Összességében nagyon jó volt a film, a felvezetésben azonban van egy mondat, ami mellett nem mehetek el szó nélkül. Ebben az szerepel - csak tartalmilag idézem - hogy a merénylet után Ferenc József, ill. az Osztrák-Magyar Monarchia kirobbantotta az első világháborút. Ez nem felel meg a valóságnak. Ezt a korábbi évtizedekben hangoztatták. Szerbiában már a háború előtt évekkel, évtizedekkel megjelentek olyan térképek és újságok, amelyekben Dél-Magyarországot Szerbia magának követeli. Melyik az a nagyhatalom, amelyik ezt eltűri? Egy nagyhatalom a saját területén ott és akkor tart hadgyakorlatot, amikor akar, ezt kis országoktól nem szokták megkérdezni. Most Oroszország, Kína, USA megkérdezi? Miután Szerbia megtudta, hogy Oroszország mögötte áll, július 25-én mozgósított. Az Osztrák-Magyar-Monarchia csak ezek után 1914. július 28-án üzent hadat Szerbiának, úgy, hogy az osztrák-magyar hadsereget csak részlegesen mozgósították. Pintér István történész, ezredes
Az angol külpolitika alapvetése az első világháború előtt: Európában erőegyensúly van, az Európán kívüli világot pedig Nagy-Britannia uralja. A vilmosi külpolitika 1890-től kezdve ezt a visszájára fordította: az Európán kívüli világban erőegyensúly van (Németország és Nagy-Britannia között), Európát pedig Németország uralja. Az angolok ettől természetesen agyvérzést kaptak. Valószínűleg e két doktrína kibékíthetetlensége vezetett leginkább az első világháborúhoz.
Miért pont Nicaragua? Ha megkérdeznénk 100 magyart, hogy mutassa meg a glóbuszon hol van Nicaragua, szerintem 100 lenne bajban. Ez a Dunántúl-nyi banánország ott kereshető a közép-amerikai nyúlványon. Hogyan jutott eszembe? Nem megyek oda nem is érdekelne akkor sem ha holnap elnyelné valamelyik óceán. Csak egy kép ugrott be, a Trianoni „békeszerződésről” (az idézőjelet magyar embernek nem kell magyarázni a többi meg nem számít). Ennek törvénycikkelybe illesztésén sorolták fel azokat a gyarmatosító és gyarmati országokat, amelyek ellenjegyezték a gyalázatos országrablást és a nyomában kialakult népírtást. Akkor még nem volt Hun Lives Matter, de ha lett volna akkor is inkább egy rúgást kaptunk volna elismerés helyett. Szóval Nicaragua is aláírt, pedig ott akkor annyira volt szuverén és független állam, mint mi a háború kitörésekor. Kuba szerepe ugyanez. Az USA saját gyarmatain játszott demokráciásdit, és akkor már Panamát ugye nem is kell ecsetelni. Még látszatra sincs eltérés, hisz ezen aláíró felek 1917-ben léptek be a háborúba ahogy azt az USA is tette. A belépést nem az indokolta, hogy Kuba, Panama és Nicaragua népe rettegett attól, hogy Horthy Miklós flottája lerohanja őket, hanem az USA számára, a német császárság és a monarchia léte volt az ok. Az európai gyarmattartók mellett aláírta a „szerződést” Lengyelország is. Ez is megér egy misét, ugyanis ők nem is tudtak belépni az Antantba sem önerőből, sem kényszer hatására, merthogy ilyen ország az első világháborúban nem volt. A háborút követő osztozkodásban kapta vissza a függetlenségét 123 évi nem létezés nyomán. Elgondolkodtató nekik milyen sérelmük lehetett egy ilyen „szerződés” megkötésekor. Keresték ők a szövetségeseket a függetlenségük kivívásához már sokkal korábban, tudjuk és elismerjük Bem tábornok és társai hősiességét. Szinte már vicc, hogy a „szerződést” aláírta egy olyan Belgium nevű ország, ami az aradi 13-ak egy részének születésekor még nem is létezett.
Azért a mi elitünk is bőven benne volt, mint a délszláv nemzetiségi mozgalmak leverői, meg Bosznia annektálásának fő szurkolói. "Bosznia lesz a mi gyarmatunk", így mondták akkor.
Anglia kiszorítota magát az eu ból igaz segítettek nekik, így a németeknek csak a franciákkal volt gondjuk. Arra viszont nem számítottak, hogy az USA beleköp a levesbe. Sőt tökön szúrja őket. Ezt a húzást egész Európa megsínylette cca 30 évre!
Ha közbeszólhat a csapos: nem volt szó róla, hogy Magyarország szállná meg Bosznia-Hercegovinát. Arról sem, hogy Ausztria. Ezért Ausztria-Magyarország szállta meg. Bosznia-Hercegovina ezáltal a Monarchia egyik feléhez sem tartozott, hanem közös irányítás alatt állt. A közös pénzügyminisztérium felügyelte az ottani közigazgatást.
a háttérhatalom első próbálkozása a nagy francia forradalom és annak európai hatásai voltak. ott még győztek a monarchiák, de az 1. vh. után már ők vezették a rendezést.
1915 ben ugye Torokorszag is belep a kozponti hatalmak oldalan, mert nagyon paraznak az oroszoktol.Bulgaria meg Szerbiaban es Romaniaban nem bizik, igy szinten a kozponti hatalmak oldalan lep be o is.
Összességében nagyon jó volt a film, a felvezetésben azonban van egy mondat, ami mellett nem mehetek el szó nélkül. Ebben az szerepel - csak tartalmilag idézem - hogy a merénylet után Ferenc József, ill. az Osztrák-Magyar Monarchia kirobbantotta az első világháborút. Ez nem felel meg a valóságnak. Ezt a korábbi évtizedekben hangoztatták. Szerbiában már a háború előtt évekkel, évtizedekkel megjelentek olyan térképek és újságok, amelyekben Dél-Magyarországot Szerbia magának követeli. Melyik az a nagyhatalom, amelyik ezt eltűri? Egy nagyhatalom a saját területén ott és akkor tart hadgyakorlatot, amikor akar, ezt kis országoktól nem szokták megkérdezni. Most Oroszország, Kína, USA megkérdezi? Miután Szerbia megtudta, hogy Oroszország mögötte áll, július 25-én mozgósított. Az Osztrák-Magyar-Monarchia csak ezek után 1914. július 28-án üzent hadat Szerbiának, úgy, hogy az osztrák-magyar hadsereget csak részlegesen mozgósították. Pintér István történész, ezredes
nagyon jó kis előadás volt köszönöm és gratulálok
Remek videó lett!
Felkészült, informatív a videóit: like.
Az angol külpolitika alapvetése az első világháború előtt: Európában erőegyensúly van, az Európán kívüli világot pedig Nagy-Britannia uralja. A vilmosi külpolitika 1890-től kezdve ezt a visszájára fordította: az Európán kívüli világban erőegyensúly van (Németország és Nagy-Britannia között), Európát pedig Németország uralja. Az angolok ettől természetesen agyvérzést kaptak. Valószínűleg e két doktrína kibékíthetetlensége vezetett leginkább az első világháborúhoz.
Miért pont Nicaragua?
Ha megkérdeznénk 100 magyart, hogy mutassa meg a glóbuszon hol van Nicaragua, szerintem 100 lenne bajban. Ez a Dunántúl-nyi banánország ott kereshető a közép-amerikai nyúlványon. Hogyan jutott eszembe? Nem megyek oda nem is érdekelne akkor sem ha holnap elnyelné valamelyik óceán. Csak egy kép ugrott be, a Trianoni „békeszerződésről” (az idézőjelet magyar embernek nem kell magyarázni a többi meg nem számít). Ennek törvénycikkelybe illesztésén sorolták fel azokat a gyarmatosító és gyarmati országokat, amelyek ellenjegyezték a gyalázatos országrablást és a nyomában kialakult népírtást. Akkor még nem volt Hun Lives Matter, de ha lett volna akkor is inkább egy rúgást kaptunk volna elismerés helyett.
Szóval Nicaragua is aláírt, pedig ott akkor annyira volt szuverén és független állam, mint mi a háború kitörésekor. Kuba szerepe ugyanez. Az USA saját gyarmatain játszott demokráciásdit, és akkor már Panamát ugye nem is kell ecsetelni. Még látszatra sincs eltérés, hisz ezen aláíró felek 1917-ben léptek be a háborúba ahogy azt az USA is tette. A belépést nem az indokolta, hogy Kuba, Panama és Nicaragua népe rettegett attól, hogy Horthy Miklós flottája lerohanja őket, hanem az USA számára, a német császárság és a monarchia léte volt az ok.
Az európai gyarmattartók mellett aláírta a „szerződést” Lengyelország is. Ez is megér egy misét, ugyanis ők nem is tudtak belépni az Antantba sem önerőből, sem kényszer hatására, merthogy ilyen ország az első világháborúban nem volt. A háborút követő osztozkodásban kapta vissza a függetlenségét 123 évi nem létezés nyomán. Elgondolkodtató nekik milyen sérelmük lehetett egy ilyen „szerződés” megkötésekor. Keresték ők a szövetségeseket a függetlenségük kivívásához már sokkal korábban, tudjuk és elismerjük Bem tábornok és társai hősiességét. Szinte már vicc, hogy a „szerződést” aláírta egy olyan Belgium nevű ország, ami az aradi 13-ak egy részének születésekor még nem is létezett.
A reklám volt a király
A Hang valóban egy kicsit Sokol rádiós. A műsor ennek ellenére jó.
cserélhetnél mikrofont
🤣ja
Európa nagyhatalmai szépen megkavartál a trutyit, és ezért végül mi lettünk a felelősek, nekünk kellett elvinni a balhét !?🤔
Azért a mi elitünk is bőven benne volt, mint a délszláv nemzetiségi mozgalmak leverői, meg Bosznia annektálásának fő szurkolói. "Bosznia lesz a mi gyarmatunk", így mondták akkor.
Anglia kiszorítota magát az eu ból igaz segítettek nekik, így a németeknek csak a franciákkal volt gondjuk.
Arra viszont nem számítottak, hogy az USA beleköp a levesbe. Sőt tökön szúrja őket.
Ezt a húzást egész Európa megsínylette cca 30 évre!
Ha közbeszólhat a csapos: nem volt szó róla, hogy Magyarország szállná meg Bosznia-Hercegovinát. Arról sem, hogy Ausztria. Ezért Ausztria-Magyarország szállta meg. Bosznia-Hercegovina ezáltal a Monarchia egyik feléhez sem tartozott, hanem közös irányítás alatt állt. A közös pénzügyminisztérium felügyelte az ottani közigazgatást.
haat a hang egy kicsit rossz de jol el magyarázza
a háttérhatalom első próbálkozása a nagy francia forradalom és annak európai hatásai voltak. ott még győztek a monarchiák, de az 1. vh. után már ők vezették a rendezést.
1915 ben ugye Torokorszag is belep a kozponti hatalmak oldalan, mert nagyon paraznak az oroszoktol.Bulgaria meg Szerbiaban es Romaniaban nem bizik, igy szinten a kozponti hatalmak oldalan lep be o is.