A lemezalapozás is földmunkával kezdődik. Szerintem ez az egyik leghatékonyabb alapozási mód
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 12 เม.ย. 2022
- Egyszerűbb, gyorsabb, költséghatékonyabb az elbonyolított sávalapnál.Persze minden esetet külön kell mérlegelni! Te mit gondolsz róla?
- วิทยาศาสตร์และเทคโนโลยี
Üdv Péter! Azt hittem a videó elejéből, hogy megmutatod hányszor fogsz oda-vissza mászkálni az optikai szintező és a mérőléc között😀. Valamelyik videódban láttam forgólézert. Azzal egyszerűbb, ha egyedül vagy. Felrakod a lécre a jelfogót és nem kell rohangálni.
Hánnemmomdod?? Otthonmaradt, és így optikaival kellett mgoldjam...😹
Hálás köszönet ezért!
a parlament is 1 méter vastag lemez alapra épült
Saját véleményem, hogy azért mert az a rész "csak" garázs lesz, attól még egységesen kéne az egész alapot megcsinálni. Pláne mert a későbbiekben az nem biztos, hogy garázs lesz, hanem inkább lakótér.
Igazad van, lehet hogy a terveken a garázs nem fűtött térnek van minősítve. Oda kevesebb üvegkavics megy és a 2 lemezt külön fogják vasalni.
Ki fizeti a költségeit?
Mi lesz a rétegrend?
Péter, azt mondtad a videóban,hogy ez az épület közel passzív ház minősítésű lesz. Mennyi üveghab feltöltést terveztek ,mert a távolabbi saroknál jó ha 20cm szedtek ki és annál csak a feltöltés vastagságának többnek kellene lennie? Minimum 20cm üveghab(de inkább 30cm)+alaplemez min 20cm beton az valahogy nem áll itt össze. Esetleg ki lesz emelve és körbe lesz zsaluzva az épület?
Igen, ez utóbbi
Csak egy laikus kérdése: egy ilyen geodétás, többszöri kiméregetés, alapozás földmunkája, szennyezettnek nevezett talajréteg ide oda szállítása, alap ásás (amikor van ilyen művelet), kontrol előtte, közben, majd a legrosszabb utólag mennyibe kerül szerencsétlen építtetőnek? A tervező (rajzkészítő mérnök) nem tudja ezeket a méréseket, szintezéseket kimérni? Neki nincs műszere ehhez? Köszönöm a választ. Kicsit azt érzem, hogy senki nem érdekelt a költséghatékony munkavégzésben, van pénz az építkezésben bőven, minden műveletbe belefér az ellenőr ellenőrének a költsége ugyakkor azt látom, hogy egy gumiszerelő precizebb, számonkérhetőbb garanciát ad mint a komplett épitő ipar. Elnézést attól a vállalkozótól aki nem hivja ki egy 8x10-es házhoz az Elte építész karát.
Ezt másképp nem lehet. Mert így jönnek a munkafázisok. Mérés-kitűzés, csinálnak valamit ( pl. földmunka) , ellenőrzés méréssel. Jön a következő lépés, ugyanez a szitu.
@@AzenNevem hát...nem ment át a kérdés. Azt értem, hogy nem fogják a tetőt a földön összerakni (még...később még jó ötlet is lehet) szóval nem a sorrendiséggel kapcsolatban nincs kérdésem.
A kérdés jogos, de ha megkérdezel egy földmunkás vállalkozót hogy garanciát vállal-e arra, hogy a kitűzött terület teljesen vízszintes és cm pontosan adja át, akkor körbe röhög. A földmunkagépeken van vízszint jelző, ügyes BOB-CAT vezető képes jó felületet kialakítani a pörgésekkel, de nagy géppel tökéletes munkát csinálni lehetetlen, erre szokták azt mondani hogy pár centi hibát majd a zsaluzattal megoldják. Kiviszel egy profi szintező lézert vagy optikai készüléket mm pontosan be tudod mérni a hibát, de ennek nincs igazából jelentősége, ha van pár cm hiba az alapban akkor valamivel több beton kell. A min vastagságot a statikus meghatározza, ha annál vastagabb az problémát nem okoz csak + pénzbe kerül. Az építkezés nem egy közlekedés gépészeti vagy finommechanika szint, ott a méretezésen nagyon sok múlik, az épületeknél a költséghatékonyság relatív mert mindent többszörösen túlméreteznek. Viszont azt is meg kell érteni, hogy a terméknek milyen életciklust tervezünk, nem mindegy hogy 5-10 év vagy 100 száz év!!!
@@laszloszabo5519 A tervező az tervező. Ha mérni is tud, akkor az is plusz idő és munkafolyamat, tehát plusz kiadás a megbízónak. Az alapozás elkészültéig többször kell mérni, kitűzni. Csinálhatja akár a kivitelező, akár a tervező, akár a geodéta, akár az építtető. De jobb a kivitelezőtől függetlenül megmérni, akkor is, ha a kivitelező is megmérte. Sok kicsi sokra megy, de ez nem egy olyan nagy összeg egy 50milliós családiház esetében.
sok éves tapasztalat, ha az alapozásnál keletkezik 5 mm hiba az a tetőgerincén már lehet 100 mm is. tudod a kőműves azt mondja majd a vakolattal helyre hozzuk , ha a vakolat még sem jó akkor majd a festő. Inkább legyen picit drágább az alap, mert később a hibák kijavítása sokkal többe kerűl
A lemez ala a legjobb, mind költségben és funkcióban. A földmunka jó, a többiről nem esett szó (még) erre most kéne talajszövet, 150-200 mm drénező kavicságy, arra 300 mm EPS min. S150, szigetelt alap elemmel körbevéve és végűl maga a betonlemez a megfelelő koszorúval. A kavicsrétegbe az alapon kívül dréncső, ezért nem kell bitumen sokkal egészségesebb lesz az egész
elhallottam üveghab lesz a szigetelés, bocs
EPS földbe alapból nem is rakhatsz.....
@@zerkovitzzoltan2182 Kiválóan lehet alkalmazni az EPS-t a lemez alá ha van alatta drén hatású kavicságy
@@stevo3467 Nyitott cellás hőszigetelést épeszű ember nem rak föld alá, a 150 lépésálló, nem pedig terhelhető. Persze lehet kísérletezni, olcsósítani, én is szeretem a sufnyituningot, de nem a ház alá, nem az alapnál. Szoktam mondani az alap irányába növekszik a minőség és az elvárás.
Kedves Péter!
Önt milyen elérhetőségen érdemes keresni? Ahol válaszol is. Sajnos a cégvezetős email címén nem nagyon kapok választ. :(
Sajnos előfordul! Kérlek írj ram meg1x , és holnap írok! De így rad sem tudok keresni!
@@SzakiEllenor Lendel Gergő. Januárban kitöltöttük a 61+1 kérdést, de érdemi választ nem kaptam. Most 2 napja újra kerestem.
@@jamesking3690 én meg ma jelentkezem!
Tisztelt Péter!
Mi is hasonló cipőben járunk az előttem szólóval (ami a kérdőívet illeti).
Köszönöm szépen!
Molnár Krisztián
Tisztelt Péter!
Több videóban is említi az üveghab kavicsot. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék mint építkezés előtt álló, hogy jól értelmezem e azt, hogy üveghab kaviccsal egy tisztességesen méretezett lemez alap esetén munkafolyamatokat és rétegeket lehet kiváltani optimális esetben? (pl. kavics ágy, hőszigetelés, alsó vízzárás, stb…)
Köszönöm.
sokat ki lehet, de azért nem mindent! Az energiaárrobbanásig egyértelműen jobb megoldás volt, most kicsit megkavarodtak a dolgok!
A sávalap építése jóval gyorsabb mint a lemez alapé, kevesebb a földmunka, kevesebb anyagot kell mozgatni, A vasszerelés is egyszerűbb, marha sok munka 3 réteg hálót szerkezetbe kötni. A sávalap talpgerendáinak a vasalata pillanatok alatt összerakható, a lemezalapnál nagyon nehézkes a rétegek egymásra pakolása. Lemezalap stabilabb, de a sok vasalat és több munkaóra miatt drágább.
A lemezalap egyszerűbb, a hőszigetelést, vasalást, betonozást és esetleg padlófűtést egy lépésben, vízszigetelni sem kell ha drénezve van körbe
Sávalapra általában jön zsalukő, meg majd zsalukő között feltöltés, tömörítés, aztán az egészre egy vasbetonlemez (vagy szerelőbeton) - nem mondanám egyszerűbbnek sem kevesebb munkával járónak.
@@stevo3467 kezdjük az elején, alapozás. Nem mindegy hogy milyen környezet, ha vízszintes a talaj és a terhelhető talajréteg közel van a felszínhez, akkor talán még igazad is lehetne, de ez nagyon ritka. Lemezalapnál is min 20-40cm ki kell szedni felső rétegből, egy 100 m2 alapterületű háznál ez kapásból 20-40m3 föld amit szállítani kell( esetleg fel lehet használni feltöltéshez). Ha a telek domboldalba van, akkor a kitermelt földmennyiség 100m3 is simán lehet. Sávalapnál a földmunka ennek a töredéke, az alapozás lépcsősen is kialakítható visszatöltéssel. Ami a szigetelést illeti, nagy divat mostanában hogy a lemezalapot XPS vagy EPS táblákra helyezik, hát csinálja az akinek 2 anyja van (az üveghab jobb megoldás de költséges). Még egy földszintes épületnél csak-csak elmegy XPS, de több emeletes betonfödémes épületet esetén még az üveghab is necces. A vízszigetelés mizéria.....ha valaki nagyon fosik attól hogy talajpára, az használjon vz4 vagy még jobb betont és a probléma megoldva. Hogy az alaptestbe rakni a fűtéscsöveket? Jó ötlet....és vajon a hőtágulással mi lesz? ráfalazol a beton tetejére és az oldalirányban akár több mm is mozoghat? Nem véletlenül készítik a padlófűtést úsztatott betonra és a válaszfalak fixek körbe dilatációs rést hagynak. A lemezalap azért jó, mert az épület masszívabb, egyenletesebben terheli az alaptalajt és ha esetleg süllyedés vagy fokozott talajmozgások vannak akkor jobban egybe tartja az épületet feltéve, hogy vasbeton a szerkezet. A sávalap előnye hogy olcsóbb és kevesebb munkaóra szükséges az elkészítéséhez.
@@zerkovitzzoltan2182 Vitába szállok, nem bosszantani akarlak de a lemez alap jobb. Amiben igazad van lehet egy jó kis feladat megszabadúlni a kitermelt földtől de biztos megoldható. Elég sok lemez alapot készítettem és mind munkában mind anyagban nagyon jól jött ki. Passzívházra csak ezt ajánlom. Az hogy a padlófűtés benne van a betonlemezben nem gond a hőtágulást el lehet hanyagolni, a padlófűtés üzemi hőmérséklete 40 fok és a bebetonozott fűtés a beton tömege miatt elég tehetetlen azaz nem lehet pl. egy óra alatt 20 fokkal megemelni a padló hőméréskletét normális üzemmódban. Az XPS a legjobb, lehet nagy súlyú házhoz is használni mert van belőle S600-as is, de jóval drágább mint az EPS ( nem tudom az üveghab mennyibe kerűl de az alá is kell párazáró). Én úgy használom hogy a kavicságyra 50 mm XPS a fölé 250 mm EPS, így ha esetleg a drénező kavicsréteg párát adna le azt megfogja az XPS ami zárt cellás. A sáv alappal az a gondom hogy több a hiba lehetősége valamint jóval összetetteb munka elérni a megfelelő víz és hősziegetelést tehát nagyobb költséggel több kockázat a minőségre.
@@stevo3467 Nem állítottam hogy a sávalap jobb lenne a lemezalapnál. Annyit állítottam, hogy költségesebb a lemezalap helyes kivitelezése, főleg ha nem vízszintes telekkel van dolgunk. Én biztosan nem építeném EPS-re a házamat, nem zárt cellás, a hangyák, bogarak simán átrágják rajta magukat. Az üveghab rendkívül kemény szervetlen anyag, azzal nincs probléma, de azonos szigetelési értékhez az XPS-hez képesz 2-2,5 vastagság kell, vagyis nagyon sok földet ki kell szedni miatta. A hőtágulással akkor van és lehet probléma ha nagy az egybefüggő felület. 10m fesztávnál 20 fok különbség 2-2,5mm hőtágulás, ha az alapot hidegben öntöd ki akkor dt lehet 30 fok is, az 3-4mm, ragasztó legyen a talpán ami ezt elviseli, főleg nagyobb méretű lapoknál. Másrészt lemezalap mechanikai és statikai szilárdságát jelentősen rontja ha nem tömör a szerkezet, én biztosan nem építeném bele.
Péter, szerintem elkxrtad. Eddigi ismereteim szerint (és a szakkönyvek szerint is) a szintjelzésnél a háromszög alsó csúcsa a jelölt szint.
én csak ezért néztem ide, hogy ki jegyzi ezt meg, mert én is így gondolnám :D
ahogy mondod! Az iskolában! Az a szintjel! DE! a kőműves ceruzával húz egy vízszintes vonalkát, és tesz alá két ferde vonalkát, kvázi egy háromszög lesz belőle. DE a kettő nem ugyanaz! Nagyot lehet vele szívni! Más a rajzpapír monitor, és más a valóság! De köszi, ebből lesz egy videó!
@@SzakiEllenor OKé :)
A csövek már rá vannak kötve a csatornára? Azt is megnéztem volna.
nem, azok csak kiállások. De a szinteket ellenőriztük.