PATENT - Új eredmények a Mohács-kutatásban
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 3 พ.ค. 2024
- A mohácsi csata 500. évfordulójához közeledve minden korábbinál intenzívebbé váltak a kutatások a keresztény sereg és az oszmánok összecsapásával kapcsolatban. Az elmúlt években új eredmények is születtek, amelyek részben átírják eddigi ismereteinket. Ezekről beszél a műsorban dr. Varga Szabolcs történész.
S hogy mi minden kerül szóba? Íme:
• Tekinthető-e korszakhatárnak 1526? Miben volt ez a csata más, mint a többi küzdelem a törökök ellen?
• Hogyan értékelték a történteket a 400. és a 450. évfordulón, 1926-ban és 1976-ban?
• Igaz-e, hogy sokan vonakodtak részt venni a csatában, szándékosan nem érkeztek meg időben a csata helyszínére, azaz cserbenhagyták a királyt?
• Valóban várni kellett volna még egy napot, hogy komolyabb erősítés érkezzen?
• Célszerű volt-e a helyszín kiválasztása az összecsapáshoz?
• Tudta-e a keresztény sereg, hogy mekkora török haderővel kell szembenéznie?
• Mi lehetett a magyar hadvezetés pontos szándéka?
• Kiknek a maradványait találták meg a 3. számú tömegsírban? A csatában estek el vagy kivégezték őket?
• Milyen uralkodó volt II. Lajos? Miért vett részt maga is a harcban és mi okozta a halálát?
• A keresztény, illetve az oszmán katonák megpróbálták-e megölni az ellenfél uralkodóját?
• II. Lajos és a sok magyar főúr halála hogyan befolyásolta az ország további sorsát? Miért „nem jött jól” Szulejmánnak Lajos halála?
• Hogyan reagált Európa a csata hírére?
Varga Szabolcs végül arról is elmondja a véleményét, hogy vajon végződhetett volna-e másképp a mohácsi ütközet.
Köszönöm,zseniális volt. Ezt a realitást hiányolom,nem csak a kollégáktól,de úgy “általában” a közéletből is….
Így van! Ha Mohács, akkor Varga Szabolcs. Engem az fogott meg az előadásaiban, hogy milyen tisztelettel beszél a régiekről!
@@gabriellafarkas7470 Nem ismerem az ur tevékenységét,de valóban szavahihetönek tünki,így elsö hallásra,kivéve,hogy "Szulejmát tehet a csatáról" és a gyözelemröl. Ugyan már mitöl és miért? Mert éppen ott éppen akkor öneki sikerült? Soha semmilyen összefüggésbne nem hallottam hasonlót..... Igen igen furcsa hozzáállás. De ettöl nem vitatom az ismereteit.
@@sorosarpad Ott van a hiba gondolatmenetedben, amit be is vallottál. Hogy még nem hallottál Dr. Varga Szabolcsról. Nos, akkor a többi, a korszakkal foglalkozó történészeinkről sem hallottál?? Pld. Pálosfalvi Tamásról, B. Szabó Jánosról, Neumann Tidorról, Sudár Balázsról, C. Tóth Norbertről, stb...
@@gaborp79lencses9 Nyilvánvalóan nem hallott róluk, ezt utálom a legjobban amikor valaki elkezd vagdalkozni úgy hogy nulla ismerettel rendelkezik a témát illetően.
Fantasztikus beszelgetes volt!
Remek beszélgetés volt.. Tényleg... Sokaknak el kellene azon gondolkodni, ami itt (is!!!) elhangzott... Meg az is jó lenne, ha a kételkedők meghallgatnák a you tube-on is a mai magyar történészek új kutatási eredményeit. Sok infóhoz tudnának jutni...
Köszönöm
Van 1-2 gondolatom,a csatát ott és ahogy megvívták,vagy úgy hogy az Erdélyi sereg,a cseh zsoldosok,a Horvát segítség is ott lett volna a török akkor is eltiport volna.A Török birodalom a Nándorfehérvári csata után 70 évvel mondhatni Marokkóig terjedt.Harcedzett hatalmas serege volt,szinte minden évben háborúzott.Egyedül, szerintem semelyik európai ország sem tudott volna akkor a győzelem esélyével szembeszállni Szulejmán seregével.Hibákat is el követtünk a harcra készülődés során.A török 300 ágyúját/nekünk max50-60 ágyút sikerült leúsztatni Mohácsig/ egy erdélyi mester öntötte ,persze először az ágyú készítést a magyar udvarnak ajánlotta fel de nekik nem volt pénzük rá, a felvidéki aranybányák jövedelmének 80%-a a német bányász ipart erősítette.A Mátyás fekete serege is pénzhiány miatt szétzüllött.A magyar hadvezetés kihagyta hogy egy felvonuló sereget könnyebben lehetett volna rajtaütésekkel támadni, a túlerővel szemben egy vár védelménél több esélyünk lett volna.A töröknek volt annyi esze hogy havasalföldi támadásnak álcázott hadműveletekkel az erdélyi seregeket Erdélyben marasztalja.A magyar lovas roham amitől a török félt ,volt az a momentum amire a csatával kapcsolatban jó érzéssel lehet emlékeznünk.Összeolvastam ezt azt ezért bőven lehet itt ami vitatható.
Én úgy tudom, hogy tudott a török a király haláláról, mert keresték mindenhol a testet. Nem volt jelentős vereség, a tragédia az volt, hogy az ország krémje veszett oda és utána egy 20 èves polgárháború kezdődött, ami már túl sok volt az országnak.
Sajnos a veszteségek komolyak voltak, így ez egy "jelentős vereség", amit súlyosbított a politikai elit pusztulása, Buda és az ország közepének kifosztása. Majd a polgárháború, ami ugyancsak a súlyos vereség következménye.
Szerintem politikai hatása hatalmas volt, de katonailag, már csak a rövid ideig tartó csata miatt sem nevezném jelentős vereségnek. Nem Azincourt.
Amiért felemlegetjük mindig az az, hogy a király meghalt, ráadásul nem tudjuk, hogy mi történt vele. Illetve ez volt az első dominó aminek feldölése azt eredményezte, hogy a középkori Magyarország nagy vagy középhatalmi státusának örökre vége lett. Nem számoltak vele, hogy pusztulásuk esetén ki és hogy fogja az országot vezetni.
A megoldás kulcsa az özvegy királyné kezében volt, amennyiben hajlandó gyorsan újra férjhez menni akkor még talán stabilizálódik a helyzet, a jogfolytonosság nem szakad meg, az ország nem kerül polgárháborúba. De ez már csak találgatás.
@@szabolcsvarga1008 pont forditva nem a súlyos vereség következménye volt a polgárháború hanem a polgárháború következmenye volt a súlyos vereség.Pl Szapolyai ambíciói hogy király legyen!
Mátyás király szerepe ?
Mátyás király szerepe hol? A mohácsi csatában vagy úgy egyébként?
1456-ban nem jelentett problémát a takarmány?
más volt a szituáció. Nem országos a mozgósítás, sokkal kisebb a sereg és Hunyadinál van a kincstár. V. László ugyanúgy ősszel tud indulni, amikor már régen vége. A keresztesek pedig 1514-ben is nyáron működnek.
@@szabolcsvarga1008utánanéztem Kapisztrán irregular is serege 30000 kb Hunyadi 12000fő Szilágyi 7000 fő ez összesen létszámban több mint mohacsnal igaz lehet a délvidékről toborzodtak.
1456-ban egy várat védtek aminek a felmentésére indult Hunyadi és persze Kapisztrán. Kapisztrán miután átkelt a Száván és megtámadták a törököket elég nagy bajba kerülhetett volna ha Hunyadi nincs észnél és nem fogja vissza őket. A takarmányt pedig folyamatosan szállították a várba a túloldalról mivel sikerült felszámolni a török hajózárat. Így is necces volt a dolog. A lényeg: a törököt a 16. században nemigen lehetett megverni nyílt hadszíntéren.
@@taki3 Pálosfalvi From Nicopolis to Mohács könyve 186. o-án 10.000 fős sereget Hunyadi alatt a várvédőkkel együtt, s ehhez jött a cca 27000 keresztes. Hunyadi kormányzóként ezt a létszámot állította ki 1454-ben is, és fizette a királynak járó bevételekből. A keresztesek pedig más logisztika szerint működtek, zömükben a környékről érkeztek. De ezzel együtt érdekes felvetés és izgalmas meglátás, hogy a magyar mozgósítás terén milyen eltérések voltak.
Hasonlítjuk össze az első és a második mohácsi csatát! Miért szenvedett katasztrofális vereséget először a keresztények másodszor a törökök?kritizálják Tömörít miért nem eszéki hídnál próbálkozott?A második mohácsi csata előtt a császárnak próbálkoztak ezzel ami nem jött be.A törököknek mindkét esetben a mocsaras területen kellett felaprozodva támadni.Tomori terve jó volt.Mindket csata a török balszarnyon dőlt el.Az első mohácsi csatában megvárták sajnos amíg a törökök megerősitett állásokat építsenek ki a balszarnyon I'll a keresztény jobbszarnyon.A második mohácsi csatában ezt nem vártak meg és még időben lerohanták a törökök balszarnyat.(Bocsi hogy okostojaskodok de szerintem a csata fő színhelyét Nyárád felé kellene keresni)
Természetesen Kristóf nak abban igaza van hogy a haditechnika és harcászati sokat változott fejlődött a török kárára de az 1687 és terepviszonyok erdők mocsarak jobban hasonlítottak az 1526 oshoz mint a mai terepviszonyok hiszen az erdőket kivágták a mocsarakat lecsapoltak.Az1687 és csata leírások terkepek tanulmányozásabol jobban meg lehetett volna érteni mit miért tették 1526-ban az ellenfelek!
"Hasonlítjuk össze az első és a második mohácsi csatát!"
Már itt problémás a hozzászólásod, mivel a két csatát nem igazán lehet összehasonlítani... (legfeljebb egyes elemeiben, - ami meg lényegében - kis túlzással irreleváns)
Két, alapvetően eltérő hadviselési korszak: eltérő harcászat (taktika) és hadászat (stratégia), eltérő haditechnika, eltérő logisztika... A 17. század végi kabinet hadviselés korszakának hadseregei szervezettségben, logisztikában, vezetés-irányításban magasan felülmúlták az alapvetően még mindig középkori (de már változásban lévő) hadviselés haderőit. A 16. század elején az állandó hadseregek még mindig nem jellemzők, a regularizáció és a hadtáp pedig - modern értelemben - nem létező fogalmak. Ellenben a 17. század végén már állandó, reguláris hadseregek (kiépített logisztikával!) fogják felvenni a kesztyűt az oszmánokkal. A középkori államberendezkedések dominánsan decentralizáltak, ellenben a 17. század végére létrejönnek azok a centralizált, bürokratizált államok, amik hatékonyabban tudják az Oszmán Birodalommal felvenni a versenyt... Az, hogy egy állam milyen szerkezetű, kulcsfontosságú tényező. Ragozzam tovább? Inkább nézz utána a dolgoknak, az a tanácsom. :)
@@kristofantal8801A mai terepviszonyok nem hasonlíthatók össze az 1526 al -az erdőket kivágták a mocsarakat lecsapoltak .Az 1687 és terepviszonyok jobban hasonlítanak az 1526 oshoz ezért az 1687 és leírásokbol terkepvazlatokbol hasznosnak bizonyuló elképzeléseket lehet levonni az 1526-os állapotokra.Peldaul 1687 Ben megvannak részben az erdők a mocsarak!Jobban megérthető és kikövetkeztethető PL miért és hol vonultak fel a seregek!
Mohácsi csata után, Frangepán, aki “lekéste” a csatát, megugrasztja a törököket. Szerintem, a Mohácsi csata után még volt idő felállni, minimum Budát megvédeni, nem árulás révén átjátszani a töröknek.
Egészen az 51.percig szimpatikusan és tárgyszerüen elöadott ismereteket kaphattunk. Köszönöm is.
Azonban ekkor igen igen kétségbevonható fejtegetés kezdödik arról,hogy "ki tehet" a csatáról, vagy a csatevesztésröl.Rendesen beteg hozzáállás,hogy Szulejmán "tehet" rólla.....
Annyiban igaz,hogy éppen ö gyözött éppen ott....
Mivel nem vagyunk azóta sem "nagyhatalom". ÉS? Legefeljebb "kiegészítöi" a Habsburg hatalomnak. És? Felháborító és magyartalan hozzáállás.
Ez a tipikus "merjünk kicsik lenni" önbizalomhiányos önlebecsülö kissebségi érzéssel teli propaganda.
Igen is a magyar AKKOR IS (!) A MI NEMZETÜNK AKÁR KICSI AKÁR NAGY AZ ORSZÁG TERÜLETE!!!Akárhogy is kiárusítja az országot a mai politika.....
Ma szenvedünk pl. Trianon miatt,de mert a nagyhatalmak ERÖSZAKKAL,szokásukhoz híven letaposták országunkat. Tapossák ma is,gyarmatosítják ma is.
Attól még a Kárpáthaza a Szent Korona Országa létezik. Ök meg csak huzigálják a határokat tetszés szerint papirjaikon..
Egyénre levetítve mitöl lennék én pl. "kisebb" ember mint egy egekik felmagasztalt futbalista.......Aki jól rúgja ugyan a labdát,de esetleg egy senki,mint Ember.....Talán nem is ért semmi máshoz.....Mondhatnák ezer más példát is.
Ugyanez érvényes egy országra is. A nyomorult rablásból,gyarmatosításból meggazdagodott,erös hadsereggel rendelkezö "nyugat" mitöl lenne külömb????Mert a fizikaileg erösebb?Hányinger!
Történelem 1-es. Kellene még sok ismeret, neked, erről a korról. Az a gáz, hogy Te sem érted azt, hogy ma van Magyarország, azt a Habsburg Birodalomnak is köszönhetjük. V. Károly, újvilági spanyol aranya is eljutott a magyar-oszmán frontra, Ferdinándon keresztül. Sok évtizedig, korábban Velence támogatott bennünket, utána másfél évszázadig a Német Császárság részfejedelmei. Persze, aki nem veszi a fáradtságot arra, hogy mögé nézzen a dolgoknak, az úgy jár mint Te. Beugrasz a ma is divatos nyugat köpködésnek. Ha valóban érdekel a téma, akkor érdemes az alábbi előadást meghallgatni.. Pálffy Gézától....
th-cam.com/video/Sb7B0xAxVzA/w-d-xo.html
Örülök, hogy meghallgatta, és az 51. percig tetszett. Azt nem értem, hogy miért beteg dolog az agresszort tenni felelőssé a háborúért.
@@szabolcsvarga1008 Kedves Szabolcs! Minden megnyilvánulásával egyetértek! Világos gondolatvezetés minden területen. Amit elmondott az az igazság a konklúzió is rendben van. Az 51. perc után is!
Minden szava a helyén van!
Lajos halála jól jött Szapolyainak és jól jött Ferdinandnak is!
Azért nem ezért halt meg Lajos. Szapolyai pedig király lett, de 2 éven belül elvesztette szinte minden családi birtokát, ezt is érdemes beleszámolni.
A halálosan fáradt király a halálosan fáradt lovával felbukott és nyakát szegte, esetleg eltaposta még a többi lovas is. Páran megálltak, elrejtették gyorsan és menekültek tovább. Valószínűleg ők is elestek később. Valaki messziről látta és sikerült túlélnie. Nem gondolom, hogy páncélban, díszes ruhában volt. Ezeket eldobálták, esetleg még lovat is cserélt, ne lássák a díszes szerszámokat. Menekültek, itt már mindenki az életét mentette, arra gondolt, hogy túlélje. Jó téma, lehet filmet, könyvet készíteni, örök, misztikus téma és jól is fizet.
Egy elkurvult nemesseg, megosztott orszag. Dozsa Cegledi beszede /ami talan mara is jellemzo/ mindent megmagyaraz. Osszehasonlitva 1241-el, ha ez az orszag nem lett volna megosztva, ma torokjarasrol beszelnenk, nem pedig a Mohacsi tragediarol.
Ne haragudj de amit itt leírtál az valamikor a szocializmus idején ragadhatott meg a fejedbe mint a gipsz! A realitások egészen mások mint amit te gondolsz. Számtalan a témát illető beszélgetésben elhangzott már több történésztől:1526-ra a Török Birodalom mint létszámát mint anyagi lehetőségét mint szervezettségét (folyamatosan háborúzó terjeszkedő agresszív nagyhatalom) tekintve többszörösen felülmúlta, meghaladta a Magyar Királyság lehetőségeit, de bármely európai keresztény ország lehetőségeit is. Ha Varga Szabolcsnak nem hiszel ajánlom figyelmedbe B. Szabó Jánost. Keresd meg ő is fent van a Yuo Tube-n. Ha erről nem veszel tudomást és átszalad az egész információ az agyadon mint Zámbó Jimmy fején a lövedék, akkor nem fogsz semmit érteni csak ezeket az ezeréves mantrákat ismételni.
Jellemzően nem tárgyalják a királyi holttest megtalálását. Innen kiindulva sok minden másképp néz(ne) ki.
Sajnos egyben az egész témát nem szoktak venni pedig akkor érthető meg igazán a téma.
Túl nagy a fókusz a mohácsi csatan.
Mátyás király halálával kellene kezdeni egészen buda elfoglalasaig. Majd az ország feldarabolása a konklúzió.
Szerintem eddig tart ez a téma.
Mátyás kétszer is átengedte a torokoket, hogy becset megostromolhassak.
Szerintem az osztrákok ezert választották azt a politikát, hogy Magyarországot egy ütközőponta alakítják, hogy ne tudjanak becsig mégegyszer feljönni.
A mohácsi csata után majd 20 évig teljes volt a kàosz, az osztrákok kétszer is megostromolták Buday mire a törökök megérkeztek és mint turisták bevették Budát ami vicc mert gondolom senki sem hiszi el, hogy ez igaz.
Egyszerűen át lett adva a vár nekik de mint keresztények ezt nem mondhatták.
Aztán Lajos halála is. Amit tanítanak az iskolában kamu, hogy belefulladt a csele patakba.
Egyetlen egy szemtanú volt.
Átlátszó nagyon.
Mindenesetre egy szemtanú nem elég.
Szóval van itt minden amit együtt kellene figyelembe venni nem külön külön.
És még nem beszéltünk a gazdasági háborúról amit a magyarok ellen vívtak nyugatról. A fuggerek befolyása, banyajogok, szerencsés fortunatusz Imre, a vegvaraknak nem volt pénze és sót voltak kénytelenek a törököknek eladni, hogy a végvárak katonáit kifizessék a pénzverés problémaja... Ezeket egyben kellene vizsgálni nem külön külön.
Miért jellemzően? Azért lehet róla sok helyen hallani, olvasni. De nem tudom, hogy ez mit változtatna meg.
@@kabirbody Bécset egyszer sem ostromolták meg a törökök Mátyás idején. De igen, átengedte a portyázó csapatokat Krajna irányába. Az osztrákok nem választottak politikát, mivel nem is léteztek, hanem a Habsburgok megőriztek annyit az országból, amennyit tudtak. Ez ennyire futotta, ahogy 100 évvel korábban mi Boszniából és Szerbiából egy szeletet tudtunk megőrizni. Sajnos Budát valóban így vették be, és nem mint turisták, hanem mint szövetségesek. Lajos halála miért kamu ás átlátszó? Jó lenne több szemtanú, de egy is több mint a nulla, ahogy Várnánál Ulászló esetében van. Illetve, ha kamu, akkor több szemtanú állítása is az lenne. Nincs ezt meghazudtoló forrásunk. Nyugatról nem vívtak semmilyen gazdasági háborút ellenünk. Nem ezért nem volt a végvárakban pénz, nem ezért kellett a törökökkel kereskedni, stb., hanem, mert az oszmánokkal vívott háború felőrölte a magyar pénzügyigazgatást. Ezekről is van friss szakirodalom, így a Fuggerekre mutogatni, akik egyébként katolikusok voltak, teljesen felesleges.
@@szabolcsvarga1008 Nekünk mégis Mohács kell...MTABK Bp2016 143 oldalon terjedelmesen le van írva a megtalálás minden körülménye. Találnak egy teljesen ép másfél - két hónapos vizihullát(pontosa 50 napos!), amely romlatlan, lemosható állapotban van, felismerik, de csak a fogairól. "Czetricz ép hullát talált az viszont semmi képpen sem lehetett a királyé";...'"Sárffy beszámolója, ami az egyetlen hiteles beszámoló az exhumálásának körülményeiröl...teljesen hiteltelen"
Hogyan halt meg II. Lajos?
1. nem tudjuk
vagy
2. páncélban - a 2016-os MTABK kiadvány szerint.
Ja igen: Zápolya 1529 augusztus 18-n akkorát csókol I.Szulejmán kezén mint egy papucs.
Erdemes lenne Török Bálint szerepét is megvizsgálni, aki a csatában a testörparancsnok, s aki pont akkor nincs ott, amikor kellene.
A hivatalos verziót unalomig ismételték, sajnos soha nem volt életszerü.
Ki is fogadta Szulejmánt 1541 augusztus 29-n?
Nekem elegem lett a hivatalos változatokból.
Nem ide(?) tartozik, de érdekes:
Magyarország a kereszténység ellensége"
A THÖKÖLY-FELKELÉS AZ EURÓPAI KÖZVÉLEMÉNYBEN
SZERZŐ
Köpeczi Béla
AK 1976
Ok?
@@szabolcsvarga1008
1) Szatmári István: Miért mohácsi a vész?
2) Nekünk mégis Mohács kell..._ - II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései
és a végeredmény, bár nem kapcsolódik szorosan:
3)Köpeczi Béla "Magyarország a kereszténység ellensége"
Adalék:
a) Szapolyai (igen!) 1529 aug. 18 a mohácsi(!!!) mezön kezet csókol a szultánnak, így jelezve, köszönve stb.
b) 1533 - október: a Fugger(!) cég felszámolja budai kirendeltségét
c) 1540 júliusáig (haláláig!) Szapolyai a Szent Koronával megkoronázott király(persze, Ferdinánd is)
d) 1541 aug.29-tól: Törökvilág Magyarországon.
e) valakik elhajóznak Isztambulba...
Igaz, hogy Szapolyai János szándékosan nem ment el Mohácsra?
Dehogy... Azért nem ért a csatába, mert sokáig az volt a parancsa, hogy maradjon Erdélyben. Egyszerűen, miután kiderült, hol fog ténylegesen támadni Szulejmán, már nem érhetett Mohácsra.. Aug. 29-én még Szegeden sem volt... Brodarics is megírta egyébként...
Az alábbi linken lévő előadást is érdemes megnézni, amiből látszik, milyen komolyan készült a nemesség a döntő összecsapásra...
th-cam.com/video/GYFbhxqzQxs/w-d-xo.html
Nem. Elmondta Szabolcs, Szapolyai feladata Erdély védelme volt. A törökök még hidat is verettek az Aldunán hogy elhitessék ott fognak támadni.
Igaz lehet.Kiraly akart lenni . Szulejmán kivonult a csata után átadva a terepet Szapolyainak.meg helyőrséget sem hagyott a budai várban.Szapolyai Mohács után azonnal megtámadta a németeket .Az esztergomi Szapolyai parti helyőrség lőtte a menekulő királyné Mária uszalyait.Mas: életszerű hogy Szulejmán a balkánon keresztül vonult 1000 km -t és Szapolyai nem tudott a delvidekre vonulni pár száz km-t megtenni ---- nem életszerű!
Várni kellett volna az útközettel, a király sátrában vita kerekedett ebből. Volt ami mellette és volt ami ellene szólt. Most már tudjuk, hogy jobb lett volna, ha várnak. Le akarták beszélni a királyt, hogy ő is részt vegyen az ütközetben, de ő úgy látta, hogy ezt nem teheti meg. Jobb lett volna, ha hallgat a szóra, mert akkor nem marad az ország vezetés nélkül. Nem lesz utána fejetlenség ami polgárháborúhoz vezetett.
@@gaborp79lencses9 mohácsi csata után sem mozdult Szegedről hagyta hogy a török hosszas várakozás után bevonuljon Budara!Hunyadinak is csak 12000 embere volt + a felfegyverzett parasztok és győzött Ő hagyta hogy pusztamarotnal lemeszaroljak a lakosságot.Erdekes milyen gyors volt a koronazassal a török kivonulása után!
"Mi viszont nem tudtuk hol támadnak.."????
Na ne röhögtess hogy nem volt a múltban ezzel kapcsolatos megbízható kémkedés stb.., !
..Aztán még utána is egy sor baromságról beszél..
Egy háborúban nem a hírek, hanem azok elemzése a döntő, itt sem volt másképp. Rengeteg hír futott be, amelyek egymásnak ellentmondtak. Előtte mindig más felvonulási útvonalat használtak a magyarok is a Balkán felé. Erről szerencsére sok forrás van, amiből lehet tájékozódni. A sor baromságot szívesen meghallgatom, hogy tanulhassak belőle.
Dehogynem volt kémkedés. A kémek három féle információt hoztak: Erdély, a középső országrész vagy Horvátország. Tessék választani. A negyedik jött be mert erre senki nem számított.
Akkor válik egyértelművé a támadás helye amikor a szultáni sereg Nándorfehérvár környékére ér. Na most, könnyen belátható, hogy pl az erdélyi seregeknek esélyük nincs augusztus végére Mohács környékére. Ez egyszerű földrajz.
@@tjunior80 erre mondjuk érdemes józan paraszti ésszel gondolkodni. Nyilván való Szapolyai Szeged és Kolozsvár között ingázva nem érhetett oda Mohácsra, jelzem szerintem Tolnára sem. Persze még várt volna rá egy kisebb feladat, pl. át kellett volna kelni a Dunán.
Szerintem a magyar megosztottság, a magyar nagyzási mánia, a ,, ki vagyok én ‘’, a rossz taktikázás miatt volt ez a nagy fiaskó.
És igen, Mohács után többet már soha nem lett , és nem is lesz egy igazi Magyarország.
Ez hülyeség. Az akkori idő legnagyobb hatalmával álltunk szemben. Más népeket, országokat egy tollvonással intézték el, mi 100 évig tartottuk magunkat. Valamint abban az időben a törökök technikailag és a logisztikában kb. 100 évvel Európa előtt jártak.
A korabeli horvát, cseh, német beszámolókban bizony visszaköszönnek ezek az elmarasztoló állítások. Lehet, hogy a hadjáratban így érezték a nem magyar résztvevők. De vszeg nem ezért vesztettünk. Magyarország pedig megmaradt a csata után is, a 18. században szinte azonos határok mellett sikerült újjászervezni. A déli területek persze már soha nem nyerték vissza azt a gazdagságot és jelentőséget, ami a 15. század elején jellemezte. De ettől ez még "igazi" Magyarország maradt.
@@szabolcsvarga1008
Csak sajnos az a lakosság már nem magyar volt. Német, szláv betelepítettek és a még hódoltsági területekről menekülő népek. Lásd Szentendre.
II.lajost nem kutya királynak nevezték? Hasonló mint Orseolo Péter idegen király.Mi lett volna ha Szapolyainak sikerült volna Ferdinandot megverni ?Elgondolkodtató hogy a mai Magyarország területe majdnem egyezik a török hódoltság területevel!
II. Lajos nem volt idegen, magyar királynak tartották, talán az egyetlen koronás királyunk, aki törvényes király apától Budán született. Jó lenne, ha a mai ország a hódoltsággal megegyezne, Fülek, Várad, Szabadka, Temesvár, Eszék, Körös magyar területen lenne. De nem, és így a trianoni országhatárok és a hódoltság határa (ebből is volt több) nem esnek egybe.
@@szabolcsvarga1008 A mai Magyarország területe nem a Trianoni területe egyezik a hódoltság területevel!Ne csusztassunk!Ami Lajos királyt illeti apja a hírhedt lengyel dobzse magyarul jól van Ulászló és az anyja sem volt magyar bizony idegen király volt!
@@taki3 Az első mondatot nem értem, így aztán csúsztatni sem tudok. Ami a többi illeti: sajnos egyetlen megállapítása sem helyes. Az Ön által használt magyar-idegen fogalom a középkorban teljesen mást jelentett. Ez alapján Imre herceg, Szent László, I. Károly, I. Ulászló ugyanúgy idegen lenne. Ettől még hihet benne, csak ne higyje azt, hogy tudja, mert az önbecsapás.
@@szabolcsvarga1008Idézet: Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést. A köznemesség egységesen foglalt állást az idegen trónkövetelőkkel szemben és kinyilvánította ragaszkodását egy nemzeti király személyéhez.""
@@szabolcsvarga1008 Ulászló a törvényes király? akit Bakócz a velejéig romlott püspök juttatott hatalomba? MÁTYÁS fia Corvinus felreallitasaval?Ugyan már!
Európa, aki összejátszott a törökkel, Magyarország ellen, I Ferenc francia király a török szövetségese volt, Leonardo da Vinci az ő udvarában volt. Magyarországot mindenáron el akarták veszejteni, azt az országot, amely európa legerősebb állama volt. Aranybányák Magyarországon voltak.
Ugyanmár dehogy. Hagyjuk már ezt az állandó áldozatpózt. Magyarország nem volt európa legerősebb állama és senki nem akarta elveszejteni. I Ferenc V. Károllyal harcolt nem a Magyar királysággal. A mohácsi csata idején éppen csak kiszabadult a habsburgok fogságából, a török szövetség évekkel később történt. Arról nem beszélve hogy Ferenc Szapolyaival is szövetséget kötött Ferdinánd ellen.
Lajost megölték orvul a csata, a roham alatt, azért nem volt sikeres a roham a Szultán sátra ellen!
Ezt honnan veszi?
@@janostrajer1626 Hallgasd meg Szántai Lajos Mohácsról szóló előadását és olvasd el a törökök által írt leírást a Mohácsi csatáról. Valamikor megjelent egy könyv “Mohács emlékezete” címel azt is el lehet olvasni.
@@attilapribus8840 Hát persze, ha a flepnis Szántai azt mondja, akkor biztosan így volt, hiszen ő a saját szemeivel látta.
1456 es 1526. 70 ev ami akarhogy is nezem, Bibliai szam. 1514 es 1526 12 ev, amely ugyszinten. Osszefuggese ezeknek a szamoknak tagadhatatlan. Ez a logikus magyarazata Mohacsnak.