FÉLÓRA: Az örök gyerekhang - Pogány Judit a Mássalhangzóban I. rész

Talán nincs is olyan ember ma Magyarországon, aki ne ismerné őt. Hangjáról már a kétévesek is be tudják azonosítani a Bogyó és Babóca, a Kacsamesék valamint Dargay Attila mesehősei által. Pedig egykor épp a hangja miatt akarta elhagyni a pályát. Gréczy Zsolt és a Mássalhangzó februári vendége Pogány Judit színművész volt.
„Még szinte pályakezdő voltam, amikor felvettem egy darabot videóra, hogy visszanézzem magam. Akkor szembesültem azzal, hogy milyen kívülről a hangom. És úgy éreztem, hogy ez külső szemmel elviselhetetlen és hogy ezzel az adottsággal nekem nincs esélyem a pályán” - emlékezett vissza fiatal éveire Pogány Judit. A művésznő ennek az élménynek a hatására kezdett el jobban foglalkozni és játszani a hangjával, amely rengeteg karaktert hozott számára az évtizedek alatt.
Bár szívéhez a színház áll a legközelebb, számos film, tévés és rádiós szerep is fűződik nevéhez. A három kedvenc filmalkotása az Ajándék ez a nap, amelyért Velencében a legjobb női alakítás díját is kiérdemelte, Tarr Béla Panelkapcsolat című filmje, ahol Koltai Róberttel közösen egy házaspárt alakítottak, illetve Michael Haneke A lázadás című műve, ahol a rendező annyira szerette volna, hogy ő játssza el Kathi Blumich szerepét, hogy még azt is megengedte, hogy a kiborulási jelenetnél ne németül, hanem az anyanyelvén szólaljon meg.
A pályája során összesen 25 elismerésben volt része, amelyekre nagyon büszke, de mint mondja, sajnos a díjakat nem tudja hol tárolni. A Kossuth-díja az Örkény Színház büféje mellett látható, de a legtöbb elismerésnek nem találta meg a helyét. „Egyszer eljött a szolgálati lakásomba Verebes István és megkért, hogy mutassam meg neki az Érdemes művész díjamat. Én pedig elővettem a sütőből. Meghökkenten kérdezte, hogy miért itt tartom? Mondtam neki, ez az a hely, ahol nem eshet baja. Nem igazán vezetek háztartást.”

[@gabriellaposta65]

Pogány Judit - amellett hogy egy rendkívüli színész -, nekem a hűség és a tisztesség szimbóluma. Hatalmas kincs minden magyar számára. Viszont egy visszatérő mondatával vitatkoznék. Soha nem volt jelentéktelen. Én még láttam gyerekként őt, mint Pinokkió. Még abból is átsütött a nőiessége. Nagyon szép volt kivül-belül. És ez konstans, mint a tehetsége. Láttam később is Kaposvárott, és bizony. Szép volt, de Pécsett a POSZT-on is idősebben is szép volt mindenhogyan.

[@4u2szi]

Nagyon kedvelem Pogány Juditot, mindenben hiteles. Legérdekesebb az volt számomra, amikor a CSILI-ben egy pesterzsébeti munkásnő életét varázsolta a nézők elé.