Jóvanna, te is elolvastad. Én is rákerestem, mert kibaszott nagy hájp és felháborodás és tüntetéshullám kellett volna ebből lennie, zöldek megőrültek volna (jogosan).
Most jöttem a vetítésről, másodjára néztem meg; elsőre 9/10-et adtam rá, most 8.8-at. Fantasztikus alkotás, Murphy alakítása Oscart érdemel, akárcsak a rendezés. Ezt a filmet látni KELL!
Christopher Nolan, az Oppenheimer című szuperprodukió rendezője hízelgőnek tartja azt a gyorsan elterjedt hírt, hogy az atombomba atyjáról szóló filmjében igazi nukleáris fegyvert robbantott fel a nagyobb hitelesség kedvéért, de azért szerinte kicsit ijesztő lenne, ha tényleg így történt volna.
Ez a film lényegében egy 3 órás trailer vagy ha úgy tetszik montázs volt! Én nagyon bántam a folyamatos zenét benne. Teljesen megölte a snittek természetes ritmusát, egy egyszerű nyugodtabb dialógushoz is irtózatosan súlyos zenét kért Nolan, csak hogy ezt a megalomán tempóra építő szerkezetet betartsa. Őszintén nagyon ritkán látni manapság olyan filmet aminek az érzelmi töltetét a zene nem hogy felerősítené hanem még kontra produktív hatást is kelt. Nagyon fontos hogy mindenki a ki beül erre a filmre tájékozódjon a témában, de sanszos hogy még úgy is zavaros lesz a kép, mert Nolan teljes mértékben kihagyott mindenféle karatkerábrázolást és tudományos ismertetést. Értem hogy ez az újfajta egyesszámban írt forgatókönyv miatt van így, de kérdés hogy ez mennyire működik egy mozifilmben. Nagyon érdekes élmény volt mindenkinek ajánlanám, de úgy gondolom hogy sokkal informatívabb,tanulságosabb és dramaturgiailag jobban felépített filmet lehetett volna csinálni ennyi remek stábtaggal, színésszel és erőforrásokkal. A legjobb kifejezés erre a filmre szerintem hogy "A kevesebb néha több"
Én csak úgy hívom ezt a jelenséget, hogy a Nolan-vágás. Adott egy jó történet, izgalmas karakterek, fontos párbeszédek, de úgy szarrá vannak vágva, hogy kapkodónak, szedett-vedettnek, és sokszor befejezetlennek tűnik. Sokszor azt sem tudom, mivel kezdődött el. Ez persze illik néhány filmbe. Ötletes megoldás volt az Eredetben, hiszen egy párbeszéd alatt 3 helyen fordultak meg a szereplők, 8 különböző beállásban, és így tényleg nem tudhattuk, mikor kezdődött az álom. Még azt mondom, a Sötét lovagban volt helye a feszültség teremtés pillanataiban. De hogy miért kellett ily módon összeszabdalni egy Tökéletes trükköt vagy a Csillagok között-et, örök rejtély marad számomra. Az előbbi 3 idősíkban játszódik egyszerre, miközben egy valaki mesél a sztori 3. negyedénél. És ez csak a bevezető. Szerintem, Tarantinonak is 2x kellett újranéznie.
Sziasztok Srácok! Köszi a kritikát, nagyon élveztem! Pontosan ez a baj, sokkal jobban mint a filmet. Most már eltelt pár nap mióta láttam, hagytam időt leülepedni, hátha csak elsőre volt sok, de sajnos ugyanazt érzem 3 nap után is. Sajnos nekem összességében nem működött. Erőltetettnek érzem az idősíkokat, azoknak is a funkciója és hossza esetleges és nehezen értelmezhető koncepciójú. Az első 30 percben pl nem 3 hanem vagy 6 idősík van. Azt beszéltük a mozi közben, hogy olyan mintha egy előzetest néznénk, kapkodva mutogat mindent, szinte élvezhetetlen. Ez a végére javul, de ott meg van 1 perces jelenet, aztán a már mint a Gyűrűk ura - A király visszatérben 25-30 perces blokkok. A bomba megjelenítése nekem nem volt nagy szám, lett volna inkább akkor már CGI. Oppenheimer belső képei - amik a fantasztikumot hivatottak megjeleníteni - is kevesek voltak, inkább az elején adott valamit, később elmaradnak. De a legfontosabb: a szenzációs párbeszédek és színészi alakítások mellett nem tudott a film érzelmileg behúzni. Ezt arra vezetem vissza, hogy 1. A főszereplők motivációja a nácikkal való verseny az atombomba fejlesztéséhez. Ehhez képest kapunk egy 1 perces jelenetet egy német tudóssal és ennyi. Így nem érezni a veszélyt, nem érezni az izgalmat. És az ebben az esetben nem érv, hogy "mindenki ismeri a történelmet", mert hány olyan jól megírt forgatókönyv és megvalósított film van, ami 15-20-adjára megnézve is izgalmas, pedig már láttad. Szóval ez gyenge. 2. Helyette kapunk egy marhára túltolt kommunista szálat. A túltolt persze nem történelmi kontextus, mert elhiszem hogy az 50-es évek erről szóltak, csak film ívében marha nagy aránytalanságot okoz szerintem. Nem gondolom hogy erre lenne kíváncsi a közönség egy Nolan filmen. 3. A tudományos szálat is hiányoltam. Oké nem kell részletesen bemutatni hogyan kell összerakni egy atombombát, de jó lett volna itt is egy szál, egy kis izgalom, hogy mi hiányzik az elkészítéséhez, és egy kiteljesedő jelenetben a konfliktus feloldása, izgalmas szál, amikor arra tudósok rájönnek. Ez is hiányzott hogy behúzzon a cselekmény. 4. Amit Ti is elmondtatok, hogy kicsit hitelesebb lett volna úgy árnyalni Oppenheimer belső vívódását, hogy képeket látunk az atombomba pusztításáról. Így is volt egy-két erősebb motívum, de ez is érthetetlen döntés, kapufa. 5. A film hossza. Ebben a megvalósításban egyszerűen nem volt 3 óra. Ha ez arra ment volna el, hogy felépítse a nácikkal való hajsza szálait és izgalmát akkor oké, de ez így max 2 óra. Következtetés: érdekes kérdéseket vet fel, válaszok nélkül, van egy-két jobb jelenet és szál, de a többség vagy felesleges vagy unalmas, a színészi játék és párbeszédek zseniálisak, a zene csodálatos, de az aránytalanságok és a sztori ív következetlensége miatt sajnos szétesik a film szerintem, max egyszer nézhető. Ennek ellenére örülök hogy az az egy megnézés moziban volt, mert így erősebb élményt adott, de hogy ezt nem sokan fogják megnézni pár év múlva Film+ esti filmblokkjában, az biztos. Ui.: sajnos ez már egymás után a harmadik filmje Nolannek, ami rossz irányba megy. Nagyobbat és nagyobbat akar alkotni, fejlődni, de inkább művésziesedik, mondanivaló terén pedig visszafelé fejlődik. Lehet hogy az Eredet és a Csillagok között volt a csúcs. Hiába várjuk a hasonlót.
Megnéztük. Eddig év filmje, a zene és a hangok borzasztóan jók voltak. Na és Florence Pugh...atyaég! :D Mondjuk ez addig lesz az év filmje nálam míg ki nem jön a Dune 2.
Tegnap este végre sikerült megtekintenem az Oppeheimert. A rendező korábbi munkáinak fényében elképesztően nagy elvárásokkal ültem be rá, így a filmnek az én szemszögemből igencsak volt minek megfelelnie. A végén pedig úgy kelhettem fel (az amúgy elég kényelmetlen) moziszékből, hogy Christopher Nolan legújabb műve néhány apróbb dolgot leszámítva lényegében egy mestermű. Most ömlenghetnék itt jó hosszasan Ludwig Göransson elképesztően hatásos zenéjéről, vagy Hoyte van Hoytema lélegzetelállító operatőri munkájáról, de azt hiszem ezek önmagukért beszélnek. Ott van a döbbenetes színészgárda, ami felfoghatatlan mennyiségű tehetséget vonultat fel. Komolyan mondom, hogy ilyet utoljára Oliver Stone JFK és Terrence Malick Az Őrület Határán című filmjeiben láttam. Itt döbbenetesen nagy nevek jönnek be és távoznak akár csak egy perc játékidő után is. Ez már önmagában mutatja, hogy a rendező micsoda hírnevet vívott ki magának a korábbi teljesítményével. Mindezek után pedig ott a rendezés. Ha már szóba került Oliver Stone, az ő stílusa szemmel láthatóan hatott Nolanre, hiszen a színes és fekete-fehér jelenetek váltakozása erősen idézi a fent említett JFK-t, vagy éppen a Nixont (bár ott ugye Stone más koncepció szerint használja őket), ahogy mondhatnám akár a nonlineáris cselekményvezetést is, ha az nem lenne önmagában Christopher Nolan sajátja. Illetve ott van még az iszonyúan tömény, rengeteg karaktert és eseményt felvonultató történetvezetés, amiről szintén Stone filmjei juthatnak eszünkbe. Szerencsére a hasonlóság azonban itt meg is áll, hiszen míg Oliver Stone filmjeit erőteljesen áthatotta a politikai elfogultsága és ennek jegyében tett nem kevés ferdítése is, addig Nolan óriási mértékben törekedett a történelmi hűségre. Olvastam J. Robert Oppenheimer és a filmben felbukkanó számos egyéb személy életéről is, és ha részletekig belemenően nem is ismerem őket, azért meg merem kockáztatni, hogy ez a film alsó hangon 95%-ban megfelelhet a valóságnak. A maradék meg az olyan személyes jellegű párbeszédek, ahol nem volt ott senki, hogy beszámolhasson róla, így az írói kreativitásnak kell azt kitöltenie. Nolan egyéb iránt a három órás játékidejét maximálisan kihasználja, szinte egyetlen perc üresjárat sincs benne, ahol ne történne valami lényeges. Gyuri ezt kritikával is illeti, mondván bele lehet zavarodni a rengeteg névbe. Én megmondom őszintén, most nyilván hivatkozhatnék arra, hogy mivel utánaolvastam ennek, meg annak, így jobban képben voltam, de szerintem ez abszolút nem volt lényeges a film befogadásához. A rengeteg információ ellenére Nolan teljesen közérthetően beszél Oppenheimer életéről és a történelmi eseményekről. A megértéséhez nem kell tudni, hogy pl. ki volt Vannevar Bush, Luis Alvarez, I.I. Rabi, vagy éppen Hans Bethe, meggyőződésem, hogy ezek nélkül is teljesen értelmezhető a cselekmény. Külön kiemelném még a rendező művészi hatású megoldásait, pl. mikor Oppenheimer vízióit látjuk, vagy a már szinte apokaliptikus rémképeket. De kedvencem, az egyre erősödő ritmikus hangorkán, ami először úgy hangzik, mint egy induló vonat és csak a vége felé tudjuk meg, hogy a hirosimai robbantást ünneplő tudósok lábdobogását halljuk Los Alamos-ban. Akárhogy csűröm-csavarom, nem nagyon tudnék fogást találni rajta, nekem igazából csak a teljesen funkciótlan és felesleges szexjelenetek zavartak be. Párban biztosan nagyon örültek, hogy Florence Pugh meztelenkedett egyet (hármat), de ezek nélkül is be lehetett volna mutatni Oppenheimer és a nő kapcsolatát. Kitty Oppenheimer tárgyalótermi képzelgése meg a férje és a nő közti szeretkezésről pedig inkább volt kínos. Ezen kívül viszont nincs semmi, amit fel tudnék róni hibának. Ha az Oscar-díjnak volna még bármi valódi művészi értéke, akkor ez a film el kellene, hogy vigye a legjobb film, rendezés, adaptált forgatókönyv, operatőri munka, vágás, hang, hangvágás, valamint a legjobb férfi főszereplő és férfi mellékszereplő díját is. Persze, mivel az Oscar-nak már nincs valós értéke, így lényegében érdektelen, hogy fogják-e díjazni ezt a kimagasló filmalkotást, vagy sem. Néhány gondolat a film kapcsán, ami még felmerült bennem: - Bár távol áll Nolantől, hogy szentképet fessen Oppenheimerről, érezhetően csodálja őt, mint tudóst. Kicsit mintha fel is akarná menteni a tudósokat, hogy ők az adott politika és a történelmi események függvényében nem tehettek mást, illetve a bomba bevetése sem rajtuk múlt, rengetegen ellenezték azt. Ez rendben is van, de ezzel együtt én nem mentem fel őket. Ezt a fegyvert ők alkották meg. Nem politikusok és nem katonák. Sőt, továbbmegyek. Itt olyan szintű fizikáról beszélünk, hogy egy politikus, vagy egy katona alapból meg sem érti, így fel sem merülhet benne, hogy a részecskék szintjén lévő adott láncreakciót pusztító fegyverként lehet felhasználni. Ezt egyedül egy tudós ismerhette fel és egy tudósnak kellett odamennie egy politikushoz, vagy egy katonához, hogy felvilágosítsa erről. Ez a fegyver így született meg, így soha, semmilyen módon nem lehet a bombát megalkotókat felmenteni a felelősség alól. - A film egy "Amerikai Prométheusz" című könyv alapján készült és maga Nolan is a Prométheusz mítosszal indít. Szerintem a hasonlat nem állja meg a helyét. Prométheusz ellopta a tüzet az istenektől és az embereknek adta, aminek segítségével az ember elindulhatott a fejlődés útján, lényegében a civilizációt adja ezzel a titán a teremtményeinek. Oppenheimer viszont az atombombával, a szentségtelen tűzzel nem adott mást, csak halált. Így ő nem Prométheusz, hanem sokkal inkább Prométheusz antitézise. - Oppenheimer megbánta-e a bomba megalkotását: őszintén szólva, nem tudom. A film úgy ábrázolja, mint akit mélyen megrendít a dolog, ám az is tény, hogy a valóságban sosem kért bocsánatot. Ezzel együtt láttam vele egy '60-as években készült interjút, ahol nagyon lassan, és körültekintően próbál válaszolni elcsukló hangon és az a végső konklúziója, hogy a bomba ledobásával kapcsolatban "nincs kielégítő válasza". Úgy érzem, hogy a Trinity teszt pillanatában szükségszerűnek tartotta a dolgot, ám a történelem tükrében a lelke mélyén bánta azt, hogy megalkották azt a fegyvert. - Néhány kritika aktuálpolitikai süketelése a film kapcsán: nem kevés helyen olvastam, hogy milyen megrendítő film az Oppenheimer és, hogy az orosz-ukrán háború fényében mennyire aktuális. Továbbra is tartom magam ahhoz, hogy mivel számtalan ország rendelkezik atomfegyverrel és ez a hatalom nem egyoldalú, így pontosan ez a visszatartó erő, hogy valaha is bevessék. Azt vallom, hogy bár soha ne született volna meg ez a fegyver. De ha megalkották, akkor ne csak egy hatalom rendelkezzen vele, mert így mindig lesz ellentétpár, aki elrettenti attól, hogy ehhez az istentelen eszközhöz nyúljon. Az oroszok, vagy Putyin felemlegetése kapcsán pedig csak annyit mondanék, hogy én nem tőle félnék, hanem egy pelenkába szaró, szellemekkel kezet fogó, össze-vissza beszélő demens kreténtől, aki elnökként a világ legnagyobb haderejének és atomhatalmának a főparancsnoka. Valamint halkan jegyzem meg, hogy bár több ezer atomtöltet létezik és nem kevés ország mondhatja magát atomhatalomnak, ezt a fegyvert mindmáig egyedül az Egyesült Államok vetette be, senki más. Végezetül pedig még egy gondolat ahhoz, amikor Ábel idéz a JFK-ből. Azt a mondatot, mikor Donald Sutherland rejtélyes karaktere azt mondja, hogy "minden társadalom alapvető szervezőelve a háború". Nem értek egyet ezzel a gondolattal. Szerintem minden társadalom (és civilizáció) szervezőelve a túlélés és a fennmaradás. Ez határoz meg mindent és egy háború, egy hadsereg és minden létező fegyver is ennek van alárendelve. Itt hangzik el egy másik gondolat is a filmből, mégpedig az, hogy "az állam hatalmát a saját alattvalói felett a hadereje testesíti meg". Szerintem ma már ez sem igaz. Elértünk egy olyan korba, ahol az állam hatalmát a médiája és az általa irányított célzott propaganda testesíti meg. Ha képes vagy ezen eszközökkel terelni a néped, akkor a haderődre nincs is szükség velük szemben.
Szerintem ez egy mestermunka volt, ez a film ez nagyon sokáig megfog maradni a köztudatban, viszont nagyon-nagyon tömény..és szerintem nem az átlag nézőnek való...kicsit a keresztapa jelenség jutott eszembe közben többször is...de számomra így tetszett. Mindenképp érdemes megnézni...páratlan, és a színészek is brutálisak voltak benne, le a kalappal...ezt az egy hibát tudtam felhozni (biztos van akinek több lesz vele)
Nem robbantottak igazi atombombát, Nolan reagált is erre hogy nem is érti hogy gondolták az emberek. A robbanás igazi, nincs benne egy CGI shot nem, de nem atombomba volt :D
Azt hiszem ez a kedvenc filmzsánerem, a jelentős tudományos áttörések bemutatása történelmi szempontból. Ennek a tökéletes példája a Csernobil, ami elvileg egy sorozat, de szerintem tekinthető egy nagyon hosszú filmnek. Nekem az az érzésem, hogy innen jött az ihlet Nolannek is. Alapfeltétele ennek a típusú történelmi filmnek, hogy hiteles és objektív legyen, és mértéktartó legyen a rendező, ne legyen túl hosszú, ne vesszen el se a technikai, se a politikai, se a drámai részletekben, ezeknek egyensúlyban kell lenni, szerintem ez sikerült. De közben észben kell tartanunk, hogy nem dokumentumfilm, szükségszerűen szubjektív, főleg az amerikaiak és Oppenheimer szemszögéből látjuk a dolgokat, amivel nincs is baj. Viszont ennek a zsánernek elengedhetetlen feltétele, hogy érdekeljen a téma, és minimálisan tisztában legyünk a történelmi kontextussal, a jelentős történelmi személyekkel, ami általában magától értetődő, itt viszont egyáltalán nem. Amiben nem értek veletek egyet, és biztos órákig lehetne róla vitázni: Szerintem jó, hogy nincsenek egyértelműen kimondva egyértelmű erkölcsi ítéletek, minthogy nem is nagyon lehetnek. Akkor propagandafilm lenne. És ezt nem azért mondom, mert az USA vagy Roosevelt vagy Truman legnagyobb földi rajongója lennék. -Egyrészt a tudományos fejlődés sosem állt még meg a biztonsági aggályok miatt, sok metaforikus "atombomba" van most is készülőben: biológiai fegyverek, vegyi fegyverek, géntechnológia, klónozás stb. -Másrészt nem az a kérdés, hogy tökéletes béke van-e a Földön, hanem hogy több háború lenne-e, ha nem lenne atombomba. Szerintem igen, ami vitatható, de tény, hogy azóta nem merte használni senki. -Harmadrészt az atombomba ledobásával kapcsolatban sem lehet egyértelműen ítélkezni, ha csak a fele igaz annak amit a japánok aljasságáról és elszántságáról tudunk, sajnos meg tudom érteni az amerikaiak álláspontját. A lángszóró, a taposóakna, a napalm, a szegényített urán vagy a foszfor lövedék se humánusabb, és sajnos minden háborúban elkerülhetetlenül halnak meg civilek.
Szerintem meg elmondja Opi,az ő érvet. ' Amíg nem látják nem hiszik el amíg nem hiszik el nem lesz változás. Ő abban volt, hogy atommal vége lesz a háborúk korának, ami annyiban lett igaz hogy lokális és nem globális haborúk lettek rengeteg proxival.
Mi is megnéztük moziban tegnap... nagyon nagy film! Jó volt titeket hallgatni, szinte minden gondolatotokkal azonosultam. Számomra is az az egyik leginkább tetsző dolog, hogy nem eldönthető, megítélhető Oppenheimer személye, döntései, érzései. Nem arról van szó, hogy Amerika tisztára mossa őt, illetve önmagát mint államot. Maradnak kérdőjelek és felkiáltójelek. Végig izgalomban, feszültségben tartott, elröppent a hátom óra! Csak ajánlani tudom!
Megint az a furcsa helyzet áll elő, hogy úgy néztem meg a videót és úgy kommentelek, hogy az adott filmet még nem láttam, én csak 28-án tudom megtekinteni. Ezzel együtt nagyon jó volt nézni ezt a beszélgetést és mivel rengeteg témát érintenek a srácok, így azokhoz ezúttal is hozzá tudok szólni a film megtekintése nélkül is. Nolanék atombomát robbantottak a film kedvéért: dehogy robbantottak. A gondolat is teljesen abszurd, biztos vagyok benne, hogy ez csak valami szenzációhajhász cikk volt a film bemutatása előtt. Színészi alakítások/Oscar-díj: egyrészt az utóbbi időben nem sok valódi értéke maradt ennek a díjnak, ami sokkal inkább a "diversity award" nevet kellene, hogy használja, másrészt pedig igazából azok után, hogy Brad Pitt oscart nyerhetett a Volt egyszer egy Hollywoodért, amiben végig kifejezéstelen arccal sétál/vezet autót/szerel tévéantennát/időnként pofán ver valakit... hát, azt mondom nyugodtan oda lehet adni azt a díjat bárkinek bármiért. Nolan rendezői stílusa: nagy rajongója vagyok a filmjeinek és nagyon szeretem a filmkészítői stílusát is. A srácok szóba hozzák, hogy az ő alkotásai mennyire tömények és szeret "felfokozni" dolgokat, míg egy Denis Villeneuve ellenben mennyivel lassabb és "hagy időt elgondolkodni". Én meg inkább azt mondom, hogy Nolan a rendkívül hosszú játékidejű filmjeit tartalommal tölti meg, míg Villeneuve teljesen feleslegesen álművészieskedik sok esetben és szükségtelenül nyújt el úgy filmeket, hogy nincs bennük annyi. Ott van pl. a Szárnyas Fejvadász, ami 160 perc feletti játékidővel bír és ha kivennénk belőle a sok semmitértő bambulásokat és sétálásokat, le lehetne vágni 130 perce, a sztori pedig semmit nem sérülne. Vagy ott a Dűne, ami több mint két és fél óra, de rengeteg dolgot nem bont ki, nem magyaráz meg, ellenben hosszú percekig bámulhatjuk sok esetben, hogy emberek néznek bele a messzeségbe és csak néznek és néznek... Szóval én nem bánom, ha a film sűrű lesz és tömény, ráadásul ő ugye alapjáraton sem nézi hülyének a közönségét és elvárja, hogy a néző tudja, hogy ki kicsoda, meg mikor mit csinált. A film témája, illetve a tudósok felelőssége: mivel még az adott művet nem láttam, így csak a srácok elmondásaira tudok hagyatkozni, de én annyit olvastam előzetesen az Oppenheimerről, hogy Nolan tudatosan próbált arra törekedni, hogy amennyire csak lehet, tárgyilagos legyen, a szubjektív nézőpont pedig valós tényeken alapuljon. Hogy ez mennyire sikerült, majd elválik, azonban nagyon remélem, hogy semmilyen módon nem mentegeti Oppenheimert, vagy akár a többi tudóst. Egyrészt a bomba szempontjából, hiszen pontosan tudták, hogy mit alkotnak és azt is tudniuk kellett, hogy ez a bomba be lesz vetve. Innentől kezdve pedig nincs miről beszélni. A másik, hogy bár Oppenheimer nem volt tagja a kommunista pártnak, de ezer szállal kötődött hozzájuk (mind a felesége, mind a szeretője tagja volt a kommunista pártnak, Oppenheimer pedig még pénzt is gyűjtött a párthoz köthető emberek számára). Remélem, hogy ez sem kerül elkummantásra, vagy nem fogják elbagatellizálni. Végezetül pedig a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombomba: teljes mértékben osztom azt a véleményt, hogy erre nincs mentség. Választhattak volna katonai célpontot is, illetve az a szöveg, hogy ezzel hamarabb befejezték a háborút, meg mennyi életet mentettek meg, nettó mellébeszélés. Ez nem több, mint a tömeges népirtás utólagos önigazolása. Ráadásul hosszú távon az egyetlen, amit elértek vele, hogy annyira megijedt mindenki az amerikaiaktól, hogy előbb az oroszok, majd később még megannyi ország nagyon keményen ráfeküdt az atomfegyverkezésre. És hát ugye valahol ez is egy paradox helyzet, mert pont azért nem veti be senki és szent meggyőződésem szerint azért nem is lesz soha atomháború, mert mindenkinek van ilyenje. És, ha az egyik beveti, akkor beveti a másik is, ez pedig a végső visszatartó erő. Nem szeretném tovább nyújtani, a filmről a véleményemet majd a megtekintése után fejtem ki (bár nem hiszem, hogy annyi idő elteltével bárki is el fogja olvasni). Remélem, hogy fel fog tudni nőni az elvárásaimhoz.
Mivel a leírtakkal hellyel-közzel egyetértek, így csak a rendezők stílusára fogok reagálni. Viszont kíváncsian várom a filmről a véleményed. Biztos vissza fogok még ide térni, mert még én sem láttam az Oppenheimert :) Nem hinném, hogy létezik olyan eldöntendő kérdés, hogy jobb rendező e Villeneuve mint Nolan. Vagy fordítva. Mindketten óriási koponyák, csak másképp közelítik meg a nézőket. Nolan azt mondja: ha elvégezted a leckéd, kapaszkodj meg a kólás poharadba, ragadd meg a szék karfáját, mert most bizony, lehajítalak a nyúl üregébe, és 220-szal fogunk tépni, míg meg nem leljük a végkifejletet. Ezzel szemben Denis Villeneuve, mint egy kedves nagybácsi, leültet maga elé, és csak annyit mond: figyelj, most mesélni fogok, te pedig gondolkodni... És hát tény, olykor sok idő marad a filmjeiben a gondolkodásra, merengésre, de szerencsére marad belőle másnapra is. Legalábbis velem így volt eddig. De ugyanezt elmondhatom Christopher Nolan filmjeiről is. Mindig hagy maga után töprengeni valót. Nem egy filmjével jártam úgy, hogy napokig járt az eszemben, vagy pár éjszakám is ráment, melyeket a barátaimmal átbeszéltem egy-egy filmje kapcsán. Egyébként nem szeretem nagyon az általánosítást, pedig gyakran élek vele. Így most hozok pár ellenpéldát, amikor a két rendezőzseni másképp járt el. Ott van például a Memento. Egyáltalán nem tartom túl pörgős filmnek. Ha nagyon akarnám, ki lehetne vágni 5-10 percet, hogy ütemesebb legyen, de nem szívesen bántanám. A másik ellenpélda Az érkezés 2016-ból. Persze Nolan-i léptékkel elég lassan kezd a film, viszont amint képbe kerülnek a heptapodok, szinte jelenetről jelenetre figyelhető meg a gyorsulás. Az utolsó harmadban már annyira kapkod a kép, hogy még a ma ünnepelt rendezőzsenink is megirigyelhetné, a két idősíkon át zajló beszélgetéseket, melyeknek se vége, se hossza, és csupán egy teljesen más szettingben állhat össze a kép, hogy miről is beszéltek akkor, ami talán még meg sem történt. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy egy dolog a stílus, de még fontosabb az adott téma. Ha a téma megkívánja, akkor szerintem egészen jól tudnak alkalmazkodni ezek a rendezők, és ez így van jól. Bár több lenne belőlük, és kevesebb Uwe Boll, meg Joel Schumacher tanonc.
@@kalmix88 Én Nolan stílusát alapvetően is komplexebbnek és "agyalósabbnak" tartom az idősíkok kavarása miatt. Villeneuve-öt kiváló rendezőnek tartom, aki elképesztően erős atmoszférát tud teremteni, illetve kiválóan vezeti a színészeit is. De ezzel együtt is azt gondolom, hogy Nolan minden esetben, üresjáratok nélkül, tartalommal képes megtölteni a filmjei játékidejét, míg Villeneuve nem egyszer indokolatlanul lassítja azt, amit (bocsánat a kifejezésért) álművészieskedő megoldásnak tartok. Félreértés ne essék, itt nem arról van szó, hogy nem szeretem a lassú filmeket és a non-stop pörgésre vágyom, hanem arról, hogy ha valami lassú, akkor indokoltan legyen az és csak annyira, amennyire kell. Szerintem Villeneuve két legjobb filmje a Sicario és az Érkezés. Mindkettő lassan építkező film, de nem is lépik túl a két órás játékidőt. Ellenben a Fogságban és a Szárnyas Fejvadász meglátásom szerint feleslegesen van húzva több mint két és fél órásra, különösen az utóbbi. Nolannél viszont sosem éreztem indokolatlannak a monstre játékidőt, de ellenpéldának ott van a Dunkirk, ami tokkal-vonóval együtt 106 perc. Az ő léptékével mérve szinte már rövidfilm, de nem is húzta tovább a kelleténél, mert a koncepciójában és az elmesélni kívánt sztorijában nem volt több. A Mementó kapcsán pedig igazából szerintem nincs is mit kivágni. Az is egy lassú film, de annyira összetett az időben oda és vissza ugrálós történetvezetése miatt, hogy ha abból bármit kiszednénk, lehet összeomlana az egész. Joel Schumachert pedig megvédeném, mert szerintem remek rendező volt, nagyon sok filmjét szeretem.
Tegnap láttuk a filmet a férjemmel. Azt tanácsolnám annak, aki még nem látta és nem történész vagy 2. Világháború- szakértő, hogy alaposan olvasson a film előtt utána a témának. Én ezt nem tettem meg, így a film 3/4-e követhetetlen volt számomra. Rengeteg név, időbeli ugrálás és a rendezőnek esze ágában nincs a mezei néző segítségére sietni abban, hogy valamit elmagyarázzon vagy szemléltessen. Egyetértek Gyurival, hiányzott a szörnyűségek ábrázolása a filmből. Ezzel még be lehetett volna vonni az álagembert,de így, hogy csak beszéltek róla, egyszerűen nem jött át a dolog. Sajnálom, nekem ez egy rossz élmény. 😔
Ezek után én nagyon kíváncsi lennék, hogy mi olyan törtenik a filmben, ami majd egy hónapig sokkban tartotta a tesztvetítések nézőit. Más hírt sem lehetett olvasni ennek kapcsán, csak hogy mennyien rosszul lettek, kivonultak a vetítésről, meghogy durvább, mint az elmúlt 10-15 év horrorfilm kínálata.
Sajnálom de amikor egy Oppenheimer című filmre szándékozik az ember beülni, akkor az alapoknak meg kéne lenniük (mert amiatt van az érdeklődés ugye) legalább a világháborúból meg az egész atombomba dologból. Az időbeli ugrálás ettől függetlenül kemény dolog egy filmben, de Nolan okos emberként kezeli a nézőit, szerintem hamar összeköthetők voltak a dolgok (legalábbis nagyjából). Ravasz volt mert a fekete fehér jelenetek nem a legkorábbiak voltak az idősíkon. Abban egyetértek hogy a szörnyűséget jobban és többetlehetett volna ábrázolni, meg nem ártott volna egy kis tanulság vagy több önkritika.
Az atomrobbantást úgynevezett praktikus effektekkel oldották meg. Sok kis robbantásból (hagyományos robbanószerek!!!) hozták össze a látványt. Nem CGI segítségével. Számítógépet, csak ezen képsorok montázsolásához használtak! A rendező ahhoz ragaszkodott, hogy így, hagyományos trükkökkel érjék el a hatást, és nem számítógéppel! Nem ahhoz, hogy atomot robbantsanak!
Pontosan, így ahogy írod. Ez a két sügér honnan vette ezt a baromságot? Eddig hallgattam, vajon mennyi sületlenséget hordhattak össze a maradék 52 percben? :D
@@sissoko60szerintem jó dolgokat mondtak főleg a morális kérdésekben. Józan paraszti ésszel ha végiggondolják akkor tök mindegy hogy hívnak, nem kopogtathatsz be a pentagonba egy töltetért h majd felrobbantod egy film kedvéért. Azért itt én is felnéztem. Egyébként rendben volt a videó. Üdv
Végül is legnagyobb részét nem untam ennek a roppant hosszú filmnek, ezt a javára kell írnom. De nem olyan volt, mint amilyet vártam (afféle elgondolkodós, morfondírozós), hanem itt folyton pörögnek a párbeszédek, a zene a fejedbe mászik velük együtt, néha már kellemetlenül visszhangzik. Tényleg valami temérdek szöveget írtak ehhez a filmhez, szóval aki feliratosan nézné, lebeszélném, mert meg fogja unni közben az életét - a szinkron különben is kifejezetten jól sikerült. A zene hatásos, a hanghatások kegyetlenek - néhol már túl tolakodóak - de Nolantől ez persze nem idegen. A vágás, fényképezés príma, a színészi teljesítményekben és a castingban se találok kivetnivalót (Murphy kék szemei hipnotikusak; Damon jó katona, Robert Downey remek gennyláda, egyedül ezt a lángosképű Florence Pugh-t nem értem, hogy megint megpróbálják jócsajnak eladni - pl. Isabel May mennyivel szebb és jobb lett volna szerepre), de... de szerintem elég csapongó a történet, nem sikerült ezt az életet felfűzni szépen egy fonál mentén, és nem az időben ide-oda ugrálással van gondom, mert attól még jól követhető, de nagyon sokszor éreztem, hogy ebben a jelenetben több volt, több lehetett volna, lehetett volna lassabb, jelentőségteljesebb, viszont fél perc múlva már vége is szakadt, jött a következő, amikben megint 3-4-5-10 ember egymással folyó pergő párbeszédét kellett hallgatnom, anélkül, hogy bárhol is egy kis nyugalom, vagy igazi mélység költözött volna a vászonra. Komolyan mondom, ebbe a filmbe mintha ötezer jelenet lenne belezsúfolva, pedig a tizede elég lett volna, mert nem érzem, hogy a többi hiányzott volna a filmből, sőt, alapos gyomlálással egy hatásosabb történet, egy nagyobb élmény kerekedett volna ki belőle. Pl. a kísérleti robbantásra nem kellett volna 2 óra hosszát várni. Arra meg, hogy 1 teljes órát szántak az Oppenheimer "megbuktatására" összeollózott bizottság meghallgatására... arra szintén azt kell mondanom: a kevesebb több lett volna. Mint említettem, nem unatkoztam alatta, de az igazi drámaiság hiányzott nekem belőle, nem olyan film, amit pár évente elő fogok venni, mert annyira vágyok majd megnézni. Sőt, igazából nem hiszem, hogy még egyszer kíváncsi lennék rá - s ez az igazi kritikája az időtállóságának a szememben. :/
@Pimp Thy Mind Sziasztok srácok, ha már felmerült a neve, készítenétek egyszer egy csevegős adást, hogy mit gondoltok a Fermi-paradoxonról s a feloldásnak szánt 30féle válaszról amit Stephen Webb könyvéből hallható Kiss László tolmácsolásában?
Motorosként kicsit fájt Ábel kezdeti beszólása, de mondjuk nem is krosszmotorral tolom, hanem egy naked bike-al 😂 Jó volt Titeket együtt látni, cuki pàr vagytok, nagyon szimpatikusak vagytok mindketten. Gyurinak csak annyit, terhes nem lehet, de csöcsöket simán növeszthet egy férfi is, ha elég kitartó :D
Én is ezt az egy dolgot hiányoltam, hogy nem mutatták meg a bomba pusztító erejét, de még ha ezt ki is hagyták a filmből, a legvégén lehett volna archív felvételeket bemutatni a kísérleti robbantásokról, mint a régi Godzilla elején.... Ezt nagyon hiányoltam, hogy nem volt egy képkocka erejéig sem szemléltetve, higy milyen pusztító fegyvert alkottak...
helló nagy tiszteletem! Srácok, őszinte leszek, megdöbbent,k hogy van van olyan ember aki valamilyen közép iskolát végzett, és nem tudja ki Vígner Jenő, Szilárd Leo, vagy a többiek. (az egyetemet végzettektől pedig elvárnám... nem mint fizikus, hanem mint történelmet tanult ember.) Ezen túl, jómagamnak nagyon tetszett a film, egyébként igen nem vitatéma, Szilárd beszélte rá Einsteint a bomba elkészítésének szükségességére, így íródott egy levél Rosevelt elnöknek aki három nap mérlegelés után indította el a Manhatten projektet. A bomba bevetéséről, a korabeli Japán nem adta meg magát. Napjaink szemén át, ezt megérteni elég nehéz, de készült egy kalkulus, ami azt becsülte fel, hogy ha az Államok hadserege megszállja a főszigeteket nagyjából 1 x 10 a hatodikon ember veszteség keletkezett volna. (a korábbi tapasztalatok alapján) így rosevelt halála után miután Truman megnézte ezt a becslést nem volt kérdés, hogy elsütik amijük van. Teller pedig egy sokkal hatalmasabb bombát készített később... szerintem remek film volt, bemutatta egy olyan ember életét, aki tündökölt, megbukott, majd megkapta a megtűrés érdemrendjét a Fermi díjjal. 3 évvel később pedig meg is halt.
Igen ez is egy érv de! Az amerikai oldalon "csak" katonák haltak volna meg, míg így a japán oldalon több tízezer civil halt meg 1945 augusztus 6-án és 9-én...
@@pedrone9945 japánban nem voltak civilek. ahogy amerikában sem. egy totális háborúban minden egyes ember egy mozgó fenyegetés a másik oldal számára. (akár milyen megdöbbentő is.) 800évvel ezelőtt egy nő, vagy egy gyermek nem jelentett veszélyt egy páncélos lovagra. 150 évvel ezelőtt egy nő veszélyes volt, mert el tudott sütni egy kovás puskát. 85 évvel ezelőtt minden veszélyes lett. mert egy gyermek is elbír egy aknát, és nem érti mit csinál. (akár milyen szörnyű, de az amerikai mesterlövész egyik jelenete épp ezt próbálja ábrázolni. ebből a nézőpontból, ez a film, ez a felfogás teljesen megérthető.
@@pedrone9945 Ezt komolyan gondolod, hogy ha az USA megtámadja a Japán szigeteket csak katonák haltak volna meg? A bomba önmagában egy szörnyű fegyver volt, de japán oldalon is jóval nagyobbak lettek volna a civil áldozatok, mert biztos, hogy senkit nem kímélve fanatikusan védekeztek volna.
Hello! Engem is gyakran megdöbbent, hogy vannak általánost elvégzett-, középiskolás, meg egyéb tanult - érettségizett, vagy akár több diplomás - emberek, akik még írni sem tudnak rendesen. Vagy ha tudnak is, túlságosan elfoglaltak ahhoz, hogy amit leírnak, az helyes legyen. Rendszeresen kisbetűvel kezdenek mondatokat, és írnak le helytelenül tulajdonneveket, amit aztán írásjelek nélkül fejeznek be. Természetesen nagy tömbökbe fogalmazva, gyakran idegen kifejezésekkel feldúsítva. Mert az úgy egyszerűbb és gyorsabb. Meg talán nincs is rá magyar megfelelő (ez a kedvencem) Ilyen felszínes emberektől kár elvárni olyat, hogy egy-egy nevet megjegyezzenek, azok történelmi jelentőségével vagy cselekedeteivel együtt. Sokuknak az is túl bonyolult, hogy kiválogassuk mely versek melyik költőinkhez köthetőek. Igazából örülünk, hogy túl vagyunk ezen az egész tanulási marhaságon, és végre pénzt kereshetünk. Szerintem Nolan túl sokat vár el a közönségétől. Örüljön annak, hogy van véleményünk, és hogy a törzsi jellegünk, örökre az emberiség történelmén átívelő, mérvadó tengely marad. Nagyjából ennyit kívántam hozzászólni. Köszönöm, hogy zavarhattam.
Videótok hatására utánaolvastam a Manhattan tervnek. Nagy kár, hogy gimiben nem nagyon tanultuk, mert irtó érdekes. Meg kell néznem a filmet mostmár :D
Én is megnéztem,bár nem sikerült a premier napján,de mondom,akkor egy vasárnap estét beáldozunk erre:) A kezdeti előíitéleteim egy része be is jött. Éreztem a film hosszát.Na nem az agyamban,hanem a fenekemen:) És,bár jól éreztem magam,de továbbra is úgy gondolom,ez a film itthon is működik. Elképesztően látványos dolgok azért itt nem voltak,a zene meg iszonyúan túl lett tolva,néha szinte jump scare szinten robbant be a pillanatnyi csendet követően. Az időben való ugrálás fura volt,néha alig bírtam képben lenni,hol is járunk. Viszont,ezáltal nem lankadt a figyelmem. Rengeteg volt a dialógus,a vitázás,de tetszett,bírom az ilyesmiket is. A színészek rendben voltak,hozták,amit kellett. Azért az számomra is hiányzott,hogy a nagy pusztításból semmit nem kapunk,csak beszélnek róla. Nem vagyok 'halál fanatikus",de azért megkaphattuk volna ezt is. Annak ellenére,hogy a film Oppenheimerről szólt. U.i:tökre meglepődtem,mert ez a közeli mozi,ahol már többször voltam idén,pont e film kapcsán volt majdnem tele. Pedig,ez aztán nem egy blockbuster:)
Alapból a Nolan filmek között milyen helyet foglal el számotokra? (én még várok egy hetet, mire szellősebbek lesznek a helyek a moziban) Szerintem még említésre méltó, hogy a film egy magyar színészt is kapott.
Putyin vigyorat, mikor a Dr Strangelovet nézi, Olivér Stonal, na az mindentelárul. Az egész emberiség kollektív felelős hogy ide jutottunk. Mert ilyen az emberi természet.
Neumann Jánost se tették be pedig ő is részt vett a Manhattan projektben. Őhozzá kötődik a kilótonna szó használata meg a berobbantás (implosion) ötlete is, szóval eléggé központi tudós volt.
Sziasztok! Még nem néztem meg a videótokat csak az elejét, a filmet màr láttam este. Zseniális lett, tömény és nehéz, rohadt jó. Az egyetlen ami nem tetszett, hogy Tellerrel kicsit mintha mostohán bántak volna és igyekesztek volna rossz színben feltüntetni. A Tenet egyébként nálam Nolan legjobb filmje és nekem a személyes top 10-be is simàn befér. Pattison őrülten menő benne mikor a végén tudja, hogy meg fog halni és rohadt nyugodtan megy és teszi amit hiszi, hogy tennie kell 😅. Ha megnèztem a videót írok még ✌️.
Ez egy trend Hollywoodban, Teller kőkemény antikommunista volt, együttműködött McCarthyval, ezt nem tudják megbocsátani. (McCarthy Hollywoodban is kutatott komcsik, szovjet ügynökök után, nem eredménytelenül, többek között Reagan is segített neki ebben). Az utolsó jelenet helyreteszi az egész Teller-kérdést szerintem. Oppenheimer és Teller ugyanolyanok voltak, ezért fogott vele kezet, nem azért, mert ennyire magas erkölcsi szinten állt: mindannyian pontosan tudták, hogy mit hoznak létre, és ez elpusztítja a világot, a többi csak póz. Oppenheimer magáért küzdött, de - mivel ő is ugyanolyan bűnös - nem csinált belőle "erkölcsi" kérdést, hogy elutasítsa Teller kézfogását.
próbálom bedolgozni az elmúlt napok kommentjeit. A 12. kommentelőig birtam, aki leirja, hogy nem atomot robbantottak a filmben:) Fatális hiba volt, igen, rettenetesen sajnálom, nem tudom, hogy most mit csináljunk.. Azért nagyon jó volt olvasni azokat is, akik reagáltak a kérdésekre, felvetésekre. Na, olvasom tovább:)
A hűborús bűncselekmény kérdéséhez: Ugyanolyan háborús bűncselekmény, mint Drezda, Hamburg vagy épp Budapest terrorbombázása brit részről vagy épp amit az ex jugó katonák követtek el, vagy amit a napalmmal és az agent orange-(d?)zsal játszottak el Vietnámban, vagy épp amit a szovjetek csináltak a gőzhengerrel, stb, stb, stb...
Szerintem nem az a kérdés, hogy a felsoroltak háborús bűntettek-e, hanem sokkal inkább az, hogy ki a bűnös? Ki számít elkövetőnek ezekben az esetekben? Aki kiadta a parancsot vagy aki megnyomta a gombokat? A parancskövetés meddig számít kötelességnek, és mikor van az a pont, hogy túl erkölcstelen egy parancs, amit emberként kötelességem lenne megtagadni. Még akkor is, ha az adott helyzetben az életembe kerül? Ezek mindenképp nagyon nehéz kérdések maradnak, s csak hosszas viták, és tárgyalások útján derülhet fény az igazságra.
@@kalmix88 Ebben teljesen igazad van. Azt is kevesen tudják, hogy Nürnberg kapcsán szó volt a derék AEŰ és Brit vezetők, tisztek egy részéről is, de az mind kimaradt, így maradt a kirakatper.
A filmet a Manhattan project utáni Oppie beszédénél kellett volna befejezni (a lábdübörgős), iszonyatosan jó csúcspontja volt, de aztán ami jött utána, az egész bürokrácia fejezet ezzel a Nolan-féle idősík ugrálásokkal szerintem nagyon gáz volt, s fölöslegesen elnyújtott. A horror, belső világ megmutatása fantasztikusan jól sikerült, ott le a kalappal a készítők előtt. Mindenesetre a Tenet még mindig a leggyengébb filmje, hogy valaki ennyire benne legyen a maga seggében mindig érdekes látvány, s ennek tükrében az Oppenheimer azért jobban sikerült, de lehetett volna jobb is.
Teljesen egyetértek mindenben veletek, de Prométheusz tüze az jelenheti a gyertya lángját, és az atombombát is, így ebből a nézetből az a fontosabb kérdés: Ha oda is adom a tüzet, de azt mikor adhatom? Mondhatnák, mikor az emberiség eléggé érett lesz hozzá! De az mikor van? Mert úgy néz ki, hogy mi emberek a mai napig a tűzzel játszunk! De komolyra fordítva szót, mikor lesz korunk legpusztítóbb jelenségéről videótok? A Barbie-ról.
Sziasztok Ábel és Gyuri nagyon jó volt az adás . Nekem tetszett a film Cillian Murphy egy zseniális színész . Annyi nem tetszett a filmben hogy több moralizálás kellet volna több vitatkozás és az atombomba hatásaiból többet szeretem volna látni vagyis lehetett volna durvább is a film de ez sajnos nem lehetséges mert akkor nem nézhetné meg szinte bárki . Aztán ott van még az is hogy én a Warhammer 40.000 univerzumán nőtem fel és ott úgy működik a dolog hogy az emberiség a egyik legerősebb faja és milliónyi bolygórendszeren uralkodik ez az Impérium ahol a végtelen háborúkban a másfajúak ellen óránként szó szerint több milliárd katona hal meg az Astra Militarum a végtelen hadjáratokban hogy az Impériumot összetartsák és ha egy random emberi bolyón feltűnik egy darab Orc vagy egy Génorzó kolónia akkor az Impérium előszőr megpróbálja visszafoglalni ha ez nem megy akkor már csak az Exterminatus segíthet ami lényegében a teljes bolygó felszínén mindent hamuvá égett szóval én ilyen nagyon elrettentő eseményeket akarok látni .
Nagyon jó az a beszélgetés, amit a filmen túl még összehoztok. Én felmentem a tudósokat, mivel mire a Manhattan-tervben elkezdik a munkát, addigra más tudóscsoport is dolgozik azon, hogy az atomenergiát hogyan lehetne fegyverként használni, tehát ennek a lehetősége az akkorra közismert tudós körökben. Ha senki semmiről nem tudott volna, és ott találják ki ezt az egészet, akkor merül fel az a lehetőség, hogy el kellett volna titkolni. Amúgy a klasszikusan elképzelt atomháború, tehát hogy az egyik ráenged a másikra 1000 atomfejet, a másik viszonozza, és kész vége a világnak, az csak fantázia. Valaki így képzelte el, és így vált közismertté. Ilyet soha nem fognak meglépni. Mert egy totális háborús vereség is sokkal kezelhetőbb, mint egy totális atomháború utáni helyzet. Nincs pariban a kettő. Háborús vereségekről szól a történelem. Országok háborúkat vesztettek el, utána viselték a következményeit, és aztán feltámadtak. Egy totális atomháború után nincs vagy elképesztően nehéz a feltámadás. Tehát ha mérlegre teszik, hogy mi a következménye a háborús vereségnek, és mi a következménye az atomháborúnak, akkor nincs az a gép, ami azt dobná ki, hogy jobban megéri a kölcsönös teljes pusztulás, mint mondjuk egy feltétel nélküli kapituláció. Tehát komolyan vehető atomhatalmak erre a következtetésre eljutottak. A veszély a fanatikus részlegben van. Az teljesen benne van, hogy idővel egy nem racionális gondolkodású figura kezébe atomfegyver kerül, és felrobbantja mondjuk egy nagy európai atomerőműnél. És akkor a kontinens ugrott. És szerintem ez is lesz. Csak idő kérdése. Remélem nem érem meg. :)
Történelem kedvelőként nálam toronymagasan az év legjobban várt filmje. A Manhattan tervtől kezdve a USS Indianapolis tragédiáján át Hiroshimáig és Nagaszaki-ig mindigis különösen érdekelt a történelem eme szelete.Jó végre valami értelmes filmet nézni a sok szemét között. És bár még nem láttam,de biztos voltam benne,hogy az,aki nincs tisztában a nevekkel,a sztorival,az borzasztóan fogja unni ezt a filmet. Ha valaki nem tudta összerakni az egészet,annak ajánlani tudom az 1989-es, a Nap címü,szintén 3 órás filmet,ott minden közérthetően van bemutatva.
Fizikusként hadd válaszoljak néhány kérdésetekre! Több tudományos áttörésről is azt lehet mondani, hogy 'az már lógott a levegőben', ahogy mondtátok is, ha nem az egyik jön rá, rájön a másik. Ilyenkor szerintem kevés értelme van egyéni felelősségről vagy akár csoport felelősségről beszélni; annyi személy lett volna képes Oppenheimer helyett megcsinálni a bombát, akár német, akár orosz, akár amerikai, hogy az már csak a véletlen műve, hogy ezt a filmet nem Heisenbergnek hívják. Briteknek, szovjeteknek, franciáknak nem kellett sok év lemásolni az egészet, mert a technológiai és akadémiai háttér adott volt hozzá. Az is egy teljesen érthető attitűd, hogy ha már bele kezdünk, akkor végig is kell csinálnunk. Három éve ekörül forog minden gondolat, hogyan lehet befejezni a munkát, nem abba hagyni. Ha az országunkat megtámadták, és a fegyverrel, amit építettem, véget lehet vetni gyorsan a háborúnak, annak örülni fogok, ez emberi. Amellett, hogy a japán civilek egyértelműen áldozatok, és mind azok, akik ledobták az atombombát, mind azok, akik erre parancsot adtak, háborús bűnösök, nem tudom erkölcsileg a japán civileket sem teljesen felmenteni, ahogy az orosz civileket sem az ukrán háborúban, mert sokan közülük támogatták, ahogy ma is támogatják a háborút. Hány olyanról hallunk, akik szerint jogos az orosz katonáknak ukrán civileket kínozni és erőszakolni, mert az ukrán nép felszabadításáért teszik mindezt? Biztosan a japán közvéleményben is voltak hasonló elterjedt vélemények, és kempeitai ide vagy oda, eszükben sem volt tenni bármit is a japán hadigépezet ellen. Ha nincsen háborús helyzet és úgy jönnek rá a hasadás titkára, akkor szerintem ebből atomerőművet építeni erkölcsi és tudományos kötelesség, bombát építeni bűn. Viszont a kutatás elkerülhetetlenül mégis magával hozza a bomba lehetőségét, ha előbb lenne erőmű, mint bomba, akkor is az első háborúban az összes erőművel rendelkező ország gyártott volna magának bombát, mert csak a termodinamikai kérdéseket kell megoldani. Valahol még jobb is, hogy előbb volt bomba és utána erőmű, mert ha nem, akkor most az összes olyan ország, aminek van atomerőműve, rendelkezne atom arzenállal is.
Én nem szeretem túlságosan Nolent (már) kövezzetek meg de mindig az az érzésem nála hogy a filmjeit egy másik dimenzióba helyezi pontosan oda ahol nekem tudnom kell mi az a: Tudattalan/tudatalatti, Féreglyuk, Időparadoxon, inverz hatás, relativ idő, random tudósok életrajzát ismernem kell, atommag hasítás alapjait, kvantumfizika, elméleti fizikát, relativitas elméletet, és ezen felül még legyek kreatív is mert egy két filmje végét mindig "nyitva hagyja. Túl sokat markol mindig, túl sokat akar tudni, túl túl túl. Én nem szeretem ezt a túl nagy okoskodást és belemagyarázni hogy "mer ezt érteni kell".
Ezt a véleményt nagyon át tudom érezni. Noha szeretem Nolan munkásságát, látom a hibáit. Sok az előfeltétel. És például a női karakterekkel sem tud bánni. Kíváncsian várom, mit kezdett Miss Pugh jelenlétével. Amúgy érdekes lenne tőle egy olyan film, mely női főszereplőt kapna. Egy nőies nőt, mert manapság ezt is kell hangsúlyozni. Sokat nem változna a helyzet nyilván, ha egy maszkulin férfias nőt kellene ábrázolnia, mint pl. a Terminátor: Sötét végzet összes nője.
Úristen most gondoltam rátok nagyon vártalak benneteket. Tegnap néztem én is. Mi is háromnegyed 9 ültünk be és 23 óra 45 jöttünk ki. Na akkor nézem a videót. A film valamilyen szinten nekem öncélú kicsit ezt éreztem és arról nem szól amiről kéne betekintést nyerni, hogy a Japánok ill a világ, hogyan reagált erre!!!! Ez a a bomba erő demonstráció volt az Usa részéről nem több. Ha Hitler és nácik elbuktak akkor a Japánok nem buktak el a bomba nélkül??!!! Ugyan!!! Mocskos hatalom fitogtatás volt a világ fele!!!!!! Oppenheimer maradandót akart alkotni be alarta írni magát a történelembe csak utána jött rá ez negatív midőn sikerült és nem csak neki hanem összes tudósnak akik dolgoztak rajta igen a magyaroknak is!!!!! A filmben van magyar szereplő is gratulálok neki Haumman Máté. Ill Neumann Jánosnak is volt szerepe ebben. Ő rá nem tér már ki a film. S semmi olyanra ami valójában fontos lenne az emberség szempontjából ezer is öncélú nekem. Zene nagyon ott van de a sok .negatív hang effekt az emberek orbibálás már már bántó a nézőkre ami ráadásul nagyon hangos is és engem idegesített borzalmasan. Robert Downey Jr legnagyobb alakítás szerintem oscar gyanús. Maga a film is bár nem mint film hanem a zene ,vágás mellék szerep, fő szerep. Én biztos megnézem még majd a filmet otthon de moziban nem bírnak 3 órát többet főleg 2.5 óra is elég lett volna. Komoly téma komoly film de lehet volna komolyabb.
Azt magyarázzátok el nekem, hogy mikor kiderül hogy miről beszélgetett Einstein és Oppenheimer az elején a tónál még az események előtt, hogy lehet hogy már akkor arról beszél Oppenheimer hogy mégis létrehozott egy megállíthatatlan láncreakciót ami tűzbe borítja az eget? Hiszen a tavas beszélgetésnél még jóformán el se indult a projekt és nem is tudtak Teller félelméről miszerint a reakció önfentartó lehet.
@@krisztianracz6563 Az elején a kongresszusi meghallgatás előtt Strauss, aki az atomenergia-ügynökséget vezette a háború után, visszaemlékezett arra, hogy mikor ismerte meg Oppenheimert. Azt válaszolta, hogy akkor, amikor felajánlotta neki az ügynökség főtanácsadói állását 1947-ben. Azt a jelenetet láthattuk a film elején (fekete-fehérben), és ekkor került sor Oppenheimernek az ominózus, Einsteinnel történő párbeszédére a tónál, amelyre az egész filmen keresztül vissza-visszatér Strauss. Ekkor már a Manhattan-terv két éve véget ért. A Teller-féle számításról való eszmecserére utalnak is itt, amely 1942-ben vagy 1943-ban történt egy erdei séta során Oppenheimer és Einstein között. A tavas beszélgetés tehát 1947-ben történt, a Teller-számításról történő erdei kis eszmecsere pedig 1942/1943 folyamán valamikor, tehát bőven utalhattak rá.
Érdekes és megosztó téma ez. Szerintem soha nem szabadott volna megalkotni az atombombát, főleg nem ledobni. A japánokat viszont azóta nem tudom sajnálni, mióta olvastam a Nankingi mészárlásról... A videó klassz lett, így már még jobban várom, hogy lássam a filmet 🙂
Sokat elmélkedtetek Oppenheimer és a tudósok morális döntéseiről. Nem lehet, hogy mindössze arról van szó, hogy az ember nem volt teljesen egészséges mentálisan? Így az efféle morális kérdések irrelevánsak az ő nézőpontjából, hiszen csak a célt látta, nem a következményt
Ha ők nem csinálják meg, akkor megcsinálja más. Lehet pár évvel később, de megcsinálja valaki. Mi lett volna ha az oroszok dobják le? Vagy ha nem az oroszok, akkor más. Elkerülhetetlen volt, hogy elkészüljön. Arról érdemes vitázni, hogy mi lett volna ha nem dobják le.
Pontosan. Illetve az is kérdéses hogy mi lett volna ha a Szovjetek nem szerzik meg a terveket és az USA-nak lett volna akkora ereje, hogy megbuktassa sztálint meg az egész komcsi garniturát.
azt a két bombát a várostól 50-60km-re kellett volna ledobni az ózeánba úgy,hogy előtte szólnak a japánoknak,hogy nézzenek arrafelé,hogy lássák,mire számíthatnak.szerintem a háborúnak ugyan úgy vége lett volna azonnal,csak nem hal meg két városra való ember.a lehetséges cunami miatt magasabban kellett volna robbantani,és annyi
Elképesztően jó film. Azért külön gratula jár Nolannak, hogy például Teller Ede vallomását Oppenheimerrel szemben szinte szó szerint emelte be a filmbe, és történelmileg sincsen csúsztatás a filmben. Szerintem ez egy olyan morális dilemma, amire nem lehet egyértelmű választ adni. Ezért is jó, hogy a film sem foglal állást 100%-ig. Úgy gondolom, hogy a japánok valóban képesek lettek volna az utolsó emberig küzdeni. Elég csak belegondolni, hogy milyen elkeseredett és véres küzdelmek voltak már Iwo Jimánál is. Plusz azért mindent elmond róluk, hogy csak 6 nappal Nagaszaki bombázása után kapituláltak végleg, ha jól tudom. Ettől függetlenül kegyetlenség kioltani tízezrek életét, erre nincs mentség. Érdemes összevetni Oppenheimer esetét Turing történetével. Előbbi ünnepelt tudós volt, amíg nem vették elő a kommunista kapcsolatai miatt. Utóbbi az Enigma feltörésével szintén hozzájárult a háború lerövidítéséhez, ráadásul civil tömegek halála nélkül. Mégis elismerés helyett megaláztatásban volt része a homoszexualitása miatt, és csak jóval a halála után rehabilitálták.
Én is hasonlóan éreztem a film után. Elmaradt a katarzis. Persze a színészek, a zene és a művészi szimbolizmus profi volt. Hangosan ecsetelte a film, hogy a bomba mire képes, de nem láttuk az eredményét. Még akkor sem, amikor magukat a tudósokat is szembesítették a felvételekkel. Pedig a világ rászorulna a sokkra, mert tudni mindenki tudja mi az az atombomba, de hogy effektíve milyen is az, ha használják, arról már kevesen néznek felvételeket.
Az utolsó jelenettel nekem volt katarzis, csak nem egyből. Akkor került minden helyre: a feleség vádja, hogy "miért nem küzd", a Tellerrel való kétszeres kézfogás, minden. Mert hiába minden, azzal, hogy elkészítették a bombát, igazából már minden mindegy, az emberiségnek vége. Lehet nem most, de előbb-utóbb el fogja pusztítani magát ezzel a technológiával, és ezt a tudósok hozták össze, az ő bűnük, nincs miről beszélni, nincsenek erkölcsi győztesek. Oppenheimer tudatában volt, hogy igazán, a mélyben nem érdemel semmilyen felmentést. A feleség még eljátssza a szerepet, ő már csak kezet fog és mosolyog.
8:04 ...Oppi bácsi nem volt komcsi. Amikor udvarolt az asszonyokájának akkor szerelemből döntött ugy hogy belép és együtt járnak oda bulizni... Ennyi volt az egész. A többi meg csak duma volt amiket Teller és Strauss terjesztett róla bosszúból azért mert gátolta a H- bomba világrahozatallát.
Oppenheimer nem lépett be a pártba. Teller nem terjesztett róla semmit, Oppenheimer tényleg komcsi volt :D amúgy a H-bomba gátlása tényleg képmutatás volt O. részéről az utolsó jelenet fényében pláne.
@frd8541 Szeva. Párt tag volt. 😏😏😏De amint mondtam az ifjú éveiben bolondságból lépett be. Amikor benött a feje lágya már csak távolról szimpatizált az ügyel és miután professzor lett teljesen megszakadt a kapcsolata a szervezetel . Úgyszintén az aszonykája is aki ráadásul orosz volt...Az efbiáj tudot a multjáról de félre nézték mert a Princeton őt ajánlotta fő tudósnak és Grooves tábornok pedig lenyelte a békát mert tudták hogy ha azt akarják hogy " idöben" elkészüljenek Oppi bácsi kell hogy legyen a labor főnök. Ami pedig Teller meg Strauss ármánykodásait illeti azok szándékuk ellenére túl jól sültek el . Ugyanis akkoriban pattant ki a Klaus Fuchs felé kém paranoia, a Rosenbergék ügye és persze a Mc Carthy szenátor felé keresztes háború a komcsik ellen. Eredetileg Teller és Strauss sem gondolta hogy odáig fajúlnak a dolgok hogy kirugják de a verkli belindult és ha ők ketten maradni akartak akkor Oppi bácsinak mennie kellet mert útba volt. Szerencséje volt hogy megúszta börtön nélkül ugyanis Fuchs a vallomásaiban csak Teller Edét és Ullman Jánost emlegette amikor arról fagaták az angolok hogy miket mondot el a komcsiknak a H- bombáról amikor Los Alamos ban volt. ...Azt pedig az amerikaiak már biztosan tudták Oppi bácsi tárgyalásán hogy az eredeti Teller / Ullman terv egy döglött vágány volt ami soha nem működött volna...Tehát nekik az jó volt mert a ruszkikat téves útra terelte. Szerintük. Akkoriban a ruszkik már előnyben voltak a H - bomba tekintetében mivel Kurcsatov akadémikus jóvá hagyta a Szakharov felé tervet ami kipukasztotta a monopóliumot ....
Nagaszakira azért dobták, mert az egy másfajta volt, és meg akarták nézni. Morbidul hangzik, de ez is egy oka volt, hogy azt is ledobták, ha már annyit ráköltöttek, nyilvánvaló döntés volt, még ha utólag tényleg érthetetlen. De itt pont a hatást akarták tesztelni, élesben. Ilyen az ember, ha már megcsinálták, le kellett dobni, és nem egy lakatlan területre. Áldjuk az eget, hogy azóta nem történt ilyen.
Nagyon gyenge a Nolan film szerintem. Az 1989-es The Day (A Nap) film sokkal jobb! Nézzétek meg! Matt Damon a tábornokot se tudta jól alakítani, a régi filmben sokkal jobb a színész. Az új filmben elmismásolták' a japán bevetést! Rádióból tudjuk meg (persze, Oppenheimer szemszögéből), de akkor is ez így nevetséges! Védik az Amerikai érdekeket? Ráadásul Teller Edével se volt ilyen jóban Oppi! Szóval nekem csalódás volt a film, pedig nagyon vártam a jó kritika miatt is!
Nos, még nem láttam a filmet, úgyhogy nem is akarnám látatlanba lehúzni vagy ilyesmi, de pont az ilyen híresztelések miatt, mint a valódi atombomba este (ami egyértelműen nem igaz) tartok ott, hogy lassan nem is érdekel ez a film. Annyira kontraproduktív már számomra ez a marketing gépezet, amit Nolan filmjei kapcsán művelnek az újságíróink, hogy az már elképesztő. Egyszerűen nem hiszem el, hogy pont most, mikor már azért közel egy évszázada, elég magabiztosan gyártjuk a hangosfilmeket, valaki újra feltalálja a filmgyártást, épp egy életrajzi film kapcsan, Hollywoodban? Na ne... A tököm kivan, hogy napi szinten olyan hírekkel találom szembe magam, minthogy "Cillian Murphy annyit fogyott a szerep kedvéért, hogy aggódnak a barátai." Vagy hogy "...annyi műcigit elszívott a forgatasok során, hogy már szinte teljesen rászokott." Ami amúgy rekord sebességgel, "57 nap alatt zajlott le..." Hagyjatok már! Ne csináljunk úgy, mintha nem lett volna kerek 20 éve egy Gépészünk, ahol azért igencsak volt rekordfogyás. Vagy alig tíz éve egy Wall street farkasa, ahol konkrétan nincs cigimentes jelenet. Szóval ja, elegem van már az Oppenheimerből, de ennyi nem elég. Ma azt látom, hogy még Robert Downey Jr. sem látott ekkora teljesítményt, élete során, mint amit Murphy lenyom az Oppenheimerben. Na ne mond! Ez mégis miféle referencia? Annak az embernek az egész ezredforduló kiesett, mert annyira elitta az agyát. Szó szerint, bokrokból kellett összeszedni a fickót az ügynökének, hogy benyomhassa valami filmbe, már ha talpra tudta állítani. 2008-ig élete nem volt, nem hogy jelenléte Hollywoodban. Most meg szakmai mérföldkő? Dehát mindez csak a jéghegy csúcsa! Olyan túlkapó cikkekkel találkozok a mai napig, hogy a hajamat is leteszem. Példaul: "Cillian Muprhy 30.000 szót tanult meg hollandul..." WTF? Nincs is ennyi holland szó! Aki már járt Európában az tudhatja, hogy a holland szavak 2/3-a francia vagy német. Miért nem azt tanult? Hihetetlen... Na jó, még egy utolsó, aztán befejezem a hisztit. Ez is egészen friss hír, és szerintem talán az egyik legfontosabb és legarcpirítóbb is, a kereszt-reklám kampány miatt. Ugyanis kiderült végre, hogy Cillian Murphy szívesen elvállalná Ken szerepét, a Barbie folytatásaban. Hu, bakker! Egy világ könnyebbűlt most meg, hogy nem maradunk Ken nélkül, ha esetleg Ryan Gosling nem érne rá. Feltéve egyáltalán, ha lesz folytatás! Értitek ezt? Konkrétan Nolan-ék megirigyelték a Barbie film hatalmas sikerét, és gondolták ezzel a kis elejtett vallomással meglovagolják azt a hype-ot is. Ez kész... A pofám leszakad!
Elhiszem,hogy jó film,de: director Christopher Nolan has personally debunked a wild speculation that he detonated a real atomic bomb on the film set. Lehet,hogy utcàkat zàrhatnak le ès olyan helyeken forgathatbak,ahova turista nem mehet, de atombombàt csak militarista okból robbanthatnak tesztkènt is. Fôleg a sugàrzàs miatt,rengeteg szinèsz halt meg ràkban csak azèrt,mert olyan helyen forgattak règebben,ahol elôtte tesztrobbantàsok voltak.Biztos vagyok benne,hogy NINCS olyan atombomba robbanàs,aminek ne lenne negatív utóhatàsa.A víz alattit is beleèrtve.
OFF: A múlt héten láttam két igazán jó, egymáshoz némiképp hasonló "bosszúfilmet", és nem találtam róluk videót tőletek, ezért a figyelmetekbe ajánlom őket. Az egyik a *Senki* (Nobody, 2021), Bob Odenkirk főszereplésével, a másik *A védelmező* (The Equalizer, 2014), Denzel Washington és Marton Csokas főszereplésével. Mindkettőben az egyik amerikai nagyvárosban működő orosz maffia húzza ki a gyufát egy haragos amerikai állampolgárnál, aki aztán nem fogja vissza magát. Az első filmről (8,0) nehéz lesz spoilermentesen beszélnetek, mert a története csavaros, a poénja is szellemes, a második (7,0) kissé kiismerhetőbb. Az elsőt én érdekesebbnek éreztem, és azért jutottatok eszembe róla, mert úgyszólván tarantinói hentelésben lubickol, amiről ti már nyilatkoztatok jóindulatúan. A második film sem kevésbé erőszakos, de kicsit más stílusú, és két alak áll szemben egymással. Mindkettőt érdemes műsorra tűznetek, nem fogtok unatkozni. Üdv.
@@PimpThyMind Hát, én megpróbáltam rájuk keresni, de nem sikerült. Majd másképp próbálkozom. De nagyon örülök, hogy már láttátok őket, kíváncsi is vagyok, miket mondtatok róla. Megyek kutatni, üdv.
Szerintem szándékosan nem mutatták közvetlenül a japán áldozatokat, érzékeltetve, hogy ők csak számok az amerikaiak számára, hiszen a film teljesen egészéből amerikai szemszögből készült.
Felesleges Volt Belekeverned Jézust Hülyeség Volt... Ez Jóval Utána Történt ... Semmi Jelentősége Egy Keresztrefeszített Átlagembernek Ehhez... Semmire nincs Ráhatással... kikéne Hagy Végre Mindenből... Semmihez Semmi Köze...
Nem tudom miben mérvadó egy több mint 50 perces "kibeszélő," mely nagy része nem is a filmről, hanem a történelem akkori eseményeiről, illetve az emberségről szól. Ráadásul egy olyan filmmel összevetve, melyhez még nem készült el a PTM-es kibeszélő? Van egy ilyen újabb törzsi tengelyünk: Barbie vs. Oppenheimer? Nem is tudtam :/
Indokolatlan a hype a film körül. Sokkal nagyobb filmeket tett le eddig Nolan. Életrajzi filmnek nehezen mondható. Ráadásul ez a 3 idősíkon való ugrálás sem kellett volna. Persze így is nagyszerű film, de nem 10/10 meg ilyen baromságok...
A filmet megéri moziban nézni, de főleg csak a hanghatások miatt. A harmadik órából 20 percet ki lehetne vágni, mert már érdektelen. Régebben erre voltak a "rendezői változatok", amibe belezsúfoltak még pár leforgatott jelenetet, amit kár lett volna örökre a vágóasztalon hagyni.. ugyanakkor a moziba már fölösleges becipelni. De manapság mintha nem lenne a rendezők feje fölött senki, aki határt szab az alkotóknak.
Valóban jó film én véleményem olyanról nem kéne filmet csinálni aki Atombombát alkotott mert ember ellenes vannak szebb és jobb témák is ,film önmagában jó csak sok benne tévhit ott mindenki bűnös aki részt vett benne
Sokaknak Az Is A Baja Hogy a Bonba Építését Vagy Elekrtonikáját Nem Mutatja Be.... Mondtam Is A Havernak Mit Várt Bombát Akarsz Építeni? Ez a Film Nem Erről Szól...
Gyerekek, ez valami kurvanagy. Az hogy egy hét alatt két filmet nézek meg moziban, ilyen 20 éve nem történt. :D th-cam.com/video/Y1IgAEejvqM/w-d-xo.html
Hosszú volt ez a videó, és attól féltem, hogy unni fogom, de nem untam. Valószínűleg azért, mert nemcsak hogy végig érződött rajtatok, hogy valóban töprengtek a válaszokon, hogy keresitek az igazságot, hanem ezt még különféle irányokból is megpróbáltátok, valódi változatosságot szülve. Érdekes volt. Azon a gyakran visszatérő kérdésen én is gondolkodtam már, hogy mi lenne, ha a tudósok, amikor feltalálták az atombombát, közös megegyezéssel eltitkolnák. Szerintem ez naiv ötlet, nem számol az emberi tényezőkkel, és egyébként is lehetetlen. Egy ilyen projekten számos zseninek kell összetennie a tudását, akik rövidebb-hosszabb ideig küzdöttek már az elismertségért, esetleg kiegyensúlyozatlan, akár hiú emberek, számos emberi gyarlósággal, és akkor most ők mindannyian egyezzenek meg egy hatalmas titok megtartásában? Nem egyformák, valamelyikük mindig gyenge lesz. Valaki biztosan annyira fogja áhítani a sikert, hogy elárulja az egyezséget. Nem biztos, hogy közvetlenül, hanem akár bizalmatlanságot szítva, klikkeket alkotva, sugdosva. Hatalmas intellektusok, akiket mindenféle érzés feszít, például egy különlegesen nehéz elméleti és mérnöki probléma megoldásának elégedettsége és így tovább, kár is sorolni. Rövid idejű egyezség lenne ez. Egyébként pedig a Hatalom sem hülye, az sem fogja azt mondani, hogy oké, ha nem tudtátok kiszámolni, akkor kösz, srácok, hát ennyi volt, menjetek haza, mi majd keresünk más tennivalót. Nem fogják szó nélkül elfogadni a kudarcot, én is nyomulni, erősködni próbálnék a helyükben, hogy akkor mutassák a részeredményeket, kérjük az eddigiek leírását, majd megmutatjuk valaki másnak is, akár az oroszoknak is, ha Hitler az ellenség, de nem igaz, hogy ez az _egész_ feladat egy körülhatárolt társaság titkaként megtartható. És maga a feladat nem is egy kérdésre adott egyetlen válasz. Évtizedek során gyűlt össze számos kutató egy-egy újabb eredménye egy nagy kazalba, egyre előrébb jártak az atomfizikában, a kritikus tömeg viselkedésének kutatásában, a neutronbomlás megfigyelésében, a láncreakció pontos működésében, rengeteg részkérdésben. Nemrég láttam egy kis videót az atombombáról, és meglepett, hogy mennyire nem elég összerakni két kupac hasadóanyagot, hogy egy bomba legyen belőle. Ezt a filmet nem láttam, ezért nem tudom, mennyire mutogatnak részfázisokat a bomba tervezésének folyamatából, de egy csomó mérnöki problémát is meg kellett oldani. Mikor kellett volna a tudósoknak titoktartást fogadniuk? Amikor kiderült, hogy elméletileg robbanás is létrejöhet a nukleáris reakciókból? Az még jó régen volt, akkor még senki nem tudta, hogy ilyen bomba a gyakorlatban elképzelhető. Mellesleg a tény valószínűleg még számos fizikusnak világosan látszott volna hetekkel vagy hónapokkal később az addig publikált szakmai anyagokból. Vagy makacsolják meg magukat akkor, amikor már azon kell agyalniuk, pontosan milyen sebességgel robbantsák egybe a magot? A bomba akkor már nagyjából készen áll, bár még használhatatlan, de ismét csak egy kérdés áll megválaszolatlanul az eddigi száz megválaszolt után. A fizika nem egyetlen tudós remete önálló alkotása, az egész emberiség dolgozott rajta századokon át, és ez a mi szerencsénk, különben még mindig fabotokkal turkálnánk a rögöt naphosszat. A tudomány hálistennek működik, csak azért, mert rengetegen tesznek hozzá folyamatosan, ezért az atombomba elkészítésének hosszú folyamata sem írható le egyetlen képlettel, amit aztán bezárunk a páncélszekrénybe, és marad a világbéke. Nem megy ez így. Sok jó kérdést tettetek fel ti is, de ti sem találtátok rá a választ, én sem, eddig szerintem más sem. Minden ellen és mellett is szólnak érvek, ez egy túl összetett probléma. A film készítői sem tudták megadni a tuti választ, ez értelemszerű, ők is emberek. Amit ez a film és mi magunk tehetünk, az annyi, hogy észben tartjuk, hogy mi a megválaszolatlan kérdés. Azért, hogy ha hasonló helyzet közeledik, legalább azt felismerjük, hogy ebbe a göröngybe belebotlottunk már egyszer. Hátha elkerülhető lesz egy újabb hiba.
Én is hasonlóan látom ezt a kérdést. Az a társaság megoldotta ezeket a bonyolult tudományos rejtélyeket, de rengeteg részfeladatból tevődött össze, és talán csak a vége felé realizálódott, hogy ez bizony tömegpusztító fegyver is lehet, a hadsereg kezében. Felmerülhetett volna a kérdés, amit Gyuri feszeget, de hamar kukázták volna ezeket a humanista véleményeket, hiszen ahogy te is írtad, ez sok-sok emberöltőnyi tudás összességének az eredménye. Tehát potenciálisan másik tudós társaság is összehozhatta volna az áttörést. Akár más földrészen, és akkor máris lépéselőnybe kerül esetleg az ellenség. A poén kedvéért tegyük fel, hogy nincs háború. Nincs katonai, és/vagy politikai nyomás. Az emberi tényezők akkor sem szűnnek meg. A siker utáni áhítozás. Az, hogy kitűnhess a társaid körül. Az, hogy végre elismerjék a munkád. Egyáltalán hogy te, mint egyszerű dolgos ember, adhass valamit az emberiségnek, mely egy szebb jövőt eredményez. Ki ne vágyna efféle beteljesülésre? Sokaknak az is csak álom marad, hogy feltaláljanak valami olyat, ami működik és hasznára lehet az embernek. Ezzel persze nem azt mondom, hogy csináljon mindenki bombát, aki teheti. Ezek a tudósok sem abba vágtak bele, egyértelműen. Mint egyén persze eldönthetjük, hogy rálépünk-e, illetve folytatjuk-e ezt a esetlegesen pusztító utat. Nyilván, 21. századi elkényelmesedett, bevásárló kosarát ilyen-olyan webáruházakba tologató emberként, mondhatjuk azt, a feltalálás egy pontján, hogy álljunk le, mert ebből bomba lesz. De nem hinném, hogy sok feltaláló vagy tudományos területen dolgozó így tenne. Főleg, ha a megélhetése is múlik a dolgon. Végszóként annyit mondanék, hogy én nem érzem felelősnek a tudóst, aki megalkot valamit, amit az ember esetlegesen emberek elpusztítására használ. A bűnös nem az, aki összerakja fegyvert, hanem az, aki elsüti. Már csak azért sem érzem bűnösnek Oppenheimert, illetve a csapatát, amit az imént fejtegettem. Ezen tudományos áttörés alapjai, már a világban jelen voltak. Talán évek, de talán csak hónapok kérdése volt, hogy egy másik csapat rá ne jöjjön. Talán csak heteken múlt az, hogy nem egy másik név maradt fenn a történelemben, e tömegpusztító fegyver megalkotójaként.
Semmilyen tudósnak nem szabadna tömegpusztító fegyvereket készíteni. Ez bűn. Ártatlanokra rádobni még nagyobb bűn. (Amerika már rég megnyerte a háborút) Kutassanak mást, annyi minden jót lehetne.
Semmit nem adott ez a film. Csak a lényeget nem ábrázolták. Bombázás, utóhatás szovjet nézőpont stb. Helyette 3 tucatnyi név és egy politikai tárgyalásba átcsapó, unalmas semmi. Soha többet nm nézem újra. Annyi a pozitívum,h Einsteint nm tokmak játszotta, ill. hogy a tudósok nm egymással kavargattak esténként.
![KRK - ชนิสรา Ft.WanMai , N/A [Official MV] Prod. By Sakarin](http://i.ytimg.com/vi/C-WMwwYobcU/mqdefault.jpg)
Srácok, nem robbantottak fel semmilyen atom bombát a film kedvéért!😅
Jóvanna, te is elolvastad. Én is rákerestem, mert kibaszott nagy hájp és felháborodás és tüntetéshullám kellett volna ebből lennie, zöldek megőrültek volna (jogosan).
@@Artyom1552
Lehet, hogy ezeken a szuperzöldeken kellett volna tesztelni...
🙂
Jót tettek volna az emberiségnek...
Valami féknyúzt jól benyaltak a srácok :D
Valami 'hogyan legyünk bénák' tanácsot nagyon megfogadtak...
Még jó hogy nem!! Azért ilyen baromságot elhinni?? Most azért csalódtam Ábelban (:
Köszönjük!
Mi köszönjük:)
Most jöttem a vetítésről, másodjára néztem meg; elsőre 9/10-et adtam rá, most 8.8-at.
Fantasztikus alkotás, Murphy alakítása Oscart érdemel, akárcsak a rendezés.
Ezt a filmet látni KELL!
Nem tudom tudtátok-e, de Neumann János is ott volt Los Alamos-ban, Oppenheimer-ékkel, mikor fejlesztették a bombát. Filmben sajnos nincs benne.
Christopher Nolan, az Oppenheimer című szuperprodukió rendezője hízelgőnek tartja azt a gyorsan elterjedt hírt, hogy az atombomba atyjáról szóló filmjében igazi nukleáris fegyvert robbantott fel a nagyobb hitelesség kedvéért, de azért szerinte kicsit ijesztő lenne, ha tényleg így történt volna.
Ez a film lényegében egy 3 órás trailer vagy ha úgy tetszik montázs volt! Én nagyon bántam a folyamatos zenét benne. Teljesen megölte a snittek természetes ritmusát, egy egyszerű nyugodtabb dialógushoz is irtózatosan súlyos zenét kért Nolan, csak hogy ezt a megalomán tempóra építő szerkezetet betartsa. Őszintén nagyon ritkán látni manapság olyan filmet aminek az érzelmi töltetét a zene nem hogy felerősítené hanem még kontra produktív hatást is kelt. Nagyon fontos hogy mindenki a ki beül erre a filmre tájékozódjon a témában, de sanszos hogy még úgy is zavaros lesz a kép, mert Nolan teljes mértékben kihagyott mindenféle karatkerábrázolást és tudományos ismertetést. Értem hogy ez az újfajta egyesszámban írt forgatókönyv miatt van így, de kérdés hogy ez mennyire működik egy mozifilmben. Nagyon érdekes élmény volt mindenkinek ajánlanám, de úgy gondolom hogy sokkal informatívabb,tanulságosabb és dramaturgiailag jobban felépített filmet lehetett volna csinálni ennyi remek stábtaggal, színésszel és erőforrásokkal. A legjobb kifejezés erre a filmre szerintem hogy "A kevesebb néha több"
Én csak úgy hívom ezt a jelenséget, hogy a Nolan-vágás. Adott egy jó történet, izgalmas karakterek, fontos párbeszédek, de úgy szarrá vannak vágva, hogy kapkodónak, szedett-vedettnek, és sokszor befejezetlennek tűnik. Sokszor azt sem tudom, mivel kezdődött el. Ez persze illik néhány filmbe. Ötletes megoldás volt az Eredetben, hiszen egy párbeszéd alatt 3 helyen fordultak meg a szereplők, 8 különböző beállásban, és így tényleg nem tudhattuk, mikor kezdődött az álom. Még azt mondom, a Sötét lovagban volt helye a feszültség teremtés pillanataiban. De hogy miért kellett ily módon összeszabdalni egy Tökéletes trükköt vagy a Csillagok között-et, örök rejtély marad számomra. Az előbbi 3 idősíkban játszódik egyszerre, miközben egy valaki mesél a sztori 3. negyedénél. És ez csak a bevezető. Szerintem, Tarantinonak is 2x kellett újranéznie.
Sziasztok Srácok! Köszi a kritikát, nagyon élveztem! Pontosan ez a baj, sokkal jobban mint a filmet. Most már eltelt pár nap mióta láttam, hagytam időt leülepedni, hátha csak elsőre volt sok, de sajnos ugyanazt érzem 3 nap után is. Sajnos nekem összességében nem működött. Erőltetettnek érzem az idősíkokat, azoknak is a funkciója és hossza esetleges és nehezen értelmezhető koncepciójú. Az első 30 percben pl nem 3 hanem vagy 6 idősík van. Azt beszéltük a mozi közben, hogy olyan mintha egy előzetest néznénk, kapkodva mutogat mindent, szinte élvezhetetlen. Ez a végére javul, de ott meg van 1 perces jelenet, aztán a már mint a Gyűrűk ura - A király visszatérben 25-30 perces blokkok. A bomba megjelenítése nekem nem volt nagy szám, lett volna inkább akkor már CGI. Oppenheimer belső képei - amik a fantasztikumot hivatottak megjeleníteni - is kevesek voltak, inkább az elején adott valamit, később elmaradnak. De a legfontosabb: a szenzációs párbeszédek és színészi alakítások mellett nem tudott a film érzelmileg behúzni.
Ezt arra vezetem vissza, hogy 1. A főszereplők motivációja a nácikkal való verseny az atombomba fejlesztéséhez. Ehhez képest kapunk egy 1 perces jelenetet egy német tudóssal és ennyi. Így nem érezni a veszélyt, nem érezni az izgalmat. És az ebben az esetben nem érv, hogy "mindenki ismeri a történelmet", mert hány olyan jól megírt forgatókönyv és megvalósított film van, ami 15-20-adjára megnézve is izgalmas, pedig már láttad. Szóval ez gyenge. 2. Helyette kapunk egy marhára túltolt kommunista szálat. A túltolt persze nem történelmi kontextus, mert elhiszem hogy az 50-es évek erről szóltak, csak film ívében marha nagy aránytalanságot okoz szerintem. Nem gondolom hogy erre lenne kíváncsi a közönség egy Nolan filmen. 3. A tudományos szálat is hiányoltam. Oké nem kell részletesen bemutatni hogyan kell összerakni egy atombombát, de jó lett volna itt is egy szál, egy kis izgalom, hogy mi hiányzik az elkészítéséhez, és egy kiteljesedő jelenetben a konfliktus feloldása, izgalmas szál, amikor arra tudósok rájönnek. Ez is hiányzott hogy behúzzon a cselekmény. 4. Amit Ti is elmondtatok, hogy kicsit hitelesebb lett volna úgy árnyalni Oppenheimer belső vívódását, hogy képeket látunk az atombomba pusztításáról. Így is volt egy-két erősebb motívum, de ez is érthetetlen döntés, kapufa. 5. A film hossza. Ebben a megvalósításban egyszerűen nem volt 3 óra. Ha ez arra ment volna el, hogy felépítse a nácikkal való hajsza szálait és izgalmát akkor oké, de ez így max 2 óra.
Következtetés: érdekes kérdéseket vet fel, válaszok nélkül, van egy-két jobb jelenet és szál, de a többség vagy felesleges vagy unalmas, a színészi játék és párbeszédek zseniálisak, a zene csodálatos, de az aránytalanságok és a sztori ív következetlensége miatt sajnos szétesik a film szerintem, max egyszer nézhető. Ennek ellenére örülök hogy az az egy megnézés moziban volt, mert így erősebb élményt adott, de hogy ezt nem sokan fogják megnézni pár év múlva Film+ esti filmblokkjában, az biztos.
Ui.: sajnos ez már egymás után a harmadik filmje Nolannek, ami rossz irányba megy. Nagyobbat és nagyobbat akar alkotni, fejlődni, de inkább művésziesedik, mondanivaló terén pedig visszafelé fejlődik. Lehet hogy az Eredet és a Csillagok között volt a csúcs. Hiába várjuk a hasonlót.
Megnéztük. Eddig év filmje, a zene és a hangok borzasztóan jók voltak. Na és Florence Pugh...atyaég! :D
Mondjuk ez addig lesz az év filmje nálam míg ki nem jön a Dune 2.
Tegnap este végre sikerült megtekintenem az Oppeheimert. A rendező korábbi munkáinak fényében elképesztően nagy elvárásokkal ültem be rá, így a filmnek az én szemszögemből igencsak volt minek megfelelnie.
A végén pedig úgy kelhettem fel (az amúgy elég kényelmetlen) moziszékből, hogy Christopher Nolan legújabb műve néhány apróbb dolgot leszámítva lényegében egy mestermű. Most ömlenghetnék itt jó hosszasan Ludwig Göransson elképesztően hatásos zenéjéről, vagy Hoyte van Hoytema lélegzetelállító operatőri munkájáról, de azt hiszem ezek önmagukért beszélnek.
Ott van a döbbenetes színészgárda, ami felfoghatatlan mennyiségű tehetséget vonultat fel. Komolyan mondom, hogy ilyet utoljára Oliver Stone JFK és Terrence Malick Az Őrület Határán című filmjeiben láttam. Itt döbbenetesen nagy nevek jönnek be és távoznak akár csak egy perc játékidő után is. Ez már önmagában mutatja, hogy a rendező micsoda hírnevet vívott ki magának a korábbi teljesítményével.
Mindezek után pedig ott a rendezés. Ha már szóba került Oliver Stone, az ő stílusa szemmel láthatóan hatott Nolanre, hiszen a színes és fekete-fehér jelenetek váltakozása erősen idézi a fent említett JFK-t, vagy éppen a Nixont (bár ott ugye Stone más koncepció szerint használja őket), ahogy mondhatnám akár a nonlineáris cselekményvezetést is, ha az nem lenne önmagában Christopher Nolan sajátja. Illetve ott van még az iszonyúan tömény, rengeteg karaktert és eseményt felvonultató történetvezetés, amiről szintén Stone filmjei juthatnak eszünkbe.
Szerencsére a hasonlóság azonban itt meg is áll, hiszen míg Oliver Stone filmjeit erőteljesen áthatotta a politikai elfogultsága és ennek jegyében tett nem kevés ferdítése is, addig Nolan óriási mértékben törekedett a történelmi hűségre. Olvastam J. Robert Oppenheimer és a filmben felbukkanó számos egyéb személy életéről is, és ha részletekig belemenően nem is ismerem őket, azért meg merem kockáztatni, hogy ez a film alsó hangon 95%-ban megfelelhet a valóságnak. A maradék meg az olyan személyes jellegű párbeszédek, ahol nem volt ott senki, hogy beszámolhasson róla, így az írói kreativitásnak kell azt kitöltenie.
Nolan egyéb iránt a három órás játékidejét maximálisan kihasználja, szinte egyetlen perc üresjárat sincs benne, ahol ne történne valami lényeges. Gyuri ezt kritikával is illeti, mondván bele lehet zavarodni a rengeteg névbe. Én megmondom őszintén, most nyilván hivatkozhatnék arra, hogy mivel utánaolvastam ennek, meg annak, így jobban képben voltam, de szerintem ez abszolút nem volt lényeges a film befogadásához. A rengeteg információ ellenére Nolan teljesen közérthetően beszél Oppenheimer életéről és a történelmi eseményekről. A megértéséhez nem kell tudni, hogy pl. ki volt Vannevar Bush, Luis Alvarez, I.I. Rabi, vagy éppen Hans Bethe, meggyőződésem, hogy ezek nélkül is teljesen értelmezhető a cselekmény.
Külön kiemelném még a rendező művészi hatású megoldásait, pl. mikor Oppenheimer vízióit látjuk, vagy a már szinte apokaliptikus rémképeket. De kedvencem, az egyre erősödő ritmikus hangorkán, ami először úgy hangzik, mint egy induló vonat és csak a vége felé tudjuk meg, hogy a hirosimai robbantást ünneplő tudósok lábdobogását halljuk Los Alamos-ban.
Akárhogy csűröm-csavarom, nem nagyon tudnék fogást találni rajta, nekem igazából csak a teljesen funkciótlan és felesleges szexjelenetek zavartak be. Párban biztosan nagyon örültek, hogy Florence Pugh meztelenkedett egyet (hármat), de ezek nélkül is be lehetett volna mutatni Oppenheimer és a nő kapcsolatát. Kitty Oppenheimer tárgyalótermi képzelgése meg a férje és a nő közti szeretkezésről pedig inkább volt kínos. Ezen kívül viszont nincs semmi, amit fel tudnék róni hibának.
Ha az Oscar-díjnak volna még bármi valódi művészi értéke, akkor ez a film el kellene, hogy vigye a legjobb film, rendezés, adaptált forgatókönyv, operatőri munka, vágás, hang, hangvágás, valamint a legjobb férfi főszereplő és férfi mellékszereplő díját is. Persze, mivel az Oscar-nak már nincs valós értéke, így lényegében érdektelen, hogy fogják-e díjazni ezt a kimagasló filmalkotást, vagy sem.
Néhány gondolat a film kapcsán, ami még felmerült bennem:
- Bár távol áll Nolantől, hogy szentképet fessen Oppenheimerről, érezhetően csodálja őt, mint tudóst. Kicsit mintha fel is akarná menteni a tudósokat, hogy ők az adott politika és a történelmi események függvényében nem tehettek mást, illetve a bomba bevetése sem rajtuk múlt, rengetegen ellenezték azt. Ez rendben is van, de ezzel együtt én nem mentem fel őket. Ezt a fegyvert ők alkották meg. Nem politikusok és nem katonák. Sőt, továbbmegyek. Itt olyan szintű fizikáról beszélünk, hogy egy politikus, vagy egy katona alapból meg sem érti, így fel sem merülhet benne, hogy a részecskék szintjén lévő adott láncreakciót pusztító fegyverként lehet felhasználni. Ezt egyedül egy tudós ismerhette fel és egy tudósnak kellett odamennie egy politikushoz, vagy egy katonához, hogy felvilágosítsa erről. Ez a fegyver így született meg, így soha, semmilyen módon nem lehet a bombát megalkotókat felmenteni a felelősség alól.
- A film egy "Amerikai Prométheusz" című könyv alapján készült és maga Nolan is a Prométheusz mítosszal indít. Szerintem a hasonlat nem állja meg a helyét. Prométheusz ellopta a tüzet az istenektől és az embereknek adta, aminek segítségével az ember elindulhatott a fejlődés útján, lényegében a civilizációt adja ezzel a titán a teremtményeinek. Oppenheimer viszont az atombombával, a szentségtelen tűzzel nem adott mást, csak halált. Így ő nem Prométheusz, hanem sokkal inkább Prométheusz antitézise.
- Oppenheimer megbánta-e a bomba megalkotását: őszintén szólva, nem tudom. A film úgy ábrázolja, mint akit mélyen megrendít a dolog, ám az is tény, hogy a valóságban sosem kért bocsánatot. Ezzel együtt láttam vele egy '60-as években készült interjút, ahol nagyon lassan, és körültekintően próbál válaszolni elcsukló hangon és az a végső konklúziója, hogy a bomba ledobásával kapcsolatban "nincs kielégítő válasza". Úgy érzem, hogy a Trinity teszt pillanatában szükségszerűnek tartotta a dolgot, ám a történelem tükrében a lelke mélyén bánta azt, hogy megalkották azt a fegyvert.
- Néhány kritika aktuálpolitikai süketelése a film kapcsán: nem kevés helyen olvastam, hogy milyen megrendítő film az Oppenheimer és, hogy az orosz-ukrán háború fényében mennyire aktuális. Továbbra is tartom magam ahhoz, hogy mivel számtalan ország rendelkezik atomfegyverrel és ez a hatalom nem egyoldalú, így pontosan ez a visszatartó erő, hogy valaha is bevessék. Azt vallom, hogy bár soha ne született volna meg ez a fegyver. De ha megalkották, akkor ne csak egy hatalom rendelkezzen vele, mert így mindig lesz ellentétpár, aki elrettenti attól, hogy ehhez az istentelen eszközhöz nyúljon. Az oroszok, vagy Putyin felemlegetése kapcsán pedig csak annyit mondanék, hogy én nem tőle félnék, hanem egy pelenkába szaró, szellemekkel kezet fogó, össze-vissza beszélő demens kreténtől, aki elnökként a világ legnagyobb haderejének és atomhatalmának a főparancsnoka. Valamint halkan jegyzem meg, hogy bár több ezer atomtöltet létezik és nem kevés ország mondhatja magát atomhatalomnak, ezt a fegyvert mindmáig egyedül az Egyesült Államok vetette be, senki más.
Végezetül pedig még egy gondolat ahhoz, amikor Ábel idéz a JFK-ből. Azt a mondatot, mikor Donald Sutherland rejtélyes karaktere azt mondja, hogy "minden társadalom alapvető szervezőelve a háború". Nem értek egyet ezzel a gondolattal. Szerintem minden társadalom (és civilizáció) szervezőelve a túlélés és a fennmaradás. Ez határoz meg mindent és egy háború, egy hadsereg és minden létező fegyver is ennek van alárendelve. Itt hangzik el egy másik gondolat is a filmből, mégpedig az, hogy "az állam hatalmát a saját alattvalói felett a hadereje testesíti meg". Szerintem ma már ez sem igaz. Elértünk egy olyan korba, ahol az állam hatalmát a médiája és az általa irányított célzott propaganda testesíti meg. Ha képes vagy ezen eszközökkel terelni a néped, akkor a haderődre nincs is szükség velük szemben.
A film zseniális. Ami a díjjazást illeti, személy szerint én még megvárnám az új Scorsese-filmet is
Vártuk a hozzászólást, elolvastuk és "lájkoltuk". ;)
tetszik ez a hosszabb formátum! legyenek nyugodtan hosszú videók, szívesen hallgatunk titeket. 😊
Szerintem ez egy mestermunka volt, ez a film ez nagyon sokáig megfog maradni a köztudatban, viszont nagyon-nagyon tömény..és szerintem nem az átlag nézőnek való...kicsit a keresztapa jelenség jutott eszembe közben többször is...de számomra így tetszett.
Mindenképp érdemes megnézni...páratlan, és a színészek is brutálisak voltak benne, le a kalappal...ezt az egy hibát tudtam felhozni (biztos van akinek több lesz vele)
Nem robbantottak igazi atombombát, Nolan reagált is erre hogy nem is érti hogy gondolták az emberek. A robbanás igazi, nincs benne egy CGI shot nem, de nem atombomba volt :D
Azt hiszem ez a kedvenc filmzsánerem, a jelentős tudományos áttörések bemutatása történelmi szempontból. Ennek a tökéletes példája a Csernobil, ami elvileg egy sorozat, de szerintem tekinthető egy nagyon hosszú filmnek. Nekem az az érzésem, hogy innen jött az ihlet Nolannek is. Alapfeltétele ennek a típusú történelmi filmnek, hogy hiteles és objektív legyen, és mértéktartó legyen a rendező, ne legyen túl hosszú, ne vesszen el se a technikai, se a politikai, se a drámai részletekben, ezeknek egyensúlyban kell lenni, szerintem ez sikerült.
De közben észben kell tartanunk, hogy nem dokumentumfilm, szükségszerűen szubjektív, főleg az amerikaiak és Oppenheimer szemszögéből látjuk a dolgokat, amivel nincs is baj.
Viszont ennek a zsánernek elengedhetetlen feltétele, hogy érdekeljen a téma, és minimálisan tisztában legyünk a történelmi kontextussal, a jelentős történelmi személyekkel, ami általában magától értetődő, itt viszont egyáltalán nem.
Amiben nem értek veletek egyet, és biztos órákig lehetne róla vitázni:
Szerintem jó, hogy nincsenek egyértelműen kimondva egyértelmű erkölcsi ítéletek, minthogy nem is nagyon lehetnek. Akkor propagandafilm lenne. És ezt nem azért mondom, mert az USA vagy Roosevelt vagy Truman legnagyobb földi rajongója lennék.
-Egyrészt a tudományos fejlődés sosem állt még meg a biztonsági aggályok miatt, sok metaforikus "atombomba" van most is készülőben: biológiai fegyverek, vegyi fegyverek, géntechnológia, klónozás stb.
-Másrészt nem az a kérdés, hogy tökéletes béke van-e a Földön, hanem hogy több háború lenne-e, ha nem lenne atombomba. Szerintem igen, ami vitatható, de tény, hogy azóta nem merte használni senki.
-Harmadrészt az atombomba ledobásával kapcsolatban sem lehet egyértelműen ítélkezni, ha csak a fele igaz annak amit a japánok aljasságáról és elszántságáról tudunk, sajnos meg tudom érteni az amerikaiak álláspontját. A lángszóró, a taposóakna, a napalm, a szegényített urán vagy a foszfor lövedék se humánusabb, és sajnos minden háborúban elkerülhetetlenül halnak meg civilek.
Gyuri,a Föld nem fog elpusztulni,csak az élővilág.Aztán majd lesz újabb,nélkülünk..
Ahogy a tudomány szerint ez már minimum ötször meg is történt és mindig fejlettebb fajok jelentek meg utána.
Szerintem meg elmondja Opi,az ő érvet. ' Amíg nem látják nem hiszik el amíg nem hiszik el nem lesz változás. Ő abban volt, hogy atommal vége lesz a háborúk korának, ami annyiban lett igaz hogy lokális és nem globális haborúk lettek rengeteg proxival.
Mi is megnéztük moziban tegnap... nagyon nagy film! Jó volt titeket hallgatni, szinte minden gondolatotokkal azonosultam.
Számomra is az az egyik leginkább tetsző dolog, hogy nem eldönthető, megítélhető Oppenheimer személye, döntései, érzései. Nem arról van szó, hogy Amerika tisztára mossa őt, illetve önmagát mint államot. Maradnak kérdőjelek és felkiáltójelek. Végig izgalomban, feszültségben tartott, elröppent a hátom óra! Csak ajánlani tudom!
Megint az a furcsa helyzet áll elő, hogy úgy néztem meg a videót és úgy kommentelek, hogy az adott filmet még nem láttam, én csak 28-án tudom megtekinteni.
Ezzel együtt nagyon jó volt nézni ezt a beszélgetést és mivel rengeteg témát érintenek a srácok, így azokhoz ezúttal is hozzá tudok szólni a film megtekintése nélkül is.
Nolanék atombomát robbantottak a film kedvéért: dehogy robbantottak. A gondolat is teljesen abszurd, biztos vagyok benne, hogy ez csak valami szenzációhajhász cikk volt a film bemutatása előtt.
Színészi alakítások/Oscar-díj: egyrészt az utóbbi időben nem sok valódi értéke maradt ennek a díjnak, ami sokkal inkább a "diversity award" nevet kellene, hogy használja, másrészt pedig igazából azok után, hogy Brad Pitt oscart nyerhetett a Volt egyszer egy Hollywoodért, amiben végig kifejezéstelen arccal sétál/vezet autót/szerel tévéantennát/időnként pofán ver valakit... hát, azt mondom nyugodtan oda lehet adni azt a díjat bárkinek bármiért.
Nolan rendezői stílusa: nagy rajongója vagyok a filmjeinek és nagyon szeretem a filmkészítői stílusát is. A srácok szóba hozzák, hogy az ő alkotásai mennyire tömények és szeret "felfokozni" dolgokat, míg egy Denis Villeneuve ellenben mennyivel lassabb és "hagy időt elgondolkodni". Én meg inkább azt mondom, hogy Nolan a rendkívül hosszú játékidejű filmjeit tartalommal tölti meg, míg Villeneuve teljesen feleslegesen álművészieskedik sok esetben és szükségtelenül nyújt el úgy filmeket, hogy nincs bennük annyi. Ott van pl. a Szárnyas Fejvadász, ami 160 perc feletti játékidővel bír és ha kivennénk belőle a sok semmitértő bambulásokat és sétálásokat, le lehetne vágni 130 perce, a sztori pedig semmit nem sérülne. Vagy ott a Dűne, ami több mint két és fél óra, de rengeteg dolgot nem bont ki, nem magyaráz meg, ellenben hosszú percekig bámulhatjuk sok esetben, hogy emberek néznek bele a messzeségbe és csak néznek és néznek... Szóval én nem bánom, ha a film sűrű lesz és tömény, ráadásul ő ugye alapjáraton sem nézi hülyének a közönségét és elvárja, hogy a néző tudja, hogy ki kicsoda, meg mikor mit csinált.
A film témája, illetve a tudósok felelőssége: mivel még az adott művet nem láttam, így csak a srácok elmondásaira tudok hagyatkozni, de én annyit olvastam előzetesen az Oppenheimerről, hogy Nolan tudatosan próbált arra törekedni, hogy amennyire csak lehet, tárgyilagos legyen, a szubjektív nézőpont pedig valós tényeken alapuljon. Hogy ez mennyire sikerült, majd elválik, azonban nagyon remélem, hogy semmilyen módon nem mentegeti Oppenheimert, vagy akár a többi tudóst. Egyrészt a bomba szempontjából, hiszen pontosan tudták, hogy mit alkotnak és azt is tudniuk kellett, hogy ez a bomba be lesz vetve. Innentől kezdve pedig nincs miről beszélni. A másik, hogy bár Oppenheimer nem volt tagja a kommunista pártnak, de ezer szállal kötődött hozzájuk (mind a felesége, mind a szeretője tagja volt a kommunista pártnak, Oppenheimer pedig még pénzt is gyűjtött a párthoz köthető emberek számára). Remélem, hogy ez sem kerül elkummantásra, vagy nem fogják elbagatellizálni.
Végezetül pedig a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombomba: teljes mértékben osztom azt a véleményt, hogy erre nincs mentség. Választhattak volna katonai célpontot is, illetve az a szöveg, hogy ezzel hamarabb befejezték a háborút, meg mennyi életet mentettek meg, nettó mellébeszélés. Ez nem több, mint a tömeges népirtás utólagos önigazolása. Ráadásul hosszú távon az egyetlen, amit elértek vele, hogy annyira megijedt mindenki az amerikaiaktól, hogy előbb az oroszok, majd később még megannyi ország nagyon keményen ráfeküdt az atomfegyverkezésre. És hát ugye valahol ez is egy paradox helyzet, mert pont azért nem veti be senki és szent meggyőződésem szerint azért nem is lesz soha atomháború, mert mindenkinek van ilyenje. És, ha az egyik beveti, akkor beveti a másik is, ez pedig a végső visszatartó erő.
Nem szeretném tovább nyújtani, a filmről a véleményemet majd a megtekintése után fejtem ki (bár nem hiszem, hogy annyi idő elteltével bárki is el fogja olvasni). Remélem, hogy fel fog tudni nőni az elvárásaimhoz.
Én feltétlenül el fogom olvasni a mozi megtekintése utáni véleményt is! :)
Mivel a leírtakkal hellyel-közzel egyetértek, így csak a rendezők stílusára fogok reagálni. Viszont kíváncsian várom a filmről a véleményed. Biztos vissza fogok még ide térni, mert még én sem láttam az Oppenheimert :)
Nem hinném, hogy létezik olyan eldöntendő kérdés, hogy jobb rendező e Villeneuve mint Nolan. Vagy fordítva. Mindketten óriási koponyák, csak másképp közelítik meg a nézőket. Nolan azt mondja: ha elvégezted a leckéd, kapaszkodj meg a kólás poharadba, ragadd meg a szék karfáját, mert most bizony, lehajítalak a nyúl üregébe, és 220-szal fogunk tépni, míg meg nem leljük a végkifejletet.
Ezzel szemben Denis Villeneuve, mint egy kedves nagybácsi, leültet maga elé, és csak annyit mond: figyelj, most mesélni fogok, te pedig gondolkodni... És hát tény, olykor sok idő marad a filmjeiben a gondolkodásra, merengésre, de szerencsére marad belőle másnapra is. Legalábbis velem így volt eddig.
De ugyanezt elmondhatom Christopher Nolan filmjeiről is. Mindig hagy maga után töprengeni valót. Nem egy filmjével jártam úgy, hogy napokig járt az eszemben, vagy pár éjszakám is ráment, melyeket a barátaimmal átbeszéltem egy-egy filmje kapcsán.
Egyébként nem szeretem nagyon az általánosítást, pedig gyakran élek vele. Így most hozok pár ellenpéldát, amikor a két rendezőzseni másképp járt el. Ott van például a Memento. Egyáltalán nem tartom túl pörgős filmnek. Ha nagyon akarnám, ki lehetne vágni 5-10 percet, hogy ütemesebb legyen, de nem szívesen bántanám. A másik ellenpélda Az érkezés 2016-ból. Persze Nolan-i léptékkel elég lassan kezd a film, viszont amint képbe kerülnek a heptapodok, szinte jelenetről jelenetre figyelhető meg a gyorsulás. Az utolsó harmadban már annyira kapkod a kép, hogy még a ma ünnepelt rendezőzsenink is megirigyelhetné, a két idősíkon át zajló beszélgetéseket, melyeknek se vége, se hossza, és csupán egy teljesen más szettingben állhat össze a kép, hogy miről is beszéltek akkor, ami talán még meg sem történt.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy egy dolog a stílus, de még fontosabb az adott téma. Ha a téma megkívánja, akkor szerintem egészen jól tudnak alkalmazkodni ezek a rendezők, és ez így van jól. Bár több lenne belőlük, és kevesebb Uwe Boll, meg Joel Schumacher tanonc.
@@louislegrognard3558 Elkészültem vele. :-)
@@kalmix88 Én Nolan stílusát alapvetően is komplexebbnek és "agyalósabbnak" tartom az idősíkok kavarása miatt. Villeneuve-öt kiváló rendezőnek tartom, aki elképesztően erős atmoszférát tud teremteni, illetve kiválóan vezeti a színészeit is. De ezzel együtt is azt gondolom, hogy Nolan minden esetben, üresjáratok nélkül, tartalommal képes megtölteni a filmjei játékidejét, míg Villeneuve nem egyszer indokolatlanul lassítja azt, amit (bocsánat a kifejezésért) álművészieskedő megoldásnak tartok. Félreértés ne essék, itt nem arról van szó, hogy nem szeretem a lassú filmeket és a non-stop pörgésre vágyom, hanem arról, hogy ha valami lassú, akkor indokoltan legyen az és csak annyira, amennyire kell.
Szerintem Villeneuve két legjobb filmje a Sicario és az Érkezés. Mindkettő lassan építkező film, de nem is lépik túl a két órás játékidőt. Ellenben a Fogságban és a Szárnyas Fejvadász meglátásom szerint feleslegesen van húzva több mint két és fél órásra, különösen az utóbbi.
Nolannél viszont sosem éreztem indokolatlannak a monstre játékidőt, de ellenpéldának ott van a Dunkirk, ami tokkal-vonóval együtt 106 perc. Az ő léptékével mérve szinte már rövidfilm, de nem is húzta tovább a kelleténél, mert a koncepciójában és az elmesélni kívánt sztorijában nem volt több. A Mementó kapcsán pedig igazából szerintem nincs is mit kivágni. Az is egy lassú film, de annyira összetett az időben oda és vissza ugrálós történetvezetése miatt, hogy ha abból bármit kiszednénk, lehet összeomlana az egész.
Joel Schumachert pedig megvédeném, mert szerintem remek rendező volt, nagyon sok filmjét szeretem.
Tegnap láttuk a filmet a férjemmel. Azt tanácsolnám annak, aki még nem látta és nem történész vagy 2. Világháború- szakértő, hogy alaposan olvasson a film előtt utána a témának. Én ezt nem tettem meg, így a film 3/4-e követhetetlen volt számomra. Rengeteg név, időbeli ugrálás és a rendezőnek esze ágában nincs a mezei néző segítségére sietni abban, hogy valamit elmagyarázzon vagy szemléltessen. Egyetértek Gyurival, hiányzott a szörnyűségek ábrázolása a filmből. Ezzel még be lehetett volna vonni az álagembert,de így, hogy csak beszéltek róla, egyszerűen nem jött át a dolog. Sajnálom, nekem ez egy rossz élmény. 😔
Ezek után én nagyon kíváncsi lennék, hogy mi olyan törtenik a filmben, ami majd egy hónapig sokkban tartotta a tesztvetítések nézőit. Más hírt sem lehetett olvasni ennek kapcsán, csak hogy mennyien rosszul lettek, kivonultak a vetítésről, meghogy durvább, mint az elmúlt 10-15 év horrorfilm kínálata.
Sajnálom de amikor egy Oppenheimer című filmre szándékozik az ember beülni, akkor az alapoknak meg kéne lenniük (mert amiatt van az érdeklődés ugye) legalább a világháborúból meg az egész atombomba dologból. Az időbeli ugrálás ettől függetlenül kemény dolog egy filmben, de Nolan okos emberként kezeli a nézőit, szerintem hamar összeköthetők voltak a dolgok (legalábbis nagyjából). Ravasz volt mert a fekete fehér jelenetek nem a legkorábbiak voltak az idősíkon. Abban egyetértek hogy a szörnyűséget jobban és többetlehetett volna ábrázolni, meg nem ártott volna egy kis tanulság vagy több önkritika.
Szerettem hogy ez a video ilyen hosszú lett!! Tetszett!✌️✌️👍😊
Az atomrobbantást úgynevezett praktikus effektekkel oldották meg. Sok kis robbantásból (hagyományos robbanószerek!!!) hozták össze a látványt. Nem CGI segítségével. Számítógépet, csak ezen képsorok montázsolásához használtak! A rendező ahhoz ragaszkodott, hogy így, hagyományos trükkökkel érjék el a hatást, és nem számítógéppel! Nem ahhoz, hogy atomot robbantsanak!
Pontosan, így ahogy írod. Ez a két sügér honnan vette ezt a baromságot? Eddig hallgattam, vajon mennyi sületlenséget hordhattak össze a maradék 52 percben? :D
@@sissoko60szerintem jó dolgokat mondtak főleg a morális kérdésekben. Józan paraszti ésszel ha végiggondolják akkor tök mindegy hogy hívnak, nem kopogtathatsz be a pentagonba egy töltetért h majd felrobbantod egy film kedvéért. Azért itt én is felnéztem. Egyébként rendben volt a videó. Üdv
Végül is legnagyobb részét nem untam ennek a roppant hosszú filmnek, ezt a javára kell írnom. De nem olyan volt, mint amilyet vártam (afféle elgondolkodós, morfondírozós), hanem itt folyton pörögnek a párbeszédek, a zene a fejedbe mászik velük együtt, néha már kellemetlenül visszhangzik. Tényleg valami temérdek szöveget írtak ehhez a filmhez, szóval aki feliratosan nézné, lebeszélném, mert meg fogja unni közben az életét - a szinkron különben is kifejezetten jól sikerült. A zene hatásos, a hanghatások kegyetlenek - néhol már túl tolakodóak - de Nolantől ez persze nem idegen. A vágás, fényképezés príma, a színészi teljesítményekben és a castingban se találok kivetnivalót (Murphy kék szemei hipnotikusak; Damon jó katona, Robert Downey remek gennyláda, egyedül ezt a lángosképű Florence Pugh-t nem értem, hogy megint megpróbálják jócsajnak eladni - pl. Isabel May mennyivel szebb és jobb lett volna szerepre), de... de szerintem elég csapongó a történet, nem sikerült ezt az életet felfűzni szépen egy fonál mentén, és nem az időben ide-oda ugrálással van gondom, mert attól még jól követhető, de nagyon sokszor éreztem, hogy ebben a jelenetben több volt, több lehetett volna, lehetett volna lassabb, jelentőségteljesebb, viszont fél perc múlva már vége is szakadt, jött a következő, amikben megint 3-4-5-10 ember egymással folyó pergő párbeszédét kellett hallgatnom, anélkül, hogy bárhol is egy kis nyugalom, vagy igazi mélység költözött volna a vászonra. Komolyan mondom, ebbe a filmbe mintha ötezer jelenet lenne belezsúfolva, pedig a tizede elég lett volna, mert nem érzem, hogy a többi hiányzott volna a filmből, sőt, alapos gyomlálással egy hatásosabb történet, egy nagyobb élmény kerekedett volna ki belőle. Pl. a kísérleti robbantásra nem kellett volna 2 óra hosszát várni. Arra meg, hogy 1 teljes órát szántak az Oppenheimer "megbuktatására" összeollózott bizottság meghallgatására... arra szintén azt kell mondanom: a kevesebb több lett volna. Mint említettem, nem unatkoztam alatta, de az igazi drámaiság hiányzott nekem belőle, nem olyan film, amit pár évente elő fogok venni, mert annyira vágyok majd megnézni. Sőt, igazából nem hiszem, hogy még egyszer kíváncsi lennék rá - s ez az igazi kritikája az időtállóságának a szememben. :/
Ha már a popcornos zacskóba nem belemarkolsz, hanem belenézve keresed a nagyobb szemeket...na az már kritika
Kb teljesen egyetértek
@Pimp Thy Mind Sziasztok srácok, ha már felmerült a neve, készítenétek egyszer egy csevegős adást, hogy mit gondoltok a Fermi-paradoxonról s a feloldásnak szánt 30féle válaszról amit Stephen Webb könyvéből hallható Kiss László tolmácsolásában?
Igen, érdekel emgem is ez, megcsináljuk egyszer valaminek a keretei között
Motorosként kicsit fájt Ábel kezdeti beszólása, de mondjuk nem is krosszmotorral tolom, hanem egy naked bike-al 😂 Jó volt Titeket együtt látni, cuki pàr vagytok, nagyon szimpatikusak vagytok mindketten. Gyurinak csak annyit, terhes nem lehet, de csöcsöket simán növeszthet egy férfi is, ha elég kitartó :D
Én is ezt az egy dolgot hiányoltam, hogy nem mutatták meg a bomba pusztító erejét, de még ha ezt ki is hagyták a filmből, a legvégén lehett volna archív felvételeket bemutatni a kísérleti robbantásokról, mint a régi Godzilla elején.... Ezt nagyon hiányoltam, hogy nem volt egy képkocka erejéig sem szemléltetve, higy milyen pusztító fegyvert alkottak...
helló nagy tiszteletem! Srácok, őszinte leszek, megdöbbent,k hogy van van olyan ember aki valamilyen közép iskolát végzett, és nem tudja ki Vígner Jenő, Szilárd Leo, vagy a többiek. (az egyetemet végzettektől pedig elvárnám... nem mint fizikus, hanem mint történelmet tanult ember.) Ezen túl, jómagamnak nagyon tetszett a film, egyébként igen nem vitatéma, Szilárd beszélte rá Einsteint a bomba elkészítésének szükségességére, így íródott egy levél Rosevelt elnöknek aki három nap mérlegelés után indította el a Manhatten projektet. A bomba bevetéséről, a korabeli Japán nem adta meg magát. Napjaink szemén át, ezt megérteni elég nehéz, de készült egy kalkulus, ami azt becsülte fel, hogy ha az Államok hadserege megszállja a főszigeteket nagyjából 1 x 10 a hatodikon ember veszteség keletkezett volna. (a korábbi tapasztalatok alapján) így rosevelt halála után miután Truman megnézte ezt a becslést nem volt kérdés, hogy elsütik amijük van. Teller pedig egy sokkal hatalmasabb bombát készített később... szerintem remek film volt, bemutatta egy olyan ember életét, aki tündökölt, megbukott, majd megkapta a megtűrés érdemrendjét a Fermi díjjal. 3 évvel később pedig meg is halt.
Igen ez is egy érv de! Az amerikai oldalon "csak" katonák haltak volna meg, míg így a japán oldalon több tízezer civil halt meg 1945 augusztus 6-án és 9-én...
@@pedrone9945 japánban nem voltak civilek. ahogy amerikában sem. egy totális háborúban minden egyes ember egy mozgó fenyegetés a másik oldal számára. (akár milyen megdöbbentő is.) 800évvel ezelőtt egy nő, vagy egy gyermek nem jelentett veszélyt egy páncélos lovagra. 150 évvel ezelőtt egy nő veszélyes volt, mert el tudott sütni egy kovás puskát. 85 évvel ezelőtt minden veszélyes lett. mert egy gyermek is elbír egy aknát, és nem érti mit csinál. (akár milyen szörnyű, de az amerikai mesterlövész egyik jelenete épp ezt próbálja ábrázolni. ebből a nézőpontból, ez a film, ez a felfogás teljesen megérthető.
@@pedrone9945 Ezt komolyan gondolod, hogy ha az USA megtámadja a Japán szigeteket csak katonák haltak volna meg? A bomba önmagában egy szörnyű fegyver volt, de japán oldalon is jóval nagyobbak lettek volna a civil áldozatok, mert biztos, hogy senkit nem kímélve fanatikusan védekeztek volna.
Hello! Engem is gyakran megdöbbent, hogy vannak általánost elvégzett-, középiskolás, meg egyéb tanult - érettségizett, vagy akár több diplomás - emberek, akik még írni sem tudnak rendesen. Vagy ha tudnak is, túlságosan elfoglaltak ahhoz, hogy amit leírnak, az helyes legyen. Rendszeresen kisbetűvel kezdenek mondatokat, és írnak le helytelenül tulajdonneveket, amit aztán írásjelek nélkül fejeznek be. Természetesen nagy tömbökbe fogalmazva, gyakran idegen kifejezésekkel feldúsítva. Mert az úgy egyszerűbb és gyorsabb. Meg talán nincs is rá magyar megfelelő (ez a kedvencem)
Ilyen felszínes emberektől kár elvárni olyat, hogy egy-egy nevet megjegyezzenek, azok történelmi jelentőségével vagy cselekedeteivel együtt. Sokuknak az is túl bonyolult, hogy kiválogassuk mely versek melyik költőinkhez köthetőek. Igazából örülünk, hogy túl vagyunk ezen az egész tanulási marhaságon, és végre pénzt kereshetünk. Szerintem Nolan túl sokat vár el a közönségétől. Örüljön annak, hogy van véleményünk, és hogy a törzsi jellegünk, örökre az emberiség történelmén átívelő, mérvadó tengely marad.
Nagyjából ennyit kívántam hozzászólni. Köszönöm, hogy zavarhattam.
Videótok hatására utánaolvastam a Manhattan tervnek. Nagy kár, hogy gimiben nem nagyon tanultuk, mert irtó érdekes. Meg kell néznem a filmet mostmár :D
Sajnos a Manhattan terv egyik legfontosabb szereplojet kihagytak a filmbol, pedig epp iden emlekeztunk meg a szuletesenek a 120. evfordulojarol.
Én is megnéztem,bár nem sikerült a premier napján,de mondom,akkor egy vasárnap estét beáldozunk erre:)
A kezdeti előíitéleteim egy része be is jött.
Éreztem a film hosszát.Na nem az agyamban,hanem a fenekemen:) És,bár jól éreztem magam,de továbbra is úgy gondolom,ez a film itthon is működik.
Elképesztően látványos dolgok azért itt nem voltak,a zene meg iszonyúan túl lett tolva,néha szinte jump scare szinten robbant be a pillanatnyi csendet követően.
Az időben való ugrálás fura volt,néha alig bírtam képben lenni,hol is járunk.
Viszont,ezáltal nem lankadt a figyelmem.
Rengeteg volt a dialógus,a vitázás,de tetszett,bírom az ilyesmiket is.
A színészek rendben voltak,hozták,amit kellett.
Azért az számomra is hiányzott,hogy a nagy pusztításból semmit nem kapunk,csak beszélnek róla.
Nem vagyok 'halál fanatikus",de azért megkaphattuk volna ezt is.
Annak ellenére,hogy a film Oppenheimerről szólt.
U.i:tökre meglepődtem,mert ez a közeli mozi,ahol már többször voltam idén,pont e film kapcsán volt majdnem tele.
Pedig,ez aztán nem egy blockbuster:)
Alapból a Nolan filmek között milyen helyet foglal el számotokra? (én még várok egy hetet, mire szellősebbek lesznek a helyek a moziban) Szerintem még említésre méltó, hogy a film egy magyar színészt is kapott.
érett darab, talán összetettebb, mint a legtöbb eddigi. Nem szórakoztatóipari mű ez elsősorban.
Egy kicsinyített verzióját robbantották fel a bombának nem az eredeti méretet.
Putyin vigyorat, mikor a Dr Strangelovet nézi, Olivér Stonal, na az mindentelárul. Az egész emberiség kollektív felelős hogy ide jutottunk. Mert ilyen az emberi természet.
Sziasztok!
A dűne 2 újabb előzeteséről lesz reakció?
Neumann Jánost se tették be pedig ő is részt vett a Manhattan projektben. Őhozzá kötődik a kilótonna szó használata meg a berobbantás (implosion) ötlete is, szóval eléggé központi tudós volt.
Sziasztok!
Még nem néztem meg a videótokat csak az elejét, a filmet màr láttam este.
Zseniális lett, tömény és nehéz, rohadt jó. Az egyetlen ami nem tetszett, hogy Tellerrel kicsit mintha mostohán bántak volna és igyekesztek volna rossz színben feltüntetni. A Tenet egyébként nálam Nolan legjobb filmje és nekem a személyes top 10-be is simàn befér. Pattison őrülten menő benne mikor a végén tudja, hogy meg fog halni és rohadt nyugodtan megy és teszi amit hiszi, hogy tennie kell 😅. Ha megnèztem a videót írok még ✌️.
Ez egy trend Hollywoodban, Teller kőkemény antikommunista volt, együttműködött McCarthyval, ezt nem tudják megbocsátani. (McCarthy Hollywoodban is kutatott komcsik, szovjet ügynökök után, nem eredménytelenül, többek között Reagan is segített neki ebben). Az utolsó jelenet helyreteszi az egész Teller-kérdést szerintem. Oppenheimer és Teller ugyanolyanok voltak, ezért fogott vele kezet, nem azért, mert ennyire magas erkölcsi szinten állt: mindannyian pontosan tudták, hogy mit hoznak létre, és ez elpusztítja a világot, a többi csak póz. Oppenheimer magáért küzdött, de - mivel ő is ugyanolyan bűnös - nem csinált belőle "erkölcsi" kérdést, hogy elutasítsa Teller kézfogását.
próbálom bedolgozni az elmúlt napok kommentjeit. A 12. kommentelőig birtam, aki leirja, hogy nem atomot robbantottak a filmben:) Fatális hiba volt, igen, rettenetesen sajnálom, nem tudom, hogy most mit csináljunk.. Azért nagyon jó volt olvasni azokat is, akik reagáltak a kérdésekre, felvetésekre. Na, olvasom tovább:)
A hűborús bűncselekmény kérdéséhez:
Ugyanolyan háborús bűncselekmény, mint Drezda, Hamburg vagy épp Budapest terrorbombázása brit részről vagy épp amit az ex jugó katonák követtek el, vagy amit a napalmmal és az agent orange-(d?)zsal játszottak el Vietnámban, vagy épp amit a szovjetek csináltak a gőzhengerrel, stb, stb, stb...
Szerintem nem az a kérdés, hogy a felsoroltak háborús bűntettek-e, hanem sokkal inkább az, hogy ki a bűnös?
Ki számít elkövetőnek ezekben az esetekben? Aki kiadta a parancsot vagy aki megnyomta a gombokat? A parancskövetés meddig számít kötelességnek, és mikor van az a pont, hogy túl erkölcstelen egy parancs, amit emberként kötelességem lenne megtagadni. Még akkor is, ha az adott helyzetben az életembe kerül?
Ezek mindenképp nagyon nehéz kérdések maradnak, s csak hosszas viták, és tárgyalások útján derülhet fény az igazságra.
@@kalmix88
Ebben teljesen igazad van.
Azt is kevesen tudják, hogy Nürnberg kapcsán szó volt a derék AEŰ és Brit vezetők, tisztek egy részéről is, de az mind kimaradt, így maradt a kirakatper.
Engem a sharknado nyűgözött le a tornádóival… csak a film kedvéért.. komoly volt….
A filmet a Manhattan project utáni Oppie beszédénél kellett volna befejezni (a lábdübörgős), iszonyatosan jó csúcspontja volt, de aztán ami jött utána, az egész bürokrácia fejezet ezzel a Nolan-féle idősík ugrálásokkal szerintem nagyon gáz volt, s fölöslegesen elnyújtott. A horror, belső világ megmutatása fantasztikusan jól sikerült, ott le a kalappal a készítők előtt. Mindenesetre a Tenet még mindig a leggyengébb filmje, hogy valaki ennyire benne legyen a maga seggében mindig érdekes látvány, s ennek tükrében az Oppenheimer azért jobban sikerült, de lehetett volna jobb is.
Teljesen egyetértek mindenben veletek, de Prométheusz tüze az jelenheti a gyertya lángját, és az atombombát is, így ebből a nézetből az a fontosabb kérdés: Ha oda is adom a tüzet, de azt mikor adhatom? Mondhatnák, mikor az emberiség eléggé érett lesz hozzá! De az mikor van? Mert úgy néz ki, hogy mi emberek a mai napig a tűzzel játszunk!
De komolyra fordítva szót, mikor lesz korunk legpusztítóbb jelenségéről videótok? A Barbie-ról.
Hát akkor nincs mese, menne kell moziba! Köszi srácok! :)
Sziasztok Ábel és Gyuri nagyon jó volt az adás . Nekem tetszett a film Cillian Murphy egy zseniális színész . Annyi nem tetszett a filmben hogy több moralizálás kellet volna több vitatkozás és az atombomba hatásaiból többet szeretem volna látni vagyis lehetett volna durvább is a film de ez sajnos nem lehetséges mert akkor nem nézhetné meg szinte bárki . Aztán ott van még az is hogy én a Warhammer 40.000 univerzumán nőtem fel és ott úgy működik a dolog hogy az emberiség a egyik legerősebb faja és milliónyi bolygórendszeren uralkodik ez az Impérium ahol a végtelen háborúkban a másfajúak ellen óránként szó szerint több milliárd katona hal meg az Astra Militarum a végtelen hadjáratokban hogy az Impériumot összetartsák és ha egy random emberi bolyón feltűnik egy darab Orc vagy egy Génorzó kolónia akkor az Impérium előszőr megpróbálja visszafoglalni ha ez nem megy akkor már csak az Exterminatus segíthet ami lényegében a teljes bolygó felszínén mindent hamuvá égett szóval én ilyen nagyon elrettentő eseményeket akarok látni .
Nagyon jó az a beszélgetés, amit a filmen túl még összehoztok. Én felmentem a tudósokat, mivel mire a Manhattan-tervben elkezdik a munkát, addigra más tudóscsoport is dolgozik azon, hogy az atomenergiát hogyan lehetne fegyverként használni, tehát ennek a lehetősége az akkorra közismert tudós körökben. Ha senki semmiről nem tudott volna, és ott találják ki ezt az egészet, akkor merül fel az a lehetőség, hogy el kellett volna titkolni. Amúgy a klasszikusan elképzelt atomháború, tehát hogy az egyik ráenged a másikra 1000 atomfejet, a másik viszonozza, és kész vége a világnak, az csak fantázia. Valaki így képzelte el, és így vált közismertté. Ilyet soha nem fognak meglépni. Mert egy totális háborús vereség is sokkal kezelhetőbb, mint egy totális atomháború utáni helyzet. Nincs pariban a kettő. Háborús vereségekről szól a történelem. Országok háborúkat vesztettek el, utána viselték a következményeit, és aztán feltámadtak. Egy totális atomháború után nincs vagy elképesztően nehéz a feltámadás. Tehát ha mérlegre teszik, hogy mi a következménye a háborús vereségnek, és mi a következménye az atomháborúnak, akkor nincs az a gép, ami azt dobná ki, hogy jobban megéri a kölcsönös teljes pusztulás, mint mondjuk egy feltétel nélküli kapituláció. Tehát komolyan vehető atomhatalmak erre a következtetésre eljutottak. A veszély a fanatikus részlegben van. Az teljesen benne van, hogy idővel egy nem racionális gondolkodású figura kezébe atomfegyver kerül, és felrobbantja mondjuk egy nagy európai atomerőműnél. És akkor a kontinens ugrott. És szerintem ez is lesz. Csak idő kérdése. Remélem nem érem meg. :)
Történelem kedvelőként nálam toronymagasan az év legjobban várt filmje. A Manhattan tervtől kezdve a USS Indianapolis tragédiáján át Hiroshimáig és Nagaszaki-ig mindigis különösen érdekelt a történelem eme szelete.Jó végre valami értelmes filmet nézni a sok szemét között. És bár még nem láttam,de biztos voltam benne,hogy az,aki nincs tisztában a nevekkel,a sztorival,az borzasztóan fogja unni ezt a filmet. Ha valaki nem tudta összerakni az egészet,annak ajánlani tudom az 1989-es, a Nap címü,szintén 3 órás filmet,ott minden közérthetően van bemutatva.
Köszi, erre szükségem lesz!
Ezt otthagytam a felénél...
Ajánlásodra néztem meg és tényleg nagyon jó. thx
Fizikusként hadd válaszoljak néhány kérdésetekre! Több tudományos áttörésről is azt lehet mondani, hogy 'az már lógott a levegőben', ahogy mondtátok is, ha nem az egyik jön rá, rájön a másik. Ilyenkor szerintem kevés értelme van egyéni felelősségről vagy akár csoport felelősségről beszélni; annyi személy lett volna képes Oppenheimer helyett megcsinálni a bombát, akár német, akár orosz, akár amerikai, hogy az már csak a véletlen műve, hogy ezt a filmet nem Heisenbergnek hívják. Briteknek, szovjeteknek, franciáknak nem kellett sok év lemásolni az egészet, mert a technológiai és akadémiai háttér adott volt hozzá. Az is egy teljesen érthető attitűd, hogy ha már bele kezdünk, akkor végig is kell csinálnunk. Három éve ekörül forog minden gondolat, hogyan lehet befejezni a munkát, nem abba hagyni. Ha az országunkat megtámadták, és a fegyverrel, amit építettem, véget lehet vetni gyorsan a háborúnak, annak örülni fogok, ez emberi. Amellett, hogy a japán civilek egyértelműen áldozatok, és mind azok, akik ledobták az atombombát, mind azok, akik erre parancsot adtak, háborús bűnösök, nem tudom erkölcsileg a japán civileket sem teljesen felmenteni, ahogy az orosz civileket sem az ukrán háborúban, mert sokan közülük támogatták, ahogy ma is támogatják a háborút. Hány olyanról hallunk, akik szerint jogos az orosz katonáknak ukrán civileket kínozni és erőszakolni, mert az ukrán nép felszabadításáért teszik mindezt? Biztosan a japán közvéleményben is voltak hasonló elterjedt vélemények, és kempeitai ide vagy oda, eszükben sem volt tenni bármit is a japán hadigépezet ellen. Ha nincsen háborús helyzet és úgy jönnek rá a hasadás titkára, akkor szerintem ebből atomerőművet építeni erkölcsi és tudományos kötelesség, bombát építeni bűn. Viszont a kutatás elkerülhetetlenül mégis magával hozza a bomba lehetőségét, ha előbb lenne erőmű, mint bomba, akkor is az első háborúban az összes erőművel rendelkező ország gyártott volna magának bombát, mert csak a termodinamikai kérdéseket kell megoldani. Valahol még jobb is, hogy előbb volt bomba és utána erőmű, mert ha nem, akkor most az összes olyan ország, aminek van atomerőműve, rendelkezne atom arzenállal is.
Barbie vs.Oppenheimer ------> Choose your destiny! !!!MORTAL KOMBAAAT!!!!🤣🤣🤣
Néztük a filmet anyámmal és azt beszéltük,hogy ijesztő,hogy pár okos embert alkot egy csapatot a kormányok kedvéért és a kezükben van a világ sorsa
Én nem szeretem túlságosan Nolent (már) kövezzetek meg de mindig az az érzésem nála hogy a filmjeit egy másik dimenzióba helyezi pontosan oda ahol nekem tudnom kell mi az a:
Tudattalan/tudatalatti,
Féreglyuk,
Időparadoxon, inverz hatás, relativ idő, random tudósok életrajzát ismernem kell, atommag hasítás alapjait, kvantumfizika, elméleti fizikát, relativitas elméletet, és ezen felül még legyek kreatív is mert egy két filmje végét mindig "nyitva hagyja.
Túl sokat markol mindig, túl sokat akar tudni, túl túl túl.
Én nem szeretem ezt a túl nagy okoskodást és belemagyarázni hogy "mer ezt érteni kell".
Ezt a véleményt nagyon át tudom érezni. Noha szeretem Nolan munkásságát, látom a hibáit. Sok az előfeltétel.
És például a női karakterekkel sem tud bánni. Kíváncsian várom, mit kezdett Miss Pugh jelenlétével.
Amúgy érdekes lenne tőle egy olyan film, mely női főszereplőt kapna. Egy nőies nőt, mert manapság ezt is kell hangsúlyozni. Sokat nem változna a helyzet nyilván, ha egy maszkulin férfias nőt kellene ábrázolnia, mint pl. a Terminátor: Sötét végzet összes nője.
@@kalmix88 Teljesen jók voltak most a női karakterek benne, én ebben nem látok hibát.
Úristen most gondoltam rátok nagyon vártalak benneteket. Tegnap néztem én is. Mi is háromnegyed 9 ültünk be és 23 óra 45 jöttünk ki. Na akkor nézem a videót. A film valamilyen szinten nekem öncélú kicsit ezt éreztem és arról nem szól amiről kéne betekintést nyerni, hogy a Japánok ill a világ, hogyan reagált erre!!!! Ez a a bomba erő demonstráció volt az Usa részéről nem több. Ha Hitler és nácik elbuktak akkor a Japánok nem buktak el a bomba nélkül??!!! Ugyan!!! Mocskos hatalom fitogtatás volt a világ fele!!!!!! Oppenheimer maradandót akart alkotni be alarta írni magát a történelembe csak utána jött rá ez negatív midőn sikerült és nem csak neki hanem összes tudósnak akik dolgoztak rajta igen a magyaroknak is!!!!! A filmben van magyar szereplő is gratulálok neki Haumman Máté. Ill Neumann Jánosnak is volt szerepe ebben. Ő rá nem tér már ki a film. S semmi olyanra ami valójában fontos lenne az emberség szempontjából ezer is öncélú nekem. Zene nagyon ott van de a sok .negatív hang effekt az emberek orbibálás már már bántó a nézőkre ami ráadásul nagyon hangos is és engem idegesített borzalmasan. Robert Downey Jr legnagyobb alakítás szerintem oscar gyanús. Maga a film is bár nem mint film hanem a zene ,vágás mellék szerep, fő szerep. Én biztos megnézem még majd a filmet otthon de moziban nem bírnak 3 órát többet főleg 2.5 óra is elég lett volna. Komoly téma komoly film de lehet volna komolyabb.
ezek után már alig várom az Are You There God? It's Me, Margaret kibeszélőt 😀
😂😂 azt én is
Azt magyarázzátok el nekem, hogy mikor kiderül hogy miről beszélgetett Einstein és Oppenheimer az elején a tónál még az események előtt, hogy lehet hogy már akkor arról beszél Oppenheimer hogy mégis létrehozott egy megállíthatatlan láncreakciót ami tűzbe borítja az eget? Hiszen a tavas beszélgetésnél még jóformán el se indult a projekt és nem is tudtak Teller félelméről miszerint a reakció önfentartó lehet.
Strauss visszaemlékezése az az elején, amikor megismerte Oppenheimert. Ott megemlíti, hogy 1947-ben történt az esemény.
@@frd8541 áhhh köszönöm!
az a háború után volt már.
@@krisztianracz6563 Az elején a kongresszusi meghallgatás előtt Strauss, aki az atomenergia-ügynökséget vezette a háború után, visszaemlékezett arra, hogy mikor ismerte meg Oppenheimert. Azt válaszolta, hogy akkor, amikor felajánlotta neki az ügynökség főtanácsadói állását 1947-ben. Azt a jelenetet láthattuk a film elején (fekete-fehérben), és ekkor került sor Oppenheimernek az ominózus, Einsteinnel történő párbeszédére a tónál, amelyre az egész filmen keresztül vissza-visszatér Strauss. Ekkor már a Manhattan-terv két éve véget ért. A Teller-féle számításról való eszmecserére utalnak is itt, amely 1942-ben vagy 1943-ban történt egy erdei séta során Oppenheimer és Einstein között. A tavas beszélgetés tehát 1947-ben történt, a Teller-számításról történő erdei kis eszmecsere pedig 1942/1943 folyamán valamikor, tehát bőven utalhattak rá.
Én ma este nézem, eredeti szinkronnal. Nem bírok várni!!
Nem robbantottak igazi atombombát 😂
Pontosan,csak reprodukálták:)
Érdekes és megosztó téma ez. Szerintem soha nem szabadott volna megalkotni az atombombát, főleg nem ledobni.
A japánokat viszont azóta nem tudom sajnálni, mióta olvastam a Nankingi mészárlásról...
A videó klassz lett, így már még jobban várom, hogy lássam a filmet 🙂
Atombombát nem, de egy jókora bombát robbantottak fel.
Nolan a korábbi atombombás felvételét használta fel az utolsó batman filmjéből 😊
A Szilárd Leót játszó színész, az egy magyar színész Haumann Máté.
Ment az oscar Cilian Murphy részére
A little boy után sem kapitulált Japán.
Várjatok, előtte bekészítem hozzá a hideg sört :)
Soha nem fognak bocsánatot kérni Japán miatt.
Sokat elmélkedtetek Oppenheimer és a tudósok morális döntéseiről. Nem lehet, hogy mindössze arról van szó, hogy az ember nem volt teljesen egészséges mentálisan? Így az efféle morális kérdések irrelevánsak az ő nézőpontjából, hiszen csak a célt látta, nem a következményt
Ha ők nem csinálják meg, akkor megcsinálja más. Lehet pár évvel később, de megcsinálja valaki. Mi lett volna ha az oroszok dobják le? Vagy ha nem az oroszok, akkor más. Elkerülhetetlen volt, hogy elkészüljön. Arról érdemes vitázni, hogy mi lett volna ha nem dobják le.
Pontosan. Illetve az is kérdéses hogy mi lett volna ha a Szovjetek nem szerzik meg a terveket és az USA-nak lett volna akkora ereje, hogy megbuktassa sztálint meg az egész komcsi garniturát.
Ez nagyon jó volt,pedig még nem is láttam a filmet..de jó lenne titeket többször hallani beszélgetni dolgokról...
😂😂😂 ÉN SZERETEM A BOMBÁT !!! 🍺🍺🍺😁
Természetesen nem a japánoknak szólt az üzenet, elsősorban. A megfejtést rátok bízom.
azt a két bombát a várostól 50-60km-re kellett volna ledobni az ózeánba úgy,hogy előtte szólnak a japánoknak,hogy nézzenek arrafelé,hogy lássák,mire számíthatnak.szerintem a háborúnak ugyan úgy vége lett volna azonnal,csak nem hal meg két városra való ember.a lehetséges cunami miatt magasabban kellett volna robbantani,és annyi
Elképesztően jó film. Azért külön gratula jár Nolannak, hogy például Teller Ede vallomását Oppenheimerrel szemben szinte szó szerint emelte be a filmbe, és történelmileg sincsen csúsztatás a filmben.
Szerintem ez egy olyan morális dilemma, amire nem lehet egyértelmű választ adni. Ezért is jó, hogy a film sem foglal állást 100%-ig. Úgy gondolom, hogy a japánok valóban képesek lettek volna az utolsó emberig küzdeni. Elég csak belegondolni, hogy milyen elkeseredett és véres küzdelmek voltak már Iwo Jimánál is. Plusz azért mindent elmond róluk, hogy csak 6 nappal Nagaszaki bombázása után kapituláltak végleg, ha jól tudom.
Ettől függetlenül kegyetlenség kioltani tízezrek életét, erre nincs mentség. Érdemes összevetni Oppenheimer esetét Turing történetével. Előbbi ünnepelt tudós volt, amíg nem vették elő a kommunista kapcsolatai miatt. Utóbbi az Enigma feltörésével szintén hozzájárult a háború lerövidítéséhez, ráadásul civil tömegek halála nélkül. Mégis elismerés helyett megaláztatásban volt része a homoszexualitása miatt, és csak jóval a halála után rehabilitálták.
Én is hasonlóan éreztem a film után. Elmaradt a katarzis. Persze a színészek, a zene és a művészi szimbolizmus profi volt. Hangosan ecsetelte a film, hogy a bomba mire képes, de nem láttuk az eredményét. Még akkor sem, amikor magukat a tudósokat is szembesítették a felvételekkel. Pedig a világ rászorulna a sokkra, mert tudni mindenki tudja mi az az atombomba, de hogy effektíve milyen is az, ha használják, arról már kevesen néznek felvételeket.
Az utolsó jelenettel nekem volt katarzis, csak nem egyből. Akkor került minden helyre: a feleség vádja, hogy "miért nem küzd", a Tellerrel való kétszeres kézfogás, minden. Mert hiába minden, azzal, hogy elkészítették a bombát, igazából már minden mindegy, az emberiségnek vége. Lehet nem most, de előbb-utóbb el fogja pusztítani magát ezzel a technológiával, és ezt a tudósok hozták össze, az ő bűnük, nincs miről beszélni, nincsenek erkölcsi győztesek. Oppenheimer tudatában volt, hogy igazán, a mélyben nem érdemel semmilyen felmentést. A feleség még eljátssza a szerepet, ő már csak kezet fog és mosolyog.
Talán majd a rendezői változatban... én amúgy sem gondolom, hogy a ma ismert mozikba bele illene, egy ilyen nehéz tematikájú film.
8:04 ...Oppi bácsi nem volt komcsi. Amikor udvarolt az asszonyokájának akkor szerelemből döntött ugy hogy belép és együtt járnak oda bulizni... Ennyi volt az egész. A többi meg csak duma volt amiket Teller és Strauss terjesztett róla bosszúból azért mert gátolta a H- bomba világrahozatallát.
Oppenheimer nem lépett be a pártba. Teller nem terjesztett róla semmit, Oppenheimer tényleg komcsi volt :D amúgy a H-bomba gátlása tényleg képmutatás volt O. részéről az utolsó jelenet fényében pláne.
@frd8541 Szeva. Párt tag volt. 😏😏😏De amint mondtam az ifjú éveiben bolondságból lépett be. Amikor benött a feje lágya már csak távolról szimpatizált az ügyel és miután professzor lett teljesen megszakadt a kapcsolata a szervezetel . Úgyszintén az aszonykája is aki ráadásul orosz volt...Az efbiáj tudot a multjáról de félre nézték mert a Princeton őt ajánlotta fő tudósnak és Grooves tábornok pedig lenyelte a békát mert tudták hogy ha azt akarják hogy " idöben" elkészüljenek Oppi bácsi kell hogy legyen a labor főnök. Ami pedig Teller meg Strauss ármánykodásait illeti azok szándékuk ellenére túl jól sültek el . Ugyanis akkoriban pattant ki a Klaus Fuchs felé kém paranoia, a Rosenbergék ügye és persze a Mc Carthy szenátor felé keresztes háború a komcsik ellen. Eredetileg Teller és Strauss sem gondolta hogy odáig fajúlnak a dolgok hogy kirugják de a verkli belindult és ha ők ketten maradni akartak akkor Oppi bácsinak mennie kellet mert útba volt. Szerencséje volt hogy megúszta börtön nélkül ugyanis Fuchs a vallomásaiban csak Teller Edét és Ullman Jánost emlegette amikor arról fagaták az angolok hogy miket mondot el a komcsiknak a H- bombáról amikor Los Alamos ban volt. ...Azt pedig az amerikaiak már biztosan tudták Oppi bácsi tárgyalásán hogy az eredeti Teller / Ullman terv egy döglött vágány volt ami soha nem működött volna...Tehát nekik az jó volt mert a ruszkikat téves útra terelte. Szerintük. Akkoriban a ruszkik már előnyben voltak a H - bomba tekintetében mivel Kurcsatov akadémikus jóvá hagyta a Szakharov felé tervet ami kipukasztotta a monopóliumot ....
Nagaszakira azért dobták, mert az egy másfajta volt, és meg akarták nézni. Morbidul hangzik, de ez is egy oka volt, hogy azt is ledobták, ha már annyit ráköltöttek, nyilvánvaló döntés volt, még ha utólag tényleg érthetetlen.
De itt pont a hatást akarták tesztelni, élesben. Ilyen az ember, ha már megcsinálták, le kellett dobni, és nem egy lakatlan területre.
Áldjuk az eget, hogy azóta nem történt ilyen.
Ez a film stílusra olyan, mint a Kódjátszma?
nem mondanám, jobb is, más is, összetettebb, jóval grandiózusabb és érzelmesebb. Annyiban hasonlit, hogy életrajzi
Breaking Bad fanként a legnehezebb a filmben az volt hogy ne kezdjek el ordibalni amikor kimondjak a Heisenberg nevet
Szevasztok, srácok!
Hittétek volna, hogy lesz valaha olyan Nolan-film, amelyiknek a feléről kijövök?
Ez volt az első!
...
Tényleg nem volt jó. Csalódás.
van egy Atomic Tests Channel y2-on aki erre is kitudja, ja hoppá :)
Ezért nézem ezt a csatornát , ezért követem...mertek beszélni,beszélgetni , köszi 😉👍🍻
Semmilyen atombombát nem robbantottak fel, nem értem hogy terjedt ezt el :D
Nagyon gyenge a Nolan film szerintem.
Az 1989-es The Day (A Nap) film sokkal jobb! Nézzétek meg! Matt Damon a tábornokot se tudta jól alakítani, a régi filmben sokkal jobb a színész.
Az új filmben elmismásolták' a japán bevetést! Rádióból tudjuk meg (persze, Oppenheimer szemszögéből), de akkor is ez így nevetséges! Védik az Amerikai érdekeket?
Ráadásul Teller Edével se volt ilyen jóban Oppi!
Szóval nekem csalódás volt a film, pedig nagyon vártam a jó kritika miatt is!
Köszi a tippet, megnéztem, tényleg klasszisokkal jobb a régi
nem szerettem volna hallani a tönpuszfegy szót
Az tömpusz és nem tönpusz :D
@@PimpThyMind 2-0:D
Nos, még nem láttam a filmet, úgyhogy nem is akarnám látatlanba lehúzni vagy ilyesmi, de pont az ilyen híresztelések miatt, mint a valódi atombomba este (ami egyértelműen nem igaz) tartok ott, hogy lassan nem is érdekel ez a film.
Annyira kontraproduktív már számomra ez a marketing gépezet, amit Nolan filmjei kapcsán művelnek az újságíróink, hogy az már elképesztő.
Egyszerűen nem hiszem el, hogy pont most, mikor már azért közel egy évszázada, elég magabiztosan gyártjuk a hangosfilmeket, valaki újra feltalálja a filmgyártást, épp egy életrajzi film kapcsan, Hollywoodban? Na ne...
A tököm kivan, hogy napi szinten olyan hírekkel találom szembe magam, minthogy "Cillian Murphy annyit fogyott a szerep kedvéért, hogy aggódnak a barátai." Vagy hogy "...annyi műcigit elszívott a forgatasok során, hogy már szinte teljesen rászokott."
Ami amúgy rekord sebességgel, "57 nap alatt zajlott le..." Hagyjatok már!
Ne csináljunk úgy, mintha nem lett volna kerek 20 éve egy Gépészünk, ahol azért igencsak volt rekordfogyás. Vagy alig tíz éve egy Wall street farkasa, ahol konkrétan nincs cigimentes jelenet.
Szóval ja, elegem van már az Oppenheimerből, de ennyi nem elég. Ma azt látom, hogy még Robert Downey Jr. sem látott ekkora teljesítményt, élete során, mint amit Murphy lenyom az Oppenheimerben. Na ne mond! Ez mégis miféle referencia?
Annak az embernek az egész ezredforduló kiesett, mert annyira elitta az agyát. Szó szerint, bokrokból kellett összeszedni a fickót az ügynökének, hogy benyomhassa valami filmbe, már ha talpra tudta állítani. 2008-ig élete nem volt, nem hogy jelenléte Hollywoodban. Most meg szakmai mérföldkő?
Dehát mindez csak a jéghegy csúcsa! Olyan túlkapó cikkekkel találkozok a mai napig, hogy a hajamat is leteszem. Példaul: "Cillian Muprhy 30.000 szót tanult meg hollandul..."
WTF? Nincs is ennyi holland szó! Aki már járt Európában az tudhatja, hogy a holland szavak 2/3-a francia vagy német. Miért nem azt tanult? Hihetetlen...
Na jó, még egy utolsó, aztán befejezem a hisztit. Ez is egészen friss hír, és szerintem talán az egyik legfontosabb és legarcpirítóbb is, a kereszt-reklám kampány miatt. Ugyanis kiderült végre, hogy Cillian Murphy szívesen elvállalná Ken szerepét, a Barbie folytatásaban.
Hu, bakker! Egy világ könnyebbűlt most meg, hogy nem maradunk Ken nélkül, ha esetleg Ryan Gosling nem érne rá. Feltéve egyáltalán, ha lesz folytatás!
Értitek ezt?
Konkrétan Nolan-ék megirigyelték a Barbie film hatalmas sikerét, és gondolták ezzel a kis elejtett vallomással meglovagolják azt a hype-ot is. Ez kész...
A pofám leszakad!
TrinityBEN??? Trinity a kísérlet elnevezése!!!
Elhiszem,hogy jó film,de: director Christopher Nolan has personally debunked a wild speculation that he detonated a real atomic bomb on the film set.
Lehet,hogy utcàkat zàrhatnak le ès olyan helyeken forgathatbak,ahova turista nem mehet, de atombombàt csak militarista okból robbanthatnak tesztkènt is. Fôleg a sugàrzàs miatt,rengeteg szinèsz halt meg ràkban csak azèrt,mert olyan helyen forgattak règebben,ahol elôtte tesztrobbantàsok voltak.Biztos vagyok benne,hogy NINCS olyan atombomba robbanàs,aminek ne lenne negatív utóhatàsa.A víz alattit is beleèrtve.
Azt gondolom a 2 atombomba nem a japànoknak szòlt hogy "àlljatok le", hanem az oroszoknak szòlt hogy "làtjàtok, simàn ràdobjuk akàr vàrosokra is"
Hú akkor holnap mozizom. Gyuri, mondj valamit, belenéztél a zombis soriba?
A trinity a teszt bomba neve volt. Nem ahol robbant
kicsit pontosítva kb 6-7 ezer atombombája van oroszországnak és kb 5000 amerikának plusz még 500 a világ többi országának
OFF: A múlt héten láttam két igazán jó, egymáshoz némiképp hasonló "bosszúfilmet", és nem találtam róluk videót tőletek, ezért a figyelmetekbe ajánlom őket. Az egyik a *Senki* (Nobody, 2021), Bob Odenkirk főszereplésével, a másik *A védelmező* (The Equalizer, 2014), Denzel Washington és Marton Csokas főszereplésével. Mindkettőben az egyik amerikai nagyvárosban működő orosz maffia húzza ki a gyufát egy haragos amerikai állampolgárnál, aki aztán nem fogja vissza magát. Az első filmről (8,0) nehéz lesz spoilermentesen beszélnetek, mert a története csavaros, a poénja is szellemes, a második (7,0) kissé kiismerhetőbb. Az elsőt én érdekesebbnek éreztem, és azért jutottatok eszembe róla, mert úgyszólván tarantinói hentelésben lubickol, amiről ti már nyilatkoztatok jóindulatúan. A második film sem kevésbé erőszakos, de kicsit más stílusú, és két alak áll szemben egymással. Mindkettőt érdemes műsorra tűznetek, nem fogtok unatkozni. Üdv.
Szia. Mindkettőről van kibeszélőnk :D
@@PimpThyMind Hát, én megpróbáltam rájuk keresni, de nem sikerült. Majd másképp próbálkozom. De nagyon örülök, hogy már láttátok őket, kíváncsi is vagyok, miket mondtatok róla. Megyek kutatni, üdv.
@@gregor_man th-cam.com/video/iDHUErPG9G8/w-d-xo.html
@@PimpThyMind Köszönöm szépen!
Szerintem szándékosan nem mutatták közvetlenül a japán áldozatokat, érzékeltetve, hogy ők csak számok az amerikaiak számára, hiszen a film teljesen egészéből amerikai szemszögből készült.
Felesleges Volt Belekeverned Jézust Hülyeség Volt... Ez Jóval Utána Történt ... Semmi Jelentősége Egy Keresztrefeszített Átlagembernek Ehhez... Semmire nincs Ráhatással... kikéne Hagy Végre Mindenből... Semmihez Semmi Köze...
Mindent elmond hogy majd egy órat tudtatok beszélni róla! Barbie arnyèkàban!😅😏😉
Nem tudom miben mérvadó egy több mint 50 perces "kibeszélő," mely nagy része nem is a filmről, hanem a történelem akkori eseményeiről, illetve az emberségről szól. Ráadásul egy olyan filmmel összevetve, melyhez még nem készült el a PTM-es kibeszélő?
Van egy ilyen újabb törzsi tengelyünk: Barbie vs. Oppenheimer? Nem is tudtam :/
Indokolatlan a hype a film körül. Sokkal nagyobb filmeket tett le eddig Nolan. Életrajzi filmnek nehezen mondható. Ráadásul ez a 3 idősíkon való ugrálás sem kellett volna. Persze így is nagyszerű film, de nem 10/10 meg ilyen baromságok...
A filmet megéri moziban nézni, de főleg csak a hanghatások miatt. A harmadik órából 20 percet ki lehetne vágni, mert már érdektelen. Régebben erre voltak a "rendezői változatok", amibe belezsúfoltak még pár leforgatott jelenetet, amit kár lett volna örökre a vágóasztalon hagyni.. ugyanakkor a moziba már fölösleges becipelni. De manapság mintha nem lenne a rendezők feje fölött senki, aki határt szab az alkotóknak.
A legnagyobb hibája a filmnek az, hogy a robbanás eléggé gyenguszra sikeredett. Többet vártam tőle.
De az a helyzet h pont ekkora volt. Ez még egy kisebb atombomba.
Valóban jó film én véleményem olyanról nem kéne filmet csinálni aki Atombombát alkotott mert ember ellenes vannak szebb és jobb témák is ,film önmagában jó csak sok benne tévhit ott mindenki bűnös aki részt vett benne
Sokaknak Az Is A Baja Hogy a Bonba Építését Vagy Elekrtonikáját Nem Mutatja Be.... Mondtam Is A Havernak Mit Várt Bombát Akarsz Építeni? Ez a Film Nem Erről Szól...
Hoppon Eimer.
Gyerekek, ez valami kurvanagy. Az hogy egy hét alatt két filmet nézek meg moziban, ilyen 20 éve nem történt. :D th-cam.com/video/Y1IgAEejvqM/w-d-xo.html
Hosszú volt ez a videó, és attól féltem, hogy unni fogom, de nem untam. Valószínűleg azért, mert nemcsak hogy végig érződött rajtatok, hogy valóban töprengtek a válaszokon, hogy keresitek az igazságot, hanem ezt még különféle irányokból is megpróbáltátok, valódi változatosságot szülve. Érdekes volt.
Azon a gyakran visszatérő kérdésen én is gondolkodtam már, hogy mi lenne, ha a tudósok, amikor feltalálták az atombombát, közös megegyezéssel eltitkolnák. Szerintem ez naiv ötlet, nem számol az emberi tényezőkkel, és egyébként is lehetetlen. Egy ilyen projekten számos zseninek kell összetennie a tudását, akik rövidebb-hosszabb ideig küzdöttek már az elismertségért, esetleg kiegyensúlyozatlan, akár hiú emberek, számos emberi gyarlósággal, és akkor most ők mindannyian egyezzenek meg egy hatalmas titok megtartásában? Nem egyformák, valamelyikük mindig gyenge lesz. Valaki biztosan annyira fogja áhítani a sikert, hogy elárulja az egyezséget. Nem biztos, hogy közvetlenül, hanem akár bizalmatlanságot szítva, klikkeket alkotva, sugdosva. Hatalmas intellektusok, akiket mindenféle érzés feszít, például egy különlegesen nehéz elméleti és mérnöki probléma megoldásának elégedettsége és így tovább, kár is sorolni. Rövid idejű egyezség lenne ez.
Egyébként pedig a Hatalom sem hülye, az sem fogja azt mondani, hogy oké, ha nem tudtátok kiszámolni, akkor kösz, srácok, hát ennyi volt, menjetek haza, mi majd keresünk más tennivalót. Nem fogják szó nélkül elfogadni a kudarcot, én is nyomulni, erősködni próbálnék a helyükben, hogy akkor mutassák a részeredményeket, kérjük az eddigiek leírását, majd megmutatjuk valaki másnak is, akár az oroszoknak is, ha Hitler az ellenség, de nem igaz, hogy ez az _egész_ feladat egy körülhatárolt társaság titkaként megtartható.
És maga a feladat nem is egy kérdésre adott egyetlen válasz. Évtizedek során gyűlt össze számos kutató egy-egy újabb eredménye egy nagy kazalba, egyre előrébb jártak az atomfizikában, a kritikus tömeg viselkedésének kutatásában, a neutronbomlás megfigyelésében, a láncreakció pontos működésében, rengeteg részkérdésben. Nemrég láttam egy kis videót az atombombáról, és meglepett, hogy mennyire nem elég összerakni két kupac hasadóanyagot, hogy egy bomba legyen belőle. Ezt a filmet nem láttam, ezért nem tudom, mennyire mutogatnak részfázisokat a bomba tervezésének folyamatából, de egy csomó mérnöki problémát is meg kellett oldani. Mikor kellett volna a tudósoknak titoktartást fogadniuk? Amikor kiderült, hogy elméletileg robbanás is létrejöhet a nukleáris reakciókból? Az még jó régen volt, akkor még senki nem tudta, hogy ilyen bomba a gyakorlatban elképzelhető. Mellesleg a tény valószínűleg még számos fizikusnak világosan látszott volna hetekkel vagy hónapokkal később az addig publikált szakmai anyagokból. Vagy makacsolják meg magukat akkor, amikor már azon kell agyalniuk, pontosan milyen sebességgel robbantsák egybe a magot? A bomba akkor már nagyjából készen áll, bár még használhatatlan, de ismét csak egy kérdés áll megválaszolatlanul az eddigi száz megválaszolt után. A fizika nem egyetlen tudós remete önálló alkotása, az egész emberiség dolgozott rajta századokon át, és ez a mi szerencsénk, különben még mindig fabotokkal turkálnánk a rögöt naphosszat. A tudomány hálistennek működik, csak azért, mert rengetegen tesznek hozzá folyamatosan, ezért az atombomba elkészítésének hosszú folyamata sem írható le egyetlen képlettel, amit aztán bezárunk a páncélszekrénybe, és marad a világbéke. Nem megy ez így.
Sok jó kérdést tettetek fel ti is, de ti sem találtátok rá a választ, én sem, eddig szerintem más sem. Minden ellen és mellett is szólnak érvek, ez egy túl összetett probléma. A film készítői sem tudták megadni a tuti választ, ez értelemszerű, ők is emberek. Amit ez a film és mi magunk tehetünk, az annyi, hogy észben tartjuk, hogy mi a megválaszolatlan kérdés. Azért, hogy ha hasonló helyzet közeledik, legalább azt felismerjük, hogy ebbe a göröngybe belebotlottunk már egyszer. Hátha elkerülhető lesz egy újabb hiba.
Én is hasonlóan látom ezt a kérdést.
Az a társaság megoldotta ezeket a bonyolult tudományos rejtélyeket, de rengeteg részfeladatból tevődött össze, és talán csak a vége felé realizálódott, hogy ez bizony tömegpusztító fegyver is lehet, a hadsereg kezében.
Felmerülhetett volna a kérdés, amit Gyuri feszeget, de hamar kukázták volna ezeket a humanista véleményeket, hiszen ahogy te is írtad, ez sok-sok emberöltőnyi tudás összességének az eredménye. Tehát potenciálisan másik tudós társaság is összehozhatta volna az áttörést. Akár más földrészen, és akkor máris lépéselőnybe kerül esetleg az ellenség.
A poén kedvéért tegyük fel, hogy nincs háború. Nincs katonai, és/vagy politikai nyomás. Az emberi tényezők akkor sem szűnnek meg. A siker utáni áhítozás. Az, hogy kitűnhess a társaid körül. Az, hogy végre elismerjék a munkád. Egyáltalán hogy te, mint egyszerű dolgos ember, adhass valamit az emberiségnek, mely egy szebb jövőt eredményez. Ki ne vágyna efféle beteljesülésre? Sokaknak az is csak álom marad, hogy feltaláljanak valami olyat, ami működik és hasznára lehet az embernek.
Ezzel persze nem azt mondom, hogy csináljon mindenki bombát, aki teheti. Ezek a tudósok sem abba vágtak bele, egyértelműen. Mint egyén persze eldönthetjük, hogy rálépünk-e, illetve folytatjuk-e ezt a esetlegesen pusztító utat. Nyilván, 21. századi elkényelmesedett, bevásárló kosarát ilyen-olyan webáruházakba tologató emberként, mondhatjuk azt, a feltalálás egy pontján, hogy álljunk le, mert ebből bomba lesz. De nem hinném, hogy sok feltaláló vagy tudományos területen dolgozó így tenne. Főleg, ha a megélhetése is múlik a dolgon.
Végszóként annyit mondanék, hogy én nem érzem felelősnek a tudóst, aki megalkot valamit, amit az ember esetlegesen emberek elpusztítására használ. A bűnös nem az, aki összerakja fegyvert, hanem az, aki elsüti.
Már csak azért sem érzem bűnösnek Oppenheimert, illetve a csapatát, amit az imént fejtegettem. Ezen tudományos áttörés alapjai, már a világban jelen voltak. Talán évek, de talán csak hónapok kérdése volt, hogy egy másik csapat rá ne jöjjön. Talán csak heteken múlt az, hogy nem egy másik név maradt fenn a történelemben, e tömegpusztító fegyver megalkotójaként.
Kibaszott hosszú és unalmas film volt
Semmilyen tudósnak nem szabadna tömegpusztító fegyvereket készíteni. Ez bűn. Ártatlanokra rádobni még nagyobb bűn. (Amerika már rég megnyerte a háborút) Kutassanak mást, annyi minden jót lehetne.
Semmit nem adott ez a film. Csak a lényeget nem ábrázolták. Bombázás, utóhatás szovjet nézőpont stb. Helyette 3 tucatnyi név és egy politikai tárgyalásba átcsapó, unalmas semmi. Soha többet nm nézem újra. Annyi a pozitívum,h Einsteint nm tokmak játszotta, ill. hogy a tudósok nm egymással kavargattak esténként.
Sziasztok!
Szerintem fontos szempont,hogy Oppenheimer zsidó volt,és ő első sorban a nácik ellen akarta használni a bombát.
bundás kenyér
Zsenialis film. Masodszorra meg sokkal jobb. Es nem robbantottak fel atombombat, ne doljetek be minden hulyesegnek