Ez a videó olyan, mint ha anyámról szólna. Az összes pont nagyon illik rá. Ő sose hibás semmiben, ő maga a tökéletes anya én meg a hálátlan hülye kölyök, aki nem tudja azt értékelni, hogy az anyja 18 évesen egyedűl nevelte ( megjegyzem csak egy évig és a nagyszüleim is mellette voltak) nagyon sok mindent feladott miattam, mert a biológiai apám lelépet, mikor kiderűlt a terhesség. 28 évesen jöttem rá, hogy engem büntetett meg ezért az egésézért, mert a két szerelem gyerek testvérem bármit csinálhattak ők voltak a kedvesek a szemében. Hiába tanultam, több szakmát is szereztem, dolgoztam, lett egy állandó párom aki már a férjem ( akitől több szeretetet, megbecsülést és törődést kaptam 15 év alatt, mint anyámtól ezalatt a 37 év alatt), vannak gyerekeim, saját lakásunk amiért megdolgoztunk elég keményen , de számára akkor is egy nyűg egy csalódás vagyok.. És persze ha próbléma van körbe kürtöli az ismeőseinek és persze az ő szemükben is én vagyok a hálátlan sz*r és ha találkozom velük úgy néznem rám, mint a véresingre.
😮😮Mintha engem írtál volna le.Nekem ugyan ez a szitu,annyi hogy férfi vagyok.Te azt tudod ,hogy sokszor az a legjobb,ha megszakítod a kapcsolatot ?Vagy legalábbis minimálisra szorítani a találkozást,kontaktot,mert hiába az anyád, anyánk de mérgező ránk nézve.
Nagyon hasznos videó! Köszönjük szépen! Jó kis lajstrom, sajnos 6 pont igaz a 7-ből az egyik szülőmre. Apa sebem van. Érzelmileg elérhetetlen férfiakat vonzok. Viszont keményen dolgozok az önértékelésemen, a határaimon. Az apa egy nagy tetszésigényű ember, aki komoly szaktekintély lett időközben, elért egy magas rangú címet. Míg a tanítványaival mindig is kedvesen bánt, és mindent megadott nekik, senki sem sejti, hogy otthon kritizált, kiabált velem, mindennek elhordott. Az is világossá vált számomra, hogy féltékeny a képességeimre, így lehetetlen elérni azokat a követelményeket, amiket kitalált. Saját utat választottam, ahol megtanultam önállóan dolgozni, és használni a képességeimet. A maximalizmust nagyszerűen sikerült lebontanom, ettől függetlenül tudok igényes és precíz lenni. Mivel egyedül a kézművességet tekintette értéknek, így beleragadtam ebbe a cimkébe, és azt hittem ez a munka egyenlő velem, és eddig tartok. Csakhogy lassan egyre nehezebb megélni belőle, így lépnem kell. Most ott tartok, hogy állást keresek és egyre jobb önéletrajzokat írok a képességeimről. 😅 A kudarcokkal is megtanultam együttműködni, már nem függ tőlük az önértékelésem, tanulási lehetőségnek tekintem őket. Elérhetetlen barátnőket is vonzottam, volt köztük nárcisztikus és notórius távolságtartó, örökös kifogás kereső. Tavaly sikerült egy normálisat bevonzanom. 😊
Kedves Doktornő! 1, Elvált apa vagyok, és a fentiek közül sajnos rendkívül sok igaz a volt feleségemre. Most már tényleg bejelentkezem valamikor Önhöz, mert szeretném tudni, hogyan tudok segíteni a gyerekemen - a kisebbiken, a nagyobbnál sajnos nem sok remény van... Magam is nárcisztikus apa gyerekeként nőttem föl, sajnos én is eléggé le vagyok harcolva, így kéne valahogy embert faragnom a gyerekeimből úgy, hogy a másik oldalról semmiféle támogatást nem kapok, sőt csak ront a helyzeten (tudatlanság+beképzeltség+bántalmazottság, a nagyobbik lányom esetében is hiába beszélt neki akárki, anyám, az óvónők, a tanító nénik, a pszichológus, én, mintha csakazértis rosszul akarna csinálni mindent). Én sem vagyok elég jó, de szeretném legalább a menthetőt menteni. Viszont vannak kötelességeim, nem tudom, mikor sikerül bejelentkeznem Önhöz. 2, Ön nagyon jól csinálja, amit csinál, rengeteg embernek segít, nagyon-nagyon sokat. Nagyon kérem, vigyázzon magára! Úgy véltem látni, hogy ez a téma nem egyszerű Önnek se . Kitartást és sok-sok lelkierőt, jó egészséget kívánok Önnek!❤🩹
Kár megmutatni ,nem ismeri fel ,hogy mit csinàl/csinàlt.Tapasztalat ,hogy az ilyen szülőt nem lehet szembesìteni azzal ,hogy viselkedik. Durva ,de 25 év kellett ,hogy erre ràjöjjek.
Durva, de anyámra ráismertem minden szavadban. Gyerekkorom óta nem tudok anyámmal normálisan kijönni. Főként azért, mert lelkileg is terrorizált, akkor is megvert, ha munkából hazaérve volt mérges, plusz pl. akkoriban kopogás nélkül bejött a szobámba, és baromira idegesített jelenléte, annyira, hogy szinte pánikoltam tőle.... máig nem találom a helyem a világban, és szerintem kétséges, hogy rátalálok majdan önmagamra lelki traumáim miatt...
"Az életed mely területein sérültél a szüleid által?" Ezen érdemes elgondolkodni,mert önismeretre,felismerésekre vezethet. Sok borz alom van a világon,és jól teszi Emese,hogy megteszi a szellőztetést! [ A gyerek nem tud róla,,hogy a körülötte lévő felnőttek ellenségként kezelik.] Csak érzi!
Nagyon sok példát tudnék mondani én is a saját életemből. Nagyon sokszor fordult már elő, hogy amikor valami felzaklatott, valamit traumaként éltem meg, vagy legalábbis egyszerűen számomra gondot jelentett, mindig szőnyeg alá söpörték a dolgot azzal, hogy csak kifogásokat keresek, hogy hisztizek, miért problémázok a megoldások helyett stb. Közben a mindennapokban azt látom, ha őket éri valami probléma, kiakadnak rajta, veszekednek, és zeng tőle az egész lakás. Számtalanszor volt olyan is, hogy kritizálták, hogy hova járok dolgozni, mert nekik az nem felelt meg vagy ők úgy ítélték, az a munkahely nem nekem való. Kritizálnak nem egyszer a hobbim miatt is, hogy nem hoz semmi hasznot, mert nem arra használom, hogy anyagi hasznot hajtsak belőle. Nem egyszer ítéltek el és kaptam megvető megjegyzéseket azért is, ha nem az ő elvárásaiknak megfelelően döntöttem vagy cselekedtem. Apán többször szerette volna azt is, ha teljes kontrollt szerez a jövedelmem felett úgy, hogy beadom a teljes jövedelmem a közös kasszába, és ő ad arra, amire nekem kell. De ebbe soha nem mentem bele. Emellett sosem tanítottak meg igazán semmire, de gyakran elvárták, hogy tudjam, vagy magamtól érdeklődjek utána.
Akkor mi van, ha a szüleim ilyenek voltak, tehát én is ilyen lettem, és sajnos tovább is adtam😯 Tudok ezen javítani imádott 30 éves gyerekeimmel szemben?
Kedves Anikó! Nem kell mást tenned, mint bocsánatot kérsz, és elmondod asszertíven, hogy miért csináltad. Ha egyenetlen a viszonyotok, kérd szépen a türelmét mielőtt belevágsz a mondandódba. Viseld el, bármi is zúdul rád. Megértés, sírás, vagy hibáztatás. Engem hasonló anya nevelt fel. A te oldaladról szemlélve. Karácsony után vallottam be egy súlyos bűnt Öreganyámnak, amit még gyerekként követtem el. Elakadt a szava. Hitetlenkedve nézett rám. Az arcán harag, és értetlenség, és jogos felháborodás váltogatták egymást. Álltam a saját átélt érzelmeim viharában, és elhatároztam, bármi is jön, próbálok megértő és nyugodt maradni. Elvégre a bűnt én követtem el, ártatlan emberek ellen. Nagy sóhaj. Megkérdezte; Miért csináltam? Elmagyaráztam az okát is. Nem kaptam senkitől jóérzést egy héten át, és megőrültem. Muszáj volt látnom, hogy valami elpusztul, vagy valaki másnak lesz baja. A magyarázat után megkönnyebbülten annyit válaszolt, és komoly hangsúllyal; Így már érthető. Azután kérdezgetett, hogyan csináltam, hogy nem jött rá senki, hogy én voltam. Mindenre pontos választ adtam. Megerősítettem, hogy nem vagyok már az aki akkor voltam. Nem fog megismétlődni, ne féljen. Az egész egyedül az én hibám, nem felelős érte senki rajtam kívül. Azóta jobb lett a viszonyunk, és érzelmileg valamivel őszintébb lett az irányomba. Átérzem a problémádat egy másik szemszögből is. Gyerekként sikerült egy kutyát szociopatává nevelnem. Azóta is kísért, és életem végéig kínozni fog miatta a lelkiismeretem. Bátorságot kívánok hozzá. Irigylem a gyermekeidet. Nem sokan képesek idáig eljutni.
A feleségem nőt fel ilyen családban. Hiába mutattam neki meg milyen a feltétel nélküli szeretet. Édes anyját választotta. Azt "kérték" tőle, keresen új apát gyermekünknek aki szerintük ideális pár lesz számára. Most válunk.
Ez a videó olyan, mint ha anyámról szólna. Az összes pont nagyon illik rá. Ő sose hibás semmiben, ő maga a tökéletes anya én meg a hálátlan hülye kölyök, aki nem tudja azt értékelni, hogy az anyja 18 évesen egyedűl nevelte ( megjegyzem csak egy évig és a nagyszüleim is mellette voltak) nagyon sok mindent feladott miattam, mert a biológiai apám lelépet, mikor kiderűlt a terhesség. 28 évesen jöttem rá, hogy engem büntetett meg ezért az egésézért, mert a két szerelem gyerek testvérem bármit csinálhattak ők voltak a kedvesek a szemében. Hiába tanultam, több szakmát is szereztem, dolgoztam, lett egy állandó párom aki már a férjem ( akitől több szeretetet, megbecsülést és törődést kaptam 15 év alatt, mint anyámtól ezalatt a 37 év alatt), vannak gyerekeim, saját lakásunk amiért megdolgoztunk elég keményen , de számára akkor is egy nyűg egy csalódás vagyok.. És persze ha próbléma van körbe kürtöli az ismeőseinek és persze az ő szemükben is én vagyok a hálátlan sz*r és ha találkozom velük úgy néznem rám, mint a véresingre.
Istenem, hány gyermeket nyomorítanak meg, ezek a mérgező szülők. 😔😡
😮😮Mintha engem írtál volna le.Nekem ugyan ez a szitu,annyi hogy férfi vagyok.Te azt tudod ,hogy sokszor az a legjobb,ha megszakítod a kapcsolatot ?Vagy legalábbis minimálisra szorítani a találkozást,kontaktot,mert hiába az anyád, anyánk de mérgező ránk nézve.
Nagyon hasznos videó! Köszönjük szépen! Jó kis lajstrom, sajnos 6 pont igaz a 7-ből az egyik szülőmre.
Apa sebem van. Érzelmileg elérhetetlen férfiakat vonzok.
Viszont keményen dolgozok az önértékelésemen, a határaimon. Az apa egy nagy tetszésigényű ember, aki komoly szaktekintély lett időközben, elért egy magas rangú címet. Míg a tanítványaival mindig is kedvesen bánt, és mindent megadott nekik, senki sem sejti, hogy otthon kritizált, kiabált velem, mindennek elhordott. Az is világossá vált számomra, hogy féltékeny a képességeimre, így lehetetlen elérni azokat a követelményeket, amiket kitalált. Saját utat választottam, ahol megtanultam önállóan dolgozni, és használni a képességeimet. A maximalizmust nagyszerűen sikerült lebontanom, ettől függetlenül tudok igényes és precíz lenni.
Mivel egyedül a kézművességet tekintette értéknek, így beleragadtam ebbe a cimkébe, és azt hittem ez a munka egyenlő velem, és eddig tartok. Csakhogy lassan egyre nehezebb megélni belőle, így lépnem kell. Most ott tartok, hogy állást keresek és egyre jobb önéletrajzokat írok a képességeimről. 😅
A kudarcokkal is megtanultam együttműködni, már nem függ tőlük az önértékelésem, tanulási lehetőségnek tekintem őket.
Elérhetetlen barátnőket is vonzottam, volt köztük nárcisztikus és notórius távolságtartó, örökös kifogás kereső. Tavaly sikerült egy normálisat bevonzanom. 😊
Kedves Doktornő!
1, Elvált apa vagyok, és a fentiek közül sajnos rendkívül sok igaz a volt feleségemre. Most már tényleg bejelentkezem valamikor Önhöz, mert szeretném tudni, hogyan tudok segíteni a gyerekemen - a kisebbiken, a nagyobbnál sajnos nem sok remény van... Magam is nárcisztikus apa gyerekeként nőttem föl, sajnos én is eléggé le vagyok harcolva, így kéne valahogy embert faragnom a gyerekeimből úgy, hogy a másik oldalról semmiféle támogatást nem kapok, sőt csak ront a helyzeten (tudatlanság+beképzeltség+bántalmazottság, a nagyobbik lányom esetében is hiába beszélt neki akárki, anyám, az óvónők, a tanító nénik, a pszichológus, én, mintha csakazértis rosszul akarna csinálni mindent). Én sem vagyok elég jó, de szeretném legalább a menthetőt menteni. Viszont vannak kötelességeim, nem tudom, mikor sikerül bejelentkeznem Önhöz.
2, Ön nagyon jól csinálja, amit csinál, rengeteg embernek segít, nagyon-nagyon sokat. Nagyon kérem, vigyázzon magára! Úgy véltem látni, hogy ez a téma nem egyszerű Önnek se . Kitartást és sok-sok lelkierőt, jó egészséget kívánok Önnek!❤🩹
Na igen, anyám ilyen.Neki ha ezt a videót megmutatnám,erre is azt mondaná, hogy hülyeség,csak mert én mutattam és hogy neki legyen igaza.😬
Kár megmutatni ,nem ismeri fel ,hogy mit csinàl/csinàlt.Tapasztalat ,hogy az ilyen szülőt nem lehet szembesìteni azzal ,hogy viselkedik.
Durva ,de 25 év kellett ,hogy erre ràjöjjek.
Durva, de anyámra ráismertem minden szavadban. Gyerekkorom óta nem tudok anyámmal normálisan kijönni. Főként azért, mert lelkileg is terrorizált, akkor is megvert, ha munkából hazaérve volt mérges, plusz pl. akkoriban kopogás nélkül bejött a szobámba, és baromira idegesített jelenléte, annyira, hogy szinte pánikoltam tőle.... máig nem találom a helyem a világban, és szerintem kétséges, hogy rátalálok majdan önmagamra lelki traumáim miatt...
Nagyon hasznos video köszönöm 🙏milyen érzelmi és indulat szabályozási technikákat javasols van esetleg korabbi videó róla? Köszönöm
"Az életed mely területein sérültél a szüleid által?" Ezen érdemes elgondolkodni,mert önismeretre,felismerésekre vezethet. Sok borz alom van a világon,és jól teszi Emese,hogy megteszi a szellőztetést! [ A gyerek nem tud róla,,hogy a körülötte lévő felnőttek ellenségként kezelik.] Csak érzi!
Nagyon sok példát tudnék mondani én is a saját életemből. Nagyon sokszor fordult már elő, hogy amikor valami felzaklatott, valamit traumaként éltem meg, vagy legalábbis egyszerűen számomra gondot jelentett, mindig szőnyeg alá söpörték a dolgot azzal, hogy csak kifogásokat keresek, hogy hisztizek, miért problémázok a megoldások helyett stb. Közben a mindennapokban azt látom, ha őket éri valami probléma, kiakadnak rajta, veszekednek, és zeng tőle az egész lakás. Számtalanszor volt olyan is, hogy kritizálták, hogy hova járok dolgozni, mert nekik az nem felelt meg vagy ők úgy ítélték, az a munkahely nem nekem való. Kritizálnak nem egyszer a hobbim miatt is, hogy nem hoz semmi hasznot, mert nem arra használom, hogy anyagi hasznot hajtsak belőle. Nem egyszer ítéltek el és kaptam megvető megjegyzéseket azért is, ha nem az ő elvárásaiknak megfelelően döntöttem vagy cselekedtem. Apán többször szerette volna azt is, ha teljes kontrollt szerez a jövedelmem felett úgy, hogy beadom a teljes jövedelmem a közös kasszába, és ő ad arra, amire nekem kell. De ebbe soha nem mentem bele. Emellett sosem tanítottak meg igazán semmire, de gyakran elvárták, hogy tudjam, vagy magamtól érdeklődjek utána.
Nagyon erős vagy, gratulálok!💜
Akkor mi van, ha a szüleim ilyenek voltak, tehát én is ilyen lettem, és sajnos tovább is adtam😯 Tudok ezen javítani imádott 30 éves gyerekeimmel szemben?
Miért adtad tovább?
@@JamGtrMusic tudatlanul is tovább adhatja.
Kedves Anikó!
Nem kell mást tenned, mint bocsánatot kérsz, és elmondod asszertíven, hogy miért csináltad.
Ha egyenetlen a viszonyotok, kérd szépen a türelmét mielőtt belevágsz a mondandódba.
Viseld el, bármi is zúdul rád. Megértés, sírás, vagy hibáztatás.
Engem hasonló anya nevelt fel.
A te oldaladról szemlélve.
Karácsony után vallottam be egy súlyos bűnt Öreganyámnak, amit még gyerekként követtem el.
Elakadt a szava. Hitetlenkedve nézett rám. Az arcán harag, és értetlenség, és jogos felháborodás váltogatták egymást. Álltam a saját átélt érzelmeim viharában, és elhatároztam, bármi is jön, próbálok megértő és nyugodt maradni. Elvégre a bűnt én követtem el, ártatlan emberek ellen.
Nagy sóhaj. Megkérdezte; Miért csináltam?
Elmagyaráztam az okát is. Nem kaptam senkitől jóérzést egy héten át, és megőrültem. Muszáj volt látnom, hogy valami elpusztul, vagy valaki másnak lesz baja.
A magyarázat után megkönnyebbülten annyit válaszolt, és komoly hangsúllyal; Így már érthető.
Azután kérdezgetett, hogyan csináltam, hogy nem jött rá senki, hogy én voltam. Mindenre pontos választ adtam.
Megerősítettem, hogy nem vagyok már az aki akkor voltam. Nem fog megismétlődni, ne féljen. Az egész egyedül az én hibám, nem felelős érte senki rajtam kívül.
Azóta jobb lett a viszonyunk, és érzelmileg valamivel őszintébb lett az irányomba.
Átérzem a problémádat egy másik szemszögből is. Gyerekként sikerült egy kutyát szociopatává nevelnem. Azóta is kísért, és életem végéig kínozni fog miatta a lelkiismeretem.
Bátorságot kívánok hozzá.
Irigylem a gyermekeidet. Nem sokan képesek idáig eljutni.
A feleségem nőt fel ilyen családban. Hiába mutattam neki meg milyen a feltétel nélküli szeretet. Édes anyját választotta. Azt "kérték" tőle, keresen új apát gyermekünknek aki szerintük ideális pár lesz számára. Most válunk.
Anyu.
Köszönöm szépen 🙏 nagyon jó...és én már 41 vagyok.
Kedves doktornő!
Ezen problémákkal,feloldásához,pszichológushoz vagy pszichiáterhez kell fordulni? Köszönöm
megfejtes 1990re es az elotti dilemamra vs maig en iszom a levet
😇💖🤍💫🙏
Hűha. Néhány pontot szóról szóra hallottam gyerekként.