Ha már szerettek elővenni régi filmeket, a Robotzsarut is ideje lenne, ami valamilyen formában "kapcsolódik" a Szárnyas fejvadászhoz, mert Edward Neumeier az egyik írója dolgozott a Blade Runner forgatásán és ott írta meg a Robo vázlatait. Pacsi nektek! ☝️
Támogatom! Nagy filmfogyasztóként furcsa kijelentésnek hathat, de nálam a Robocop a legjobb film mind közül. Természetesen érzelmi okok miatt, objektíven van vetélytársa bőven. De mint egyedi rendezés is kiemelkedő szatíra és dráma, remek akciókkal!
Tíz év körüli kisgyerek voltam, mikor először láttam ezt a filmet és hát akkor nyilván nem tudtam még mit kezdeni vele. Annyit tudtam akkor elmondani róla, hogy tök jól néz ki. Aztán már kamaszkorom vége felé megint nekiveselkedtem és totál lenyűgözött. A Szárnyas Fejvadász nem csak, hogy iszonyúan szépen kimunkált és elképesztő hangulattal bír, de lételméleti kérdéseket feszegető film is egyben. A mesterséges emberek koncepciója már önmagában elképesztő. Hogy ugyanolyan hús és vér, mint bárki más, de mégis adott céllal lett létrehozva, adott élettartammal bír és az emlékei is hamisak. Egyszerre lenyűgöző és hátborzongató. Benne van ugye a rabszolgaság koncepciója is, hiszen ezeket lényegében különböző munkák elvégzésére hozták létre és mindenféle gyarmatokon szolgálnak. A négy szökött replikáns is ez ellen lázad fel, mert szabad akartra és szabad életre vágynak. A szabadság és szolgaság kérdésköre mellett pedig ott van a legfontosabb téma is, hogy mitől ember az ember. Mikor Deckard elvégzi a Voight-Kampff tesztet Rachelen és kiderül, hogy a nő replikáns, pedig szentül hitte, hogy ember. Vagy ott a rendezői változat befejezése a papír unikornissal, ami megkérdőjelezi magának a főhősnek is az identitását... Egészen fantasztikus. És hát ott van a már említett csodálatos képi világ és Vangelis hipnotikus erejű zenéje is. A színészi játékról pedig annyit, hogy bár valóban Rutger Hauer lopja el a show-t (a film végi monológja feledhetetlen), de ezzel együtt sincs semmi probléma Harrison Ford alakításával. Ő egy eléggé életunt detektívet/fejvadászt alakít, szóval nem tudom, hogy mégis mit kellett volna azon kívül csinálnia, mint amit egyébként látunk tőle. A filmnek van legalább négyféle vágása, én kettőt láttam ezek közül (az eredetit és a végső vágást) és bár csípem az eredeti narrálós megoldását, meg a napfényes happy enddel se volt soha bajom, de igazán a final cut verziót szeretem. Nekem ez a film bizony masszívan 10/10-es és a második kedvencem a rendezőtől a Gladiátor után. Valahol egyébként micsoda tőrdöfés a szívembe ez a kibeszélő, hiszen eszembe juttatta, hogy Ridley Scott anno olyan filmekkel indult, mint a Párbajhősök, az Alien és a Blade Runner, mostanra meg eljutott olyan hulladékokhoz, mint A Jogász, Az Utolsó Párbaj, vagy éppen a Napóleon. Ami a második részt illeti: szerintem az egyik legfeleslegesebb folytatás, amit valaha készítettek. Semmit nem ad hozzá az eredetihez és alighanem el sem készült volna soha, ha nem épp ezt a rendkívül divatos nosztalgia korszakot élnénk. Nagyon szép az is, meg néha a zene sem rossz, de összességében az egy rendkívül üres és semmitmondó mozi. Teljesen feleslegesen van több mint két és fél órásra nyújtva, miközben tartalom nagyon kevés van benne. A színészi játékot meg inkább ott lehetne kritizálni, mert pár alakítás eléggé megkérdőjelezhető.
Gyerekként láttam először, és a mai napig imádom. Nem zavar a némasága, nem zavar a lassúsága. Annyira élem a hangulatát, a vizuális világát.... És a zene... Le lett szólva a szintizene. Úgy, hogy akkor Vangelisnek már olyan szintiparkja volt, ami akkor talán még sehol máshol. No meg egy ilyen jövőfantáziához mi kellett volna? Gyipsy King? Vagy aa 2001: Űrodüsszeia klasszikus művei annyira jók lettek volna? A francokat. Ez a nyomorult szintizene annyira durván együtt él ezzel a jövőképpel, hogy eszméletlen, és a mai napig se mondanám, rá, hogy gagyi. Tizenévvvel később itthon még mindig a CASIO szintig basic hangjaival operált a zeneipar. Mondjuk Benkő Lexikona mutatott a korban valami újat, de valahogy olyan elcseszett lett... Amikor elkezdtem a Cyberpunk 2077-et, retinaorgazmusaim voltak a blédránnör feelingtől. Amúgy úgy hallottam, hogy Hauer úr monológja improvizáció volt. Ez igaz? ------ Kérés: Elemeznétek légszíves a Koyaanisqatsi c filmet? Azok a párbeszédek. Te jó ég... Gyermekkorom kedvence az is... Aztán néznek rám, hogy mitől vagyok ilyen... :D
Örök kedvencem ez a film, a hangulat és a feeling egyszerűen zseniális benne, de szerintem a 2. rész ettől is jobb. Amit Denis Villeneuve összehozott azzal a látványvilággal...hihetetlen. Bánom hogy nem néztem meg anno moziban a második részt. A második részt én is minden évben megnézem többször, sokszor berakom a háttérben, olyan jó a hangulata. :D Van egy 1990-es magyar film, "Meteo" a címe, fullra ez a, 82-es "Szárnyas fejvadász" film inspirálta csak pesti környezetben, ha gondoljátok nézzétek meg, igazán érdekes. :D
Ez számomra A film. Lehet magyarázni így vagy úgy, lehet hiányolni ezt vagy azt, meg, hogy lassú. Ez ebben a formában így tökéletes. A hibái ellenére. Ebben el kell merülni és lebegni vele. Amúgy Harrison Ford valóban nem élete alakítását nyújtja, de eltekintve a narrációjától, vállalható. Viszont ennek a filmnek nem Ő a főszereplője. Még akkor sem, ha hivatalosan Ő van a plakáton kiemelve. Rutger Hauer és Sean Young. Valamint a setting. Számomra egyfajta tökéletesség.
Érdekes Gyuri kirohanása Ford alakítása ellen. Én már megfigyeltem, hogy a filmek többségénél a kiválónak tartott színészek nem tesznek sokat a filmért, csak játsszák a maguk figuráját, és a film attól jó, hogy jó színészt választottak. Fordot sem szoktuk látni nagyjelenetekben, én így emlékszem. Ebben a filmben speciel a szokásosnál esendőbb alakot játszik, akit megfélemlít, amikor a replikánsok nekitámadnak. Mind a négyükkel összetűzésbe kerül, mindannyian az életét akarják elvenni, és Deckard átvergődik ezeken a helyzeteken, nincs benne semmi hősi fölény, diadalmas macsóság, ő csak egy kiöregedett fejvadász, akit most rákényszerített a főnöke arra, hogy újra az életét kockáztassa. A replikánsok határozottan fölényben vannak a halandó, sebezhető emberrel szemben, az nagyon átsüt a jelenetekben, és Deckard tehetetlen. Szerintem Ford ezt a kissé ijedt hőst _tökélesen_ alakította. Előttem van az arca, a remegése, a fáradtsága, amikor a pálinkába csorog a vér az ínyéből és ő elalszik a kimerültségtől, szóval érdekes módon én pont most nem éreztem, hogy csak egy odaállított színész lenne. Ford nem is kedvelteti meg velünk igazán a figurát, tulajdonképpen sajnáljuk a replikánsokat, itt nyilván ez volt a készítők célja. Ridley Scott azért értett a filmrendezéshez eléggé ahhoz, hogy higgyem, hogy amit csinált, az nem véletlenül olyan, amilyen. Ryan Gosling a folytatásban, na, az a fickó teljesen tétlen, ugyanaz az alig látható kis derű a szája sarkában, nem emlékszem tőle semmilyen érzelemre, kifejezésre, bár az is igaz, hogy ugyan a filmet már kétszer is láttam, még mindig nem emlékszem belőle mindenre. 21:00 Igen, ez egy "film-líra", így van. Kell ráhangoltság, de az egy nagyon elszomorító beidegződés a fiatalabbakban, hogy minden filmtől pörgést, akciót akarnak látni. Főleg ha sci-fi, mert ezt az egykor nagy tiszteletnek örvendő fogalmat beszennyezte a rengeteg szuperhősfilm és más nagy durranások, így végül még a Star Wars-széria is. Azt elismerem, hogy ha a néző valami akciós-pörgős filmre számítva ül le a Blade Runner elő, akkor már a nyitánynál megérezheti, hogy itt valami félreértés történt, de miért akar mindig mindenki akciós-pörgős filmet? A film becsületét beszennyezte a blockbusternek is hívott hömpöly és a végtelen tévésorozatok. Nem tudom, hogy miért ül le mindenki a moziszékbe konkrét elvárásokkal. Az otthoni filmnézéshez szintén indokolatlan előre belőni, hogy mit akarunk látni. Ha nem tudunk semmit a filmről, akkor nosza, lepjen meg valamivel. Legyünk készek egy mesére, amiről még nem tudjuk, hogy miről szól. A filmelőzetesek mind pörgősre vannak hangolva, az új Dűne előzetesei is - ha már Ábel említette - úgy lettek vagdosva, hogy egy jó mozgalmas valamit ígérjenek, aztán egy kényelmes tempójú, ebben a kategórián belül kellemesen fogyasztható, cseppet sem akciódús filmet kaptunk, és mégis sokan hangosan éltették. (Én nem igazán, én nem voltam vele megelégedve.) Valaki egy kommentben említette a Sikoltók című filmet, véletlenül ültem le elé, és nagyon-nagyon emlékezetes meglepetés volt, pedig semmit sem tudtam róla előre, és nem is akciók viszik a filmet. A THX 1138-ról, George Lucas első sci-fijéről is csak annyit tudtam előre, hogy ő rendezte, egyszer leadta a tévé, leültem elé, és végül egy nyomasztó, váltakozó tempójú disztopikus akciós drámát kaptam, élmény volt, szerintem ez Lucas legjobb filmje, és nem volt egy folytonos kaland, nagyon sok impressziós megoldás van benne. Nyitottan kellene film elé ülni. Deckard túl könnyen öli a replikánsokat? Zhora majdnem megfojtotta, de megzavarták, menekült, Deckardnek sikerül hátbalőnie. Leont Rachel öli meg, a nagyképűen játszadozó Prist megint sikerült meglőnie, Roy pedig meghal, mert lejárt az ideje. Egyébként Roy Batty azért bolondozott az üldözés közben, az én értelmezésemben, mert Prishez hasonlóan túlcsordult benne a fölény érzete, és a tudat, hogy ő még a falat is átütheti fejjel, szinte sebezhetetlen, emberfelettien. A könyvek majdnem mindig jobbak a filmváltozatuknál, ha jónak tartjuk azt, hogy többet tudunk meg a részletekről. A könyveknek nem tartanak tesztvetítést, az író és a kiadó összehoz valamit, aztán lássuk, mit szólnak hozzá az olvasók. Ha csak a sci-fi területén maradunk, akkor is ott van nekem példaként a Végjáték, a Dűne, a 451 Fahrenheit fok, A feladat (amely minisorozat volt, de a dramaturg agyonütötte), a Marsbéli krónikák, egyiknél sem tudták átadni a filmek az egész művet. A film mégis lehet jó, ha a képpel úgy mesél, hogy az behatol a lélekbe. Én olvastam hajdan a Psychét is, de a film a maga elszabadult költőiségével lényegtelenné tette a könyvet, ezt nézni és hallgatni kell. Nem lehet a két médiát összehasonlítani, örökké csak csalódás lesz belőle, ha a könyvet és a filmet folyton egymáshoz mérjük, nem érdemes. 26:44 A 2001: Űrodüsszeiában volt egy revelációs pillanatom, amikor, nem az első megnézésekor, rájöttem, hogy a film milyen speciális eszköz. Amikor először feltűnik a fekete űrben a Discovery űrhajó, és látjuk lassan úszni, akkor olyan 15 másodperc elteltével éreztem, hogy ez nagyon szép, és most fog jönni a következő vágás. De aztán összesen 62 másodpercig tart a snitt! Teljes egy percig nem történik semmi más, csak úszik előttünk egy szokatlan és izgalmas formájú űrhajó! És utána még vagy húsz másodpercig két másik beállításból látjuk a hajót, közben szól Hacsaturján gyönyörűséges adagiója, és akkor jön a kocogó Dave szintén hosszú és naaaagyon beszédes, világhírű jelenete. Kubrick meg merte tenni, 1968-ban még meg lehetett tenni, hogy percekig nem történik semmi, és a néző átadhatja magát a benyomásoknak és egy hangulatnak. Csodaszép és sokatmondó. A turisták szoktak feltölteni mobilfotókat arról, ha valami fenséges szép helyen járnak. Szerintem ma az mehet, hogy ott a turista, látja, hogy a hely gyönyörű, akkor mindenekelőtt kell róla pár instafotó, súlyosabb esetben szelfi, aztán már fordul is el, megtörtént a dolog, menjünk tovább. Vajon hány ember ül le, hogy egy kicsit nézegesse a tájat, ha már az tényleg olyan rabul ejtő? Katt, és menjünk, ennyi az átlagember ma.
Ez egy kiváló film. A folytatás engem nem tudott feldobni, inkább csak jó részei vannak, de az első film teljesen jó. Én is kazettán láttam valamikor 84 körül, először hangbemondással, és megnyert magának. A zsúfolt nagyvárosi, esős, sötét jövőbeli miliő akkor lett feltalálva, erre ma már legyintenek az ifjak, uncsi, persze, ma már nem számít újdonságnak, de ez akkor egy forradalom volt. A hatalmas reklámok, az utcahangok, a nyüzsgés, az esőköpenyek és autóablakok csillanása, szinte bármelyik képről kitalálható lenne, hogy melyik filmből származik. Vangelis zenéjét én már előtte is nagyon szerettem (Vangelis nem mindig filmzenéket írt, a 70-es években számos nagyszerű albuma jelent meg, a későbbieknél változatosabb, merészebb, úttörőbb zenékkel, Vangelis akkoriban varázsolta a zenét, nem csak kitalálta és eljátszotta, akkoriban a zenekedvelők csettintettek a nyelvükkel, ha a neve szóba került), ez a filmalbum meg is van gyári kazettán, és nagyon érdekes ötlet volt, hogy a zenék közé be van illesztve egy-két csendesebb filmhangszakasz, így a Rachel vizsgálatáról és a fénykép elemzéséről szóló részből is. Ha ezt az albumot végighallgatod, akkor tudod csak meg, hogy észrevétlenül milyen sokféle zene van a filmbe csempészve, például az az arabos zenére előadott recitativo-féleség Démis Roussostól. Mindig egy kellemes utazás hallgatni, talán másnak is érdemes kipróbálnia. 8:25 A Tűzszekerek filmzenéje nagyon híres lett, csak az (Oscar-díjas) filmet mára kissé elfeledték, de én egy későbbi filmzenealbumát, az El Grecót is szeretem, szép, elringat. Az Alexander zenéje is az ő műve, sok méltatást kapott. Érdekes, hogy Gyuri a szintetizátor hangzását kifogásolja, nos, nekünk akkor ez még újdonság volt, és csodálva hallgattuk. AKkoriban még nem léteztek digitális hangmintákkal dolgozó szintetizátorok, amelyekbe bármilyen hullámforma beprogramozható, akkoriban a hangzást elektronikusan generálták, és a gyártók abban is versenyeztek, hogy ki milyen új hangzást tud a legújabb szerkenytűjébe beépíteni. Van egy lemeze, az Oceanic, hipnotikusan lágy, gyönyörű hangzásokkal. Azon van a Spanish Harbour című szám, van benne egy csodálatos szóló spanyol gitáron. A gond csak annyi, hogy Vangelis soha életében nem játszott gitáron, hanem szintetizátoron utánozta páratlanul jól a gitárnak nem pusztán a hangszínét, hanem az improvizatív, díszített gitárjáték stílusát is. Zseniális művész volt, istenadta tehetség. A filmnek én három vágásáról hallottam, a moziváltozatban van hepiend és narrálás, ezeket a tesztvetítések után tették bele, hogy megmentsék a filmet. A stúdió később újravágta és rendezői változat címen kiadta, de Scott tiltakozott ez ellen, és azt a verziót bevonták. A harmadik verziót már moziban láttam, ez tényleg rendezői változat volt, nem fedeztem fel más különbséget, mint a hepiend levágását és a narráció elhagyását. A narrációt sokan szeretik szidni, de úgy persze már könnyű szükségtelennek találni, hogy ma már mindenki ismeri a történet minden részletét. Amikor a film új volt, nem vált még részévé a popkultúrának, akkor néhány finom utalás nehezen volt értelmezhető, illetve Deckard személyének bemutatása sem volt eléggé megoldva. 8:46 Márpedig a "ratger" teljesen indokolatlan. Holland férfi, holland névvel, ott született, ott halt meg, akár tetszik, akár nem. De briliáns figura volt, színigaz.
Legelőször én is a 90-s években láttam VHS-n. Az a fajta szinkron változat volt meg amibe végig narrál Deckard. A 2049 kapcsán rengeteg interjú készült Fordal és Ridley Scottal, hogy Deckard replikáns-e meg h minek kellett ennyi változat belőle. Ők úgy gondolták, h a némasággal és a színészi játékkal sokkal kifejezőbb mint, ha végignarrálja, de a stúdió ragaszkodott hozzá. Ennek én kifejezetten örülök mert amikor a 2000-s években újra megnéztem a haverommal aki soha nem látta és nem lehetett hallani a belső monológjait iszonyat csalódás volt mind2nk számára.
Sziasztok!😊 Szeretnék ajánlani egy filmet, amit még fiatalon láttam, és nagyon megfogott a hangulata. Szintén sci-fi, nem biztos hogy a legkiválóbb, de mindenképpen egyedi. A címe Screamers - Az elhagyott bolygó
Én teljesen véletlenül láttam a tévében, pont elkezdődött, és ott maradtam előtte. Nagyon tetszett. Azért is, mert más, mint a szokásos amerikai filmek, ez, ha jól emlékszem, kanadai film, és valahogy érződött rajta. Nem blockbuster, hanem inkább tévéfilm, és végig megtartja a feszültséget. Senki ne ugorjon rögtön a végére, de szerintem a záró poén bombajó, az nem is Dick találmánya, hanem a filmíróé.
Hatalmas ikonikus film, igazán mély gondolatokkal Istenről, emberről, és egyáltalán a létünkről. Ami hát aránytalanul kevés, a film hosszát tekintve. Kár is lenne tagadni, hogy a látványa illetve, a felépített, hihető világa miatt tart ott ahol, a rajongói számára. Nyilván sokat adott hozzá az is, hogy villámgyorsan terjedt szét a VHS-nek köszönhetően, miután kikerült a mozikból. Viszont, nagy sajnálatomra, a Gyuri kritikájával maximálisan egyet kell értsek. Bennem is hasonló kérdések zajlottak le, mikor először láttam, ezt az igen magasba emelt produkciót. Nem értettem mi az a rengeteg szünet. Hallgatás. Bambulás a semmibe. Az elején lezajlott turret teszt izgalmas kiindulás lett volna, de aztán hosszú percekig nem hallunk a nőről. És valami teljesen más szituációban láttuk hősünket. Azt se tudjuk mi van. Döbbenetes! A címen is hasonlóképp elvagyok kattanva. Miféle szárnyak? Ennél azért bőven vannak merészebb fordításaink is, melyeknek ugyanúgy nincs sok köze az eredeti címhez. Na de az eredeti sem kutya! Mert hát ebben a filmben nincs túl sok futkosás, sem penge. Harrison Ford árnyéka önmagának. Nem tudom miféle instrukciókat kapott, de nagyon nem áll jól neki, hogy nagyokat hallgasson a vásznon gondterhelt, vagy zavart tekintettel. Ryan Goslingnak ez ezerszer jobban megy. Talán egy narráció megmentette volna, de kitudja... Úgyhogy gyakorlatilag az összes színész lejátszotta a főhőst a vászonról. Talán túl fiatal volt ehhez a szerephez. Ami a lényeg mindebből az az, hogy engem nem érdekel milyen régi a film, vagy mennyire művészi. Egyszerűen nincs mentség arra, hogy ez a film félrement. Valami nem jó az időzítésével vagy a rendezéssel vagy a vágással. Efelől nincs kétségem, mert az a helyzet, hogy vannak nagyon szeretett, számomra kedves, lassú cselekményű, vontatott (és vagy régi) művészfilm jellegű alkotások, amiket nagyon szeretek, de nem tudom egyiket sem egy lapon említeni a Szárnyas fejvadásszal. Ilyen például a Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavasz. Alig beszélnek benne, mégis végig leköti a nézőt. Vagy ott van mondjuk, az alig pár éves Ad Astra - út a csillagokba című film. Brad Pitt is igen nagyokat hallgat és bámul a semmibe, viszont azt nagyszerűen és olykor némi narrációval teszi. Az akcióra kiéhezett néző persze mindezek ellenére is, simán kivágatna belőle egy 40-60 percet, pedig a film így is kiváló. A szintén '82-es Dögkeselyű című magyar film sem az a nagy akció, mint aminek a leírása mutatja, de egy nagyon maradandó alkotás, tökéletesen követhető cselekménnyel, és komoly mondanivalóval. Persze nem sci-fi... annál sokkal földhözragadtabb, viszont nagyon jó film. Muszáj még idecitálnom a 2001: Űrodüsszeiát, mert ott bőven vannak, a korszakra oly jellemző hosszan kitartott snittek. Olyan jelenetek, mikor egy teljes betétdal lemegy, miközben csak bambul a karakter, vagy épp embert sem látunk, de valahogy mégsem támad az az érzése a nézőnek, hogy ideje lenne beletekerni.
Kb. 10 éve megpróbáltam megnézni ezt a filmet, szenvedés volt. A végén az üldözéses jelenetet már átpörgettem annyira türelmetlen voltam, pedig nekem nincs bajom a lassú filmekkel. Maximálisan Gyuri véleményét adom. A könyv nálam kimaradt, de be fogom pótolni. Azért Philip K. Dick könyvei se mind jók, bár ugye ez is szubjektív. Az Ember a fellegvárban sorozat jobban tetszett mint maga a könyv.
Sziasztok! Már egy ideje követem a csatornátokat, nagyon jó amit csináltok. Ami kifejezetten tetszik, hogy nem csak az új, hanem régebbi filmeket is elővesztek, elemzitek, beszéltek róla. Azon esetleg nem gondolkodtatok, hogy nem egy-egy film, hanem színész, színésznő, rendező eddigi alkotásait veszitek górcső alá, akár egy nagyobb lélegzetvételű videóban? Azt gondolom sokunk számára érdekes lehet nem csak egy filmet, hanem több filmen keresztül egy munkásságot bemutatni. Ha már van ilyen videótok, akkor sorry :) Sok sikert a továbbiakban is! Hajrá Pimpek!Üdv
Sziasztok! Örülök hogy kiveséztétek ezt a filmet. Gyurinak üzenem, hogy a film végén a Ratger Hauer féle "bohóckodás" azért van, mert ekkorra az android agya már életciklusa végén volt és rendellenesen működött. Szerintem ezt akarták megmutatni a fura viselkedéssel. Ha jól emlékszem az androidok gyártásánál 5 vagy 6 év volt meghatározva az "életük" hosszára, az időtartam amíg működhettek. De ennek ellenére a kritika hiánypótló volt. Köszi.
4 év és pont hogy azért kellett őket kiiktatni mert 2-3 év után elkezdtek annyira fejlődni hogy képesek voltak teljesen lekopizni az emberi viselkedést és érzelmeket. Alapból érzelmileg voltak tetten érhetőek az empátia teszttel.
Ezt a filmet még valamikor a 90-es években láttam és akkor nagy hatással volt rám. Azóta kétszer néztem újra és bár nyilván nem ugyanaz az élmény, de a hangulata megtalált mindig, tehát számomra egy emlékezetes, kúlt film kategória. Ellenben a második résszel, amiről egy videóban rengeteget áradoztatok és életem legnagyobb filmes csalódása. Ami megmaradt belőle, az Ana de Armas és, hogy Gosling megy a sivatagban, még mindig... és még mindig. Iszonyat unalmas számomra, de ugye ez szubjektív.
Én premierkor láttam moziban anno. Utáltam. Azóta tudom értékelni a díszletet, a zenét, a fényképezést, de mint film egészében, azóta se lett a kedvencem.
Kívételesen Gyurival értek egyet.Kb 3.megtekintésre tudtam értékelni anno ezt a filmet. Előtte én is unalmasnak talátam,mint oly sokan. A cyberpunk látványvilág,illetve a szereplők miatt megértem,hogy miért lett mára klasszikus. Még úgyis,hogy a maga korában a 80-as években ez a film konkrétan bukás volt. A látványvilág mellett viszont azért azt gondolom,hogy mára már kicsit túl is értekelik. Én akkora nagy mondanivalót nem látok benne. Azt meg főleg nem értem,hogy Rutger Hauer film végi monológja mitől lett annyira emblematikus? Gyakorlatilag semmilyen nagy "világ igazsága" mondanivaló nincs benne.
átérzem amit Gyuri mond, csak én pl személyekkel vagyok így. Nekem pl Törőcsik Mari magyar színészi világban betöltött kultikus színészként emlegetése. Legendának számít. Büdös életben nem találtam még csak hitelesnek sem, nemhogy ikonikusnak.
Ha már robotok, meg sci-fi , az Én a robot -ról nem tudom hogy van-e videótok róla, Asimov adaptáció ! Vagy ajánlom figyelmetekbe az Alapítvány -t! Köszönjük a számtalan videókat! 🙏
A műfaj és maga a téma nagyon érdekel és érdekelt már akkor is mikor először láttam, de valami rém unalmasnak és depresszívnek találtam. Valahogy nem jött át. Sajnos a másodikat sem tudtam magasabbra értékelni, mert 3x kellett elkezdenem nézni, ugyanis az első két alkalommal 40 perc után bealudtam.
Sziasztok! Gyerekként láttam részleteket, valami halvány képek maradtak meg. Tizenévesen viszont kimaradt és valószínűleg mivel felnőtt fejjel láttam teljes egészében, értelmezhető formában, ezért én valahol Gyuri és Ábel véleménye között vagyok. Érzem a film jelentőségét és monumentalitását, de tény hogy ez egy hangulatfilm. Nem tudom bármikor megnézni és tény hogy bizony akit nem kap el annak a cselekmény lapos lehet. Végig azt érezni, hogy ebben több van, mint amit kihoztak. Persze az is igaz hogy ezt a maga korszellemében kell értelmezni. Viszont kiemelném, hogy szerintem a replikánsok nem androidok. A replikánsok mesterségesen létrehozott és megtervezett emberek. Egyszerűen szólva nem robotok. Update: nekem ami hiányzott a videóból az a film végének értelmezése. Ugye 3 változat is készült. Az eredetiben nem replikáns a Deckard, a másodikban az, a hamradik talán csak a zárójelenetben különbözik az elsőtől. Viszont erről ejthettetek volna szót, mert magát a filmet értelmezi újra a lezárás. Talán Gyuri kifejthette volna hogy a könyvben melyik szerepel. Plusz ami érdekes hogy ez a folytatást is kéne hogy érintse, de őszintén én az alapján nem tudom megítélni, csupán azt gondolom, hogy Deckardnak embernek kell lennie, mert csak úgy van értelme a filmnek, ez ad balanszot Reachel-lel való szerelmében és ad kiindulópontot a folytatáshoz. Ez az unikornisos bugyutaság a rendezői változatban így utólag csak egy Ridley korai agymenés.
Érdekes dolog ez a "régi lassú" és "új gyors" témakör. Imádom a The Fountain-t. A The Thing-et és még ezernyi komótosan építkező, zseniális alkotást. Mind a mai napig lekötnek. Ezzel szemben a Blade Runnert soha az életben nem tudtam végignézni. Képtelen voltam rá. Pontosan azok miatt az okok miatt, amit Gyuri is kifogásolt. Szóval szerintem itt nem a mai modern filmkészítés miatt nem tudom megemészteni, ha egy film lassú. Hisz mint írtam, rengeteg régi és új lassú filmet imádok. Amúgy ezeket a furcsa mozgásokkal, mimikákkal működő akciójeleneteket Scott szereti. Gondoljunk csak vissza az Alien-ben látható Ash vs Ripley jelenetre, ahol valamilyen furcsa oknál fogva egy újságot akart a Ripley torkán lenyomni. Vagy mi. Mert az egész jelenet nagyon furcsán van kivitelezve és érthetetlen, hogy miért is nem töri ki egyetlen mozdulattal a nyakát. Na mindegy. Szerintem Scott művészfilmeskedni akar, amit nem tud.
Az a durva hogy úgy tűnik Harrison Ford nem tud a világáról és nem tud mit kezdeni a filmmel, mégis ezerszer jobban szereti mind a mai napig mint az SW vagy Indy filmjeit. A másik, hogy szerintem nem tudjátok, hogy eredetileg első vágásnál sokkal társalgósabb jelenetekkel volt tele, sőt, végig narrációs volt Deckard szemszögéből, csak a kor "fejesei" leszavazták, egyáltalán nem bíztak abban, hogy fog egyáltalán később erről beszélni bárki is. Továbbá kb. 6 változata készült végül, az eredeti legjobb vágású, amit annak idején láthattál ma már csak nagy keresés után tudod megnézni, a felújított változatok már egy késői változatok. Engem teljesen elrabolt, meghatározta a gyerekkorom a 80-as, 90-es években, ahogy a cyberpunk stílus, Dűne, SW, D&D, kalandjáték kockázat könyvek, Ghost in the shell, stb.
Köszi a videót, nagyon vártam. Részemről a második rész jóval érettebb és az első rész méltó folytatása. Anno az 1., az különleges élmény volt, de szarul öregszik. A 2049-ben Villeneuve szépen tiszteleg és jól nyúl hozzá. Ana De Armas pedig hab a tortán.
Én valamikor a 80-as évek végén láttam Győrben a Rába moziba. Pontos dátumot nem tudok, de biztosan nem 1982-ben vetítették, mert akkor még csak 7 éves voltam. Akkor nem tudtam hova tenni a történetet, nekem valami olyasmi rémlett, hogy Rutger Hauer mint egy rossz buzi rohangál és kergeti a "szárnyas fejvadászt". És igen, nem értettem hogy miért ez a címe a filmnek. A 2049-es film premierje előtt is nekiszaladtam az első résznek, de akkor nem tudtam végignézni. Viszont pár hete adtam neki egy újabb esélyt, és nálam 100%-an betalált. Lehet hogy így 48 éves koromra értem be ezekhez a filmekhez.😅 Van egy hangulata a filmnek ami pazar, gyakorlatilag semmi más nem tudja ezt hozni. Szerintem Vangelis zenéje megelőzte a korát, habár nekem nagyon bejön az elektronikus zene mint olyan. Nem véletlenül megosztó ez a film, nincs ezzel baj.
Én Gyurival értek egyet. Már tizen valahány éves voltam, amikor megpróbáltam megnézni, de nem bírtam. Mikor egyetemre jártam, megnéztem. Kultfilm, nem szabad kihagyni. Nem tetszett. Pedig én szeretem a lassú filmeket. Utóbb az Andorra mondták sokan, hogy nem jó, mert lassú. Nekem az nagyon bejött. Sokat segített volna néhány plusz info pl. a madaras dolog, amit említettetek. A filmet nem fogom újra nézni, viszont a könyvhöz kedvet kaptam. Jó kibeszélő volt 😊
Még gyerekként láttam ezt a filmet először, persze nem tetszett, aztán később mikor bejöttek a cyberpunk dolgok (pl Neuromancer regény), akkor nagyon megszerettem, ma is az egyik kedvenc filmem. Persze látom a hibáit, de ugyanakkor egy óriási hangulatbomba. Forddal sose volt gondom, azóta persze kiderült, hogy akkoriban nem volt felhőtlen a viszonya Scottal, lehet, hogy ezért olyan az alakítása. Persze ebben a filmben nem ő a lényeg, hanem a replikánsok, akik szerintem nem androidok, hanem mesterségesen előállított emberek, biológiai lények, csak nagyon rövid élet jutott nekik. Amúgy a regény se rossz, de nekem mindig is jobban bejött a film. Gyuri kritikájával nincs gond, szerintem a mostani nézőknek lassú, unalmas a film, környezetemben is kevesen szeretik. Szerintem a legjobb verzió a Final cut, szigorúan az eredeti hangsávval, nem szeretem ennek a filmnek a szinkronjait. Tök jó, hogy ilyen klasszikus filmek is néha előkerülnek a csatornán 🙂
Imádom a filmet, és a könyv is nagyon jó volt, de nehezen adaptálható. A film zenéje, képi világa, és az egész hangulata művészi. Sokan nem tudják értékelni, ezért elég megosztó lett. A végén szerintem is kicsit idiótán viselkedett Roy Batty, de végülis az androidok gyermekiek voltak, talán ez a magyarázat a furcsaságokra. Az egyik kedvenc filmem, a régi szinkronnal évente újra nézem. A második rész először nem tetszett, de második nekifutásra nagyon megszerettem. Bár az új soundtrack sem volt rossz, nekem hiányzott Vangelis karakteresebb zenéje. A Covenant című förmedvényel, sehol sem szabadna együtt emlegetni, hiába Ridley Scott munkája.
Tiszteletem az uraknak, de akkor az anime-ket se hagyjátok ki, Blade Runner 2049 - All three Prequel Short Films in chronological order th-cam.com/video/Ffxo_6Cg0Cw/w-d-xo.html
Emlékszem,anno olvastam a könyvet.De baromira untam. A filmet pár éve láttam,nekem nagyon bejött. Számomra ez egy Cyberpunk/film noir.Ebből adódóan nem várok sok pofázást.Pörgős akciókat meg ilyenek. Persze,lehet minden filmet a maga korában nézni,de számomra pl. régi,80-as évek beli akciófilmek-amiket akkor szerettem-mai napig ugyanolyan jók. Lassúnak se mondanám őket és bennük van a dög. Amúgy a Szárnyas Fejvadász menő cím,de totál félrevezető,az eredeti meg ugye fasorban sincs ezzel a remek magyar címmel. A folytatását is szeretem,de sejtettem,Gyurival itt is kevésbé értek egyet.De ez az eltérő véleményekből adódik. Azért köszi a kibeszélőt.
Gyerekként nem kapott el annyira a film, de később még is megszerettem...Egy dolgot nem lehet a filmtől elvitatni: minden idők legjobb filmes monológja ebben a filmben van, vitán felül! "Én láttam olyan dolgokat, amiket ti emberek el se hinnétek. Lángoló csatahajókat az Orion peremén. Gyilkos sugarakat az éjben a Tannhauser Kapunál. Mindezek a pillanatok elvesznek az időben, mint könnyek az esőben. Az idő lejárt."
Minden hasonló scif lényege tudunk e majd d*gható androidokat gyártani. :) Filozofálhatunk körítésnek, de ha ez valódi lenne egy egész piac épült volna a doll (sex) androidokra. Én is vennék egyet. Amúgy szeretem ezt a filmet én is. Kedvencem.
Igen, a filmben utalnak is valami olyasmire, hogy Pris egyfajta kéjrobot. A téma egyébként örök, Gyertyán Ervin 1963-ban írta meg A kiberneroszok tündöklése és bukása című közepesen érdekes regényét, szexrobotokról, de szerintem már az ókorban is ügyködhettek feltalálók a témában, vagy legalább fantaszták, maradtak fenn gondolatok gépnőkről.
Nekem ez az egyik kedvenc filmem (és nincs második része, tökre szeretem Villenueve filmjeit, de azon konkrétan elaludtam). Nyílván ez egy lassú film, részben az Teremtő kereséséről (meg az azáltali visszautasításról), másrészt meg az ember lényegéről szól, és a korában nézve ez szerintem korszakalkotó. Nekem a regénybéli Deckard egyértelműen ember, a filmbéli pedig egy replikáns, aki nem tudja ezt magáról. Ridley Scott nyilatkozta egyszer, ennek a kapcsán, hogy végig így gondolt Deckard-ra, csak erről Harrison Fordnak felejtett el szólni, aki meg végig abban a hiszemben játszott, hogy egy embert játszik. Egyébként Rutger Hauer a film végi monológját végigimprózza, a felvétel előtti este találta ki, nem volt ilyen a forgatókönyvben. Lehet hogy mai szemmel nézve, nem öregedett annyira jól, mostanság ezt a kérdéskört akár a Westworld, akár az Ex Machina jobban feszegeti, de azért mégiscsak 82-t írunk ekkor. Két észrevétel, az egyik hogy azért nincsenek szárnyas fejvadászok a filmben, amiért blade runner-ek sem. A Blade Runner egy 74-es cyberpunk regény, aminek Ridley Scott ugyanúgy megvette a jogait, csak aztán nem abból hanem a PKD regényből készült film, a címét meg kölcsönvették, mert az Álmodnak e androidok elektronikus bárányokkal?-t hosszúnak, meg zavarosnak találta. A másik pedig, hogy a fene akarja szinkronnal nézni, amikor az eredetiben is magyarul beszélnek! :)
A film, amit a mozinézők és a kritikusok nem értenek, pedig től egy covidon és előtte egy, a napokban belengetett Virus-X.nek, elég egyértelmű a mondanivalója....
A könyv, amiről Gyuri beszél, az magyarul az "Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal" (ezt lehet kapni könyves boltokban) vagy konkrétán a Szárnyas fejvadászt kell keresni (ami leginkább csak antikváriumban elérhető)?
@@csendler Én nagyon régen olvastam a Szárnyas fejvadász címmel megjelent könyvet (Valhalla Páholy, 1993), de nem sokra emlékszem belőle. Most elővettem, és az áll benne, hogy "A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Do Androids Dream of Electric Sheep?, 1968 Philip Kendred Dick, fordította Szántai Zsolt." A kiadói előszóban is azt állítják, hogy ez az eredeti történet, a szöveg azonnal Deckarddal kezdődik, most többet nem tudok róla mondani. Mellesleg az "electric" pontos fordítása "elektromos", nem elektronikus, szerintem nagyon jó színárnyalata van ennek a régebbi szónak. Bradburynek is megjelent egy kötete, kiváló címfordításnak találom azt, hogy "A _villamos_ testet énekelem". (I Sing the Body Electric!, elbeszélések több fordítóval.) 2010-ben a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban (Metropolis Kiadó) megjelent egy Pengefutár című regény, a szerzője Alan E. Nourse és William S. Burroughs, a borítón úgy jelzik, hogy "Az igazi Blade Runner". Egy 1975-ös kiadás fordítása. Ennek a regénynek, azon kívül, hogy ez is egy rosszízű jövőbeli városban játszódik, az égvilágon semmi köze sincs a Blade Runner filmhez. Valamikor azt olvastam, hogy a film készítői megvették a szerintem egyébként jó közepes regény címének használati jogát, mert megtetszett nekik, és alátettek egy teljesen máshonnan előkapott sztorit, ez esetben Dick regényét.
Én is nsgyon szeretem ezt a filmet, kb. 4-5 alkalommal láttam, de Gyuri véleményét is tiszteletben tarjuk persze. Miért Szárnyas fejvadász? Van egy másik irodalmi forrása is a filmnek, a Pengefutár című regény, de ha jól tudom csak a címet tartották meg. Egyébként örülök, hogy beszéltetek a könyvről, nekem megvan, de még nem olvastam, épp itt az ideje.
Az első verzióban egyébként Harrison Ford néhol narrálja a főszereplő gondolatait. (Ahogy olvastam ezt a stúdió kérte, mert a tesztközönség nem értette a filmet.) Tehát valamennyire bele lehetett látni a fejébe, kevésbé tűnhetett "néma leventének" bár személy szerint nem igazán emlékszem, hogy pontosan miről szóltak ezek a narrálások, azt a verziót talán egyszer láttam régebben. Egyébként nekem is bejön a film, Vangelis zenéje pedig kifejezetten tetszik (furcsa hogy a szintis beütés miatt nektek nem, szerintem tökre illik a film hangulatához) A 2. részt viszont élvezhetőbbnek tartom, többször is láttam, mint az első részt.
Helyzet az, hogy nagy Ford rajongó voltam, talás SW miatt, nem tudom. Minden filmje megvolt, kedvenc szinészem volt. Aztán olyan 10 éve kezdtem megunni. Talán 8 éve néztem egyszer a Sazbrinát, épp Ford miatt, mármint szinészi értelemben. Nem tudtam végignézni, annyira rossz volt Ford. Átgondoltam a dolgot és ráj9ttem, hogy nem jó szinész! Igazából, ha nem lettem volna fan, nem nézem a filmjeit az tuti. Jó fej tényleg, Angliában ugye itt voltak az SW benutatón, egyfolytában TV műsorokban szerepletk 1 hétig, kimondott szerencsésnek tartottam magam, hogy élőben élvezhettem ezeket, főleg Fordot, mert olyan vicces és jófej volt. De nem nagy szinész
A hó társadalma. Gyuri, ez idáig nálam az év filmje. Láttunk már egy feldolgozást, de ez magasan veri, főleg annak, aki ismeri a sztorit, a szereplőket. A casting valami csodás, a sztori dilemmáit pedig sokkal inkább kivesézi. Sokkal realisztikusabb, hitelesebb, egyszerűen aki látott már képeket a valódi eseményről, az egy az egyben kapja ezt vissza ebben a filmben. Szóval ajánlom. Ábelnek is. :P
Ja és az Amelie csodálatos élete kult film ami nekem nagyon tetszett de megértem ha van olyan akinek nem. Viszont...a Harcosok klubja tényleg A! kult film és aki nem a helyén kezeli meg értékeli az nem mondom, hogy máglya halált érdemel eretnekség bűne miatt...de gondolom!
Sziasztok! Még gyerekkorában láttam tìzenévesen akkor semmit nem értettem belőle, később sokszor láttam, sztem nagyon jó film! Én szeretem a zenéjét! Könyvet még nem olvastam de biztos nagyon jó lehet. Úgy tudom ennek van egy 3 óra verziója is. Erről nem is tudtam, ezt látta vki? th-cam.com/video/RtX_LVwEJhA/w-d-xo.htmlsi=rtCpRnP8zC-2-jD6
a zavarodott arcú majomember kb akkoriban tért át az asztalosmesterségről a színész szakmába XDXD. lehet ez látszott az arcán, a díszleteket mint asztalos nézte maga körül
Anno tetszett a Szárnyas, ma már nem szeretem. Miért tetszett akkor és most nem? Nem azért, mert régi film. Inkább azért, mert akkoriban lelkes volt az ember, ahogy mondtátok, video korszak, jöttek a filmek, kedvenc szinészek, húúú itt egy fantasztikus film, de nagy durranás! Akkoriban volt az Alien meg a 2001 ürodüsszeia, aztán csók. Ehhez képest ez egy csoda volt. Ma meg már nem az, ennyire egyszerű ez.
Sajnos én soha nem láttam azt a nagy zsenialitást ebben a filmben. Egyszerűen nem értem mi ebbe a nagy szám. A második rész 1 fokkal élvezhetőbb, de ennyi.
Szerintem csak az tudja értékelni ezt a filmet, aki a maga idejében látta. Az itt pozitívan kommentelők megnézném hány százaléka az, aki mondjuk csak az utóbbi 1-2 évben nézte meg ezt a filmet és nem ismerte már régről. Ezek a 80-as 90-es évek filmjei nem öregszenek jól 90%-ban és csak azok számára "életük filmjei" akik akkor látták őket, amikor megjelentek. Ilyen egyébként a star wars 4-5-6. rész is, mai szemmel, nosztalgia nélkül már szinte élvezhetetlen, sokkal jobb az eredet trilógia minden szempontból, ha a nosztalgia faktort nem vesszük, hanem csak a megvalósítást, színészi játékot, történetet nézzük.
Még gyerekkoromban láttam, de nem nagyon emlékeztem rá. Mikor kijött a folytatás gondoltam még elötte megnézem, hogy képpe legyek. Megnéztem. Azt mondom elég szar volt és messze túl volt hájpolva.
Állítólag van egy olyan verzió, aminek a végén kiderül, hogy a Dekard is replikáns. És ezért nem tudsz vele azonosulni a filmben. Ezért tudja a többit könnyen legyőzni, és ezért nagy dolog, hogy érzelmei lesznek a nő iránt.
Ez tulajdonképpen nem is verzió, hanem egy értelmezés. Amit én tudok róla, az annyi, hogy amikor Gaff az ajtaja előtt hagyja az origami-egyszarvút, azzal arra utal, hogy ismeri Deckard álmait, mert korábban egy álomjelenetben látunk egy egszarvút, ergo Deckard is replikáns. Ridley Scottot még sosem hallottam erről megnyilatkozni, így nem tudom, mennyire rajongói belemagyarázás az érvelés és mennyire tényleges koncepció.
Szerintem feleslegesen nézitek ezeket a filmeket szinkronnal, mert mindenképp sokat ront az élményen. (persze vannak kivételek; monty python filmek meg ilyenek)
Ábel az anyád Istenit egy pillanatra azt hittem hülyeséget mondasz az Aliens szinkronjával kapcsolatban. Én egyszer megnéztem a régebivel de köszönöm elég volt. Ripley az Alien királynőnek (régi) „Nem fogod bántani a gyereket te dög.” aha Ripley az Alien királynőnek Menszátor Magdolna hangjával (új) „Hagyod őt békén te szuka.” Mennyire zseniális. Az ünnepek alatt megnéztem a Die Hard első két részét kétszer hogy kimossam az agyamból ezt a sok propaganda szart. Na de a lényeg hogy valakinek az eredeti Vass Gáboros nyugodjék békében verzió tetszik. Megdöbbentő hogy sokan a bolygó nevét is a sokkal gyengébb szinkronnal szeretik megnézni.
Az a 'szukás" verzió nekem jobban bejön.Eleve Menszátor Magdolna miatt,meg amúgy is közelebb áll az eredeti mondathoz:) A Die Hard nekem a Dörnerrel jön be.Vass Gábort nagyon kedveltem,de valahogy szerintem nem passzolt Willishez.
@@kakuktibi Akkor ugyanazt mondjuk :) Vass Gábornak van egy csomó olyan szinkronszerepe amihez egyáltalán nem passzol a hangja. De erről egyáltalán nem ő tehetett.
Visszont az eredeti szinkronban sokkal jobb, amikor azt mondja, hogy 'Nyald ki a szemfenekemet!' Menszátor Magdolna új szinkronjában csak annyit mond: 'Nézz a szemembe.' Szóval nálam is az eredeti a nyerő.
Igen sokat ezt mondják akik a régi szinkron mellett vannak. Én tudok élni nélküle. Viszont abban a verzióban nem vagy csak alig lehet hallani a filmzenét ami hatalmas hiba. @@Xtro_extra-terrestrial
Régiesek a maszkok és kicsit egysíkú a jelmezelés, de a film azért még jó. De 1968-as, úgy kell nézni. Most olvastam újra a regényt, nehéz eldönteni, hogy a különbségekkel együtt melyik a jobb. Volt egy korszak, amikor ezek ütős alkotások voltak.
Gyuri: a cim megteveszto. A Blade runner egy teljesen mas konyv. Abban vannak blade runnerek, akik gyogyaszati eszkozoket, gyogyszereket csempesznek mert tilos az orvosoknak gyogyitani bizonyos embereket. Igy titokban gyogyitanak es a blade runnerek csempeszik nekik az eszkozoket. Erdemes elolvasni azt a konyvet is.
Az elso Blade Runner nekem is az a film ami annak ellenere, hogy imadom a Cyperpunk dolgokat ( gyerekkent romma is jatszottam szerepjatek formaban ) egyt halal unalmas film volt. Oszinte leszek vegig sem tudtam eddig meg soha nezni pedig 40 plusszos vagyok mar. Zarojelben megjegyeznem a hangulata a vizualis megvalositasa az atmoszferaja az hibatlan. Csak nekem a story az meg ugy a tobbi ami szuper kaosz. A masodik a 2049 az sokkal fogyaszthatobb.
Gyurival értek egyet. Pár értékelhető aspektust leszámítva borzasztó film. Vontatott cselekmèny, gagyi hatásvadásznak szánt jelenetek és még sorolhatnám. Második rész fényévekkel jobb pedig az sem egy pörgős akció. Ott legalább érezni a főszereplő motivációját.
Pont nemrèg nèztem ùjra. A hangulata nagyon megkapò. De a Deryl Hannah àltal jàtszott android cigânykerekezès előtt simàn kitekerhette volna a csàvò nyakàt. Az a jelenet is furàn teàtràlis. Az esőben sìràs teszi èrtèkessè szàmomra a filmet.
Srácok, évek óta hűséggel figyelem amit csináltok, viszont másodszor komentelek csak. Végre! Gyuri, kurvára a szívemből szólsz. Igaz a könyvet nem olvastam, de minden gondolattal egyet értek. Végre valaki Én akarom szeretni ezt a a filmet, de sehogy nem sikerül. Mint ha szeretni akarsz egy kis mellű nőt, de tudod belül esélytelen....😔
Angolul is azt mondja, én jórészt azt ismerem, hogy look into my eyes. Aminek egyébként nem tudom, pontosan mi az értelme, de a magyar szellemeskedés itt nem győzött meg.
Szerinrem pedig kurva jó ötlet az általában jónak tartott, de szerintünk szar filmek. Kommentmágmesnek sem utolsó. Nekem pl. ilyem a legtöbb gengszterfilm. Az Amelie amúgy szuper de a Blade runner tényleg rémess.
@@Endroo20 egy sor olyan film van, amit kamasz/huszonéves koromban halálosan untam, aztán rájöttem a zsenialitására. Pl. Volt egyszer egy vadnyugati. A keresztapával sose jutottam el ide.
Én azért a 2001 Űrodüsszediával vagyok így. Olvastam a könyvet, láttam a filmet. Szerintem egy szar a film. Persze egyedi, és eredeti. Meg a játék a zenével is. DE szerintem borzasztó a film.
"A vilááááág legrosszabb filmje." Egen. Mint ahogy időnként kijelentette egy-egy akárki, hogy a világ legrosszabbul öltöző embere II. Erzsébet királynő. Szerencsésnek érezheted magadat, ha ennél rosszabb filmet még nem láttál. Kifejezetten sci-fi témában ajánlom, egy ötletként, a Superman és a Vakondemberek című videót.
@@gregor_man Ennél még a falon száradó festéket is izgalmasabb nézni. Vagy ahogy nől a fű. Annyira rossz, hogy miután megnéztem, 3 hétig nem tudtam semmi mást sem megnézni mert eszembe jutott hogy ugyanezen a tévén néztem ezt is és szédülni kezdtem.
Ha már szerettek elővenni régi filmeket, a Robotzsarut is ideje lenne, ami valamilyen formában "kapcsolódik" a Szárnyas fejvadászhoz, mert Edward Neumeier az egyik írója dolgozott a Blade Runner forgatásán és ott írta meg a Robo vázlatait. Pacsi nektek! ☝️
és Rutger Hauer is esélyes volt Murphy szerepére!
Támogatom!
Nagy filmfogyasztóként furcsa kijelentésnek hathat, de nálam a Robocop a legjobb film mind közül. Természetesen érzelmi okok miatt, objektíven van vetélytársa bőven. De mint egyedi rendezés is kiemelkedő szatíra és dráma, remek akciókkal!
Tíz év körüli kisgyerek voltam, mikor először láttam ezt a filmet és hát akkor nyilván nem tudtam még mit kezdeni vele. Annyit tudtam akkor elmondani róla, hogy tök jól néz ki. Aztán már kamaszkorom vége felé megint nekiveselkedtem és totál lenyűgözött. A Szárnyas Fejvadász nem csak, hogy iszonyúan szépen kimunkált és elképesztő hangulattal bír, de lételméleti kérdéseket feszegető film is egyben.
A mesterséges emberek koncepciója már önmagában elképesztő. Hogy ugyanolyan hús és vér, mint bárki más, de mégis adott céllal lett létrehozva, adott élettartammal bír és az emlékei is hamisak. Egyszerre lenyűgöző és hátborzongató. Benne van ugye a rabszolgaság koncepciója is, hiszen ezeket lényegében különböző munkák elvégzésére hozták létre és mindenféle gyarmatokon szolgálnak. A négy szökött replikáns is ez ellen lázad fel, mert szabad akartra és szabad életre vágynak.
A szabadság és szolgaság kérdésköre mellett pedig ott van a legfontosabb téma is, hogy mitől ember az ember. Mikor Deckard elvégzi a Voight-Kampff tesztet Rachelen és kiderül, hogy a nő replikáns, pedig szentül hitte, hogy ember. Vagy ott a rendezői változat befejezése a papír unikornissal, ami megkérdőjelezi magának a főhősnek is az identitását... Egészen fantasztikus.
És hát ott van a már említett csodálatos képi világ és Vangelis hipnotikus erejű zenéje is.
A színészi játékról pedig annyit, hogy bár valóban Rutger Hauer lopja el a show-t (a film végi monológja feledhetetlen), de ezzel együtt sincs semmi probléma Harrison Ford alakításával. Ő egy eléggé életunt detektívet/fejvadászt alakít, szóval nem tudom, hogy mégis mit kellett volna azon kívül csinálnia, mint amit egyébként látunk tőle.
A filmnek van legalább négyféle vágása, én kettőt láttam ezek közül (az eredetit és a végső vágást) és bár csípem az eredeti narrálós megoldását, meg a napfényes happy enddel se volt soha bajom, de igazán a final cut verziót szeretem. Nekem ez a film bizony masszívan 10/10-es és a második kedvencem a rendezőtől a Gladiátor után.
Valahol egyébként micsoda tőrdöfés a szívembe ez a kibeszélő, hiszen eszembe juttatta, hogy Ridley Scott anno olyan filmekkel indult, mint a Párbajhősök, az Alien és a Blade Runner, mostanra meg eljutott olyan hulladékokhoz, mint A Jogász, Az Utolsó Párbaj, vagy éppen a Napóleon.
Ami a második részt illeti: szerintem az egyik legfeleslegesebb folytatás, amit valaha készítettek. Semmit nem ad hozzá az eredetihez és alighanem el sem készült volna soha, ha nem épp ezt a rendkívül divatos nosztalgia korszakot élnénk. Nagyon szép az is, meg néha a zene sem rossz, de összességében az egy rendkívül üres és semmitmondó mozi. Teljesen feleslegesen van több mint két és fél órásra nyújtva, miközben tartalom nagyon kevés van benne. A színészi játékot meg inkább ott lehetne kritizálni, mert pár alakítás eléggé megkérdőjelezhető.
Ha megkérdezik, hogy melyik a kedvenc filmem, akkor vagy ezt vagy az Alient szoktam mondani. Tökéletes mestermű!
Szintén. Én is mindig ezt a kettőt mondom. Talán még a Mad Max összes.
meg a Terminátor 2, mondjuk ide tenném a Gyűrűk Ura trilógiát is, Matrix is határeset, abbahagytam :)
Gyerekként láttam először, és a mai napig imádom. Nem zavar a némasága, nem zavar a lassúsága. Annyira élem a hangulatát, a vizuális világát.... És a zene... Le lett szólva a szintizene. Úgy, hogy akkor Vangelisnek már olyan szintiparkja volt, ami akkor talán még sehol máshol. No meg egy ilyen jövőfantáziához mi kellett volna? Gyipsy King? Vagy aa 2001: Űrodüsszeia klasszikus művei annyira jók lettek volna? A francokat. Ez a nyomorult szintizene annyira durván együtt él ezzel a jövőképpel, hogy eszméletlen, és a mai napig se mondanám, rá, hogy gagyi. Tizenévvvel később itthon még mindig a CASIO szintig basic hangjaival operált a zeneipar. Mondjuk Benkő Lexikona mutatott a korban valami újat, de valahogy olyan elcseszett lett... Amikor elkezdtem a Cyberpunk 2077-et, retinaorgazmusaim voltak a blédránnör feelingtől. Amúgy úgy hallottam, hogy Hauer úr monológja improvizáció volt. Ez igaz? ------ Kérés: Elemeznétek légszíves a Koyaanisqatsi c filmet? Azok a párbeszédek. Te jó ég... Gyermekkorom kedvence az is... Aztán néznek rám, hogy mitől vagyok ilyen... :D
A szinti zene leszólást én se értettem.Mostanság meg már ilyen synthwave cuccokra álltam rá,imádom.Vangelis meg mindig is egy művész volt:)
Én nagyon nagyra becsülöm hogy Gyuri tabuk nélkül mer beleállni ilyen közkedvelt dolgokba is. Többek között ez adja meg a csatorna jellegzetességét.
PEDIG HA HAZUDOTT VOLNA AZ TÖK ÉRTELMES LETT VOLNA...
Örök kedvencem ez a film, a hangulat és a feeling egyszerűen zseniális benne, de szerintem a 2. rész ettől is jobb. Amit Denis Villeneuve összehozott azzal a látványvilággal...hihetetlen. Bánom hogy nem néztem meg anno moziban a második részt. A második részt én is minden évben megnézem többször, sokszor berakom a háttérben, olyan jó a hangulata. :D Van egy 1990-es magyar film, "Meteo" a címe, fullra ez a, 82-es "Szárnyas fejvadász" film inspirálta csak pesti környezetben, ha gondoljátok nézzétek meg, igazán érdekes. :D
Ez számomra A film. Lehet magyarázni így vagy úgy, lehet hiányolni ezt vagy azt, meg, hogy lassú. Ez ebben a formában így tökéletes. A hibái ellenére. Ebben el kell merülni és lebegni vele.
Amúgy Harrison Ford valóban nem élete alakítását nyújtja, de eltekintve a narrációjától, vállalható. Viszont ennek a filmnek nem Ő a főszereplője. Még akkor sem, ha hivatalosan Ő van a plakáton kiemelve. Rutger Hauer és Sean Young. Valamint a setting.
Számomra egyfajta tökéletesség.
Az első és az utolsó mondat a tökéletes megfogalmazás. Benne van, hogy számodra. Számomra pedig egy nézhetetlen hulladék.
@@istvanpalfi3837 nem baj
Most néztem meg Karácsonykor kétszer, a második részt egyszer. Engem nagyon megfog a hangulata. Nagy kedvenc.
Érdekes Gyuri kirohanása Ford alakítása ellen. Én már megfigyeltem, hogy a filmek többségénél a kiválónak tartott színészek nem tesznek sokat a filmért, csak játsszák a maguk figuráját, és a film attól jó, hogy jó színészt választottak. Fordot sem szoktuk látni nagyjelenetekben, én így emlékszem. Ebben a filmben speciel a szokásosnál esendőbb alakot játszik, akit megfélemlít, amikor a replikánsok nekitámadnak. Mind a négyükkel összetűzésbe kerül, mindannyian az életét akarják elvenni, és Deckard átvergődik ezeken a helyzeteken, nincs benne semmi hősi fölény, diadalmas macsóság, ő csak egy kiöregedett fejvadász, akit most rákényszerített a főnöke arra, hogy újra az életét kockáztassa. A replikánsok határozottan fölényben vannak a halandó, sebezhető emberrel szemben, az nagyon átsüt a jelenetekben, és Deckard tehetetlen. Szerintem Ford ezt a kissé ijedt hőst _tökélesen_ alakította. Előttem van az arca, a remegése, a fáradtsága, amikor a pálinkába csorog a vér az ínyéből és ő elalszik a kimerültségtől, szóval érdekes módon én pont most nem éreztem, hogy csak egy odaállított színész lenne. Ford nem is kedvelteti meg velünk igazán a figurát, tulajdonképpen sajnáljuk a replikánsokat, itt nyilván ez volt a készítők célja. Ridley Scott azért értett a filmrendezéshez eléggé ahhoz, hogy higgyem, hogy amit csinált, az nem véletlenül olyan, amilyen.
Ryan Gosling a folytatásban, na, az a fickó teljesen tétlen, ugyanaz az alig látható kis derű a szája sarkában, nem emlékszem tőle semmilyen érzelemre, kifejezésre, bár az is igaz, hogy ugyan a filmet már kétszer is láttam, még mindig nem emlékszem belőle mindenre.
21:00 Igen, ez egy "film-líra", így van. Kell ráhangoltság, de az egy nagyon elszomorító beidegződés a fiatalabbakban, hogy minden filmtől pörgést, akciót akarnak látni. Főleg ha sci-fi, mert ezt az egykor nagy tiszteletnek örvendő fogalmat beszennyezte a rengeteg szuperhősfilm és más nagy durranások, így végül még a Star Wars-széria is. Azt elismerem, hogy ha a néző valami akciós-pörgős filmre számítva ül le a Blade Runner elő, akkor már a nyitánynál megérezheti, hogy itt valami félreértés történt, de miért akar mindig mindenki akciós-pörgős filmet? A film becsületét beszennyezte a blockbusternek is hívott hömpöly és a végtelen tévésorozatok. Nem tudom, hogy miért ül le mindenki a moziszékbe konkrét elvárásokkal. Az otthoni filmnézéshez szintén indokolatlan előre belőni, hogy mit akarunk látni. Ha nem tudunk semmit a filmről, akkor nosza, lepjen meg valamivel. Legyünk készek egy mesére, amiről még nem tudjuk, hogy miről szól. A filmelőzetesek mind pörgősre vannak hangolva, az új Dűne előzetesei is - ha már Ábel említette - úgy lettek vagdosva, hogy egy jó mozgalmas valamit ígérjenek, aztán egy kényelmes tempójú, ebben a kategórián belül kellemesen fogyasztható, cseppet sem akciódús filmet kaptunk, és mégis sokan hangosan éltették. (Én nem igazán, én nem voltam vele megelégedve.) Valaki egy kommentben említette a Sikoltók című filmet, véletlenül ültem le elé, és nagyon-nagyon emlékezetes meglepetés volt, pedig semmit sem tudtam róla előre, és nem is akciók viszik a filmet. A THX 1138-ról, George Lucas első sci-fijéről is csak annyit tudtam előre, hogy ő rendezte, egyszer leadta a tévé, leültem elé, és végül egy nyomasztó, váltakozó tempójú disztopikus akciós drámát kaptam, élmény volt, szerintem ez Lucas legjobb filmje, és nem volt egy folytonos kaland, nagyon sok impressziós megoldás van benne. Nyitottan kellene film elé ülni.
Deckard túl könnyen öli a replikánsokat? Zhora majdnem megfojtotta, de megzavarták, menekült, Deckardnek sikerül hátbalőnie. Leont Rachel öli meg, a nagyképűen játszadozó Prist megint sikerült meglőnie, Roy pedig meghal, mert lejárt az ideje. Egyébként Roy Batty azért bolondozott az üldözés közben, az én értelmezésemben, mert Prishez hasonlóan túlcsordult benne a fölény érzete, és a tudat, hogy ő még a falat is átütheti fejjel, szinte sebezhetetlen, emberfelettien.
A könyvek majdnem mindig jobbak a filmváltozatuknál, ha jónak tartjuk azt, hogy többet tudunk meg a részletekről. A könyveknek nem tartanak tesztvetítést, az író és a kiadó összehoz valamit, aztán lássuk, mit szólnak hozzá az olvasók. Ha csak a sci-fi területén maradunk, akkor is ott van nekem példaként a Végjáték, a Dűne, a 451 Fahrenheit fok, A feladat (amely minisorozat volt, de a dramaturg agyonütötte), a Marsbéli krónikák, egyiknél sem tudták átadni a filmek az egész művet. A film mégis lehet jó, ha a képpel úgy mesél, hogy az behatol a lélekbe. Én olvastam hajdan a Psychét is, de a film a maga elszabadult költőiségével lényegtelenné tette a könyvet, ezt nézni és hallgatni kell. Nem lehet a két médiát összehasonlítani, örökké csak csalódás lesz belőle, ha a könyvet és a filmet folyton egymáshoz mérjük, nem érdemes.
26:44 A 2001: Űrodüsszeiában volt egy revelációs pillanatom, amikor, nem az első megnézésekor, rájöttem, hogy a film milyen speciális eszköz. Amikor először feltűnik a fekete űrben a Discovery űrhajó, és látjuk lassan úszni, akkor olyan 15 másodperc elteltével éreztem, hogy ez nagyon szép, és most fog jönni a következő vágás. De aztán összesen 62 másodpercig tart a snitt! Teljes egy percig nem történik semmi más, csak úszik előttünk egy szokatlan és izgalmas formájú űrhajó! És utána még vagy húsz másodpercig két másik beállításból látjuk a hajót, közben szól Hacsaturján gyönyörűséges adagiója, és akkor jön a kocogó Dave szintén hosszú és naaaagyon beszédes, világhírű jelenete. Kubrick meg merte tenni, 1968-ban még meg lehetett tenni, hogy percekig nem történik semmi, és a néző átadhatja magát a benyomásoknak és egy hangulatnak. Csodaszép és sokatmondó. A turisták szoktak feltölteni mobilfotókat arról, ha valami fenséges szép helyen járnak. Szerintem ma az mehet, hogy ott a turista, látja, hogy a hely gyönyörű, akkor mindenekelőtt kell róla pár instafotó, súlyosabb esetben szelfi, aztán már fordul is el, megtörtént a dolog, menjünk tovább. Vajon hány ember ül le, hogy egy kicsit nézegesse a tájat, ha már az tényleg olyan rabul ejtő? Katt, és menjünk, ennyi az átlagember ma.
Ez egy kiváló film. A folytatás engem nem tudott feldobni, inkább csak jó részei vannak, de az első film teljesen jó. Én is kazettán láttam valamikor 84 körül, először hangbemondással, és megnyert magának. A zsúfolt nagyvárosi, esős, sötét jövőbeli miliő akkor lett feltalálva, erre ma már legyintenek az ifjak, uncsi, persze, ma már nem számít újdonságnak, de ez akkor egy forradalom volt. A hatalmas reklámok, az utcahangok, a nyüzsgés, az esőköpenyek és autóablakok csillanása, szinte bármelyik képről kitalálható lenne, hogy melyik filmből származik.
Vangelis zenéjét én már előtte is nagyon szerettem (Vangelis nem mindig filmzenéket írt, a 70-es években számos nagyszerű albuma jelent meg, a későbbieknél változatosabb, merészebb, úttörőbb zenékkel, Vangelis akkoriban varázsolta a zenét, nem csak kitalálta és eljátszotta, akkoriban a zenekedvelők csettintettek a nyelvükkel, ha a neve szóba került), ez a filmalbum meg is van gyári kazettán, és nagyon érdekes ötlet volt, hogy a zenék közé be van illesztve egy-két csendesebb filmhangszakasz, így a Rachel vizsgálatáról és a fénykép elemzéséről szóló részből is. Ha ezt az albumot végighallgatod, akkor tudod csak meg, hogy észrevétlenül milyen sokféle zene van a filmbe csempészve, például az az arabos zenére előadott recitativo-féleség Démis Roussostól. Mindig egy kellemes utazás hallgatni, talán másnak is érdemes kipróbálnia.
8:25 A Tűzszekerek filmzenéje nagyon híres lett, csak az (Oscar-díjas) filmet mára kissé elfeledték, de én egy későbbi filmzenealbumát, az El Grecót is szeretem, szép, elringat. Az Alexander zenéje is az ő műve, sok méltatást kapott. Érdekes, hogy Gyuri a szintetizátor hangzását kifogásolja, nos, nekünk akkor ez még újdonság volt, és csodálva hallgattuk. AKkoriban még nem léteztek digitális hangmintákkal dolgozó szintetizátorok, amelyekbe bármilyen hullámforma beprogramozható, akkoriban a hangzást elektronikusan generálták, és a gyártók abban is versenyeztek, hogy ki milyen új hangzást tud a legújabb szerkenytűjébe beépíteni.
Van egy lemeze, az Oceanic, hipnotikusan lágy, gyönyörű hangzásokkal. Azon van a Spanish Harbour című szám, van benne egy csodálatos szóló spanyol gitáron. A gond csak annyi, hogy Vangelis soha életében nem játszott gitáron, hanem szintetizátoron utánozta páratlanul jól a gitárnak nem pusztán a hangszínét, hanem az improvizatív, díszített gitárjáték stílusát is. Zseniális művész volt, istenadta tehetség.
A filmnek én három vágásáról hallottam, a moziváltozatban van hepiend és narrálás, ezeket a tesztvetítések után tették bele, hogy megmentsék a filmet. A stúdió később újravágta és rendezői változat címen kiadta, de Scott tiltakozott ez ellen, és azt a verziót bevonták. A harmadik verziót már moziban láttam, ez tényleg rendezői változat volt, nem fedeztem fel más különbséget, mint a hepiend levágását és a narráció elhagyását. A narrációt sokan szeretik szidni, de úgy persze már könnyű szükségtelennek találni, hogy ma már mindenki ismeri a történet minden részletét. Amikor a film új volt, nem vált még részévé a popkultúrának, akkor néhány finom utalás nehezen volt értelmezhető, illetve Deckard személyének bemutatása sem volt eléggé megoldva.
8:46 Márpedig a "ratger" teljesen indokolatlan. Holland férfi, holland névvel, ott született, ott halt meg, akár tetszik, akár nem. De briliáns figura volt, színigaz.
Legelőször én is a 90-s években láttam VHS-n.
Az a fajta szinkron változat volt meg amibe végig narrál Deckard.
A 2049 kapcsán rengeteg interjú készült Fordal és Ridley Scottal, hogy Deckard replikáns-e meg h minek kellett ennyi változat belőle. Ők úgy gondolták, h a némasággal és a színészi játékkal sokkal kifejezőbb mint, ha végignarrálja, de a stúdió ragaszkodott hozzá. Ennek én kifejezetten örülök mert amikor a 2000-s években újra megnéztem a haverommal aki soha nem látta és nem lehetett hallani a belső monológjait iszonyat csalódás volt mind2nk számára.
Sziasztok!😊
Szeretnék ajánlani egy filmet, amit még fiatalon láttam, és nagyon megfogott a hangulata. Szintén sci-fi, nem biztos hogy a legkiválóbb, de mindenképpen egyedi.
A címe Screamers - Az elhagyott bolygó
Természetesen láttuk a Screamerst :D
Én teljesen véletlenül láttam a tévében, pont elkezdődött, és ott maradtam előtte. Nagyon tetszett. Azért is, mert más, mint a szokásos amerikai filmek, ez, ha jól emlékszem, kanadai film, és valahogy érződött rajta. Nem blockbuster, hanem inkább tévéfilm, és végig megtartja a feszültséget. Senki ne ugorjon rögtön a végére, de szerintem a záró poén bombajó, az nem is Dick találmánya, hanem a filmíróé.
Hatalmas ikonikus film, igazán mély gondolatokkal Istenről, emberről, és egyáltalán a létünkről. Ami hát aránytalanul kevés, a film hosszát tekintve. Kár is lenne tagadni, hogy a látványa illetve, a felépített, hihető világa miatt tart ott ahol, a rajongói számára. Nyilván sokat adott hozzá az is, hogy villámgyorsan terjedt szét a VHS-nek köszönhetően, miután kikerült a mozikból.
Viszont, nagy sajnálatomra, a Gyuri kritikájával maximálisan egyet kell értsek. Bennem is hasonló kérdések zajlottak le, mikor először láttam, ezt az igen magasba emelt produkciót. Nem értettem mi az a rengeteg szünet. Hallgatás. Bambulás a semmibe. Az elején lezajlott turret teszt izgalmas kiindulás lett volna, de aztán hosszú percekig nem hallunk a nőről. És valami teljesen más szituációban láttuk hősünket. Azt se tudjuk mi van. Döbbenetes!
A címen is hasonlóképp elvagyok kattanva. Miféle szárnyak? Ennél azért bőven vannak merészebb fordításaink is, melyeknek ugyanúgy nincs sok köze az eredeti címhez. Na de az eredeti sem kutya! Mert hát ebben a filmben nincs túl sok futkosás, sem penge.
Harrison Ford árnyéka önmagának. Nem tudom miféle instrukciókat kapott, de nagyon nem áll jól neki, hogy nagyokat hallgasson a vásznon gondterhelt, vagy zavart tekintettel. Ryan Goslingnak ez ezerszer jobban megy. Talán egy narráció megmentette volna, de kitudja... Úgyhogy gyakorlatilag az összes színész lejátszotta a főhőst a vászonról. Talán túl fiatal volt ehhez a szerephez.
Ami a lényeg mindebből az az, hogy engem nem érdekel milyen régi a film, vagy mennyire művészi. Egyszerűen nincs mentség arra, hogy ez a film félrement. Valami nem jó az időzítésével vagy a rendezéssel vagy a vágással. Efelől nincs kétségem, mert az a helyzet, hogy vannak nagyon szeretett, számomra kedves, lassú cselekményű, vontatott (és vagy régi) művészfilm jellegű alkotások, amiket nagyon szeretek, de nem tudom egyiket sem egy lapon említeni a Szárnyas fejvadásszal.
Ilyen például a Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavasz. Alig beszélnek benne, mégis végig leköti a nézőt.
Vagy ott van mondjuk, az alig pár éves Ad Astra - út a csillagokba című film. Brad Pitt is igen nagyokat hallgat és bámul a semmibe, viszont azt nagyszerűen és olykor némi narrációval teszi. Az akcióra kiéhezett néző persze mindezek ellenére is, simán kivágatna belőle egy 40-60 percet, pedig a film így is kiváló.
A szintén '82-es Dögkeselyű című magyar film sem az a nagy akció, mint aminek a leírása mutatja, de egy nagyon maradandó alkotás, tökéletesen követhető cselekménnyel, és komoly mondanivalóval. Persze nem sci-fi... annál sokkal földhözragadtabb, viszont nagyon jó film.
Muszáj még idecitálnom a 2001: Űrodüsszeiát, mert ott bőven vannak, a korszakra oly jellemző hosszan kitartott snittek. Olyan jelenetek, mikor egy teljes betétdal lemegy, miközben csak bambul a karakter, vagy épp embert sem látunk, de valahogy mégsem támad az az érzése a nézőnek, hogy ideje lenne beletekerni.
Önmagában a Galambos esős jelenet a szárnyas fejvadaszban többet ér mint az egész covenant film.
És nem vagyok elfogult.
Kb. 10 éve megpróbáltam megnézni ezt a filmet, szenvedés volt. A végén az üldözéses jelenetet már átpörgettem annyira türelmetlen voltam, pedig nekem nincs bajom a lassú filmekkel. Maximálisan Gyuri véleményét adom. A könyv nálam kimaradt, de be fogom pótolni. Azért Philip K. Dick könyvei se mind jók, bár ugye ez is szubjektív. Az Ember a fellegvárban sorozat jobban tetszett mint maga a könyv.
Sziasztok! Már egy ideje követem a csatornátokat, nagyon jó amit csináltok. Ami kifejezetten tetszik, hogy nem csak az új, hanem régebbi filmeket is elővesztek, elemzitek, beszéltek róla. Azon esetleg nem gondolkodtatok, hogy nem egy-egy film, hanem színész, színésznő, rendező eddigi alkotásait veszitek górcső alá, akár egy nagyobb lélegzetvételű videóban? Azt gondolom sokunk számára érdekes lehet nem csak egy filmet, hanem több filmen keresztül egy munkásságot bemutatni. Ha már van ilyen videótok, akkor sorry :) Sok sikert a továbbiakban is! Hajrá Pimpek!Üdv
Egyszer elemezhetnétek a split second c. rutger Hauer filmet. 'Őrült stone' néven ment itthon. :)
Sziasztok! Örülök hogy kiveséztétek ezt a filmet. Gyurinak üzenem, hogy a film végén a Ratger Hauer féle "bohóckodás" azért van, mert ekkorra az android agya már életciklusa végén volt és rendellenesen működött. Szerintem ezt akarták megmutatni a fura viselkedéssel. Ha jól emlékszem az androidok gyártásánál 5 vagy 6 év volt meghatározva az "életük" hosszára, az időtartam amíg működhettek. De ennek ellenére a kritika hiánypótló volt. Köszi.
4 év és pont hogy azért kellett őket kiiktatni mert 2-3 év után elkezdtek annyira fejlődni hogy képesek voltak teljesen lekopizni az emberi viselkedést és érzelmeket. Alapból érzelmileg voltak tetten érhetőek az empátia teszttel.
@@PimpThyMind Szerintem nem kellett minden replikánst kiiktatni, csak ezek szökevény, "öntudatra ébredt" példányok voltak, amelyek öltek is.
Még sz intró ment, de ment a like.. iiimáádooom a filmet!!!
Mestermű, Kedvenc 😊
Ezt a filmet még valamikor a 90-es években láttam és akkor nagy hatással volt rám. Azóta kétszer néztem újra és bár nyilván nem ugyanaz az élmény, de a hangulata megtalált mindig, tehát számomra egy emlékezetes, kúlt film kategória. Ellenben a második résszel, amiről egy videóban rengeteget áradoztatok és életem legnagyobb filmes csalódása. Ami megmaradt belőle, az Ana de Armas és, hogy Gosling megy a sivatagban, még mindig... és még mindig. Iszonyat unalmas számomra, de ugye ez szubjektív.
Na erre kíváncsi leszek. Délután megnézem. 😊
Én premierkor láttam moziban anno. Utáltam. Azóta tudom értékelni a díszletet, a zenét, a fényképezést, de mint film egészében, azóta se lett a kedvencem.
Üdv. Tudom, hogy ez így random de Constantine(2005) kibeszélő lesz valamikor?
Kívételesen Gyurival értek egyet.Kb 3.megtekintésre tudtam értékelni anno ezt a filmet. Előtte én is unalmasnak talátam,mint oly sokan. A cyberpunk látványvilág,illetve a szereplők miatt megértem,hogy miért lett mára klasszikus. Még úgyis,hogy a maga korában a 80-as években ez a film konkrétan bukás volt. A látványvilág mellett viszont azért azt gondolom,hogy mára már kicsit túl is értekelik. Én akkora nagy mondanivalót nem látok benne. Azt meg főleg nem értem,hogy Rutger Hauer film végi monológja mitől lett annyira emblematikus? Gyakorlatilag semmilyen nagy "világ igazsága" mondanivaló nincs benne.
átérzem amit Gyuri mond, csak én pl személyekkel vagyok így. Nekem pl Törőcsik Mari magyar színészi világban betöltött kultikus színészként emlegetése. Legendának számít. Büdös életben nem találtam még csak hitelesnek sem, nemhogy ikonikusnak.
Ha már robotok, meg sci-fi , az Én a robot -ról nem tudom hogy van-e videótok róla, Asimov adaptáció ! Vagy ajánlom figyelmetekbe az Alapítvány -t! Köszönjük a számtalan videókat! 🙏
Sziasztok! Ábelen látható pólót hol lehet kapni? Előre is köszönöm a választ!
A műfaj és maga a téma nagyon érdekel és érdekelt már akkor is mikor először láttam, de valami rém unalmasnak és depresszívnek találtam. Valahogy nem jött át. Sajnos a másodikat sem tudtam magasabbra értékelni, mert 3x kellett elkezdenem nézni, ugyanis az első két alkalommal 40 perc után bealudtam.
Sziasztok! Gyerekként láttam részleteket, valami halvány képek maradtak meg. Tizenévesen viszont kimaradt és valószínűleg mivel felnőtt fejjel láttam teljes egészében, értelmezhető formában, ezért én valahol Gyuri és Ábel véleménye között vagyok. Érzem a film jelentőségét és monumentalitását, de tény hogy ez egy hangulatfilm. Nem tudom bármikor megnézni és tény hogy bizony akit nem kap el annak a cselekmény lapos lehet. Végig azt érezni, hogy ebben több van, mint amit kihoztak. Persze az is igaz hogy ezt a maga korszellemében kell értelmezni. Viszont kiemelném, hogy szerintem a replikánsok nem androidok. A replikánsok mesterségesen létrehozott és megtervezett emberek. Egyszerűen szólva nem robotok.
Update: nekem ami hiányzott a videóból az a film végének értelmezése. Ugye 3 változat is készült. Az eredetiben nem replikáns a Deckard, a másodikban az, a hamradik talán csak a zárójelenetben különbözik az elsőtől. Viszont erről ejthettetek volna szót, mert magát a filmet értelmezi újra a lezárás. Talán Gyuri kifejthette volna hogy a könyvben melyik szerepel. Plusz ami érdekes hogy ez a folytatást is kéne hogy érintse, de őszintén én az alapján nem tudom megítélni, csupán azt gondolom, hogy Deckardnak embernek kell lennie, mert csak úgy van értelme a filmnek, ez ad balanszot Reachel-lel való szerelmében és ad kiindulópontot a folytatáshoz. Ez az unikornisos bugyutaság a rendezői változatban így utólag csak egy Ridley korai agymenés.
Na akkor jöhet a Háború a Földön (2000) kritika
A konyv tetszett, bar fura volt. Igaz nekem a film is bejott akarmennyire is utaljak sokan.
@@chabyGo A könyv nekem is tetszett,bár tényleg nagyon fura volt,de mégis viszonylag gyorsan letudtam.Már a terjedelméhez képest.
A Ford színészi képességeit vitatni ismerve az életművét azért elég érdekes.
Vannak klasszikusok, ez mindig is az volt és az is marad, kár ezt ma már negatívan elemezgetni…késő!
Ezt már nagyon vártam!
@Ábel: A nők a mai napig csípőből tüzelnek!
Elmés 😂
A magam részéről kifejezettem szeretem a jo lassan kibontakozo hosszú sztrotikat ( ha az jol van megírva, felvéve, eljàtszva) 😊
Érdekes dolog ez a "régi lassú" és "új gyors" témakör. Imádom a The Fountain-t. A The Thing-et és még ezernyi komótosan építkező, zseniális alkotást. Mind a mai napig lekötnek. Ezzel szemben a Blade Runnert soha az életben nem tudtam végignézni. Képtelen voltam rá. Pontosan azok miatt az okok miatt, amit Gyuri is kifogásolt. Szóval szerintem itt nem a mai modern filmkészítés miatt nem tudom megemészteni, ha egy film lassú. Hisz mint írtam, rengeteg régi és új lassú filmet imádok. Amúgy ezeket a furcsa mozgásokkal, mimikákkal működő akciójeleneteket Scott szereti. Gondoljunk csak vissza az Alien-ben látható Ash vs Ripley jelenetre, ahol valamilyen furcsa oknál fogva egy újságot akart a Ripley torkán lenyomni. Vagy mi. Mert az egész jelenet nagyon furcsán van kivitelezve és érthetetlen, hogy miért is nem töri ki egyetlen mozdulattal a nyakát. Na mindegy. Szerintem Scott művészfilmeskedni akar, amit nem tud.
Az tényleg nagyon furcsa jelenet az Alien-ben.
Az a durva hogy úgy tűnik Harrison Ford nem tud a világáról és nem tud mit kezdeni a filmmel, mégis ezerszer jobban szereti mind a mai napig mint az SW vagy Indy filmjeit.
A másik, hogy szerintem nem tudjátok, hogy eredetileg első vágásnál sokkal társalgósabb jelenetekkel volt tele, sőt, végig narrációs volt Deckard szemszögéből, csak a kor "fejesei" leszavazták, egyáltalán nem bíztak abban, hogy fog egyáltalán később erről beszélni bárki is.
Továbbá kb. 6 változata készült végül, az eredeti legjobb vágású, amit annak idején láthattál ma már csak nagy keresés után tudod megnézni, a felújított változatok már egy késői változatok.
Engem teljesen elrabolt, meghatározta a gyerekkorom a 80-as, 90-es években, ahogy a cyberpunk stílus, Dűne, SW, D&D, kalandjáték kockázat könyvek, Ghost in the shell, stb.
Köszi a videót, nagyon vártam. Részemről a második rész jóval érettebb és az első rész méltó folytatása. Anno az 1., az különleges élmény volt, de szarul öregszik. A 2049-ben Villeneuve szépen tiszteleg és jól nyúl hozzá. Ana De Armas pedig hab a tortán.
Én valamikor a 80-as évek végén láttam Győrben a Rába moziba. Pontos dátumot nem tudok, de biztosan nem 1982-ben vetítették, mert akkor még csak 7 éves voltam. Akkor nem tudtam hova tenni a történetet, nekem valami olyasmi rémlett, hogy Rutger Hauer mint egy rossz buzi rohangál és kergeti a "szárnyas fejvadászt". És igen, nem értettem hogy miért ez a címe a filmnek. A 2049-es film premierje előtt is nekiszaladtam az első résznek, de akkor nem tudtam végignézni. Viszont pár hete adtam neki egy újabb esélyt, és nálam 100%-an betalált. Lehet hogy így 48 éves koromra értem be ezekhez a filmekhez.😅 Van egy hangulata a filmnek ami pazar, gyakorlatilag semmi más nem tudja ezt hozni. Szerintem Vangelis zenéje megelőzte a korát, habár nekem nagyon bejön az elektronikus zene mint olyan. Nem véletlenül megosztó ez a film, nincs ezzel baj.
35:10 bocsi srácok, de mikor Ábel kimondta hogy briefing ohatatlanul ugy hallottam ki, hogy 'Brie fing' XD Brie Larson kapja
Én Gyurival értek egyet. Már tizen valahány éves voltam, amikor megpróbáltam megnézni, de nem bírtam. Mikor egyetemre jártam, megnéztem. Kultfilm, nem szabad kihagyni. Nem tetszett. Pedig én szeretem a lassú filmeket. Utóbb az Andorra mondták sokan, hogy nem jó, mert lassú. Nekem az nagyon bejött. Sokat segített volna néhány plusz info pl. a madaras dolog, amit említettetek. A filmet nem fogom újra nézni, viszont a könyvhöz kedvet kaptam. Jó kibeszélő volt 😊
Sziasztok! A Tron: Örökségről csinálnátok videót? Nagy kedvencem!
Még gyerekként láttam ezt a filmet először, persze nem tetszett, aztán később mikor bejöttek a cyberpunk dolgok (pl Neuromancer regény), akkor nagyon megszerettem, ma is az egyik kedvenc filmem. Persze látom a hibáit, de ugyanakkor egy óriási hangulatbomba. Forddal sose volt gondom, azóta persze kiderült, hogy akkoriban nem volt felhőtlen a viszonya Scottal, lehet, hogy ezért olyan az alakítása. Persze ebben a filmben nem ő a lényeg, hanem a replikánsok, akik szerintem nem androidok, hanem mesterségesen előállított emberek, biológiai lények, csak nagyon rövid élet jutott nekik. Amúgy a regény se rossz, de nekem mindig is jobban bejött a film. Gyuri kritikájával nincs gond, szerintem a mostani nézőknek lassú, unalmas a film, környezetemben is kevesen szeretik. Szerintem a legjobb verzió a Final cut, szigorúan az eredeti hangsávval, nem szeretem ennek a filmnek a szinkronjait.
Tök jó, hogy ilyen klasszikus filmek is néha előkerülnek a csatornán 🙂
Imádom a filmet, és a könyv is nagyon jó volt, de nehezen adaptálható. A film zenéje, képi világa, és az egész hangulata művészi. Sokan nem tudják értékelni, ezért elég megosztó lett.
A végén szerintem is kicsit idiótán viselkedett Roy Batty, de végülis az androidok gyermekiek voltak, talán ez a magyarázat a furcsaságokra.
Az egyik kedvenc filmem, a régi szinkronnal évente újra nézem.
A második rész először nem tetszett, de második nekifutásra nagyon megszerettem. Bár az új soundtrack sem volt rossz, nekem hiányzott Vangelis karakteresebb zenéje.
A Covenant című förmedvényel, sehol sem szabadna együtt emlegetni, hiába Ridley Scott munkája.
Gyurival értek egyet.Minden egyes szavával!Pedig nem "Halálos iramban" rajongó vagyok.😁
Tiszteletem az uraknak, de akkor az anime-ket se hagyjátok ki, Blade Runner 2049 - All three Prequel Short Films in chronological order th-cam.com/video/Ffxo_6Cg0Cw/w-d-xo.html
Emlékszem,anno olvastam a könyvet.De baromira untam. A filmet pár éve láttam,nekem nagyon bejött. Számomra ez egy Cyberpunk/film noir.Ebből adódóan nem várok sok pofázást.Pörgős akciókat meg ilyenek.
Persze,lehet minden filmet a maga korában nézni,de számomra pl. régi,80-as évek beli akciófilmek-amiket akkor szerettem-mai napig ugyanolyan jók.
Lassúnak se mondanám őket és bennük van a dög.
Amúgy a Szárnyas Fejvadász menő cím,de totál félrevezető,az eredeti meg ugye fasorban sincs ezzel a remek magyar címmel.
A folytatását is szeretem,de sejtettem,Gyurival itt is kevésbé értek egyet.De ez az eltérő véleményekből adódik.
Azért köszi a kibeszélőt.
4:18 Hans Zimmer & Benjamin Wallfisch lesz az, Ábi :)
Johannsson az Érkezésért felelt, ha már sci-fi.
Minden gagyisága ellenére imádom a filmet. Harrison Ford játékával sincs bajom.
Gyerekként nem kapott el annyira a film, de később még is megszerettem...Egy dolgot nem lehet a filmtől elvitatni: minden idők legjobb filmes monológja ebben a filmben van, vitán felül! "Én láttam olyan dolgokat, amiket ti emberek el se hinnétek. Lángoló csatahajókat az Orion peremén. Gyilkos sugarakat az éjben a Tannhauser Kapunál. Mindezek a pillanatok elvesznek az időben, mint könnyek az esőben. Az idő lejárt."
Minden hasonló scif lényege tudunk e majd d*gható androidokat gyártani. :) Filozofálhatunk körítésnek, de ha ez valódi lenne egy egész piac épült volna a doll (sex) androidokra. Én is vennék egyet. Amúgy szeretem ezt a filmet én is. Kedvencem.
Igen, a filmben utalnak is valami olyasmire, hogy Pris egyfajta kéjrobot. A téma egyébként örök, Gyertyán Ervin 1963-ban írta meg A kiberneroszok tündöklése és bukása című közepesen érdekes regényét, szexrobotokról, de szerintem már az ókorban is ügyködhettek feltalálók a témában, vagy legalább fantaszták, maradtak fenn gondolatok gépnőkről.
Nekem ez az egyik kedvenc filmem (és nincs második része, tökre szeretem Villenueve filmjeit, de azon konkrétan elaludtam). Nyílván ez egy lassú film, részben az Teremtő kereséséről (meg az azáltali visszautasításról), másrészt meg az ember lényegéről szól, és a korában nézve ez szerintem korszakalkotó. Nekem a regénybéli Deckard egyértelműen ember, a filmbéli pedig egy replikáns, aki nem tudja ezt magáról. Ridley Scott nyilatkozta egyszer, ennek a kapcsán, hogy végig így gondolt Deckard-ra, csak erről Harrison Fordnak felejtett el szólni, aki meg végig abban a hiszemben játszott, hogy egy embert játszik. Egyébként Rutger Hauer a film végi monológját végigimprózza, a felvétel előtti este találta ki, nem volt ilyen a forgatókönyvben.
Lehet hogy mai szemmel nézve, nem öregedett annyira jól, mostanság ezt a kérdéskört akár a Westworld, akár az Ex Machina jobban feszegeti, de azért mégiscsak 82-t írunk ekkor.
Két észrevétel, az egyik hogy azért nincsenek szárnyas fejvadászok a filmben, amiért blade runner-ek sem. A Blade Runner egy 74-es cyberpunk regény, aminek Ridley Scott ugyanúgy megvette a jogait, csak aztán nem abból hanem a PKD regényből készült film, a címét meg kölcsönvették, mert az Álmodnak e androidok elektronikus bárányokkal?-t hosszúnak, meg zavarosnak találta.
A másik pedig, hogy a fene akarja szinkronnal nézni, amikor az eredetiben is magyarul beszélnek! :)
39:09 Nekem a 12 majom.
A film, amit a mozinézők és a kritikusok nem értenek, pedig től egy covidon és előtte egy, a napokban belengetett Virus-X.nek, elég egyértelmű a mondanivalója....
Ha a filmből kiveszed Vangelis zenéjét, akkor kb. 80 %-kal lesz rosszabb a film, mivel a hangulat megteremtésében kulcs szerepe van.
A könyv, amiről Gyuri beszél, az magyarul az "Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal" (ezt lehet kapni könyves boltokban) vagy konkrétán a Szárnyas fejvadászt kell keresni (ami leginkább csak antikváriumban elérhető)?
Az "Álmodnak.." lesz az, amiről itt szó van. A film könyv változata talán a film könyves lenyomata, de azt nem ismerem.
@@csendler Én nagyon régen olvastam a Szárnyas fejvadász címmel megjelent könyvet (Valhalla Páholy, 1993), de nem sokra emlékszem belőle. Most elővettem, és az áll benne, hogy "A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Do Androids Dream of Electric Sheep?, 1968 Philip Kendred Dick, fordította Szántai Zsolt." A kiadói előszóban is azt állítják, hogy ez az eredeti történet, a szöveg azonnal Deckarddal kezdődik, most többet nem tudok róla mondani.
Mellesleg az "electric" pontos fordítása "elektromos", nem elektronikus, szerintem nagyon jó színárnyalata van ennek a régebbi szónak. Bradburynek is megjelent egy kötete, kiváló címfordításnak találom azt, hogy "A _villamos_ testet énekelem". (I Sing the Body Electric!, elbeszélések több fordítóval.)
2010-ben a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban (Metropolis Kiadó) megjelent egy Pengefutár című regény, a szerzője Alan E. Nourse és William S. Burroughs, a borítón úgy jelzik, hogy "Az igazi Blade Runner". Egy 1975-ös kiadás fordítása. Ennek a regénynek, azon kívül, hogy ez is egy rosszízű jövőbeli városban játszódik, az égvilágon semmi köze sincs a Blade Runner filmhez. Valamikor azt olvastam, hogy a film készítői megvették a szerintem egyébként jó közepes regény címének használati jogát, mert megtetszett nekik, és alátettek egy teljesen máshonnan előkapott sztorit, ez esetben Dick regényét.
Dehogy jobb az új filmzene, majd mondj belőle egyetlen részt ami nem közhely zeneileg és nem nyúlás és urambocsá' még emlékszel is rá.
Én is nsgyon szeretem ezt a filmet, kb. 4-5 alkalommal láttam, de Gyuri véleményét is tiszteletben tarjuk persze.
Miért Szárnyas fejvadász? Van egy másik irodalmi forrása is a filmnek, a Pengefutár című regény, de ha jól tudom csak a címet tartották meg. Egyébként örülök, hogy beszéltetek a könyvről, nekem megvan, de még nem olvastam, épp itt az ideje.
Mi a cime annak a szcientologusos filmnek? Tudja valaki?
Háború a földön
@@csendler köszi
Az első verzióban egyébként Harrison Ford néhol narrálja a főszereplő gondolatait. (Ahogy olvastam ezt a stúdió kérte, mert a tesztközönség nem értette a filmet.)
Tehát valamennyire bele lehetett látni a fejébe, kevésbé tűnhetett "néma leventének" bár személy szerint nem igazán emlékszem, hogy pontosan miről szóltak ezek a narrálások, azt a verziót talán egyszer láttam régebben. Egyébként nekem is bejön a film, Vangelis zenéje pedig kifejezetten tetszik (furcsa hogy a szintis beütés miatt nektek nem, szerintem tökre illik a film hangulatához) A 2. részt viszont élvezhetőbbnek tartom, többször is láttam, mint az első részt.
Helyzet az, hogy nagy Ford rajongó voltam, talás SW miatt, nem tudom. Minden filmje megvolt, kedvenc szinészem volt. Aztán olyan 10 éve kezdtem megunni. Talán 8 éve néztem egyszer a Sazbrinát, épp Ford miatt, mármint szinészi értelemben. Nem tudtam végignézni, annyira rossz volt Ford.
Átgondoltam a dolgot és ráj9ttem, hogy nem jó szinész! Igazából, ha nem lettem volna fan, nem nézem a filmjeit az tuti. Jó fej tényleg, Angliában ugye itt voltak az SW benutatón, egyfolytában TV műsorokban szerepletk 1 hétig, kimondott szerencsésnek tartottam magam, hogy élőben élvezhettem ezeket, főleg Fordot, mert olyan vicces és jófej volt. De nem nagy szinész
A hó társadalma. Gyuri, ez idáig nálam az év filmje. Láttunk már egy feldolgozást, de ez magasan veri, főleg annak, aki ismeri a sztorit, a szereplőket. A casting valami csodás, a sztori dilemmáit pedig sokkal inkább kivesézi. Sokkal realisztikusabb, hitelesebb, egyszerűen aki látott már képeket a valódi eseményről, az egy az egyben kapja ezt vissza ebben a filmben. Szóval ajánlom. Ábelnek is. :P
Ábi..szálkásabb vagy,mint egy egész kárászraj😀
Én a film után elolvastam a könyvet. Valószínűleg nem voltam elég idős hozzá de az sem tetszett. Lehet megpróbálkozok vele megint
Nekem ez a film olyan, mintha művészfilmet néznék. Valahogy ez nekem szinte nem is scifi, hanem valami mélyebb dolog
Háromszor álltam neki megnézni, de aztán sose sikerült.... nyilván nem véletlenül.
Ja és az Amelie csodálatos élete kult film ami nekem nagyon tetszett de megértem ha van olyan akinek nem. Viszont...a Harcosok klubja tényleg A! kult film és aki nem a helyén kezeli meg értékeli az nem mondom, hogy máglya halált érdemel eretnekség bűne miatt...de gondolom!
Nos szerintem a Harcosok klubbja egy hatér szar...
Amelie aranyos...
Ízlés meg nem vita tárgya
🙂
Béke!
A Blade Runner olyan film, amit el kell olvasni, és olyan regény amit látni kell.
Sziasztok!
Még gyerekkorában láttam tìzenévesen akkor semmit nem értettem belőle, később sokszor láttam, sztem nagyon jó film! Én szeretem a zenéjét! Könyvet még nem olvastam de biztos nagyon jó lehet. Úgy tudom ennek van egy 3 óra verziója is.
Erről nem is tudtam, ezt látta vki?
th-cam.com/video/RtX_LVwEJhA/w-d-xo.htmlsi=rtCpRnP8zC-2-jD6
a zavarodott arcú majomember kb akkoriban tért át az asztalosmesterségről a színész szakmába XDXD. lehet ez látszott az arcán, a díszleteket mint asztalos nézte maga körül
Apám mindig mondogatta "Ez kult film fiam!".
Megnéztem.
Hát, őőő... szóval...
Anno tetszett a Szárnyas, ma már nem szeretem. Miért tetszett akkor és most nem? Nem azért, mert régi film. Inkább azért, mert akkoriban lelkes volt az ember, ahogy mondtátok, video korszak, jöttek a filmek, kedvenc szinészek, húúú itt egy fantasztikus film, de nagy durranás! Akkoriban volt az Alien meg a 2001 ürodüsszeia, aztán csók. Ehhez képest ez egy csoda volt. Ma meg már nem az, ennyire egyszerű ez.
A 2049 előtt ajánlom megnézésre a 3 rövidfilmet, ami a két film között játszódik. Azt hiszem youtube-on fent vannak.😁
Sajnos én soha nem láttam azt a nagy zsenialitást ebben a filmben. Egyszerűen nem értem mi ebbe a nagy szám. A második rész 1 fokkal élvezhetőbb, de ennyi.
Szerintem csak az tudja értékelni ezt a filmet, aki a maga idejében látta. Az itt pozitívan kommentelők megnézném hány százaléka az, aki mondjuk csak az utóbbi 1-2 évben nézte meg ezt a filmet és nem ismerte már régről. Ezek a 80-as 90-es évek filmjei nem öregszenek jól 90%-ban és csak azok számára "életük filmjei" akik akkor látták őket, amikor megjelentek. Ilyen egyébként a star wars 4-5-6. rész is, mai szemmel, nosztalgia nélkül már szinte élvezhetetlen, sokkal jobb az eredet trilógia minden szempontból, ha a nosztalgia faktort nem vesszük, hanem csak a megvalósítást, színészi játékot, történetet nézzük.
Alien: Romulus trailer vélemény ? ? xD
Még gyerekkoromban láttam, de nem nagyon emlékeztem rá. Mikor kijött a folytatás gondoltam még elötte megnézem, hogy képpe legyek. Megnéztem. Azt mondom elég szar volt és messze túl volt hájpolva.
Állítólag van egy olyan verzió, aminek a végén kiderül, hogy a Dekard is replikáns. És ezért nem tudsz vele azonosulni a filmben. Ezért tudja a többit könnyen legyőzni, és ezért nagy dolog, hogy érzelmei lesznek a nő iránt.
Ez tulajdonképpen nem is verzió, hanem egy értelmezés. Amit én tudok róla, az annyi, hogy amikor Gaff az ajtaja előtt hagyja az origami-egyszarvút, azzal arra utal, hogy ismeri Deckard álmait, mert korábban egy álomjelenetben látunk egy egszarvút, ergo Deckard is replikáns. Ridley Scottot még sosem hallottam erről megnyilatkozni, így nem tudom, mennyire rajongói belemagyarázás az érvelés és mennyire tényleges koncepció.
A könyv fim kapcsolatárol csak annyit hogy Ridley Scot nem olvasta a konyvet. Sokása szerint.
Ez végtelenül felháborító és így akkor már értek mindent
Szerintem feleslegesen nézitek ezeket a filmeket szinkronnal, mert mindenképp sokat ront az élményen. (persze vannak kivételek; monty python filmek meg ilyenek)
Már számos videóban foglalkoztak a kérdéssel, és többször is megegyeztek abban, hogy ennek meg annak a filmnek kiváló a szinkronja.
Akkor hallgasd meg az összes bazi nagy sztárt eredetiben.
A 3/4-ük szörnyű....
Reflektálva Gyuri szárnyas felvetésére: ilyen alapon a szárnyas betét is értelmezhetetlen... 😄
Ábel az anyád Istenit egy pillanatra azt hittem hülyeséget mondasz az Aliens szinkronjával kapcsolatban. Én egyszer megnéztem a régebivel de köszönöm elég volt.
Ripley az Alien királynőnek (régi) „Nem fogod bántani a gyereket te dög.” aha
Ripley az Alien királynőnek Menszátor Magdolna hangjával (új) „Hagyod őt békén te szuka.” Mennyire zseniális.
Az ünnepek alatt megnéztem a Die Hard első két részét kétszer hogy kimossam az agyamból ezt a sok propaganda szart. Na de a lényeg hogy valakinek az eredeti Vass Gáboros nyugodjék békében verzió tetszik. Megdöbbentő hogy sokan a bolygó nevét is a sokkal gyengébb szinkronnal szeretik megnézni.
Az a 'szukás" verzió nekem jobban bejön.Eleve Menszátor Magdolna miatt,meg amúgy is közelebb áll az eredeti mondathoz:) A Die Hard nekem a Dörnerrel jön be.Vass Gábort nagyon kedveltem,de valahogy szerintem nem passzolt Willishez.
@@kakuktibi Akkor ugyanazt mondjuk :)
Vass Gábornak van egy csomó olyan szinkronszerepe amihez egyáltalán nem passzol a hangja. De erről egyáltalán nem ő tehetett.
Visszont az eredeti szinkronban sokkal jobb, amikor azt mondja, hogy 'Nyald ki a szemfenekemet!' Menszátor Magdolna új szinkronjában csak annyit mond: 'Nézz a szemembe.' Szóval nálam is az eredeti a nyerő.
Igen sokat ezt mondják akik a régi szinkron mellett vannak. Én tudok élni nélküle. Viszont abban a verzióban nem vagy csak alig lehet hallani a filmzenét ami hatalmas hiba. @@Xtro_extra-terrestrial
@@whitewolf7507 Abszolút egyetértek.
a Majmok bolygója. na az olyan kultfilm, amin forgatom pl én a szemem
Régiesek a maszkok és kicsit egysíkú a jelmezelés, de a film azért még jó. De 1968-as, úgy kell nézni. Most olvastam újra a regényt, nehéz eldönteni, hogy a különbségekkel együtt melyik a jobb. Volt egy korszak, amikor ezek ütős alkotások voltak.
Gyuri: a cim megteveszto. A Blade runner egy teljesen mas konyv. Abban vannak blade runnerek, akik gyogyaszati eszkozoket, gyogyszereket csempesznek mert tilos az orvosoknak gyogyitani bizonyos embereket. Igy titokban gyogyitanak es a blade runnerek csempeszik nekik az eszkozoket. Erdemes elolvasni azt a konyvet is.
Ajànlom a babylon 5 sorozatot
Nem kell gyerekkorom nagy kedvence volt
@@PimpThyMind szìvesen megnéznék tőletek egy videót. Most nézem először a feljavìtott változatot.
Hogy érted hogy a feljavított. Az egész sorozat kapott valami digitális felújítást?@@akostokes3804
@@PimpThyMind a cgi felvan javítva. Nem mai cgi. De szerintem nagyon élvezhető és nagyon jó a történet és jelmezek
@@PimpThyMind th-cam.com/video/W7aMhVqvgwU/w-d-xo.htmlsi=Xct38-JMt5ydlRzM
Az elso Blade Runner nekem is az a film ami annak ellenere, hogy imadom a Cyperpunk dolgokat ( gyerekkent romma is jatszottam szerepjatek formaban ) egyt halal unalmas film volt. Oszinte leszek vegig sem tudtam eddig meg soha nezni pedig 40 plusszos vagyok mar. Zarojelben megjegyeznem a hangulata a vizualis megvalositasa az atmoszferaja az hibatlan. Csak nekem a story az meg ugy a tobbi ami szuper kaosz. A masodik a 2049 az sokkal fogyaszthatobb.
Gyurival értek egyet. Pár értékelhető aspektust leszámítva borzasztó film. Vontatott cselekmèny, gagyi hatásvadásznak szánt jelenetek és még sorolhatnám. Második rész fényévekkel jobb pedig az sem egy pörgős akció. Ott legalább érezni a főszereplő motivációját.
Pont nemrèg nèztem ùjra. A hangulata nagyon megkapò. De a Deryl Hannah àltal jàtszott android cigânykerekezès előtt simàn kitekerhette volna a csàvò nyakàt. Az a jelenet is furàn teàtràlis. Az esőben sìràs teszi èrtèkessè szàmomra a filmet.
Játszott vele, mint macska az egérrel vacsora előtt. Érezte és élvezte a felsőbbrendűségét és az erőfölényét.
Az eredetiben volt egy borzalmas narráció, talán ezért a majom fejek :)
Megelőztél. :)
A gumibugyi az a pelenka
Srácok, évek óta hűséggel figyelem amit csináltok, viszont másodszor komentelek csak.
Végre! Gyuri, kurvára a szívemből szólsz. Igaz a könyvet nem olvastam, de minden gondolattal egyet értek. Végre valaki Én akarom szeretni ezt a a filmet, de sehogy nem sikerül. Mint ha szeretni akarsz egy kis mellű nőt, de tudod belül esélytelen....😔
Alien 2 jó szinkronban a parancsnok a Paxtonnak azt mondja: "Nyald ki a szemfenekemet" A gagyi szinkronban: "Nézz a szemembe" 🤮
Angolul is azt mondja, én jórészt azt ismerem, hogy look into my eyes. Aminek egyébként nem tudom, pontosan mi az értelme, de a magyar szellemeskedés itt nem győzött meg.
@@gregor_man de milyen poén, nyald ki a szemfenekemet. 👍 Ez vált legendává 😉
Szerinrem pedig kurva jó ötlet az általában jónak tartott, de szerintünk szar filmek. Kommentmágmesnek sem utolsó. Nekem pl. ilyem a legtöbb gengszterfilm.
Az Amelie amúgy szuper de a Blade runner tényleg rémess.
Nekem ilyen a keresztapa trilógia, sose tudtam végig nézni és már nem is akarom, számomra nézhetetlenek. Jöhetnek a kövek :)
@@Endroo20 egy sor olyan film van, amit kamasz/huszonéves koromban halálosan untam, aztán rájöttem a zsenialitására. Pl. Volt egyszer egy vadnyugati. A keresztapával sose jutottam el ide.
Én azért a 2001 Űrodüsszediával vagyok így. Olvastam a könyvet, láttam a filmet. Szerintem egy szar a film. Persze egyedi, és eredeti. Meg a játék a zenével is. DE szerintem borzasztó a film.
A vilááááág legrosszabb filmje. Nézhetetlen. Irracionális. Vontatott. Unalmas.
"A vilááááág legrosszabb filmje." Egen. Mint ahogy időnként kijelentette egy-egy akárki, hogy a világ legrosszabbul öltöző embere II. Erzsébet királynő. Szerencsésnek érezheted magadat, ha ennél rosszabb filmet még nem láttál. Kifejezetten sci-fi témában ajánlom, egy ötletként, a Superman és a Vakondemberek című videót.
@@gregor_man Ennél még a falon száradó festéket is izgalmasabb nézni. Vagy ahogy nől a fű. Annyira rossz, hogy miután megnéztem, 3 hétig nem tudtam semmi mást sem megnézni mert eszembe jutott hogy ugyanezen a tévén néztem ezt is és szédülni kezdtem.