- 17
- 67 139
Art Opus
เข้าร่วมเมื่อ 10 พ.ย. 2015
„Gyilkosság, lövés által…” – Forradalom Zalában /I.
Zalaegerszegnek, hasonlóan a többi vidéki kisvároshoz, és az elszórt göcseji falvakhoz, megvolt a maga ’56-os története. Többnyire elhallgatott, tragikus, olykor lírai szépségű történetek ezek.
Dokumentumfilmünk nemcsak a történelmi tények pontos felkutatására és bemutatására törekszik, hanem az ’56-os forradalom eszmeiségének, érzületének felmutatására is. A film készítői ezt a kettős célt igyekeztek megvalósítani.
Az 1956 október 26-i zalaegerszegi sortűz tényét évtizedeken át elhallgatták, igyekeztek eljelentékteleníteni, a filmből azonban kiderül, hogy a Zala Megyei ÁVO és a Határőrség klasszikus példát szolgáltatott: a tüntető, fegyvertelen tömegbe lőtt. A sortűz helyszínén két halott, és csaknem harminc sebesült maradt az Ady utcai pártszékház előtt. Itt is, mint szinte országosan mindenütt, sajátos koreográfiája volt az úgynevezett „erkélyjelenetnek”: a balkonra kilép a kommunista pártház Nagyura (esetünkben ő Dénes István), kezében a stukker, s azt üvölti, hogy a söpredék, a csürhe addig tűnjön el innen, amíg nem rendez vérfürdőt…
És milyen sérülésekről árulkodnak a Kórházi Napló október 26-27-i bejegyzései? Semmilyenről, mert ahogy sok más helyen, itt is rejtélyes körülmények közt semmisült meg az 56-os iratanyag. Van, ahol tűzeset miatt, máshol egyszerűen eltűnt az irattárból. Egerszegen beázás volt az ok...
Filmünk a forradalom zalai eseményei bemutatásának első része, elsősorban Zalaegerszeg és környékének eseményeire koncentrál. A második film, a 2014-es Égjen inkább az olajmező... pedig a zalai olajipar forradalmát mutatja be.
A film forgatókönyvírója, Ferenczy Erika 1989 óta készítette az 56-os forradalmat feldolgozó oral history -interjúit. Célja a "kirakatesemények" bemutatása helyett a fehér foltok, a vidék történéseinek felkutatása, a történelemmel együtt sodródó kisember lelki világának bemutatása volt. Ez a szellemiség realizálódott később az Art Opus dokumentumfilmjeinek sorában.
A mai társadalommal - és főként a fiatalokkal - talán e szemlélet segítségével lehet legárnyaltabban megértetni, éreztetni, milyen erkölcsi meggyőződés fűtötte az akkori embereket. S ez az érzés pontosan ugyanaz volt a Széna téren, mint a legeldugottabb faluban! Mert a vidéknek is megvolt a maga forradalma.
Főtámogató: MTFA
Gyártó: ©Art Opus (2009)
Producer: Kinyó Ferenczy Tamás
Forgatókönyv-történész: Ferenczy Erika
Rendező-operatőr: Kinyó Ferenczy Tamás
Hossz: 53 perc
Dokumentumfilmünk nemcsak a történelmi tények pontos felkutatására és bemutatására törekszik, hanem az ’56-os forradalom eszmeiségének, érzületének felmutatására is. A film készítői ezt a kettős célt igyekeztek megvalósítani.
Az 1956 október 26-i zalaegerszegi sortűz tényét évtizedeken át elhallgatták, igyekeztek eljelentékteleníteni, a filmből azonban kiderül, hogy a Zala Megyei ÁVO és a Határőrség klasszikus példát szolgáltatott: a tüntető, fegyvertelen tömegbe lőtt. A sortűz helyszínén két halott, és csaknem harminc sebesült maradt az Ady utcai pártszékház előtt. Itt is, mint szinte országosan mindenütt, sajátos koreográfiája volt az úgynevezett „erkélyjelenetnek”: a balkonra kilép a kommunista pártház Nagyura (esetünkben ő Dénes István), kezében a stukker, s azt üvölti, hogy a söpredék, a csürhe addig tűnjön el innen, amíg nem rendez vérfürdőt…
És milyen sérülésekről árulkodnak a Kórházi Napló október 26-27-i bejegyzései? Semmilyenről, mert ahogy sok más helyen, itt is rejtélyes körülmények közt semmisült meg az 56-os iratanyag. Van, ahol tűzeset miatt, máshol egyszerűen eltűnt az irattárból. Egerszegen beázás volt az ok...
Filmünk a forradalom zalai eseményei bemutatásának első része, elsősorban Zalaegerszeg és környékének eseményeire koncentrál. A második film, a 2014-es Égjen inkább az olajmező... pedig a zalai olajipar forradalmát mutatja be.
A film forgatókönyvírója, Ferenczy Erika 1989 óta készítette az 56-os forradalmat feldolgozó oral history -interjúit. Célja a "kirakatesemények" bemutatása helyett a fehér foltok, a vidék történéseinek felkutatása, a történelemmel együtt sodródó kisember lelki világának bemutatása volt. Ez a szellemiség realizálódott később az Art Opus dokumentumfilmjeinek sorában.
A mai társadalommal - és főként a fiatalokkal - talán e szemlélet segítségével lehet legárnyaltabban megértetni, éreztetni, milyen erkölcsi meggyőződés fűtötte az akkori embereket. S ez az érzés pontosan ugyanaz volt a Széna téren, mint a legeldugottabb faluban! Mert a vidéknek is megvolt a maga forradalma.
Főtámogató: MTFA
Gyártó: ©Art Opus (2009)
Producer: Kinyó Ferenczy Tamás
Forgatókönyv-történész: Ferenczy Erika
Rendező-operatőr: Kinyó Ferenczy Tamás
Hossz: 53 perc
มุมมอง: 4 041
วีดีโอ
Black Elder but no Meadow - Old Traditions - New Farmers in Göcsej /Van berekfa, nincsen rét
มุมมอง 598ปีที่แล้ว
In the county Zala (Western Hungary), and especially in the Göcsej region, the unique landscape is more suited to family and small-scale farms. Looking rather like a hilly patchwork, the Zala countryside is dotted with small arable farms, orchards and vineyards. Farmers here have always been forced to think according to the land they farm, and this is as true today as it has ever been. The peop...
Göcsej éléskamrája (tanulmányok)
มุมมอง 3.7Kปีที่แล้ว
Arra a mesés szépségű ősi zalai tájra - Göcsejbe - kalauzoljuk el a nézőt, ahol az itt élő emberek elődeik egykori szegénységéből erényt kovácsolva - mai napig -, szinte érintetlen formában őrizték meg ételeik, italaik előállítási módjait és mindennapi szokásait. Őshonos magyar gyümölcsből főzik pálinkájukat, szárítják aszalványaikat, zalai paraszti hagyományok szerint készítik ételspecialitása...
Van berekfa, nincsen rét - Régi hagyományok - új gazdák Göcsejben
มุมมอง 49Kปีที่แล้ว
A Zala-megyei Göcsej mai lakói, egykori várjobbágyok kései utódai, akik akár nemesi birtokot és rangot szerezve is a paraszti életmódot folytatták; őrzik az ősi „rög-szeretetet”, és felelevenítik a gazdálkodó-hagyományokat. Szaporodnak a családi gazdaságok, kisebb paraszti birtokok, állatot tartanak, felújítják a speciális göcseji gyümölcsészet - régi magyar fafajták - tradícióit. Acélos akarat...
Ösvény a Viharsarokban
มุมมอง 3.3Kปีที่แล้ว
A Viharsarokban, Füzesgyarmaton működik az Ösvény Esélynövelő Alapítvány. Története kicsit a rendszerváltozás utáni Magyarország története is. Az Alapítvány másfél évtizedes küzdelme a környéken élők munkalehetőségeinek, életesélyeinek növeléséről szól. A magukra talált, öngondoskodással ismerkedő emberek sorsa döbbenetes, megrázó, de felemelő is egyben. A dokumentumfilm azt a - ma még - ritka ...
Fegyver Péter
มุมมอง 165ปีที่แล้ว
A Dél-alföldi Viharsarokban, közelebbről Füzesgyarmaton él egy harmincéves fiatalember: Fegyver Péter. Szegény emberek éltek mindig is ezen a vidéken, ma sincs másképp. Pétert, a társadalmi hátrányokon kívül egyéni tragédia is sújtja: születése óta nem hall. Ő azonban szembeszállt a sorssal: hallatlan akaraterővel és intelligenciával irányt váltott azon az életúton, amelyet a körülmények kijelö...
Rácsos egyetem
มุมมอง 168ปีที่แล้ว
Az 1959-es esztendő elején huszonkét középiskolás diák - többségükben 15-16 évesek -, és vezetőik felett mondott ítéletet a Budapesti Fővárosi Bíróság. A szigorúan titkos vádirat szerint a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, illetve annak vezetése bűntettében bűnösök a törvény előtt állók. Ezek a diákok nem tudtak beletörődni az 1956-os forradalom eltiprásába. Céljuk...
Triptichon - Három filmballada (EN)
มุมมอง 174ปีที่แล้ว
Triptichon - Három filmballada A három dokumentumfilm ( „… Amikor az óra 11-et mutat, induljatok…!” - Filmballada az ’56-os nőtüntetésről; Kegyelem; Decrescendo) sajátos ívet rajzol fel: az egyén útját a forradalom dicsőségétől a megtorlások időszakának rémületén át a teljes önfeladásig, azaz a Kádár konszolidációig, a ”gulyáskommunizmusig”. Ezek a filmek - és leginkább a Kádár-kiegyezés miértj...
A nomádok fél évszázada
มุมมอง 1Kปีที่แล้ว
A '70-es évek eleje a népművészet újra felfedezésének időszaka. A táncházak hangos sikere mellett jóval kisebb figyelmet kapott a tárgyalkotó népművészek tevékenysége. E tehetséges, fiatal nemzedék egymásra utaltsága, összetartozása eleinte a Tokaji Alkotótáborban mutatkozott meg. Tokaj szelleme pedig, mint az érett aszú, kiszabadult a palackból... A folytatásban az alkotók a Fiatal Népművészek...
A walesi bárdok - Őrmezei Általános Iskola
มุมมอง 2553 ปีที่แล้ว
Az újbudai Őrmezei Általános Iskolában forgatott kisfilm 2021 elején készült, nemzeti ünnepünkre. Erre a minden bizonnyal emlékezetes 2021-es március 15-re, melyet ezúttal csak a lelkünkben - és a képernyők előtt -, ünnepelhetünk. Az intézmény hatodik osztályos diákjai adják elő Arany János halhatatlan érvényű balladáját. Mire a film elkészült, a pandémia miatt az iskolák bezárták kapuikat, átm...
Látlelet egy kórházról (EN)
มุมมอง 1K4 ปีที่แล้ว
1956 október 23-án még csak néhány sebesültet kellett ápolni Budapesten, a Tétényi úti - a mai Szent Imre - kórházban. Másnap, a Móricz Zsigmond körtéri harcok következtében körülbelül nyolcvan, majd a Parlament előtti sortűz után naponta közel száz újabb lőtt, harci sérült érkezett. Összesen majdnem ezer sebesültet láttak el. A megrázó dokumentumfilm részben a dolgozók helytállásáról szól, ill...
Üzenet a Nemesek Ligetéből
มุมมอง 486 ปีที่แล้ว
Iharos - Nemesek Ligete - 2018 szeptember 10 Készítette: Kinyó Ferenczy Tamás © ART OPUS Zene: Antonio Vivaldi: Recorder Concerto in C Major RV 444 Largo Előadó: San Francisco Early Music Ensemble Voices of Music
A magyar arisztokrácia a 21. században konferencia
มุมมอง 3546 ปีที่แล้ว
Részletes program: - Üdvözlő szavak (Dr. Botos Máté, PPKE) - Megnyitó beszéd (Riedel Loránd, MTCSE) - Az Apponyi-kultusz az 1920-as évek elején Magyarországon (Tarján M. Tamás, PPKE) - A magyarországi arisztokrata családok túlélési stratégiái és azok átörökítése a mai generációk számára (Dr. Sztáray-Kézdy Éva, Károli Gáspár Református Egyetem) - „A lelkünket nem vehetik el” - a kitelepítések em...
Égjen inkább az olajmező... /En./ - Forradalom Zalában /II.
มุมมอง 1.9K8 ปีที่แล้ว
Égjen inkább az olajmező... /En./ - Forradalom Zalában /II.
Jó volt hallgatni őket :) Én is Zalai vagyok Zalaegerszegi
Szét kell nézni az osztrákoknál hogyan lehet gazdálkodni.
Koszonom szepen, a film nagyon jo, kiveve a zenei alafestes ami depreszios ( de legalabb nagyon ! )
nagyon jo film, remelem lesz folytatasa!
Tegnap elküldtem ezt a videót egy ma 88 éves öregúrnak, aki annak idején maga is mentőzött, és a Tétényibe hordta a sebesülteket. Később ő is beállt harcolni.
Nagyon szuper az anyag, de a zene az bocsi de egy katasztrófa! Az ember felvágja az ereit tőle! Ilyen filmhez valami vidám citerazene vagy pásztorfurulya, népzene vagy hasonló illene, nem ez a horror!
A fő kérdés az, hogyan tud egy gazdálkodó család összeszedni 300 hektár földre valót, amin aztán gazdálkodásba fog?
Van veled baj nem kevès te f@sz
Apám sokszor mesélt Németh Imréről , aki munkatársa volt a Tejipari vállalatnál , nagyon rendes és józan életű fiatalember volt elmondása szerint , a kommunisták mégis bemocskolták az emlékét , mindig könnybe lábadt a szeme mikor mesélt róla . Aztán édesapámat kérhették , hogy belépjen a pártba , egy életre meggyűlölte őket . Egyszerű munkásként ledolgozott 44 évet a tejeseknél , pedig ha belép nem kellett volna a sajtműhelyben nehéz sajtokat kézzel forgatni , hántolni , több műszakos munkarendben dolgozni , vasárnap és ünnepnap is .
Oknyomozó Történelem
Zala megye kincsei! Köszönet a filmért.
Jòravalò bèkès emberek
Mikor készült a film?
2012 -13-ban, de 2008-ban hasonló címen már készítettünk egy négy részes sorozatot. A közeljövőben azt is tervezem feltenni a TH-cam ra.
Aszt meköszönék 🤝🤝👊
Lehet tudni, hogy mikor készült a film?
A Viharsarok hazánk legelmaradottabb része. A "rendszerváltás" -ban lerabolt mezőgazdasági iparban foglalkoztatást nem pótolta vissza más ipar, a kormány ide nem telepit munkahelyeket, mert itt vannak a legrosszabb utak, nincs rendes vasúti közlekedés ( többnyire egyáltalán nincs), sajnos az agrárium sem a kertgazdálkodást, élelmiszerfeldolgozást inkább a szántóföldit támogatja, így az itteni feltételeket sem lehet kihasználni. A románok ellopták a Gyepes vizét Kötegyánnál.
az ismeretlen és ártatlan hősök előtt tiszteleg a film, ápolva az eméküket. köszönöm, hogy megismerhettem a történetet...
Soha ne mondd, hogy soha, de van kivétel! És EZ, egy kivétel! SOHA, de SOHA ne ismétlődjön meg!!! Azért kell mindig, folyamatosan emlékeznünk ezekre a tragikus napokra, hogy SOHA többé ne ismétlődhessen meg! Az új, felnövekvő korosztályt, gyermekeinket, unokáinkat, dédunokáinkat érzékenyíteni kell az 1956. október 23-i forradalom és az azt követő szabadságharc történéseivel. Látni, hallani, olvasni is szörnyű, megrázó, hátmég átélni, és részese lenni. Még 66 év után is őszinte részvétem minden mártír hozzátartozójának!
Fájdalmasan szép! Megrendítő! Hálás köszönet!