Ez is egy nagyon jó videó lett! Ha ilyen dolgokat megmutatsz,mint a felónozott vezetősávok,akkor bemutathatnád kicsit közelebbi képekkel is,meg elmagyarázhatnád,miként lenne korrekt és azt,hogy ennek a megoldásnak,milyen hátrányai vannak,lesznek a későbbiekben. Na meg persze,mik a vastag és széles vezetősávok előnyei a videóban látottakkal szemben! Jó volt látni a darabokat belülről is. 👍
Szia Gábor! Ismét egy kiváló témát dolgoztál fel! Én is agyaltam rajta pár órát kb egy évvel ezelőtt, hogyan lehetne jól és gazdaságosan megoldani a LiFePo4 töltést. Én várom, hogy lejjebb menjenek a LiFePo4 aksik árai, mert még eléggé borsosak. Persze a 4000 ciklus nagyon csábító minden szempontból. (Én az elektromos rollerembe fogom egyszer megcsinálni a 48V rendszert, ha a mostani Li-Ion tönkre megy). Nagyon jó, hogy ilyen részletesen elmagyarázod a laikusoknak, kezdőknek a témában, nekem is tudtál újat mondani ;)
Köszönjük az ismét hasznos informatív videót, Viszont nekem egy valami nem tetszik, több más ilyen okostöltőnél tapasztaltam, hogy ha fázis ceruzával megvizsgálod az egyenáramú kimenetet akkor világít a ceruza... sőt ha mérőműszerrel rá mérek a dugalj földelés és az egyenáramú kimenet közt, ilyen 120volt körüli értéket mutat... Ez normális dolog?😅
Üdv, Köszi a sok hasznos tartalmat! Lenne egy kérdésem, ha már a csónakot említetted😊 A csónakomon egy önindítós és töltős benzines motor van+ egy elektromos motor is. Erre létezik valami megoldás, hogy a dög nehéz munka akksit ki tudjam váltani vasfoszfátra? Köszi a választ előre is!
Szia egy vitorlás hajón 2 akku csomag van. Egy az önindítóhoz és egy másik, ami viszi a hűtőgépet, navigációt és egy rakás elektromos berendezést. Ott az utóbbit ki lehet cserélni LiFeFO4-re Nálad a csónakon a benzines motor mellett van egy elektromos. Ez világos. És egy akku csomag van? Mert ha igen, akkor ketté kellene osztani, mint a vitorláshajókon ahogy írtam. Az elektromos motor mehet az LiFePO4-ről. Utána a generátor csak a hagyományosat töltheti, és egy töltő elektronikával kell összekötni a két akku csomagot.
@@ordasigabor Szia, Köszi a gyors választ! Igen, egy akksi van jelenleg. De akkor marad így, mert nincs értelme számomra két külön akksinak. Jó lett volna, ha csak egy vasfoszfátra tudtam volna cserélni😢 Ez egy horgászcsónak, így nem bonyolítanám túl. Az elektromos motort amúgy is csak korrekcióra használom, pl.”csorgós” pecánál. Köszi még1x👍
Kedves Gábor, Mint eddig is fontosnak tartotad a biztonságot, remélem ez nem változott. A fenti videóban rémülten láttam, hogy miként használód a fontos érvéghüvelyt (7:36), ez a megoldás teljesen szabálytalan és ráadásúl veszélyes is mivel az így megszorított vezeté a hüvelyből könnyen kicsúszhat. Remélem a napelem rendszeredet nem ezzel a megoldással szerelted meg. Javasolnám, hogy a megfelelő szerszámot használd, amit a keresőbe az alábbi szöveget bemásolásával máris rátalálsz „HSC8 10-6A Wire Crimper Tool Set” További szép napot.
Szia Egy normális napelemes rendszernél a szolár kábel kapcsán sehol nem kell érvéghüvely. MC4 van még az inverteren is. Megnéztem az általad linkelt eszközt, jónak tűnik, az 6 lapúra présel, az enyém 4-re. Nem drága beszerzek egy hatosat. Kösz!
Szép jónapot Gábor! Most olvastam a "KT7-133+Tbird" cikket a számítógép hu weboldalon, mert retro gyűjtő vagyok és érdekeltek mérési eredmények, most egy olyan lapot keresek ami tudna a PCI vonalain 33 helyett 66 MHz-cel dolgozni. A cikk végén vagy egy mailcím, ami bme és MHT. Az MHT az hírközlési szakirány? Akkoriban még a BME-re jártál, amikor a tuningnet weboldal folyamatosan kapott új tartalmat? Köszönöm a válaszokat!
Klassz a videó, de egy apróságot még mindig nem értek. Ha van BMS ezekben az akkukban, ami se túlmerülni, se túltölteni nem engedi, akkor miért kell töltéskor ezzel foglalkozni? Nem elég csak szabadon engedni rá az áramot, aztán majd a BMS úgy is visszaveszi a töltőáramot, hogy ne szaladjon túl a cellánkénti feszültség, vagy valamit rosszul értelmezek?
A BMS olyan mint az ESP és ABS a kocsiba. Aki ezeket kihasználja folyamatosan, annak gyorsan amortizálódik a kocsija. Az akku pedig 1-2 év alatt tönkremegy, ha a BMS védelemre alapozol
@@ordasigabor Érdekes. Vagy a belső áramkör (BMS) szabályozza vissza az áramot, vagy egy külső töltésvezérlő. Mindkettő ugyan abból az alkatrészekből van összerakva (MosFET tranyó) és mégse elég a BMS? nagyon meglep. Egyszer talán kipróbálom, hogy tényleg csak a BMS-re hagyatkozni nem jó dolog-e, persze csak ha nyerek a lottón. xD
@@Jimitek Felesleges kipróbálnod, mert a BMS áramkör az nem töltő áramkör. Ne keverd a kettőt. Az akkuban lévő BMS áramkör csak végszükség esetén lép életbe, tehát ha valamilyen paraméter a töltés során már nem megfelelő, és túllépett a biztonságos határon. Egy jó BMS túláram, túlfeszültség, túlmerülés vagy hőmegfutás bekövetkeztében kapcsol ki, és itt ez a lényeg, hogy lekapcsolja az akkut a kimeneti csatlakozóról. Tehát szabályozni nem képes! (A BMS -en lévő balanszer áramkör képes szabályozni a cellánkénti feszültség szinteket legfeljebb, de az nem elég. És általában kevés is, mert a töltőáram nagyságrendekkel nagyobb szokott lenni.) A töltő áramkör amit kívülről rákötsz, annak pedig pont az a feladata, hogy a töltő feszültséget és töltő áramot a megfelelő szinten tartsa minden pillanatban, tehát folyamatosan SZABÁLYOZZA. Ui.: Videóim közt találsz némi plusz információt...
Gábor, milyen konfigban és mekkora teljesítményű napelemekket használtál videóban? Mert ahogy matekoztál te is nekem sem jön ki csak egy 400W táblából de lehet csak én tévedek. Viszont 12V akkunál 400W napelem esetén 33,3A a töltőáram optimális esetben, akkor nagyon maxon megy a vezérlő. Két projektem is van az egyik pont a te általad már tesztelt LIFEPO4 12V/100Ah akku egy k 400W napelemtábla, már csak a töltésvezérlő a kérdéses. Ez külsőre nagyon hasonlít a Vevor 20A töltésvezérlőjéhez.
Szia 520Wattos napelemeket tettem rá, hármat párhuzamosan. Így novemberben nincs elég napsütés, ezért került fel "indokolatlanul sok". Ez kb. 10Amper ad le darabonként. Egyébként ha ráteszel mondjuk 3kWp napelemet és a feszültség stimmel, akkor az árammal sosem lez gond. A töltő annyit fog felvenni, amit bír a speckó szerint és nem annyit, amennyit a napelemekből elvileg ki lehet venni.
@@ordasigabor 3kWp? 3000W? ha jól értem az kicsit magasabban van mint 400W mondjuk egy Trina TSM415 vertex panel ad optimálban 41V 9,86A, ez elvileg elég lehet egy 12V rendszerre ennek a töltőnek max 3 panel párhuzamban. Lehet valamit félreértettem? Elvileg a töltőáramot úgy határozzuk meg hogy az össz panel rendszer teljesítményét osztva az akkupakk rendszer feszültségével.
Milyen mérnöki, fizikai, elektromos magyarázatod van arra, hogy az ónnal vastagított rész nem megfelelő? Milyen megoldás a jó? Miért? A választ előre is köszönöm.
Szia! Ennek több oka is van,de majd Gábor is leírja. Végtére is az oka az,hogy az ón Ohm-os ellenállása szobahőmérsékleten is nagyobb,mint a vörösréznek,amennyiben pedig növekszik a hőmérséklet a rajta átfolyó áram miatt,akkor az Ohm-os ellenállása csak tovább fokozódik. Így pedig a hatásfoka is csökken. Ezen rendszerek lényege lenne,hogy a metremelt energia minél kevesebb hányada menjen a "kukába". Itt az elektromos energia elvész és hővé fog alakulni. Másrészt az öregedéssel erősen oxidálódhat is,ez szintén tovább növeli az ellenállást és a hőt sem képes leadni,sem elvezetni azt a félvezetőkről,amik oda be vannak forrasztva. Vannak gyártatott NYÁK lapjaim,azokon 5 OZ, ez 5x35 mikrométer˝,vagyis 175 mikron vastag a réz. Ez már elég acélos. Ha csak az alap 35 mikron helyett kétszeres vastagságú a rézfólia,az ára drasztikusan megnő és így már nem keresnének rajta annyit a gyártók. Sajnos erősítőknél is hasonlóképpen vannak a NYÁK-ok ónozva. A legjobbak azok a videók,ahol szét is vannak borítva a dobozok és lehet látni a belsejüket! Nem okoskodni akartam,de az utóbbi időben ezen dolgokat volt alkalmam megtanulni az életben. Üdv: Dani
Szia - nem kontrollálható a folyamat, vagyis sikerül, ahogy sikerül. Ha pl. egy részre nem jut ón, akkor ott elkészült a biztosíték vagy egy forró pont lesz. - mivel nem kontrollált, ezért lehet, hogy oda is jut, ahová nem kellene (pl. solder lakk tetejére), onnan leesik és máris kész a fém darab a dobozban, ami majd jól rövidrezár valamit - anyagpazarlás - annyira nem vezeti jól az áramot (a rézhez képest), valójában nem sokat segít - felesleges hősokk a PCB-nek, és azon a részen a PCB gyorsabban öregszik - csillog és ha van forrasztást ellenőrző optikai rendszer, akkor azt zavarja és nem vesz észre olyan hibát, amit látni lehetett volna - coating bevonat nem tapad jól a nagy ónfelületen, így a pára könnyebben kikezdi idővel a PCB-t - csúcsok alakulnak ki, ez nagyfeszültség esetén folyamatos korona kisülést okoz - erősen oxidálódik az ilyen nagy nyitott felület - vezető részek nőhetnek ki az ónból (mint a jégvirág az ablakon) - stb
@@danieltermeg5640 Az 1. érv, a hatásfok nem hiszem, hogy kifogás lehet. Hiszen rövid a távolság és jelentős a keresztmetszet. Ezt az állítást mérésekkel alá tudná támasztani? 2. érv: Oxidálódhat. Ez elfogadható, de ha erre számítanak, akkor utólagos védőlak használata megoldja a problémát. Lsd.: Autó elektronika. Viszont a legtöbb helyen ezzel nem kell számolni. És a bevonat összetétele (SN/PB arány és egyéb ötvözők) is befolyást gyakorolnak rá. 3. érv: A hőt nem képes elvezetni a félvezetőkről. Szerintem ez nem feladata. 4. érv. drága, ha a rezet növelik. Igen. És az még időigényes is. Ennyi erővel lehetne kritizálni, hogy a távvezeték miért nem rézből van. Vagy az alkatrész lábak miért ónozott vasdarabok. 5. érv: Volt alkalma megtanulni. Ez pontosan mit jelent? Én azt látom, hogy mind az autóiparban, mind a tápegységeknél, szervó és frekvenciaváltóknál alkalmazzák ezt a módszert. Én úgy gondolom, ha valóban problémás lenne ez a technológia, akár hosszabb távon is (autó, vagy CNC gépek hajtása/tápegysége ahol aztán van oxidáló anyag bőven), akkor már nem alkalmaznák, főleg ezeken a területeken. Végül. Mint a 4. érvnél említem, az alkatrészek lába ónozott vas (nagyon gyakran vas) Ott ez a technológiai megoldás miért nem probléma? Az is oxidálódhat. Rosszul vezeti az áramot és a hőt sem vonja el az alkatrésztől megfelelően. De kísérletek és mérési eredmények alapján meggyőzhető vagyok.
@@ordasigabor Köszönöm szépen. Amúgy akkora bordái vannak, hogy van belőle 40, és 60A is, utóbbi már vezeték nélküli kommunikációra is képes. De vagy ampereként ezer Ft! 😅 420W panel megy majd rá, 42V. De jobban szerettem volna 2x405W panelt, 31,5V párhuzamosan. De tiszta időben 330W is leadnak, szóval off. 520W amúgy sem kötelező kimaxolni, és igazából van egy 60A EaSun, meg egy 5500W VEVOR. Azzal nyúzom halálba a savas akkukat. Heti 1-3-at adók le! Jövőre LiFepo4 megyek át, de amíg vannak savasok, addig maradnak ők is! 😅
Miért nem lehet invertert rákapcsolni? Sejtésem van, de én ezt nem tanúltam, csak azt tudom amit az évek alatt magamba szívtam tudást, az meg kevés. (Frekiváltók, szinkron/aszinkron motorok, stb..)
szerintem az életvédelem lehet az oka. Az ilyen berendezések a GND vonalat szakítják meg és nem a akku + vonanat. Vagyis a kapcsoló elem a GND-t megszakítva választ le.
Ez is egy nagyon jó videó lett!
Ha ilyen dolgokat megmutatsz,mint a felónozott vezetősávok,akkor bemutathatnád kicsit közelebbi képekkel is,meg elmagyarázhatnád,miként lenne korrekt és azt,hogy ennek a megoldásnak,milyen hátrányai vannak,lesznek a későbbiekben. Na meg persze,mik a vastag és széles vezetősávok előnyei a videóban látottakkal szemben!
Jó volt látni a darabokat belülről is. 👍
Szia Gábor! Ismét egy kiváló témát dolgoztál fel! Én is agyaltam rajta pár órát kb egy évvel ezelőtt, hogyan lehetne jól és gazdaságosan megoldani a LiFePo4 töltést. Én várom, hogy lejjebb menjenek a LiFePo4 aksik árai, mert még eléggé borsosak. Persze a 4000 ciklus nagyon csábító minden szempontból. (Én az elektromos rollerembe fogom egyszer megcsinálni a 48V rendszert, ha a mostani Li-Ion tönkre megy). Nagyon jó, hogy ilyen részletesen elmagyarázod a laikusoknak, kezdőknek a témában, nekem is tudtál újat mondani ;)
Köszönjük az ismét hasznos informatív videót,
Viszont nekem egy valami nem tetszik, több más ilyen okostöltőnél tapasztaltam, hogy ha fázis ceruzával megvizsgálod az egyenáramú kimenetet akkor világít a ceruza... sőt ha mérőműszerrel rá mérek a dugalj földelés és az egyenáramú kimenet közt, ilyen 120volt körüli értéket mutat... Ez normális dolog?😅
Üdv,
Köszi a sok hasznos tartalmat!
Lenne egy kérdésem, ha már a csónakot említetted😊
A csónakomon egy önindítós és töltős benzines motor van+ egy elektromos motor is.
Erre létezik valami megoldás, hogy a dög nehéz munka akksit ki tudjam váltani vasfoszfátra?
Köszi a választ előre is!
Szia
egy vitorlás hajón 2 akku csomag van. Egy az önindítóhoz és egy másik, ami viszi a hűtőgépet, navigációt és egy rakás elektromos berendezést. Ott az utóbbit ki lehet cserélni LiFeFO4-re
Nálad a csónakon a benzines motor mellett van egy elektromos. Ez világos. És egy akku csomag van? Mert ha igen, akkor ketté kellene osztani, mint a vitorláshajókon ahogy írtam. Az elektromos motor mehet az LiFePO4-ről.
Utána a generátor csak a hagyományosat töltheti, és egy töltő elektronikával kell összekötni a két akku csomagot.
@@ordasigabor
Szia,
Köszi a gyors választ!
Igen, egy akksi van jelenleg.
De akkor marad így, mert nincs értelme számomra két külön akksinak.
Jó lett volna, ha csak egy vasfoszfátra tudtam volna cserélni😢
Ez egy horgászcsónak, így nem bonyolítanám túl.
Az elektromos motort amúgy is csak korrekcióra használom, pl.”csorgós” pecánál.
Köszi még1x👍
Tudom, hogy ez csak teszt és nem állandó üzem, de éppen a jó példa bemutatása miatt az egyik akku csatit a távolabbi akkura kellett volna tenni.
Megeröaített szigetelésű lesz az a vezeték :Gépet lehet kettős szigeelni.
Kedves Gábor,
Mint eddig is fontosnak tartotad a biztonságot, remélem ez nem változott. A fenti videóban rémülten láttam, hogy miként használód a fontos érvéghüvelyt (7:36), ez a megoldás teljesen szabálytalan és ráadásúl veszélyes is mivel az így megszorított vezeté a hüvelyből könnyen kicsúszhat. Remélem a napelem rendszeredet nem ezzel a megoldással szerelted meg. Javasolnám, hogy a megfelelő szerszámot használd, amit a keresőbe az alábbi szöveget bemásolásával máris rátalálsz „HSC8 10-6A Wire Crimper Tool Set”
További szép napot.
Szia
Egy normális napelemes rendszernél a szolár kábel kapcsán sehol nem kell érvéghüvely. MC4 van még az inverteren is.
Megnéztem az általad linkelt eszközt, jónak tűnik, az 6 lapúra présel, az enyém 4-re. Nem drága beszerzek egy hatosat. Kösz!
oké de ott is a megfelelő szerszámot szükséges használni
Szép jónapot Gábor! Most olvastam a "KT7-133+Tbird" cikket a számítógép hu weboldalon, mert retro gyűjtő vagyok és érdekeltek mérési eredmények, most egy olyan lapot keresek ami tudna a PCI vonalain 33 helyett 66 MHz-cel dolgozni. A cikk végén vagy egy mailcím, ami bme és MHT. Az MHT az hírközlési szakirány? Akkoriban még a BME-re jártál, amikor a tuningnet weboldal folyamatosan kapott új tartalmat? Köszönöm a válaszokat!
szia
a tuningnet jó régen volt, a BME már akkoriban is nagyon jó hely volt. A számítógépek számítási kapacitása mai szemmel elég szerény volt.
@@ordasigabor Értem, de én nem ezt kérdeztem. Az kérdeztem, hogy az MHT az minek a rövidítése, és hogy akkoriban oda jártál-e a suliba?
Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék és igen
Klassz a videó, de egy apróságot még mindig nem értek.
Ha van BMS ezekben az akkukban, ami se túlmerülni, se túltölteni nem engedi, akkor miért kell töltéskor ezzel foglalkozni?
Nem elég csak szabadon engedni rá az áramot, aztán majd a BMS úgy is visszaveszi a töltőáramot, hogy ne szaladjon túl a cellánkénti feszültség, vagy valamit rosszul értelmezek?
A BMS olyan mint az ESP és ABS a kocsiba. Aki ezeket kihasználja folyamatosan, annak gyorsan amortizálódik a kocsija. Az akku pedig 1-2 év alatt tönkremegy, ha a BMS védelemre alapozol
@@ordasigabor Érdekes. Vagy a belső áramkör (BMS) szabályozza vissza az áramot, vagy egy külső töltésvezérlő. Mindkettő ugyan abból az alkatrészekből van összerakva (MosFET tranyó) és mégse elég a BMS? nagyon meglep. Egyszer talán kipróbálom, hogy tényleg csak a BMS-re hagyatkozni nem jó dolog-e, persze csak ha nyerek a lottón. xD
@@Jimitek Felesleges kipróbálnod, mert a BMS áramkör az nem töltő áramkör. Ne keverd a kettőt. Az akkuban lévő BMS áramkör csak végszükség esetén lép életbe, tehát ha valamilyen paraméter a töltés során már nem megfelelő, és túllépett a biztonságos határon. Egy jó BMS túláram, túlfeszültség, túlmerülés vagy hőmegfutás bekövetkeztében kapcsol ki, és itt ez a lényeg, hogy lekapcsolja az akkut a kimeneti csatlakozóról. Tehát szabályozni nem képes!
(A BMS -en lévő balanszer áramkör képes szabályozni a cellánkénti feszültség szinteket legfeljebb, de az nem elég. És általában kevés is, mert a töltőáram nagyságrendekkel nagyobb szokott lenni.)
A töltő áramkör amit kívülről rákötsz, annak pedig pont az a feladata, hogy a töltő feszültséget és töltő áramot a megfelelő szinten tartsa minden pillanatban, tehát folyamatosan SZABÁLYOZZA.
Ui.: Videóim közt találsz némi plusz információt...
@@rendszergazdanyh2537 Ok, minden világos, köszi a részletes magyarázatot!
Gábor, milyen konfigban és mekkora teljesítményű napelemekket használtál videóban?
Mert ahogy matekoztál te is nekem sem jön ki csak egy 400W táblából de lehet csak én tévedek.
Viszont 12V akkunál 400W napelem esetén 33,3A a töltőáram optimális esetben, akkor nagyon maxon megy a vezérlő.
Két projektem is van az egyik pont a te általad már tesztelt LIFEPO4 12V/100Ah akku egy k 400W napelemtábla, már csak a töltésvezérlő a kérdéses.
Ez külsőre nagyon hasonlít a Vevor 20A töltésvezérlőjéhez.
Szia
520Wattos napelemeket tettem rá, hármat párhuzamosan. Így novemberben nincs elég napsütés, ezért került fel "indokolatlanul sok". Ez kb. 10Amper ad le darabonként.
Egyébként ha ráteszel mondjuk 3kWp napelemet és a feszültség stimmel, akkor az árammal sosem lez gond. A töltő annyit fog felvenni, amit bír a speckó szerint és nem annyit, amennyit a napelemekből elvileg ki lehet venni.
@@ordasigabor 3kWp? 3000W? ha jól értem az kicsit magasabban van mint 400W mondjuk egy Trina TSM415 vertex panel ad optimálban 41V 9,86A, ez elvileg elég lehet egy 12V rendszerre ennek a töltőnek max 3 panel párhuzamban.
Lehet valamit félreértettem?
Elvileg a töltőáramot úgy határozzuk meg hogy az össz panel rendszer teljesítményét osztva az akkupakk rendszer feszültségével.
Üdv, egy 12 voltos autós invertert használhatok 12 voltos LiFePO4 akkuról is, ha egyébként a többi paraméter stimmel?
igen, ha nem meríti 12V alá
@@ordasigabor Köszi!
Milyen mérnöki, fizikai, elektromos magyarázatod van arra, hogy az ónnal vastagított rész nem megfelelő?
Milyen megoldás a jó? Miért?
A választ előre is köszönöm.
Pl. réz huzalt forrasztasz rá. Kicsit jobban tartható a keresztmetszet, mint szimpla ónozással.
Szia!
Ennek több oka is van,de majd Gábor is leírja. Végtére is az oka az,hogy az ón Ohm-os ellenállása szobahőmérsékleten is nagyobb,mint a vörösréznek,amennyiben pedig növekszik a hőmérséklet a rajta átfolyó áram miatt,akkor az Ohm-os ellenállása csak tovább fokozódik. Így pedig a hatásfoka is csökken. Ezen rendszerek lényege lenne,hogy a metremelt energia minél kevesebb hányada menjen a "kukába". Itt az elektromos energia elvész és hővé fog alakulni. Másrészt az öregedéssel erősen oxidálódhat is,ez szintén tovább növeli az ellenállást és a hőt sem képes leadni,sem elvezetni azt a félvezetőkről,amik oda be vannak forrasztva. Vannak gyártatott NYÁK lapjaim,azokon 5 OZ, ez 5x35 mikrométer˝,vagyis 175 mikron vastag a réz. Ez már elég acélos. Ha csak az alap 35 mikron helyett kétszeres vastagságú a rézfólia,az ára drasztikusan megnő és így már nem keresnének rajta annyit a gyártók. Sajnos erősítőknél is hasonlóképpen vannak a NYÁK-ok ónozva. A legjobbak azok a videók,ahol szét is vannak borítva a dobozok és lehet látni a belsejüket! Nem okoskodni akartam,de az utóbbi időben ezen dolgokat volt alkalmam megtanulni az életben.
Üdv: Dani
Szia
- nem kontrollálható a folyamat, vagyis sikerül, ahogy sikerül. Ha pl. egy részre nem jut ón, akkor ott elkészült a biztosíték vagy egy forró pont lesz.
- mivel nem kontrollált, ezért lehet, hogy oda is jut, ahová nem kellene (pl. solder lakk tetejére), onnan leesik és máris kész a fém darab a dobozban, ami majd jól rövidrezár valamit
- anyagpazarlás
- annyira nem vezeti jól az áramot (a rézhez képest), valójában nem sokat segít
- felesleges hősokk a PCB-nek, és azon a részen a PCB gyorsabban öregszik
- csillog és ha van forrasztást ellenőrző optikai rendszer, akkor azt zavarja és nem vesz észre olyan hibát, amit látni lehetett volna
- coating bevonat nem tapad jól a nagy ónfelületen, így a pára könnyebben kikezdi idővel a PCB-t
- csúcsok alakulnak ki, ez nagyfeszültség esetén folyamatos korona kisülést okoz
- erősen oxidálódik az ilyen nagy nyitott felület
- vezető részek nőhetnek ki az ónból (mint a jégvirág az ablakon)
- stb
@@istvan3146 Ok. Oldd meg a sorozatgyártást, hatékonyan.
@@danieltermeg5640 Az 1. érv, a hatásfok nem hiszem, hogy kifogás lehet. Hiszen rövid a távolság és jelentős a keresztmetszet. Ezt az állítást mérésekkel alá tudná támasztani?
2. érv: Oxidálódhat. Ez elfogadható, de ha erre számítanak, akkor utólagos védőlak használata megoldja a problémát. Lsd.: Autó elektronika. Viszont a legtöbb helyen ezzel nem kell számolni. És a bevonat összetétele (SN/PB arány és egyéb ötvözők) is befolyást gyakorolnak rá.
3. érv: A hőt nem képes elvezetni a félvezetőkről. Szerintem ez nem feladata.
4. érv. drága, ha a rezet növelik. Igen. És az még időigényes is. Ennyi erővel lehetne kritizálni, hogy a távvezeték miért nem rézből van. Vagy az alkatrész lábak miért ónozott vasdarabok.
5. érv: Volt alkalma megtanulni. Ez pontosan mit jelent?
Én azt látom, hogy mind az autóiparban, mind a tápegységeknél, szervó és frekvenciaváltóknál alkalmazzák ezt a módszert.
Én úgy gondolom, ha valóban problémás lenne ez a technológia, akár hosszabb távon is (autó, vagy CNC gépek hajtása/tápegysége ahol aztán van oxidáló anyag bőven), akkor már nem alkalmaznák, főleg ezeken a területeken.
Végül. Mint a 4. érvnél említem, az alkatrészek lába ónozott vas (nagyon gyakran vas) Ott ez a technológiai megoldás miért nem probléma? Az is oxidálódhat. Rosszul vezeti az áramot és a hőt sem vonja el az alkatrésztől megfelelően.
De kísérletek és mérési eredmények alapján meggyőzhető vagyok.
Ilyenek van, 20A ből. Mi a különbség köztük?
Úgy értem 1-2 alkatrész cserével megoldható?
Mert az 520W nem sok. 1 kis panel.
Túl sok macera lenne átalakítani.
@@ordasigabor Köszönöm szépen.
Amúgy akkora bordái vannak, hogy van belőle 40, és 60A is, utóbbi már vezeték nélküli kommunikációra is képes.
De vagy ampereként ezer Ft! 😅
420W panel megy majd rá, 42V.
De jobban szerettem volna 2x405W panelt, 31,5V párhuzamosan. De tiszta időben 330W is leadnak, szóval off.
520W amúgy sem kötelező kimaxolni, és igazából van egy 60A EaSun, meg egy 5500W VEVOR.
Azzal nyúzom halálba a savas akkukat. Heti 1-3-at adók le!
Jövőre LiFepo4 megyek át, de amíg vannak savasok, addig maradnak ők is! 😅
Miért nem lehet invertert rákapcsolni? Sejtésem van, de én ezt nem tanúltam, csak azt tudom amit az évek alatt magamba szívtam tudást, az meg kevés. (Frekiváltók, szinkron/aszinkron motorok, stb..)
szerintem az életvédelem lehet az oka. Az ilyen berendezések a GND vonalat szakítják meg és nem a akku + vonanat. Vagyis a kapcsoló elem a GND-t megszakítva választ le.