7 éve próbálkozunk a fűtéssel. Több, kevesebb sikerrel. Telefonos konzultációra van esetleg lehetőség? 😉 Úgy gondolom, hogy valamit nagyon nem jól csinálunk ☹️
Nem. Az 50-60 fokos előremenőhöz képest hűt. Csak jól szigetelt (alul! felül! is) jó nyílászárós lakásnál, háznál van értelme 45 fok körüli víznek KK-nal. VT-nél 45 fok alatt már feleslegesen jár a szivattyú, ráadásul káros is a kazánnak. KK-nál teljesen más a helyzet. Annál most nálunk 55 fok az előremenő, amiből a hőcserélőn túlra 45 fok jut éppen hogy csak. (de nálunk a VT az elsődleges, a KK csak rásegít) Hőcserélő nélküli tényleges 45 fokos előremenővel, gázláng modulációval, jól szigetelt hában csodásan el lehet fűteni. Amikor már a parázslás is gyenge, és kb 45 fokra "hűl" a VT, akkor még manuálisan rá szoktam röffenteni a szivattyút, de csak akkor, ha a radiátorok hidegek. Ilyenkor bekeriget 45 fokos vizet, a radiátorok 40-42 fokra megérkeznek, és még ki lehet csikarni 0,5 fokot léghőmérsékletben.
Erre a kérdés nem fogok tudni pontos választ adni. Egyrészt a "nagy" az relatív. A kazán test úgy lett kialakítva, hogy a két oldala is vízteres, illetve van a felső (hagyományos" víztér, amit megkerül a tűztér melege. A rendszeren normál csövezés lett kialakítva. kb 2"-3"-os méretről (nem mértem meg sosem) szűkül collosra, majd 3/4-es a végén 1/2-es. Ránézésre, szakmailag megfelelően méretezett. Összesen 11 db 2-3 kW-os radiátor is van a rendszeren. A radiátoros mérettáblázat alapján ~10-12 liter víz van egy radiátorban. A vízmennyiséget soha nem mértem. Ha egyszer majd sok időm, energiám lesz, lehet kiépítek vízlágyítőt, és ahhoz egy vízmennyiség mérőt, és majd akkor megmérem a rendszer vízmennyiségét. Valahova 150-200 liter közé tippelem a rendszerben keringó víz mennyiségét.
A delta T hőmérséklet különbséget jelent. Fűtés-hűtés esetében az előremenő és a visszatérő közeg hőmérséklet különbségére alkalmazzuk ezt a kifejezést. A hiszterézis egész pontosan tehetetlenséget jelent, esetünkben hőtehetetlenséget. A fűtés-hűtés esetében a rendszer tehetetlenségi (hiszterézis) tulajdonságaihoz igazítjuk a termosztát kapcsolási érzékenységét. Igyekeztem a videó alatti feliratban is ezt leírni, de ha már most így sikerült, beteszem ezt. Remélem, tudtam segíteni.
Így van. A feladat alapvetően az alábbi: - komfortos meleg (az se jó, ha túl melegítjük a házat) - kátrányosodás, kormolódás minimálisra csökkentése, és/vagy elkerülése - mindezt minél kevesebb tüzelőanyag felhasználásával
![[DRIP] ‘Really Like You’ PREVIEW](http://i.ytimg.com/vi/6KYxQ-Udrj0/mqdefault.jpg)
7 éve próbálkozunk a fűtéssel.
Több, kevesebb sikerrel.
Telefonos konzultációra van esetleg lehetőség? 😉
Úgy gondolom, hogy valamit nagyon nem jól csinálunk ☹️
Igen, van lehetőség. Szívesen segítek. Írjon emailt. nfrichard@outlook.com. küldjön telefonszámot
Szia, miért használod ezt, ha ott a kondenzációs?
@@ferencv.9197 van fa bőven. És sokkal melegebbet csinál
45 fokos víz hűti a lakást? ? Érdekes lenne ennyi az előre menő víz hőfok a kondenzációs kazánnál
Nem. Az 50-60 fokos előremenőhöz képest hűt. Csak jól szigetelt (alul! felül! is) jó nyílászárós lakásnál, háznál van értelme 45 fok körüli víznek KK-nal.
VT-nél 45 fok alatt már feleslegesen jár a szivattyú, ráadásul káros is a kazánnak.
KK-nál teljesen más a helyzet. Annál most nálunk 55 fok az előremenő, amiből a hőcserélőn túlra 45 fok jut éppen hogy csak. (de nálunk a VT az elsődleges, a KK csak rásegít)
Hőcserélő nélküli tényleges 45 fokos előremenővel, gázláng modulációval, jól szigetelt hában csodásan el lehet fűteni.
Amikor már a parázslás is gyenge, és kb 45 fokra "hűl" a VT, akkor még manuálisan rá szoktam röffenteni a szivattyút, de csak akkor, ha a radiátorok hidegek. Ilyenkor bekeriget 45 fokos vizet, a radiátorok 40-42 fokra megérkeznek, és még ki lehet csikarni 0,5 fokot léghőmérsékletben.
Nagy vízterű a rendszer?
Erre a kérdés nem fogok tudni pontos választ adni. Egyrészt a "nagy" az relatív.
A kazán test úgy lett kialakítva, hogy a két oldala is vízteres, illetve van a felső (hagyományos" víztér, amit megkerül a tűztér melege.
A rendszeren normál csövezés lett kialakítva. kb 2"-3"-os méretről (nem mértem meg sosem) szűkül collosra, majd 3/4-es a végén 1/2-es. Ránézésre, szakmailag megfelelően méretezett.
Összesen 11 db 2-3 kW-os radiátor is van a rendszeren.
A radiátoros mérettáblázat alapján ~10-12 liter víz van egy radiátorban.
A vízmennyiséget soha nem mértem. Ha egyszer majd sok időm, energiám lesz, lehet kiépítek vízlágyítőt, és ahhoz egy vízmennyiség mérőt, és majd akkor megmérem a rendszer vízmennyiségét.
Valahova 150-200 liter közé tippelem a rendszerben keringó víz mennyiségét.
Delta T nek hívjuk a ki-be kapcsolási küszöböt. De a hiszterézis is jó..
A delta T hőmérséklet különbséget jelent. Fűtés-hűtés esetében az előremenő és a visszatérő közeg hőmérséklet különbségére alkalmazzuk ezt a kifejezést.
A hiszterézis egész pontosan tehetetlenséget jelent, esetünkben hőtehetetlenséget.
A fűtés-hűtés esetében a rendszer tehetetlenségi (hiszterézis) tulajdonságaihoz igazítjuk a termosztát kapcsolási érzékenységét.
Igyekeztem a videó alatti feliratban is ezt leírni, de ha már most így sikerült, beteszem ezt.
Remélem, tudtam segíteni.
@@Nagy-FerencRichárd mail címet kérhetnék? Egy kis segítségre lenne szükségem. Köszönöm.
Fenn van a csatornán az email cím, de írom itt is: nfrichard@outlook.com
Ez a kazán abszolúte nem kátrányos , csodálatosan tiszta .
Így van.
A feladat alapvetően az alábbi:
- komfortos meleg (az se jó, ha túl melegítjük a házat)
- kátrányosodás, kormolódás minimálisra csökkentése, és/vagy elkerülése
- mindezt minél kevesebb tüzelőanyag felhasználásával