Margarin témában jó lenne tisztán látni, mert pl. ugyanennek a podcastnak egy korábbi vendége, Szász Máté szerint a margarin borzasztó káros, szemben a vajjal. Így csak összezavarni lehet a hallgatókat, ha ez így a levegőben lógva marad, és hitkérdéssé válik.
Egy olyan kerdest tettem volna fel nekik, hogy mitol van az miszerint a szakertok es a kutatasok teljesen egymassal ellentetes velemenyen vannak? Aztan hallgassuk meg a valaszt. Velemenyem szerint a kutatok szponzorjainal kell keresni a valaszt. Valoszinuleg ma is talalhatunk olyan kutatast ami szerint a dohanyzasnak vannak előnyös hatasai, vagy ahogyan régen a radioaktiv sugarzast is reklámozták egeszsegesnek.
Vaj alapanyaga: tej (nyilvan a problema a tehen taplalasabol lehet} a margarin alapanyaga pedig? Hány vegyi anyag és az eljaras amivel a növényi zsirbol az lesz ami? Köszönöm maradok a vajnál.
@@mikle65 Régen hidrogénezték a növényi olajat, aminek az eredménye transzzsír lett, ma már csak fizikai átalakításon megy át. De a tömeghisztéria azóta is tart és megkövezik aki nem azt rikácsolja hogy a margarin méreg. :D Meg ugye a szokásos sírás hogy "egyszer ezt hazudják, máskor az ellenkezőjét". Nem, változnak az eljárások az évtizedek során. Élelmiszertechnológiai és élelmiszerjogi tény, hogy Magyarországon ma már teljesen jó a margarin, leszámítva hpgy valóban a pálmazsírral keverés nagy divat ... Nehéz olyan élelmeszert találni amiben nincs pálmazsír és/vagy édesítőszer:( Én ha kenyérre kenem akkor vajat eszem (pusztán az íz miatt), sütibe meg margarint (olcsóbb). És mivel én mindezt egyetemen tanultam, nem női magazinokból, önjelölt bunkó influenszerektől és FB-on őrjöngőktől, megalapozottan merem állítani
Ez nem egy tájékoztató, tényeken alapuló beszélgetés volt, hanem másfél óra homályos kenegetés, maszatolgatás. Vess egy pillantást a házigazdákra: hávégé, ahol például Gelencsér András tiltólistán van, mert objektív tényeken alapuló véleményt mer képviselni, a maszatolgatással, hazudozással szemben.
Egy érdekes felismerést szeretnék megosztani a nézőkkel. A covid-pandémia kitörése óta gyakorlatilag nem járunk pékségbe, én lettem az otthoni pék. Azóta rendszeresen fogyasztunk valódi (mind jobban sikerült - tadámm!!!😀) kovászos kenyeret. Úgy vettem észre, hogy a kovász, amolyan biológiailag aktív anyagként, élénkíti a bélműködést, ezzel támogatva az emésztést. Ezt értsük helyesen: nem hasmenést okoz, de kellemesen lendít az emésztés folyamatán, csökkentve a székrekedést-teltségérzést. Miközben a házikenyér jóval táplálóbb, finomabb. A kenyerem összetétele kapcsán: természetesen kenyérliszten alapul (BL80-as), kiegészülve teljes kiörlésű lisztekkel, utóbbi időben készítek előtésztaként 60%-os hidratáltságú "biga" tésztát (100g liszttel), a kovászom pedig fele kenyérliszt, fele teljes kiörlésű búzaliszt, plusz kevés teljes kiörlésű rozsliszt. Rendszeresen használok magvakat (napraforgó/tök/len/szezám/stb). Az általam megfigyelt hatás úgy egy hónap után jön elő, jóval könnyedebbé téve az emésztést. Ajánlom kipróbálásra!
fú de jóóóó, hogy ezt megosztottad, köszönöm az emberiség nevében😍 Hallottam / olvastam, hogy a fejlett világban a székrekedés kábé általános, gondolom a sok műkajától, mert abban nincs semmi rost. Sosem gondoltam, hogy éppen a kenyér lehet segítség erre!
@zsuzsannasimet4761 Általános arányok: 2/3 alatti kezdő hidratáltsággal indítok (900g liszthez kevesebb, mint 600ml víz), 200g kovász/1000g liszt, 20-22g só/1000g liszt. A liszt kapcsán megjegyzem, nemrégiben egyenest a malomból, frissen őrölt kenyérlisztet kaptam, bombasztikus a hatása, szó szerint fékezni kellett a tésztát, annyira nőtt! Az anyakovászom kevert, feletetéskor kb. 35g-hoz adok 55-60g lisztet és 52g vizet, melyben 6g teljes kiörlésű rozsliszt, 25g teljes k. búzaliszt, a maradék BL 80-as búzakenyérliszt. A munkakovász előkészítése: szemre 35g kovászhoz adok 100g lisztet (30g rozs/35g/teljes k. b./35g BL 80-as b. kenyérliszt) és kb 83 ml meleg vizet, megkeverem, nekem 8-9 óra után aktív (megfelelő illatú, még nem süpped vissza a teteje) Az aktuális kenyeremről: 100g liszttel 60%-os hidratáltságú "biga tésztát" készítek úgy 18-24 órával korábban, kb egyenlő arányban t. k. rozslisztből + t. k. búzal. + BL. 80-as b.kenyérl. és 60ml víz összegyúrásával (utóbbiba teszek egy csipetnyi, kevesebb, mint 1g élesztőt - lehetne kovásszal is, de lusta vagyok és lisztpazarlás lenne a plusz kovászkavarás, nem növekedés miatt teszem, hanem mert plusz ízt szeretnék). Az összegyúrt bigát szobahőmérsékleten, lezárt edényben érlelem. (A rozsliszt finoman jellegzetes illatot és ízt ad, emellett hasznos vitamin és nyomelemforrás. A 100g liszt/60ml víz bigámat majd beszámítom a kenyérdagasztás kalkulációjába! Kenyérdagasztás (900g összliszttel): Autolízissel kezdek: a biga tésztát összegyúrom 800g BL 80-as b.k.liszttel és kb. 515g meleg vízzel. (A liszt így összesen 900g, a víz 60ml + 515ml, tehát kevesebb, mint 600ml, majd később még minimálisan kiegészül.) Tudom, a biga lehelletnyi élesztője miatt ez nem tankönyvi autilízis, aki ragaszkodik a szabályossághoz, a bigát később is hozzágyúrhatja. Az összegyúrt bigát + lisztet + vizet lefedem, kézmeleg helyen (sütőben) tárolom úgy egy órányit. Autolízist követően a tésztához hozzáadom a kovászt, a 200g/1000g liszt arányból kiindulva úgy 190g-ot. (Hiába néz ki jól a kovász, nem érdemes többrt adni, rontja az ízhatást, a bélrendszert is túlaktivizálhatja! A kovászos kenyér dagasztásánál megfigyeltem, hogy "hisztisebb" a tészta, mint az élesztősnél, nagyjából a 30°C alatti hőmérsékletet szereti, ennél melegebb körülmények között igen gyorsan túlérik. Nyári hőségriadóban előfordult, hogy 2-3 jégkockával dagasztottam, török pékséges YT-videóban láttam.) Az autolizált tésztához hozzámérem a kovászt, összegyúrom, lefedve melegben tárolom (legalább 45 percig). Ezt követően a tésztára szórok 20g sót, nedves kézzel benyomkodom, majd összegyúrom, miközben már az edényben megkezdem a csapkodást, tornáztatást, majd lehelletnyi finomlisztre (innentől finomlisztet adagolok) kiteszem az asztalra, óvatosan csapkodva nyújtogatom (ahogyan Szabi a pék mutatta). Gömbölyítve visszakerül a tálba, lefedve 15-20' pihenés. A tésztát vizezet kézzel és műanyag kaparó spatulával kiveszem (olajat nem használok erre), saját elnevezésem szerint "franciás hajtogatással" tornáztatom (egy elsőre mókásnak tűnő francia YT-oktatóvideóban láttam), lényege: a tésztát egyik felén emelve, a másik felét az asztalra csapom, majd a kezembe lévő felét hanyag eleganciával rávetem, s mindezt, elforgatásokkal, párszor megismétlem. A művelet végére a tészta felszíne sima, fényes, bubikkal hólyagos. A tésztát visszateszem a tálba, fedem, nem túl meleg helyre teszem. 30 percet pihen. 1. hajtogatás: nedves kézzel és kaparóval a tésztát kiveszem, enyhén lisztezett felületen széthúzogatom majd összehajtom, visszateszem a tálba. 30 pihenő. 2. hajtogatás: ugyanez. 30 perc pihenő. 3. hajtogatás: a tálban előbb óvatosan körbelazítom a fal felől nedves kaparóval, majd nedves kezekkel középen alányúlok, óvatosan emelem minimálisan, s önmagára hajtogatva visszaeresztem. A tészta mindinkább elválik, elemelkedik, miközben több irányból hajtogattam a tálban. Lefedem, 30 perc pihenő. Formázás: enyhén lisztezett felületen, ahogyan a videókon látnyi. Kézzel finoman széthúzom, majd visszahajtok és felgöngyölítek. A schlusszt zárom, lisztezett konyhavászonnal bélelt formába teszem, a tetejével lefelé (schlussz kerül felülre). Hűtőbe teszem 8-10 órára. (A spéci friss malomliszttel alig fért el a hűtőben, már szökni próbált.) A dagasztás koradélután történt, este hűtőben kelt kenyérré formázva, korareggel kisütöm. Aktuálisan Sárospataki agyagedénnyel sütök, de korábban használtam vasedényt is, illetve sütöttem simán tálcán. A sütési módja: alul-felül sütés, NEM hőlégkeveréses, kezdetben 250°C, majd leviszem 220°C-ra, mikor a kenyeret az edényből átteszem a rácsra. Sárospataki agyagtál: a sütés előtt legalább egy fél órával érdemes kivenni a kenyértésztát a hűtőből, mert a tál érzékeny a hőingásra! A szükséges hőmérséklet elérésekor a tálat kiveszem. A kenyértésztát ekkor egy sütőpapírra vetem, most kerül a teteje felfelé, a tetejét ügyesen, gyorsan vízzel lekenem, majd bevágom és azonnal a sütőedénybe helyezem, lefedem, a sütőbe teszem. 30 percig 250 fokon, majd kiveszem az edényből, és további bő 30 percig rácson, legalulra helyezve sütöm, már 220 fokon. Ezt követően kiveszem, a hasát megkopogtatom, enyhén vizzel lekenem. Vasedény: eltérés az előbbitől, hogy ez bírja a hőingást, ezért dobok 1-2 jégkockát a sütőpapír és az edény fala közé a plusz gőzképzéshez. Sima sütőtálca: a sütő előmelegítése mellett gondoskodni kell a gőzképzésről (kisebb nyitott sütőedény/lábos vízzel, illetve forralt víz beöntése a tészta behelyezésekor), közvetlenül a felforrósodott sütőtálcára vetem, papír nélkül, gyors kenés és bemetszés. Mindez magvakkal is kombinálható, ezeket szoktam enyhén előmorzsolni a beáztatás előtt (pohár + fém húsklopfoló = alkalmi mozsár), len + szezámmag + napraforgó + tökmag (utóbbi kettő remek ízt adnak), kiegészítve 1ml-nyi földimogyoróolajjal is (igen markáns az íz- és szaghatása). CAVE: ALLERGIA! Jó étvágyat!
@zsuzsannasimet4761 @zsuzsannasimet4761 Általános arányok: 2/3 alatti kezdő hidratáltsággal indítok (900g liszthez kevesebb, mint 600ml víz), 200g kovász/1000g liszt, 20-22g só/1000g liszt. A liszt kapcsán megjegyzem, nemrégiben egyenest a malomból, frissen őrölt kenyérlisztet kaptam, bombasztikus a hatása, szó szerint fékezni kellett a tésztát, annyira nőtt! Az anyakovászom kevert, feletetéskor kb. 35g-hoz adok 55-60g lisztet és 52g vizet, melyben 6g teljes kiörlésű rozsliszt, 25g teljes k. búzaliszt, a maradék BL 80-as búzakenyérliszt. A munkakovász előkészítése: szemre 35g kovászhoz adok 100g lisztet (30g rozs/35g/teljes k. b./35g BL 80-as b. kenyérliszt) és kb 83 ml meleg vizet, megkeverem, nekem 8-9 óra után aktív (megfelelő illatú, még nem süpped vissza a teteje) Az aktuális kenyeremről: 100g liszttel 60%-os hidratáltságú "biga tésztát" készítek úgy 18-24 órával korábban, kb egyenlő arányban t. k. rozslisztből + t. k. búzal. + BL. 80-as b.kenyérl. és 60ml víz összegyúrásával (utóbbiba teszek egy csipetnyi, kevesebb, mint 1g élesztőt - lehetne kovásszal is, de lusta vagyok és lisztpazarlás lenne a plusz kovászkavarás, nem növekedés miatt teszem, hanem mert plusz ízt szeretnék). Az összegyúrt bigát szobahőmérsékleten, lezárt edényben érlelem. (A rozsliszt finoman jellegzetes illatot és ízt ad, emellett hasznos vitamin és nyomelemforrás. A 100g liszt/60ml víz bigámat majd beszámítom a kenyérdagasztás kalkulációjába! Kenyérdagasztás (900g összliszttel): Autolízissel kezdek: a biga tésztát összegyúrom 800g BL 80-as b.k.liszttel és kb. 515g meleg vízzel. (A liszt így összesen 900g, a víz 60ml + 515ml, tehát kevesebb, mint 600ml, majd később még minimálisan kiegészül.) Tudom, a biga lehelletnyi élesztője miatt ez nem tankönyvi autilízis, aki ragaszkodik a szabályossághoz, a bigát később is hozzágyúrhatja. Az összegyúrt bigát + lisztet + vizet lefedem, kézmeleg helyen (sütőben) tárolom úgy egy órányit. Autolízist követően a tésztához hozzáadom a kovászt, a 200g/1000g liszt arányból kiindulva úgy 190g-ot. (Hiába néz ki jól a kovász, nem érdemes többrt adni, rontja az ízhatást, a bélrendszert is túlaktivizálhatja! A kovászos kenyér dagasztásánál megfigyeltem, hogy "hisztisebb" a tészta, mint az élesztősnél, nagyjából a 30°C alatti hőmérsékletet szereti, ennél melegebb körülmények között igen gyorsan túlérik. Nyári hőségriadóban előfordult, hogy 2-3 jégkockával dagasztottam, török pékséges YT-videóban láttam.) Az autolizált tésztához hozzámérem a kovászt, összegyúrom, lefedve melegben tárolom (legalább 45 percig). Ezt követően a tésztára szórok 20g sót, nedves kézzel benyomkodom, majd összegyúrom, miközben már az edényben megkezdem a csapkodást, tornáztatást, majd lehelletnyi finomlisztre (innentől finomlisztet adagolok) kiteszem az asztalra, óvatosan csapkodva nyújtogatom (ahogyan Szabi a pék mutatta). Gömbölyítve visszakerül a tálba, lefedve 15-20' pihenés. A tésztát vizezet kézzel és műanyag kaparó spatulával kiveszem (olajat nem használok erre), saját elnevezésem szerint "franciás hajtogatással" tornáztatom (egy elsőre mókásnak tűnő francia YT-oktatóvideóban láttam), lényege: a tésztát egyik felén emelve, a másik felét az asztalra csapom, majd a kezembe lévő felét hanyag eleganciával rávetem, s mindezt, elforgatásokkal, párszor megismétlem. A művelet végére a tészta felszíne sima, fényes, bubikkal hólyagos. A tésztát visszateszem a tálba, fedem, nem túl meleg helyre teszem. 30 percet pihen. 1. hajtogatás: nedves kézzel és kaparóval a tésztát kiveszem, enyhén lisztezett felületen széthúzogatom majd összehajtom, visszateszem a tálba. 30 pihenő. 2. hajtogatás: ugyanez. 30 perc pihenő. 3. hajtogatás: a tálban előbb óvatosan körbelazítom a fal felől nedves kaparóval, majd nedves kezekkel középen alányúlok, óvatosan emelem minimálisan, s önmagára hajtogatva visszaeresztem. A tészta mindinkább elválik, elemelkedik, miközben több irányból hajtogattam a tálban. Lefedem, 30 perc pihenő. Formázás: enyhén lisztezett felületen, ahogyan a videókon látnyi. Kézzel finoman széthúzom, majd visszahajtok és felgöngyölítek. A schlusszt zárom, lisztezett konyhavászonnal bélelt formába teszem, a tetejével lefelé (schlussz kerül felülre). Hűtőbe teszem 8-10 órára. (A spéci friss malomliszttel alig fért el a hűtőben, már szökni próbált.) A dagasztás koradélután történt, este hűtőben kelt kenyérré formázva, korareggel kisütöm. Aktuálisan Sárospataki agyagedénnyel sütök, de korábban használtam vasedényt is, illetve sütöttem simán tálcán. A sütési módja: alul-felül sütés, NEM hőlégkeveréses, kezdetben 250°C, majd leviszem 220°C-ra, mikor a kenyeret az edényből átteszem a rácsra. Sárospataki agyagtál: a sütés előtt legalább egy fél órával érdemes kivenni a kenyértésztát a hűtőből, mert a tál érzékeny a hőingásra! A szükséges hőmérséklet elérésekor a tálat kiveszem. A kenyértésztát ekkor egy sütőpapírra vetem, most kerül a teteje felfelé, a tetejét ügyesen, gyorsan vízzel lekenem, majd bevágom és azonnal a sütőedénybe helyezem, lefedem, a sütőbe teszem. 30 percig 250 fokon, majd kiveszem az edényből, és további bő 30 percig rácson, legalulra helyezve sütöm, már 220 fokon. Ezt követően kiveszem, a hasát megkopogtatom, enyhén vizzel lekenem. Vasedény: eltérés az előbbitől, hogy ez bírja a hőingást, ezért dobok 1-2 jégkockát a sütőpapír és az edény fala közé a plusz gőzképzéshez. Sima sütőtálca: a sütő előmelegítése mellett gondoskodni kell a gőzképzésről (kisebb nyitott sütőedény/lábos vízzel, illetve forralt víz beöntése a tészta behelyezésekor), közvetlenül a felforrósodott sütőtálcára vetem, papír nélkül, gyors kenés és bemetszés. Pár perccel a behelyezése után bedobok 2 jégkockát (azért nem közvetlenül, mert olyankor az olvadt víz macerálja tészta szélét, várok, hogy kicsit már emelkedve kemyényedjen). Mindez magvakkal is kombinálható, ezeket szoktam enyhén előmorzsolni a beáztatás előtt (pohár + fém húsklopfoló = alkalmi mozsár), len + szezámmag + napraforgó + tökmag (utóbbi kettő remek ízt adnak), kiegészítve 1ml-nyi földimogyoróolajjal is (igen markáns az íz- és szaghatása). CAVE: ALLERGIA! Jó étvágyat!
@@zsuzsannasimet4761 II. Kenyérdagasztás (900g összliszttel): Autolízissel kezdek: a biga tésztát összegyúrom 800g BL 80-as b.k.liszttel és kb. 515g meleg vízzel. (A liszt így összesen 900g, a víz 60ml + 515ml, tehát kevesebb, mint 600ml, majd később még minimálisan kiegészül.) Tudom, a biga lehelletnyi élesztője miatt ez nem tankönyvi autilízis, aki ragaszkodik a szabályossághoz, a bigát később is hozzágyúrhatja. Az összegyúrt bigát + lisztet + vizet lefedem, kézmeleg helyen (sütőben) tárolom úgy egy órányit. Autolízist követően a tésztához hozzáadom a kovászt, a 200g/1000g liszt arányból kiindulva úgy 190g-ot. (Hiába néz ki jól a kovász, nem érdemes többrt adni, rontja az ízhatást, a bélrendszert is túlaktivizálhatja! A kovászos kenyér dagasztásánál megfigyeltem, hogy "hisztisebb" a tészta, mint az élesztősnél, nagyjából a 30°C alatti hőmérsékletet szereti, ennél melegebb körülmények között igen gyorsan túlérik. Nyári hőségriadóban előfordult, hogy 2-3 jégkockával dagasztottam, török pékséges YT-videóban láttam.) Az autolizált tésztához hozzámérem a kovászt, összegyúrom, lefedve melegben tárolom (legalább 45 percig). Ezt követően a tésztára szórok 20g sót, nedves kézzel benyomkodom, majd összegyúrom, miközben már az edényben megkezdem a csapkodást, tornáztatást, majd lehelletnyi finomlisztre (innentől finomlisztet adagolok) kiteszem az asztalra, óvatosan csapkodva nyújtogatom (ahogyan Szabi a pék mutatta). Gömbölyítve visszakerül a tálba, lefedve 15-20' pihenés.
Rögtön az első felvetéseddel kapcsolatban jegyezzük is meg, hogy ezen a dietetikusok mit sem segítenek. Egymásnak ellentmondó információkat zúdítanak ránk, a jelen példa kedvéért lásd margarin. Nekem nem gond, eszem, ami jól esik, de valljuk be, egy kicsit is tudatosabb emberben teljes joggal megy fel ilyenkor a pumpa.
Több kérdésem lett, mint amennyit a videó megnyugtatóan megválaszolt. a, Ha a növényi eredetű olaj jobb, mint az állati vaj, az egy dolog. De ha a mesterségesen feldolgozott ételek rosszabbak, mint a természetes módon lévők, a transzzsírok meg egészségtelenek, akkor a hidrogénezett margarin, ami transzzsírokat tartalmaz, hogy lehet jobb a vajnál? b, Miért hangsúlyozzák, hogy okés dolog egy cukorszirupot meginni, _ha az a napi kalóriaszinten belül marad_, de a gyümölcs mellé evett sajt feltétlenül megemeli a napi kalóriát. HA napi kalóriaértéken belül maradok, akkor a gyümölcs sajttal csak egészségesebb, mint a tömény cukorszirup. Nem beszélve arról, hogy a cukorszirupban nem sok egyéb tápanyag van. c, Értem, hogy azonos mennyiségű növényi és állati fehérjeforrás ugyanolyan hatást tesz a szervezetre, de mennyi krumplit kell megennem, hogy azonos mennyiségű fehérjét vigyek be vele, mint amennyi egy szelet csirkehúsban, vagy egy tojásban van? És ha annyi krumplit megeszek, a többletszénhidrát nem okoz majd gondokat? d, Miért nem hangzik el semilyen szinten, hogy bizonyos vitaminfajta csak állati fehérjében van (B12)? e, Miért van folyamatosan az az érzésem, hogy R. vegán étrendet követ, és ez befolyásolja a szemléletét, beleértve azt is, hogy milyen tanulmányokra keres rá?
A) Úgy, hogy ha hidrogéneznek egy olajat, akkor csak 1-2% transzzsír lesz, míg az állati eredetűben már természetesen is van transzzsír (főleg a kérődzőkben), illetve természetes módon több telített zsírt tartalmaz. B) "HA napi kalóriaértéken belül maradok, akkor a gyümölcs sajttal csak egészségesebb, mint a tömény cukorszirup." Nem, mert a sajtban nem csak kalória van, hanem rengeteg telített zsír is, nézd meg hány % a telített zsír a lenmagolajnak, algaolajnak, chiamagolajnak, repceolajnak, olívaolajnak. Utána nézd meg a tejterméket. (a kérdésre is releváns) C) "de mennyi krumplit kell megennem" - ha fehérjét akarsz bevinni, akkor a jó fehérjeforrás a cél. Hüvelyest kell választani. (És ne a vízzel mért mennyiséget hasonlítsd, mert ha több folyadékot eszel, akkor kevesebb vizet iszol.) "Többletszénhidrát nem okoz majd gondokat" - de. Mert nem krumplit kell enni csak a fehérjéhez, hanem változatosan hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonákat, algabonákat, stb. A bélflórának fontos a diverzitás, de sajnos a rostról nem volt szó fő témaként. D) "B12", mert mindenki tudja, hogy azért van B12 a húsban, mert a tápba belekeverik, és aki vegán vagy vegetáriánus vagy flexitariánus, az első nap látja, mert a vízcsapból is ez folyik, hogy B12-t kell szedni. E) Mert saját magadat látod benne. Én pl. teljesen függetlenül húsevő paleósként kezdtem el a tanulmányokat nézni, és ugyanarra jutottam, mint a fenti két srác, hogy a növényi a legjobb. Ettől függetlenül nem követtem azonnal, kellett egy 10 év, hogy megemésszem, hogy rossz volt az életmódom. Akár melyik meta-analízist nézed, az jön ki, hogy a teljes értékű zöldségek, gyümölcsök a legjobbak, utána a hüvelyesek és a gabonák, utána az állati eredetűek. Értem én, hogy nagy divat mindenkire ráhúzni, hogy ha olyat mond, ami neked nem tetszik, és tanulmánnyal támasztja alá, hogy azért jó a tanulmány eredménye, mert Cherry Picking. Ez színtiszta tudomány, akkor is, ha neked nem szimpatikus. Nem cél, hogy tetsszen az eredmény. Az a cél, hogy a legtöbb meta-analízist tükrözze. Nem véletlenül van a Harvard egyetemnek vegán tanszéke. Nem azért, mert leültek és ez tetszett nekik, hanem azért, mert ez a legfenntarthatóbb és a legegészségesebb, ha dominánsan teljes értékű, és változatos, ÉS szednek B12-t, télen D3-at. ;)
@@LPCH-hy1fk Köszönöm a válaszokat! Néhány gondolat, ha nem gond: A, 1% transzzsír a modern technológiával készült margarinokban van, de vajon ennyi volt akkor is, amikor az a bizonyos ajánlás készült? (Amúgy én margarint eszem, bár keveset csak, de nem érzem a vajat sem vészesen egészségtelennek, ha valki mértékkel illeszti be az étrendjébe.) B, Szerintem a sajt még a zsírtartalmával együtt is jobb, mint az üres feldolgozott cukor. Ezzel együtt természetesen az a jó, hogyha az ember eszik lenmagot, csiamagot, magokat, olivaolajat, ebben nincs vita köztünk. C, Azt egy kicsit hiányoltam, hogy csak a vegán étrendet hasonlítottuk a húst tartalmazóhoz, holott ők maguk is mondták, hogy a fehér húsok és vörös húsok között is van különbség, illetve ott vannak a nem húsféle állati eredetű ételek (tej és tojás), amiknek szintén meg lehet a helye egy kiegyensúlyozott diétában, és erről nem hoztak tanulmányt. D, Szerintem nem tudja mindenki, és egy ilyen alapos videóban helyet kellene kapnia ennek az infónak. E , Arról is vannak egészen tudományos kutatások, hogy az emberek hajlamosak olyan tanulmányokat olvasni, amik összhangban állnak azzal a világlátással, ami rájuk jellemző - ezt időnként magamon is tapasztalom, de dolgozom rajta. Nem azért mondtam, mert nem tetszett, amit mond, sok mindennel egyetértettem belőle, csak számomra végig ezt a benyomást keltette.
@@Ysu73 'amikor az a bizonyos ajánlás készült?' A.) Na ez jogos kérdés. Előtte több volt, de szerintem a sok palmitinsav és a mirisztinsav negatív hatása meghaladja azt, amit a kis transzzsír okoz. Meg nem mindegy, mit mire cserélünk. Ha szalonnát cserélünk tojásra, akkor nő a várható életkor és életminőség. Ha tojást cserélünk brokkolira, kelre és áfonyára, akkor nyilván a tojás veszít. Tehát mindig az a kérdés, mit mivel hasonlítunk. (A fenti két példám kiragadva a kontextusból két ellentétes bulvár cikket tudna generálni: az egyikben: 'Egyél tojást, mert hosszabbítja az életet', másikban 'ne egyél tojást, mert véged'. Szerintem egyik sem elég őszinte, úgy volna precíz, hogy számít, mit mivel hasonlítunk össze. Ha így nézzük, akkor az jön ki, hogy a növények összetétele jobb. B.) 'sajt vs cukor' jogos. szerintem is a sajt a jobb, ha a hasznos komponenseket mérjük össze. De vajon mi történik, ha a károsakat? Cukorban, ha a gagyi fehér van, adalék, viszont a tejben is elég rendesen. Ha túlélést nézünk ősemberként, egyértelmű, hogy a sajt a jobb, hiszen van benne protein stb. Longevity-ben meg lehetetlen összehasonlítani. C.) Én úgy emlékszem, Robi említette, hogy általában a tanulmányokban a flexit és a vegánt összevonják (sőt sajnos sokszor még a vegát is a vegánnal). Valóban kevés tanulmány van, ahol teljes értékű flexitáriánust hasonlítanak össze teljes értékű vegánnal. A kiegyensúlyozott diéta nagyon ködösítő kifejezés, akármire rá lehet mondani. Az, hogy lehet-e helye valaminek, a céltól függ. Ha valakinek fontos a fenntarthatóság, és empatikus az éhezőkkel, állatokkal szemben, akkor nyilván nem vásárol ilyet, még biót sem, ahogyan nem akar minden reggel belerúgni pár állatba sem. Ha valakit ez nem érdekel, akkor deal. Nekem nem, mondom ezt ex-húsevőként. Ha viszont az a cél, hogy valaki 95 évesen emlékezzen a szeretteire, én inkább skippelném az állati eredetűt, még akkor is, ha kevés a tanulmány. Nyilván az embert nem érdekli a távoli jövő általában, bevallom, engem sem. Én csak az állatok iránt érzett empátiám miatt nem eszem. Amúgy simán mennék havi 1-szer valami jó kis gyroshoz. D.) 'Szerintem nem tudja mindenki, és egy ilyen alapos videóban helyet kellene kapnia ennek az infónak.' Szerintem, akit kicsit is érdekel az egészsége, és rákeres bárhol, 99.9%-ban ott lesz, hogy szedd be a vitamint. Akit meg nem érdekel, annak hiába mondod. Szerintem csak azért akartad ezt látni, hogy biztonságérzetet adjon neked abban, hogy mennyire természetellenes a növényi életmód, mert B12-t kell szedni. Holott, ahogy az állatok tápjába, úgy a növények talajába is bele lehet rakni azokat a vitaminokat (termelő mikrobákat), amik hozzák ezt. Emellett szerintem ez továbbra is azért érzelmi alapú szükséglet, mert nagyon sok flexitáriánus, vagy még vegyes étrendű is B12-hiányos, mivel nagyon sokat pl. csak csirkemellet esznek vagy tojást, amiben nagyon kevés B12 van. És ezt érdekes módon senki sem szokta hiányolni, hogy a húsos étrenden belül étkezők számára is felhívják a figyelmet a B12 fogyasztás fontosságára, amikor ott is sok a B12 vagy D3-hiányos személy. E.) Igen, én is tapasztalom magamon, jogos. De sajnos ennek ellenére úgy éreztem, hogy a fenti két úriember hitelességét akartad csak ezzel tompítani teljesen alaptalanul csakmert igazolnak valamit, ami evidence based."
@@Ysu73 igen ez jó kérdés. A finn példa is egy bizonyíték arra hogy a magasabb telített zsír tartalmú étrendnél, még mindíg jobb a magasabb transzzsír, de senki nem mondja, hogy magas transzzsír tartalmú margarint kell enni
Nekem kezdődő inzulinrezisztenciát állapítottak meg pár éve. Erős remegős-szédülős tüneteim is voltak étkezések után. Utána változtattam az étrendemen, elkezdtem alacsony zsírbevitel mellett egyre több gyümölcsöt enni, és azóta rendeződtek az értékeim és a tünetek is eltűntek.☺️ (Kiegészíteném, hogy mindezt növényi étrenden, tehát állati eredetűeket nem ettem, és nem eszem.)
Ujabb bizonyitek arra,hogy miert erdemes inkabb a tanulmanyokat nem csak nezni, hanem ertelmesen elemezni. Nyilvan akik ezeket terjesztik nem az igazsagot kutatjak. Szoval: Utana a dietetikus kiegeszitette,hogy a margarinnal is van sokkal jobb. Azt kell nezni, hogy mennyi Palmitinsav/Mirisztinsav van bennuk. A hosszabb szenlancu telitettzsirsavak a karosak. Amelyikben ezekbol kevesebb van az a jobb. Tehat: A palmaolajos BARMI borzasztoan rossz, a hidrogenezett kokuszolajos szinten az emlitett transz zsirsav miatt. Aki pedig annak ellenere,hogy sok Palmitin es Mirisztinsav van egy adott etelben, megis a vajat, palmaolajos nutellat, palmaolajos vegan sajtot, tehen sajtot ajanlj, akkor az nyilvan tudatlansag, es novenyi, vagy husipari, tejipari ipari propaganda.
Remek intro volt: a margarin, amely gyakorlatilag műanyag, egy teljesen mesterséges termék, amelyet a katonaság szükségellátására találtak ki, mint a vaj, ami szerves élelmiszer, évezredek óta fogyasztják az emberek. Ezen a ponton abba is lehetett, sőt kellett volna hagyni az egész beszélgetést, és hazaküldeni a "szakértőket"! De biztos, hogy ezzel a hozzászólással én is bekerülök abba a kétharmadba, akik az interneted téves információkat osztanak meg. Hát szép! Érdemes volt ezért kimenni Londonba "tanulni"...
Volt nekem egy afrikai háziorvosom Londonban és az azt mondta, amikor vittem neki a leleteket Magyarországról, hogy nem tudja elfogadni, mert a magyar orvosok nem tudnak semmit. Akkor nagyon felháborodtam, utána rá kellett jönnöm, hogy igaza van!
Ez nagyon beragadt neked. A margarin egy olyan termék, amikor növényi olajokat emulgeálnak vízzel, hogy kenhető legyen. Ha az alapanyag jó, tehát nem pálmazsír és transzzsír, hanem jóféle növényi olaj, akkor teljesen rendben van a margarin. Ma már lehet jó minőségűeket kapni. Apróbetű...
A szuper egészségtelen nagypapa példájára egyszerű a válasz: száz ilyen nagypapából legfeljebb egy-kettő éri meg a 90-et. A többi talán a 70-et sem, belőlük viszont nem lesz legenda (se).
Nagyon szeretem a műsort. Jó a téma. ….es megorjit az EGYEBKENT, EGYEBKENT, EGYEBKENT. Mindenhol, minden beszélő EGYEGKENT- ezik. Mi lenne, ha simán kihagynak? A mondanivalón semmit se változtatna. A magyar közbeszéd FERTŐZÖTT AZ EGYEBKENT- tel!
Azt mondja az alany, hogy a sajt és a gyümölcs nem jó együtt! Majd később hozzáteszi, hogy a hosszú felszívódásút keverni kell a rövid felszívódásúval... Szerintetek mégis mi történik ebben az esetben? Pontosan ez. A gyümölcs, a fruktóz pillanatok alatt ott lesz a vérben. Jó hozzá enni, minél zsírosabb sajtot. Ha nem bírid elengedni a krumplit, akkor csinálj krumplipürét és keverd össze fél-fél arányban karfiollal. Ezzel csökkented a ch tartalmát. Mellesleg a zellergumót vágd fel szalamkrumpli formátumra, tedd sütőpapírra, pici olivával és majorannával hintsd meg és süsd pirosra. Alacsony a ch és remek sült krumpli helyettesítő!
Senki nem mondta, hogy a kettő nem jó együtt. Értelmezze először amit mondtam, azt mondtam, hogy sokszor az ilyen párosítás felesleges kalóriát ad az étrendhez, azért, hogy “laposabb” legyen a cukor görbe, pedig sokszor teljesen normális
@@RobertJMsc nem a kalóriával van a baj, hanem a ch-val! Az inzulinreziszetncia azért alakul ki, mert túl tolod a cukrot, amit a szervezet képtelen feldolgozni! Megspékelheted még azzal is, hogy napi ötször eszel, hogy még véletlenül se pihenjen a hasnyálmirigy... Ezáltal a szervezet mindig minden energiát emésztésre használ és nem arra, hogy mondjuk megszabaduljon a káros anyagoktól! Amit ez a két fószer mond, az nagyon elavult és nem hivatkoznak semmiféle megnevezett tanulmányra, hanem valami szekunder kutatást használnak.
A növényi eredetű táplálékban az aminosavaknak a megfelelő aránya is lényeges, nem csak az, hogy "van benne", tehát aki csak ezt fogyasztja, jól kell összeválogatnia azokat a növényeket. A másik, amire itt figyelnie kell, a megfelelő formájú B12 vitamin bevitele. - Amit amúgy a teljes rendszerben nem értek, hogy az hogyan lehetséges, hogy a feldolgozott (főleg vörös) húsokról a WHO megállapítja, hogy potenciális rákkeltők, és ennek ellenére a boltokból a mai napig nincsenek közegészségügyileg kitiltva... Miközben a kurkumát, meg pár más dolgot szakértők tanulmányban javasolják az EU-nak betiltani. Vicces.
Mivel a WHO alapvetően egy propaganda szervezet. Kisegér tanulmányokra alapozva kijelentik hogy potenciálisan rákkeltő... na ja. Ember sok százezer éve eszik sült húst stb, kisegér kétlem hogy nagy vadász lenne. Meg lehet nézni a statisztikákat 100 éve visszamenőleg, régen az emberek ugyan ennyi, vagy még több állati fehérjét ettek, mégis jóval kevesebb rákos ember volt, bélrák pl ritkaság számba ment, manapság már fiataloknál is megjelenik, persze a hús a hibás ezért is. A kurkuma pedig mérgező, ezért nem tudsz megenni belőle fél kilót nyersen pl, komoly ételmérgezést kapnál tőle. Nem értem honnan jön ez a hülyeség az embereknél hogy mindenféle random mérgező gyomot, gyökeret, fakérget meg egyéb hülyeségeket egyenek, gondolom ez valami spirituális természetgyógyász szintű baromság lehet.
Alkohol és dohány is kapható. Szerinted mekkora balhé lenne, ha megtiltanák mondjuk a marhahúst? Steak? Ipari marhatenyésztés, satöbbi, bazi nagy gazdasági probléma lenne belőle.
@@tamasviraszto7292 Feldolgozott és ultrafeldolgozott termékekről írtam, a sima marhahús csak hús, persze vörös hús. Bár nem ismerem a WHO pontos szövegét...
Nem betiltani akarják, hanem az azt tartalmazó készítmények szigorúbb szabályozására tettek javaslatot, minek kell itt a hangulatot kelteni? És természetesen nem a vöröshúsokkal van a gond, hanem a füstöléssel / nitritekkel stb tartósított húsokkal (kolbász, pácolt sonka stb). És valóban, ebből parasztlázadás volna, hálistennek a mesterséges füstaromás sajtok legalább már kivonulnak a polcokról. Tehát a steak-et nem érinti... Amúgy ja, a dohányárut és az égetett szeszesitalokat egy az egyben betiltanám, na abból meg világháború lenne, sajnos nem lehet, csak fokozatos szemléletváltással csökkenteni az emberek igényét a sejtmérgekre... (Azt bírom amikor a legnagyobb pálinkabuzik okoskodnak hogy a margarin meg a cukor micsoda méreg...)
@@tflora "It was determined that an agreed list of ‘other substances’ which should be prohibited or restricted in food supplements would be very beneficial to provide a higher level of consumer protection. " Egyes anyagokat betiltani, mások használatát korlátozni az élelmisterekben és táplálékkiegészítőkben. Ezt persze lehet "szabályozásként" eladni, de a betiltás (amit egyes összetevőkre javasolnak) akkor is betiltás. És a legkiemeltebb néhény anyag között ott van a kurkuma hatóanyaga is: Coumarin in plant preparations Curcumin in Curcuma preparations Hypericum perforatum Melaleuca essential oils Melatonin Piperine P-Synephine in Citrus preparations Tryptophan Actaea racemose Lepidium meyenii Ocimum tenuiflorum Tribulus terrestris Withania somnifera.
A növényivel ellentétben az állati fehérjékben található meg minden esszenciális aminosav, amire a szervezetnek szüksége van, ezért nem kísérleteznék egy fejlődésben lévő gyerekkel húsmentes étrenddel.
Finnországban nem a margarin miatt csökkent a szív és érrendszeri betegségek száma, hanem azért mert szelénnel dúsították a lisztet. Margarin egy vegyipari termék.
"Főleg, ha akkor fejik, ha a tehén már vemhes volt" - ugye, a srác rengeteg tanulmányt elolvasott, Londonban ezért megkapta a certifikátot, csak éppen a józan ész hiányzik. Az a tehén vajon miért adna tejet, ha nem vemhes? Van olyan tejelő tehén, amelyik nem vemhes? Természetesen nincs.
Tejet a születés után kezd adni a tehén, mint az ember :) születés után normál körülmények között nem lesz azonnal megtermékenyítva újra a tehén de te biztos jobban tudod 😊
En komolyan mondom, nem ertem, hogy miert nem utkoztetik a vegan etrend nepszerusitoit egy ketos, carnivore os, esetleg paleo ketogen etrendet preferalo szakemberrel. Annak lenne ertelme, ennek semmi, bennem millio kerdes maradt es szuletett uj is. Grat Hvg....Ja, es tele van elkepeszto ellentmondasokkal. Szornyu.
"Az energiabevitel 3%-ában lecseréljük az állati eredetű FEHÉRJÉT növényi eredetűre..." Az régen rossz, ha az energiabevitelt fehérjéből akarjuk bevinni. Arra való a szénhidrát, a FEHÉRJE pedig izomépítésre. Tényleg katasztrófa, amit és ahogy előadják.
Nagyon komoly értelmezési problémát látok. Senki nem mondta, hogy fehérjéből kell fedezni az energiabevitelt, viszont a bevitt fehérjék mennyiségét az összesen bevitt kalóriákhoz viszonyítva (is) szoktuk kifejezni. Lehet, hogy az okoskodás helyett értelmezni kellene az elhangzott állitast
azt elmondaná valamelyik nagyokos, hogy ha minden rossz, amit eszünk, akkor miért nő folyamatosan az egész nyugati világban az átlagéletkor? a ma születőknek a várható élettartama kb. átlag 80 év. Vagy, ha mást ennénk, akkor ez már 100 év lenne? hát, nem tudom...
azért, mert nyugaton jobb az egészségügyi ellátás, és sok figyelmet fordítanak a prevencióra. Hatalmas sportcsarnokok vannak, ahol munka után az egész család mozog. A szűrővizsgálatok fontosságát tudatosítják a lakosságban. Nálunk mire egy rákbeteg Ct-re EMR-re időpontot kap, végstádiumba kerülhet. Szomorú, hogy a magyar férfiak jelentős része nem éri meg a nyugdíjas kort sem.
@@RobertJMsc Nem butaság, hanem káros! Egyedül az olivaolaj jó, meg mondjuk a dió olaj! A margarin az olajfinomítás hidrogénezett mellékterméke. Növényi, az ziher... 😂😂😂
@@jozsefsoos9851 szegény Janko Robi visszadja a diplomáját táplálkozás tudományból, mert Soós Józsi bácsi Hajdunánási lakos, mosógép és kisháztartásigép szerelő szerint nem jó helyről tájékozódik a témába vágóan. 😂😂😂😂😂
@@RobertJMsc Én támogatom a szőlőt, de a szüleim cukorbetegek, és az orvosuk szigorúan eltiltotta őket a banántól és a szőlőtől. Akkor ez azt jelenti, hogy a szakemberek között sincs egyetértés a témáról?
@@RobertJMsc nem vagyok orvos, de logikailag belátható, hogy olyan gyümölcs, ami nagy mennyiségben tartalmaz fruktózt, az nem való cukorbetegnek! Úgy kilövi az értékeket, mint a huzat!
Aa felnőtt emberek 80 százalékának problémája van a gluténnal ezért nem ajánlott a kenyér fogyasztása, főleg nem a teljes kiőrlésű mert abban még glifozát is van.(amennyire én tudom)
@@RobertJMsc Megalapozott, mert ezekben a búzákban kétszeres a gluténtartalom, mint azokban, amikből a hetvenes években sütöttek kenyeret. A glutén kinyitja a bélhártyát, amin átmegy a 💩 a szövetekbe, a káros anyag immunbetegséget, ízületi gyulladást okoz, irritábilis bélszindrómát. Az egészségesnek mondott teljes kiörlésűvel meg bemegy a növényvédőszer és a gombák! Figyu, én is így ettem. Teljes kiörlésű kenyeret, tésztát, zabkását, rengeteg gyümölcsöt és zöldséget, csak fehérhúsokat és az lett az eredménye, hogy jó vérkép mellett izűleti bántalmaim lettek, úgy hogy hetenete ötször súlyokkal edzettem! Az ember csak keresi az okát! Az ok pedig az, hogy zsíros húsokat kell enni fermentált és leveles zöldségekkel!
Margarin témában jó lenne tisztán látni, mert pl. ugyanennek a podcastnak egy korábbi vendége, Szász Máté szerint a margarin borzasztó káros, szemben a vajjal. Így csak összezavarni lehet a hallgatókat, ha ez így a levegőben lógva marad, és hitkérdéssé válik.
Igy van,edig a margarin volt a káros,most a vaj😮
Egy olyan kerdest tettem volna fel nekik, hogy mitol van az miszerint a szakertok es a kutatasok teljesen egymassal ellentetes velemenyen vannak? Aztan hallgassuk meg a valaszt. Velemenyem szerint a kutatok szponzorjainal kell keresni a valaszt. Valoszinuleg ma is talalhatunk olyan kutatast ami szerint a dohanyzasnak vannak előnyös hatasai, vagy ahogyan régen a radioaktiv sugarzast is reklámozták egeszsegesnek.
Vaj alapanyaga: tej (nyilvan a problema a tehen taplalasabol lehet} a margarin alapanyaga pedig? Hány vegyi anyag és az eljaras amivel a növényi zsirbol az lesz ami? Köszönöm maradok a vajnál.
@@mikle65 Régen hidrogénezték a növényi olajat, aminek az eredménye transzzsír lett, ma már csak fizikai átalakításon megy át. De a tömeghisztéria azóta is tart és megkövezik aki nem azt rikácsolja hogy a margarin méreg. :D Meg ugye a szokásos sírás hogy "egyszer ezt hazudják, máskor az ellenkezőjét". Nem, változnak az eljárások az évtizedek során. Élelmiszertechnológiai és élelmiszerjogi tény, hogy Magyarországon ma már teljesen jó a margarin, leszámítva hpgy valóban a pálmazsírral keverés nagy divat ... Nehéz olyan élelmeszert találni amiben nincs pálmazsír és/vagy édesítőszer:( Én ha kenyérre kenem akkor vajat eszem (pusztán az íz miatt), sütibe meg margarint (olcsóbb). És mivel én mindezt egyetemen tanultam, nem női magazinokból, önjelölt bunkó influenszerektől és FB-on őrjöngőktől, megalapozottan merem állítani
Ez nem egy tájékoztató, tényeken alapuló beszélgetés volt, hanem másfél óra homályos kenegetés, maszatolgatás.
Vess egy pillantást a házigazdákra: hávégé, ahol például Gelencsér András tiltólistán van, mert objektív tényeken alapuló véleményt mer képviselni, a maszatolgatással, hazudozással szemben.
Egy érdekes felismerést szeretnék megosztani a nézőkkel. A covid-pandémia kitörése óta gyakorlatilag nem járunk pékségbe, én lettem az otthoni pék. Azóta rendszeresen fogyasztunk valódi (mind jobban sikerült - tadámm!!!😀) kovászos kenyeret. Úgy vettem észre, hogy a kovász, amolyan biológiailag aktív anyagként, élénkíti a bélműködést, ezzel támogatva az emésztést. Ezt értsük helyesen: nem hasmenést okoz, de kellemesen lendít az emésztés folyamatán, csökkentve a székrekedést-teltségérzést. Miközben a házikenyér jóval táplálóbb, finomabb. A kenyerem összetétele kapcsán: természetesen kenyérliszten alapul (BL80-as), kiegészülve teljes kiörlésű lisztekkel, utóbbi időben készítek előtésztaként 60%-os hidratáltságú "biga" tésztát (100g liszttel), a kovászom pedig fele kenyérliszt, fele teljes kiörlésű búzaliszt, plusz kevés teljes kiörlésű rozsliszt. Rendszeresen használok magvakat (napraforgó/tök/len/szezám/stb). Az általam megfigyelt hatás úgy egy hónap után jön elő, jóval könnyedebbé téve az emésztést. Ajánlom kipróbálásra!
fú de jóóóó, hogy ezt megosztottad, köszönöm az emberiség nevében😍 Hallottam / olvastam, hogy a fejlett világban a székrekedés kábé általános, gondolom a sok műkajától, mert abban nincs semmi rost. Sosem gondoltam, hogy éppen a kenyér lehet segítség erre!
Recept? 🤗
@zsuzsannasimet4761 Általános arányok: 2/3 alatti kezdő hidratáltsággal indítok (900g liszthez kevesebb, mint 600ml víz), 200g kovász/1000g liszt, 20-22g só/1000g liszt. A liszt kapcsán megjegyzem, nemrégiben egyenest a malomból, frissen őrölt kenyérlisztet kaptam, bombasztikus a hatása, szó szerint fékezni kellett a tésztát, annyira nőtt!
Az anyakovászom kevert, feletetéskor kb. 35g-hoz adok 55-60g lisztet és 52g vizet, melyben 6g teljes kiörlésű rozsliszt, 25g teljes k. búzaliszt, a maradék BL 80-as búzakenyérliszt. A munkakovász előkészítése: szemre 35g kovászhoz adok 100g lisztet (30g rozs/35g/teljes k. b./35g BL 80-as b. kenyérliszt) és kb 83 ml meleg vizet, megkeverem, nekem 8-9 óra után aktív (megfelelő illatú, még nem süpped vissza a teteje)
Az aktuális kenyeremről:
100g liszttel 60%-os hidratáltságú "biga tésztát" készítek úgy 18-24 órával korábban, kb egyenlő arányban t. k. rozslisztből + t. k. búzal. + BL. 80-as b.kenyérl. és 60ml víz összegyúrásával (utóbbiba teszek egy csipetnyi, kevesebb, mint 1g élesztőt - lehetne kovásszal is, de lusta vagyok és lisztpazarlás lenne a plusz kovászkavarás, nem növekedés miatt teszem, hanem mert plusz ízt szeretnék). Az összegyúrt bigát szobahőmérsékleten, lezárt edényben érlelem. (A rozsliszt finoman jellegzetes illatot és ízt ad, emellett hasznos vitamin és nyomelemforrás. A 100g liszt/60ml víz bigámat majd beszámítom a kenyérdagasztás kalkulációjába!
Kenyérdagasztás (900g összliszttel):
Autolízissel kezdek: a biga tésztát összegyúrom 800g BL 80-as b.k.liszttel és kb. 515g meleg vízzel. (A liszt így összesen 900g, a víz 60ml + 515ml, tehát kevesebb, mint 600ml, majd később még minimálisan kiegészül.) Tudom, a biga lehelletnyi élesztője miatt ez nem tankönyvi autilízis, aki ragaszkodik a szabályossághoz, a bigát később is hozzágyúrhatja. Az összegyúrt bigát + lisztet + vizet lefedem, kézmeleg helyen (sütőben) tárolom úgy egy órányit.
Autolízist követően a tésztához hozzáadom a kovászt, a 200g/1000g liszt arányból kiindulva úgy 190g-ot. (Hiába néz ki jól a kovász, nem érdemes többrt adni, rontja az ízhatást, a bélrendszert is túlaktivizálhatja! A kovászos kenyér dagasztásánál megfigyeltem, hogy "hisztisebb" a tészta, mint az élesztősnél, nagyjából a 30°C alatti hőmérsékletet szereti, ennél melegebb körülmények között igen gyorsan túlérik. Nyári hőségriadóban előfordult, hogy 2-3 jégkockával dagasztottam, török pékséges YT-videóban láttam.) Az autolizált tésztához hozzámérem a kovászt, összegyúrom, lefedve melegben tárolom (legalább 45 percig).
Ezt követően a tésztára szórok 20g sót, nedves kézzel benyomkodom, majd összegyúrom, miközben már az edényben megkezdem a csapkodást, tornáztatást, majd lehelletnyi finomlisztre (innentől finomlisztet adagolok) kiteszem az asztalra, óvatosan csapkodva nyújtogatom (ahogyan Szabi a pék mutatta). Gömbölyítve visszakerül a tálba, lefedve 15-20' pihenés.
A tésztát vizezet kézzel és műanyag kaparó spatulával kiveszem (olajat nem használok erre), saját elnevezésem szerint "franciás hajtogatással" tornáztatom (egy elsőre mókásnak tűnő francia YT-oktatóvideóban láttam), lényege: a tésztát egyik felén emelve, a másik felét az asztalra csapom, majd a kezembe lévő felét hanyag eleganciával rávetem, s mindezt, elforgatásokkal, párszor megismétlem. A művelet végére a tészta felszíne sima, fényes, bubikkal hólyagos. A tésztát visszateszem a tálba, fedem, nem túl meleg helyre teszem. 30 percet pihen.
1. hajtogatás: nedves kézzel és kaparóval a tésztát kiveszem, enyhén lisztezett felületen széthúzogatom majd összehajtom, visszateszem a tálba. 30 pihenő.
2. hajtogatás: ugyanez. 30 perc pihenő.
3. hajtogatás: a tálban előbb óvatosan körbelazítom a fal felől nedves kaparóval, majd nedves kezekkel középen alányúlok, óvatosan emelem minimálisan, s önmagára hajtogatva visszaeresztem. A tészta mindinkább elválik, elemelkedik, miközben több irányból hajtogattam a tálban. Lefedem, 30 perc pihenő.
Formázás: enyhén lisztezett felületen, ahogyan a videókon látnyi. Kézzel finoman széthúzom, majd visszahajtok és felgöngyölítek. A schlusszt zárom, lisztezett konyhavászonnal bélelt formába teszem, a tetejével lefelé (schlussz kerül felülre).
Hűtőbe teszem 8-10 órára. (A spéci friss malomliszttel alig fért el a hűtőben, már szökni próbált.)
A dagasztás koradélután történt, este hűtőben kelt kenyérré formázva, korareggel kisütöm. Aktuálisan Sárospataki agyagedénnyel sütök, de korábban használtam vasedényt is, illetve sütöttem simán tálcán. A sütési módja: alul-felül sütés, NEM hőlégkeveréses, kezdetben 250°C, majd leviszem 220°C-ra, mikor a kenyeret az edényből átteszem a rácsra.
Sárospataki agyagtál: a sütés előtt legalább egy fél órával érdemes kivenni a kenyértésztát a hűtőből, mert a tál érzékeny a hőingásra! A szükséges hőmérséklet elérésekor a tálat kiveszem. A kenyértésztát ekkor egy sütőpapírra vetem, most kerül a teteje felfelé, a tetejét ügyesen, gyorsan vízzel lekenem, majd bevágom és azonnal a sütőedénybe helyezem, lefedem, a sütőbe teszem. 30 percig 250 fokon, majd kiveszem az edényből, és további bő 30 percig rácson, legalulra helyezve sütöm, már 220 fokon. Ezt követően kiveszem, a hasát megkopogtatom, enyhén vizzel lekenem.
Vasedény: eltérés az előbbitől, hogy ez bírja a hőingást, ezért dobok 1-2 jégkockát a sütőpapír és az edény fala közé a plusz gőzképzéshez.
Sima sütőtálca: a sütő előmelegítése mellett gondoskodni kell a gőzképzésről (kisebb nyitott sütőedény/lábos vízzel, illetve forralt víz beöntése a tészta behelyezésekor), közvetlenül a felforrósodott sütőtálcára vetem, papír nélkül, gyors kenés és bemetszés.
Mindez magvakkal is kombinálható, ezeket szoktam enyhén előmorzsolni a beáztatás előtt (pohár + fém húsklopfoló = alkalmi mozsár), len + szezámmag + napraforgó + tökmag (utóbbi kettő remek ízt adnak), kiegészítve 1ml-nyi földimogyoróolajjal is (igen markáns az íz- és szaghatása). CAVE: ALLERGIA!
Jó étvágyat!
@zsuzsannasimet4761 @zsuzsannasimet4761 Általános arányok: 2/3 alatti kezdő hidratáltsággal indítok (900g liszthez kevesebb, mint 600ml víz), 200g kovász/1000g liszt, 20-22g só/1000g liszt. A liszt kapcsán megjegyzem, nemrégiben egyenest a malomból, frissen őrölt kenyérlisztet kaptam, bombasztikus a hatása, szó szerint fékezni kellett a tésztát, annyira nőtt!
Az anyakovászom kevert, feletetéskor kb. 35g-hoz adok 55-60g lisztet és 52g vizet, melyben 6g teljes kiörlésű rozsliszt, 25g teljes k. búzaliszt, a maradék BL 80-as búzakenyérliszt. A munkakovász előkészítése: szemre 35g kovászhoz adok 100g lisztet (30g rozs/35g/teljes k. b./35g BL 80-as b. kenyérliszt) és kb 83 ml meleg vizet, megkeverem, nekem 8-9 óra után aktív (megfelelő illatú, még nem süpped vissza a teteje)
Az aktuális kenyeremről:
100g liszttel 60%-os hidratáltságú "biga tésztát" készítek úgy 18-24 órával korábban, kb egyenlő arányban t. k. rozslisztből + t. k. búzal. + BL. 80-as b.kenyérl. és 60ml víz összegyúrásával (utóbbiba teszek egy csipetnyi, kevesebb, mint 1g élesztőt - lehetne kovásszal is, de lusta vagyok és lisztpazarlás lenne a plusz kovászkavarás, nem növekedés miatt teszem, hanem mert plusz ízt szeretnék). Az összegyúrt bigát szobahőmérsékleten, lezárt edényben érlelem. (A rozsliszt finoman jellegzetes illatot és ízt ad, emellett hasznos vitamin és nyomelemforrás. A 100g liszt/60ml víz bigámat majd beszámítom a kenyérdagasztás kalkulációjába!
Kenyérdagasztás (900g összliszttel):
Autolízissel kezdek: a biga tésztát összegyúrom 800g BL 80-as b.k.liszttel és kb. 515g meleg vízzel. (A liszt így összesen 900g, a víz 60ml + 515ml, tehát kevesebb, mint 600ml, majd később még minimálisan kiegészül.) Tudom, a biga lehelletnyi élesztője miatt ez nem tankönyvi autilízis, aki ragaszkodik a szabályossághoz, a bigát később is hozzágyúrhatja. Az összegyúrt bigát + lisztet + vizet lefedem, kézmeleg helyen (sütőben) tárolom úgy egy órányit.
Autolízist követően a tésztához hozzáadom a kovászt, a 200g/1000g liszt arányból kiindulva úgy 190g-ot. (Hiába néz ki jól a kovász, nem érdemes többrt adni, rontja az ízhatást, a bélrendszert is túlaktivizálhatja! A kovászos kenyér dagasztásánál megfigyeltem, hogy "hisztisebb" a tészta, mint az élesztősnél, nagyjából a 30°C alatti hőmérsékletet szereti, ennél melegebb körülmények között igen gyorsan túlérik. Nyári hőségriadóban előfordult, hogy 2-3 jégkockával dagasztottam, török pékséges YT-videóban láttam.) Az autolizált tésztához hozzámérem a kovászt, összegyúrom, lefedve melegben tárolom (legalább 45 percig).
Ezt követően a tésztára szórok 20g sót, nedves kézzel benyomkodom, majd összegyúrom, miközben már az edényben megkezdem a csapkodást, tornáztatást, majd lehelletnyi finomlisztre (innentől finomlisztet adagolok) kiteszem az asztalra, óvatosan csapkodva nyújtogatom (ahogyan Szabi a pék mutatta). Gömbölyítve visszakerül a tálba, lefedve 15-20' pihenés.
A tésztát vizezet kézzel és műanyag kaparó spatulával kiveszem (olajat nem használok erre), saját elnevezésem szerint "franciás hajtogatással" tornáztatom (egy elsőre mókásnak tűnő francia YT-oktatóvideóban láttam), lényege: a tésztát egyik felén emelve, a másik felét az asztalra csapom, majd a kezembe lévő felét hanyag eleganciával rávetem, s mindezt, elforgatásokkal, párszor megismétlem. A művelet végére a tészta felszíne sima, fényes, bubikkal hólyagos. A tésztát visszateszem a tálba, fedem, nem túl meleg helyre teszem. 30 percet pihen.
1. hajtogatás: nedves kézzel és kaparóval a tésztát kiveszem, enyhén lisztezett felületen széthúzogatom majd összehajtom, visszateszem a tálba. 30 pihenő.
2. hajtogatás: ugyanez. 30 perc pihenő.
3. hajtogatás: a tálban előbb óvatosan körbelazítom a fal felől nedves kaparóval, majd nedves kezekkel középen alányúlok, óvatosan emelem minimálisan, s önmagára hajtogatva visszaeresztem. A tészta mindinkább elválik, elemelkedik, miközben több irányból hajtogattam a tálban. Lefedem, 30 perc pihenő.
Formázás: enyhén lisztezett felületen, ahogyan a videókon látnyi. Kézzel finoman széthúzom, majd visszahajtok és felgöngyölítek. A schlusszt zárom, lisztezett konyhavászonnal bélelt formába teszem, a tetejével lefelé (schlussz kerül felülre).
Hűtőbe teszem 8-10 órára. (A spéci friss malomliszttel alig fért el a hűtőben, már szökni próbált.)
A dagasztás koradélután történt, este hűtőben kelt kenyérré formázva, korareggel kisütöm. Aktuálisan Sárospataki agyagedénnyel sütök, de korábban használtam vasedényt is, illetve sütöttem simán tálcán. A sütési módja: alul-felül sütés, NEM hőlégkeveréses, kezdetben 250°C, majd leviszem 220°C-ra, mikor a kenyeret az edényből átteszem a rácsra.
Sárospataki agyagtál: a sütés előtt legalább egy fél órával érdemes kivenni a kenyértésztát a hűtőből, mert a tál érzékeny a hőingásra! A szükséges hőmérséklet elérésekor a tálat kiveszem. A kenyértésztát ekkor egy sütőpapírra vetem, most kerül a teteje felfelé, a tetejét ügyesen, gyorsan vízzel lekenem, majd bevágom és azonnal a sütőedénybe helyezem, lefedem, a sütőbe teszem. 30 percig 250 fokon, majd kiveszem az edényből, és további bő 30 percig rácson, legalulra helyezve sütöm, már 220 fokon. Ezt követően kiveszem, a hasát megkopogtatom, enyhén vizzel lekenem.
Vasedény: eltérés az előbbitől, hogy ez bírja a hőingást, ezért dobok 1-2 jégkockát a sütőpapír és az edény fala közé a plusz gőzképzéshez.
Sima sütőtálca: a sütő előmelegítése mellett gondoskodni kell a gőzképzésről (kisebb nyitott sütőedény/lábos vízzel, illetve forralt víz beöntése a tészta behelyezésekor), közvetlenül a felforrósodott sütőtálcára vetem, papír nélkül, gyors kenés és bemetszés. Pár perccel a behelyezése után bedobok 2 jégkockát (azért nem közvetlenül, mert olyankor az olvadt víz macerálja tészta szélét, várok, hogy kicsit már emelkedve kemyényedjen).
Mindez magvakkal is kombinálható, ezeket szoktam enyhén előmorzsolni a beáztatás előtt (pohár + fém húsklopfoló = alkalmi mozsár), len + szezámmag + napraforgó + tökmag (utóbbi kettő remek ízt adnak), kiegészítve 1ml-nyi földimogyoróolajjal is (igen markáns az íz- és szaghatása). CAVE: ALLERGIA!
Jó étvágyat!
@@zsuzsannasimet4761
II.
Kenyérdagasztás (900g összliszttel):
Autolízissel kezdek: a biga tésztát összegyúrom 800g BL 80-as b.k.liszttel és kb. 515g meleg vízzel. (A liszt így összesen 900g, a víz 60ml + 515ml, tehát kevesebb, mint 600ml, majd később még minimálisan kiegészül.) Tudom, a biga lehelletnyi élesztője miatt ez nem tankönyvi autilízis, aki ragaszkodik a szabályossághoz, a bigát később is hozzágyúrhatja. Az összegyúrt bigát + lisztet + vizet lefedem, kézmeleg helyen (sütőben) tárolom úgy egy órányit.
Autolízist követően a tésztához hozzáadom a kovászt, a 200g/1000g liszt arányból kiindulva úgy 190g-ot. (Hiába néz ki jól a kovász, nem érdemes többrt adni, rontja az ízhatást, a bélrendszert is túlaktivizálhatja! A kovászos kenyér dagasztásánál megfigyeltem, hogy "hisztisebb" a tészta, mint az élesztősnél, nagyjából a 30°C alatti hőmérsékletet szereti, ennél melegebb körülmények között igen gyorsan túlérik. Nyári hőségriadóban előfordult, hogy 2-3 jégkockával dagasztottam, török pékséges YT-videóban láttam.) Az autolizált tésztához hozzámérem a kovászt, összegyúrom, lefedve melegben tárolom (legalább 45 percig).
Ezt követően a tésztára szórok 20g sót, nedves kézzel benyomkodom, majd összegyúrom, miközben már az edényben megkezdem a csapkodást, tornáztatást, majd lehelletnyi finomlisztre (innentől finomlisztet adagolok) kiteszem az asztalra, óvatosan csapkodva nyújtogatom (ahogyan Szabi a pék mutatta). Gömbölyítve visszakerül a tálba, lefedve 15-20' pihenés.
Rögtön az első felvetéseddel kapcsolatban jegyezzük is meg, hogy ezen a dietetikusok mit sem segítenek. Egymásnak ellentmondó információkat zúdítanak ránk, a jelen példa kedvéért lásd margarin. Nekem nem gond, eszem, ami jól esik, de valljuk be, egy kicsit is tudatosabb emberben teljes joggal megy fel ilyenkor a pumpa.
Nagyon szépen összeszedett, alapos beszélgetés volt, köszönjük!
Több kérdésem lett, mint amennyit a videó megnyugtatóan megválaszolt.
a, Ha a növényi eredetű olaj jobb, mint az állati vaj, az egy dolog. De ha a mesterségesen feldolgozott ételek rosszabbak, mint a természetes módon lévők, a transzzsírok meg egészségtelenek, akkor a hidrogénezett margarin, ami transzzsírokat tartalmaz, hogy lehet jobb a vajnál?
b, Miért hangsúlyozzák, hogy okés dolog egy cukorszirupot meginni, _ha az a napi kalóriaszinten belül marad_, de a gyümölcs mellé evett sajt feltétlenül megemeli a napi kalóriát. HA napi kalóriaértéken belül maradok, akkor a gyümölcs sajttal csak egészségesebb, mint a tömény cukorszirup. Nem beszélve arról, hogy a cukorszirupban nem sok egyéb tápanyag van.
c, Értem, hogy azonos mennyiségű növényi és állati fehérjeforrás ugyanolyan hatást tesz a szervezetre, de mennyi krumplit kell megennem, hogy azonos mennyiségű fehérjét vigyek be vele, mint amennyi egy szelet csirkehúsban, vagy egy tojásban van? És ha annyi krumplit megeszek, a többletszénhidrát nem okoz majd gondokat?
d, Miért nem hangzik el semilyen szinten, hogy bizonyos vitaminfajta csak állati fehérjében van (B12)?
e, Miért van folyamatosan az az érzésem, hogy R. vegán étrendet követ, és ez befolyásolja a szemléletét, beleértve azt is, hogy milyen tanulmányokra keres rá?
A) Úgy, hogy ha hidrogéneznek egy olajat, akkor csak 1-2% transzzsír lesz, míg az állati eredetűben már természetesen is van transzzsír (főleg a kérődzőkben), illetve természetes módon több telített zsírt tartalmaz.
B) "HA napi kalóriaértéken belül maradok, akkor a gyümölcs sajttal csak egészségesebb, mint a tömény cukorszirup." Nem, mert a sajtban nem csak kalória van, hanem rengeteg telített zsír is, nézd meg hány % a telített zsír a lenmagolajnak, algaolajnak, chiamagolajnak, repceolajnak, olívaolajnak. Utána nézd meg a tejterméket. (a kérdésre is releváns)
C) "de mennyi krumplit kell megennem" - ha fehérjét akarsz bevinni, akkor a jó fehérjeforrás a cél. Hüvelyest kell választani. (És ne a vízzel mért mennyiséget hasonlítsd, mert ha több folyadékot eszel, akkor kevesebb vizet iszol.) "Többletszénhidrát nem okoz majd gondokat" - de. Mert nem krumplit kell enni csak a fehérjéhez, hanem változatosan hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonákat, algabonákat, stb. A bélflórának fontos a diverzitás, de sajnos a rostról nem volt szó fő témaként.
D) "B12", mert mindenki tudja, hogy azért van B12 a húsban, mert a tápba belekeverik, és aki vegán vagy vegetáriánus vagy flexitariánus, az első nap látja, mert a vízcsapból is ez folyik, hogy B12-t kell szedni.
E) Mert saját magadat látod benne. Én pl. teljesen függetlenül húsevő paleósként kezdtem el a tanulmányokat nézni, és ugyanarra jutottam, mint a fenti két srác, hogy a növényi a legjobb. Ettől függetlenül nem követtem azonnal, kellett egy 10 év, hogy megemésszem, hogy rossz volt az életmódom. Akár melyik meta-analízist nézed, az jön ki, hogy a teljes értékű zöldségek, gyümölcsök a legjobbak, utána a hüvelyesek és a gabonák, utána az állati eredetűek.
Értem én, hogy nagy divat mindenkire ráhúzni, hogy ha olyat mond, ami neked nem tetszik, és tanulmánnyal támasztja alá, hogy azért jó a tanulmány eredménye, mert Cherry Picking. Ez színtiszta tudomány, akkor is, ha neked nem szimpatikus. Nem cél, hogy tetsszen az eredmény. Az a cél, hogy a legtöbb meta-analízist tükrözze. Nem véletlenül van a Harvard egyetemnek vegán tanszéke. Nem azért, mert leültek és ez tetszett nekik, hanem azért, mert ez a legfenntarthatóbb és a legegészségesebb, ha dominánsan teljes értékű, és változatos, ÉS szednek B12-t, télen D3-at. ;)
@@LPCH-hy1fk Köszönöm a válaszokat!
Néhány gondolat, ha nem gond:
A, 1% transzzsír a modern technológiával készült margarinokban van, de vajon ennyi volt akkor is, amikor az a bizonyos ajánlás készült? (Amúgy én margarint eszem, bár keveset csak, de nem érzem a vajat sem vészesen egészségtelennek, ha valki mértékkel illeszti be az étrendjébe.)
B, Szerintem a sajt még a zsírtartalmával együtt is jobb, mint az üres feldolgozott cukor. Ezzel együtt természetesen az a jó, hogyha az ember eszik lenmagot, csiamagot, magokat, olivaolajat, ebben nincs vita köztünk.
C, Azt egy kicsit hiányoltam, hogy csak a vegán étrendet hasonlítottuk a húst tartalmazóhoz, holott ők maguk is mondták, hogy a fehér húsok és vörös húsok között is van különbség, illetve ott vannak a nem húsféle állati eredetű ételek (tej és tojás), amiknek szintén meg lehet a helye egy kiegyensúlyozott diétában, és erről nem hoztak tanulmányt.
D, Szerintem nem tudja mindenki, és egy ilyen alapos videóban helyet kellene kapnia ennek az infónak.
E , Arról is vannak egészen tudományos kutatások, hogy az emberek hajlamosak olyan tanulmányokat olvasni, amik összhangban állnak azzal a világlátással, ami rájuk jellemző - ezt időnként magamon is tapasztalom, de dolgozom rajta. Nem azért mondtam, mert nem tetszett, amit mond, sok mindennel egyetértettem belőle, csak számomra végig ezt a benyomást keltette.
@@Ysu73 'amikor az a bizonyos ajánlás készült?'
A.) Na ez jogos kérdés. Előtte több volt, de szerintem a sok palmitinsav és a mirisztinsav negatív hatása meghaladja azt, amit a kis transzzsír okoz. Meg nem mindegy, mit mire cserélünk. Ha szalonnát cserélünk tojásra, akkor nő a várható életkor és életminőség. Ha tojást cserélünk brokkolira, kelre és áfonyára, akkor nyilván a tojás veszít. Tehát mindig az a kérdés, mit mivel hasonlítunk. (A fenti két példám kiragadva a kontextusból két ellentétes bulvár cikket tudna generálni: az egyikben: 'Egyél tojást, mert hosszabbítja az életet', másikban 'ne egyél tojást, mert véged'. Szerintem egyik sem elég őszinte, úgy volna precíz, hogy számít, mit mivel hasonlítunk össze. Ha így nézzük, akkor az jön ki, hogy a növények összetétele jobb.
B.) 'sajt vs cukor' jogos. szerintem is a sajt a jobb, ha a hasznos komponenseket mérjük össze. De vajon mi történik, ha a károsakat? Cukorban, ha a gagyi fehér van, adalék, viszont a tejben is elég rendesen. Ha túlélést nézünk ősemberként, egyértelmű, hogy a sajt a jobb, hiszen van benne protein stb. Longevity-ben meg lehetetlen összehasonlítani.
C.) Én úgy emlékszem, Robi említette, hogy általában a tanulmányokban a flexit és a vegánt összevonják (sőt sajnos sokszor még a vegát is a vegánnal). Valóban kevés tanulmány van, ahol teljes értékű flexitáriánust hasonlítanak össze teljes értékű vegánnal. A kiegyensúlyozott diéta nagyon ködösítő kifejezés, akármire rá lehet mondani. Az, hogy lehet-e helye valaminek, a céltól függ. Ha valakinek fontos a fenntarthatóság, és empatikus az éhezőkkel, állatokkal szemben, akkor nyilván nem vásárol ilyet, még biót sem, ahogyan nem akar minden reggel belerúgni pár állatba sem. Ha valakit ez nem érdekel, akkor deal. Nekem nem, mondom ezt ex-húsevőként. Ha viszont az a cél, hogy valaki 95 évesen emlékezzen a szeretteire, én inkább skippelném az állati eredetűt, még akkor is, ha kevés a tanulmány. Nyilván az embert nem érdekli a távoli jövő általában, bevallom, engem sem. Én csak az állatok iránt érzett empátiám miatt nem eszem. Amúgy simán mennék havi 1-szer valami jó kis gyroshoz.
D.) 'Szerintem nem tudja mindenki, és egy ilyen alapos videóban helyet kellene kapnia ennek az infónak.' Szerintem, akit kicsit is érdekel az egészsége, és rákeres bárhol, 99.9%-ban ott lesz, hogy szedd be a vitamint. Akit meg nem érdekel, annak hiába mondod. Szerintem csak azért akartad ezt látni, hogy biztonságérzetet adjon neked abban, hogy mennyire természetellenes a növényi életmód, mert B12-t kell szedni. Holott, ahogy az állatok tápjába, úgy a növények talajába is bele lehet rakni azokat a vitaminokat (termelő mikrobákat), amik hozzák ezt. Emellett szerintem ez továbbra is azért érzelmi alapú szükséglet, mert nagyon sok flexitáriánus, vagy még vegyes étrendű is B12-hiányos, mivel nagyon sokat pl. csak csirkemellet esznek vagy tojást, amiben nagyon kevés B12 van. És ezt érdekes módon senki sem szokta hiányolni, hogy a húsos étrenden belül étkezők számára is felhívják a figyelmet a B12 fogyasztás fontosságára, amikor ott is sok a B12 vagy D3-hiányos személy.
E.) Igen, én is tapasztalom magamon, jogos. De sajnos ennek ellenére úgy éreztem, hogy a fenti két úriember hitelességét akartad csak ezzel tompítani teljesen alaptalanul csakmert igazolnak valamit, ami evidence based."
nem tartalmaz transzzsírokat a legtöbb margarin. A legnépszerűbb márkákat ide értve
@@Ysu73 igen ez jó kérdés. A finn példa is egy bizonyíték arra hogy a magasabb telített zsír tartalmú étrendnél, még mindíg jobb a magasabb transzzsír, de senki nem mondja, hogy magas transzzsír tartalmú margarint kell enni
Nekem kezdődő inzulinrezisztenciát állapítottak meg pár éve. Erős remegős-szédülős tüneteim is voltak étkezések után. Utána változtattam az étrendemen, elkezdtem alacsony zsírbevitel mellett egyre több gyümölcsöt enni, és azóta rendeződtek az értékeim és a tünetek is eltűntek.☺️ (Kiegészíteném, hogy mindezt növényi étrenden, tehát állati eredetűeket nem ettem, és nem eszem.)
Vaj helyett margarin? Állandóan az ellenkezőjét hallom.
ezt én se értem, totál marhaságot beszélnek
Ja meg olívaolaj. Azt kenjem a kenyérre?
Ujabb bizonyitek arra,hogy miert erdemes inkabb a tanulmanyokat nem csak nezni, hanem ertelmesen elemezni. Nyilvan akik ezeket terjesztik nem az igazsagot kutatjak.
Szoval: Utana a dietetikus kiegeszitette,hogy a margarinnal is van sokkal jobb.
Azt kell nezni, hogy mennyi Palmitinsav/Mirisztinsav van bennuk. A hosszabb szenlancu telitettzsirsavak a karosak. Amelyikben ezekbol kevesebb van az a jobb.
Tehat: A palmaolajos BARMI borzasztoan rossz, a hidrogenezett kokuszolajos szinten az emlitett transz zsirsav miatt.
Aki pedig annak ellenere,hogy sok Palmitin es Mirisztinsav van egy adott etelben, megis a vajat, palmaolajos nutellat, palmaolajos vegan sajtot, tehen sajtot ajanlj, akkor az nyilvan tudatlansag, es novenyi, vagy husipari, tejipari ipari propaganda.
@@Alkotas25 ez nem marhaság, hanem az egyszerű tény :)
@@user-ld6py1kn7p mediterrán régióban megesik hogy kenyér vagy pirítós szerű pékárukra van olivaolaj locsolva vagy abba tunkolják
Szuper interjú, végre nem az 1980-as egyetemi tananyagot terjesztő “szakemberek”, köszönjük! ❤
Nagyon érdekes.
Amit ajánlanak, mindennek az ellenkerőjét érdemes tenni! Nem az a lényeg , hogy mit mond, hanem milyen érdekek miatt mondja!
Az elet a legjobb mereg! 🤟
Köszi!
Ezt nem nezem vegig engem a margarinnal elvesztettek...
Remek intro volt: a margarin, amely gyakorlatilag műanyag, egy teljesen mesterséges termék, amelyet a katonaság szükségellátására találtak ki, mint a vaj, ami szerves élelmiszer, évezredek óta fogyasztják az emberek.
Ezen a ponton abba is lehetett, sőt kellett volna hagyni az egész beszélgetést, és hazaküldeni a "szakértőket"!
De biztos, hogy ezzel a hozzászólással én is bekerülök abba a kétharmadba, akik az interneted téves információkat osztanak meg.
Hát szép! Érdemes volt ezért kimenni Londonba "tanulni"...
Volt nekem egy afrikai háziorvosom Londonban és az azt mondta, amikor vittem neki a leleteket Magyarországról, hogy nem tudja elfogadni, mert a magyar orvosok nem tudnak semmit. Akkor nagyon felháborodtam, utána rá kellett jönnöm, hogy igaza van!
Ekkora elmaradt seggfejeket régen hallottam! Szégyen a hvg-re szégyen a dietetikára.
Gondolom ti is tanultatoka tudást,hozzáfértek a kutatások eredményeihez. 37:23
Ez nagyon beragadt neked. A margarin egy olyan termék, amikor növényi olajokat emulgeálnak vízzel, hogy kenhető legyen. Ha az alapanyag jó, tehát nem pálmazsír és transzzsír, hanem jóféle növényi olaj, akkor teljesen rendben van a margarin. Ma már lehet jó minőségűeket kapni. Apróbetű...
Ne a Ridikulbol és a Marie Clairebol informalodjatok
A margarin az karosabb mint a vaj. Jo tanacs.
A szuper egészségtelen nagypapa példájára egyszerű a válasz: száz ilyen nagypapából legfeljebb egy-kettő éri meg a 90-et. A többi talán a 70-et sem, belőlük viszont nem lesz legenda (se).
Nagyon szeretem a műsort. Jó a téma.
….es megorjit az EGYEBKENT, EGYEBKENT, EGYEBKENT.
Mindenhol, minden beszélő EGYEGKENT- ezik.
Mi lenne, ha simán kihagynak?
A mondanivalón semmit se változtatna.
A magyar közbeszéd FERTŐZÖTT AZ EGYEBKENT- tel!
Egyebkent Abszolut!
Azt mondja az alany, hogy a sajt és a gyümölcs nem jó együtt! Majd később hozzáteszi, hogy a hosszú felszívódásút keverni kell a rövid felszívódásúval... Szerintetek mégis mi történik ebben az esetben? Pontosan ez. A gyümölcs, a fruktóz pillanatok alatt ott lesz a vérben. Jó hozzá enni, minél zsírosabb sajtot. Ha nem bírid elengedni a krumplit, akkor csinálj krumplipürét és keverd össze fél-fél arányban karfiollal. Ezzel csökkented a ch tartalmát. Mellesleg a zellergumót vágd fel szalamkrumpli formátumra, tedd sütőpapírra, pici olivával és majorannával hintsd meg és süsd pirosra. Alacsony a ch és remek sült krumpli helyettesítő!
Senki nem mondta, hogy a kettő nem jó együtt. Értelmezze először amit mondtam, azt mondtam, hogy sokszor az ilyen párosítás felesleges kalóriát ad az étrendhez, azért, hogy “laposabb” legyen a cukor görbe, pedig sokszor teljesen normális
Ja, és a fruktoz nem emeli a vércukorszintet, csak miután glukóz lesz belőle 😊
@@RobertJMsca fruktóz glikémiás indexe 98... Szerinted? Elképesztően emeli! Igenis káros! A felszívódást annyira el kell nyújtani, amennyire lehet!
@@RobertJMsc nem a kalóriával van a baj, hanem a ch-val! Az inzulinreziszetncia azért alakul ki, mert túl tolod a cukrot, amit a szervezet képtelen feldolgozni! Megspékelheted még azzal is, hogy napi ötször eszel, hogy még véletlenül se pihenjen a hasnyálmirigy... Ezáltal a szervezet mindig minden energiát emésztésre használ és nem arra, hogy mondjuk megszabaduljon a káros anyagoktól! Amit ez a két fószer mond, az nagyon elavult és nem hivatkoznak semmiféle megnevezett tanulmányra, hanem valami szekunder kutatást használnak.
@@R1t2u3a4l vakon van a srac nagyon :D
A növényi eredetű táplálékban az aminosavaknak a megfelelő aránya is lényeges, nem csak az, hogy "van benne", tehát aki csak ezt fogyasztja, jól kell összeválogatnia azokat a növényeket. A másik, amire itt figyelnie kell, a megfelelő formájú B12 vitamin bevitele. - Amit amúgy a teljes rendszerben nem értek, hogy az hogyan lehetséges, hogy a feldolgozott (főleg vörös) húsokról a WHO megállapítja, hogy potenciális rákkeltők, és ennek ellenére a boltokból a mai napig nincsenek közegészségügyileg kitiltva... Miközben a kurkumát, meg pár más dolgot szakértők tanulmányban javasolják az EU-nak betiltani. Vicces.
Mivel a WHO alapvetően egy propaganda szervezet. Kisegér tanulmányokra alapozva kijelentik hogy potenciálisan rákkeltő... na ja. Ember sok százezer éve eszik sült húst stb, kisegér kétlem hogy nagy vadász lenne. Meg lehet nézni a statisztikákat 100 éve visszamenőleg, régen az emberek ugyan ennyi, vagy még több állati fehérjét ettek, mégis jóval kevesebb rákos ember volt, bélrák pl ritkaság számba ment, manapság már fiataloknál is megjelenik, persze a hús a hibás ezért is. A kurkuma pedig mérgező, ezért nem tudsz megenni belőle fél kilót nyersen pl, komoly ételmérgezést kapnál tőle. Nem értem honnan jön ez a hülyeség az embereknél hogy mindenféle random mérgező gyomot, gyökeret, fakérget meg egyéb hülyeségeket egyenek, gondolom ez valami spirituális természetgyógyász szintű baromság lehet.
Alkohol és dohány is kapható.
Szerinted mekkora balhé lenne, ha megtiltanák mondjuk a marhahúst? Steak? Ipari marhatenyésztés, satöbbi, bazi nagy gazdasági probléma lenne belőle.
@@tamasviraszto7292 Feldolgozott és ultrafeldolgozott termékekről írtam, a sima marhahús csak hús, persze vörös hús. Bár nem ismerem a WHO pontos szövegét...
Nem betiltani akarják, hanem az azt tartalmazó készítmények szigorúbb szabályozására tettek javaslatot, minek kell itt a hangulatot kelteni? És természetesen nem a vöröshúsokkal van a gond, hanem a füstöléssel / nitritekkel stb tartósított húsokkal (kolbász, pácolt sonka stb). És valóban, ebből parasztlázadás volna, hálistennek a mesterséges füstaromás sajtok legalább már kivonulnak a polcokról. Tehát a steak-et nem érinti... Amúgy ja, a dohányárut és az égetett szeszesitalokat egy az egyben betiltanám, na abból meg világháború lenne, sajnos nem lehet, csak fokozatos szemléletváltással csökkenteni az emberek igényét a sejtmérgekre... (Azt bírom amikor a legnagyobb pálinkabuzik okoskodnak hogy a margarin meg a cukor micsoda méreg...)
@@tflora "It was determined that an agreed list of ‘other substances’ which should be prohibited or restricted in food supplements would be very beneficial to provide a higher level of consumer protection. "
Egyes anyagokat betiltani, mások használatát korlátozni az élelmisterekben és táplálékkiegészítőkben. Ezt persze lehet "szabályozásként" eladni, de a betiltás (amit egyes összetevőkre javasolnak) akkor is betiltás. És a legkiemeltebb néhény anyag között ott van a kurkuma hatóanyaga is:
Coumarin in plant preparations
Curcumin in Curcuma preparations
Hypericum perforatum
Melaleuca essential oils
Melatonin
Piperine
P-Synephine in Citrus preparations
Tryptophan
Actaea racemose
Lepidium meyenii
Ocimum tenuiflorum
Tribulus terrestris
Withania somnifera.
A szigorúan állati fehérje megvonása a kisgyermekek fejlődésére milyen hatással van?
Kizarolag pozitiv, HA teljes erteku az etrend dominansan. a tanulmanyok szerint. az ipari propaganda szerint pedig ennek az ellenkezoje.
A növényivel ellentétben az állati fehérjékben található meg minden esszenciális aminosav, amire a szervezetnek szüksége van, ezért nem kísérleteznék egy fejlődésben lévő gyerekkel húsmentes étrenddel.
Jó volt. Kár, hogy az ételfüggőség szempontja nem került szóba.
Finnországban nem a margarin miatt csökkent a szív és érrendszeri betegségek száma, hanem azért mert szelénnel dúsították a lisztet. Margarin egy vegyipari termék.
"Főleg, ha akkor fejik, ha a tehén már vemhes volt" - ugye, a srác rengeteg tanulmányt elolvasott, Londonban ezért megkapta a certifikátot, csak éppen a józan ész hiányzik.
Az a tehén vajon miért adna tejet, ha nem vemhes? Van olyan tejelő tehén, amelyik nem vemhes? Természetesen nincs.
Tejet a születés után kezd adni a tehén, mint az ember :) születés után normál körülmények között nem lesz azonnal megtermékenyítva újra a tehén de te biztos jobban tudod 😊
@@RobertJMsc És vajon a nagyipari tejtermelésben mi történik? Az újabb mesterséges megtermékenyítéssel mennyit várnak?
Nekem ez nem tetszett. Mindennel szembe ment, amit a modern tudomány képvisel.
Össze vissza beszèlnek!. A margarin és a finomitott olaj mèreg a szervezetnek .
mivaaaan? margarin???? Hu...
Mik a bé sejt védő gyümölcsök?
Én pacalpörköltet eszem, mert abban se cukor, se glutén nincs, ráadásul a gazdája vegán volt.
Én is növényi alapú étrenden vagyok. A nyulak, szarvasok, birkák megeszik a növényeket, én pedig a növényeket fogyasztó állatokat.
En komolyan mondom, nem ertem, hogy miert nem utkoztetik a vegan etrend nepszerusitoit egy ketos, carnivore os, esetleg paleo ketogen etrendet preferalo szakemberrel. Annak lenne ertelme, ennek semmi, bennem millio kerdes maradt es szuletett uj is. Grat Hvg....Ja, es tele van elkepeszto ellentmondasokkal. Szornyu.
pontosan. az altalad felsorolt emberek ezeket megenne reggelire.
130 kg-ról 90 kg-ra fogytam.
Margarin? Itt lapoztam tovább
Szász Máté valszeg tenne jónéhány alátámasztott cáfolatot.
"Az energiabevitel 3%-ában lecseréljük az állati eredetű FEHÉRJÉT növényi eredetűre..."
Az régen rossz, ha az energiabevitelt fehérjéből akarjuk bevinni. Arra való a szénhidrát, a FEHÉRJE pedig izomépítésre.
Tényleg katasztrófa, amit és ahogy előadják.
Nagyon komoly értelmezési problémát látok. Senki nem mondta, hogy fehérjéből kell fedezni az energiabevitelt, viszont a bevitt fehérjék mennyiségét az összesen bevitt kalóriákhoz viszonyítva (is) szoktuk kifejezni. Lehet, hogy az okoskodás helyett értelmezni kellene az elhangzott állitast
azt elmondaná valamelyik nagyokos, hogy ha minden rossz, amit eszünk, akkor miért nő folyamatosan az egész nyugati világban az átlagéletkor? a ma születőknek a várható élettartama kb. átlag 80 év. Vagy, ha mást ennénk, akkor ez már 100 év lenne? hát, nem tudom...
ezt most komolyan kérdezted?
azért, mert nyugaton jobb az egészségügyi ellátás, és sok figyelmet fordítanak a prevencióra. Hatalmas sportcsarnokok vannak, ahol munka után az egész család mozog. A szűrővizsgálatok fontosságát tudatosítják a lakosságban. Nálunk mire egy rákbeteg Ct-re EMR-re időpontot kap, végstádiumba kerülhet. Szomorú, hogy a magyar férfiak jelentős része nem éri meg a nyugdíjas kort sem.
Mert olyan az orvoslás, hogy életben tartanak sokáig.
lol...
A sokat szidott orvosok miatt😊
Kitettem egy egy tanyerra a vajat es a margarint .Hatundoritoan vizsgazott a margarin egy vizes logy lett .😊
Borzasztoan karos volt ez az egesz:(
HOL VAN RENGETEG ADAT ARRÓL HOGY A ZSÍR RENGETEG BAJT TUD OKOZNI?
szerintem sehol, lehet ez is csak egy régebbi tévhit... Persze itt is fontos a mérték.
@@researchesmy5255nem, itt a legfontosabb az az, hogy milyen ‘zsir’.
@@klaudiaakantisz2002 igen, nyilván nem mindegy, hogy milyen zsír mert a transzzsír is zsír :)
A máj megtermeli azt a cukrot, ami kell. Felesleges a hozzáadott cukor! Margarin? Fogd meg és dobd ki!
Meg, de komplikáltabb úton, mintha szénhidrátot ennél. Nem lehet, hogy ön pont fordítva gondolkozik?
@@markambrus4614 És akkor mivan? A szervezet több ezer molekulát termel meg "komplikáltabb úton".
Aki megeszi a margarint meg az étolajat az meg is érdemli a sorsát!!!
inkább nem kellene riogatni az embereket minden alaptalan butasággal
@@RobertJMsc Nem butaság, hanem káros! Egyedül az olivaolaj jó, meg mondjuk a dió olaj! A margarin az olajfinomítás hidrogénezett mellékterméke. Növényi, az ziher... 😂😂😂
@@RobertJMscNeked meg tájékozódni kéne.
@@jozsefsoos9851 szegény Janko Robi visszadja a diplomáját táplálkozás tudományból, mert Soós Józsi bácsi Hajdunánási lakos, mosógép és kisháztartásigép szerelő szerint nem jó helyről tájékozódik a témába vágóan. 😂😂😂😂😂
Nem sokra megy a diplomájával az egészséges táplálkozástól ő is messze áll
Ez is hülyeség! Kettes típusú diabétesznél a szőlő kerülendő!
nyugodtan küldhetsz ezt bizonyító tanulmányt, de megspórolom az idődet és elárulom, hogy nem fogsz találni :)
@@RobertJMsc Én támogatom a szőlőt, de a szüleim cukorbetegek, és az orvosuk szigorúan eltiltotta őket a banántól és a szőlőtől. Akkor ez azt jelenti, hogy a szakemberek között sincs egyetértés a témáról?
@@Ysu73 egyes magyar orvosok lehet nem követik a szakirodalmat a témában, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne konszenzus :)
@@RobertJMsc nem vagyok orvos, de logikailag belátható, hogy olyan gyümölcs, ami nagy mennyiségben tartalmaz fruktózt, az nem való cukorbetegnek! Úgy kilövi az értékeket, mint a huzat!
@@R1t2u3a4lnem lövi ki... mert lassan felszívódó szénhidrátot tartalmaz...és rostokat..és azok.lassítják a cukor felszívódását..
Aa felnőtt emberek 80 százalékának problémája van a gluténnal ezért nem ajánlott a kenyér fogyasztása, főleg nem a teljes kiőrlésű mert abban még glifozát is van.(amennyire én tudom)
ez nem megalapozott sajnos. semmi bizonyíték nincs arra, hogy az emberek 80%-kának problémát okozna a glutén tartalmú gabona
@@RobertJMsc Megalapozott, mert ezekben a búzákban kétszeres a gluténtartalom, mint azokban, amikből a hetvenes években sütöttek kenyeret. A glutén kinyitja a bélhártyát, amin átmegy a 💩 a szövetekbe, a káros anyag immunbetegséget, ízületi gyulladást okoz, irritábilis bélszindrómát. Az egészségesnek mondott teljes kiörlésűvel meg bemegy a növényvédőszer és a gombák! Figyu, én is így ettem. Teljes kiörlésű kenyeret, tésztát, zabkását, rengeteg gyümölcsöt és zöldséget, csak fehérhúsokat és az lett az eredménye, hogy jó vérkép mellett izűleti bántalmaim lettek, úgy hogy hetenete ötször súlyokkal edzettem! Az ember csak keresi az okát! Az ok pedig az, hogy zsíros húsokat kell enni fermentált és leveles zöldségekkel!
ostoba kijelentések ,