"A magyarok örömmámorban úsznak, hogy megszabadultak az idegen uralomtól" - A lengyel nagykövet levele Budáról Krakkóba, a mohácsi csatavesztés utáni napokból. Forrás: Nemeskürty István: "Önfia vágta sebét". "Idegen uralom" értsd: a Fugger bankház háttérhalma)
Érdekes előadás, de felmerül az emberben egy kérdés: Bár amikor az ember az életét mentve fejvesztve menekül, nyilván nincs ideje megfontolni a dolgokat, de mégis miért éppen abba az irányba menekült a király, amit az előadás is említ? Logikusnak tűnik a történtek eme rekonstrukciója???? Szerintem nem. Miért akart volna átkelni a Duna mellékágán, amikor a túlparton egy fokokkal szabdalt, mocsaras terület várja, azon túl pedig a Duna főága???? Ha arra indul, akkor éppen "zsákutcába" kerül. Az Alföld felé menekült volna? Nem hiszem. Nem volt híd a Dunán. Ki úsztatott volna át a Duna főágán? Kíséret nélkül. Éjszaka. Volt a Mohácsi-sziget magasságában gázló egyáltalán??? A szigeten átvezető "menekülőutakat" ábrázoló térkép XIX.szd-i (mellesleg az eredeti térképen én nem is látok feltüntetett utakat: a kipontozott vonalakat az előadó rajzolta a térképre) .... Egy XIX.szd-i térkép kellő bizonyíték egy XVI.szd-i történethez??????? ....Ha a királyt csapdába ejtette a túlparti zátony iszapja, akkor a többi menekülőt miért nem???..... Acél István ismerhette azt a vízkivételi helyet a Duna jobb partján, amit az előadó is említ és ami tegyük hozzá, hogy a forgalmas parton helyezkedett el, de az nem bizonyíték arra, hogy a túlparti mocsaras, emberek által alig járta szigeten történő átjárást is ismerte volna. Valószínűbb, hogy nem. Sokkal inkább kézenfekvőbb az, hogy a király arra menekül, amerről jött és amerről nem volt akkora természeti akadály, mint két Duna ág, köztük egy szinte átjárhatatlan, árvízről-árvízre változó képet mutató ember által alig járt mocsaras sziget. Ez az irány pedig az északi irány. A korabeli visszaemlékezések megbízhatósága megkérdőjelezhető, mert ahogy az előadó is említi: egyikük sem volt ott. Nem is egyértelmű, mibe fulladt bele: mocsár, kiöntés, meredek part, stb.... A helyismerettel nem rendelkező idegenek számára - nyilván ha tudták is, hogy fulladás volt a halál oka -, akkor a Duna az, ami egyből beugrik és amiről később nyilatkoznak is. Az, hogy a Csele-patak most milyen, mennyi a vízhozama, semmit nem jelent. A táj sokat változik az évszázadok alatt, az előadás ezt elég jól alátámasztja. Arra pedig, hogy egy látszólag jelentéktelen kis vízfolyás mennyire meg tud áradni egy nagyobb esőzés hatására, szinte minden évben láthatunk példát a híradásokból.
De abban is van ám logika hogy esetleg el akart rejtőzni a testőrségével, legalábbis olyan útvonalon menni ami viszonylag rejtett,nehezen járható.Tény hogy a csata után több ezernyi könnyűlovas akidzsi kereste a királyt busás jutalomért.A királyi testőrségen nem könnyű páncélzat volt,ebből gyanítható véleményem szerint hogy egy esetleges üldözésben előbb utóbb a török könnyűlovasság utolérte volna őket,így ha ilyen szemléletből nézzük logikusan döntöttek.
Nemeskürty tanár úr írta, hogy mikor hadba indult a király, már mindenki tudta, hogy halálba indul. Olyan volt az általános helyzet. Könyvének címe: Hová tűnt Török Bálint? Ő volt ugyanis a testőrség parancsnoka. Hogyan lehetséges, hogy a király meghal, a testőrök pedig megmaradnak, ráadásul elmarad a számonkérés is.
@@nyergesjudit6595 A csata utáni országos zűrzavaros helyzetben ki tudta volna a számonkérést egy főúron mint Török Bálinton végrehajtani? Ráadásul mint olvastam, mindjárt a csata elején, a török lovasság átkarolásának a megakadályozására,Török Bálintot a jobbszárny védelmébe elvezényelték a király mellől.
Helyesen: 70 000 fős seregükből! A többi a trénhez tartozó kiszolgáló személyzethez tartozott, akik nem harcolók voltak, és számuk ismeretlen, mivel a hadi logisztika az újkor (és főleg a késő újkor) előtt átlagban kevésbé volt számon tartva. A Oszmán veszteségek ismeretlenek. A néhány ezer fő biztos, de a tízezres nagyságrend már kevésbé...
@@kristofantal8801 300 ezres volt a sereg, ez az korabeli leírásokból egyértelmű, én nekik hiszek, akik látták is, nem azoknak akik csak találgatnak és hazudoznak az MTA-ban. Leírják, hogy a magyar nemesek lelkesek voltak, hiszen a 300 ezres seregből komolyan vehető, harcra valóban képes had, tényleg csak 70 ezer volt. Az efölötti rész nem csak a logisztikai állományt jelentette, hanem azt a szedett vedett, semmirevaló rablóbandát is, amelyiknek a feladata elsősorban a fegyvertelen lakosság illetve a kisebb előörsök megfélemlítése és zaklatása volt. A 70 ezres harcképes hadsereg volt az ún anatóliai hadsereg. De a maradék 230 ezer se csak logisztikából és kiszolgálókból állt! Szulejmán naplóját lehet olvasgatni magyarul is, a magyar lovagok 5 méterre voltak a szultán sátrától, ha akkor kaptak volna hátulról támogatást, akkor Mohács ma nem vesztes csaták közt lenne, hanem az eltitkolt győztes csaták közt. Késő este még azt se tudták a törökök, hogy győztek, akkora volt a veszteségük. Azt is leírja, hogy Budát is próbálta elfoglalni, amikor megérkezett az újabb utánpótlás, de nem tudta, csak a védvonalakat és a kisebb elő városokat tudta felgyújtani. A magyar MTA történészei ezt úgy adják elő, mintha háromszor is elfoglalta volna 1541 előtt, ami konkrétan nem igaz. Az is kiderül belőle, hogy Mohácsnál elvesztette a serege nagy részét, mondjuk úgy 290 ezret, sebaj volt még másik kettő..... Ehhez képest el se tudták foglalni az egész országot a 150 év ittlétük alatt. És nem azért, amiért az MTA hazudja, hogy nem is kellett nekik, meg Bécset akarták, meg nyugat felé törtek, merthogy az osztrák hősies habsburgok akadályozták ezt meg...... Szulejmán meg leírja, hogy neki Buda kell, neki Magyarország kell, ki akarja irtani a magyarokat, tatárokat telepíteni a helyükre, Budát és Magyarországot az iszlám központjává tenni..... De az MTA történészei erről tudomást se akarnak venni. Hát még ha azt is megemlíti valaki, hogy Szulejmán szerint akkor Buda már 4500 éve állt....ajjaj, akkor aztán jön a délibáb, meg romantika.
@@kkjj6325 Több százezer fős hadsereget a 19. század előtt nem nagyon tudott hadjáratra, tábori körülménynek közé kivinni senki sem, maximum néhány nagy, despotikus állam, mint pl. Kína, de ők is csak ritkán... Ennek számos oka van, többek között az, hogy az (első) ipari forradalom előtt nem lehetett ellátni annyi embert. 150 000 főnél nagyobb méretű tábori hadseregek a napóleoni háborúk előtt nagyon ritkák voltak, a (részben sorozott) tömeg-hadseregek kora a francia forradalom, a 18-19. század fordulóján jött el. Ezek tényszerű infok.
@@kkjj6325 Azért baromi kíváncsi lennék ezt pontosan melyik forrásból is meritetted:" Szulejmán meg leírja, hogy neki Buda kell, neki Magyarország kell, ki akarja irtani a magyarokat, tatárokat telepíteni a helyükre, Budát és Magyarországot az iszlám központjává tenni..... " Ellenkező esetben nem kell foteltörténésznek lenned,és degradálni a valódi (nem kommunista) történészek munkáját.
"Legkártékonyabb buta ember, aki okosnak hiszi magát" Egyetemi oktaotó lehet, akii nem olvasta Supka Géza Ranschburgok cimű könyvét! Lajos királyt, Szapolyai István ölette meg, sírja a tonai SZÉKESegyház 1928 felújításkor előkerült! Majom!
Ennek ellentmond, hogy 1526 novemberében, Szapolyai a királlyáválasztásához előkerítette II. Lajos holtestét, és a királyok nyughelyén Székesfehérváron temették el.
Köszönöm szépen az előadás feltöltését.
"A magyarok örömmámorban úsznak, hogy megszabadultak az idegen uralomtól" - A lengyel nagykövet levele Budáról Krakkóba, a mohácsi csatavesztés utáni napokból. Forrás: Nemeskürty István: "Önfia vágta sebét". "Idegen uralom" értsd: a Fugger bankház háttérhalma)
Érdekes előadás, de felmerül az emberben egy kérdés: Bár amikor az ember az életét mentve fejvesztve menekül, nyilván nincs ideje megfontolni a dolgokat, de mégis miért éppen abba az irányba menekült a király, amit az előadás is említ? Logikusnak tűnik a történtek eme rekonstrukciója???? Szerintem nem. Miért akart volna átkelni a Duna mellékágán, amikor a túlparton egy fokokkal szabdalt, mocsaras terület várja, azon túl pedig a Duna főága???? Ha arra indul, akkor éppen "zsákutcába" kerül. Az Alföld felé menekült volna? Nem hiszem. Nem volt híd a Dunán. Ki úsztatott volna át a Duna főágán? Kíséret nélkül. Éjszaka. Volt a Mohácsi-sziget magasságában gázló egyáltalán??? A szigeten átvezető "menekülőutakat" ábrázoló térkép XIX.szd-i (mellesleg az eredeti térképen én nem is látok feltüntetett utakat: a kipontozott vonalakat az előadó rajzolta a térképre) .... Egy XIX.szd-i térkép kellő bizonyíték egy XVI.szd-i történethez??????? ....Ha a királyt csapdába ejtette a túlparti zátony iszapja, akkor a többi menekülőt miért nem???..... Acél István ismerhette azt a vízkivételi helyet a Duna jobb partján, amit az előadó is említ és ami tegyük hozzá, hogy a forgalmas parton helyezkedett el, de az nem bizonyíték arra, hogy a túlparti mocsaras, emberek által alig járta szigeten történő átjárást is ismerte volna. Valószínűbb, hogy nem.
Sokkal inkább kézenfekvőbb az, hogy a király arra menekül, amerről jött és amerről nem volt akkora természeti akadály, mint két Duna ág, köztük egy szinte átjárhatatlan, árvízről-árvízre változó képet mutató ember által alig járt mocsaras sziget. Ez az irány pedig az északi irány.
A korabeli visszaemlékezések megbízhatósága megkérdőjelezhető, mert ahogy az előadó is említi: egyikük sem volt ott. Nem is egyértelmű, mibe fulladt bele: mocsár, kiöntés, meredek part, stb.... A helyismerettel nem rendelkező idegenek számára - nyilván ha tudták is, hogy fulladás volt a halál oka -, akkor a Duna az, ami egyből beugrik és amiről később nyilatkoznak is.
Az, hogy a Csele-patak most milyen, mennyi a vízhozama, semmit nem jelent. A táj sokat változik az évszázadok alatt, az előadás ezt elég jól alátámasztja. Arra pedig, hogy egy látszólag jelentéktelen kis vízfolyás mennyire meg tud áradni egy nagyobb esőzés hatására, szinte minden évben láthatunk példát a híradásokból.
De abban is van ám logika hogy esetleg el akart rejtőzni a testőrségével, legalábbis olyan útvonalon menni ami viszonylag rejtett,nehezen járható.Tény hogy a csata után több ezernyi könnyűlovas akidzsi kereste a királyt busás jutalomért.A királyi testőrségen nem könnyű páncélzat volt,ebből gyanítható véleményem szerint hogy egy esetleges üldözésben előbb utóbb a török könnyűlovasság utolérte volna őket,így ha ilyen szemléletből nézzük logikusan döntöttek.
Nemeskürty tanár úr írta, hogy mikor hadba indult a király, már mindenki tudta, hogy halálba indul. Olyan volt az általános helyzet. Könyvének címe: Hová tűnt Török Bálint? Ő volt ugyanis a testőrség parancsnoka. Hogyan lehetséges, hogy a király meghal, a testőrök pedig megmaradnak, ráadásul elmarad a számonkérés is.
Meg kellene nézni a boncolási jegyzőkönyvet.
@@nyergesjudit6595 A csata utáni országos zűrzavaros helyzetben ki tudta volna a számonkérést egy főúron mint Török Bálinton végrehajtani?
Ráadásul mint olvastam, mindjárt a csata elején, a török lovasság átkarolásának a megakadályozására,Török Bálintot a jobbszárny védelmébe elvezényelték a király mellől.
Németek.
Túl sok a mese. Török oldalon 10 ezer halott?? Viccnek is rossz. A 300 ezres seregükből alig maradt valami.
Helyesen: 70 000 fős seregükből! A többi a trénhez tartozó kiszolgáló személyzethez tartozott, akik nem harcolók voltak, és számuk ismeretlen, mivel a hadi logisztika az újkor (és főleg a késő újkor) előtt átlagban kevésbé volt számon tartva. A Oszmán veszteségek ismeretlenek. A néhány ezer fő biztos, de a tízezres nagyságrend már kevésbé...
@@kristofantal8801 300 ezres volt a sereg, ez az korabeli leírásokból egyértelmű, én nekik hiszek, akik látták is, nem azoknak akik csak találgatnak és hazudoznak az MTA-ban. Leírják, hogy a magyar nemesek lelkesek voltak, hiszen a 300 ezres seregből komolyan vehető, harcra valóban képes had, tényleg csak 70 ezer volt. Az efölötti rész nem csak a logisztikai állományt jelentette, hanem azt a szedett vedett, semmirevaló rablóbandát is, amelyiknek a feladata elsősorban a fegyvertelen lakosság illetve a kisebb előörsök megfélemlítése és zaklatása volt. A 70 ezres harcképes hadsereg volt az ún anatóliai hadsereg. De a maradék 230 ezer se csak logisztikából és kiszolgálókból állt!
Szulejmán naplóját lehet olvasgatni magyarul is, a magyar lovagok 5 méterre voltak a szultán sátrától, ha akkor kaptak volna hátulról támogatást, akkor Mohács ma nem vesztes csaták közt lenne, hanem az eltitkolt győztes csaták közt. Késő este még azt se tudták a törökök, hogy győztek, akkora volt a veszteségük. Azt is leírja, hogy Budát is próbálta elfoglalni, amikor megérkezett az újabb utánpótlás, de nem tudta, csak a védvonalakat és a kisebb elő városokat tudta felgyújtani. A magyar MTA történészei ezt úgy adják elő, mintha háromszor is elfoglalta volna 1541 előtt, ami konkrétan nem igaz.
Az is kiderül belőle, hogy Mohácsnál elvesztette a serege nagy részét, mondjuk úgy 290 ezret, sebaj volt még másik kettő.....
Ehhez képest el se tudták foglalni az egész országot a 150 év ittlétük alatt. És nem azért, amiért az MTA hazudja, hogy nem is kellett nekik, meg Bécset akarták, meg nyugat felé törtek, merthogy az osztrák hősies habsburgok akadályozták ezt meg......
Szulejmán meg leírja, hogy neki Buda kell, neki Magyarország kell, ki akarja irtani a magyarokat, tatárokat telepíteni a helyükre, Budát és Magyarországot az iszlám központjává tenni..... De az MTA történészei erről tudomást se akarnak venni. Hát még ha azt is megemlíti valaki, hogy Szulejmán szerint akkor Buda már 4500 éve állt....ajjaj, akkor aztán jön a délibáb, meg romantika.
@@kkjj6325 Több százezer fős hadsereget a 19. század előtt nem nagyon tudott hadjáratra, tábori körülménynek közé kivinni senki sem, maximum néhány nagy, despotikus állam, mint pl. Kína, de ők is csak ritkán... Ennek számos oka van, többek között az, hogy az (első) ipari forradalom előtt nem lehetett ellátni annyi embert. 150 000 főnél nagyobb méretű tábori hadseregek a napóleoni háborúk előtt nagyon ritkák voltak, a (részben sorozott) tömeg-hadseregek kora a francia forradalom, a 18-19. század fordulóján jött el. Ezek tényszerű infok.
@@kkjj6325 Azért baromi kíváncsi lennék ezt pontosan melyik forrásból is meritetted:" Szulejmán meg leírja, hogy neki Buda kell, neki Magyarország kell, ki akarja irtani a magyarokat, tatárokat telepíteni a helyükre, Budát és Magyarországot az iszlám központjává tenni..... " Ellenkező esetben nem kell foteltörténésznek lenned,és degradálni a valódi (nem kommunista) történészek munkáját.
borzasztóan rossz a hang,kong a terem !
"Legkártékonyabb buta ember, aki okosnak hiszi magát" Egyetemi oktaotó lehet, akii nem olvasta Supka Géza Ranschburgok cimű könyvét! Lajos királyt, Szapolyai István ölette meg, sírja a tonai SZÉKESegyház 1928 felújításkor előkerült! Majom!
Ennek ellentmond, hogy 1526 novemberében, Szapolyai a királlyáválasztásához előkerítette II. Lajos holtestét, és a királyok nyughelyén Székesfehérváron temették el.