Az általános javítási stratégia egy mondatban: Nézd meg a tápfeszültséget, majd kövesd végig a jel-utat ...... na ezért kezdődik a tanfolyam folytatása a tápegységekkel!!!!
Hát ez a tápfesz választás és specifikált terhelő impedancia jó nagy blama egy olyan komoly cégtől, mint a Matsushita, ráadásul pont a prémium audio márkájuk neve alatt... A kimenet "védelem" is tragikomikus, ez így jól működik, mint koppanásgátló, de ha zárlatos lesz egy végranyó, akkor vihetjük tekercseltetni a mélynyomókat... Észrevételeim: 1. Ez a típusú táptrafó olyan osztott csévés, ahol a két cséve egymás tetején van, köztük légréssel. Ezért nem a legjobb helyre került az a hőbiztosíték, mert amihez hozzáér, az a szekunder tekercs, egy esetleges primer menetzárlat esetén nem fog kioldani időben. Alulról lehet, hogy hozzáférhető a primer-szekunder közötti rés, ahova be lehet dugni egy lapos 2A-es hőbiztosítékot, a primer oldal felé néző oldalát lehetőleg hővezető ragasztóval bekenve. 2. 1A-es hőbizti ide sovány, mert bekapcsolási tranziens áramra jó eséllyel gyorsabban megszakad, mint a lomha 800mA-es olvadóbiztosíték. Pár wattos trafókban is gyakran megszakadnak indokolatlanul. 2A-es kellene, és ha közvetlenül hozzáér a primer tekercshez, nyugodtan lehet 115°C-os, az a szokásos érték ezekben a trafókban, de van, amelyikbe 125°C-osat tesznek.
Miért nem lehet csengőtranszformátort kapni? 🤔 A 230V-al mi a probléma? Minden európai hálózat nagyfeszültsége, középfeszültsége és kisfeszültsége egységesítésre került, mikor szinkronizálva lett a teljes hálózat. Az már jobb kérdés lenne, hogy miért csak 400kV-os hálózatok vannak a kevesebb veszteséggel járó 750kV helyett? Az UHVDC-ről meg otthon álmok se szövődjenek. 😛
Mivel a tűréshatár +/- 10%, ezért 230V esetén akár 253V is jöhet legálisan, ami viszont egy 220-ra tervezett berendezés esetén már 15% túllépést jelentene.
@@Peti817172M Ez csak szar hálózaton, szar trafók mellett lehet, mint az otthoni, 3. világ beli. 🤣 Energiaelosztó szektorban vagyok, igaz magasfeszültségű területen a Baltikumban, de itt a középfeszültségű rész is stabil, mert túltervezett, - nem kell maximumon hajtani a trafókat - így a kisfeszültségű oldal 220-240V közt mozoghat. A "baj" az, hogy az SMPS tápegységekhez van minden igazítva, ott meg ugye mindegy. Éjjel nem kell vintage erősítőt bekapcsolni. 🤔🤣
Nem hiszem, mert náluk 240V volt. Az unió miatt tértek át ők is hivatalosan a 230ra, de valójában továbbra is 240 körül van még mindig. Nálam atom stabil 230V volt kb. 10 évvel ezelőttig, egy sarokra lakom a trafótól, de mióta elterjedtek a napelemek, azóta szép időben van, hogy nappal a 240-et is átlépi.
@@mrnmrn1 ezért akarták "átlagolni" a két hálózatott (ha jól tudom, +/- 10% toleranciával kell üzemelniük a készülékeknek). Az egy másik történet, h az Angolok belexartak (ahogy sok minden másba is!) az egészbe, és nem módosították a feszkójukat! :)
@@sompep1455Valamit csináltak azért az algolok, mert amíg 240V volt a hivatalos érték, addig volt, hogy a 250-et is átlépte, mostanában állítólag ez nem nagyon fordul elő. Igen, sok készülékre +/-10% van specifikálva, de előfordul a -20/+10% is, főleg régebbi kapcsoló üzemű tápoknál (a maiak általában 90-250V-ig bármit megesznek). Nullvezeték szakadás után pár nappal láttam már set top box adaptert ráolvadva az elosztóra a bemeneti varisztor miatt, de azért még működött pár napig... 😅 Vagy pl. 400V-ot kapott TV-ben a felrobbant primer pufferkondin kívül minden más túlélte.
Az általános javítási stratégia egy mondatban: Nézd meg a tápfeszültséget, majd kövesd végig a jel-utat ...... na ezért kezdődik a tanfolyam folytatása a tápegységekkel!!!!
Hát ez a tápfesz választás és specifikált terhelő impedancia jó nagy blama egy olyan komoly cégtől, mint a Matsushita, ráadásul pont a prémium audio márkájuk neve alatt... A kimenet "védelem" is tragikomikus, ez így jól működik, mint koppanásgátló, de ha zárlatos lesz egy végranyó, akkor vihetjük tekercseltetni a mélynyomókat...
Észrevételeim:
1. Ez a típusú táptrafó olyan osztott csévés, ahol a két cséve egymás tetején van, köztük légréssel. Ezért nem a legjobb helyre került az a hőbiztosíték, mert amihez hozzáér, az a szekunder tekercs, egy esetleges primer menetzárlat esetén nem fog kioldani időben. Alulról lehet, hogy hozzáférhető a primer-szekunder közötti rés, ahova be lehet dugni egy lapos 2A-es hőbiztosítékot, a primer oldal felé néző oldalát lehetőleg hővezető ragasztóval bekenve.
2. 1A-es hőbizti ide sovány, mert bekapcsolási tranziens áramra jó eséllyel gyorsabban megszakad, mint a lomha 800mA-es olvadóbiztosíték. Pár wattos trafókban is gyakran megszakadnak indokolatlanul. 2A-es kellene, és ha közvetlenül hozzáér a primer tekercshez, nyugodtan lehet 115°C-os, az a szokásos érték ezekben a trafókban, de van, amelyikbe 125°C-osat tesznek.
Miért nem lehet csengőtranszformátort kapni? 🤔 A 230V-al mi a probléma? Minden európai hálózat nagyfeszültsége, középfeszültsége és kisfeszültsége egységesítésre került, mikor szinkronizálva lett a teljes hálózat. Az már jobb kérdés lenne, hogy miért csak 400kV-os hálózatok vannak a kevesebb veszteséggel járó 750kV helyett? Az UHVDC-ről meg otthon álmok se szövődjenek. 😛
Mivel a tűréshatár +/- 10%, ezért 230V esetén akár 253V is jöhet legálisan, ami viszont egy 220-ra tervezett berendezés esetén már 15% túllépést jelentene.
@@Peti817172M Ez csak szar hálózaton, szar trafók mellett lehet, mint az otthoni, 3. világ beli. 🤣 Energiaelosztó szektorban vagyok, igaz magasfeszültségű területen a Baltikumban, de itt a középfeszültségű rész is stabil, mert túltervezett, - nem kell maximumon hajtani a trafókat - így a kisfeszültségű oldal 220-240V közt mozoghat. A "baj" az, hogy az SMPS tápegységekhez van minden igazítva, ott meg ugye mindegy. Éjjel nem kell vintage erősítőt bekapcsolni. 🤔🤣
🎉🎉
Konkrétan az egy féklámpa kapcsoló, ha emlékem nem csal akkor pannonia.
Köszönöm a kiegészítést! Kollégám a megmondhatója a szokásos válaszomnak:....hát nem vagyok én autószerelő (ebben az esetben motorszerelő)
👍🙏
Ugyan ilyen van az alvós szobában csak az ezüst
ismerős ez a izé! :D
jellemzően, a tápban az egyik tranyó kiolvasztja magát a nyákból!
...vagyis a Technics SA-290 verziónál
Állítólag a britek miatt került bevezetésre a 230V az unnijóban!
Nem hiszem, mert náluk 240V volt. Az unió miatt tértek át ők is hivatalosan a 230ra, de valójában továbbra is 240 körül van még mindig. Nálam atom stabil 230V volt kb. 10 évvel ezelőttig, egy sarokra lakom a trafótól, de mióta elterjedtek a napelemek, azóta szép időben van, hogy nappal a 240-et is átlépi.
@@mrnmrn1 ezért akarták "átlagolni" a két hálózatott (ha jól tudom, +/- 10% toleranciával kell üzemelniük a készülékeknek).
Az egy másik történet, h az Angolok belexartak (ahogy sok minden másba is!) az egészbe, és nem módosították a feszkójukat! :)
@@sompep1455Valamit csináltak azért az algolok, mert amíg 240V volt a hivatalos érték, addig volt, hogy a 250-et is átlépte, mostanában állítólag ez nem nagyon fordul elő. Igen, sok készülékre +/-10% van specifikálva, de előfordul a -20/+10% is, főleg régebbi kapcsoló üzemű tápoknál (a maiak általában 90-250V-ig bármit megesznek). Nullvezeték szakadás után pár nappal láttam már set top box adaptert ráolvadva az elosztóra a bemeneti varisztor miatt, de azért még működött pár napig... 😅 Vagy pl. 400V-ot kapott TV-ben a felrobbant primer pufferkondin kívül minden más túlélte.
jó öreg Öcsi :D
1986! ;)
Köss be 5-6 diódát mindkét táp ágba!