Égi mechanika |
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 8 ก.พ. 2023
- Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Az égi mechanika rendkívül pontos szabályok szerint köti pályához a keringő objektumokat. A gravitációs hatások miatt nem keringhetünk bármilyen magasságon, bármilyen sebességgel az űrben, ugyanis az égi mechanika mindig elrendezi az útvonalat, épp úgy, ahogy a patak vize sem folyhat akárhogyan. Mindkettő mindig a legkisebb energiaigényű pályát fogja választani.
A mai epizódban megnézzük, hogyan rendeződnek az orbitális pályák, hogyan keringenek a testek (legyenek azok műholdak, vagy bolygók) egy másik test körül, és hogyan lehet módosítani ezeket a görbéket?
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ... - วิทยาศาสตร์และเทคโนโลยี
Zseniális, minden kérdésre választ adó videó, nagyon szuperül érthető animációkkal. Egész egyszerűen beszippant. Bárcsak általános iskolában lett volna lehetőség ilyen minőségű tananyagra szert tenni. Alig várom a következő részt. Ezek az egy-egy témát felölelő ismeretterjesztő részek a legjobbak!!
Én is köszönöm a kedves szavakat! :)
Én is már fogalmaztam magamban a kérdéseket , hogy majd beírom kommentbe. De szépen elfogytak ahogy a végéhez közelített a videó.
Régóta érdekel és szeretem az égi mechanika témáját és olyan jó látni, hogy csatornádon visszatérő téma. Úgy gondolom, animációid színvonalasan, jól szemléltetve mutatják be a jelenségeket! Kérlek, folytasd a munkát, ez a videó szerintem profi, köszönöm szépen!
04:55-nél a gravitációs állandó értékéről lemaradt egy elég fontos szorzó, ugyanis a valós értéke: 6,67 X 10-¹¹
Milyen mértékegységrendszerben? Ezt sem ártana közölni. Szabatosan: ha a távolságot méterben (m), a tömeget kilogrammban (kg) és az időt másodpercben (s) mérjük, akkor az erő mértékegysége a newton 1 N=1 kg m / s^2 és a tömegvonzás állandója G = 6,67 x 10^(-11) Nm^2/kg^2 =6,67 x 10^(-11) m^3/(kg s^2).
Csak a pontosság kedvéért...
Régóta követem ezt a csatornát szóval ez a csatorna olyan, mint gyerekkoromban a Delta vagy az Öveges professzor műsora. Annyira jó magyar nyelven érthetően tudományos műsort nézni! Durván nagyon nagyon jó, mert ezeket az információkat ilyen tálalásban soha, de soha nem hallanánk magyar nyelven médiában. Csak szubjektív; de nagyon jó az orgánumod, sokat tesz hozzá.
😂😂 erős túlzàs!!
Köszi, zseniális rész, alig várom a következőt!! ✌️🛸🪐
Ez nagyon erdekes resz volt, koszi!👌🏻
Viszont egyszer meg kell ujra neznem, hogy teljes legyen a kep.😅
ezzel én is így vagyok! :)
csak 1x? Jó nektek.... :D
Király! Megtanultam, hogy hogyan tudok energiát tárolni környezetkímélően és gazdaságosan a könyveim segítségével szimplán a szobámban. Ezt neked energiaválság! Köszönöm neked Űrkutatás magyarul! ;)
"... nyugalomban lévő test révén folyamatosan tárol a szekrény tetején." Közvetlen a barackbefőtt és szalagavatós díszvázám szomszédságában. :)
Egyébként teljesen igazad van, nemrég olvastam, hogy az egyre több napelem által termelt, de fel nem használt energiát hogyan lehetne úgy tárolni, hogy ne kelljen rengeteg akkumulátort gyártani, ami brutálisan környezetszennyező lenne.
A már bezárt, rég nem használt bányáink tárnáit kellene megnyitni, amelyek lényegében jó mély "kutak", "liftaknák", amelyben fel és le tudunk "liftezni" rakományokat, pl. homokzsákokat, vagy más terhet.
Amikor túltermelés van, a napelemek által termelt fölös plusz energiával felemeljük ezekkel a liftekkel a homokzsákokat, és így azok helyzeti energiájában tároljuk az energiát,
majd amikor nem süt annyit a nap, és energiára van szükségünk, leengedjük a lifteket, és a leereszkedő tömeg energiáját átalakítjuk elektromos energiává, amit fel tudunk használni.
Ugyanezt meg lehet csinálni folyékony anyagokkal is szivattyúval, illetve gázokkal is.
:))
Nagyban is kísérleteznek már vele, hiszen a gáz és olaj elégetése az üvegház-hatás növelése miatt lenne minél inkább kerülendő, a "megújuló" energiák viszont esetlegesek. Az a terv, hogy a megújulók által termelt energiafölösleget extrém mértékű tömegek emelgetésével helyzeti energiává alakítsák, és abból nyerjék vissza, amikor a nap nem süt és a szél nem fúj.
Mindig is érdekelet ez a téma,ezer hála neked hogy mostmár renszeresen magyarul is hozzáférhető ez a téma. EGY HATALMAS ŰRT TÖLTÖTTÉL BE EZZEL A CSTORNÁVAL 🙏🙏🙏🙏
Nagyon szépen köszönöm.
Imádom hogy olyan nemes egyszerűséggel magyarázol el olyan érthetetlen dolgokat, amiket 49 év alatt nem sikerült felfognom! Szóval hatalmas köszönet!
Üdv mindenkinek. Boldogságos napokat. Köszönet 2023.02.09.🙏
Ezt a részt már nagyon vártam. Volt jó pár infó amit tudtam, csak nem sejtettem. Köszi a magyarázatot! :)
Szuper összefoglaló! Jöhet majd a hintamanőver is! :) Köszi!
Ez így nagyon érdekes volt. Részben tudtam, de ez most rendszerébe lett szedve.
Ez a mechanika okoz amúgy egy darab Holdhoz két dagályt. Mind kettőt a Hold gravitációja okozza, de egyiket közvetlenül ható erőként, másikat elég közvetetten. Mivel a Hold vonzásának kiegyenlítésére a Föld a kettejük tömegközéppontja körül forog, az ebből származó "centrifugális erő" okoz dagályt a túloldalon.
Ez nagyon informatív rész volt, érhető, érdekes, köszönjük. Most úgy érzem, hogy egy biciklivel is simán körbe tudnám az egészet utazni, már tudok navigálni :)
Rendkívüli, érdekfeszítő rész! Minden percét élveztem! A "First man" című film jutott az eszembe róla, amiben Neil Armstrong (Ryan Gosling) mesél a feleségének, a 27. percben pont az égi mechanikai paradoxonról.
Nagyon érdekes adás volt, nagyon élveztem, bár szerencsére a 95%-át már tudtam a korábbi adásoknak (és középiskolás tanulmányaimnak) köszönhetően.
21:40 két gyorsítás szükséges 180 fokkal átellenben (látod, ezt nem tudtam, csak azon gondolkoztam közben, hogy hogy lesz ebből körpálya, és már-már kezdett körvonalazódni, mikor lelőtted a megoldást, mindenesetre nagyon érdekes!), hogy magasabb kör alakú pályára álljanak.
Kifejezetten boldog voltam, hogy a francia TGV-t raktad be a mozgási E szemléltetési érdekében (mellesleg nyugodtan mondhattál volna 300 km/h-t is😅, bár a példa szemléltetése szempontjából nincs jelentősége, csak a TGV szempontjából van😄), óriási kedvencem, 1999-ben utaztam rajta először, és majd' olyan nagy vágyam valósult meg vele, mint neked a Hold utazás (legalábbis így éltem meg, hiszen én a TGV-vel való utazásra vágytam) !
Emlékszem, Angers-tól nem annyira messze a nagy síkságon álltunk, és a földet túrtuk a francia osztállyal valami elemzést végett, amikor messze feltűnt egy TGV a suhogó hangjával, aztán olyan hamar átrobogott egy nagyon régi, a Hortobágyi hidunkra nagyon hasonlító kőhídon tőlünk nem messze, aztán el is tűnt, hogy mi Lóránt barátommal csak döbbenten álltunk, és néztünk a messzeségbe leesett állal, álló lapátokkal a kezünkben.
Erre megkérdezték a francia osztálytársaink, hogy mi van, mi történt velünk,
erre Lóránt szólalt meg először felocsúdva, hogy tudjátok, nálunk odahaza Magyarországon nincsenek TGV-k! 😅😆😊
Megint sokat tanultam! Köszi szépen!
Már nagyon várom a következő részt! 🙂
Az állandó értéke: 6,67*10^-11 ! Jobb a súlypont helyett a tömegközéppontot használni, mert két égitest súlyáról beszélni nincs értelme.
A helyzeti energia nem a test energiája, hanem a gravitációs mezőjé, ami ellenében az emelést végeztük. És fordítva.
Prezíz és zseniáéis volt mint minden esetben 🙏
A videó zseniálisan jó lett, minden érthető és egyszerű.
Ha egy építő jellegű kritikát megfogalmazhatok, személy szerint (csak magamról beszélve) engem zavartak és kizökkentettek a like-ra és feliratkozásra emlékeztető ikonok megjelenítése, ebben a formában a videó közben.
Már nagyon várom a következő részeket! Szép munka, még én is megértettem! :)
Az egyik legjobb, legmegérthetőbb video!
Minden részletre kitértél, amire csak lehetett! 😇
Hálás köszönet érte! 😍
"A durva életbe"! Ugyan azt mondtad el... amit már "fizika" órán is megtanultam. De... adtál nem kis "ötletet", igazolást egy elméleti megoldásomnak a gyakorlati megoldására... Még mindig zseniális a csatorna. És megint köszönöm, a már (megtanult/ bemagolt) törvényeknek egy más (szemszögből/ elméleti) megközelítésének. Hajtod előre a világot... ha nem is (látod/érzékeled)... de biztosra veszem, lesz hatása. Jó egeszséget a további munkássághoz, neked is és családodnak-barátaidnak.
Ezt már nagyon régóta vártam, köszönöm!
Ez baromi érdekes volt, köszi a videót!
Ez szuper volt! Hálás köszönet a munkásságodért! 🤩
Hú ez kiemelten tetszett, ment is tőlem épp a 640. Like 👍❤🙏📡🔭🍀
várjuk a köv részt ! szuper jó műsor
Nagyon ügyesen összeszedett szerkesztett videó, Gratulálok hozzá. A pályák a kedvenceim :)
Gratula! Az egyik legjobb munkad!!!
nagyon sokat segített megérteni a témát
Parades csatorna. Hetek ota mindenhol ezt hallgatom.
Csak nehogy túl sok legyen! ;)
@ gyerekkorom ota rajongok a csillagaszatert, szoval ezt ki is zarhatjuk. 🙋🏻♂️💪🏼🤜🏼🤛🏼
Simán el tudom képzelni eszt a videót iskolákban, mint oktatóanyag kiegészítés, vagy ilyesmi :D . Sokkal jobban érdekelné szerintem a diákokat ilyen jó minőségű, érthető és jól illusztrált videók bármilyen témakörben. Gratula a Videóhoz :)
Remek esti mese munka után ❤❤❤ Imádom!
Ez fantasztikus volt... Gratulálok!
Nagyon szemléletes példa a hejzetienergiára, a dombra fel majd lebiciklizés, és a legtöbb ember már tapasztalta... 🖖
Hirtelen azt hittem 5 perces volt a videó, de valójában 25 perces…. Ahh még többet akarok, legjobb “űr” csatorna!
Régóta követem a videóidat. Nagyon színvonalas, minden alkalommal egy program! Köszi érte. A gravitációs állandó értéke, viszont úgy tudom, jóval kisebb. Lemaradt egy 10 a minusz 11-en szorzótényező. Amúgy az is egy érdekes kérdés, hogy hogyan alakult volna az univerzumunk története, ha ennek értéke kisebb vagy nagyobb lenne.
Totálisan igazad van, egész pontosan 10−11-nel kell megszorozni, ahogy te is említetted.
Azért siklottam át efelett, mert valóban nem számít a hatásokat összeasonlítva, ugyanis minden gravitációs hatást ezzel a számmal kell megszorozni. De ha egy bizonyos értéket szeretnénk meghatározni, nagyon is fontos lesz ez a mennyiség!
Köszi a kiegészítést!
@ Én köszönöm a videókat! 🙂
Köszönjük!
Én is köszönöm! :)
Hűűű ez az egész nagyon bonyolult, nagyon érdekes és nagyon különleges. 😱😲Teljesen érthető a videó, de nem tudnám elmondani másnak. 😂 Hálásan köszönöm. 🙏🏻🙏🏻🙏🏻👌🍀🎁💝
Ez remek volt!
Jó kis space flight simulator felvételek. Jó játék!
Nagyon érthető köszönöm szépen
köszi szépen
Sok munkába kerülhetett ennek a tanító videónak az elkészítése, sok új ismeretet szereztem belőle. Köszönet érte. Csak egy nem fér a fejembe: hogyan húzhatja a kicsi Föld ugyanakkra erővel maga felé a Napot, mint amekkora erővel a nagy debla Nap a kicsi Fôldet, mikor láthatóan a Nap sokkal nagyobb, és nyilván erősebb is.
Az erők mindig párosával jelentkeznek, te annyi kilóval nyomod a talajt, amikor állsz, amennyivel a Föld tol téged felfelé. Az erő mértéke ugyanakkor, pedig a Föld is nyilván nagyobb, mint te.
Köszönöm nagyon szépen!
Nagyon szuper videó lett, remek magyarázattal és példákkal. Tök jó hogy az "egyszerűbb" 400 és 600km-es pályák után jött a geoszinkron és a hold pályája is, illetve a több objektum együtt hatása. Ezek után kifejezetten érdekes laikusként pl az Artemis I pályája. Amit én még beletettem volna (ide is) aza Plútó és a holdja Charon esete... remek példa arra, hogy a fő objektumon kívüli a tömegközéppont. Illetve vártam a visszautalást az űrpogram kezdetekre, amikor előszor próbáltak megközelíteni űrben másik objektumot, ott is meg kellett ezt a "gyorsítunk, hogy közelebb érjünk, közben meg messzebb kerülünk aztán ott meg lassabbak leszünk mégis" dolgot oldani :) Ami még nagyon látványos hogy valójábán, hogy halad a föld és a nap az univerzumban az itt bemutatott megszokotthoz képest (tekintve hogy halad az egész galaxisunk is) - van róla több angol nyelvű anyag ha odajutsz az is egy szuper téme, ha másnem egy kisokos erejéig.
Remélem egyszer majd felkérnek hivatalosan is ilyen-olyan eseményekre, iskolákban vagy akár egyéb fórumokon előadni. Nagyon jó stílusban és tempóban, jó példákkal magyarázol, csak így tovább ;)
Már megint rohadt jó !!!
Szia!
Köszönöm ezt a remek videót is.
Felmerült bennem pár gondolat amit megkérdeznék tőled.
Alapból szeretem az űrszimulátorokat. Eddig sosem gondoltam bele hogy milyen lehet navigálni egy naprendszerben mondjuk egy alkalmas űrhajóval.
Az ovális pálya magyarázatakor az jutott eszembe, hogy a sok gravitációs hatás miatt a közlekedés olyan lehet, mint mikor egy részeg ember nem tud egyenesen menni, és ahogy haladna előre, balra jobbra kileng? Ha mondjuk a marsról a holdig szeretnénk elrepülni.
Az is meglepett, hogy milyen nagy távolságból is belezuhan az égitestbe ha lassabban halad valami.
Az "első ember" című filmben arra emlékszem, hogy a repülőgéppel lepattanhat a légkör/ atmoszféráról, és elszáll az űrben..Emiatt meglepett most, hogy milyen nagy távból is garantált hogy visszatérsz a földre. Gondolom nem ment gyorsabban, mint ami ellipszist túlszárnyaló tempó.
Én jót nevettem egyébként az öniróniádon :-)
Én inkább nem egy részeg ember mozgásához hasonlítanám, mert az egy belső folyamat. Inkább ahoz, hogy összevissza fúj a szél és egy vitorláshalyóval mész a tengeren, ami szintén más és más irányba áramlik, persze kiszámítható módon, de túl sok tényező van, ami nagyon nehezen kiszámíthatóvá teszi, ezért egyszerűbb, ha néha evezel, hogy korrigáld az esetleges oldalról jövő szeleket stb...
Szuper volt! 🙏
5:00 "... meg kell szoroznunk egy gravitációs állandóval, ami körülbelül 6,67,..." Lemaradt egy nem kicsit elhanyagolható 10^-11-es szorzó (ha m^3/(s^2*kg) a mértékegység). Egyébként kiváló videó.
Igen, igazad van, már többen szóltak. Nem tudom, hogy tudom-e már javítani.
Köszi
Fantasztikus volt, teljesen érthetően elmagyaráztad, köszönjük!!
22:43-nál "perihélium"-ot mondtál, ott nem "perigeum"-ot szerettél volna mondani?
Igen, a perihélium a Nap körüli pálya Naphoz legközelebbi pontja. A perigeum pedig a Föld körüli pálya közelpontja.
Nagyon jó lett ez a videó is köszönöm!!! Arra kérlek hogy ne a videó közepére tegyed a reklámokat hanem a végére de ez eltörpült a videó zsenialitásához képest kevés olyan csatorna van amin 10 percnél több időt tudnék eltölteni de mint mindig ezt túlszárnyaltad!!!
Nekem a reklámbevételekből származik a jövedelmem, elemi érdekem, hogy legyen reklám a videó közben is.
Persze, arra figyelek, hogy ne legyen túl sok. A TH-cam 8 percebként kettőt javasol, én a felét tartom reálisnak.
Nagyon jó !
Jó lett volna a sebesség - magasság közötti összefüggések magyarázatánál - 13:52 és 17:09 - között a Föld forgási irányát a valóságnak megfelelően ábrázolni (a geostacionárius pálya magyarázatánál már a helyes forgási iránnyal készült az ábra). A Föld ugyanis nem kelet-nyugati irányban forog a saját tengelye körül - ahogyan a fenti időtartam alatt ábrázolva van - hanem nyugat-keleti irányban. Ennek megfelelően az űrrakétákat is az ekliptikával 90°-nál kisebb szöget bezáró irányban indítják, kihasználandó a Föld forgásából adódó perdületet.
Teljesen igzad van, hitelesebben is ábrázolhattam volna!
Hát ez már jó ! Csak így tovább! Kvantum mechanika is kis dolgon múlik !" Ott van a lábunk előtt , csak le kell érte hajolni" .Sokan átlépik ! És a kérdést sose felejtsd el ! Mi van ha? Sok sikert továbra is !
Csatlakozom az elottem szolokhoz. Zsenialis resz lett!
Mikor jon a kovetkezo? :)
Normál epizódok 2023-ban kéthetente érkeznek, de mindn héten lesz Nemzetközi űrhírek videó és legalább egy KisOkos és/vagy Képes krónika! ;)
Ha letöltitek a Spaceflight Simulatort egész jól el lehet szórakozni ezekkel a dolgokkal😁
Tényleg csak a kérdésekre, a válaszok érdekelnek.🙄 Persze nagyon sok kérdésem van, de nem fogom elnyomni az érdeklődőket.😮💨🥴
Köszi
Sokszor elmondod benne, hogy nem lehet akárhogy mozogni az űrben. Azért azt hozzá kell tenni, hogy a bolygók, holdak és az űreszközeink is úgy mozognak (utóbbiak két pályamódosítás között), mint egy eldobott kő: ún. tehetetlenségi pályán. Más pályák is lehetségesek, csak azokhoz pl. állandóan működnie kellene egy hajtóműnek, ahogy az autónkban is így van, amikor tetszőlegesen választunk sebességet és sávot. Amikor én magyarázom az égi mechanikát, akkor a hajításoktól szoktam kezdeni, ezzel rávilágítva arra is, hogy mi is az a súlytalanság, ami az űrállomáson, űrhajókban tapasztalható. Ha lesznek ionhajtóműves űreszközeink, azoknál egy kicsit más lesz... (Persze nem a fizikai törvények, csak a lehetőségek és következmények.)
Szuperül elmagyaráztad ebben a videóban a dolgokat! Csak egy kérdés: Nem lett volna jobb, ha két részből áll ez a videó? Mármint azt mondtad, hogy egy másik videóban megkapjuk a többi kérdésünkre is a válaszokat, persze ez csak a saját kíváncsiságomra egy kérdés, te neked biztosan el van tervezve jobban, hogy mikor miről beszélsz, miről készítesz videót. :) Köszi ezt a videót is! 😊
Kiváló lett. A kétharmadánál azt hittem, hogy ebbe a részbe egyszerűen nem lehet belekötni, mert mindent elmondtál, a megszokott (és annyira szeretett) átgondoltsággal. Ám a végén azt kellett mondanom magamnak, hogy aki ezekkel eddig nem volt tisztában, az most egy kicsit összezavarodhatott. Ilyen szoros terjedelmi korlátok között ezt lehetetlen úgy elmondani, hogy a kezdő is megértse. (Márpedig a korlátokat már nem nagyon lehet tágítani, eljutnánk a podcastok erőpróbáló hosszához, klasszisokkal tömörebb tartalom mellett.) A kezdőknek azt javaslom, hogy hallgassák meg a videót többször is, mert nagyon sűrű anyag, minden egyes mondatnak súlya van. És mivel egész biztos, hogy maradtak kérdéseik, hát azt vagy itt fogják feltenni kommentben, vagy kénytelenek lesznek egy csepp fizikát saját erőből megtanulni. 🙂
Szóval attól tartok, hogy az égimechanikai paradoxonnak egyszer, a mohó hallgatóság nyomására, kénytelen leszel még egy Kis-Okost is szentelni, a helyzeti energia, vagy ha úgy tetszik, az orbitális pályák energiaszintje szintén további fejtágítást követelhet. Kepler II. törvénye is érezheti még magát kissé elhanyagoltnak, pedig ott van, szó esett róla, minden elhangzott, csak aki még nem szokott hozzá, annak nehéz ilyen feszes magyarázatból megértenie. De nem baj, az elmét a kíváncsiság tartja formában, és te, szerencsénkre, mindig ki is elégíted azt a kíváncsiságot.
De azért ez is hiányos. Miért nem foglalkozik a másik fókuszponttal is? Mintha nem is lenne. Ez a tudomány szószólóinak a hibája, mielőtt gondolkodnának, csak mondják a magukét, a hallgatóság meg elhiszi, hiszen ők a kikiáltott tekintélyek. A teljesség hiánya.
@@jozsefgyorgykiss352 Az ellipszis szimmetrikus. A másik fókuszpont pont ugyanolyan, mint az egyik. Mit szeretnél még hallani róla a tudomány szószólóitól?
Köszönjük ezt az Avatar 2-t megszégyenítő minőségű animációt is 😁
Egy kérdésem pedig:
Ugye ha a helyzeti energiánk megnő, ahogy a mozgási energiánk lecsökken, akkor ha el szeretnénk hagyni mondjuk a Föld vonzását (ami egyébbként fizikailag nézve ugye nem lehetséges, mert a gravitációs erő sosem lesz 0, csak nagyon megközelíti, szóval inkább csak úgy mondom, elhanyagolhatóan kicsi lesz), akkor a helyzeti energiánk megmarad és ha megközelítünk egy másik égitestet, ami felé elkezdünk 'zuhanni', ez a helyzeti energia visszaalakul mozgási energiává. Tehát minden esetben elég csak addíg a pontig gyorsítani, amíg el nem hagyjuk az elhagyni kívánt bolygó vonzását (a korrekciókat leszámítva), mert onnantól a befektetett helyzeti és mozgási energia megmarad és a megközelítendő égitesthez képest elkezd átalakulni a helyzeti energia mozgási energiává, minél jobban erősödik annak az égitestnek a gravitációs vonzása. És ha jól értem, akkor egyébbként pontosan ezt használják a tudósok jelenleg. Csak ugye ez elég lassú, tehát mindenképpen az a legjobb, ha folyamatosan gyorsítjuk, majd 'fékezünk', csak ez több energia befektetésével jár.
Csak mert azon gondolkoztam, hogy ha egyszer elhagyjuk egy égitest vonzását, akkor ha megállunk, akkor a mozgási energiánk teljesen átalakul helyzeti energiává, de mihez képest? Mert akkor van helyzeti energiánk pl a Földhöz képest, meg ugyan abban a pillanatban van helyzeti energiánk a Naphoz képest meg a Jupiterhez meg az Androméda galaxishoz képest is? Tehát akkor ez is relatív, mint a mozgás? Ezt így kell felfogni?
Végül is jól okoskodsz, minden égitesthez képest van távolságunk, tömegvonzásunk és sebességünk is, azaz a mechanikai energiánk is kiszámítható. A többtest-problémával általánosságban csak annyi a gond, hogy képlet nincs rá, de kis szakaszokra bontva ez elmozdulásokat a számítások elvégezhetők, majd ezek összegezhetők. Ez történik a gyakorlatban a kis naprendszer-szimulátor programokban is, meg az űrhivatalok pályaszámító számítógépein is.
@@gregor_man Köszi!
Hello
Számomra nagyon izgalmas és érdekes volt ez a videó
remélem majd egyszer fogsz foglalkozni az Project Orion nal
vagy más alternatív meg hajtással
mag az is érdekelne , hogy mennyi valóságos a térhajtómű értem úgy az működne vagy egyáltalán meg lehetne építeni
A Föld kering.
A Nap korong.
Úgy vélem! :D
Köszi a videót!
Viszont KSP-s tanulmányaim alatt, én a legalacsonyabb és legmagasabb pontokat periapsis és a apoapsisként ismertem meg.
Ahogy utána olvastam (igaz felületesen) nekem úgy tűnik, mint ha az Apogeum / Perigeum szavakat csak akkor használnánk,
ha föld körül keringő tárgy pályájáról van szó.
Amikor kikerül nyilvánosba, akkor szerintem más KSP-n nevelkedett embernek is fura lesz ez.
Egy kisokos részt szerintem megérne, hogy mikor melyiket kell használni. ;)
Úgy, ahogy mondod!
Ezek a kifejezések a Föld körüli pályára érvényesek. A Nap körül már perihélium és aphélium a helyes kifejezés-pár.
@ Köszi a választ!
Csak érdekességként kérdezem, hogy van külön elnevezése, más égitest körül is ezen pontoknak? Vagy a Jupiter körüli, vagy másik csillagrendszer körüli pályánál is ugyan úgy geum/helium utótagot használunk?
Ha jól tudom, a geum utótag a gaia szóból származik. Így (nekem) kicsit fura lenne másik bolygónál is ezt használni.
@@0utslder
Ezt nem tudom, nem kizárt, de nem találtam még ilyet
@@0utslder wikin pár ojektum fel van sorolva, de sztem sokkal elegánsabb (apo/peri)apszisnak nevezni. A kevesebb néha több.
Nagyon tetszett a videó, és sokmindent elmondtál benne egyszerűen. Csak érdeklődnék, hogy hol van a Föld függőleges tengelye? A válasz 17:00 -nál :D
Mihez képest függőleges? Szerintem célszerűbb a Föld forgástengelyével kalkulálni, ami az ekliptikával ( a Föld keringési síkja a Nap körül) kb.23,5°-os szöget zár be.
Szia, remek video, mindig mindet megnézem! Egy kis hiba benne maradt, talán érdemes lenne egy felirattal megemlékezni erről: 22:43-nál perihéliumot (Nap közeli pont) említesz a Földre való visszatéréskor. Ez is perigeum, vagy periapsis, perigee lenne. Így tovább, klassz a munkád!
Teljesen igazad van, sajnos egy sorral elnéztem az égitestek közelpontját!
Pedig vártam a Kerbal Space Program animácókat :(
Sziasztok!
Köszönöm a videót
Én arra lennék kíváncsi, hogy a föld, és a mars bolygó közé lehetne-e akár egy bolygó még, úgy, hogy ne akadályozzák egymást gravitációs téren? Illetve, ha lehetne, hány db lehetne kőzet bolygó, és milyen tömegű? Szoktam ilyen dolgokról fantáziálni, hogy ha az emberiség elég fejlett volna. És képesek lennénk bolygokat mozdítani, és átalakítani, hogy például a Vénusz ha nem ott volna ahol most van, hanem bekerülne, a föld, és a mars közé, és lehűlne. Akkor tudna-e keringeni ő is úgy, hogy a bolygok mágneses tere nem zavarná-e egyik a másikat, van-e elég km távolság a két bolygó között, hogy elférjen egy harmadik. Mert arra gondolok, hogy egyszer emberek mennek a Marsra, és dobozokban, kapszulákban fognak élni. Lesz egy idegbeteg, aki egyik nap normális a másik nap már nem, azt szétvágja a felfújt lakó komplexumot, azt veszélyeztet mindenki. Inkább átalakítani kéne a bolygot, nem kapszulákban élni.
A naprendszer jelenlegi rendje évmilliárdok alatt alakult ki, és nem tudni, hogy hány bolygó volt eredetileg és abból hány repült ki belőle, illetve hány zuhant bele a Napba a jelenlegi viszonylagos kiegyensúlyozott állapot eléréséig. Ha most csak úgy ripsz-ropsz egy Mars méretű bolygó kerülne a Mars és a Föld pályája közötti pályára, az teljes bizonyossággal szétzilálná a jelenlegi bolygópályákat és földi létünknek is véget vetne. Egyébként ez a jelenlegi stabilnak tűnő helyzet sem végleges, csak az emberiség vélhetően nem éli meg a változást....
Ksp-ban is bemutathatnad a dolgokat :)
Ez egy nagyon érdekes téma volt. Persze egyből felvet egy kérdést, hogy a visszatérő egység földetérési pontját hogy tudják kiszámolni, hogyan tud pld a Starlink egységek méterre pontosan leszállni. Illetve le van e értelme annyira lelassítani az ürben egy visszatérő egységet, hogy hőpajzs nélkül se égjen el a légkörbe lépésnél.
A lassítással maximum a belépési pontot lehet meghatározni, azután az aerodinamikai hatások veszik át a főszerepet.
A SpaceX cég Falcon rakétáira gondolsz, ugye? Tényleg zseniális, ahogy pár méteres pontossággal visszaérkeznek a talajra, és sokszor újrafelhasználhatók.
Amikor elkészül az új Starship, akkor pedig új korszak kezdődik, csodálatos lesz.
És a Holdra leszálláskor majd nem is kell nagy hőhatást kibírnia a hőpajzsnak a ritka légkör miatt :), és a Holdról felszálláshoz is kicsi energia kell majd. Ha pedig tényleg csak a Hold körül keringő Gateway űrállomásra érkeznek majd az űrhajók a Földről, és onnan fognak leszállni a Holdra, és oda mennek majd vissza az űrhajósok, akkor tényleg eljön a Star Wars világa. :)
Nagyon jó videó lett!
2 dolgot szeretnék csak hozzáfűzni.
Először 4:54 hez, hogy a gravitációs allándó 6,67×10^-11 N*m²/kg²
Másodszor pedig 22:43 nál a perihéliont a Napkörüli keringésnél szokták mondani a Naphoz legközelebbi pontra, a Földnél ahogy a videóban mondtad is korábban, perigeumnak szokták hívni.
Mindkettő megállapítás totálisan igaz.
Hát megint élvezettel hallgattam, pedig azért némi fogalmam már van a témáról, természetesen nagyrészt Neked köszönhetően valamint más hasonló jó előadásokból és előadóktól (pl. Dávid Gyula, Kiss László, Frei Zsolt, és még sokan mások, bocsánat akiket kihagytam...).
Viszont két hülye kérdés egyszer eszembe jutott...
1. A Föld pályája minden keringés alkalmával azonos, illetve nyilván csak elméletileg azonos, hiszen hat rá a többi égitest is, kisebb nagyobb mértékben. De vajon ez a pályaingadozás milyen mértékű? Ha le tudnék tenni egy jelzőbóját az űrbe, (itt már még elvetemültebb agymenés jön :-)) megjelölve; itt suhantam el a földdel az idén, vajon a következő körben mekkora lenne az eltérés? Kilométeres, 100 Km-es, vagy csak pár méter?
2. Azt tudjuk, hogy a Föld kissé elnyújtott pályán kering a nap körül, ebben a videóban is elhangzott, hogy a naphoz közelebb gyorsabban, távolabb lassabban. a minimum és a maximum értékei: 105 448 km/h és a maximum 109 033 km/h. Persze ezt az egyébként jelentős gyorsulást és lassulást, (mivel ha jól gondolom fél év alatt éljük meg a gyorsulást majd utána rögtön fékezni kezdünk), nem érezzük.
De vajon a földön valami "egyszerű" mechanikai rendszerrel ki lehet-e mutatni. Vagy az egyéb effektusok (pl. Föld forgása, vagy a Hold hatása, ár-apály erők) miatt ez olyan kicsi hogy csak nagyon érzékeny műszerekkel lehetne mérni, ha valakit ez egyáltalán rajtam kívül érdekel. 🙂
Ha valami butaságit írtam (ha csak nem az egész az) kérlek tedd helyre!!
Üdv, Várom a további videókat!
A legtöbb rakéta kelet felé indul, de a tieid a kivételek, a videóban az animációkban mind nyugat felé haladt. Ill. ööö... kelet felé, csak az másik kelet, mint amit megszoktunk, mert rossz irányba forog a Föld. 🙂
Másik apróság, amit hozzá tennék, hogy csak a Föld körül keringő objektumoknál beszélünk peri- ill. apogeumról (mint az az elnevezésből is gyanítható), általánosságban peri- és apoapszis a megnevezés.
Jogos észrevételek, köszi
De nehezen tudtam ezekre rájönni space flight simulaatorban ès Kerbal Space programban
Az oké hogyha felrakom a polcra a könyvet, akkor nagyobb lesz a helyzeti energia, de ha visszarakom a fiókra, akkor hova lett az energia amit belefektettem? Mert ezzel a mozdulattal én is veszítek energiát és a könyv is veszít a helyzeti energiájából.
Igazából arra használod az energiát, hogy lassítod az esését.
Könnyebb-e levenni valamit fentről, mint feltenni lentről? (igen) Az izmok munkája a mozgást is kontrollálja, a helyzeti energia kezelésén kívül.
3:11 meg a rombusz is egy speciális deltoid, a téglalap is egy speciális paralelogramma, a paralelogramma pedig egy speciális trapéz
Hmm akkor a Kerbal Space Program ilyen szinten elég élethű. :O
Nem tudom írták-e már. Ajánlanám a Cerbal Space játékor, szetintem az elég jól szemlélteti az elhangzottak egy részét.
Egy kérdésem lenne. Elméletileg ha a rakéta indításoknál figyelembe vennék a Hold vonzását akkor vannak olyan időpontok ahol egy kicsit kevesebb üzemanyag is elég ugyan ahhoz a föld körüli pályára állításhoz? Mekkora lehet ez a "segítség"? Figyelembe veszik ezt?
Remek meglátás, de olyan minimális a hatása, hogy nem érdemes számításba venni
Javasolt kísérlet: állj mérlegre akkor amikor magasan van a Hold, és akkor, amikor nincs fent a Hold. A különbözet a keresett hatás.
Mármint zseniális (és hiányzott egy vessző)
(Csaxólok:)
A hozzászólások jobb oldalánál van 3 pont, azt megnyomva (át)szerkeszthető a saját hozzászólásunk, tehát a nyelvtani/fogalmazási hibák is. Így nem kell új(abb) kommentet írni...
@@janoshaasz5219 Köszi, ezt nem tudtam. Nem vagyok egy profi 😂
Nos már tudjuk, hogy minden mindennel kapcsolatban van (vagy nem?)🤔
Imádtam ismét a iszonyat drága animációt. 19:02 Az a Kerbal Space Program görbéi? Mert ha nem akkor kellene szünetet tartanom... asszem rá fügtem keményen :)
21:36 jap ez ksp mehetek tovább zaklatni Kerbálkákat☺
Ez is egy olyan téma, amiből sorozatot lehet csinálni 😀 olyan kérdések megválaszolásával, mint pl.: Miért keringenek közel egy síkban a bolygók a nap körül, illetve mennyire befolyásolja a nap körüli pályájukat, hogy melyik irányba forognak, valamint a bolygók egymásra gyakorolt hatásánál számít-e az, hogy a dőlés szögük különböző? 😀Minden esetre, (ez is) hiánypótló videó 😀
Érdekes kérdés foglalkoztat. Értem hogy az ISS-en miért nincs gravitáció, pedig csak itt van "picivel" a fejünk fölött, de ugye zuhanó test.
De egy geostacionárius pályára helyezett űrállomáson lenne valamennyi gravitáció? Az szó szerint úgy kering mintha a föld egy elméleti, kiterjesztett felszínén állna.
Mindenhol van gravitáció, amiről te beszélsz az a súlytalanság.
Az pedig minden természetes pályán adott, akár LEO akár GEO
@ Igazad van, fogalomzavarban vagyok. Szóval nem létezhet olyan pálya pár száz/ezer kilométerrel a fejünk fölött ahol úgy hat a földi gravitáció hogy nincs teljes súlytalanság? 10 km-en még van, lásd repülőgépek. Hol "szűnik meg"?
Félrevisz, ahogy fogalmazol, ez okozza a zavart. Az ISS-en van gravitáció, a Föld azzal tartja pályán az űűrhajót és az űrhajósokat is. NEHÉZKEDÉS nincs, ez rá a pontos szó, tehát nincs lent és fent, nincs esés, ez a súlytalanság. A súlytalanságnak csak annyi az összes oka, hogy az űrhajó és az űrhajós pontosan azonos pályán halad (tulajdonképpen zuhan), a Föld gravitációjának engedelmeskedve, ezért egymásra nem fejtenek ki erőt, egymáshoz képest nem mozdulnak el. Igaz ez alacsony orbitális pályán is, de igaz a geostacionárius pályán is. Ott lassabban halad az űrhajó és az űrhajós is, de egyforma sebességgel egyforma irányba, ezért súlytalanság van.
@@zsoltgal4747 Sehol. (A végtelenben.)
A Holdat is a Föld gravitációs vonzása tartja a pályáján, pedig az jó messze van ám! _Sokkal_ messzebb, mint 10 km... :)
Érdekelne, mi van a poláris pályával,ahol a ,, Fekete Lovag" is kering?
Szokás szerint profi tartalom. :)
Az animácio eléjén gondolkodok, ez majdnem ugyan olyan mint a SpaceFlight simulator, aztán jött a "Reached high Earth orbit" 😅
( Én is innen tanultam mindent ami űr manőverezés 😁)
;)
Régebben meg mintha lettek volna itt olyan videók, amikben az animációk erősen Kerbal Space Program szagúak voltak :-)
Space Flight Simulator 😊
Renekül szemlélteti az íveket, csak pont a rakéta és annak aktív hajtóművei nem lárszottak rajta.
@
Kiváló alkalmazás az égi mechanika megértésére szerintem is 🙂 Sok órát eltöltöttem vele 😊
Köszönjük szépen a kitartó munkád és ezt a remek videót is!🙂
Évekkel ezelőtt már olvastam pár szót valahol arról, amit te is mondasz, hogy a Jupiter tömege már elég nagy ahhoz, hogy a Nappal közös tömegközéppontot a Napon kívülre emelje. Azóta jár az eszemben, hogy ha a Nap ekörül a pont körül kering, az elég durván megrángatja a Napot az égboltunkon. Egy efemeriszszámító program, egy hajózási navigációs évkönyv vagy egy égtérkép-program gyaníthatóan egy mozdulatlan, egy pontban álló Nappal számol, ehhez képest akár fél fokos eltérés is adódhat a Nap valódi helyzetére. Te tudsz valamit arról, hogy ezek a programok, az efféle számítások figyelembe szokták-e venni az óriásbolygók helyzetét is a Nap helyének megállapítsakor? Egyáltalán sikerült érthetően elmondanom, hogy mi a gondom? :)
Igen, ha szükségszerű a csillag pontos pozíciójának meghatározása, akkor figyelembe kell vennina bolygók által okozott kitérítéseket is
@ Köszönöm. Én erről eddig nem tudtam. Igen, van, amikor fontos a Nap pontos helyzete, egy fél fokos, azaz napátmérőnyi eltérés két percnyi időeltérést eredményez egy helymeghatározásban, például szextánssal mérve a pozíciót, ami megengedhetetlen pontatlanság a hajózásban, hogy csak egy példát kiragadjak. Egy egyszerű számítási modell, egy gépiesen kijelölt, egyenletesen haladó égi ponttal ezek szerint nem elég. Elgondolkodtató.
És mi van akkor ha a szekrényről vissza tesszük az asztalra? Akkor hol van a belefektetett energia? (Értem mit mondtál de kíváncsivá tett :😀) adsz energiát és ugyanúgy adsz neki mégegyszer mégis eltünik? Hogy is van ez 😆 nagyon jó amit csinálsz imádom nézni és hallgatni
Amikor leveszed, akkor a belefektetett energiával lassítod a könyvet (hogy ne zuhanjon le).
Imádom a fizikát 😄 köszönöm a választ 😃
2024.05.21. Köszönet.
Rövid véleményem a videóról:
12:20
A hintamanőverekről van külön videó vagy szó esik erről valahol részleteiben? Köszi!
Lesz róla külön epizód!
Mindezek gyakorlati megértéséhez ott a Kerbal Space.
19:02 Ez a pálya-emelkedés nagyon hasonlít a Spaceflight Simulator nevű játékban találhatóra. Ismered? Vagy csak véletlen egybeesés?
Az ellipszis növekedése onnan van ;)
Szia! Ismered-e a KSP nevezetű játékot?
Ismerem