A falába ( ez csak tipp) kúszó növényeket próbálnék tenni. Pl: borostyán, hajnalka, trombitás folyondár. Semmi képp sem káró gyökerű mert az omlást okoz, vagy mésszel kevert törekkel 2 cm vastagságú vakolatot hordanék fel. Majd az idő bizonyítja mi a jó, jobb megoldás. Az ajtóval ne vesződj, úgy is kiderül hogy alul van méretezve ( kicsi) .
A trombita folyondárt még csak véletlenül se, mert tele lesz vele a veteményes. A hajnalka pedig leginkább rácson nevelhető, takarásra szokták használni. A borostyán pedig leginkább hűvös párás aljnövényzet elsősorban. Viszont szerintem a nádszövet és a meszes habarcs jó lehet.
Szervusz! Nagyon sajnálom, hogy korábban nem láttam, hogy wallipinit akarsz építeni. Nekem 2éve készült el és sok tapasztalatot át tudok adni ha érdekel. Ez a téma szinte divatossá vált, bár nagyon kevesen építették meg a gyakorlatban. Ugyanakkor a "fóliázás" egy nagyon jól kidolgozott technológia, amelyet családi gazdaságokban is általában sikerrel művelnek. Én a Russ Finch videót megnézve építtettem egy 27 m2-es melegházat. Most kezdem a 3. évet és sok nehézség után kezd jó irányba haladni a működtetése. Ha érdekelnek az észrevételeim jelezz vissza.
@@siposmihaly Kedves Érdekeltek! 2020 februárban lett készen a "süllyesztett melegházam" - továbbiakban : sm. Kb a TH-cam-on található Russ Finch féle sm-et másoltam. Utóbb vettem észre, hogy bár télen ott Nebraskában akár - 40°C is előfordul, mivel jóval délebbre van - kb Nápoly - sokkal magasabb a napsütés órák száma, illetve más a beesési szög is. Tehát a neten sok helyen hivatkozott wallipinit hazai körülményekre kell adaptálni. Nálam ez már késő. Új építésénél az alábbiakat javaslom előzetesen figyelembe venni : - elhelyezés: a leghosszabb árnyékoló ne érje el a sm-et; - talajvíz ; - víz és áram bevezetési lehetőség ; - szellőztetés automatizálása- kétszer teljesen kipusztultak a növényeim, mert a reggeli hidegben nem nyitottam ajtót /ablakot, délre pedig megjött az erős napsütés 50+ belső hőmérséklet ; - mivel a termelési időszakot akarjuk kitolni ezért elsőrendű feladat a megfelelő hőszigetelés ; részben a felépítmény, részben pedig a belső tér elszigetelése a lehűlt talajtól ; - bár én kb 1,9 m-re süllyesztettem a belső járó szintet és innen 75 cm-re az ágyasok szintjét ez hiba, mert részben kevesebb napfény jut be, részben felesleges költség ;mai ésszel a járószintet kb mínusz 1,2 m-re tenném és onnan 75 cm-re az ágyások szintjét; így kényelmes a munka. - külön téma egyrészt az így termelhető növények és fajták kiválasztása és a növények védelme ;most a 3.szezonban nézek újra bizakodva a sm használatára ;nagyjából látom, hogy miket mikor ültehetek, mit várhatóak, de ez egy hosszú tanulási folyamat kezdete. - fűtés nélkül kb március elejétől szedhető sóska, mángold és saláták, kale; ősszel kb december elejéig kitolható sok minden, uborka, paradicsom, paprika stb; sóska, mángold, kale, kelkáposzta talán egész télre kitolható.
Szia! A fóliád szét fog szakadni, mivel a bordáknál lebezni tudja a szél. Szakszerű felhúzásnál először a bordák vonalában ásunk egy kb. 15 cm mély, 15 cm széles sávot/sáncot/árkot. Majd a bordáknál leföldeljük mindkét oldalon úgy, hogy a fólia feszüljön a vasra, majd ez után földeljük le a bordák közti részeket. Természetesen nyáron lazulni fog a hőtágulás miatt, de ha márciusban ennyire laza, akkor az nem lesz hosszú életű fólia. Egyéb rögzítési megoldás a földelés helyett az a kötéllel való lekotozes a bordak mindket oldalan. Pl. a brit haygrownál láthatsz ilyet. A szöges/szeges javaslatokat nem javaslom, idővel elvesznek a szögek és beleléptek, traktorgumit kiszúrnak, roncsoljál a fóliát, megvágják a gyerek kezét amikor hozzányúl véletlen stb stb. Szakszerűbb megoldás a fóliarögzítő klipsz használata, melyekkel rá tudod fogatni az utolsó bordára a fóliát. Ha ez megvan, akkor ajtó sem kell, mert elegendő a szellőztetésnél felhajtani a fólia végét. Egyéb megjegyzés: a fólia bordák szerintem túl homorúak, mostanában nincs ilyen jellegű problémánk sajnos, de ezeket össze tudja nyomni kellő mennyiségű hó, hacsak a szervesanyag bomlása nem ternel annyi hőt, hogy leolvadjon róla. Kíváncsian várom a tapasztalataitokat. Sok sikert kívánok!
Sziasztok! Köszönjük szépen ezeket a hasznos, hiánypótló és tényleg értékes videókat 👍, rengeteg mindent meg lehet belőlük tanulni - olyasmit is ami eddig főleg csak idegennyelvű szakirodalomban volt hozzáférhető! Én is most fogok elkezdeni walipiniket építeni, mivel úgy gondolom, hogy az egyre enyhébb telek és egyre forróbb nyarak miatt ennek a közeljövőben fontos szerepe lesz a zöldségtermesztésben. 🥕🥒🧅 A walipini oldalfalával kapcsolatban olvastam valahol: érdemes esetleg egy picit ferdére \_____/ kiásni, majd jó alaposan ledöngölni és akkor biztosan nem fog beomlani. Természetesen ez akkor működhet, ha körülötte a vízelvezetés is meg van oldva körülárkolással. ⛏️ Nem tudom mennyire működőképes, most fogom majd kipróbálni... Ha jól tudom egyébként ilyen földbe süllyesztett melegházakat Kanadában és az Urálon túli területeken is rég óta alkalmaznak, arrafelé a hideg miatt máshogy nem is nagyon képzelhető el a zöldségtermesztés. 🧄🥬🍅Természetesen hidegtűrő fajtákkal... Ezen kívül mindenkinek, aki önfenntartó gazdálkodással szeretne foglalkozni és még kezdő, első lépésnek ajánlom John Seymour könyveit (The New Complete Book of Self-Sufficiency, The Forgotten Arts And Crafts stb.), sok hasznos praktikát meg lehet tanulni belőlük. Pl. olyan régi, mára már elfeledett technikákat, amelyeknek segítségével sok pénzt, munkát és energiát lehet megspórolni... Köszönjük mégyszer ezeket a hasznos és igényes videókat 👋👍🙏, csak így tovább és további sok sikert kívánok mindenkinek!
Úttörők és egyben követendő példák vagytok Misi, a Közösség egy rögös, de mégis emberibb életút lehetőségét adja, mutatja be, mellyel egyre többen azonosulnak! :-)
Szia! Egy ötlet az omlásveszély elhárítására: Én feszített drótkerítést tennék a falakra. 1.5-2 méterenként oszlop, ahogy jól kijön, a külső felére pedig akármilyen bontott drótháló. A sarkoknál pedig támoszlopokkal meg lehetne feszíteni a hálót. Plusz stabilitás érdekében alul, felül és középen 1-1 szál drót körbe. Mindent csak dróttal költözni, hogy később könnyen bontható legyen ha valami miatt szétszedésre kerülne a sor. Írták itt hogy laza legyen, meg hogy feszes legyen a fólia. A fóliának feszesnek kell lennie, mert különben a szél szétveri. A hőtágulástól nem kell tartani, annyit simán kibír a fólia, mivel melegben az is tágul.
Szervusz megnéztem a videókat és úgy döntöttem megcsinálom én is .Biztosan fogok még jelentkezni az építkezés folyamán köszönöm az ötletet.... ja feliratkoztam 😁😁
Égtájakat tekintve hogyan kell elhelyezni a wallipinit? Van erre valami szabály? Hogyan védekeztek az ellen, hogy a nyári napsütésben ne legyen túl meleg odalent? Zsalutéglával szeretném kirakni az enyém egyik falát (nem függőleges, de elég meredek falról van szó) egyrészt az omlásveszély miatt, másrészt a téglácskákat is meg lehet tölteni földdel, és ott is termeszteni valamit. Ezzel kapcsolatban van valakinek jó/rossz tapasztalata?
Lehet, hogy szentségtörés... De muszáj földből lennie a falnak? Szerintem le lehetne verni a négy sarkába egy-egy karót, és mögé deszkákat dugni, ami tartaná a földet, hogy ne omoljon.
@@siposmihaly A földfalat meg lehetne támasztani téglával (vagy szalmatéglával) és malterral úgy, hogy hézagosan rakni fel a téglákat, hogy meglegyen a földfal szellőzése. És a hézagokba már könnyebben lehet ültetni bármit. Tudom, hogy ez megdobja a költségeket, de így a földfal tartós lesz, és tutira nem fog megrogyni.
Jó ötlet; csak a mai világban, a mai árak mellett egy kicsit költséges megoldás. De attól még jó lehet ez is... Esetleg, a karók vagy oszlopok közé hálót is ki lehetne feszíteni. Pl. csirkehálót vagy hasonlót, az talán gazdaságosabb, ráadásul nem is fog rothadni, penészedni... De nem biztos, hogy ez a jó megoldás, ki kell kísérletezni... 😀
nekünk a kertészetben volt hasonló kb, 20 éve. az nem föld alatt volt hanem rendes fa vázas fóliasátor, két oldalt derékmagasan megrakták istállótrágyával, mint a magaságyást és abban palántáztak,(teteje nejlon, lukakkal és hungarocel magvetős palántázós cuccban vetve) nem kellett fűtés alulról kapták a hőt egész télen, mire eljött az idő az egész derék magas kupac lecsökkent bokáig. közben hőt termelt. ajtót ugyanúgy nejlonból szokták, alulra egy méterfa benne a fóliában hogy elég nehéz legyen ne fújja a szél, így mindíg csukva marad, szegekkel összefűzni össze lehet. keretre rá erősíteni :D több féle nejlon van, vannak pár évesek vannak kevésbé szívósak, uv állóak stb, érdemes több réteget legalább 3 at mert a szél le szokta darálni, két oldalt le szoktuk ásni visszahajtva az alját hogy ne szaggassa ki. ablakot is szoktunk tenni rá, ugyanúgy körbe böködni szeggel az üveglap helyét, mint a tű a ruhába és az üveglapot akközé tenni, persze nálunk fűthető rendszer volt nem is volt kicsi a dolog amíg csődbe nem ment a csodás devizás években, de voltak okos ötletek. kicsiben annyira nem érdemes túlbonyolítani, fa ajtót nem javaslok, a legjobb ez a nejlon módszer mert a pára nem tesz jót, annak meg mindegy. :)
Üdv. A fólia megfeszítését én nem ajánlom, mert a csövek és a fólia hőtágulása túlságosan megfeszítheti a sátort nyáron, majd a kúszásnak kitett, akár degradálódott fólia télen kirepedhet és pár év alatt tönkremehet. Kíváncsian várom a jövőben a tapasztalatokat. Köszönöm a videót.
Walipini nagyon jó ötlet! Az időjárási szélsőségek a szárazodás mellett, a heves nagy mennyiségű csapadékban is jelentkezhetnek. A biztonság kedvéért célszerű lehet megtámogatni a falat. Nekem első nekifutásra két egymásra helyezett oldalán álló és pallóval átfűzött EUR raklap (80cm széles) jut eszembe mind a két oldalon (amiből akár több is lehet), előtt egy-egy állított gerenda ami közé beékelve keresztbe egy hosszabb (csap-hornyos módszerrel) Bontott, használt cuccokból össze lehet eszkábálni. A raklap feltőltve földdel, esetleg ott nőhetne is a petrezselyem.
"Boldogság a világ végén egy jurtában" című videóban egy Egerhez közeli farmon egy kedves házaspár már termel ilyen valipiniben, Misi nézd meg, érdemes.
Nagyon díjazom a hitet, amivel ez a Wallipini felépült. Viszont látom, hogy nincs benne akkumulátor. Azaz nincs benne olyan szerkezet, amit nappal a nap fény felmelegít, éjszaka pedig leadja az eltárolt hőt. Szerintem a bejáratot le kellene betonozni. És kéne egy beton fal, amit feketére kell festeni, hogy tárolja a hőenergiát, ami a napfényből jön. Ha nem akartok betont, akkor vizes hordókat kell beállítani tele vízzel, hogy tárolja a hőt. Az utóbbi verziónál az a gond, hogy mindig lyukas valamelyik hordó. Remélem tudtam segíteni !
Ha hosszú távban gondolkoznék, a gödör oldalait kőfallal építeném be. Biztos, hogy sok munkával járna, és vsz. költséges is, de csak egyszer kell megcsinálni, s nem kell aztán állandóan az omlás veszélyétől tartani. S Isten ments, hogy sor kerüljön rá, de adott esetben talán még óvóhelyként is szóba jöhetne...
A kő és a beton nagyon jó hővezető, ezért folyamatosan átveszi a talaj hőmérsékletét. Tehát télen alig fagypont alá is kerülhet a belső hőmérséklet. Viszonylag egyszerű hőmérséklet diagramok készítése az egyes metszetekre. Ezek rögtön világos képet nyújtanak a különféle megoldásokról.
hello a tarackot sajna igy nem fogod meg fogni.Ha tudod ircsadki de ugy hogy meg a gyokerese naragyon ott mert a folián is átmegy. ha akkar a felbe hejetet teni novény akor inkébb lucernát zegyel oda, ja en i csinálok egyet majd !
Lehet lapozni az oldalon, több infó van róla, de lehet, láttátok Ti is. Amit csináltatok nagyon ügyes, remélem jó lesz. Szélirányt is figyelembe vettétek, Védő domb is van, víz is, jó lesz.
Szeretnèk èn is megismerkedni az èpítès gyakorlati tudni valóival. A tanyámon szeretnék ilyet èpíteni a gödör már meg van. Kèrem szóljatok, ha lehetősèg van, rèszt venni ilyen munkában. Sziasztok Mónika
A falába ( ez csak tipp) kúszó növényeket próbálnék tenni. Pl: borostyán, hajnalka, trombitás folyondár. Semmi képp sem káró gyökerű mert az omlást okoz, vagy mésszel kevert törekkel 2 cm vastagságú vakolatot hordanék fel. Majd az idő bizonyítja mi a jó, jobb megoldás. Az ajtóval ne vesződj, úgy is kiderül hogy alul van méretezve ( kicsi) .
Nagyon szépen köszönöm! Jó ötlet!
A trombita folyondárt még csak véletlenül se, mert tele lesz vele a veteményes. A hajnalka pedig leginkább rácson nevelhető, takarásra szokták használni. A borostyán pedig leginkább hűvös párás aljnövényzet elsősorban. Viszont szerintem a nádszövet és a meszes habarcs jó lehet.
Nagyon hasznos! A villagazdasági helyzetet és a szélsőséges időjárást tekintve szükséges ezen ismeretek átadása!
Köszönjük szépen! Egy teljes sorozatot tervezünk!
Szervusz! Nagyon sajnálom, hogy korábban nem láttam, hogy wallipinit akarsz építeni. Nekem 2éve készült el és sok tapasztalatot át tudok adni ha érdekel. Ez a téma szinte divatossá vált, bár nagyon kevesen építették meg a gyakorlatban. Ugyanakkor a "fóliázás" egy nagyon jól kidolgozott technológia, amelyet családi gazdaságokban is általában sikerrel művelnek. Én a Russ Finch videót megnézve építtettem egy 27 m2-es melegházat. Most kezdem a 3. évet és sok nehézség után kezd jó irányba haladni a működtetése. Ha érdekelnek az észrevételeim jelezz vissza.
Kedves János! Köszönjük szépen! Ha itt osztasz meg, akkor nem csak mi, hanem a csatorna többi tagja is olvashatja! Szerintem többünket érdekel!
Hol lehetne több infót találni az eddigi tapasztalatokról?
@@siposmihaly Kedves Érdekeltek! 2020 februárban lett készen a "süllyesztett melegházam" - továbbiakban : sm. Kb a TH-cam-on található Russ Finch féle sm-et másoltam. Utóbb vettem észre, hogy bár télen ott Nebraskában akár - 40°C is előfordul, mivel jóval délebbre van - kb Nápoly - sokkal magasabb a napsütés órák száma, illetve más a beesési szög is. Tehát a neten sok helyen hivatkozott wallipinit hazai körülményekre kell adaptálni. Nálam ez már késő. Új építésénél az alábbiakat javaslom előzetesen figyelembe venni :
- elhelyezés: a leghosszabb árnyékoló ne érje el a sm-et;
- talajvíz ;
- víz és áram bevezetési lehetőség ;
- szellőztetés automatizálása- kétszer teljesen kipusztultak a növényeim, mert a reggeli hidegben nem nyitottam ajtót /ablakot, délre pedig megjött az erős napsütés 50+ belső hőmérséklet ;
- mivel a termelési időszakot akarjuk kitolni ezért elsőrendű feladat a megfelelő hőszigetelés ; részben a felépítmény, részben pedig a belső tér elszigetelése a lehűlt talajtól ;
- bár én kb 1,9 m-re süllyesztettem a belső járó szintet és innen 75 cm-re az ágyasok szintjét ez hiba, mert részben kevesebb napfény jut be, részben felesleges költség ;mai ésszel a járószintet kb mínusz 1,2 m-re tenném és onnan 75 cm-re az ágyások szintjét; így kényelmes a munka.
- külön téma egyrészt az így termelhető növények és fajták kiválasztása és a növények védelme ;most a 3.szezonban nézek újra bizakodva a sm használatára ;nagyjából látom, hogy miket mikor ültehetek, mit várhatóak, de ez egy hosszú tanulási folyamat kezdete.
- fűtés nélkül kb március elejétől szedhető sóska, mángold és saláták, kale; ősszel kb december elejéig kitolható sok minden, uborka, paradicsom, paprika stb; sóska, mángold, kale, kelkáposzta talán egész télre kitolható.
@@csillaszabo8349 Leírtam néhány gondolatot és szívesen feltennék néhány képet, hitelesíteni az elmondottakat, csak nem tudom hogy kell.
@@janosbicsanszky140 hát ez igauan hasznos volt. Koszonjuk!
Szia!
A fóliád szét fog szakadni, mivel a bordáknál lebezni tudja a szél. Szakszerű felhúzásnál először a bordák vonalában ásunk egy kb. 15 cm mély, 15 cm széles sávot/sáncot/árkot. Majd a bordáknál leföldeljük mindkét oldalon úgy, hogy a fólia feszüljön a vasra, majd ez után földeljük le a bordák közti részeket. Természetesen nyáron lazulni fog a hőtágulás miatt, de ha márciusban ennyire laza, akkor az nem lesz hosszú életű fólia.
Egyéb rögzítési megoldás a földelés helyett az a kötéllel való lekotozes a bordak mindket oldalan. Pl. a brit haygrownál láthatsz ilyet.
A szöges/szeges javaslatokat nem javaslom, idővel elvesznek a szögek és beleléptek, traktorgumit kiszúrnak, roncsoljál a fóliát, megvágják a gyerek kezét amikor hozzányúl véletlen stb stb.
Szakszerűbb megoldás a fóliarögzítő klipsz használata, melyekkel rá tudod fogatni az utolsó bordára a fóliát. Ha ez megvan, akkor ajtó sem kell, mert elegendő a szellőztetésnél felhajtani a fólia végét.
Egyéb megjegyzés: a fólia bordák szerintem túl homorúak, mostanában nincs ilyen jellegű problémánk sajnos, de ezeket össze tudja nyomni kellő mennyiségű hó, hacsak a szervesanyag bomlása nem ternel annyi hőt, hogy leolvadjon róla.
Kíváncsian várom a tapasztalataitokat. Sok sikert kívánok!
Köszönjük szépen! Újrahúzzuk!
Sziasztok! Köszönjük szépen ezeket a hasznos, hiánypótló és tényleg értékes videókat 👍, rengeteg mindent meg lehet belőlük tanulni - olyasmit is ami eddig főleg csak idegennyelvű szakirodalomban volt hozzáférhető!
Én is most fogok elkezdeni walipiniket építeni, mivel úgy gondolom, hogy az egyre enyhébb telek és egyre forróbb nyarak miatt ennek a közeljövőben fontos szerepe lesz a zöldségtermesztésben. 🥕🥒🧅 A walipini oldalfalával kapcsolatban olvastam valahol: érdemes esetleg egy picit ferdére \_____/ kiásni, majd jó alaposan ledöngölni és akkor biztosan nem fog beomlani. Természetesen ez akkor működhet, ha körülötte a vízelvezetés is meg van oldva körülárkolással. ⛏️ Nem tudom mennyire működőképes, most fogom majd kipróbálni... Ha jól tudom egyébként ilyen földbe süllyesztett melegházakat Kanadában és az Urálon túli területeken is rég óta alkalmaznak, arrafelé a hideg miatt máshogy nem is nagyon képzelhető el a zöldségtermesztés. 🧄🥬🍅Természetesen hidegtűrő fajtákkal...
Ezen kívül mindenkinek, aki önfenntartó gazdálkodással szeretne foglalkozni és még kezdő, első lépésnek ajánlom John Seymour könyveit (The New Complete Book of Self-Sufficiency, The Forgotten Arts And Crafts stb.), sok hasznos praktikát meg lehet tanulni belőlük. Pl. olyan régi, mára már elfeledett technikákat, amelyeknek segítségével sok pénzt, munkát és energiát lehet megspórolni...
Köszönjük mégyszer ezeket a hasznos és igényes videókat 👋👍🙏, csak így tovább és további sok sikert kívánok mindenkinek!
Nagyon szépen köszönjük!
Úttörők és egyben követendő példák vagytok Misi, a Közösség egy rögös, de mégis emberibb életút lehetőségét adja, mutatja be, mellyel egyre többen azonosulnak! :-)
Kedves Sanyi! Kedves Anikó! Köszönjük szépen! Ölelünk benneteket! ♥️
Kedves Mihály!
Hálásan köszönöm ezt a videót "is". A jövő héten ássák a walipinink helyét és nagyon sokat tanultam a Ti eddigi tapasztalaitokból.
Köszönjük szépen! 💚
Szia! Egy ötlet az omlásveszély elhárítására:
Én feszített drótkerítést tennék a falakra. 1.5-2 méterenként oszlop, ahogy jól kijön, a külső felére pedig akármilyen bontott drótháló. A sarkoknál pedig támoszlopokkal meg lehetne feszíteni a hálót. Plusz stabilitás érdekében alul, felül és középen 1-1 szál drót körbe. Mindent csak dróttal költözni, hogy később könnyen bontható legyen ha valami miatt szétszedésre kerülne a sor.
Írták itt hogy laza legyen, meg hogy feszes legyen a fólia. A fóliának feszesnek kell lennie, mert különben a szél szétveri. A hőtágulástól nem kell tartani, annyit simán kibír a fólia, mivel melegben az is tágul.
Köszönöm szépen az ötletet!
Az összes feltöltésed nagyon hasznos. 🤗🙂
Köszönöm szépen!
Nagyon szépen köszönjük!❤️
💚
Nagyon tetszett a videó! Sok sikert kívánok a kísérlethez! 😊🤗❤
Nagyon szépen köszönjük! 🙏
Szervusz megnéztem a videókat és úgy döntöttem megcsinálom én is .Biztosan fogok még jelentkezni az építkezés folyamán köszönöm az ötletet.... ja feliratkoztam 😁😁
Égtájakat tekintve hogyan kell elhelyezni a wallipinit? Van erre valami szabály? Hogyan védekeztek az ellen, hogy a nyári napsütésben ne legyen túl meleg odalent? Zsalutéglával szeretném kirakni az enyém egyik falát (nem függőleges, de elég meredek falról van szó) egyrészt az omlásveszély miatt, másrészt a téglácskákat is meg lehet tölteni földdel, és ott is termeszteni valamit. Ezzel kapcsolatban van valakinek jó/rossz tapasztalata?
Lehet, hogy szentségtörés... De muszáj földből lennie a falnak? Szerintem le lehetne verni a négy sarkába egy-egy karót, és mögé deszkákat dugni, ami tartaná a földet, hogy ne omoljon.
Igen! Csak nincsenek deszkáim és a fa jelenleg arany árban van.
@@siposmihaly A földfalat meg lehetne támasztani téglával (vagy szalmatéglával) és malterral úgy, hogy hézagosan rakni fel a téglákat, hogy meglegyen a földfal szellőzése. És a hézagokba már könnyebben lehet ültetni bármit. Tudom, hogy ez megdobja a költségeket, de így a földfal tartós lesz, és tutira nem fog megrogyni.
Jó ötlet; csak a mai világban, a mai árak mellett egy kicsit költséges megoldás. De attól még jó lehet ez is... Esetleg, a karók vagy oszlopok közé hálót is ki lehetne feszíteni. Pl. csirkehálót vagy hasonlót, az talán gazdaságosabb, ráadásul nem is fog rothadni, penészedni... De nem biztos, hogy ez a jó megoldás, ki kell kísérletezni... 😀
nekünk a kertészetben volt hasonló kb, 20 éve. az nem föld alatt volt hanem rendes fa vázas fóliasátor, két oldalt derékmagasan megrakták istállótrágyával, mint a magaságyást és abban palántáztak,(teteje nejlon, lukakkal és hungarocel magvetős palántázós cuccban vetve) nem kellett fűtés alulról kapták a hőt egész télen, mire eljött az idő az egész derék magas kupac lecsökkent bokáig. közben hőt termelt. ajtót ugyanúgy nejlonból szokták, alulra egy méterfa benne a fóliában hogy elég nehéz legyen ne fújja a szél, így mindíg csukva marad, szegekkel összefűzni össze lehet. keretre rá erősíteni :D több féle nejlon van, vannak pár évesek vannak kevésbé szívósak, uv állóak stb, érdemes több réteget legalább 3 at mert a szél le szokta darálni, két oldalt le szoktuk ásni visszahajtva az alját hogy ne szaggassa ki. ablakot is szoktunk tenni rá, ugyanúgy körbe böködni szeggel az üveglap helyét, mint a tű a ruhába és az üveglapot akközé tenni, persze nálunk fűthető rendszer volt nem is volt kicsi a dolog amíg csődbe nem ment a csodás devizás években, de voltak okos ötletek. kicsiben annyira nem érdemes túlbonyolítani, fa ajtót nem javaslok, a legjobb ez a nejlon módszer mert a pára nem tesz jót, annak meg mindegy. :)
Köszönöm szépen! Hasonlót láttam már én is! A szöges megoldás jó lehet!
Üdv. A fólia megfeszítését én nem ajánlom, mert a csövek és a fólia hőtágulása túlságosan megfeszítheti a sátort nyáron, majd a kúszásnak kitett, akár degradálódott fólia télen kirepedhet és pár év alatt tönkremehet. Kíváncsian várom a jövőben a tapasztalatokat. Köszönöm a videót.
Köszönöm szépen! Ez az év teljeskörű feldolgozásra fog kerülni!
Walipini nagyon jó ötlet! Az időjárási szélsőségek a szárazodás mellett, a heves nagy mennyiségű csapadékban is jelentkezhetnek. A biztonság kedvéért célszerű lehet megtámogatni a falat. Nekem első nekifutásra két egymásra helyezett oldalán álló és pallóval átfűzött EUR raklap (80cm széles) jut eszembe mind a két oldalon (amiből akár több is lehet), előtt egy-egy állított gerenda ami közé beékelve keresztbe egy hosszabb (csap-hornyos módszerrel) Bontott, használt cuccokból össze lehet eszkábálni. A raklap feltőltve földdel, esetleg ott nőhetne is a petrezselyem.
Igen! Köszönöm!
Nagyon tetszett a videó! Köszönöm Misi!!!
❤️🙏🏻
"Boldogság a világ végén egy jurtában" című videóban egy Egerhez közeli farmon egy kedves házaspár már termel ilyen valipiniben, Misi nézd meg, érdemes.
Kedves Józsi! Tudom! Ismerem őket!
Érdekes volt ismét 🙂
Nagyon díjazom a hitet, amivel ez a Wallipini felépült. Viszont látom, hogy nincs benne akkumulátor. Azaz nincs benne olyan szerkezet, amit nappal a nap fény felmelegít, éjszaka pedig leadja az eltárolt hőt. Szerintem a bejáratot le kellene betonozni. És kéne egy beton fal, amit feketére kell festeni, hogy tárolja a hőenergiát, ami a napfényből jön. Ha nem akartok betont, akkor vizes hordókat kell beállítani tele vízzel, hogy tárolja a hőt. Az utóbbi verziónál az a gond, hogy mindig lyukas valamelyik hordó. Remélem tudtam segíteni !
Kedves Norbert! Betont semmiképp sem akarunk. Egy 1000 l-es tartály került volna bele, de egyelőre megpróbáljuk nélküle.
A falat V alakban kelet volna ki hozni így elkerülve a beomlást.
Ezt az ötletet a tervezés korai szakaszában elvetettük, helyhiány miatt.
Ha hosszú távban gondolkoznék, a gödör oldalait kőfallal építeném be. Biztos, hogy sok munkával járna, és vsz. költséges is, de csak egyszer kell megcsinálni, s nem kell aztán állandóan az omlás veszélyétől tartani. S Isten ments, hogy sor kerüljön rá, de adott esetben talán még óvóhelyként is szóba jöhetne...
A kő és a beton nagyon jó hővezető, ezért folyamatosan átveszi a talaj hőmérsékletét. Tehát télen alig fagypont alá is kerülhet a belső hőmérséklet. Viszonylag egyszerű hőmérséklet diagramok készítése az egyes metszetekre. Ezek rögtön világos képet nyújtanak a különféle megoldásokról.
hello a tarackot sajna igy nem fogod meg fogni.Ha tudod ircsadki de ugy hogy meg a gyokerese naragyon ott mert a folián is átmegy. ha akkar a felbe hejetet teni novény akor inkébb lucernát zegyel oda, ja en i csinálok egyet majd !
Hiányzik a lépcső. A lépcső alján távozik a hideg, a magas ágyásoknál meg mindig meleg van. Közel van a beton falhoz vagy a vizes hordókhoz.
:)Remek!
Szia vesszőből fonott falat készíts.Üdv.
Ha van az agyagfal és a fonott fal között távolság oda lehet humuszt rakni. A fonat résein lehetne a termőföldbe valamilyen növénymagot dugni.
Az lehet! Köszönjük szépen!
Szia Cegléden voltam katona .A futóárok így volt megoldva beomlás elkerülése véget .Jól müködött.
Szia Cegléden voltam katona .A futóárok így volt megoldva beomlás elkerülése véget .Jól müködött.
Írtam egy megj-t és eltűnt. Volt benne link, azért?
A premier alatti hozzászólásokat eltünteti mindig! Kérlek tedd ide újra! És köszönöm szépen!
Lehet lapozni az oldalon, több infó van róla, de lehet, láttátok Ti is. Amit csináltatok nagyon ügyes, remélem jó lesz. Szélirányt is figyelembe vettétek, Védő domb is van, víz is, jó lesz.
Már megint eltűnt, de Ti látjátok? Ez volt:www.agraroldal.hu/walipini.html
Szeretnèk èn is megismerkedni az èpítès gyakorlati tudni valóival. A tanyámon szeretnék ilyet èpíteni a gödör már meg van. Kèrem szóljatok, ha lehetősèg van, rèszt venni ilyen munkában. Sziasztok Mónika
Ti vagytok az igazi életforma. A vìz honnan jön?
Esővíz is lehetne, ha esne, így most kút víz. Sajnos!
th-cam.com/video/QTbOA4zC8Lg/w-d-xo.html
Országh József vízgazdálkodás fenntartható
A Fecske Portán Tolnában is most állítottak üzembe egy walipinit.
💚
Ebben a videóban szintén van walipini. th-cam.com/video/yDTwdG_KMbY/w-d-xo.html
Nagyon jó
th-cam.com/video/sScRZdcF4S0/w-d-xo.html,hasonló mint a tiétek.
Szántás nélküli gazdálkodás Pusztaszabolcs th-cam.com/video/i61OHaVRhiw/w-d-xo.html
Magyar neve hajtató. Régóta ismert, korai palántanevelésre használták., nem termesztésre.
Igen, csak abban asztalok vannak, itt meg talaj.