető és emészthető hangvétellel nagyszerűen adod elő az általad tökéletesen ismert témát. Amiről én nem találtam anyagot és talán érdekes lehet az ágyúk/lövegek anyag összetétele,gyártása, ugyan így a lőszereké hogy hogy fejlődött az idők folyamán, hogy változott az elkészítés módja.
így van. Az egyik fő felhasználási területe ez a cirkónium csöveknek. A másik meg korrózióálló bevonat. Kevés pepecselőbb munka van, mint reaktorbélést csinálni ilyen anyagokból..
@@tiborkemeny8644 Különben a "plattírozás" eredetileg az volt hogy a szénacél lemezekre melegen ráhengerelték vagy rá kovácsolták a saválló lemezt. A varratoknál meg a csonkoknál, karimáknál felrakó hegesztéssel alakították ki saválló anyagból a korrózió védelmet. Nem mondom hogy ez az általad ismertetett "salak fürdő hegesztés" nem plattírozás. Csak csodálkozom hogy hogyan változnak meg a fogalmak.
Az öntvény - buga - a kiindulási állapot. Ez lesz levágva, kilyukasztva majd hengerré kovácsolva. A falon lógó "lemezek" a buga közepéből vannak kimunkálva, hogy meg lehessen vizsgálni az összetételt és a szövetszerkezetet
Nem "direktben" teszik a betonba, hanem acél "tartólábak" vannak, és az acél tartólábak érintkeznek a betonnal - így biztosítják a földrengések bekövetkezténél, hogy a reaktor tud mozogni.
@@tiborkemeny8644 Nem tudom van e olyan magyar nyelvű mérnöki forúm ahol arról lehet eszme cserét folytatni, hogy milyen ismeretek tudás szükséges a hazai mérnök gyakorlati tudás színtjének fejlesztésére? Az információi alapján egy alap vagy középiskolai végzett embernek az összerelő üzemekben a nettó 400-800K nem annyira rossz. Ennek szintentartására vagy tovább lépésre szükséges a technologia tudása megszerzése és a K+F. Nincs új a nap alatt Klebelsberg óta világos kis hazánknak nincsenek nyersanyagai( számot tevő, valamennyi van) a hummán és szellemi tőkén kivűl.
@@jozsefmonyok3122 Miféle összeszerelő üzemben kap egy szerelő nettó 400-800k-t? Ne keverjük már a szalagmunkást egy felső kategóriás CNC kezelővel vagy speciális hegesztőkkel. Szezon és fazon.
@@jozsefmonyok3122 A magyar - de láttam a német/olasz/kínai/ázsiai - mérnöki vonalat, a probléma mindenhol ugyanaz: - elméleti emberek oktatnak olyan elméleti tudást, amin az ipar már régen túllépett - a cégek egyre inkább droidokat keresnek, akiket könnyen le tudnak cserélni - lehetőleg nagyon olcsón, így nem érdek a magas tudással rendelkező specialisták megléte Lehetne változtatni a dolgokon, de ehhez a jelenlegi rendszernek - ami konzerválja a helyzetet - buknia kell. Vagy ez bukik, vagy a tudásalapú jövő.
A szokásos laikus kérdés: A szabályozó rudak benne vannak a magas nyomású térben (akkor is ha ki vannak húzva), vagy "szimeringeken" keresztül mozgatják őket?
@@tiborkemeny8644 Akkor a rudakat "kinti helyzetben" is körül veszi egy burkolat amiben akkora a nyomás, mint a reaktortartályban? Akkor van egy jó pár csonk (ami eltörhet) a reaktorfedélen?
Szia Gergő, vannak laboratóriumok, de őszinte leszek, 8 éve voltam utoljára Magyarországon, így csak az emlékeimből tudok neveket mondani: - AGMI - Csepel - EMI-TÜV - Budapest - AIB-Vincotte - Budapest Ha valakit kihagytam, akkor elnézést.
A következő téma lehet, hogy alapozóbb is lehetne, hogy mi egyáltalán az a kovácsolás, mi az a plattírozás, stb. Mert sok ilyenről szó esett, de laikus / más területen levő mérnöknek sem triviálisak ezek, akik nem anyagmérnökök.
Gratulálok, kiváló előadás volt ismét. Érdemes volna az atomerőművekről is csinálnod egy sorozatot. Nagyon felületesen olvastam az orosz BN 800 gyorsneutronos reaktorról, és a MOX üzemanyagról, amelyekkel állítólag zárni lehet az üzemanyagciklust, így hasznosítani az atomhulladékot. Ez tényleg működőképes?
Na, arról egy átfogóbb ismertető, az igen jó lenne! De miért csak ott működik ilyen, miért nem ilyen eszközök működnek már több helyen is? Érdekes lenne a téma...
Gondolom a dörzshegesztés ugyanígy nem jöhet szóba ekkora hatalmas méreteknél. Kisebb méreteknél viszont nagyon különböző anyagokat tudtunk sikersen dörzshegeszteni. Szerkezeti acélt rozsdamentessel, és így tovább, egészen nagy átmérő különbségeknél is, jól működött. Sajnos próba hegesztések ott is kellettek. A nagyméretű sorják, meg a koncentrikusság problémája, stb.
Az lenne a kérdésem, hogy az mitől van, hogy P1 reaktortartályairól a '80-as években még az volt a hiedelem, hogy idővel rideggé válnak, és megrepedeznek? De ennek pont az ellenkezője történt. A tartály erősebb, mint valaha, ha azon múlik, a reaktor még 100 évig is működhet. De a P2 tartályai már nem ilyen anyagból készülnek, azok rövidebb élettartamúak lesznek. Mi az az anyagösszetétel, vagy gyártástechnológia, amitől a tartály nemhogy romlik, de idővel egyre jobb lesz? Olyan hiedelem is volt régebben, hogy porlad a tartály, ezért reaktorfalvastagság mérő rendszert is beüzemeltünk, de kiderült, hogy nincs rá szükség, mert nincs ilyen probléma. Amikor a Teller jött látogatóba, egy egysoros Basic program írta ki neki a képernyőre, hogy a reaktorral minden rendben, és a falvastagságmérő nem is volt bekötve, az illesztőpanelek a fiókban maradtak, nem voltak bedugva a számítógépbe. A hőcserélőket kell csak kicserélni, mert az a szűk keresztmetszet, azok mennek tönkre javíthatatlanul, de egy csere megoldja a további +50 év üzemelést. A vezérlést lehet cserélgetni újabbra, ha kell, az nem gond, a többi meg csak egyszerű gépészet, fűtésszerelő szakma.
Paks 1 szépen öregszik. Ebből annak idején az osztrákok csináltak nagy cirkuszt, mert a Loviisa erőműnél végeztek méréseket, és az ottani reaktorok elég csúnyán elridegedtek. Pakson végeztek teszteket és szimulációkat, ott ha jól emlékszem az jött ki, hogy az elridegedési hőmérséklet 25°C-kal emelkedett, az előírás emlékeim szerint 10°C. Ezután további teszteket elemzéseket végeztek, ahol hegesztést, alapanyagokat vizsgáltak és ott az elridegési határhőmérsékélet nagyjából 130°C-ra jött ki - ami nagyon jó érték. A napokban néztem az amerikai előírásokat (US-NRC), ott 175°C értéket engednek meg, vagyis emiatt a paksi reaktorok tovább üzemeltethetőek, viszont a PTS eseménynél a beáramló víz mennyiségét és hőmérsékletét kellett megváltoztatni - némi veszteséghővel lehet ezt a készenléti vizet előmelegíteni. Másrészt a paksi ellenőrzési programok, öregedés-management mind az IAEA-n keresztül megy és ők jönnek ellenőrizni. Kevés ilyen komolyan vizsgált berendezés van a világon, mint egy nukleáris erőmű. A falvastagság folyamatosan csökken, erre céloztam a plattírozásnál. Itt - ha minden jól megy, akkor egyenletes korrózió van, egyenletes korróziós sebességgel. Ezt egyrészt falvastagságmérővel, másrészt pH vagy egyéb módszerekkel lehet vizsgálni. A gőzfejlesztők "kopó" alkatrészek
@@tiborkemeny8644 köszönöm a gyors választ. De miben különbözik a P1-es és a P2-es tartály anyagösszetétele? Mitől jobb a P1-es tartály, mint amilyen a 2-es lesz?
Tisztább. A videóban benne van a két acélminőség összetétele. P1 összetétele a 70-es évek tudása, P2 meg az azóta eltelt metallurgiai, acélgyártási fejlesztések eredménye. Az USA kb. 5 alkalommal változtatta az 508-as szabványban szereplő acélminőségeket nukleáris alkalmazásra (X1-es szabványkiegészítés)
@@tiborkemeny8644 de ez a 'kevésbé tiszta anyagösszetételű' régi, P1-es tartály jobb, tartósabb, mint az új, 'tiszta acélminőségű' P2-es reaktortartály és ezt már most tudjuk. Mi ez, tervezett elavulás? Mint a wolframszálaknál, hogy ki kellett fejleszteni az örökéletű wolframszálból a csak 1000 óráig tartó változatot, mert nem fogyott volna az izzó, telítődött volna a piac. Így meg kénytelenek voltak a vevők mindig újat venni. Bár addigra bejön a fúziós plazmaerőmű, mire a P2 elavul.
Itt van egy kis zavar. P1 lett tervezve x időtartamra és ezt kitoljuk az aktuális állapot alapján. P2 minimum 60 évre készül - ez a jelenlegi reaktorok kitolt élettartama - de még egyik VVER 1200-es sem tart ott, hogy x évtized lenne a háta mögött. Szerintem előlegezzük meg a bizalmat a P2-es anyagminőségnek. Ez nem csak az orosz acéloknál van így, hanem a többi acéltípusnál is.
@@tiborkemeny8644 én köszönöm a korrekciót. Telefonról nézlek és általában nem teljes képernyőn, úgyhogy elég nehéz kibogarászni, hogy éppen hova mutat. Más. Elektroműszerészként érdekellbe a hegesztőgépek felépítése, a hegesztés fizikája/kémiája ha már annyit beszélsz hegesztésről. Hegesztődinamótól a Froniusig jöhet minden. Szerintem a nagyközönséget is érdekelné minden ami hegesztéssel kapcsolatos: mig, mag stb, elektródatípusok, munkafogások. Nagy kedvvel nézem a csatornádat, magam is rendelkezem indukciós kohóval és öntögetek is, jobbára apró alkatrészeket forrasztóónból.
Sok szó esett az elridegedésről, de ezen lehet segíteni: több reaktortartályon végeztek utólagos, helyszíni hőkezelést (megeresztés talán a korrekt kifejezés?)Pl. az egyik hozzászólásban említett lovisaa-i erőmű reaktorain is. Mennyit tud egy ilyen utólagos hőkezelés segíteni? Érzésre nem tünteti el a kristályhibák 100%-át, mert érzésre nincs az anyag teljes keresztmetszetben átmelegítve. Erre lennék kíváncsi! Más: egy "metallurgia for dummies" videó tényleg jól jönne, ahol az alapfogalmak el lennének magyarázva...kb. egy vas-szén àllapotábrán lenne érdemes végigmenni...de ez csak megérzés, totál hülye vagyok a témához :) ezért nézem a videóidat.
Felírtam a listára. A hőkezelés egy érdekes kérdés, ebben még most sincs konszenzus "fent". Metallurgiailag a háttere tiszta, viszont a szabályzó - bürokrácia - a gond, meg az örök kérdés: OSZT MI A BIZONYÍTÉK?
Helló! A németeknél leállított atomerőművek reaktortartályaival mi lesz? Ezek azért elég nagy vasdarabok ahhoz, hogy csak úgy simán letárolják őket a szokásos atomhulladék átrolókba.
Jó ideig ott maradnak, ahol vannak, azt amikor idővel csökken az aktivitása, akkor lehet gondolkodni a "mi legyen" részen. Amúgy miért ne lehetne szétvágva azt is letárolni? Ameddig a mérete alapján elfér, akkor mehet az is a jövőbeli lerakóba. Amúgy kb. akkor se történne semmi, ha csak becsűrnéd a föld alá. Az az acél nem olyan, hogy majd kioldja a víz stb. De természetesen ilyet nem teszünk. De nem a reaktortartály a komoly gond tudtommal.
@@molnibalage83 Addig mi lesz vele amíg le nem csöken az aktivitása? Addig ott sugározgat magában? Az nekem fura, hogy otthagyják az üzem területén, hogy "kisugározza magát" annyira, hogy szét lehessen vágni a letároláshoz.
Nem nagy probléma, ha a megfelelő tisztaságú volt a reaktor. 50 évet tartanak az acélszerkezetnél - addig hagyják (elkerített helyen) magában sugározni
@@krisztiandudas3442 Ha tényleg megnézzük a hátteret, akkor egy szenes erőmű bizonyos elemei sokkal nagyobb maradék-sugárzással mennek vissza az olvasztóba - szinte azonnal - mint egy nukleáris reaktor 50 év után, de erről nem nagyon szoktunk beszélni...
ezt a "DBA" -t inkább úgy értelmezhetjük, hogy mi az a legnagyobb üzemzavar amit még a tervezés figyelembe vesz mint műszakilag elhárítandó üzemzavar. Tudom, hogy nem hangzik jól, de a mérnöki tervezés nem próbál Istent játszani.
Szerintem fel fog épülni - egyedül a politika izmusbirkózás és projektvezetési hozzánemértés veszélyezteti, de ezek nem a nukleáris ipar sajátosságai, hanem 2024 realitása.
@@tiborkemeny8644 Pluszban oroszország össze fog omlani! A russzki komcsiknak sokkal nagyobb problémáik lesznek, mint paks 2 építése! És orbàn rendszer is döglődik!👏🏻👏🏻👍🏻👍🏻🤟🏻🤟🏻🙏🏻🙏🏻
P2 meg fog épülni, sőt Paks 3 is! Az már fúziós erőmű lesz, most tervezzük éppen. Az erőművet a magyar szakemberek is bármikor meg tudják építeni, mindenféle külső segítség nélkül is, ha hagyják. Eddig nem hagyták. Minden tudás és eszköz rendelkezésre áll ehez. De a magyarokat a közelébe se engedik a témának - a magyarok. Mi ilyenek vagyunk. Ez egy ilyen ország.
Tényleg részletese előadás, de ennek ellenére Asztravec erőműben vannak komoly gondolok, és csak sikerült szar tartály leszállítani a finneknek is, a fene tudja. Amilyen sok időbe kerülnek ezek, nem értem miért nem előre megyünk tényleg valami kísérleti tóriumos kínai/india irányba, akár...
A tartállyal nem volt gond - az lényegében egy "rutinmunka". A finn erőműnél - meg úgy általánosságában a nagy ipari projekteknél - a management szerencsétlenkedése a legnagyobb probléma
Jaj, a vető és tektonikus törésvonalakat ne keverjük már. A vető a geológiai vizsgálatok alapján 1 mm-es sem mozgott az elmúlt 20 ezer évben, ha jól emlékszem. Ehhez képest nézd meg, hogy egyes épületek szerte az országban hány CENTIMÉTERS süllyedtek. Vagy tört konkrétan ketté, mint a BME főépülete... A CH épület meg a 4-es metró miatt: "A 4-es metró nyomvonala benyúlik az épületkontúr alá, ami az alagútfúrás során komoly problémákat okozott: 60 mm-t süllyedt a Duna felőli homlokzat. Azóta a süllyedés megállt, a kapott kártérítésből a szerkezeteket megerősítették." Szóval elnézést, de emiatt a vető miatt aggódni elég viccesen fest. Amikor a paksi épületek alapozása eleve speciális lesz, nem átlagos ipari / lakóépületek és 7-es földrengésre vannak méretezve, ami istentudja hány százezer éve volt talán egyszer.
A földrengés már hosszú ideje nem probléma - sem a reaktoroknál, sem az épületeknél - feltéve, ha ezt a követelményt figyelembe veszik a tervezésnél. A földrengés lényegében nem más, mint egy oldalirányú elmozdulás, ezt pedig megfelelő támaszokkal és rugalmas alakváltozásra képes elemekkel meg tudjuk fogni. Egyedül a talajmegfolyásra nincs megoldás, de erre meg ott a konténment, ami egy talajmegfolyás esetén "úszik" a megfolyt talajon és együtt tartja a nyomástartó rendszert. Amerikában van egy erőmű - Diablo Canyon - ott is törésvonalon épült, ráadásul Kaliforniában, a mai napig áll.
Van egyszer a leszerepelt orosz technológia, egy erőszakos süllyedő birodalommal, nincs viszont semmilyen szinten senkivel egyeztetés, tárgyalás, vita. Hát ez el is dönti a kérdést. Kár a tudománnyal előjönni, az a Paks II-nél nem játszik szerepet.
Akkor mivel kellene jönni egy atomerőmű kapcsán? 2 kovácsolt gyűrűt összehegeszteni nem igény politikai hátteret - azt azok keverik bele mindenbe, akik mást nem tudnak hozzátenni egy projekthez, legyen az az adott cégen belül vagy kívül...
@@tiborkemeny8644 Bocs, de minden, ami az atomerőműhöz kapcsolódik csakis a politika irányából jelentős, vagy nem: Fermi első reaktorától PaksII-ig. 2 kovácsolt gyűrű összehegesztése, a VVR reaktorok, nem önmagukban álló létezők. A technika sohasem semleges. A V2 nem puszta mérnöki teljesítmény: Peenemündehez, von Braunhoz, Londonhoz, az Apolló programhoz, stb kapcsolódik a politika által. A VVR reaktor nem önmagában áll, nem is önmagáért van: a VVR értelmezési horizontjából nem kihagyható Csernobil, a Roszatom, és az orosz-ukrán háború. Ha körbevágsz egy technológiai, mérnöki teljesítményt csak egy makettet kapsz.
Az ilyen minőségi tartalmak miatt érdemes youtubeozni. Simán elmenne egyetemi szintű oktatásnak ha képleteket és azok magyarázatát is tartalmazná.
Hatalmas gratuláció érte! Még sok ilyen jó tartalmat. ❤
Köszönöm a visszajelzést - a tervek megvannak...
Kedves gyerekek, ezt otthon ne próbáljátok ki!
Megint tanultam valamit, amit soha nem fogok alkalmazni, de mindig is érdekelt. Köszi!
Nagyon örülök ennek a videónak! Már alig várom, hogy a gyerekeimnek is megmutathassam pár év múlva! Még több videót szívesen látnék hasonló témában!
Nagyon érdekes, nagyon komoly.
Mindig az jut eszembe egy bonyolult termék legyártásakor, hogy oké, elképesztő...no de ki gyártotta hozzá a gyárat :)
Másként fogalmazva, mire a gyártásig, sorozatgyártásig eljut valami...na az még mekkora munka.
Egyszerűen jól esik ezt a gyakorlatias józan szöveget hallgatni.
Most bukkantam a csatornájára! Elképesztő a tudása!
Köszönöm
Ha a gőzfejlesztők az igazi mérnöki kihívás, akkor egy videót megérne, mivel abból sokat lehetne tanulni :)
Eszementen sok cső, eszementen sok varrat. És mindez XXL-es méretben.
@@molnibalage83 Balázs ennek alapjait vegyészként én is tanultam egyetemen. Block tárgyaim kémtech( örök élmény volt Bernoulli egyetetből eredő külöböző egyenletek megtanulni műtárgyakhoz) és anyagtudományból voltak. Én azok közé az analitikus vegyészek közé tartozok aki szeretik és értik a kémtech a szerves kémiánál is jobban. A videóba Tibor a gőzfejlesztőket, azok összetetted tudást igényelnek.
Köszi a videót, villamos mérnökként is nagyon tanulságos volt, remélem lesz folytatása.
Nagyon profi előadás volt, élmény hallgatni :D
Köszönöm ezt a remek videót, remélem lesz folytatása a témának, én szívesen venném.
Sok mindenről lehet beszélni a nukleáris energia témaköréből
@@tiborkemeny8644 laikus lévén én Önre bíznám a tematikát, ami biztos az az, hogy megnézném ezeket a videókat, mert érdekel, hogy hogy játszanak a nagyok. A reaktor próbatestek elemzési módszerei például jó téma lenne nekem mint adatelemzéssel foglalkozónak egy pythonos hobby projectnek.
Köszi !!! Nagyon érthető és érdekes! Gratulálok!!🤟😃😃😃
Köszönöm ezt a videót. Vissza hozza a fiatalságomat. Az első mérnöki munkahelyem a Paksi Atomerőmű szerelése volt.
Fény az éjszakában a tankönyvszagú "dokumentumfilmek" korszakában. Köszönöm a munkádat!
Köszönöm a visszajelzést - :)
Szia
Ha csinálnál egy sorozatot erről a témáról is hasonlóan mint ahogyan a páncélok fejlődését bemutattad szerintem nagyon hasznos lenne.
Ezáltal lehetőséget kanának az emberek hogy megérthessenek néhány részletet egy ilyen rendszer felépüléséről és működéséről.
Ha ez megtörténik akkor talán kevésbé fognak félni tőle és nem egy szükséges rossznak gondolják majd hanem egy kezelhető folyamatnak.
Köszi a munkát a videókkal, várom a folytatást!
Üdv!
Az elképzelés megvan...
Nagyon jó, és informatív videó. Köszönöm! :)
Köszönöm :)
Nagyon szuper tartalom!!! Köszönjük!
Köszönöm a visszajelzést :)
Köszönöm, nagyon érdekes volt!
Szívesen :)
Nagyon erdekes es informativ video 👍🙂
49:25 A S nem a Mn-al kepez szulfidot a szemcse hataron?
Az lenne a cél, mert az MnS olvadáspontja sokkal magasabb, mint az FeS vagy NiS esetében.
Tőled megkaptuk a mérnöki oldalt. Amit nagyon köszönök. Az ELTE Atomcsill oldalán vannak ezzel kapcsolatos videók , ha esetleg valakit a fizikai része, az Alkimia Ma oldalán pedig a víz kezelési részéről találhatóak tartalmak. Tímár Gábor oldalán pedig a Paks 2 geológia oldalát lehet alaposan megismerni.
Szia, egy ideje a harckocsis sorozat óta nyomon követem a csatornád, kellemes , érthető és emészthető hangvétellel nagyszerűen adod elő az általad tökéletesen ismert témát. Amiről én nem találtam anyagot és talán érdekes lehet az ágyúk/lövegek anyag összetétele,gyártása, ugyan így a lőszereké hogy hogy fejlődött az idők folyamán, hogy változott az elkészítés módja.
a harckocsi lőszereket részben érintettem, de a témafelvetés jogos - sőt érdekes... 🙂
@@tiborkemeny8644 Amennyiben később készül ilyen jellegű bemutató videót én itt leszek ( lassan az összesnél :D ).
Az "elsődleges védő zóna" az a 2-5% os U235 urán pasztilla cirkónium tokozata. Átmérő 15 mm.
így van. Az egyik fő felhasználási területe ez a cirkónium csöveknek. A másik meg korrózióálló bevonat. Kevés pepecselőbb munka van, mint reaktorbélést csinálni ilyen anyagokból..
@@tiborkemeny8644 Különben a "plattírozás" eredetileg az volt hogy a szénacél lemezekre melegen ráhengerelték vagy rá kovácsolták a saválló lemezt. A varratoknál meg a csonkoknál, karimáknál felrakó hegesztéssel alakították ki saválló anyagból a korrózió védelmet. Nem mondom hogy ez az általad ismertetett "salak fürdő hegesztés" nem plattírozás. Csak csodálkozom hogy hogyan változnak meg a fogalmak.
Élmény volt hallgatni, köszönöm!
1:09:00
Jól értem, hogy akkor ez még a kovácsolás előtti állapot? Ezekből a lemezekből lesz majd a tartály palástja?
Az öntvény - buga - a kiindulási állapot. Ez lesz levágva, kilyukasztva majd hengerré kovácsolva. A falon lógó "lemezek" a buga közepéből vannak kimunkálva, hogy meg lehessen vizsgálni az összetételt és a szövetszerkezetet
Azt szeretném megkérdezni, hogy a működő reaktor ami kb 310 C fokos, hogyan rögzítik a betonba? Van-e hőszigetelés a beton felé? Előre kösz a választ.
Nem "direktben" teszik a betonba, hanem acél "tartólábak" vannak, és az acél tartólábak érintkeznek a betonnal - így biztosítják a földrengések bekövetkezténél, hogy a reaktor tud mozogni.
Az idő tényleg relatív ez a közel 2 órás videó alatt olyan érzésem volt mint ha csak 30 percnyi idő telt volna el.
Rengeteget lehet erről a témáról beszélni, igyekeztem rövidre fogni
@@tiborkemeny8644 Nem tudom van e olyan magyar nyelvű mérnöki forúm ahol arról lehet eszme cserét folytatni, hogy milyen ismeretek tudás szükséges a hazai mérnök gyakorlati tudás színtjének fejlesztésére? Az információi alapján egy alap vagy középiskolai végzett embernek az összerelő üzemekben a nettó 400-800K nem annyira rossz. Ennek szintentartására vagy tovább lépésre szükséges a technologia tudása megszerzése és a K+F. Nincs új a nap alatt Klebelsberg óta világos kis hazánknak nincsenek nyersanyagai( számot tevő, valamennyi van) a hummán és szellemi tőkén kivűl.
@@jozsefmonyok3122 Miféle összeszerelő üzemben kap egy szerelő nettó 400-800k-t? Ne keverjük már a szalagmunkást egy felső kategóriás CNC kezelővel vagy speciális hegesztőkkel. Szezon és fazon.
@@jozsefmonyok3122 A magyar - de láttam a német/olasz/kínai/ázsiai - mérnöki vonalat, a probléma mindenhol ugyanaz:
- elméleti emberek oktatnak olyan elméleti tudást, amin az ipar már régen túllépett
- a cégek egyre inkább droidokat keresnek, akiket könnyen le tudnak cserélni - lehetőleg nagyon olcsón, így nem érdek a magas tudással rendelkező specialisták megléte
Lehetne változtatni a dolgokon, de ehhez a jelenlegi rendszernek - ami konzerválja a helyzetet - buknia kell. Vagy ez bukik, vagy a tudásalapú jövő.
@@tiborkemeny8644 Köszönöm :)
Sugárzásban gazdag videó lessz ugy èrzem, radioaktív fűtő elemeket már be melegítettem🎉
A szokásos laikus kérdés: A szabályozó rudak benne vannak a magas nyomású térben (akkor is ha ki vannak húzva), vagy "szimeringeken" keresztül mozgatják őket?
Nincs szimering, az egész egység fel van szerelve a karimára, a karimánál meg tömítés van a csonknál.
@@tiborkemeny8644 Akkor a rudakat "kinti helyzetben" is körül veszi egy burkolat amiben akkora a nyomás, mint a reaktortartályban? Akkor van egy jó pár csonk (ami eltörhet) a reaktorfedélen?
Tibor sugározza magából a tudást. Bocs, ezt nem tudtam kihagyni... XD
Na ez a sugárzás lehetne fertőző... :D
Üdvözlöm Tibor.
Esetleg van olyan hely ahol a kovacsolt anyag minőségét lehet vizsgálni Magyarországon?
Szia Gergő,
vannak laboratóriumok, de őszinte leszek, 8 éve voltam utoljára Magyarországon, így csak az emlékeimből tudok neveket mondani:
- AGMI - Csepel
- EMI-TÜV - Budapest
- AIB-Vincotte - Budapest
Ha valakit kihagytam, akkor elnézést.
Köszi, szuper lett!
A következő téma lehet, hogy alapozóbb is lehetne, hogy mi egyáltalán az a kovácsolás, mi az a plattírozás, stb. Mert sok ilyenről szó esett, de laikus / más területen levő mérnöknek sem triviálisak ezek, akik nem anyagmérnökök.
Jó ötlet, akkor ide mehet alá, hogy mit kellene a kiegészítő videóhoz
Gratulálok, kiváló előadás volt ismét. Érdemes volna az atomerőművekről is csinálnod egy sorozatot. Nagyon felületesen olvastam az orosz BN 800 gyorsneutronos reaktorról, és a MOX üzemanyagról, amelyekkel állítólag zárni lehet az üzemanyagciklust, így hasznosítani az atomhulladékot. Ez tényleg működőképes?
Belojarszkban működik.
Na, arról egy átfogóbb ismertető, az igen jó lenne! De miért csak ott működik ilyen, miért nem ilyen eszközök működnek már több helyen is? Érdekes lenne a téma...
.mekkora csavarok tartják a tartály-fedelet? Szemre 200 mm átmérőt saccolok.
nagyjából ekkora menetes szárak vannak, igen..
A kovácsheggesztés nem járja ilyen esetekben?
Ekkora méretben nem működik. Egy kanadai cég nyüstölt korábban azzal, hogy adjam a nevem ilyen gyűrűhegesztésekhez, de nem tudtak meggyőzni...
Gondolom a dörzshegesztés ugyanígy nem jöhet szóba ekkora hatalmas méreteknél. Kisebb méreteknél viszont nagyon különböző anyagokat tudtunk sikersen dörzshegeszteni. Szerkezeti acélt rozsdamentessel, és így tovább, egészen nagy átmérő különbségeknél is, jól működött. Sajnos próba hegesztések ott is kellettek. A nagyméretű sorják, meg a koncentrikusság problémája, stb.
Az lenne a kérdésem, hogy az mitől van, hogy P1 reaktortartályairól a '80-as években még az volt a hiedelem, hogy idővel rideggé válnak, és megrepedeznek?
De ennek pont az ellenkezője történt. A tartály erősebb, mint valaha, ha azon múlik, a reaktor még 100 évig is működhet. De a P2 tartályai már nem ilyen anyagból készülnek, azok rövidebb élettartamúak lesznek. Mi az az anyagösszetétel, vagy gyártástechnológia, amitől a tartály nemhogy romlik, de idővel egyre jobb lesz? Olyan hiedelem is volt régebben, hogy porlad a tartály, ezért reaktorfalvastagság mérő rendszert is beüzemeltünk, de kiderült, hogy nincs rá szükség, mert nincs ilyen probléma. Amikor a Teller jött látogatóba, egy egysoros Basic program írta ki neki a képernyőre, hogy a reaktorral minden rendben, és a falvastagságmérő nem is volt bekötve, az illesztőpanelek a fiókban maradtak, nem voltak bedugva a számítógépbe.
A hőcserélőket kell csak kicserélni, mert az a szűk keresztmetszet, azok mennek tönkre javíthatatlanul, de egy csere megoldja a további +50 év üzemelést. A vezérlést lehet cserélgetni újabbra, ha kell, az nem gond, a többi meg csak egyszerű gépészet, fűtésszerelő szakma.
Paks 1 szépen öregszik. Ebből annak idején az osztrákok csináltak nagy cirkuszt, mert a Loviisa erőműnél végeztek méréseket, és az ottani reaktorok elég csúnyán elridegedtek. Pakson végeztek teszteket és szimulációkat, ott ha jól emlékszem az jött ki, hogy az elridegedési hőmérséklet 25°C-kal emelkedett, az előírás emlékeim szerint 10°C.
Ezután további teszteket elemzéseket végeztek, ahol hegesztést, alapanyagokat vizsgáltak és ott az elridegési határhőmérsékélet nagyjából 130°C-ra jött ki - ami nagyon jó érték. A napokban néztem az amerikai előírásokat (US-NRC), ott 175°C értéket engednek meg, vagyis emiatt a paksi reaktorok tovább üzemeltethetőek, viszont a PTS eseménynél a beáramló víz mennyiségét és hőmérsékletét kellett megváltoztatni - némi veszteséghővel lehet ezt a készenléti vizet előmelegíteni.
Másrészt a paksi ellenőrzési programok, öregedés-management mind az IAEA-n keresztül megy és ők jönnek ellenőrizni. Kevés ilyen komolyan vizsgált berendezés van a világon, mint egy nukleáris erőmű.
A falvastagság folyamatosan csökken, erre céloztam a plattírozásnál. Itt - ha minden jól megy, akkor egyenletes korrózió van, egyenletes korróziós sebességgel. Ezt egyrészt falvastagságmérővel, másrészt pH vagy egyéb módszerekkel lehet vizsgálni.
A gőzfejlesztők "kopó" alkatrészek
@@tiborkemeny8644 köszönöm a gyors választ. De miben különbözik a P1-es és a P2-es tartály anyagösszetétele? Mitől jobb a P1-es tartály, mint amilyen a 2-es lesz?
Tisztább. A videóban benne van a két acélminőség összetétele. P1 összetétele a 70-es évek tudása, P2 meg az azóta eltelt metallurgiai, acélgyártási fejlesztések eredménye. Az USA kb. 5 alkalommal változtatta az 508-as szabványban szereplő acélminőségeket nukleáris alkalmazásra (X1-es szabványkiegészítés)
@@tiborkemeny8644 de ez a 'kevésbé tiszta anyagösszetételű' régi, P1-es tartály jobb, tartósabb, mint az új, 'tiszta acélminőségű' P2-es reaktortartály és ezt már most tudjuk. Mi ez, tervezett elavulás? Mint a wolframszálaknál, hogy ki kellett fejleszteni az örökéletű wolframszálból a csak 1000 óráig tartó változatot, mert nem fogyott volna az izzó, telítődött volna a piac. Így meg kénytelenek voltak a vevők mindig újat venni. Bár addigra bejön a fúziós plazmaerőmű, mire a P2 elavul.
Itt van egy kis zavar. P1 lett tervezve x időtartamra és ezt kitoljuk az aktuális állapot alapján.
P2 minimum 60 évre készül - ez a jelenlegi reaktorok kitolt élettartama - de még egyik VVER 1200-es sem tart ott, hogy x évtized lenne a háta mögött.
Szerintem előlegezzük meg a bizalmat a P2-es anyagminőségnek. Ez nem csak az orosz acéloknál van így, hanem a többi acéltípusnál is.
A jó bórral két dolgot lehet kordában tartani, a reaktorokat és a nagypapát. :)
Janem, a másodikat azt borral... ;)
Kedves Tibor! Kérlek használj valami nagyobb egérmutatót! Amúgy szenzációsak a videók
Köszönöm a visszajelzést, nagyon egérmutató felírva :)
@@tiborkemeny8644 én köszönöm a korrekciót. Telefonról nézlek és általában nem teljes képernyőn, úgyhogy elég nehéz kibogarászni, hogy éppen hova mutat. Más. Elektroműszerészként érdekellbe a hegesztőgépek felépítése, a hegesztés fizikája/kémiája ha már annyit beszélsz hegesztésről. Hegesztődinamótól a Froniusig jöhet minden. Szerintem a nagyközönséget is érdekelné minden ami hegesztéssel kapcsolatos: mig, mag stb, elektródatípusok, munkafogások. Nagy kedvvel nézem a csatornádat, magam is rendelkezem indukciós kohóval és öntögetek is, jobbára apró alkatrészeket forrasztóónból.
👍
Sok szó esett az elridegedésről, de ezen lehet segíteni: több reaktortartályon végeztek utólagos, helyszíni hőkezelést (megeresztés talán a korrekt kifejezés?)Pl. az egyik hozzászólásban említett lovisaa-i erőmű reaktorain is. Mennyit tud egy ilyen utólagos hőkezelés segíteni? Érzésre nem tünteti el a kristályhibák 100%-át, mert érzésre nincs az anyag teljes keresztmetszetben átmelegítve. Erre lennék kíváncsi!
Más: egy "metallurgia for dummies" videó tényleg jól jönne, ahol az alapfogalmak el lennének magyarázva...kb. egy vas-szén àllapotábrán lenne érdemes végigmenni...de ez csak megérzés, totál hülye vagyok a témához :) ezért nézem a videóidat.
Felírtam a listára.
A hőkezelés egy érdekes kérdés, ebben még most sincs konszenzus "fent". Metallurgiailag a háttere tiszta, viszont a szabályzó - bürokrácia - a gond, meg az örök kérdés: OSZT MI A BIZONYÍTÉK?
Helló! A németeknél leállított atomerőművek reaktortartályaival mi lesz? Ezek azért elég nagy vasdarabok ahhoz, hogy csak úgy simán letárolják őket a szokásos atomhulladék átrolókba.
Jó ideig ott maradnak, ahol vannak, azt amikor idővel csökken az aktivitása, akkor lehet gondolkodni a "mi legyen" részen. Amúgy miért ne lehetne szétvágva azt is letárolni? Ameddig a mérete alapján elfér, akkor mehet az is a jövőbeli lerakóba. Amúgy kb. akkor se történne semmi, ha csak becsűrnéd a föld alá. Az az acél nem olyan, hogy majd kioldja a víz stb. De természetesen ilyet nem teszünk. De nem a reaktortartály a komoly gond tudtommal.
@@molnibalage83 Addig mi lesz vele amíg le nem csöken az aktivitása? Addig ott sugározgat magában? Az nekem fura, hogy otthagyják az üzem területén, hogy "kisugározza magát" annyira, hogy szét lehessen vágni a letároláshoz.
Nem nagy probléma, ha a megfelelő tisztaságú volt a reaktor. 50 évet tartanak az acélszerkezetnél - addig hagyják (elkerített helyen) magában sugározni
@@tiborkemeny8644 Ez nem tűnik túl környezetkímélő megoldásnak.
@@krisztiandudas3442 Ha tényleg megnézzük a hátteret, akkor egy szenes erőmű bizonyos elemei sokkal nagyobb maradék-sugárzással mennek vissza az olvasztóba - szinte azonnal - mint egy nukleáris reaktor 50 év után, de erről nem nagyon szoktunk beszélni...
ezt a "DBA" -t inkább úgy értelmezhetjük, hogy mi az a legnagyobb üzemzavar amit még a tervezés figyelembe vesz mint műszakilag elhárítandó üzemzavar. Tudom, hogy nem hangzik jól, de a mérnöki tervezés nem próbál Istent játszani.
Holott sokan ezt az isten szerepet játszák...
Szerintem paks 2 sohasem fog megépülni!👍🏻👍🏻👏🏻👏🏻😃😌😉😊😊🤭🤭
Szerintem fel fog épülni - egyedül a politika izmusbirkózás és projektvezetési hozzánemértés veszélyezteti, de ezek nem a nukleáris ipar sajátosságai, hanem 2024 realitása.
@@tiborkemeny8644 Pluszban oroszország össze fog omlani! A russzki komcsiknak sokkal nagyobb problémáik lesznek, mint paks 2 építése! És orbàn rendszer is döglődik!👏🏻👏🏻👍🏻👍🏻🤟🏻🤟🏻🙏🏻🙏🏻
P2 meg fog épülni, sőt Paks 3 is! Az már fúziós erőmű lesz, most tervezzük éppen. Az erőművet a magyar szakemberek is bármikor meg tudják építeni, mindenféle külső segítség nélkül is, ha hagyják. Eddig nem hagyták. Minden tudás és eszköz rendelkezésre áll ehez. De a magyarokat a közelébe se engedik a témának - a magyarok. Mi ilyenek vagyunk. Ez egy ilyen ország.
Tényleg részletese előadás, de ennek ellenére Asztravec erőműben vannak komoly gondolok, és csak sikerült szar tartály leszállítani a finneknek is, a fene tudja. Amilyen sok időbe kerülnek ezek, nem értem miért nem előre megyünk tényleg valami kísérleti tóriumos kínai/india irányba, akár...
A tartállyal nem volt gond - az lényegében egy "rutinmunka". A finn erőműnél - meg úgy általánosságában a nagy ipari projekteknél - a management szerencsétlenkedése a legnagyobb probléma
földrengés -ha jól tudom törés vonalon van paks
Jaj, a vető és tektonikus törésvonalakat ne keverjük már. A vető a geológiai vizsgálatok alapján 1 mm-es sem mozgott az elmúlt 20 ezer évben, ha jól emlékszem. Ehhez képest nézd meg, hogy egyes épületek szerte az országban hány CENTIMÉTERS süllyedtek. Vagy tört konkrétan ketté, mint a BME főépülete...
A CH épület meg a 4-es metró miatt:
"A 4-es metró nyomvonala benyúlik az épületkontúr alá, ami az alagútfúrás során komoly problémákat okozott: 60 mm-t süllyedt a Duna felőli homlokzat. Azóta a süllyedés megállt, a kapott kártérítésből a szerkezeteket megerősítették."
Szóval elnézést, de emiatt a vető miatt aggódni elég viccesen fest. Amikor a paksi épületek alapozása eleve speciális lesz, nem átlagos ipari / lakóépületek és 7-es földrengésre vannak méretezve, ami istentudja hány százezer éve volt talán egyszer.
A földrengés már hosszú ideje nem probléma - sem a reaktoroknál, sem az épületeknél - feltéve, ha ezt a követelményt figyelembe veszik a tervezésnél. A földrengés lényegében nem más, mint egy oldalirányú elmozdulás, ezt pedig megfelelő támaszokkal és rugalmas alakváltozásra képes elemekkel meg tudjuk fogni.
Egyedül a talajmegfolyásra nincs megoldás, de erre meg ott a konténment, ami egy talajmegfolyás esetén "úszik" a megfolyt talajon és együtt tartja a nyomástartó rendszert.
Amerikában van egy erőmű - Diablo Canyon - ott is törésvonalon épült, ráadásul Kaliforniában, a mai napig áll.
23. perc "lesz 6 db hossz varrat. Hát az biztos hogy nem lesz. Hanem kör varrat.
Nehéz nyelv a magyar... 😃
Köxx Mérnökúr
Van egyszer a leszerepelt orosz technológia, egy erőszakos süllyedő birodalommal, nincs viszont semmilyen szinten senkivel egyeztetés, tárgyalás, vita. Hát ez el is dönti a kérdést. Kár a tudománnyal előjönni, az a Paks II-nél nem játszik szerepet.
Akkor mivel kellene jönni egy atomerőmű kapcsán? 2 kovácsolt gyűrűt összehegeszteni nem igény politikai hátteret - azt azok keverik bele mindenbe, akik mást nem tudnak hozzátenni egy projekthez, legyen az az adott cégen belül vagy kívül...
@@tiborkemeny8644 Bocs, de minden, ami az atomerőműhöz kapcsolódik csakis a politika irányából jelentős, vagy nem: Fermi első reaktorától PaksII-ig. 2 kovácsolt gyűrű összehegesztése, a VVR reaktorok, nem önmagukban álló létezők. A technika sohasem semleges. A V2 nem puszta mérnöki teljesítmény: Peenemündehez, von Braunhoz, Londonhoz, az Apolló programhoz, stb kapcsolódik a politika által. A VVR reaktor nem önmagában áll, nem is önmagáért van: a VVR értelmezési horizontjából nem kihagyható Csernobil, a Roszatom, és az orosz-ukrán háború.
Ha körbevágsz egy technológiai, mérnöki teljesítményt csak egy makettet kapsz.
Nagyon furcsa ezt magyarul hallgatni.
Milyen tekintetben?
@@tiborkemeny8644 Hát miután megnézett az ember számtalan videót a témában Angolul, szokatlan a szakkifejezéseket magyarul hallani.
Nagyon jó! Ha már így beharangoztad, én nagyon szeretném a tartály tetejét is látni.
Köszi.
Szerintem sokan szeretnénk látni. Megnézem, hogy mi van a sufniban meg a vinyókon :D
Ha Puha Tibor lennél akkor a sajtkészítésről lenne egy kb. ugyanilyen informatív tartalom:D
Sajthoz nem értek, csak fogyasztó vagyok 😃😃