Relativitáselmélet középszinten - 4. A klasszikus fizika válsága
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 5 ต.ค. 2024
- A 19. században az elektromosságtan fejlődése olyan felismerésekhez vezetett, melyek ellentmondásba kerültek a Newton-féle abszolút tér és idő fogalmával, illetve a Galilei-féle relativitási elvvel. Maxwell az elektrodinamikára vonatkozó egyenletei segítségével levezette, hogy a fény sebessége 300 ezer km/s, de az eredményhez nem kapcsolódott semmiféle vonatkoztatási rendszer. A kísérletek szerint a fénysebesség nem függ sem a fényforrás, sem pedig a megfigyelő mozgásától. Ezt az ellentmondást csak a következő videóban, a speciális relativitáselmélet bevezetésével tudjuk majd feloldani.
5:47 A mondat helyesen: Ezt a feltételezést a törvényeibe is belefoglalta.
7:51 CT: komputertomográf, MRI: mágnesesrezonancia-képalkotás
Lásd például:
hu.wikipedia.org/wiki/Komputertomográfia
hu.wikipedia.org/wiki/Mágnesesrezonancia-képalkotás
13:04 Az elektromágneses hullámok leszakadnak a hullámforrásról, és terjedésükhöz nincsen szükség semmilyen közegre. Így sebességük, a relativitáselmélettől függetlenül, eleve nem függ a hullámforrás sebességétől. Mégis hangsúlyozni fogom ezt a tulajdonságot, mert nem nyilvánvaló az elektrodinamikában kevésbé jártas nézők számára. A hanghullámok is leszakadnak a hullámforrásról, mégis függ a sebességük a hullámforrás sebességétől (igaz, terjedésükhöz szükség van valamilyen közegre, például levegőre). A hangnál természetesen a földhöz viszonyított sebességekről van szó.
A relativitáselmélet azt állítja (a Michelson-Morley-kísérlet alapján), hogy a fény sebessége nem függ a megfigyelő sebességétől sem.
Érthető, élvezetes, összszedett, élvezetes, pörgös előadásmód. Köszönöm a munkáját! A legjobb magyar nyelvű fizikai témájú csatorna a TH-camon.
Köszönöm, igyekszem. 🙂 Az ilyen hozzászólások adnak energiát és lendületet a folytatáshoz.
Imádom, sokszor megnézem újra és újra
Köszönöm. Az ilyen hozzászólások adnak erőt és energiát a folytatáshoz.
Köszönjük ezt is!
Remélem, hamarosan folytatom.
informatív videó!
🙂 Remélem, a többi is tetszeni fog.
Nagyon jó anyag, bárcsak ilyen előadásmódban tanították volna annó általános és középiskolában az egészet. Egy dolgot szeretnék kérdezni azzal a mondattal kapcsolatban, mely az elektromágneses hullám terjedési sebességének kiszámítása után következik: Már Maxwellnek is feltűnt, hogy ez megegyezik a fény terjedési sebességével. Biztosan utána tudnék olvasni a kérdésemnek, de honnan tudták akkoriban mennyi a fény terjedési sebessége? Milyen mérések voltak rá amivel ez kimutatható volt?
A fény terjedési sebességét először Olaf Römer, dán csillagász határozta meg elfogadható pontossággal a jupiterholdak fogyatkozásai alapján 1676-ban. Földközelben hamarabb, földtávolban pedig később következtek be az előreszámított időpontnál. 1849-ben Fizeau már egészen pontos értéket kapott, kb. 15 évvel Maxwell számításai előtt. Lásd például:
hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nysebess%C3%A9g
@ Köszönöm.
lájk ment