Űrszondák kisbolygóknál: felderítés, bolygóvédelem, bányászat (Királyhelmec, 2024.03.05.)

Előadás a Bodrogközi Magyar Közösség Házában, Királyhelmecen, Szlovákiában, 2024. március 5-én.
"A Sokszemközt közéleti sorozatunk mai vendége Dr. Kiss László csillagász, akadémikus volt. Az előadásban, mint azt a címe is sugallja, szó volt a Mars - Jupiter sávban található kisbolygókról, ezek méret szerinti besorolásáról, potenciális veszélyükről a Földre, bolygóvédelemről. A másfél órás, élménydús előadást követően a közönségkérdésekre került sor. Vendégünk megígérte, hogy szívesen jön majd el újra hozzánk." - írták a Facebook-oldalukon.

[@gasparmatyaspeterffy6332]

Köszönjük szépen!

[@szalkaid9174]

Köszönjük, nagyon jó előadás!

[@tothista4477]

Szuper!

[@oljanos919]

Köszönjük szuper volt! Esetleg egy előadás tudna tartani a technológiai szingularitásról a csillagászat és ahhoz kapcsolódó témakörben? Már ha foglalkozik ilyen dolgokkal. Szerintem érdekes lenne. Gondolok itt ilyenre hogy honnan kezdték a csillagászati kutatásokat pl 80-as években , hol tartunk ma és hogy hova fogunk fejlődni.

[@zoltannagy7651]

@Kiss.Laszlo.csillagasz Köszönjük az ismeretterjesztést! 👍

[@TeslaElonSpaceXFan]

❤

[@torma993]

👍

[@ww95]

Ha az aszteroidák pályáját nem lehet pontosan kiszámolni a három test probléma miatt,hogyan számolják ki egy űrszonda pályáját,hogy pontosan odaérjen egy több milliárd kilóméterre lévő égitesthez? Pl a Plútóhoz,ami olyan távol van,hogy az időeltolódás is több óra,így még beavatkozni sem nagyon lehet. Vagy egy aszteroidát megközelíteni , pályára állni körülötte, úgy,hogy még mintát is vesznek róla és visszahozzák a Földre?

[@Kiss.Laszlo.csillagasz]

Mások az időskálák: egy űrszonda pár éves-évtizedes pályáját természetesen ki lehet számolni. A kaotikus tartományokat viszont évezredes-évmilliós időskálán nem lehet előre kiszámolni. Ráadásul az űrszondás történet "bonyolult", a "kaotikus" pedig speciális alfaja a bonyolultnak. Nem minden bonyolult kaotikus, de minden kaotikus az bonyolult... :-)

[@Kiborg23]

2 ÉVE volt a DART?! Te jó ég hogy telik az idő!

[@bagoistvan3182]

32:15 ....😁😁😁...🛸 ???

[@zamtamas]

Az 1 milliárd fényévre lévő csillagok belsejében lévő elemeket megmondják,akkor hogy a véres verejtébe van az,hogy a fémkisbolygóról meg hóttsötérség van?

[@Kiss.Laszlo.csillagasz]

Mert a távoli dolognak van saját fénye, ez meg itt csak a napfényt veri vissza. Utóbbiból sokkal-sokkal nehezebb barmit is mondani. Nem lehetetlen, de iszonyú bizonytalan.

[@zamtamas]

@@Kiss.Laszlo.csillagasz köszönöm a választ

[@ww95]

Ha egy aszteroida pályáját a három test probléma miatt nem lehet pontosan kiszámítani, akkor hogyan tudják kiszamítani egy űrszonda pályáját, amely sok milliárd kilométert bóklászik a Naprendszerben, hintamanővereket hajt végre bolygók körül, milliárd kilóméterekre mégis (ahol még időeltolódás is fellép) pályára áll egy kisbolygó körül, sőt még mintát is tud venni a felszínéről, amit ezután visszajuttat a Földre? A szondánál is fellép háromtest probléma,gondolom.

[@istvantorok4819]

@@ww95A szondáknak van aktív mozgást lehetővé hajtóművük, képesek pályakorrekciót végrehajtani. A lényeg, hogy folyamatosan pontosítják a pályát, mert azt sem tudják pontosan számítani. A holdutazásnál is ez volt, volt korabeli giroszkópos navigációs műszer a fedélzeten, amit naponta korrigáltak a csillagok alapján. A Plútóhoz is így értek el, hogy odamenet többször módosították a pályát, előre kiszámolni nem tudták.

[@mrJety89]

Na és a Csillagközi földsúroló kisbolygók?

[@Kiss.Laszlo.csillagasz]

Annyira ritkák, h de facto szinte nem is léteznek.

[@kentaur888]

Ahol nincs magneses védő burok, oda nem lehet menni.
A többi meg messze van.
SENKI SEHOVÁ SOHA
max. Álmodozni 😂

[@bagoistvan3182]

1:33:16 ...🔭🛰️🪐🌍🌒🌓🌔🌠💫🌘🍺🍺🍺🍺🍺😁😁😁👍

[@dracobaby-zh1cb2dn3b]

COSMOS
COSMIC HUMANS FUTURE