Jó dolog a csavaros kötés, főleg ha meghúzzák megfelelő nyomatékkal a csavarokat... De amikor ugye sietnek a szakik egy lakópark esetében ez nem történik meg mindig. Na és akkor lesz a baj. A Wago 221 terhelhetősége 32 A a max. 4 mm2 esetében. 5 percig a 70 A nek is szépen ellenáll. Gyorsan lehet vele dolgozni. A videoban szereplő 90 A nek nem kell megfelelnie ennek a Wago terméknek.
Mind ugyanazt kapta, így nem kellett semmit mérni. Egyen-váltakozó között itt nincs különbség. A hőmérséklet beáll elég hamar. A lényeg az volt, hogy azonos körülmények között melyik vérzik el hamarabb, és mindegyik állta a sarat.
Ennek a tesztnek semmi értelme, ott van a Wago oldalán, hogy 20A, lepődjünk meg, 90A-rel terhelve megolvad. Viszont rendeltetésszerűen használva biztosan hosszabb életű lesz a rugós rögzítés, mint a csavaros, vagy a sodrott kötés.
Egyebkent 32A ennek a Wagonak a terhelhetosege, de amugy igazad van. A masik, hogy nem egyforma aram folyt am a kotoelemeken, mert amint az elsonek megnott az atmeneti ellenallasa, megvaltoztatta a kor feszultsegviszonyait.
Szerinted. A rugó már attól elfárad, hogy az a neve, hogy rugó. Érdekes, hogy a drága eszközök a mai napig csavaros kötéssel vannak elkészítve pedig tudnának valami rugós csatlakozót rárakni. Csinálták is egy időben a lampatesteknél pl., szerencsére mostanában ritkán látom.
@@laszloszondi9997 Úgy ráadásul, hogy egyik indok az ón olvadáspontja aztán magasabb mint a műanyagé tehát nem kötés olvad először. Ami védhető' az az, hogy oxidálódik a forraszanyag és elporlad. Én mai napig haszálom érhüvelyező helyett de csak ha kevés vezetékről van szó. Elektronikában is használják, érdekes azon nem nyekereg semmilyen szabvány pedig itt is van olyan ahol sok ampert kap, mondjuk egy végfok táp.
De az a narancs színű 32A-re (és talán 70°C-ra) van méretezve. Egyébként valószínűbb, hogy vékonyabb volt a vezeték és annak a hője csinálta ki a wago-t kisebb árammal is.
@@antwantw Aalószínű. Az én drótom 4-es volt, hogy még pont beleférjen, de magát a kötést akartam tesztelni. Mindezek alapján azt gondolom, hogy a wago-féléknek igenis van átmeneti ellenállásuk.
Lehet én gondolom rosszul de én inkább azt mondom ekkora túl terhelésnél inkább gyorsan adja meg magát a kötés és szakadjon az áramkör mint, hogy az örökké tartó forrasztot kötés miatt már annyira melegedjen a rendszer, hogy le égjen.
Ez egy fiktív helyzet, megengedhetetlen szélsőség. Egy normális áramkörben lehetetlen. Egy társasház felszállója mondjuk 63A, a lakás betápja 32, annyira vannak a kötések tesztelve.
@@Papingerék Csak az a gond, hogy oda más kötőelemek vannak szabványosítva. Lehet a hülyeséget tromfolni, csak mennél tovább csinálod, annál jobban kiderül, hogy hiányoznak az alapvető elektromos meg az alapvető szakismeretek is.
Érdekes a teszt, de mit mutat meg? Én úgy gondolom, hogy egy teszt akkor jó ha kizárjuk a többi tényezőt, mint pl a vezeték melegedése. Folytonosságot mérnék legalább 10A mérőárammal és abból az ellenállásértékből lehetne következtetni, hogy pl egy wago-n mennyi hő disszipálódik. Én ezt a tesztet úgy végezném el, hogy 4mm2 vezeték és 20A AC áram, tehát olyan értékekkel amelyet a gyár megadott és figyelni hőkamerával. LVP videója is érdekes de semmire nem jó.
Én kifordítanám. Mindenképpen bebizonyosodott, hogy mindegyik megoldás JÓ. Azonban HA bazinagy baj van, akkor is mindegyik helytáll. A hivatalos vizsgálatok is nyilván olyan áramértékeket engednek ráírni, melyeknek.messzemenően megfelelnek. De érdekeheti az embereket, "mi lenne ha"… na ezért a videó. A forrasztás becsületét akartam főleg megvédeni, sikerült.
Rohadt egyszerű rájönni hogy mit mutat meg azt hogy a németek túlárazott hulladékai szart sem érnek, kb. ugyanannyit mint a tized annyiért dobált kínai szar de leginkább azt hogy ami valóban ér valamit azt még mindig a 100 éves módszerek, ami akkor működött az ma is ugyanúgy fog, összetekered leforrasztod aztán örök élet + 1 nap
Jó dolog a csavaros kötés, főleg ha meghúzzák megfelelő nyomatékkal a csavarokat... De amikor ugye sietnek a szakik egy lakópark esetében ez nem történik meg mindig. Na és akkor lesz a baj. A Wago 221 terhelhetősége 32 A a max. 4 mm2 esetében. 5 percig a 70 A nek is szépen ellenáll. Gyorsan lehet vele dolgozni. A videoban szereplő 90 A nek nem kell megfelelnie ennek a Wago terméknek.
Kissé hiányosnak érzem a kísérletet.
Miért sorba kötve tesztelte?
Egyen, vagy váltó áram?
Feszültség?
Terhelés ideje?
Mind ugyanazt kapta, így nem kellett semmit mérni. Egyen-váltakozó között itt nincs különbség. A hőmérséklet beáll elég hamar. A lényeg az volt, hogy azonos körülmények között melyik vérzik el hamarabb, és mindegyik állta a sarat.
@@Papingerék Csak szólok: egyszerű vezetéket, toldás nélkül túlterhelsz, a közepe fog sérülni. Ennek a "tesztnek" semmi értelme nem volt.
Mi lenne az elektrotechnikai alapja?
@@paacoMr milyen hatás alapján melegedne jobban
a közepe?
mit kéne itt még kombinálni, kirchoff törvénye szerint ugyanazt a terhelést kapta mind ugyanannyi ideig, fűrészeled a fingot te is :D
Ennek a tesztnek semmi értelme, ott van a Wago oldalán, hogy 20A, lepődjünk meg, 90A-rel terhelve megolvad. Viszont rendeltetésszerűen használva biztosan hosszabb életű lesz a rugós rögzítés, mint a csavaros, vagy a sodrott kötés.
@@laszloszondi9997 Hol olvastad a kommentemben azt, hogy írtam volna bármit is a forrasztott kötés időtállóságáról?
Egyebkent 32A ennek a Wagonak a terhelhetosege, de amugy igazad van. A masik, hogy nem egyforma aram folyt am a kotoelemeken, mert amint az elsonek megnott az atmeneti ellenallasa, megvaltoztatta a kor feszultsegviszonyait.
@@zsolttoth8914
- 20A és 32A is van ráírva, vezeték - keresztmetszet függvényében. Mondjuk érdekes megoldás.
- Ez egy soros kapcsolás...
Szerinted. A rugó már attól elfárad, hogy az a neve, hogy rugó. Érdekes, hogy a drága eszközök a mai napig csavaros kötéssel vannak elkészítve pedig tudnának valami rugós csatlakozót rárakni. Csinálták is egy időben a lampatesteknél pl., szerencsére mostanában ritkán látom.
@@laszloszondi9997 Úgy ráadásul, hogy egyik indok az ón olvadáspontja aztán magasabb mint a műanyagé tehát nem kötés olvad először. Ami védhető' az az, hogy oxidálódik a forraszanyag és elporlad. Én mai napig haszálom érhüvelyező helyett de csak ha kevés vezetékről van szó. Elektronikában is használják, érdekes azon nem nyekereg semmilyen szabvány pedig itt is van olyan ahol sok ampert kap, mondjuk egy végfok táp.
Nekünk nem kellett 90A mi 67 el rommá égettük a narancs színűt! Nálunk szomorúan a kínaiak jól szerepeltek.
De az a narancs színű 32A-re (és talán 70°C-ra) van méretezve. Egyébként valószínűbb, hogy vékonyabb volt a vezeték és annak a hője csinálta ki a wago-t kisebb árammal is.
@@antwantw Aalószínű. Az én drótom 4-es volt, hogy még pont beleférjen, de magát a kötést akartam tesztelni. Mindezek alapján azt gondolom, hogy a wago-féléknek igenis van átmeneti ellenállásuk.
@@Papingerék persze. h van, mint minden másnak, nem szupravezető van bennük
En kinait hasznalok eddig rendben!
Mennyi ideig tartott a stressz?
Nagyon jó. Ja nem. Fülhallgatóval csak suttogás hallható, de minden mozdulatnál reccsenésnél kiszakad a dobhártyám. Szerintem ezt kér erőltetni....
Köszi, már tervben van a fonográf cseréje.
Lehet én gondolom rosszul de én inkább azt mondom ekkora túl terhelésnél inkább gyorsan adja meg magát a kötés és szakadjon az áramkör mint, hogy az örökké tartó forrasztot kötés miatt már annyira melegedjen a rendszer, hogy le égjen.
Ez egy fiktív helyzet, megengedhetetlen szélsőség. Egy normális áramkörben lehetetlen. Egy társasház felszállója mondjuk 63A, a lakás betápja 32, annyira vannak a kötések tesztelve.
Én viszont leforrasztottam, azóta is örökös.....
@@Papingerék Csak az a gond, hogy oda más kötőelemek vannak szabványosítva. Lehet a hülyeséget tromfolni, csak mennél tovább csinálod, annál jobban kiderül, hogy hiányoznak az alapvető elektromos meg az alapvető szakismeretek is.
Hosszabb vezetékekkel meg kellene ismételni a kísérletet, mert így, nagy a hőmérsékleti egymásra hatás.
Jogos!
Érdekes a teszt, de mit mutat meg? Én úgy gondolom, hogy egy teszt akkor jó ha kizárjuk a többi tényezőt, mint pl a vezeték melegedése.
Folytonosságot mérnék legalább 10A mérőárammal és abból az ellenállásértékből lehetne következtetni, hogy pl egy wago-n mennyi hő disszipálódik. Én ezt a tesztet úgy végezném el, hogy 4mm2 vezeték és 20A AC áram, tehát olyan értékekkel amelyet a gyár megadott és figyelni hőkamerával. LVP videója is érdekes de semmire nem jó.
Én kifordítanám. Mindenképpen bebizonyosodott, hogy mindegyik megoldás JÓ. Azonban HA bazinagy baj van, akkor is mindegyik helytáll. A hivatalos vizsgálatok is nyilván olyan áramértékeket engednek ráírni, melyeknek.messzemenően megfelelnek. De érdekeheti az embereket, "mi lenne ha"… na ezért a videó. A forrasztás becsületét akartam főleg megvédeni, sikerült.
Rohadt egyszerű rájönni hogy mit mutat meg azt hogy a németek túlárazott hulladékai szart sem érnek, kb. ugyanannyit mint a tized annyiért dobált kínai szar
de leginkább azt hogy ami valóban ér valamit azt még mindig a 100 éves módszerek, ami akkor működött az ma is ugyanúgy fog, összetekered leforrasztod aztán örök élet + 1 nap
❤❤❤
.
.
👇
*You’re amazing,I hope you have a great life with a lot of happiness*
Thank you!
BAROMSAG ! ... minek ? tulterhelni ? mivel ?
normalis ember ilyet nem csinal !!
.