Olyan mintha egy személyes tanácsadást kaptam volna Tőled Erika! Köszönöm Elmondom egy példámat, hátha mások hasonló cipőben járnak. A közvetlen felettesem ellehetetlenítette a munkámat mostmár lassan egy éve. Egy komoly frusztráció düh, harag alakult ki bennem, a TEHETETLENSÉG miatt. Ezt nagyon fontos definiálni. Nem tudtam haladni azon az úton, amit én helyesnek tartottam, és tehetetlenül álltam minden nap a kihívásokkal szemben. Mikor megfogalmaztam, hogy tehetetlen vagyok, akkor elkezdtem alternatívákat gyärtani. Igaz, sorra bebuktak, de legalább addig is a dühöm alábbhagyott, mert az alternatívák nyújtottak egy lehetőséget, ha rövid időre is, hogy az én kezemben van a helyzet renbehozatala. Aztán összegyűlt a pohár víz, és leültem, hogy jó, akkor most hogyan tovább. Felállitottam egy pro és kontra listát a pozíciómmal kapcsolatban, és bár sok félelemmel és bizonytalansággal, de felmondtam. Előtte meggyőztem magam, hogy a B terv(másik munkahely találása) biztosan sikerülni fog. Elmondtam tehát a vezetőségnek a felmondás okát, erre kaptam egy saját részleget, a kivánt autonómiával. Most rengeteg tervem, célom van. Úgy éreztem, visszakaptam a régi energiámat. Elkezdem megvalósítani a régen szövött viziókat a részlegemen. Lehet hogy a jövőben is akadályokba ütközök, és nem tudom megvalósítani, amit kieszeltem, viszont akkor jó szívvel fogom elhagyni a helyet, mert beletettem mindent, amit saját magamtól elvártam. Csak az tehetetlen, aki nem képes saját magának alternatívákat gyártani. Erre pedig mindenki képes. Erőt és kitartást kívánok ezen az úton mindenkinek
Immár 3 dik napja folyamat hallgatlak,és bár voltam önfejlesztésen nálad az év elején,de most nagyon sokat segítettél,hogy másképpen lássam a működésem. Köszönöm szépen.
Nagyon tetszenek a videóid, nagyon jó önismereti tanár vagy Erika, köszönöm hogy sok mindent végig gondolhatok ingyenesen igényes, érdekes előadásmódban... további sikereket és szép napot kívánok ♥️🥰💋❤️🥰♥️😍😘💋❤️
Kedves Erika! Nagyon nehez idoszakon megyek at honapok ota. Mostmar napiszinten bosszankodok. Ez a video sokat segitett nekem,megerteni bizonyos dolgokat.Koszonom.🤗
Köszönet a videòèrt.igen kapcsolatban is lehet ilyen hogy valaki utàlkozik ahelyett hogy ö is talàlna megoldàst .ezek nagyon igy vannak ahogy mondja Erika
Szerintem azert utalkozik valaki, onmagaban nem tud elfogadni valamilyen negativ erzelmet, erzelmeket es hogy ne erezze, kivetiti azt masra! En is igy vagyok sajnos, az elfojtott erzesek feszitenek, es egyszercsak kitornek belolem, kiadom magambol es utanna egy kicsit megkonnyebbulok. De nem ez a jo megoldas!
@@martaudvari1645 kedves Márta! Ez nagyon aranyos, hogy ezt így fel tudod magad előtt vállalni. Ez már jó kezdet arra, hogy meg is oldd! Sőt! Aki ilyen módon tisztában van a "rossz" oldalával, az rossz ember nem lehet! Szeretettel: Erika
Kedves Zsuzsanna! Ezzel felállítottál egy óriási korlátot magad elé. Ez aligha lehet jó neked. Észrevetted? Ugye, nem azt a megerősítést várod, hogy "hát, sajnos igen, nincs esélyed sem megtanulni kezelni az indulataidat"" ? Ebben nem foglak megerősíteni, mert én benned is hiszek annyira, hogy ez megtanulható a számodra. Kár, hogy te inkább hitetlenül lekorlátozod magad. . . Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 Akkor szerinted a düh, fortyogás feltétlenül rossz dolog? Szerintem ez nem ennyire fekete-fehér. Szerintem nincs olyan ember, ,aki soha nem dühöng, soha nem indulatos, csak legfeljebb megtanulta elfojtani magában. Nem biztos, hogy ez az egészségesebb megoldás. Sokszor bizony a düh az, ami elhozza a változást, akár az egyén, akár a társadalom szintjén. A barátunk lehet az indulat, csak tudni kell irányítani és jól használni.
@@pepicsek1 kedves Zsuzsanna! Nem hangzik el ilyen a videóban. Sőt! Ha szeretnéd a magad elképzelései szerint értelmezni a szavaimat, megteheted, de a többi nézőnek mondom: a videó nem erről szól! A többiek szerintem értik. Zsuzsanna! Miért ragaszkodsz ahhoz, hogy mérgelődnöd kell? Miért kezdesz itt harcolni, mintha támadnálak azzal, hogy megoldást adok a méreg ellen. Nem akarlak én meggyőzni: csak háborogj mindenen, amin akarsz, de tudd, hogy nem muszáj! A videóban az is benne van, hogyan nem lesz ebből elfojtás. Ha nem harcolsz, hanem keresed a megnyugvást, meg is találod a filmben. Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 Kedves Erika! Azt hiszem elbeszélünk egymás mellett! Honnan veszed, hogy én folyton mérgelődöm? Nem ezt írtam. Sőt, egyre inkább nem tud felbosszantani semmi. Viszont továbbra is azt gondolom, hogy néha nagyon jó kiadni a dühöt (persze nem mindegy, hol és milyen formában). Te is a magad elképzelései szerint értelmezed az én szavaimat, de ez már csak így van olyan esetben, amikor két ember nem ismeri egymást.
@@pepicsek1 nem írtam ilyet sem :) Ha nem úgy olvasol, ahogy írok, akkor sajnos, nem tudunk beszélgetni. Önigazolásra van szükséged. Felmentésre. De azt nem adok. Mert nem erről van szó. Senki sem bántott, senki sem ítélt, senki sem kér számon!!!! Megengedést, elfogadást viszont igen. Az elméd ugyanis minden új helyzet, nem várt esemény kapcsán mérgelődni fog. Mert ilyen az emberi elme. Erről beszélek a videóban. Ez a TERMÉSZETES működése. Mindenkié. Vagyis épp eléggé vagyunk megengedésben, hiszen nem azt mondtam, hogy soha nem mérgelődhetsz. Azonban a mérgelődés nem jó senkinek, ezért érdemes megérteni, és megoldani. Erről szól a videó. Nem arról, amit te hiszel. Senki se mondja, hogy rossz vagy, ha mérgelődsz és senki se mondja, hogy lámává kell válnod. Olyan értelmezést és megoldást mutattam, amitől elfojtásba sem kerülsz. Ezek után megkérlek, hogy ilyen szemmel tekints a videóra és ne azzal a félelemmel, hogy "biztos rossz vagy, ha mérgelődsz" Ettől jobban nem vagyok képes elmagyarázni, ezért, ha még mindig nem a megoldást és a segítőszándékot látod, akkor elköszönök, és kívánom, hogy találd meg a saját módszeredet a megnyugvásra! Erika
Mintha nekem személyesen mondta volna ezeket Kedves Erika! Röviden hagy meséljem el bennem mi váltja vagy mi válthatja ki a bosszankodást, mérgelődést, sértődést. Több mint 4 éve dolgozom a mostani munkahelyemen, informatikán. Ez idő alatt ami a területen történt mindenben részt vettem, voltam megbízott terület vezető stb, szerettem csinálni. Nagyon sok energiát és időt nem sajnálva végeztem a munkámat. Azt hiszem jól, mert egyik évben vezérigazgatói dicsérteben is részesültem, de most nem is ez a lényeg. Az évek során szerettem volna még ha nem is vezetői poziciót, de a sima informatikusból picit feljebb lépni, erre voltak is bizonyos igéretek de a vége mindig az lett hogy nem jött össze. Tavaly érkezett egy új területvezető aki látva és tudva, hogy én vittem eddig a dolgokat az volt amondása, hogy szeretné ha én most már ne gépeket javítsak hanem kvázi legyek a jobb keze. Nagyon örültem számomra hihetetlen érzés volt, főleg úgy hogy az elmondása alapján a többi vezető is támogatta ezt, a fizetést is hozzá, szóval tényleg nagyon jónak igérkezett ez az egész dolog. Aztán telt múlt az idő (tavaly szeptemertől-novemberig), nem nagyon történt ez ügyben előrelépés. Akárhányszor kérdeztem a felettesemet, mindig válaszolt rá valamit amivel elterelte ezt a dolgot. Persze én ugyanúgy végeztem a többrétű munkámat, mindent is intéztem, csináltam stb. Majd egyik novemberi délutánon megelégeltem, hogy nincs az ügyben előrelépés, bementem a vezérigazgatóhoz és megkérdeztem az ügyről, hogy akkor most hányadán is állunk. Akkor jött a gyomorbavágás, aki akkor azt ondta "Most ezt Ő nem tudja támogatni" (mármint az IT vezető által megfogalmazott kinevezésemet). Hát mondanom sem kell, köpni-nyelni nem tudtam. Onantól kezdve alig beszélünk a felettesemmel. Én akkor elmondtam neki, hogy nagyon rosszul érintett a dolog, mert nagyon számítottam rá és megmondtam neki innentől csak azt a munkát végzem ami a munkaköri leírásomban van, ő ezt nyugtázta. Azóta alig beszélünk, csak ha nagyon muszáj. De sajnos azóta is olyan döntéseket hoz ami érinti az én munkakörömet is, ezek meg végképp visszavesznek a motivációmból. Dühít az egész, mert közben Ő egyáltalán nem a munkahőse, sőt. Mindennap gyomorideggel jövök be, hogy vajon ma mi lesz és mit talál ki. Ha pedig otthon vagyok, próbálom elterelni erről a gondolataimat, de elég nehéz. Bocsánat ha hosszúra sikerült a hozzászólásom. De szeretnék erre valami megoldást, mert hosszútávon így nem jó.
És ha említenéd párszor a felettesnek, hogy egy konkurens jónevű cég is szemezget veled, csábítanak oda? Jó és lelkes szakembert mindenki fél elveszíteni. A leírásod alapján egy olyan dolgozó lehetsz, akit kár elveszíteni. Itt csak az aktuális céged húzhatja a rövidebbet, mert te mindig fogsz találni ugyanilyen munkát, hiszen én úgy látom már "kinőtted" a sima informatikus posztot (vagyis te magad is burkoltan ezt írod). Vagyis szintet léptél. Mindent feltenni egy lapra, pályázni egy másik céghez hozzád illő posztra, ha felvesznek még mindig adhatsz rá nemleges választ, meghallgathatod az új cég új ajánlatát, ha az aktuális cég erre nem mozdul, akkor te fogsz mozdulni, másik munkahelyre. (Ez csak egy irány, javaslat, féljenek téged elveszíteni) Sok sikert!
Igen el kell fogadni és nem szabad elvárással lenni mások felé. Csak 48 évesen nehéz ha sok mindent el kellett engedni. És a külső igéretek nem teljesültek. Sportolni kell és butulni. Ez van és ez jár. Uh megyek másik állásba és keresem tovább a párom.
Koszonom szepen igy osszefoglalva. Ezek szerint nem gondolkodom rosszul annyira. Tudom senkit sem lehet megvaltoztatni, ha vmi zavar abbol amit tesz. Egy ideig el szoktam turni igaz, de utana valtoztatok. En inkabb szemelyekre szoktam duhos lenni, de csak olyanokra akivel kapcsolatban vagyok. Csaladi, munkahelyi stb. Mindig arra gondolok en ilyet biztos nem tennek massal. De ugye nem vagyunk egyformak Mikor felismerem az illetoben, hogy direkt ( becsap, kihasznal, olyat mond, Hogy karom legyen belole, ( valoszinu irigysegbol terel mas iranyba) peldaul kifaggat: utana tovabbadja mi tortenik velem. En kis naiv arra gondoltam: ennyire erdekli mi van velem. Hat nem. Persze, hogy duhos merges vagyok ilyenkor. De tudom kezelni. Torlom az eletembol. Orokre. Megvaltoztatni? Istenments. Szoba se allok tobbet. Ezek szerint annyira nem csinalom rosszul. De igy osszefoglalva olyan jo volt hallgatni. Megerosites is egyben. Kedves Erika! Sok szepet es jot kivanok Onnek!
Egy kérdés ha szabad ide. Mi a befelé fortyogás ellenszere? Egy szeretett szeméj megsértése,igéret nem betartásáról van szó,hozzáteszem teljesen vétlen.Napokig emészt,milliószor lepörög elöttem a hibám,amiért elfelejtettem valamit vagy elszóltam magam. Szenvedjek csendben vagy van rövidebb és enyhitöbb büntetés?
Kedves Krisztina! Ez a videó erről is szól. Talán nem tértem ki benne a te helyzetedre konkrétan, de ha megnézed és értelmezed, akár többször is, meg fogod látni a megoldást. Válj nyitottá arra, hogy meghalld, és semmiképp ne ostorozd magad más sértődése miatt! Ne bántsd magad mások nevében! A sértődéssel a sértődősnek van feladata, nem neked. Nézd meg a videóimat a, sértődésről. Van több is. Azok segíteni tudnak. Szeretettel: Erika
Kedves Krisztian Szalma, ha megengedsz egy ötletet, tippet adnék erre a szituációra. Sokat segíthet a felelősségvállalás, vedd a fáradtságot és vizsgáld meg, h a létrejött helyzetben mennyi szereped van. Ha tényleg te hibáztál és szétszórt voltál és kiment a fejedből ami ígértél akkor állj bele a dolgokba és kérj bocsánatot ne elnézést hanem bocsánatot.(A kettő között ugyan is óriási nagy a különbség) Tudasd vele, h nagyon bánod a történteket és, h a részedről (bár tisztában vagy vele,h ez nem mentség a viselkedésedre) nem volt szándékos a dolog, de most sajnos így alakult és nyilván nem tervezed ezt rendszeresen eljátszani vele és, h legközelebb sokkal figyelmesebb leszel. Ha valami anyagi kára vagy más vesztesége lett ebből azt meg tessék megtéríteni neki valamilyen formában.(azért írom ezt, mert nem tudom,h miről van konkrétan szó). Nem ígérem, h azonnal elfog múlni a haragja irányodba, de minden esetre enyhülhet addig amíg meg nem bocsájt teljesen. Adj neki időt arra, h megnyugodjon és, h feldolgozza a történéseket. Hisz neki is jogában áll mérgesnek lenni, pláne ha jogos is a dolog. Az idő tényleg segít, de csak így ebben a formában ha képes vagy felelősséget vállalni önmagadért és a tetteidért is. Ha viszont ezek után se képes viszonylag belátható időn belül megbocsájtani neked akkor az már róla szól és nem rólad. De így a te lelkiismereted legalább tiszta lesz és tudni fogod, h te mindent megtettél az adott helyzetben amit csak lehetett. Üdvözlettel: Adrienn
@@adriennnemeth4051 Köszönöm Adrien,igazad van felelöséget válaltam ugyérzem de kellet néhány nap hogy rájöjek arra hogy miért reagáltam arra a hejzetre ugy ahogy és mi váltotta ki belölem. Bocsánatot igaz még nemkértem,de mire oda jutottam volna elmult mindkét fél felöl a harag-fortyogás. Mindenféle képpen köszönöm a segitséget 🙃
Kedves Kálmán! Ezzel a stílussal sajnos se nálam, se más jó érzésű nőnél nem rúgsz labdába. Van értelmesebb megnyilvánulásod a csajozós tárházadban, vagy itt ebben kimerül? Az ilyen kommentek törlésre, kitiltásra kerülnek. Ezért csak megfontoltan... Erika
Ne haragudj, de annyira tetszel, hogy teljesen elvesztettem az önkontrollomat. Csak a tökéletes nőiességedre tudtam figyelni, elvarázsolt édes bűbájod, érzéki hangodtól pedig megállíthatatlan ösztöneim törtek felszínre megfékezhetetlenül. Ennek eredménye az előző mondat. Kérlek bocsájts meg, és engedd hogy továbbra is gyönyörködhessek tündéri lényedben.
Kedves Erika! Értem amit elmondtál, de ha mondjuk a párom azt mondja egy talalkozas előtt, hogy legkésőbb ekkor és ekkor itt lesz, de késik valamennyit. Én erre ugrok szinte. Ha en elmondom, hogy ez engem bánt es jolesett volna, ha szól, hogy később ér ide, akkor ez is egy megvaltoztatási kísérlet vagy egyszerűen csak az igényeim tolmácsolása? Kicsit képzavar van 🙂
Kedves Ágnes! Természetesen nagyon jól tetted, hogy ezt kommunikáltad neki. Még jobb, ha előtte inkább megkérdezed, mi.okból késett és mi okból nem tudott értesíteni. Ha erre érthető magyarázatot kapsz, akkor biztosan rendeződik a dolog. Ha nem kapsz, és ez többször előfordul így, akkor lásd meg a valóságot:..Bélád nem képes vagy nem akarja az idejét jól menedzselni. Kérheted a változást, de csak egyre feszültebbek lesztek ettől: te azért, mert jogosan szeretnél valamit, ami sajnos NEM REÁLIS a Béla esetében, ő pedig azért lesz feszült, mert folyton hibázik a szemedben. Ha nem tudja ezt teljesíteni, neked kell dönteni: kell így a Béla, vagy nem. Megszoksz vagy megszöksz! Nincs má út. A bossankodás a tehetetlenek útja. Szeretettel: Erika
Drága Erika! Mi a helyzet akkor, ha pl.nagyon idegesít, szomorit hogy a gyermekem (aki 25 éves) dohányzik, és egyre többször jön haza kapatosan. Ilyenkor hogyan vállaljam a felelősséget, anélkül hogy meg akarja őt változtatni??? Ebben az esetben valóban tehetetlennek érzem magam.
Kedves Ibolya! Kiért akarod vállalni a felelősséget? Ő már felnőtt, ő dönt az életéről. Ha nálad lakik, akkor viszont te határozhatod annak a feltéteit. Szeretettel: Erika
Kedves Erika! E videód is szokás szerint lényegretörő, megoldásorientált, és úgy érzem értem. Mégis kérnék erre egy megerősítést, mégpedig azért, mert elhangzott egyrészt, hogy a düh forrása a tehetetlenség érzése, ami abból fakad, hogy várok arra, hogy a másik ember, az időjárás a politika stb. változzon. E helyett nekem kell tennem magamért az adott helyzetet elemezve, B, C megoldási terveket is kigondolva. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy nem a másik ember vagy a politika megváltoztatása jelenti a megoldást. Na, itt gondolkodtam el, és itt kérnék egy kis tisztázást. Ugyanis szerintem vannak olyan esetek, amikor más megoldás nem vezet valós eredményre. Ilyen tipikusan a politika, politikai rendszer. Bizonyos esetekben valóban lehet az, hogy egy új helyzet, jogszabály stb esetén keresem a megoldásokat, beleértve akár az ún kiskapukat is. De vannak olyan helyzetek, amikor ezek a „békés”, azaz a környezethez nem nyúló megoldások nem elégségesek. Például még mindig rabszolgaság lenne, ha nem lettek volna rabszolgafelkelések, amelyek a fennálló rend megváltoztatására irányultak, és bár sok szenvedés árán, de végül sikeresek lettek, és ennek gyümölcsét ma mi élvezzük. Nem akarok aktuálpolitikába menni, de most is vannak olyan intézkedések, amelyek sokakat hátrányosan érintenek. Ezért dühösek, mert tehetetlenek, mert nem biztos, hogy van anélkül jó és tartós megoldás, hogy változás ne lenne a politikában. Itt nem akarok konkrétumot írni (érti, aki érti), de bizonyos dolgokra vannak ugyan „okosban” történő egyéni megoldási próbálkozások, csak épp azt is látni, hogy ennek adott esetben büntetőügy a vége, másrészt nem mindenkinek áll rendelkezésre e megoldási mód. Tehát jogosan merül fel, hogy ha egyéni megoldás nincs, vagy nem kielégítő, akkor mégiscsak a másik, jelen esetben a politika változásra való ösztönzése a megoldás. Utána már csak az eszközt kell jól és bölcsen megválasztani, de ez már egy másik téma. Összefoglalva: jól értem-e, hogy a fő gondot alapvetően a másik megváltozására történő várakozás jelenti, és nem az, hogy indokolt esetben változtatni akar a másikon valaki?
Kedves Aba! Igen, jól érted, és mindenben egyet is értek veled. Amikor egy forradalom elsöpör egy kormányt, akkor már valójában nem a kormányt akarják változásra bírni, hanem már ők változtatnak, és elsöprik az útjukban álló akadályt. Szeretettel: Erika
Mit tanácsolsz olyan helyzetre amikor megbeszélek XY-nal valamit egy eseménnyel kapcsolatban, és az esemény előtti nap XY közli hogy ő nem emlékszik ilyesmire!?
Ez a videó jó, de mi van akkor valaki szándékosan frusztrálja a másikat? Vagy ha módszeresen megvezet valaki? Ez nem önámítás, hanem egeszséges bizalom kérdése: bízom a másikban, hogy nem tenne ellenem rosszat.
Kedves Györgyné! A világért sem szeretnélek untatni. Akkor lépjél tovább bátran, bölcsen, nyugodtan, csendben, szeretettel. . . Mi akadályoz ebben? Én biztosan nem.. . Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 szerintem ez egy építő jellegű kritika volt a hölgy részéről, még ha egy szóban is fogalmazta azt meg. Én is untam na nem a tartalma miatt hanem a vontatott, monoton, magnó szerű, szaggatott beszéd miatt. Zavaró volt így végig hallgatni ezt a videót, plusz egy kicsit suta példával hozakodva elő, ez ami a videóban elhangzik ez csak rész igazság és egy két ponton nem is állja meg a helyét.
@@adriennnemeth4051 kedves Adrienn! Igazán sajnálom. Nagyon. Köszönöm, hogy kifejtetted. Azonban a többi nézőnek hadd írjam le - az előző, a kririkáról szóló videó kiegészítéseként, - hogy mi az "építő kritika" ónámítása. Nagyon aranyos álszentsége az egónak, hogy elhiteti magával, hogy "építő" kritikát gyakorol. Így ugyanis önmaga számára jófejnek tűnik. Pedig nem az. A valóság az, hogy lehet kérni, és lehet tanácsot adni, ez épít. Itt nem hangzik el az, ami építene, hisz nincs javaslat a "hogyan máshogyra". Mitől építene, ha nincs benne, hogy hogyan volna jó? A kritika így mindig kritika, vagyis negatív, hisz elégedetlenséget fogalmaz meg, nem jófejséget. Mindig a kririkusról szól - szerencsére. Az ő szavai, a gondolatai és elvárásai tükröződnek benne. Sokaknak sokat adott ez a videó, ennek a 2 kommentelőnek meg nem. Nekik nehezebb napjuk lehetett épp, elégedetlen passzban vannak. Ettől még lehet igazuk a SAJÁT elvárásaik szintjén, amit úgy akartak tálalni, mintha mindenki szerint jogos, objektív elégedetlenség volna. Szerencsére nem az, és így ez is csak a sokszínűséget tükrözi a világban. Ami nekik nem tetszik, az még másnak igen, és ha nem haragszanak meg, én inkább arra megyek, amerre befogadást látok. Rólam pedig: A hangszínem ilyen és nem változtatok rajta. Ha monotonnak érződik, akkor hallgassátok gyorsítva! Biztosan mókásabb is lesz. :) Ami a példára való utalást illeti: amikor nem fejti ki a kritikus, hogy a példa miért rossz és nem mondja meg, hogy milyennek kellene lennie, az végképp nem építő. Kifejezetten öncélú így, hiszen esélyem sincs ránézni arra, mi a baj vele és milyennek kellene lennie. Szerintem JÓ példa. Ha nem az lenne, nem ezt hoztam volna. Adriennek biztosan eret ütött, de ezt sem tudtuk meg. Köszönóm a kommentet, befogadom, és azt teszem vele, amit az ezt megelőző videómban "tanítok". Nézd meg te is: "Hogyan kezeld a kritikát", hogy ha majd valaki kéretlenül, megoldások és tények nélkül, tanács és kérés nélkül "okoskodik" feletted! Remélem, azért még követni fogjátok a csatornát, kritikusaim, hátha néha nem lesz unalmas :) :) Nincs harag, az élet szép! Erika
Kedves @@tudat-omstudio-nemethierik737, így utólag a válaszát tekintve lehet szerencsésebb megfogalmazás lett volna ha építő jellegű kritika helyett inkább azt írom, h amit a hölgy írt az pusztán egy vélemény, szerintem nem több nem kevesebb, ami persze lehet egyben kritika is de ettől még csak egy vélemény. Amitől nekem építőnek tűnik (még ha nem is részletezi az illető) az az, h utána még mindig van lehetőségem megkérdezni az illetőtől, h mégis mitől az?Én mondjuk leírtam, h nekem mitől unalmas...:) akkor végül is az én hsz-em részben építő jellegű még ha nem is kínálok rá effektíve megoldásokat, h hogyan lehetne másképp. És, h miért nem kínálok rá konkrét megoldásokat,alternatívákat, hát részben azért mert az már számomra kimeríti a kéretlen tanács fogalmát, ami ugye egyben az okoskodás is lenne, így viszont ez csak egy vélemény még hozzá a saját véleményem. Természetesen ha nyitott rá és érdekli, h hogyan lehetne kevésbé monoton nagyon szívesen belinkelek pár olyan youtuber videóját akiknek az előadás módja tetszetős számomra amiből lehet merítkezni,ötleteket elcsenni. Kiinduló alapnak jók lehetnek és utána még mindig lehet keresni más videósokat is. Bár hozzá teszem nekem édes mindegy, h Ön változtat-e ezen vagy sem, hiszen nem az én csatornám én csak a meghallgató fél voltam ebben az esetben. Ha nem szeretné ezeket a videókat nekem úgyis jó ha mégis akkor kérem jelezze és küldöm a linkeket. Továbbá: szeretném ezen a ponton megkérdezni melyik része volt a véleményemnek az a része amiben én idézem "amit úgy akartak tálalni, mintha mindenki szerint jogos, objektív elégedetlenség volna." Már elnézést de én mindig csak is a saját nevemben beszélek ha vélemény formálok valamiről, de ha kiemelné az általánosító részét a kommentemnek isten a tanúm megkövetem érte ha jogosnak ítélem meg. Én nem vélek ilyet felfedezni benne nem használok benne többes számot, nem írom, mindenki szerint vagy többek meglátása szerint vagy, h általában...stb...stb...Így a magam részéről (ha nem haragszik érte) addig amíg nem kapok erre konkrét választ elkönyvelem ezt csak az ön véleményének, saját meglátásnak. Lássuk mire is nem reagáltam még...hm asszem a suta példával kapcsolatos meglátására, de ha nem is tértem ki erre konkrétan, végül is fentebb leírtam, h miért is nem szolgálok egy sima véleménynél konkrét megoldásokkal, alternatívákkal. Bár tény biztos előrébb lett volna vele ha neki állok részletezni, de mint írtam az már számomra már kimeríti a kéretlen tanács fogalmát. Minden esetre köszönöm a válaszát nem ígérem, h követni fogom a csatornáját, mert mint Ön is én is inkább afelé fordítom a tekintetemet amivel én is jobban tudok azonosulni és befogadóbb tudok lenni. Sok sikert a csatorna építéséhez. Üdvözlettel: Adrienn
@@adriennnemeth4051 Kedves Adrienn! Szerencsésebb a kéretlen jó tanácsot választani, mint a kéretlen kritikát. A vélemény szó sem jobb, hisz nem a szó, hanem a tartalom miatt válik kritikává valami. Nem kérem a linkeket, köszönöm, de nagyon aranyos gesztusnak találom, hogy felajánlottad, és hogy energiát fordítottál a válaszra, és ilyen kifejtősen megmagyaráztad azt. Ebben érződik valós segítő szándék (is). Sok sikert kívánok. Szeretettel: Erika
Olyan mintha egy személyes tanácsadást kaptam volna Tőled Erika! Köszönöm
Elmondom egy példámat, hátha mások hasonló cipőben járnak. A közvetlen felettesem ellehetetlenítette a munkámat mostmár lassan egy éve. Egy komoly frusztráció düh, harag alakult ki bennem, a TEHETETLENSÉG miatt. Ezt nagyon fontos definiálni. Nem tudtam haladni azon az úton, amit én helyesnek tartottam, és tehetetlenül álltam minden nap a kihívásokkal szemben. Mikor megfogalmaztam, hogy tehetetlen vagyok, akkor elkezdtem alternatívákat gyärtani. Igaz, sorra bebuktak, de legalább addig is a dühöm alábbhagyott, mert az alternatívák nyújtottak egy lehetőséget, ha rövid időre is, hogy az én kezemben van a helyzet renbehozatala. Aztán összegyűlt a pohár víz, és leültem, hogy jó, akkor most hogyan tovább. Felállitottam egy pro és kontra listát a pozíciómmal kapcsolatban, és bár sok félelemmel és bizonytalansággal, de felmondtam. Előtte meggyőztem magam, hogy a B terv(másik munkahely találása) biztosan sikerülni fog. Elmondtam tehát a vezetőségnek a felmondás okát, erre kaptam egy saját részleget, a kivánt autonómiával. Most rengeteg tervem, célom van. Úgy éreztem, visszakaptam a régi energiámat. Elkezdem megvalósítani a régen szövött viziókat a részlegemen. Lehet hogy a jövőben is akadályokba ütközök, és nem tudom megvalósítani, amit kieszeltem, viszont akkor jó szívvel fogom elhagyni a helyet, mert beletettem mindent, amit saját magamtól elvártam. Csak az tehetetlen, aki nem képes saját magának alternatívákat gyártani. Erre pedig mindenki képes.
Erőt és kitartást kívánok ezen az úton mindenkinek
Légy elégedet magaddal ! Gratulálok Ugyes vagy .
Immár 3 dik napja folyamat hallgatlak,és bár voltam önfejlesztésen nálad az év elején,de most nagyon sokat segítettél,hogy másképpen lássam a működésem. Köszönöm szépen.
Kedves Erika! Nagyon hasznos volt ez a videó, köszönöm!
Köszönöm, nagy AHA volt!!
Sikerült! Hatalmas AHA volt! Köszönet érte!
Nagyon tetszenek a videóid, nagyon jó önismereti tanár vagy Erika, köszönöm hogy sok mindent végig gondolhatok ingyenesen igényes, érdekes előadásmódban... további sikereket és szép napot kívánok ♥️🥰💋❤️🥰♥️😍😘💋❤️
Nagyon szépen köszönöm !❤
Annyira köszönöm 🤍🌹
Nagyon nagyon nagyooooon sokat segítesz 🙏🥰🥰🥰
Vállalj felelősséget magad iránt és szeresd magad. 🤩🌞💪
De az tuti,h amikor egy ilyen projektbe kezd az ember, a többiek még több próba elé állítják :))
@anita csernyik Ettől szép az élet. :) És ne feledjük el, hogy ki mire fókuszál. Mi a végcélja az illetőnek.! 🥁👏🚀 Megjegyzés: örülök, hogy itt vagy 🌞
@@attilakarl ooo, köszönöm! :)
Ez nekem is AHA volt, nagyon hasznos, köszönöm!👍
Kedves Erika! Gratulálok a tisztán látásodért és hogy a mások szemét is nyitogatod! Tisztelettel,Ibolya.
Köszönöm szépen! ❤️
Köszönöm 🥰
Szuper volt, köszönöm szépen 😍
Kedves Erika! Nagyon nehez idoszakon megyek at honapok ota. Mostmar napiszinten bosszankodok. Ez a video sokat segitett nekem,megerteni bizonyos dolgokat.Koszonom.🤗
Imádom a videóidat!; ÉLET-kulcsok!
Nagyon Koszonom megegy aha” pillanat 😊sok embernek talán a legnehezebb magába nézni es saját magan dolgozni,
Köszönöm 🙂
Köszönet a videòèrt.igen kapcsolatban is lehet ilyen hogy valaki utàlkozik ahelyett hogy ö is talàlna megoldàst .ezek nagyon igy vannak ahogy mondja Erika
Szerintem azert utalkozik valaki, onmagaban nem tud elfogadni valamilyen negativ erzelmet, erzelmeket es hogy ne erezze, kivetiti azt masra! En is igy vagyok sajnos, az elfojtott erzesek feszitenek, es egyszercsak kitornek belolem, kiadom magambol es utanna egy kicsit megkonnyebbulok. De nem ez a jo megoldas!
@@martaudvari1645 kedves Márta!
Ez nagyon aranyos, hogy ezt így fel tudod magad előtt vállalni. Ez már jó kezdet arra, hogy meg is oldd!
Sőt! Aki ilyen módon tisztában van a "rossz" oldalával, az rossz ember nem lehet!
Szeretettel:
Erika
Kedves Erika! Koszonom szepen a valaszodat, a biztato szavakat. Meg tobb videodat szeretnem megnezni, mert ezek segitenek. 💖😊
Köszönet a videoért, szuper. Én is így látom! 🙂
Koszonom szepen a videot. Akkor mar csak azt kellene tudni, hogy hogyan lehetne az erzelmi kitoreseket , reakciokat kezelni.
Kedves Márta!
Épp úgy ahogyan a videóban mondom.
Szeretettel:
Erika
Kedves Erika! Ez nagyon szép így elmondva, ha ezt meg tudnám oldani, akkor én lennék a Dalai Láma.
Kedves Zsuzsanna!
Ezzel felállítottál egy óriási korlátot magad elé. Ez aligha lehet jó neked.
Észrevetted?
Ugye, nem azt a megerősítést várod, hogy "hát, sajnos igen, nincs esélyed sem megtanulni kezelni az indulataidat"" ?
Ebben nem foglak megerősíteni, mert én benned is hiszek annyira, hogy ez megtanulható a számodra. Kár, hogy te inkább hitetlenül lekorlátozod magad. . .
Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 Akkor szerinted a düh, fortyogás feltétlenül rossz dolog? Szerintem ez nem ennyire fekete-fehér. Szerintem nincs olyan ember, ,aki soha nem dühöng, soha nem indulatos, csak legfeljebb megtanulta elfojtani magában. Nem biztos, hogy ez az egészségesebb megoldás. Sokszor bizony a düh az, ami elhozza a változást, akár az egyén, akár a társadalom szintjén. A barátunk lehet az indulat, csak tudni kell irányítani és jól használni.
@@pepicsek1 kedves Zsuzsanna!
Nem hangzik el ilyen a videóban. Sőt!
Ha szeretnéd a magad elképzelései szerint értelmezni a szavaimat, megteheted, de a többi nézőnek mondom: a videó nem erről szól!
A többiek szerintem értik.
Zsuzsanna! Miért ragaszkodsz ahhoz, hogy mérgelődnöd kell? Miért kezdesz itt harcolni, mintha támadnálak azzal, hogy megoldást adok a méreg ellen. Nem akarlak én meggyőzni: csak háborogj mindenen, amin akarsz, de tudd, hogy nem muszáj!
A videóban az is benne van, hogyan nem lesz ebből elfojtás. Ha nem harcolsz, hanem keresed a megnyugvást, meg is találod a filmben.
Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 Kedves Erika! Azt hiszem elbeszélünk egymás mellett! Honnan veszed, hogy én folyton mérgelődöm? Nem ezt írtam. Sőt, egyre inkább nem tud felbosszantani semmi. Viszont továbbra is azt gondolom, hogy néha nagyon jó kiadni a dühöt (persze nem mindegy, hol és milyen formában). Te is a magad elképzelései szerint értelmezed az én szavaimat, de ez már csak így van olyan esetben, amikor két ember nem ismeri egymást.
@@pepicsek1 nem írtam ilyet sem :)
Ha nem úgy olvasol, ahogy írok, akkor sajnos, nem tudunk beszélgetni.
Önigazolásra van szükséged. Felmentésre.
De azt nem adok. Mert nem erről van szó. Senki sem bántott, senki sem ítélt, senki sem kér számon!!!!
Megengedést, elfogadást viszont igen.
Az elméd ugyanis minden új helyzet, nem várt esemény kapcsán mérgelődni fog. Mert ilyen az emberi elme. Erről beszélek a videóban. Ez a TERMÉSZETES működése. Mindenkié.
Vagyis épp eléggé vagyunk megengedésben, hiszen nem azt mondtam, hogy soha nem mérgelődhetsz.
Azonban a mérgelődés nem jó senkinek, ezért érdemes megérteni, és megoldani. Erről szól a videó.
Nem arról, amit te hiszel.
Senki se mondja, hogy rossz vagy, ha mérgelődsz és senki se mondja, hogy lámává kell válnod. Olyan értelmezést és megoldást mutattam, amitől elfojtásba sem kerülsz.
Ezek után megkérlek, hogy ilyen szemmel tekints a videóra és ne azzal a félelemmel, hogy "biztos rossz vagy, ha mérgelődsz"
Ettől jobban nem vagyok képes elmagyarázni, ezért, ha még mindig nem a megoldást és a segítőszándékot látod, akkor elköszönök, és kívánom, hogy találd meg a saját módszeredet a megnyugvásra!
Erika
Mintha nekem személyesen mondta volna ezeket Kedves Erika!
Röviden hagy meséljem el bennem mi váltja vagy mi válthatja ki a bosszankodást, mérgelődést, sértődést.
Több mint 4 éve dolgozom a mostani munkahelyemen, informatikán. Ez idő alatt ami a területen történt mindenben részt vettem, voltam megbízott terület vezető stb, szerettem csinálni. Nagyon sok energiát és időt nem sajnálva végeztem a munkámat. Azt hiszem jól, mert egyik évben vezérigazgatói dicsérteben is részesültem, de most nem is ez a lényeg. Az évek során szerettem volna még ha nem is vezetői poziciót, de a sima informatikusból picit feljebb lépni, erre voltak is bizonyos igéretek de a vége mindig az lett hogy nem jött össze. Tavaly érkezett egy új területvezető aki látva és tudva, hogy én vittem eddig a dolgokat az volt amondása, hogy szeretné ha én most már ne gépeket javítsak hanem kvázi legyek a jobb keze. Nagyon örültem számomra hihetetlen érzés volt, főleg úgy hogy az elmondása alapján a többi vezető is támogatta ezt, a fizetést is hozzá, szóval tényleg nagyon jónak igérkezett ez az egész dolog. Aztán telt múlt az idő (tavaly szeptemertől-novemberig), nem nagyon történt ez ügyben előrelépés. Akárhányszor kérdeztem a felettesemet, mindig válaszolt rá valamit amivel elterelte ezt a dolgot. Persze én ugyanúgy végeztem a többrétű munkámat, mindent is intéztem, csináltam stb. Majd egyik novemberi délutánon megelégeltem, hogy nincs az ügyben előrelépés, bementem a vezérigazgatóhoz és megkérdeztem az ügyről, hogy akkor most hányadán is állunk. Akkor jött a gyomorbavágás, aki akkor azt ondta "Most ezt Ő nem tudja támogatni" (mármint az IT vezető által megfogalmazott kinevezésemet). Hát mondanom sem kell, köpni-nyelni nem tudtam. Onantól kezdve alig beszélünk a felettesemmel. Én akkor elmondtam neki, hogy nagyon rosszul érintett a dolog, mert nagyon számítottam rá és megmondtam neki innentől csak azt a munkát végzem ami a munkaköri leírásomban van, ő ezt nyugtázta. Azóta alig beszélünk, csak ha nagyon muszáj. De sajnos azóta is olyan döntéseket hoz ami érinti az én munkakörömet is, ezek meg végképp visszavesznek a motivációmból. Dühít az egész, mert közben Ő egyáltalán nem a munkahőse, sőt. Mindennap gyomorideggel jövök be, hogy vajon ma mi lesz és mit talál ki. Ha pedig otthon vagyok, próbálom elterelni erről a gondolataimat, de elég nehéz.
Bocsánat ha hosszúra sikerült a hozzászólásom.
De szeretnék erre valami megoldást, mert hosszútávon így nem jó.
Talan érdemes leporolni az önéletrajzot és tovabbkuldozgetni. (egy B terv) .. ;-)
És ha említenéd párszor a felettesnek, hogy egy konkurens jónevű cég is szemezget veled, csábítanak oda? Jó és lelkes szakembert mindenki fél elveszíteni. A leírásod alapján egy olyan dolgozó lehetsz, akit kár elveszíteni. Itt csak az aktuális céged húzhatja a rövidebbet, mert te mindig fogsz találni ugyanilyen munkát, hiszen én úgy látom már "kinőtted" a sima informatikus posztot (vagyis te magad is burkoltan ezt írod). Vagyis szintet léptél. Mindent feltenni egy lapra, pályázni egy másik céghez hozzád illő posztra, ha felvesznek még mindig adhatsz rá nemleges választ, meghallgathatod az új cég új ajánlatát, ha az aktuális cég erre nem mozdul, akkor te fogsz mozdulni, másik munkahelyre. (Ez csak egy irány, javaslat, féljenek téged elveszíteni) Sok sikert!
Nálam volt
AHA!!
Kiràly🤴
Igen el kell fogadni és nem szabad elvárással lenni mások felé. Csak 48 évesen nehéz ha sok mindent el kellett engedni. És a külső igéretek nem teljesültek. Sportolni kell és butulni. Ez van és ez jár. Uh megyek másik állásba és keresem tovább a párom.
Koszonom szepen igy osszefoglalva. Ezek szerint nem gondolkodom rosszul annyira. Tudom senkit sem lehet megvaltoztatni, ha vmi zavar abbol amit tesz. Egy ideig el szoktam turni igaz, de utana valtoztatok. En inkabb szemelyekre szoktam duhos lenni, de csak olyanokra akivel kapcsolatban vagyok. Csaladi, munkahelyi stb. Mindig arra gondolok en ilyet biztos nem tennek massal. De ugye nem vagyunk egyformak
Mikor felismerem az illetoben, hogy direkt ( becsap, kihasznal, olyat mond, Hogy karom legyen belole, ( valoszinu irigysegbol terel mas iranyba) peldaul kifaggat: utana tovabbadja mi tortenik velem. En kis naiv arra gondoltam: ennyire erdekli mi van velem. Hat nem. Persze, hogy duhos merges vagyok ilyenkor. De tudom kezelni. Torlom az eletembol. Orokre. Megvaltoztatni? Istenments. Szoba se allok tobbet. Ezek szerint annyira nem csinalom rosszul. De igy osszefoglalva olyan jo volt hallgatni. Megerosites is egyben.
Kedves Erika! Sok szepet es jot kivanok Onnek!
Egy kérdés ha szabad ide. Mi a befelé fortyogás ellenszere? Egy szeretett szeméj megsértése,igéret nem betartásáról van szó,hozzáteszem teljesen vétlen.Napokig emészt,milliószor lepörög elöttem a hibám,amiért elfelejtettem valamit vagy elszóltam magam. Szenvedjek csendben vagy van rövidebb és enyhitöbb büntetés?
Kedves Krisztina!
Ez a videó erről is szól. Talán nem tértem ki benne a te helyzetedre konkrétan, de ha megnézed és értelmezed, akár többször is, meg fogod látni a megoldást. Válj nyitottá arra, hogy meghalld, és semmiképp ne ostorozd magad más sértődése miatt! Ne bántsd magad mások nevében!
A sértődéssel a sértődősnek van feladata, nem neked. Nézd meg a videóimat a, sértődésről. Van több is. Azok segíteni tudnak.
Szeretettel:
Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 Köszönöm szépen kedves válaszod,ujranézem és értelemezem.
Kedves Krisztian Szalma, ha megengedsz egy ötletet, tippet adnék erre a szituációra.
Sokat segíthet a felelősségvállalás, vedd a fáradtságot és vizsgáld meg, h a létrejött helyzetben mennyi szereped van. Ha tényleg te hibáztál és szétszórt voltál és kiment a fejedből ami ígértél akkor állj bele a dolgokba és kérj bocsánatot ne elnézést hanem bocsánatot.(A kettő között ugyan is óriási nagy a különbség)
Tudasd vele, h nagyon bánod a történteket és, h a részedről (bár tisztában vagy vele,h ez nem mentség a viselkedésedre) nem volt szándékos a dolog, de most sajnos így alakult és nyilván nem tervezed ezt rendszeresen eljátszani vele és, h legközelebb sokkal figyelmesebb leszel.
Ha valami anyagi kára vagy más vesztesége lett ebből azt meg tessék megtéríteni neki valamilyen formában.(azért írom ezt, mert nem tudom,h miről van konkrétan szó).
Nem ígérem, h azonnal elfog múlni a haragja irányodba, de minden esetre enyhülhet addig amíg meg nem bocsájt teljesen. Adj neki időt arra, h megnyugodjon és, h feldolgozza a történéseket. Hisz neki is jogában áll mérgesnek lenni, pláne ha jogos is a dolog. Az idő tényleg segít, de csak így ebben a formában ha képes vagy felelősséget vállalni önmagadért és a tetteidért is.
Ha viszont ezek után se képes viszonylag belátható időn belül megbocsájtani neked akkor az már róla szól és nem rólad. De így a te lelkiismereted legalább tiszta lesz és tudni fogod, h te mindent megtettél az adott helyzetben amit csak lehetett.
Üdvözlettel: Adrienn
@@adriennnemeth4051 Köszönöm Adrien,igazad van felelöséget válaltam ugyérzem de kellet néhány nap hogy rájöjek arra hogy miért reagáltam arra a hejzetre ugy ahogy és mi váltotta ki belölem. Bocsánatot igaz még nemkértem,de mire oda jutottam volna elmult mindkét fél felöl a harag-fortyogás. Mindenféle képpen köszönöm a segitséget 🙃
Az első mondatnál már járt a like!
Jó vagy bébi...
Kedves Kálmán!
Ezzel a stílussal sajnos se nálam, se más jó érzésű nőnél nem rúgsz labdába. Van értelmesebb megnyilvánulásod a csajozós tárházadban, vagy itt ebben kimerül?
Az ilyen kommentek törlésre, kitiltásra kerülnek. Ezért csak megfontoltan...
Erika
Ne haragudj, de annyira tetszel, hogy teljesen elvesztettem az önkontrollomat. Csak a tökéletes nőiességedre tudtam figyelni, elvarázsolt édes bűbájod, érzéki hangodtól pedig megállíthatatlan ösztöneim törtek felszínre megfékezhetetlenül. Ennek eredménye az előző mondat. Kérlek bocsájts meg, és engedd hogy továbbra is gyönyörködhessek tündéri lényedben.
@@kalmanbukovszkij8293 naugye,!Így is lehet beszélni.Szép tőled.
Kedves Erika!
Értem amit elmondtál, de ha mondjuk a párom azt mondja egy talalkozas előtt, hogy legkésőbb ekkor és ekkor itt lesz, de késik valamennyit. Én erre ugrok szinte.
Ha en elmondom, hogy ez engem bánt es jolesett volna, ha szól, hogy később ér ide, akkor ez is egy megvaltoztatási kísérlet vagy egyszerűen csak az igényeim tolmácsolása?
Kicsit képzavar van 🙂
Kedves Ágnes!
Természetesen nagyon jól tetted, hogy ezt kommunikáltad neki. Még jobb, ha előtte inkább megkérdezed, mi.okból késett és mi okból nem tudott értesíteni.
Ha erre érthető magyarázatot kapsz, akkor biztosan rendeződik a dolog. Ha nem kapsz, és ez többször előfordul így, akkor lásd meg a valóságot:..Bélád nem képes vagy nem akarja az idejét jól menedzselni. Kérheted a változást, de csak egyre feszültebbek lesztek ettől: te azért, mert jogosan szeretnél valamit, ami sajnos NEM REÁLIS a Béla esetében, ő pedig azért lesz feszült, mert folyton hibázik a szemedben.
Ha nem tudja ezt teljesíteni, neked kell dönteni: kell így a Béla, vagy nem.
Megszoksz vagy megszöksz!
Nincs má út. A bossankodás a tehetetlenek útja.
Szeretettel:
Erika
Drága Erika! Mi a helyzet akkor, ha pl.nagyon idegesít, szomorit hogy a gyermekem (aki 25 éves) dohányzik, és egyre többször jön haza kapatosan. Ilyenkor hogyan vállaljam a felelősséget, anélkül hogy meg akarja őt változtatni??? Ebben az esetben valóban tehetetlennek érzem magam.
Kedves Ibolya!
Kiért akarod vállalni a felelősséget? Ő már felnőtt, ő dönt az életéről. Ha nálad lakik, akkor viszont te határozhatod annak a feltéteit.
Szeretettel:
Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 köszönöm! ❤️Tudom, én is kb. Így gondolom ezt de nem könnyű amikor a saját gyerekedről van szó.
Kedves Erika! E videód is szokás szerint lényegretörő, megoldásorientált, és úgy érzem értem. Mégis kérnék erre egy megerősítést, mégpedig azért, mert elhangzott egyrészt, hogy a düh forrása a tehetetlenség érzése, ami abból fakad, hogy várok arra, hogy a másik ember, az időjárás a politika stb. változzon. E helyett nekem kell tennem magamért az adott helyzetet elemezve, B, C megoldási terveket is kigondolva. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy nem a másik ember vagy a politika megváltoztatása jelenti a megoldást. Na, itt gondolkodtam el, és itt kérnék egy kis tisztázást.
Ugyanis szerintem vannak olyan esetek, amikor más megoldás nem vezet valós eredményre. Ilyen tipikusan a politika, politikai rendszer. Bizonyos esetekben valóban lehet az, hogy egy új helyzet, jogszabály stb esetén keresem a megoldásokat, beleértve akár az ún kiskapukat is. De vannak olyan helyzetek, amikor ezek a „békés”, azaz a környezethez nem nyúló megoldások nem elégségesek. Például még mindig rabszolgaság lenne, ha nem lettek volna rabszolgafelkelések, amelyek a fennálló rend megváltoztatására irányultak, és bár sok szenvedés árán, de végül sikeresek lettek, és ennek gyümölcsét ma mi élvezzük. Nem akarok aktuálpolitikába menni, de most is vannak olyan intézkedések, amelyek sokakat hátrányosan érintenek. Ezért dühösek, mert tehetetlenek, mert nem biztos, hogy van anélkül jó és tartós megoldás, hogy változás ne lenne a politikában. Itt nem akarok konkrétumot írni (érti, aki érti), de bizonyos dolgokra vannak ugyan „okosban” történő egyéni megoldási próbálkozások, csak épp azt is látni, hogy ennek adott esetben büntetőügy a vége, másrészt nem mindenkinek áll rendelkezésre e megoldási mód. Tehát jogosan merül fel, hogy ha egyéni megoldás nincs, vagy nem kielégítő, akkor mégiscsak a másik, jelen esetben a politika változásra való ösztönzése a megoldás. Utána már csak az eszközt kell jól és bölcsen megválasztani, de ez már egy másik téma.
Összefoglalva: jól értem-e, hogy a fő gondot alapvetően a másik megváltozására történő várakozás jelenti, és nem az, hogy indokolt esetben változtatni akar a másikon valaki?
Kedves Aba!
Igen, jól érted, és mindenben egyet is értek veled.
Amikor egy forradalom elsöpör egy kormányt, akkor már valójában nem a kormányt akarják változásra bírni, hanem már ők változtatnak, és elsöprik az útjukban álló akadályt.
Szeretettel:
Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 Köszönöm szépen!
Mit tanácsolsz olyan helyzetre amikor megbeszélek XY-nal valamit egy eseménnyel kapcsolatban, és az esemény előtti nap XY közli hogy ő nem emlékszik ilyesmire!?
Ez a videó jó, de mi van akkor valaki szándékosan frusztrálja a másikat? Vagy ha módszeresen megvezet valaki? Ez nem önámítás, hanem egeszséges bizalom kérdése: bízom a másikban, hogy nem tenne ellenem rosszat.
Unalmas.
Kedves Györgyné!
A világért sem szeretnélek untatni.
Akkor lépjél tovább bátran, bölcsen, nyugodtan, csendben, szeretettel. . .
Mi akadályoz ebben?
Én biztosan nem.. .
Erika
@@tudat-omstudio-nemethierik737 szerintem ez egy építő jellegű kritika volt a hölgy részéről, még ha egy szóban is fogalmazta azt meg. Én is untam na nem a tartalma miatt hanem a vontatott, monoton, magnó szerű, szaggatott beszéd miatt. Zavaró volt így végig hallgatni ezt a videót, plusz egy kicsit suta példával hozakodva elő, ez ami a videóban elhangzik ez csak rész igazság és egy két ponton nem is állja meg a helyét.
@@adriennnemeth4051 kedves Adrienn!
Igazán sajnálom. Nagyon. Köszönöm, hogy kifejtetted.
Azonban a többi nézőnek hadd írjam le - az előző, a kririkáról szóló videó kiegészítéseként, - hogy mi az "építő kritika" ónámítása.
Nagyon aranyos álszentsége az egónak, hogy elhiteti magával, hogy "építő" kritikát gyakorol. Így ugyanis önmaga számára jófejnek tűnik. Pedig nem az.
A valóság az, hogy lehet kérni, és lehet tanácsot adni, ez épít.
Itt nem hangzik el az, ami építene, hisz nincs javaslat a "hogyan máshogyra". Mitől építene, ha nincs benne, hogy hogyan volna jó?
A kritika így mindig kritika, vagyis negatív, hisz elégedetlenséget fogalmaz meg, nem jófejséget.
Mindig a kririkusról szól - szerencsére.
Az ő szavai, a gondolatai és elvárásai tükröződnek benne.
Sokaknak sokat adott ez a videó, ennek a 2 kommentelőnek meg nem. Nekik nehezebb napjuk lehetett épp, elégedetlen passzban vannak.
Ettől még lehet igazuk a SAJÁT elvárásaik szintjén, amit úgy akartak tálalni, mintha mindenki szerint jogos, objektív elégedetlenség volna.
Szerencsére nem az, és így ez is csak a sokszínűséget tükrözi a világban.
Ami nekik nem tetszik, az még másnak igen, és ha nem haragszanak meg, én inkább arra megyek, amerre befogadást látok.
Rólam pedig:
A hangszínem ilyen és nem változtatok rajta. Ha monotonnak érződik, akkor hallgassátok gyorsítva! Biztosan mókásabb is lesz. :)
Ami a példára való utalást illeti: amikor nem fejti ki a kritikus, hogy a példa miért rossz és nem mondja meg, hogy milyennek kellene lennie, az végképp nem építő. Kifejezetten öncélú így, hiszen esélyem sincs ránézni arra, mi a baj vele és milyennek kellene lennie.
Szerintem JÓ példa. Ha nem az lenne, nem ezt hoztam volna. Adriennek biztosan eret ütött, de ezt sem tudtuk meg.
Köszönóm a kommentet, befogadom, és azt teszem vele, amit az ezt megelőző videómban "tanítok". Nézd meg te is: "Hogyan kezeld a kritikát", hogy ha majd valaki kéretlenül, megoldások és tények nélkül, tanács és kérés nélkül "okoskodik" feletted!
Remélem, azért még követni fogjátok a csatornát, kritikusaim, hátha néha nem lesz unalmas :) :)
Nincs harag, az élet szép!
Erika
Kedves @@tudat-omstudio-nemethierik737, így utólag a válaszát tekintve lehet szerencsésebb megfogalmazás lett volna ha építő jellegű kritika helyett inkább azt írom, h amit a hölgy írt az pusztán egy vélemény, szerintem nem több nem kevesebb, ami persze lehet egyben kritika is de ettől még csak egy vélemény. Amitől nekem építőnek tűnik (még ha nem is részletezi az illető) az az, h utána még mindig van lehetőségem megkérdezni az illetőtől, h mégis mitől az?Én mondjuk leírtam, h nekem mitől unalmas...:) akkor végül is az én hsz-em részben építő jellegű még ha nem is kínálok rá effektíve megoldásokat, h hogyan lehetne másképp. És, h miért nem kínálok rá konkrét megoldásokat,alternatívákat, hát részben azért mert az már számomra kimeríti a kéretlen tanács fogalmát, ami ugye egyben az okoskodás is lenne, így viszont ez csak egy vélemény még hozzá a saját véleményem. Természetesen ha nyitott rá és érdekli, h hogyan lehetne kevésbé monoton nagyon szívesen belinkelek pár olyan youtuber videóját akiknek az előadás módja tetszetős számomra amiből lehet merítkezni,ötleteket elcsenni. Kiinduló alapnak jók lehetnek és utána még mindig lehet keresni más videósokat is. Bár hozzá teszem nekem édes mindegy, h Ön változtat-e ezen vagy sem, hiszen nem az én csatornám én csak a meghallgató fél voltam ebben az esetben. Ha nem szeretné ezeket a videókat nekem úgyis jó ha mégis akkor kérem jelezze és küldöm a linkeket.
Továbbá: szeretném ezen a ponton megkérdezni melyik része volt a véleményemnek az a része amiben én idézem "amit úgy akartak tálalni, mintha mindenki szerint jogos, objektív elégedetlenség volna." Már elnézést de én mindig csak is a saját nevemben beszélek ha vélemény formálok valamiről, de ha kiemelné az általánosító részét a kommentemnek isten a tanúm megkövetem érte ha jogosnak ítélem meg. Én nem vélek ilyet felfedezni benne nem használok benne többes számot, nem írom, mindenki szerint vagy többek meglátása szerint vagy, h általában...stb...stb...Így a magam részéről (ha nem haragszik érte) addig amíg nem kapok erre konkrét választ elkönyvelem ezt csak az ön véleményének, saját meglátásnak.
Lássuk mire is nem reagáltam még...hm asszem a suta példával kapcsolatos meglátására, de ha nem is tértem ki erre konkrétan, végül is fentebb leírtam, h miért is nem szolgálok egy sima véleménynél konkrét megoldásokkal, alternatívákkal. Bár tény biztos előrébb lett volna vele ha neki állok részletezni, de mint írtam az már számomra már kimeríti a kéretlen tanács fogalmát.
Minden esetre köszönöm a válaszát nem ígérem, h követni fogom a csatornáját, mert mint Ön is én is inkább afelé fordítom a tekintetemet amivel én is jobban tudok azonosulni és befogadóbb tudok lenni. Sok sikert a csatorna építéséhez.
Üdvözlettel: Adrienn
@@adriennnemeth4051 Kedves Adrienn!
Szerencsésebb a kéretlen jó tanácsot választani, mint a kéretlen kritikát. A vélemény szó sem jobb, hisz nem a szó, hanem a tartalom miatt válik kritikává valami.
Nem kérem a linkeket, köszönöm, de nagyon aranyos gesztusnak találom, hogy felajánlottad, és hogy energiát fordítottál a válaszra, és ilyen kifejtősen megmagyaráztad azt.
Ebben érződik valós segítő szándék (is).
Sok sikert kívánok.
Szeretettel:
Erika