Nagyon jó lett a sponzi blokk felvezetője. Kivételesen egyáltalán nem számítottam rá. Tiszteletadásból végig is néztem. Olyan volt, mint egy nagyon ügyes jumpscare. xD
Nekem a toxikus közösség adja egy játék zsenialitását. A league of legends számomra a személyes élmény ezzel kapcsolatban. Ott egy nem szándékos főboss a közösség. Kapsz egy öt fős csapatot, ahol a moralitás (aminek az egyötödéért te is felelős vagy) meccsdöntő lehet. Egy időben bannoltak a chatről véglegesen. Meg is érdemeltem. Aztán mégiscsak csináltam egy új fiókot, mert nekem nem ugyanaz chat nélkül a játék. Talán volt bennem egy perverz élvezet a virtuális mónika show-val kapcsolatban. Mikor nagyon felhúztam magam muteoltam mindenkit, de rájöttem hogy ez sem megoldás. Sokszor szükséges megbeszélni dolgokat a csapattal, amihez nem elég egy cuki emote és néhány ping. Végül változtattam magamon. Hosszú évek óta egy káromkodást nem írtam és mindig visszafogottan kritizálok, de inkább motiválni próbálok. Nekem egy meccs felér egy önismereti utazással, amiben felfedezem hogy mit kell elengednem és mibe kell beleállnom. Felfedezni hogy nem vagyok mindenható és erkölcsi győztes, vagy éppen azt, hogy a hibáim ellenére én is érek annyit, mint a csapat legerősebb embere épp ezért nem szükséges hazudnom magamnak hogy nem hibáztam. (ajánlom a support rolet ha valaki szeretné gyakorolni az érzelmek kontrollálását, ott kiadod a kezedből az irányítást és ilyen módon kevesebb stressz ér) Sokan kritizálják a toxikus közösségét, de szerintem éppen az az, ami egy egészen más síkon folyó harcteret nyújt. Volt hogy 0 megölt sárkánnyal 3 bevert inhibitorral hoztunk vissza egy játékot, mert megtanultunk együttműködni a játék végére. Az egyén és a közösség kapcsolatának egy hiteles vetülete a lol, amiből az életvitelünkbe is tudunk meríteni. Hiszen a valóságban már nem tudjuk muteolni a munkatársakat, családtagokat, barátokat. A toxikus közösségű játékok épp ezért zseniálisak. Segít megtanulni az együttműködést annak, aki nyitott rá.
Elnézést a személyeskedéséért, de lehet, hogy csak arról van szó, hogy több-kevesebb, mint háromnegyed órára oda vagy kötve a számítógéped elé, amit semmi kedved sincs feladni, mert tudod, a következő meccsen kezdheted a legelejétől a minionozást, az ellenséges hősök bottal való piszkálását, és az amúgy is előre bekészített tárgyak bevásárlólistaszerű megvásárlását, hogy aztán az utolsó 10-15 perc végre valóban az izgalmas párbajokról szóljon. Így aztán nem meglepő, hogy a csapattagok nagy része barátságtalan és ideges. Én ezért váltottam a HotS-ra, ahol rövidebb volt a meccs, csapatmunkára voltál kényszerítve, ráadásul az XP-ből mindenki részesült, tehát nem volt több szinttel erősebb csapattag, aki könnyen leölte az ellenséget, hullott rá az arany, míg neked alig jutott sikerélmény, csak kulloghattál utána. Aki pedig a napi lelki fájdalmát ment kiadni arc- és név nélkül vadidegeneknek, annak minimum el kellett volna gondolkodnia rajta vagy akár szakemberhez kellett volna fordulnia ahelyett, hogy mások szórakozását elrontsa.
20:20 Amikor 14 évesen bekerültem középiskolába, és angolul kezdtünk tanulni a legelső angoltanárunk azt mondta a legelső angolórán, hogy az "OK" mit jelent és honnan származott. Bár nekünk úgy mondta, hogy "Magyarországra ellátogatott egy angol úriember, és beült egy kávézóba, ahol beszélgetett a pincérrel angolul. Ott említette az "all correct" szavakat, és mellette lévő asztalnál ült egy újságíró, aki nem beszélt angolul, de a szituációt megértette, és csak annyit hallott belőle hogy "o" és "k-valami" a szó. És ő használta először a szlenget az újságban és miatta terjedt el." Nekünk ezt magyarázta el.
Nálam 10/10 Witcher 3 kiváló történet, zene, megérthető szereplők. Nagyszerű szinkronmunka. 10/10 Super Mario World szerintem a mai napig a legjobb platformjáték kiváló irányíthatóság kellemes kihívási szint és aranyos grafika. 10/10 Heroes 3 egyedül is jó de 1-2 haverral megunhatatlan. Addiktív játékmenet (csak még 1 kőrt) Nem mellesleg az egyik ha nem a legjobb zene amit játékhoz írtak.
Számomra azok ahol érvényesül a “totalitás elve”, aminek a befejezése után ki kell kapcsolnom és rendeznem kell a gondolataim. A Quantic Dream 3 címe volt eddig ilyen: Heavy Rain Beyond two souls Detroit become human
Dani jól látta a videók által közvetített érzéseket. Én azokat a mémet kedvelem amiben abszurd humor van vagy -jóp- széparcú, nem negatív. Ezt a hawkosst én sem értem miért lett felkapva. Mintha az egész világ az "Emese!" videón nevetne meg sztárolná a srácot.
Nagyon sok mindenen múlik, hogy egy játék jó lesz e, nekem mindig is a karakterek voltak a legfontosabbak. Egy jól megtervezett, megírt karakter, érthető motivációkkal, kedvelhető stilussal + jó szinkron színésszel, el tud vinni a hátán egy játékot. Nem is csoda, hogy van számukra külön díj. Az egyik ilyen legmegérdemeltebb díj (aminek nagyon örültem/logikus volt), az az Arkham City féle Joker és a Portal 2 Wheatley-e volt. Ők két mintapélda a jól megírt videojátékos karakterre, akik igazi horderővel bírnak.
10/10-es játék: gyönyörű, kidolgozott környezet, kiváló színészi teljesítmény, a zenét nem feltétlenül sorolnám az értékemelő kategóriába, mert engem ki tud ragadni a játékvilágából; az ambiance zenét nagyon szeretem, de boss zene miatt már buktam egy párszor, a túlbonyolított történeteket se szeretem, jó az egyszerű. Szeretem kipróbálni vagy videót nézni a játékról, mielőtt kategórizálom. :D
Számomra az a játék 10/10, amit legalább kétszer végig akarok és tudok játszani, és minden végigjátszással tud újat nyújtani, vagy legalábbis meg tud lepni. Most hirtelen az "I Was a Teenage Exocolonist" jut eszembe, amit miután végigjátszottál, lényegében újraszületve folytathatod/kezdheted újra, viszont a karaktered továbbra is emlékszik bizonyos eseményekre, melyek többnyire látomásként bukkannak fel, így több ember életét meg tudja menteni, de ha túltolja és megrögzötten állítja, hogy látó, a szülei elviszik a kolónia orvosához és resetelik az elméjét (ezzel lényegében a saját sorsukat megpecsételve, valamint az előző játékmenet általi előnyök is oda vesznek). Ez, valamint a rengeteg ending miatt legalább ötször végigjátszottam egymás után sorozatban :D
Szerintem eredendően a játék hibáinak és pozitívumainak az arányai azok amik meghatározzák a minőségét. Egy középszerű játék legtöbbször azért az, mert nagyon sok idegesítő hiba kerül bele. Game design hibák, sztori, bugok, atmoszféra hiánya, stb. Mivel a videójátékok (akár a filmek), több rétegű alkotások, vagyis több művészeti formából állítják össze őket (mint a zene, írás, rajz, stb), ezért azok a legjobbak, amiknek sikerül a tökéletes egyensúlyt megtalálni ezek között. A 9/10 az már egy kiváló játék, viszont a 10/10 már az ikon, ami még nagyobb klasszikussá válik. Viszont az, hogy kinek melyik játék lesz csak 9/10 vagy 10/10 az erősen szubjektív. Nekem ez leginkább az atmoszféra teremtésen fut ki. Egy 10/10-es játék története nem fél a rizikóktól, a karakterei nagyon jól passzolnak a settingbe és van kémiájuk, a gameplay alatt pedig tökéletesen át bírod élni a készítők vízióját. Tele vannak a pályák rengetek kis részlettel, amin mindig meglepődsz hogy "Wow, hát erre is gondoltak?". Kb. semmi csalódás nem fog érni. Ellenben egy 9/10-es játék lehet beáldozza a sztori érzelmi csúcspontját egy happy endingért, vannak kis hibák a gameplayben amik megszakítják az immerziót, meg hasonlók. Nehéz észre venni a különbséget ha két ilyen jó alkotást hasonlítunk össze :D
Szia Dani! Én úgy gondolom hogy 10/10-es videójáték nincs és lehetséges nem is lesz, mivel ahhoz tökéletesnek kell lennie. Tökéletessé meg semmit nem lehet tenni, de ez csak az én véleményem. Viszont szerencsére rengeteg az olyan játék ami közel áll a tökéletességhez pl: Elden Ring, Witcher 3, Red Dead 2 (számomra). Ezeket a játékokat az választja el számomra a többitől, hogy a mesteri story, karakterek, játékmenet mellett, elkezdesz érzelmileg kötődni az egyes karakterekhez, nem akarsz semmit csinálni egész nap csak azzal játszani, ha éppen nem játszol akkor TH-cam-on nézel róla tartalmat, éjjel meg vele álmodsz. Számomra ez a választó vonal ami zseniálissá tesz egy játékot.
Frappáns történet vezetés és frappáns pálya, pl a Fallout 3, annak olyan emlékezetes részei vannak mint Gary, klónok egy vaultban, zseniális koncepció. Vagy az mikor Megatront felrobbanthatod, vagy hogy Three Dog ténylegesen benne van a játékban és találkozhatsz vele és a játékmeneted történését és a feltörekvését elmeséli a rádiós hallgatóknak, ettől leginkább fantasztikus egy játék, a zseniális és meghökkentő részletektől!
Én akkor tartok egy játékot 10/10-esnek ha olyan szinten részletes a játék, hogy szükségessé válik az, hogy a fejlesztők gyakran végezzenek balanszírozásokat a game-en és ugyanakkor rendszeresen hozzák egyensúlyba a játék elemeit, amellett hogy update-eket is eszközölnek. Mivel az update-ek akarva-akaratlanul kibillentik a játékot egy már működőképes rendszerből viszont elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gameszkó ne váljon monotonná. Az ilyen szintű részletesség és mikromenedzsment alapvetően csökkenti annak az esélyét, hogy a játék pay-to-winné váljon, hogy egyes egységek OP-kká váljanak, stb. Úgyhogy összegezve... annak érdekében, hogy ezeket mind bele tudják applikálni a játékba, ahhoz nagyon fontos a fejlesztők munkája. Úgyhogy innen is köszönöm a fejlesztőknek hogy ilyen alapos munkát végeznek. ❤ 😅
#MAKT Ami nálam 10/10 az a The Room széria. Zseni az a játék, mondhatni a puzzle játékok császára. Iszonyat szép grafika, nagyon jó rejtélyes történet és a feladványok is tökéletesen el vannak találva - se túl könnyű, se túl nehéz. A VR-os rész pedig egyenesen felülmúlhatatlan lett szerintem, bár az irányítás nem az igazi: amikor forog az ember a karakterrel villan egyet a kép, hosszú távon elég fárasztó és akik érzékenyek rá nekik is gond lehet. Bár én ezt kiküszöböltem azzal, hogy fordulásnál pislogok én is, így észre se lehet venni. 😊
1.:Az egyszerűség. Példa: South Park: The Stick of True. A kategóriájában nagyon egyszerűnek mondható, de a többi hasonló játék nekem élvezhetetlenül komplex. Végig játszottam az SW összes souls like(remélem jól írtam/ írom) játékát, de a Dark Souls-ba nem kezdenék bele. 2.: Az átélhető sztori: Például ott a Penumbra trilógia. Talán azon kevesek közé tartozom, akik jobban élvezték az első két Penumbra játékot, mint az Amnesia bármelyik részét, pedig azok is szerintem kiválóak. Én jobban bele tudom élni Phillip történetébe, mint az Amnesia bármelyik főszereplőjénél.(Hozzá tenném a magyar szinkron átkozottúl jó). 3.: Egy játék ne akarjon több lenni, mint ami. Ha egy Kamionos játékkal akarok játszani, akkor nem akarok az éhségre figyelni. Remek példa erre az Alaskan Truck Simulator. Az ötlet tetszene, mert ki ne akarna Alaszka jeges sáros útjain fuvarozni. Erre a játék fele a Survival sétáló szimulátoros sztori. Miért lett volna gáz, ha csak annyiról szól a játék, mint az Euro Truck simulator 2? Egyre több ilyen van, ezt is erőltetik, mint az Open World-öt mindenhova. (Ebből simán bele férne egy elegem van videóba). Vagy még egy példa a Just Cause 2. Nem akar többnek látszani, mint ami. Egy TPS, ahol halomra robbanthastz, gyilkolászhatsz,. és van egy minimális sztory is. Viszont, ha ebbe bejött volna egy olyan dolog, hogy az egyik NPC megkér, hogy csináld ezt, csináld azt, az kinyírta volna nekem. Összefoglalva: 3 dolog, egy élhető sztori, egyszerűség, és ne akarjon több lenni, mint ami.
Számomra a zsenialitása egy játéknak két dologtól függ. Gameplay és Story minősége és jól megírtsága. Pl egy játék gameplaye sokat segít abban hogy a játék kijátszása után is lehessen játszani pl dying light story kb 10 óra de a gameplay + side questekkel 300 órám van benne. Ugyanígy a skyrimmal.
A 10/10 ertekeles minden esetben csak szubjektiv velemeny lehet(vagy fizetett), hisz tokeletes jatek nincs csak olyan jo jatek, amiben szemet hunyunk az apro hibak folott. 9/10 jateknak hivjuk azokat, amikben a teljesen ossze vannak csiszolva a mechanikak, a hangok, a grafika, a tortenet, stb... egymassal. Vegyunk ket peldat, az elso legyen a TLOU elso resze. A legtobb helyen 10/10 jateknak lett ertekelve, de aki akcio-orielnatlabb az csalodhat benne, ahogy azok is, akik peldaul a tortenetet kerulik minden jatekban, de ettol meg egy nagyon is jo jatek csak nem mindenki szamara. A masik pelda legyen a klasszikus Super Mario Bros. Megrengette a jatekipart, mufajt teremtett es a mai napig jatsszak rengetegen. 10/10 jatek lenne? Azok szerint, akik strategia orientaltak vagy sokalljak az akciot(ertsd jol), messzire elkerulik. A fent emlitett jatekok erossegei a masik jatek tokeletes ellentetei, ami nincs az egyikben, megvan a masikban. Ezert szerintem a regebbi 576--os pontozas a leginkabb elfogadhato. Minden elem(grafika, hang, tortenet, etc...) kulon lenne pontozva egy nagyobb, peldaul 100-as skalan es a verdikt ezek atlaga lenne.
3 kategóriára bontanám a 10/10-es játékokat: 1. Merjen és akarjon több lenni, mint egy játék, gondozzák úgy, mint művészeti produktumot, a végeredmény meg legyen egy olyan érzelmi hullámvasút, amire még évekkel a végigjátszás után is visszagondolsz, pont, mint 1-1 meghatározó életeseményedre. Nálam a Syberia sorozat pl. ezt képviseli, különösen a World Before, ami kimaxolta a narratív kalandjáték műfaját. 2. Ha nem elvárás az érzelmi hullámvasút, legyen abbahagyhatatlan, de valahol vegye is komolyan magát, hogy ne érezzük azt, hogy valami felesleges hülyeségre pazaroljuk az időnket. A modern autószimulátorok közt az Assetto Corsa Competizione ilyen: elképesztő addiktív, végtelen órát bele lehet ölni, közben az egész egy komoly szimulátor, ami szinte rákényszerít arra, hogy folyamatosan fejlődj. Elképesztő reflexeket ad a valóságban is. :D 3. Ha se nem művészeti produktumról, se nem komoly játékról van szó, akkor maradnak azok a játékok, amik gyerekként 10/10-esnek számítottak, és ma is elő tudom őket kaparni 1-1 újabb végigjátszás erejéig. Death Rally, Raptor. :D
Nehéz megmondani hol van a határ a 9/10 és a 10/10 között de számomra a Warframe és amit azzal csinálnak. Nekem a gameplay loop egy élvezhető kikapcsolódás haverokkal, amikor pedig jön egy story update egy nagyon jó single player élményé válik és konkrétan rávesz, hogy várjam a történetet és akarjak vele még játszani, majd a történet után a haverokkal azt az új "felfedezhető" (persze az alapok ugyan azon maradnak max új map meg ilyenek) részt játszva újabb órákat tudunk szórakozni.
10/10 es játékok közé sorolom pl a Gothic Szériát a piranha bites-tól. Szimpla, mégis magávalragató sztori, roppant ikonikus helyszínek és zene, Roppantul kreativan elhelyezett ellenségek mind erő mind mennyiség tekintetében amik a "láthatatlan fal" szerepét töltik be anélkül hogy kizökkentene a játékból, és a térkép. Ó a térkép. Nincs tele ikonokkal mert kérdőjelekkel meg minden hulladékal, Egyszerű, letisztult, és kreativan megoldott hogy minden ikon nélkül csak a térkép stilizált felsőnézetéből pontosan tudod hogy hol vagy vagy hogy merre is kéne elindulnod. a Questek nem feltétlen egyediek, De nem is fogják a kezedet mint egy hülyegyerek hogy ide menj ezt csináld. Ittis megmondja mit kéne csinálni meg nagyjából merre, de neked kell megtalálnod a helyet. függetlenül hogy milyen kicsi, és mai szemmel nem épp a legszebb játék, ilyen egyedi, komplex hatást generáló (a bugjraival együtt) RPG-t nem találtam.
Számomra egy játék akkor lehet igazán 10/10-es, ha: - A setting és a történet megfelelően össze kapcsolódik és ki egészítik egymást. - A történet vezetésben, ha van választási lehetőség akkor legyen súlya is a döntéseinknek, vagy csak meséljen el valamit az elejétöl a végéig döntések nélkül. - Maga a harcrendszer legyen jól megvalósítva. Az hogy TPS, vagy FPS, lőni, vagy ütni kell az ellent, vagy esetleg varázsolni az mindegy. A lényeg, hogy a harc maga izgalmas legyen, lehessen benne fejlődni, nem csak skill tree-vel, ha nem saját magadtól. - A pálya mérete is mindegy, de ha nagy nyílt világ, akkor legyen megtőltve történettel, küldetésekkel és érje el a játék azt, hogy felakarjam fedezni a pálya minden egyes zegzugát. Ellenkező esetben egy kis pálya, vagy egy A-ból B-be pálya vezetés is elég, ha az tartalmas. Ilyen játékok nekem a Star Wars Jedi Knight Jedi Academy, Dark Messiah of Might and Magic, Cyberpunk 2077, Witcher 3, az újabb Tomb Raider-ek, Skyrim, Final Fantasy 7 Remake, Warhammer 40K Space Marines 1,2, Nier Automata, Fatal Frame, Conan Exiles, Half Life 1 és a DLC-k - Half Life 2 és episode 1-2 , Borderlands 1-2 Fall out 3 és a New Vegas. Sorolhatnék még, de akkor soha nem lenne vége. :D
Nagyon köszönöm a választ, nagyon érdekes és részletes nézőpont, ha ma már látok egy Pedro meme-et akkor szimplán már csak továbbgörgetem, lehet egy picit már kezd is lecsengeni ez a trend. Egyébként nekem is vannak olyan szavak, amiket így nem szívesen hallok, vagy olvasok, pl. ha valaki a szüleiről úgy beszél, hogy "anyám", "mutterom", "faterom"... Na ezektől én is falra mászok. Nincs bajom azzal az emberrel, aki ezt így használja, de én sosem tudnám :D
Én nekem a zsenálissá tesz egy játékot, az több dolog: 1. Dolgozzák ki minden részletét, és a sztoriban minden kapjon értelmet 2. A jó játékmenet, de legyen változatos is 3. A grafika a passzoljon a témához és a játék hangulatához 4. Ha megcsináltál mindent a játékban, kapj valami pluszt (pl. achivmentet, final bosst vagy valamit amiért megérte rászánni az idődet) (pls. hívj Skull-nak, mert why not) Ezenkívül számomra a 10/10-es játék az Undertale
Akkor tartok általában zseniálisnak egy játékot, ha a fő három komponense (Gameplay, Történet, Atmoszféra) összhangban áll egymással. Talán az Outer Wilds-on keresztül tudnám legjobban kifejteni. - A játék mechanika teljesen korrekt módon hiteti el veled, hogy egy űrhajós vagy, alapból nem kezelhetetlenül nehéz, de mégis elég ügyesnek kell legyél, hogy minden részén helyt tudj állni a játéknak. Tehát könnyű elsajátítani az alapokat, de van benne kihívás bőséggel. - A történet a főhős kis világáról érdekes és olyan ütemben és elrendezésben van adagolva, hogy a játékos akarja felfedezni az egyre újabb és vadabb sztori elemeket és helyszíneket, ezáltal használva a megadott játékmechanikákat és egyre ügyesebbé válva bennük. Ezenfelül nem egy rejtvény megoldása a történetben van elrejtve. - A környezeti effektek, a látványvilág és még a zene is részét képezi mind a játékmenetnek mind a történet mesélésnek azon túl hogy szimplán jól néz ki ezzel még jobban egybefogva az összképet. Külön zseniális a zenében, ahogy az eleinte vidám fő téma a játék végére szinte teljesen kilép az aláfestő háttér elem státuszból és maga is egy karakterré válik. Habár nem ez a kedvenc játékom, nagyon jól summázza azokat az elemeket, amiktől én zseniálisnak tartok egy játékot.
Végre, nagyon kevés embertől hallottam azt, hogy a gyöngyösi sztori inkább mennyire lesúlytó, minthogy vicces, én amikor elsőnek láttam, üszök bevoltam tépve és ahogy körbe néztem… mindenki röhögött… én meg majdnem elsírtam magam a csávón… iszonyat szürreális nüansza volt az életemnek… 😅😅
Szia Dani! Nálam csak akkor lehet egy játék 10/10 ha ez a kettő feltétel megvan: 1. Soundtrack-ek 2. Easter egg-ek és a hozzájuk tartozó teljesítmények (tudom hogy ez nem annyira fontos de én szeretem a rejtett dolgokat és azokat levadászni). Amúgy jobbulást!
Az én kedvenc játékaim többnyire közösségi élményt is nyújtanak, és még van storyuk is. Szerény véleményem szerint egy story alapú rpg-t mondjuk hamarabb megunok, mint egy online játékot. Nagyon jó volt a videó, és remélem hogy a következő MAKT-ban benne lesz a kommentem. U.i.:Én is utálom a jópofa szót! Na mind1.
Szia Dani! Szerintem a netlegendák sorozathoz a "smurfcat"-ről is csinálhatnál egy epizódot. Nagyon kívánci lennék, hogy hogy lett Alan Walker-The Specter című számából, smurfcat, meg minden izé... (Tudom, hogy már nem trendi ez a meme, de azért nagyon érdekelne)
Nekem elsősorban a sztori fejlődése, tipikusan ilyen az ff7, ahol egy síma kis ellenállásba csöppenős játékból egy iszonyat komplex sztori lett és amikor azt hiszed, vége, mindig tudnak új, izgalmas szálat belekavarni
Csak azokat a játékokat tarom 10/10-nek ami single player-es, mert ezekben nem függsz másoktól, hogy jó vagy-e benne, e mellé még az kell, hogy úgy kössön le órák hosszára, hogy észre se vedd. És ha kijátszottad akkor ne az legyen, hogy egyből elölről kezded akár new game+ban, hanem egy hosszabb időnek el kell teljen, mire újra előveszed ezt a címet. Nem felététlen kell story based-nek lennie/nem számít annyira pl. Serious Sam, Doom, Quake. De ha storyt nézünk és az összes mellék küldetés meg legendás cuccok, akkor ott van Ghost of Tsushima, Cyberpunk, God of War, Dead Space. A harmadik típust a Souls/Souls like-ok én nem nagyon szeretem viszont ezeket is 10/10-nek tartom, mert zseniális alkotások, saját magunknak kell rá jönnünk a történetére és a miértjére, a játékost a gondolkodásra és a tanulásra bírja rá. És 9/10-esnek azokat a játékokat tartom amiben mindig ott van mindenki részéről egy "de" és ez nem a bug-okra hanem hiányokra vonatkozik.
10/10-es játék az több okból lesz nekem játék és ezek nem kell, hogy egyszerre meglegyenek. Egyrészt, ha olyan a sztorija, hogy elbűvöl, meghökkent, izgalmas, stb., vmi miatt alig várom, hogy játszhassak, mert tudni akarom, mi lesz benne. Másrészt ha sikerélményt ad. Itt aztán lehet ez egy gagyi grafikájú, semmi sztorijú shop szimulátor játék is, de azt örömmel játszom, mert megy a bolt, megugrom a kasszázást diszkalkuliásként, jönnek a vevők stb. Harmadrészt ha csodálatos a grafika, a zene, összhangban a játszással, mint a Death Strandingnél. Mert abban ugyan nem egy nagy eresztés a sztori, meg annyira klisés amerikai, de van a végefelé egy olyan jelenet baszki, sírtam, meg a Mikkelsenes mellékszál az nekem nagyon. Úgyhogy nekem a Death Stranding 10/10-es, egyszerűen csodálatos, amikor menetelsz, szól a zene és a fantasztikus táj. Negyedrészt, amit írtam már, hogy a sztori lehet nem fog meg úgy összességében, de vagy egyes jelenetek vagy a vége akkorát üt, hogy napokig nem ereszt és még játékosként is meggyötör, mert neked kell csinálni, neked kell választani, és ott bőgsz fölötte.
Alapból a zseniális játék nálam két dologból áll. Az egyik az objektív oldal, hogy a játék tényleges szerettel, lélekkel készült, rendesen működik, stb, és nem csak egy tucatszar cashgrab. A másik a szubjektív oldal, hogy rám milyen hatása van. Zseniálisnak azt szoktam nevezni (nem csak játékban amúgy, hanem kb minden fogyasztott tartalom esetén), aminek a befejezése után ürességet érzek. Ami olyan érzést kelt, hogy valamit elvesztettem/lezártam magamban.
Heloo, nekem az a 10/10-es játék az, amit nem tud megunni az ember, vagy másokkal közösen is tud játszani, esetleg a kettő együtt. Nagy kedvencem a CurveFever (korábban Achtung Die Kurve), leginkább a kis játékosbázis miatt kialakult "kb mindenki ismer mindenkit" érzés miatt, plusz amiatt, hogy minden egyes 5-6 perces meccs különbözik az előtte játszottaktól. Hasonló, bár időben sokkal tovább tart, a Minecraft. Leginkább haverokkal, előzetes tervvekkel álltunk neki egy világnak. És itt is, szinte nincs két ugyanolyan seed. Aztán az R6, a CS:GO vagy most már CS2 is a monotonitás kizárása miatt tartozik a számomra megunhatatlan játékok közé.
10/10 nekem a Terraria Nem túl hosszú, nem túl rövid, akár 1-2 nap alatt is végig lehet játszani vagy rászánhatsz több hetet is egy kihívásra. Szabad utat hagy a játékos stílusának harcban és építésben is, a bossok is érdekesek, DE a fő szempont talán a game progression. Ha egy játékban túl könnyű a kezdet az elvesz a kihívásból, ha a végén már nincs hova fejlődni az pedig a célból, a játékhoz való motivációdból vesz el. Egy 10/10-es játéknak meg kell találnia azt a vékony vonalat amikor még van hova "erősödnie" a játékosnak a játék minden pontján, és nem csak az eleje szól arról hogy statokat növelsz, a vége meg arról, hogy az objektíven nézve legerősebb tárgyakat összeszeded (szerintem).
a részletek, mini interrakciók pl ahogy jetpack joyrideban a gépfegyverrel ki lehet törni az üvegpadlót meg ilyenek illetve az, hogy a játék önkompatibilis, amikor mindenre is gondol a saját logikája szerint, az előbbi például hogy a gépfegyver összetöri az üveget de pl minecraftban bentlévő vagy játékosok által hiányolt crafting receptek,.. Az, hogy a játék nem csak van és nagyjából szól valamiről, hanem minden amit csak ki tud a játékos találni benne van és benne van és van benne
Szia Dani! 10/10 Nincs az az isten, hogy le tegyem a játékot, végig kell játszanom! Hiszen akkor valami olyan volt benne, hogy nem bírtam magammal és rá szántam az időt. (persze itt sztori gamekről van szó) 10/10 - OPTIMALIZÁLTSÁG Ha nem egy erőművel kell meghajtani, remélhetőleg nem egy OPENTTD grafikát vág elénk (egyébként én azt is nagyon szeretem) inkább akkor valami gagyi 1 Eurós 3d csomagokkal fabrikált vacakra gondolok... Szóval igen nem kell a csoda grafika de legyen meg a szépsége és illeszkedjen a játék hangulatához. 10/10 zenék és hangok kombinációja... Máris ott vagyunk mindent is akarunk, hogy 10/10 legyen. DE leginkább ha a sok pont összegyűrva ki adja a 10/10 et számunka akkor nyert ügyünk van :D
Nem az a baj, hogy vannak ilyen agyrohasztó mémek, hanem az, amikor a harmincas korosztályom vagy az annál is idősebbek is humorosnak találják, és ugyanúgy órákig pörgetik az okostelefont, mint az iskolások a suli előtt, alatt és után. Nem akarok demenciás vénember módjára ítélkezni, de azért az már aggasztó, hogy a facebookos marhaságokat képes volt a Tiktok alulmúlni, és őszintén hiszem, hogy minden további technológiai újítás ugyanúgy az emberi elmét leépítő könnyű fogyasztást és szórakoztatást fogja kiszolgálni, ezzel még tovább közeledve a cyberpunk diszktópiák világához.
Nekem az a játék, amit még mai napig szenvedéllyel tudok játszani megunhatatlanul és egyből visszaváltozok kisgyerekké az a Crash Bandicoot. Annó egyszerűen a világa, a grafika, a főkarakter miatt tetszett meg annyira. Igazából szerintem az adja a varázsát, hogy a főszereplőnek úgymond semmilyen szuperereje sincsen, ráadásul még önmaga paródiája is hiszen Crash maga Cortexnek egy félresikerült kisérlete. + kicsit olyan tesze-tosza, kicsit ügyetlen a karakter de ez is hozzáad ahhoz hogy szerethető a játék. U.I.: a zenéről meg inkább nem is beszélek :)
Számomra egy 10/10-es játék létezik, mégpedig az, amiről sajnos soha, egyik streamer sem ejt sem szót, sem streamet, sem videót, mintha nem is létezne, ez pedig a Star Trek Online. (Ha valaki nem ismerné, egy sci-fi MMORPG játékról van szó.) Ha eltekintek attól, hogy Star Trek fan vagyok és így keveredtem ebbe a játékba, akkor is csak ámulok és bámulok. Bődületes, hogy már 15 éve mire volt képes a technika és mire voltak képesek a programozók egy-egy játék esetében akár a grafika, akár a technikai megoldások tekintetében. Ennél összetettebb, összehangoltabb, teljesebb világot nem találtam a játékok között, és bár nem filmszerű a grafikája, szerintem simán élvezhető és szép. Persze a játék jelenlegi állapotához több lépcső vezetett, sokat fejlesztettek rajta, bővítették is, de az alapokat közel 15 éve rakták le a programozók, ráadásul két platformra is, PC-re és konzolra. Folyamatosan jelennek meg benne új tartalmak, akár új missziók a story line-ban, akár csapatjátékok (TFO), vagy egyéni küldetések (Patrol). Bár régi játék, egyáltalán nem halott, és most, hogy a filmesek új életet leheltek a Star Trek franchise-ba, meglehetősen sok új játékos is van. Az együttműködésük a Star Trek sorozatok és filmek forgalmazóival példás, az azokból kölcsönzött karakterek a saját hangjukon szólalnak meg a játékban, ami nem elhanyagolható szempont, ha pl. egy 7 évig tartó sorozat alatt hozzászoktál a szereplők hangjához. A színészek lelkesen jönnek a karaktereiket szinkronizálni. A játék felhasználói köre is meglepően segítőkész, az idősebb játékosok szívesen adnak tanácsot az újaknak, sokan készítenek tutorial videókat is a játék egy-egy aspektusáról, ami egy kezdő számára valóban nagy segítség. Plusz azon kevés játékok közé tartozik, amit tényleg akár ingyen is lehet játszani, mégsem kerül hátrányba senki. Léteznek eventeken megszerezhető hajók, amik nem rosszabbak a vásárolhatóknál, sőt, némelyik jobb is. Ezerféle lehetőség van a karakter, a fegyverek és a hajó fejlesztésére valódi pénz befektetése nélkül is, szóval tényleg csak egy konzol vagy egy számítógép és némi játékos kedv szükséges hozzá. Persze, aki költeni akar rá, megteheti, ezt meg akciókkal könnyíti meg a játék.
Ami számomra egy játékot zseniálissá tud tenni ha van benne valami különleges, irányítás vagy koncepció ügyileg. Például amikor az Until Dawn kihasználta a Dual Shock kontrollerbe rakott minden funkciót. Vagy a Witcher 3-ban hogy egy komplett kártyajátékot raktak, és ezért a játék egy élmény lesz, nem pedig egy út amin végig mész. A zsenialítás, mindig arról szól, hogy más hogyan képzelik el a fejlesztők a "videójátékot" mint fogalmat, nem pedig a tízezredik ugyanolyan játékot adják ki, ráaggasztva egy AAA címkét.
#MAKT a 10/10-es játék számomra az, ami beszippant és nem ereszt, amíg végig nem viszem akár több 100 órás játékidővel és még évekkel később is, mikor már nem is játszom vele, nosztalgikusan tudok rá visszagondolni. Azt kívánom, h bár újra ott és akkor lehetnék, mikor életemben először kezdtem el az adott játékot. A zenéje hallatán, egy screenshotot látva róla máris özönlenek a fejembe a kellemesebbnél kellemesebb érzések, kis túlzással a szerelemhez tudnám hasonlítani. Sztem 10/10-es játék csak 1 van az ember életében. Ha jön egy annál jobb, akkor az előző visszasorolódik 9/10-esre. Nálam ez játék (jelenleg és évek óta) a Skyrim.
Szia Dani. Ez az én véleményem szerint 2 nagy dologtól függ. Magától a játéktól, és az árcédula formályától. Vegyük példának a Hearts of Iron 4-et. (Nem hiszem hogy bárkinek el kell magyarázni hogy mi az.) A Hearts of Iron (Röviden Hoi) szerintem egy 10/10es játék... lenne ha az üzletpolitikája nem lenne ilyen amilyen. Mert maga a játék 50 euró, és annyit meg is érne az egész bőven, akár 100-at is. Csakhogy 50 euróért kapsz egy olyan játékot ami félkésznek érződik ahhoz képest amit kapsz még kb 450!!! euróért DLC-k formályában. Példának okáért az alap játékban a fejlesztéseken belül van olyan hogy Vadász(repülő) 1 és 2 ellenben az egyik DLC már ezt annyira szétbontja, hogy van a gép test fejlesztés, és könnyű, nehéz géppuska, és repülő ágyú 1-2-2-4 is. És ezzel mi a probléma? Hogy egy nagyjából szumma szummárum 500 euróért kapsz egy max 100 eurós játékot. Számomra csak ennyi választja el a 10-es értékeléstől. A másik dolog számomra egy játék modolhatósága. Erre példa a Jurassic Evolution (Röviden JWE) 1-2. Azok egy remek alapjáték, és még csak nem is úgy, hogy ha minden (Amúgy olcsó) DLC-t beszerzel egy teljesen más játékot kapsz, de még több ezer modot ha akarsz le tudsz vadászni net oldalakról, és a Frontier nem tiltja ezeket be. (Jó nyílván ez a közösség effortja) de így legalább kicsit a modderek magukénak érezhetik a játékot. És még egy ellenpélda ami régen nekem 10/10 volt, de mára már a 10/3-hoz közelít az a World of Warships. Az a játék 2018-ig nekem 10/10 volt, aztán a játékfejlesztők olyan irányt vettek ami egyre rombolja a játékot. Röviden a free to play barát címből lett egy pénzhajhász fejlsztőcsapat akik (akár illegálisan is) csak minél több pénzt csaljanak ki a pénztárcádból. Nem egy nagyobb botrány is volt erről, amit azok is tudhatnak akik nem játszottak vele. Ez kicsit olyan mint mikor egy nevesebb cukrászda megcsinál egy tökéletes tortát a sztenderdeknek. Majd mikor megkóstolod előjön benned az az érzés, hogy: Jó, jó de hol van ebben az a plusz, amitől ilyen jó? Röviden megcsinálni egy tökéletes játékot nem lesz elég. Kellenek azok a kicsi nüanszok minthogy modolható a játék, vagy hogy mondjuk nem 5-szörös áron adod, vagy a legalapabb, hogy mint fejlesztő nem rombolod le a játékodat rövid távon nagyobb profitért és ha még online real time játék akkor odafigyelni a játékosokra, hogy mit akarnak.
szerintem akkor 10/10 egy játék, ha annyira jó a story, hogy teljesen beszív és elfelejted a valóságot. Mi után végeztél vele egy üres érzet van benned hogy már nem tudod játszani és legszívesebben újra végígjátszanád úgy hogy törölték az emlékezeted róla. Bónusz ha a dontéseket rendesen átérzed mondjuk egy storyjátékban és a karakterekért rendesen érzel valamilyen kötődést
Én a memekből általában le vagyok maradva, mert nem kifejezetten érdekelnek és nem ásom beléjük magam. Amit esetleg meglehetne említeni, mint elvont videó az Mr.Weebl videók vagy Cyriac videók. Ezek is valamennyire viccesek az értelmetlenségükkel, de ezek is olyanok, hogy nem mindenki nevet rajtuk. Az All Your base is egykor ilyen volt és a Rick Roll-t is szeretik az emberek még manapság is használni. Ennyit ehhez a videó témához. A zseniális játék témára nehezebb magyarázatot adni, mert több szempontot is figyelembe lehet venni egy játéknál. Sok esetben a játék újdonsága a többihez képest lehet kiemelkedő, mert olyan témát és ötleteket vonultat fel, ami a többiben nincs meg. Lehet egy játék kiemelkedő grafikájú, vagy animációs szempontból gördülékeny, esetleg olyan, aminek nagyon jó a története vagy épp igaz történetet mesél el. A másik ilyen például az, hogy a karakterek mennyire vannak kidolgozva, egy karakter központú játéknál és milyen kapcsolati szálak vannak. Számomra szerintem az a zseniális játék, ami tudja kombinálni a sztorit és a játék elemeket és homokozó jellegű a játék, vagyis bármennyiszer nekivágsz, mindig új végkimenetele van. Ilyen játéknak tartom a M&B szériát, Rimworldöt, Kenshit, Starsectors, Daggerfall-t, menedzselős játékokat és a tycoon játékokat. Humor és játék menet szempontjából például a Theme Hospitalt kifejezetten szerettem, vagy az Amnézia nevű magyar jrpg-t, meg Dungeon Keeper-t. Hangulat és játékmenetből a stratégiai játékokat, ahol vannak bejátszások és elmesélnek történetet mint a Red Alertek, Tekwar, Warcraft 3 átvezetők. Taktikai játékoknál meg hogy beleélem magam a harcokba, erre sok játékot írhatnék, ide csak a Mechcommander 1-2-t írnám, de jrpg szerű taktikai rpg játékokat is írhatnék ide. Szóval röviden nem tudom leírni, mert minden ember mást szeret a játékokban, ez egyéni preferencia kérdése.
A skibidi toilet jelenséggel az a baj, hogy nagyon sok impulzus, pár másodper alatt, és van belőle több száz. Ennyi inger konkrétan kisüti a gyerekek agyát. Csak meg kell nézni az utóbbi évek növekedését az ADHD-s gyerekek számában. Hiperaktív, kezelhetetlen és a figyelmük lekötésére képtelen gyerekek generálódnak így, tonnaszámra, és érdekes módon ez nagyban visszacsökken azokban a háztartásokban ahol a szülők nem Ipad-et vesznek a gyereknek karácsonyra, hanem JÁTÉKOKAT. Tudod, memóriakártyát, parking panic-ot, Lego-t, Playmobilt, színezőt, Nerf puskát, játék dínót meg Barbie babát... Bőven Z generációs vagyok, volt 3 polcnyi DVD, anyának meg apának okostelefon meg Ipad, bátyámnak meg Xbox 360 és PS3, de akkor sem engedték hogy sz@rrá rohasszam az agyamat ilyenekkel 6 évesen. Este lehetett filmet nézni, vagy pár sorozat részt, nap közben meg max egy óra youtube, és akkor sem mondjuk a HowToBasic, mert ha meglátták hogy azt, vagy hasonló kreténséget nézek akkor azonnal kivágták a kezemből. Utólag pedig nagyon hálás vagyok ezért, mert lehet, hogy hisztiztem rajta egy kicsit, de túl tudtam lépni rajta, ők meg pont lesz@rták, hogy mi bajom van, tudták hogy majd elfoglalom magam mással. Viszont ha beadták volna a derekukat, akkor gyanús, hogy én is olyannán növök fel aki képtelen 5 percnél tovább egy helyben ülni, hogy azonnal üvöltve síró rohamot kapok ha valami nem úgy van ahogy azt én szeretném, stb. A szülőkön múlik, hogy milyen lesz a gyerek. Deal with it
Szerintem nehéz megválaszolni pontosan mi is tesz "zseniálissá" egy játékot. Manapság minden műfajnak van saját "zenitje". A legjobb a fajtájában. Mi különbözteti meg az Asetto Corsát egy Witchertől? Más közönségnek készült. De mindegyik zseniális, mert nem csak el tudták érni azt, amit a közönség vagy a stílus megkövetelt, de túl is szárnyalták azt. Nem tucatjátékot szerettek volna csinálni. Kell egy atmoszféra (zene, kinézet stb), hogy beleélje magát az ember. Kell hogy érdekes legyen a játék. És kell egy olyan dolog, ami kiemeli a többi közül. Ezt már műfaja támogatja. Lehet ez a világépítés, sztori, részletesség, realisztikusság, a vizuális egyéniség. (Egyéniség. Vannak olyan 720-1080p remekek, amik rtx vagy akármi nélkül is jobban néznek ki, mint egy átlagos openworld 4k stb stb game). (*Javítás: a gameplay és vezérlés részt kifelejtettem.) Ez a 9/10 szint. És ha minden jól működik együtt, tökéletesen együtt működik minden, akkor van meg a zseniális szint. De ez az én véleményem és tapasztalatom.
Számomra két dolog kell, hogy egy játék zseniális legyen: 1. Legyenek jól felépített karakterek, melyeknek megismerhetjük a történetét, motivációját, egymáshoz való viszonyát 2. A történet, számomra fontos, hogy azt érezzem, tényleg valami epikus része lehetek. Egyébként nem leszek népszerű, de például élveztem én az Elden Ringet is, de nekem nem volt év játéka, viszont bármelyik Final Fantasynek bármikor neki tudok ülni.
Dani! Én még az OK rövidítésről úgy tudom, hogy katonai szlengben használatos rövidítés is, a "zero kill" vagyis "0 kill" helyett csak simán: OK.(aki mondjuk a munkája végett angol nyelven kell, hogy kommunikáljon, biztosan találkozott azzal, hogy "zero" vagy "null" helyett O-t mondanak helyette. Picit zavaró olykor...) Én ezt a verzióját ismertem, úgyhogy most muszáj lesz utánanéznem, hogy biztos-e. :-)
Ami zseniálissá tesz egy játékot nekem az az amikor minden részlet megvan a játékban. Én az Arena Breakouttal jáccom rendszeresen és van pár olyan részlet amitől a játék nagyon élveszhetővé teszi. Ez a részlet pédául az üres töltényhüvejek csörgése a földön, a karakter halálhörgése amikor meglövik, a fegyver minden apró részlete a tárkioldótól a szánakasztóig.
Én egy multiplayer ember vagyok. Nekem csak akkor 10/10 egy játék ha a community-ja jól kiforrt. Ilyenek például a viccesek: cs2, drg, tf2 (talán a jövőben a deadlock) A toxicok: ez a vicces alfaja van benne valami perverz szórakozás mikor már kiforrt. Például: lol, clash royale (talán később a val de még nagyon gyerekcipőben jár a community) Illetve a full komolyan rp-zős játékok: gta5, néhány katonai játék de ez sokkal több mint az előző kettő szóval fel se tudnám sorolni
Nekem érdekesen az tesz egy játékot 10/10-é ha a játék teljesen elengedi a kezedet nincs tutoriál (vagy jól van be építve a játékba) és nyilván a szabadság érzése. Ezért szeretem a GTA játékokat (ezekben nincs az arcodba nyomva egy idegesítő, lassú, unalmas tutorial pálya) másrészt azt csinálsz benne amit csak akarsz de mondjuk a minecraftot is ezért tartom zseniálisnak mert ott is teljes a szabadság. Persze az ilyen játékok listája még hosszú de ezek a legnépszerűbbek.
15:00 Én pont így vagyok az MC Isti, Elek Zoltán, Varga Irén stb. jelenségekkel is, nyilvánvalóan nincsenek rendben fejben (hogy szépen fogalmazzak), mégis sajnos nagyon sokan lelkiismeretfurdalás nélkül nevetnek rajtuk
Zseniálissá tesz egy játékot, amikor ki akarunk valami olyat próbálni bennne, amiről azt gondoljuk hogy a fejlesztők nem szánítottak rá, és aztán kiderül, hogy mégis számítottak rá. Vagy amikor egy játéknak a nagyon jó története van, és ezzel együtt tud több nagyon jó befejezést csinálni.
A kérdésre válaszolva (spoilerrel): - Számomra a "Heavy Rain" volt zseniális amiatt, hogy az általunk végig üldözött, keresett gyilkos maga az egyik irányítható karakter. Ezáltal a játék úgymond elveszi a kontrollt a játékostól, aki ugye végig azt hiszi, hogy tudja/sejti mi történik. - "A way out" azzal, ahogyan a két történetszálat eggyé vezeti, és a végén az ellenfeled nem csak a másik karakter, hanem a melletted ülő személy is akivel játszod, hiszen addig a társad volt, de a végén egymás ellen küzdötök. - "Detroit: Become Human" az összetettsége, a választási lehetőség tárháza és amiatt, ahogy az egész egy logikus átgondolt történetté fejlődik, a három karakter három teljesen más nézőpontot képvisel, stb.. Elképesztően jól kidolgozott játék. David Cage egy zseni.
Hát nekem általában az ami "magába tud szippantani". Ez lehet maga a fő karakterrel mennyire tudok azonosulni és a történet ami a játék el akar mondani mennyire érdekes és jó.
Számomra akkor zseniális egy játék ha kivállóan van megírva a története. Illetve ha tudok vele idötől függetlenül jástzani vele. Az olyan játékok amikhez reggel ülsz le és később veszed észre hogy "basszus már ennyi az idő" azok nagyon topposak számomra. DE! ALEGFONTOSABB!!! Ha nem érzem több óra játék után hogy zsibbad az agyam. Nagyon sok mai játéknál érzem ezt. Nekem ilyen volt a Starcraft. Mikor először találkoztam vele egyből beszippantott
Az a videójáték igazán zseniális, amelynek végigjátszása után átértékeled, vagy elgondolkodsz az életeden, mert olyan mély témákat érint. (pl: Nier Automata)
Szia, Szerintem egy videójátékot nem a kinézete, nem története és nem is a szereplői teszik zseniálissá. Szerintem egy játék akkor lesz egy igazi mestermű ha úgy bele tudod élni magad a játékba, hogy elfelejted a külvilágot és szinte átkerülsz a játék világába. Ilyen például az Among Us, se nem különleges kinézetileg, történetileg és a szereplők sem kitűnőek, de mégis úgy bele tudod élni magad a játék világába annak ellenére, hogy egy elég amatőr és alacsony költségvetésű játék hogy nem akarsz mással foglalkozni csak azzal ami a játékban történik. Elfelejted minden bajod, szomorúságod és élvezed azt, hogy most egy rövid idő elejéig átkerültél egy a gondjaid nélküli világba. Szóval egy videójáték akkor zseniális, ha elfelejteti veled a külvilágot. #MAKT
Az OK dologról jit eszembe, hogy mennyire rühelltem amikor mindem második "vicces" poszt az volt, hogy egy cigány kisfiú megírta, hogy "anyu azt mondta", majd folytatta valami érdektelen történettel és azon kellett volna nevetni, hogy direkt rosszul írtak benne minden szót.
MAKT : A történetvezetés,hogy mennyire tud behúzni a világába ezálltal töménytelen mennyiségű időt eltöltesz benne már már észre sem véve hogy eltelt mondjuk 6-7 órahossza a napból amit kb fele ennyinek se érzékelsz és ennek ellenére még mindíg csak nyomnád bele az órákat nem sajnálva.Számomra a Baldur's gate 3 volt ilyen utoljára 524.6 óra játékidővel és igen megvan a honour mode is :)
Számomra akkor 10/10 egy eleve jó játék, ha valami miatt az kitűnik a tömegből. Jó példa erre szerintem az Until Dawn, ami egy új játék műfajt indított el. Vagy a személyes kedvencem, a The Last Of Us, ami sokkal inkább a története meg a részletességge miatt tűnik ki a nagytöbbségből, mintsem a mechanikái miatt. Viszont az ellenpéldába tartozik számomra a Dragon Age széria, amiben sose éreztem semmi pluszt, ami hozzájárult volna ahoz, hogy jó legyen a szememben
Számomra az tehet zseniálissá egy videójátékot, ha valamiben tud valami újat felmutatni, meg tud lepni valamivel. Egy csavaros történet, egy sajátos, művészi grafika, kiváló háttér zenék vagy egy új játékmechanika. Ezért is szeretem jobban az indi játékokat.
Szerintem a telt szó a kövér nőkre a világ legundorítóbb szava. Ismerek olyat, nem is egyet, aki tényleg viccesnek gondolja a köpködős csajt és a mémeket is belőle. Ugyanezen emberek a hódos beszólást és mémeket is viccesnek találják. Hát, mindenkinek más a humor, erre annyit tudok mondani.
Régen csak kompepetív játékokkal játszottam, viszont felindulás(és nosztalgia)-ból megvette a subnauticat és nekem az a 10/10, szerintem a leg meghatározóbb az egész gaming iparban egy olyan hangulat amit nem lehet megunni. Nyílván ehez a story és a mechanikák is hozzátesz, de a hangulat az a tényező ami nélkül egy játék halott, és ha nagyon jól sikerül akkor verhetetlen.
És hozzáfűzném, hogy nagyon nagyra értékelem a szabadságot egy játékban, úgy hogy akaratlanul is végisg mész a storyn, nehéz megfogalmazni, de valahogy így összegezném.😅
nálam a Red dead redemption 2, azért gondolom hogy ez egy 10/10 es játék mert nagyon sok a részletbene ami számomra nagyon érdekesé teszi a játékot, ezek mellet a történet a soundtrack is nagyon jó, a karakterek is nagyon jól ki vannak dolgozva. Nekem ezek számítanak egy játéknál.
MAKT: A harc rendszer, mert rengeteg olyan játék van aminek a sztorija nagyon gyatra viszont a "kombat" meg valami újító vagy csak egyszerűen jó. Első látásra nekem a ZZZ (Zenless zone zero) Nagyon nem tetszett mert van 2 támadás meg egy szuper képesség, de mint kiderült ez közel sem ennyi. Mellesleg a sztori is kuszának tűnhet.
Ami 10/10-é tesz egy játékot? Számomra egyértelműen az atmoszféra amit teremt, legfőképp akkor, ha a zene is "együtt játszik veled" és nem csak mint egy playlist szól a háttérben. Leginkább Story játékoknál van ez, de a wow is ilyen volt számomra, mikor először be léptem stormwind kapuján.
10/10 - s játék számomra nem létezik. De lenne, amibe feltétel nélkül bele tudnék merülni úgy, hogy nem érdekelnek-zavarnak a hibái, mert nincsenek. Ezért számomra nincsenek 10/10-es játékok. Ott volt a Baldur's gate 3. Jópofa volt benne a kockadobás kiemelése, de a 10 alkalom után agyérgörcsöt okozott nálam, és egy idő után otthagytam az egészet a francba. Hasonló érzésem minden játéknál előjött már.
Szia Dani! Nekem akkor lesz 10/9-ből 10/10 egy survival game ha van benne stack to nearby chest és a crafting nem kell ki keresni a lootokat hanem csak a ládák közelébe kell hogy legyél pl: grounded-ban
Az OK esetében én úgy tudtam, hogy a zero kill ( 0 K ) -ból ered. Amit a világháborúban használtak arra, ha a csapat veszteség nélkül tért vissza. Vagy valami hasonló volt a sztori róla. Melyik az igaz? Ez vagy a Dani verziója? Mert az is nagyon meggyőző.
Miért lesz zseniális egy játék? Talán a kérdésre a válasz abban rejlik, hogy mik is azok számomra: (kronológiai sorrendben) warcraft 3, minecraft, skyrim, rimworld és stellaris. Ezt az 5 játékot 2 közös vonás teszi örök klasszikussá amiből az egyik, hogy végtelenszer újra játszható, mert mindig változtathatod a játék stílusod vagy a végkimenetelt (már ha végig viheted) viszont a másik közös vonás már kevésbé a játékon mint inkább a közösségen múlik, mivel ez a modolhatóság. Én még gyerekként sokkal többet játszottam hagyományos játékokkal amiknél a kreativitás volt a határvonal, a történetben meg a mindenben is, a videó játékok viszont nagyon korlátozottak ilyen téren, így nálam az a döntő, hogy tud e egy olyan settinget adni a játék ami megmozgatja a fantáziám és képes vagyok e ezt úgy módosítani, hogy meg alkossam benne amit akarok.. Egy játék legyen szabad és a tiéd, ne korlátozza a kreativitást.
Szeretem, ha egy játékban az agyam ugyanannyit logikázik (akár minijáték formájában), mint amennyit a kezeim reflexben dolgoznak. (pl. lehet retro vagyok, sőt biztos, de nálam még mindig a TR Lost Aritfacts és a TR Anniversary viszi eddig a prímet...)
Egy játék akkor lesz nekem tökéletes mikor, a történet, az atmoszféra, játék menet és minden a lehete legjobb minőségben van a grafikán kívül az nem feltétlen kell a legjobban lenni mivel egy 2d pixel grafikás játék is lehet 10/10
10/10 nálam az a játék, ami teljesen összeáll, értem ezt úgy, hogy 100% bele tudom élni magam úgy, hogy a külvilág megszűnik létezni számomra, mi komoly mondanivalót mesél, mégis képes a legváratlanabb helyen humorizálni … sajnos 17éve csak wow-ozok, szóval csak az előtti példát tudok mondani, pl half life 1, gta akármelyik, halo 1, …
Az szerintem nyilvánvaló, hogy nincs a legjobb játékokra általános recept. Olyan ez, mint a legjobb zene. Mindenkinek más eleve, és a sajátodat sem tudod elmondani, miért a kedvenceid egyike. Viszont van pár dolog, ami alapszabály. A játék fókuszában a játékélmény szerepel, nem pedig ezek valamelyike: 1. Grafika: A szép grafika bónusz, és a technikai fejlődés újféle mesterművekre is lehetőséget ad, de a jó játék gyengébb grafikával is jó, és egy rossz játékot nem ment meg a grafika. Például a Worms World Party (Worms2), Unreal Tournament, Quake III, Skyrim, GTA3 (VC és SA), Mario Kart, Civilization széria, Heroes 3 és 5, mind-mind mai napig tökéletes játékok, amik mai szemmel nézve nem grafikai csúcsteljesítmények. És már a saját korukban sem ez emelte ki őket. (Sok más példa is van, de csak híreseket akartam mondani. Ehhez képes a legszebb játékok közt vannak olyanok, amiket 10 perc után leteszünk, mert unsi. 2: Történet: Sokan, akik a történet alapú játékokat szeretik, most egyből megköveznek, de olvassátok el. A jó történet veled marad. Viszont ettől még nem feltétlen lesz a játék jó játék, és pláne nem újrajátszható. Szerintem pl. a Witcher 3 és a Last of Us vagy a Bioshock jó játékok remek történettel, de az újrajátszhatóságuk limitált, mivel a játékélmény nem annyira nagyon jó. De ott van pl. a We happy few, amit alig ismer valaki, mert a jó történet egy vacak gameplay mögé lett rakva. 3: Realizmus: Néha érdekes, amikor egy játék élethű ilyen vagy olyan szempontból, de a legjobb játékok (legalábbis a legtöbbek számára) pont azért szórakoztatnak, mert nem olyan nehéz, mint a valóság. Egy háborús játékban is mindenki a hős akar lenni, pedig a realitás, hogy valószínűleg már az első nap meghalsz. Vagy a Sims is azért szórakoztat, mert könnyebb benne megélni, jól élni, mint igaziból. És a menedzser játékokat sem venné senki, ha állandóan csődbe mennél rossz döntések miatt. 4: Bevétel avagy a pénz-pénz-pénz. Ha egy játék olyan céllal készül, hogy csak vegyék meg, vagy hogy fizessenek benne az emberek minél több mikrotranzakcióra, az sokszor működik akár évekig is, de a zseniális kategóriába szerintem egy ilyen játék sem tud átúszni. Ha a játékmenet, a gameplay nem tud lekötni a "végtelenségig", akkor a fenti 3+1 dolog mindegy milyen jó, idővel megunod. És erre kerül rá valahogy még egy összetevő, amit viszont nem tudok.
Következő #MAKT-hoz Én azt szeretem ha a története jól kidolgozott és van valami tanulsága, el tud gondolkodtatni a vége főcím legördülése után is. Például a Last of Us játékok történetei. Szívbemarkolóak és összetörnek lelkileg de nagyon elgondolkodtatnak arról hogy sok esetben mi az ami késztet egy embert bizonyos tettekre.
Számomra az számít jó játéknak amiben van egy kis adrenalin de nem mindig. Lehessen benne chillelni, építeni, dekózni vagy csak felfedezni nyugodtan. Pl nekem az al time fav gamem a Subnautica mivel izgalmas is tud lenni de nem erőlteti rád hogy mennyél bele a szörnyek szájába. Én nekem a subnautica 10/10. Nekem ami 9/10 es játék az meg a wellcome to the game 2 vagy a life is strange. azokat is imádom de sokkal jobban szeretem ha a környezetem tudom "mozgatni" mivel az ember abba a kiemelkedő. környezetét tudja alakítani. de ezt a wellcome to the game ben vagy a life is strange ben nem tehetem meg pedig imádom a storyt. Meg ott vannak azok a játékok amiket imádok de néha már túl sok a repatitive vagy random bossfight. Pl a Middle-earth: Shadow of War mert imásom hogy lehet benne kaszabolni meg gyepálni de már amikor 10 percben a 10. kapitánnyal vagy a 1000. csordával álsz szemben az már eléggé lejjeb visz.
#ad Böngéssz SZABADON a Surfsharkkal! Kattints a linkre NÉGY ingyen hónapért: surfshark.com/bukidani
Nagyon jó lett a sponzi blokk felvezetője. Kivételesen egyáltalán nem számítottam rá. Tiszteletadásból végig is néztem. Olyan volt, mint egy nagyon ügyes jumpscare. xD
De JÓPOFA vagy, de tényleg!
9/10 játék az amit végig viszel nagyon jó volt. 10/10 az a játék amit legszívesebben elfelejtenél, hogy még1x átéld.
Szerintem a "jópofa" egy nagyon jópofa szó 😂
Én konkrétan nem értem, hogy miért utálja ennyire...
+1 a "jópofa" szó védelmében. Nincs joga kritizálnia annak, aki a "cringe" kifejezést gond nélkül használja. 😝
Dani: "So you have chosen... Death!"
Nekem a toxikus közösség adja egy játék zsenialitását. A league of legends számomra a személyes élmény ezzel kapcsolatban. Ott egy nem szándékos főboss a közösség. Kapsz egy öt fős csapatot, ahol a moralitás (aminek az egyötödéért te is felelős vagy) meccsdöntő lehet.
Egy időben bannoltak a chatről véglegesen. Meg is érdemeltem. Aztán mégiscsak csináltam egy új fiókot, mert nekem nem ugyanaz chat nélkül a játék. Talán volt bennem egy perverz élvezet a virtuális mónika show-val kapcsolatban. Mikor nagyon felhúztam magam muteoltam mindenkit, de rájöttem hogy ez sem megoldás. Sokszor szükséges megbeszélni dolgokat a csapattal, amihez nem elég egy cuki emote és néhány ping. Végül változtattam magamon. Hosszú évek óta egy káromkodást nem írtam és mindig visszafogottan kritizálok, de inkább motiválni próbálok.
Nekem egy meccs felér egy önismereti utazással, amiben felfedezem hogy mit kell elengednem és mibe kell beleállnom. Felfedezni hogy nem vagyok mindenható és erkölcsi győztes, vagy éppen azt, hogy a hibáim ellenére én is érek annyit, mint a csapat legerősebb embere épp ezért nem szükséges hazudnom magamnak hogy nem hibáztam. (ajánlom a support rolet ha valaki szeretné gyakorolni az érzelmek kontrollálását, ott kiadod a kezedből az irányítást és ilyen módon kevesebb stressz ér) Sokan kritizálják a toxikus közösségét, de szerintem éppen az az, ami egy egészen más síkon folyó harcteret nyújt. Volt hogy 0 megölt sárkánnyal 3 bevert inhibitorral hoztunk vissza egy játékot, mert megtanultunk együttműködni a játék végére. Az egyén és a közösség kapcsolatának egy hiteles vetülete a lol, amiből az életvitelünkbe is tudunk meríteni. Hiszen a valóságban már nem tudjuk muteolni a munkatársakat, családtagokat, barátokat.
A toxikus közösségű játékok épp ezért zseniálisak. Segít megtanulni az együttműködést annak, aki nyitott rá.
Elnézést a személyeskedéséért, de lehet, hogy csak arról van szó, hogy több-kevesebb, mint háromnegyed órára oda vagy kötve a számítógéped elé, amit semmi kedved sincs feladni, mert tudod, a következő meccsen kezdheted a legelejétől a minionozást, az ellenséges hősök bottal való piszkálását, és az amúgy is előre bekészített tárgyak bevásárlólistaszerű megvásárlását, hogy aztán az utolsó 10-15 perc végre valóban az izgalmas párbajokról szóljon. Így aztán nem meglepő, hogy a csapattagok nagy része barátságtalan és ideges. Én ezért váltottam a HotS-ra, ahol rövidebb volt a meccs, csapatmunkára voltál kényszerítve, ráadásul az XP-ből mindenki részesült, tehát nem volt több szinttel erősebb csapattag, aki könnyen leölte az ellenséget, hullott rá az arany, míg neked alig jutott sikerélmény, csak kulloghattál utána. Aki pedig a napi lelki fájdalmát ment kiadni arc- és név nélkül vadidegeneknek, annak minimum el kellett volna gondolkodnia rajta vagy akár szakemberhez kellett volna fordulnia ahelyett, hogy mások szórakozását elrontsa.
@@Broodborn egyáltalán nem volt személyeskedő, nincs miért elnézést kérned, te ezt így látod.
20:20 Amikor 14 évesen bekerültem középiskolába, és angolul kezdtünk tanulni a legelső angoltanárunk azt mondta a legelső angolórán, hogy az "OK" mit jelent és honnan származott. Bár nekünk úgy mondta, hogy "Magyarországra ellátogatott egy angol úriember, és beült egy kávézóba, ahol beszélgetett a pincérrel angolul. Ott említette az "all correct" szavakat, és mellette lévő asztalnál ült egy újságíró, aki nem beszélt angolul, de a szituációt megértette, és csak annyit hallott belőle hogy "o" és "k-valami" a szó. És ő használta először a szlenget az újságban és miatta terjedt el." Nekünk ezt magyarázta el.
Nálam 10/10 Witcher 3 kiváló történet, zene, megérthető szereplők. Nagyszerű szinkronmunka. 10/10 Super Mario World szerintem a mai napig a legjobb platformjáték kiváló irányíthatóság kellemes kihívási szint és aranyos grafika. 10/10 Heroes 3 egyedül is jó de 1-2 haverral megunhatatlan. Addiktív játékmenet (csak még 1 kőrt) Nem mellesleg az egyik ha nem a legjobb zene amit játékhoz írtak.
Számomra azok ahol érvényesül a “totalitás elve”, aminek a befejezése után ki kell kapcsolnom és rendeznem kell a gondolataim. A Quantic Dream 3 címe volt eddig ilyen:
Heavy Rain
Beyond two souls
Detroit become human
Dani jól látta a videók által közvetített érzéseket.
Én azokat a mémet kedvelem amiben abszurd humor van vagy -jóp- széparcú, nem negatív. Ezt a hawkosst én sem értem miért lett felkapva. Mintha az egész világ az "Emese!" videón nevetne meg sztárolná a srácot.
Nagyon sok mindenen múlik, hogy egy játék jó lesz e, nekem mindig is a karakterek voltak a legfontosabbak. Egy jól megtervezett, megírt karakter, érthető motivációkkal, kedvelhető stilussal + jó szinkron színésszel, el tud vinni a hátán egy játékot. Nem is csoda, hogy van számukra külön díj. Az egyik ilyen legmegérdemeltebb díj (aminek nagyon örültem/logikus volt), az az Arkham City féle Joker és a Portal 2 Wheatley-e volt. Ők két mintapélda a jól megírt videojátékos karakterre, akik igazi horderővel bírnak.
10/10-es játék: gyönyörű, kidolgozott környezet, kiváló színészi teljesítmény, a zenét nem feltétlenül sorolnám az értékemelő kategóriába, mert engem ki tud ragadni a játékvilágából; az ambiance zenét nagyon szeretem, de boss zene miatt már buktam egy párszor, a túlbonyolított történeteket se szeretem, jó az egyszerű. Szeretem kipróbálni vagy videót nézni a játékról, mielőtt kategórizálom. :D
Számomra az a játék 10/10, amit legalább kétszer végig akarok és tudok játszani, és minden végigjátszással tud újat nyújtani, vagy legalábbis meg tud lepni. Most hirtelen az "I Was a Teenage Exocolonist" jut eszembe, amit miután végigjátszottál, lényegében újraszületve folytathatod/kezdheted újra, viszont a karaktered továbbra is emlékszik bizonyos eseményekre, melyek többnyire látomásként bukkannak fel, így több ember életét meg tudja menteni, de ha túltolja és megrögzötten állítja, hogy látó, a szülei elviszik a kolónia orvosához és resetelik az elméjét (ezzel lényegében a saját sorsukat megpecsételve, valamint az előző játékmenet általi előnyök is oda vesznek). Ez, valamint a rengeteg ending miatt legalább ötször végigjátszottam egymás után sorozatban :D
Szerintem eredendően a játék hibáinak és pozitívumainak az arányai azok amik meghatározzák a minőségét. Egy középszerű játék
legtöbbször azért az, mert nagyon sok idegesítő hiba kerül bele. Game design hibák, sztori, bugok, atmoszféra hiánya, stb.
Mivel a videójátékok (akár a filmek), több rétegű alkotások, vagyis több művészeti formából állítják össze őket (mint a zene, írás, rajz, stb), ezért azok a legjobbak, amiknek sikerül a tökéletes egyensúlyt megtalálni ezek között.
A 9/10 az már egy kiváló játék, viszont a 10/10 már az ikon, ami még nagyobb klasszikussá válik. Viszont az, hogy kinek melyik játék lesz csak 9/10 vagy 10/10 az erősen szubjektív. Nekem ez leginkább az atmoszféra teremtésen fut ki. Egy 10/10-es játék története nem fél a rizikóktól, a karakterei nagyon jól passzolnak a settingbe és van kémiájuk, a gameplay alatt pedig tökéletesen át bírod élni a készítők vízióját.
Tele vannak a pályák rengetek kis részlettel, amin mindig meglepődsz hogy "Wow, hát erre is gondoltak?". Kb. semmi csalódás nem fog érni.
Ellenben egy 9/10-es játék lehet beáldozza a sztori érzelmi csúcspontját egy happy endingért, vannak kis hibák a gameplayben amik megszakítják az immerziót, meg hasonlók. Nehéz észre venni a különbséget ha két ilyen jó alkotást hasonlítunk össze :D
Szia Dani! Én úgy gondolom hogy 10/10-es videójáték nincs és lehetséges nem is lesz, mivel ahhoz tökéletesnek kell lennie. Tökéletessé meg semmit nem lehet tenni, de ez csak az én véleményem. Viszont szerencsére rengeteg az olyan játék ami közel áll a tökéletességhez pl: Elden Ring, Witcher 3, Red Dead 2 (számomra). Ezeket a játékokat az választja el számomra a többitől, hogy a mesteri story, karakterek, játékmenet mellett, elkezdesz érzelmileg kötődni az egyes karakterekhez, nem akarsz semmit csinálni egész nap csak azzal játszani, ha éppen nem játszol akkor TH-cam-on nézel róla tartalmat, éjjel meg vele álmodsz. Számomra ez a választó vonal ami zseniálissá tesz egy játékot.
Frappáns történet vezetés és frappáns pálya, pl a Fallout 3, annak olyan emlékezetes részei vannak mint Gary, klónok egy vaultban, zseniális koncepció. Vagy az mikor Megatront felrobbanthatod, vagy hogy Three Dog ténylegesen benne van a játékban és találkozhatsz vele és a játékmeneted történését és a feltörekvését elmeséli a rádiós hallgatóknak, ettől leginkább fantasztikus egy játék, a zseniális és meghökkentő részletektől!
Én akkor tartok egy játékot 10/10-esnek ha olyan szinten részletes a játék, hogy szükségessé válik az, hogy a fejlesztők gyakran végezzenek balanszírozásokat a game-en és ugyanakkor rendszeresen hozzák egyensúlyba a játék elemeit, amellett hogy update-eket is eszközölnek. Mivel az update-ek akarva-akaratlanul kibillentik a játékot egy már működőképes rendszerből viszont elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gameszkó ne váljon monotonná. Az ilyen szintű részletesség és mikromenedzsment alapvetően csökkenti annak az esélyét, hogy a játék pay-to-winné váljon, hogy egyes egységek OP-kká váljanak, stb. Úgyhogy összegezve... annak érdekében, hogy ezeket mind bele tudják applikálni a játékba, ahhoz nagyon fontos a fejlesztők munkája. Úgyhogy innen is köszönöm a fejlesztőknek hogy ilyen alapos munkát végeznek. ❤ 😅
#MAKT Ami nálam 10/10 az a The Room széria. Zseni az a játék, mondhatni a puzzle játékok császára. Iszonyat szép grafika, nagyon jó rejtélyes történet és a feladványok is tökéletesen el vannak találva - se túl könnyű, se túl nehéz. A VR-os rész pedig egyenesen felülmúlhatatlan lett szerintem, bár az irányítás nem az igazi: amikor forog az ember a karakterrel villan egyet a kép, hosszú távon elég fárasztó és akik érzékenyek rá nekik is gond lehet. Bár én ezt kiküszöböltem azzal, hogy fordulásnál pislogok én is, így észre se lehet venni. 😊
1.:Az egyszerűség. Példa: South Park: The Stick of True. A kategóriájában nagyon egyszerűnek mondható, de a többi hasonló játék nekem élvezhetetlenül komplex. Végig játszottam az SW összes souls like(remélem jól írtam/ írom) játékát, de a Dark Souls-ba nem kezdenék bele.
2.: Az átélhető sztori: Például ott a Penumbra trilógia. Talán azon kevesek közé tartozom, akik jobban élvezték az első két Penumbra játékot, mint az Amnesia bármelyik részét, pedig azok is szerintem kiválóak. Én jobban bele tudom élni Phillip történetébe, mint az Amnesia bármelyik főszereplőjénél.(Hozzá tenném a magyar szinkron átkozottúl jó).
3.: Egy játék ne akarjon több lenni, mint ami. Ha egy Kamionos játékkal akarok játszani, akkor nem akarok az éhségre figyelni. Remek példa erre az Alaskan Truck Simulator. Az ötlet tetszene, mert ki ne akarna Alaszka jeges sáros útjain fuvarozni. Erre a játék fele a Survival sétáló szimulátoros sztori. Miért lett volna gáz, ha csak annyiról szól a játék, mint az Euro Truck simulator 2? Egyre több ilyen van, ezt is erőltetik, mint az Open World-öt mindenhova. (Ebből simán bele férne egy elegem van videóba). Vagy még egy példa a Just Cause 2. Nem akar többnek látszani, mint ami. Egy TPS, ahol halomra robbanthastz, gyilkolászhatsz,. és van egy minimális sztory is. Viszont, ha ebbe bejött volna egy olyan dolog, hogy az egyik NPC megkér, hogy csináld ezt, csináld azt, az kinyírta volna nekem.
Összefoglalva: 3 dolog, egy élhető sztori, egyszerűség, és ne akarjon több lenni, mint ami.
Számomra a zsenialitása egy játéknak két dologtól függ. Gameplay és Story minősége és jól megírtsága. Pl egy játék gameplaye sokat segít abban hogy a játék kijátszása után is lehessen játszani pl dying light story kb 10 óra de a gameplay + side questekkel 300 órám van benne. Ugyanígy a skyrimmal.
16:30 segítek rajtad, jusson eszedbe Gyöngyösről az, hogy az egyik kedvenc modid is onnan származik 😁😂
A 10/10 ertekeles minden esetben csak szubjektiv velemeny lehet(vagy fizetett), hisz tokeletes jatek nincs csak olyan jo jatek, amiben szemet hunyunk az apro hibak folott. 9/10 jateknak hivjuk azokat, amikben a teljesen ossze vannak csiszolva a mechanikak, a hangok, a grafika, a tortenet, stb... egymassal. Vegyunk ket peldat, az elso legyen a TLOU elso resze. A legtobb helyen 10/10 jateknak lett ertekelve, de aki akcio-orielnatlabb az csalodhat benne, ahogy azok is, akik peldaul a tortenetet kerulik minden jatekban, de ettol meg egy nagyon is jo jatek csak nem mindenki szamara. A masik pelda legyen a klasszikus Super Mario Bros. Megrengette a jatekipart, mufajt teremtett es a mai napig jatsszak rengetegen. 10/10 jatek lenne? Azok szerint, akik strategia orientaltak vagy sokalljak az akciot(ertsd jol), messzire elkerulik. A fent emlitett jatekok erossegei a masik jatek tokeletes ellentetei, ami nincs az egyikben, megvan a masikban. Ezert szerintem a regebbi 576--os pontozas a leginkabb elfogadhato. Minden elem(grafika, hang, tortenet, etc...) kulon lenne pontozva egy nagyobb, peldaul 100-as skalan es a verdikt ezek atlaga lenne.
22:22 Miért kell hangsúlyozni, hogy a SAJÁT gyerekeddel? :D :D :D
hogy érthető legyen mit kerestem egy játszótéren :D
3 kategóriára bontanám a 10/10-es játékokat:
1. Merjen és akarjon több lenni, mint egy játék, gondozzák úgy, mint művészeti produktumot, a végeredmény meg legyen egy olyan érzelmi hullámvasút, amire még évekkel a végigjátszás után is visszagondolsz, pont, mint 1-1 meghatározó életeseményedre. Nálam a Syberia sorozat pl. ezt képviseli, különösen a World Before, ami kimaxolta a narratív kalandjáték műfaját.
2. Ha nem elvárás az érzelmi hullámvasút, legyen abbahagyhatatlan, de valahol vegye is komolyan magát, hogy ne érezzük azt, hogy valami felesleges hülyeségre pazaroljuk az időnket. A modern autószimulátorok közt az Assetto Corsa Competizione ilyen: elképesztő addiktív, végtelen órát bele lehet ölni, közben az egész egy komoly szimulátor, ami szinte rákényszerít arra, hogy folyamatosan fejlődj. Elképesztő reflexeket ad a valóságban is. :D
3. Ha se nem művészeti produktumról, se nem komoly játékról van szó, akkor maradnak azok a játékok, amik gyerekként 10/10-esnek számítottak, és ma is elő tudom őket kaparni 1-1 újabb végigjátszás erejéig. Death Rally, Raptor. :D
Nehéz megmondani hol van a határ a 9/10 és a 10/10 között de számomra a Warframe és amit azzal csinálnak. Nekem a gameplay loop egy élvezhető kikapcsolódás haverokkal, amikor pedig jön egy story update egy nagyon jó single player élményé válik és konkrétan rávesz, hogy várjam a történetet és akarjak vele még játszani, majd a történet után a haverokkal azt az új "felfedezhető" (persze az alapok ugyan azon maradnak max új map meg ilyenek) részt játszva újabb órákat tudunk szórakozni.
10/10 es játékok közé sorolom pl a Gothic Szériát a piranha bites-tól. Szimpla, mégis magávalragató sztori, roppant ikonikus helyszínek és zene, Roppantul kreativan elhelyezett ellenségek mind erő mind mennyiség tekintetében amik a "láthatatlan fal" szerepét töltik be anélkül hogy kizökkentene a játékból, és a térkép. Ó a térkép. Nincs tele ikonokkal mert kérdőjelekkel meg minden hulladékal, Egyszerű, letisztult, és kreativan megoldott hogy minden ikon nélkül csak a térkép stilizált felsőnézetéből pontosan tudod hogy hol vagy vagy hogy merre is kéne elindulnod. a Questek nem feltétlen egyediek, De nem is fogják a kezedet mint egy hülyegyerek hogy ide menj ezt csináld. Ittis megmondja mit kéne csinálni meg nagyjából merre, de neked kell megtalálnod a helyet. függetlenül hogy milyen kicsi, és mai szemmel nem épp a legszebb játék, ilyen egyedi, komplex hatást generáló (a bugjraival együtt) RPG-t nem találtam.
Számomra egy játék akkor lehet igazán 10/10-es, ha:
- A setting és a történet megfelelően össze kapcsolódik és ki egészítik egymást.
- A történet vezetésben, ha van választási lehetőség akkor legyen súlya is a döntéseinknek, vagy csak meséljen el valamit az elejétöl a végéig döntések nélkül.
- Maga a harcrendszer legyen jól megvalósítva. Az hogy TPS, vagy FPS, lőni, vagy ütni kell az ellent, vagy esetleg varázsolni az mindegy. A lényeg, hogy a harc maga izgalmas legyen, lehessen benne fejlődni, nem csak skill tree-vel, ha nem saját magadtól.
- A pálya mérete is mindegy, de ha nagy nyílt világ, akkor legyen megtőltve történettel, küldetésekkel és érje el a játék azt, hogy felakarjam fedezni a pálya minden egyes zegzugát. Ellenkező esetben egy kis pálya, vagy egy A-ból B-be pálya vezetés is elég, ha az tartalmas.
Ilyen játékok nekem a Star Wars Jedi Knight Jedi Academy, Dark Messiah of Might and Magic, Cyberpunk 2077, Witcher 3, az újabb Tomb Raider-ek, Skyrim, Final Fantasy 7 Remake, Warhammer 40K Space Marines 1,2, Nier Automata, Fatal Frame, Conan Exiles, Half Life 1 és a DLC-k - Half Life 2 és episode 1-2 , Borderlands 1-2 Fall out 3 és a New Vegas. Sorolhatnék még, de akkor soha nem lenne vége. :D
Nagyon köszönöm a választ, nagyon érdekes és részletes nézőpont, ha ma már látok egy Pedro meme-et akkor szimplán már csak továbbgörgetem, lehet egy picit már kezd is lecsengeni ez a trend. Egyébként nekem is vannak olyan szavak, amiket így nem szívesen hallok, vagy olvasok, pl. ha valaki a szüleiről úgy beszél, hogy "anyám", "mutterom", "faterom"... Na ezektől én is falra mászok. Nincs bajom azzal az emberrel, aki ezt így használja, de én sosem tudnám :D
Jogos, amitől én a falramászom, az az mikor valaki azzal indít egy beszélgetést hogy "mizus"
Én nekem a zsenálissá tesz egy játékot, az több dolog:
1. Dolgozzák ki minden részletét, és a sztoriban minden kapjon értelmet
2. A jó játékmenet, de legyen változatos is
3. A grafika a passzoljon a témához és a játék hangulatához
4. Ha megcsináltál mindent a játékban, kapj valami pluszt (pl. achivmentet, final bosst vagy valamit amiért megérte rászánni az idődet)
(pls. hívj Skull-nak, mert why not)
Ezenkívül számomra a 10/10-es játék az Undertale
Oooo menő lesz ez a MAKT Intro. Szeretem ezt a számot, South Arcade - HOW 2 GET AWAY WITH MURDER
A Gangnem style szerintem a nagy Dél-Korea imádat előfutára volt. Azóta a csapból is dél-koreai előadók, trendek folynak...
Akkor tartok általában zseniálisnak egy játékot, ha a fő három komponense (Gameplay, Történet, Atmoszféra) összhangban áll egymással.
Talán az Outer Wilds-on keresztül tudnám legjobban kifejteni.
- A játék mechanika teljesen korrekt módon hiteti el veled, hogy egy űrhajós vagy, alapból nem kezelhetetlenül nehéz, de mégis elég ügyesnek kell legyél, hogy minden részén helyt tudj állni a játéknak. Tehát könnyű elsajátítani az alapokat, de van benne kihívás bőséggel.
- A történet a főhős kis világáról érdekes és olyan ütemben és elrendezésben van adagolva, hogy a játékos akarja felfedezni az egyre újabb és vadabb sztori elemeket és helyszíneket, ezáltal használva a megadott játékmechanikákat és egyre ügyesebbé válva bennük. Ezenfelül nem egy rejtvény megoldása a történetben van elrejtve.
- A környezeti effektek, a látványvilág és még a zene is részét képezi mind a játékmenetnek mind a történet mesélésnek azon túl hogy szimplán jól néz ki ezzel még jobban egybefogva az összképet. Külön zseniális a zenében, ahogy az eleinte vidám fő téma a játék végére szinte teljesen kilép az aláfestő háttér elem státuszból és maga is egy karakterré válik.
Habár nem ez a kedvenc játékom, nagyon jól summázza azokat az elemeket, amiktől én zseniálisnak tartok egy játékot.
Végre, nagyon kevés embertől hallottam azt, hogy a gyöngyösi sztori inkább mennyire lesúlytó, minthogy vicces, én amikor elsőnek láttam, üszök bevoltam tépve és ahogy körbe néztem… mindenki röhögött… én meg majdnem elsírtam magam a csávón… iszonyat szürreális nüansza volt az életemnek… 😅😅
Szia Dani! Nálam csak akkor lehet egy játék 10/10 ha ez a kettő feltétel megvan:
1. Soundtrack-ek
2. Easter egg-ek és a hozzájuk tartozó teljesítmények (tudom hogy ez nem annyira fontos de én szeretem a rejtett dolgokat és azokat levadászni).
Amúgy jobbulást!
Az én kedvenc játékaim többnyire közösségi élményt is nyújtanak, és még van storyuk is. Szerény véleményem szerint egy story alapú rpg-t mondjuk hamarabb megunok, mint egy online játékot. Nagyon jó volt a videó, és remélem hogy a következő MAKT-ban benne lesz a kommentem.
U.i.:Én is utálom a jópofa szót! Na mind1.
Szia Dani! Szerintem a netlegendák sorozathoz a "smurfcat"-ről is csinálhatnál egy epizódot. Nagyon kívánci lennék, hogy hogy lett Alan Walker-The Specter című számából, smurfcat, meg minden izé...
(Tudom, hogy már nem trendi ez a meme, de azért nagyon érdekelne)
Nekem elsősorban a sztori fejlődése, tipikusan ilyen az ff7, ahol egy síma kis ellenállásba csöppenős játékból egy iszonyat komplex sztori lett és amikor azt hiszed, vége, mindig tudnak új, izgalmas szálat belekavarni
Csak azokat a játékokat tarom 10/10-nek ami single player-es, mert ezekben nem függsz másoktól, hogy jó vagy-e benne, e mellé még az kell, hogy úgy kössön le órák hosszára, hogy észre se vedd. És ha kijátszottad akkor ne az legyen, hogy egyből elölről kezded akár new game+ban, hanem egy hosszabb időnek el kell teljen, mire újra előveszed ezt a címet.
Nem felététlen kell story based-nek lennie/nem számít annyira pl. Serious Sam, Doom, Quake. De ha storyt nézünk és az összes mellék küldetés meg legendás cuccok, akkor ott van Ghost of Tsushima, Cyberpunk, God of War, Dead Space.
A harmadik típust a Souls/Souls like-ok én nem nagyon szeretem viszont ezeket is 10/10-nek tartom, mert zseniális alkotások, saját magunknak kell rá jönnünk a történetére és a miértjére, a játékost a gondolkodásra és a tanulásra bírja rá.
És 9/10-esnek azokat a játékokat tartom amiben mindig ott van mindenki részéről egy "de" és ez nem a bug-okra hanem hiányokra vonatkozik.
10/10-es játék az több okból lesz nekem játék és ezek nem kell, hogy egyszerre meglegyenek. Egyrészt, ha olyan a sztorija, hogy elbűvöl, meghökkent, izgalmas, stb., vmi miatt alig várom, hogy játszhassak, mert tudni akarom, mi lesz benne. Másrészt ha sikerélményt ad. Itt aztán lehet ez egy gagyi grafikájú, semmi sztorijú shop szimulátor játék is, de azt örömmel játszom, mert megy a bolt, megugrom a kasszázást diszkalkuliásként, jönnek a vevők stb. Harmadrészt ha csodálatos a grafika, a zene, összhangban a játszással, mint a Death Strandingnél. Mert abban ugyan nem egy nagy eresztés a sztori, meg annyira klisés amerikai, de van a végefelé egy olyan jelenet baszki, sírtam, meg a Mikkelsenes mellékszál az nekem nagyon. Úgyhogy nekem a Death Stranding 10/10-es, egyszerűen csodálatos, amikor menetelsz, szól a zene és a fantasztikus táj. Negyedrészt, amit írtam már, hogy a sztori lehet nem fog meg úgy összességében, de vagy egyes jelenetek vagy a vége akkorát üt, hogy napokig nem ereszt és még játékosként is meggyötör, mert neked kell csinálni, neked kell választani, és ott bőgsz fölötte.
Alapból a zseniális játék nálam két dologból áll.
Az egyik az objektív oldal, hogy a játék tényleges szerettel, lélekkel készült, rendesen működik, stb, és nem csak egy tucatszar cashgrab.
A másik a szubjektív oldal, hogy rám milyen hatása van. Zseniálisnak azt szoktam nevezni (nem csak játékban amúgy, hanem kb minden fogyasztott tartalom esetén), aminek a befejezése után ürességet érzek. Ami olyan érzést kelt, hogy valamit elvesztettem/lezártam magamban.
Heloo, nekem az a 10/10-es játék az, amit nem tud megunni az ember, vagy másokkal közösen is tud játszani, esetleg a kettő együtt. Nagy kedvencem a CurveFever (korábban Achtung Die Kurve), leginkább a kis játékosbázis miatt kialakult "kb mindenki ismer mindenkit" érzés miatt, plusz amiatt, hogy minden egyes 5-6 perces meccs különbözik az előtte játszottaktól. Hasonló, bár időben sokkal tovább tart, a Minecraft. Leginkább haverokkal, előzetes tervvekkel álltunk neki egy világnak. És itt is, szinte nincs két ugyanolyan seed. Aztán az R6, a CS:GO vagy most már CS2 is a monotonitás kizárása miatt tartozik a számomra megunhatatlan játékok közé.
10/10 nekem a Terraria
Nem túl hosszú, nem túl rövid, akár 1-2 nap alatt is végig lehet játszani vagy rászánhatsz több hetet is egy kihívásra. Szabad utat hagy a játékos stílusának harcban és építésben is, a bossok is érdekesek, DE a fő szempont talán a game progression. Ha egy játékban túl könnyű a kezdet az elvesz a kihívásból, ha a végén már nincs hova fejlődni az pedig a célból, a játékhoz való motivációdból vesz el.
Egy 10/10-es játéknak meg kell találnia azt a vékony vonalat amikor még van hova "erősödnie" a játékosnak a játék minden pontján, és nem csak az eleje szól arról hogy statokat növelsz, a vége meg arról, hogy az objektíven nézve legerősebb tárgyakat összeszeded (szerintem).
a részletek, mini interrakciók pl ahogy jetpack joyrideban a gépfegyverrel ki lehet törni az üvegpadlót meg ilyenek illetve az, hogy a játék önkompatibilis, amikor mindenre is gondol a saját logikája szerint, az előbbi például hogy a gépfegyver összetöri az üveget de pl minecraftban bentlévő vagy játékosok által hiányolt crafting receptek,.. Az, hogy a játék nem csak van és nagyjából szól valamiről, hanem minden amit csak ki tud a játékos találni benne van és benne van és van benne
Szia Dani!
10/10 Nincs az az isten, hogy le tegyem a játékot, végig kell játszanom! Hiszen akkor valami olyan volt benne, hogy nem bírtam magammal és rá szántam az időt. (persze itt sztori gamekről van szó)
10/10 - OPTIMALIZÁLTSÁG Ha nem egy erőművel kell meghajtani, remélhetőleg nem egy OPENTTD grafikát vág elénk (egyébként én azt is nagyon szeretem) inkább akkor valami gagyi 1 Eurós 3d csomagokkal fabrikált vacakra gondolok... Szóval igen nem kell a csoda grafika de legyen meg a szépsége és illeszkedjen a játék hangulatához.
10/10 zenék és hangok kombinációja...
Máris ott vagyunk mindent is akarunk, hogy 10/10 legyen.
DE leginkább ha a sok pont összegyűrva ki adja a 10/10 et számunka akkor nyert ügyünk van :D
Az még hagyán hogy nem vicces, de még nagyon idegesítő is 😤
Nem az a baj, hogy vannak ilyen agyrohasztó mémek, hanem az, amikor a harmincas korosztályom vagy az annál is idősebbek is humorosnak találják, és ugyanúgy órákig pörgetik az okostelefont, mint az iskolások a suli előtt, alatt és után. Nem akarok demenciás vénember módjára ítélkezni, de azért az már aggasztó, hogy a facebookos marhaságokat képes volt a Tiktok alulmúlni, és őszintén hiszem, hogy minden további technológiai újítás ugyanúgy az emberi elmét leépítő könnyű fogyasztást és szórakoztatást fogja kiszolgálni, ezzel még tovább közeledve a cyberpunk diszktópiák világához.
Nekem az a játék, amit még mai napig szenvedéllyel tudok játszani megunhatatlanul és egyből visszaváltozok kisgyerekké az a Crash Bandicoot. Annó egyszerűen a világa, a grafika, a főkarakter miatt tetszett meg annyira. Igazából szerintem az adja a varázsát, hogy a főszereplőnek úgymond semmilyen szuperereje sincsen, ráadásul még önmaga paródiája is hiszen Crash maga Cortexnek egy félresikerült kisérlete. + kicsit olyan tesze-tosza, kicsit ügyetlen a karakter de ez is hozzáad ahhoz hogy szerethető a játék.
U.I.: a zenéről meg inkább nem is beszélek :)
Számomra egy 10/10-es játék létezik, mégpedig az, amiről sajnos soha, egyik streamer sem ejt sem szót, sem streamet, sem videót, mintha nem is létezne, ez pedig a Star Trek Online. (Ha valaki nem ismerné, egy sci-fi MMORPG játékról van szó.)
Ha eltekintek attól, hogy Star Trek fan vagyok és így keveredtem ebbe a játékba, akkor is csak ámulok és bámulok.
Bődületes, hogy már 15 éve mire volt képes a technika és mire voltak képesek a programozók egy-egy játék esetében akár a grafika, akár a technikai megoldások tekintetében. Ennél összetettebb, összehangoltabb, teljesebb világot nem találtam a játékok között, és bár nem filmszerű a grafikája, szerintem simán élvezhető és szép. Persze a játék jelenlegi állapotához több lépcső vezetett, sokat fejlesztettek rajta, bővítették is, de az alapokat közel 15 éve rakták le a programozók, ráadásul két platformra is, PC-re és konzolra.
Folyamatosan jelennek meg benne új tartalmak, akár új missziók a story line-ban, akár csapatjátékok (TFO), vagy egyéni küldetések (Patrol). Bár régi játék, egyáltalán nem halott, és most, hogy a filmesek új életet leheltek a Star Trek franchise-ba, meglehetősen sok új játékos is van.
Az együttműködésük a Star Trek sorozatok és filmek forgalmazóival példás, az azokból kölcsönzött karakterek a saját hangjukon szólalnak meg a játékban, ami nem elhanyagolható szempont, ha pl. egy 7 évig tartó sorozat alatt hozzászoktál a szereplők hangjához. A színészek lelkesen jönnek a karaktereiket szinkronizálni.
A játék felhasználói köre is meglepően segítőkész, az idősebb játékosok szívesen adnak tanácsot az újaknak, sokan készítenek tutorial videókat is a játék egy-egy aspektusáról, ami egy kezdő számára valóban nagy segítség.
Plusz azon kevés játékok közé tartozik, amit tényleg akár ingyen is lehet játszani, mégsem kerül hátrányba senki. Léteznek eventeken megszerezhető hajók, amik nem rosszabbak a vásárolhatóknál, sőt, némelyik jobb is. Ezerféle lehetőség van a karakter, a fegyverek és a hajó fejlesztésére valódi pénz befektetése nélkül is, szóval tényleg csak egy konzol vagy egy számítógép és némi játékos kedv szükséges hozzá. Persze, aki költeni akar rá, megteheti, ezt meg akciókkal könnyíti meg a játék.
Ami számomra egy játékot zseniálissá tud tenni ha van benne valami különleges, irányítás vagy koncepció ügyileg. Például amikor az Until Dawn kihasználta a Dual Shock kontrollerbe rakott minden funkciót. Vagy a Witcher 3-ban hogy egy komplett kártyajátékot raktak, és ezért a játék egy élmény lesz, nem pedig egy út amin végig mész. A zsenialítás, mindig arról szól, hogy más hogyan képzelik el a fejlesztők a "videójátékot" mint fogalmat, nem pedig a tízezredik ugyanolyan játékot adják ki, ráaggasztva egy AAA címkét.
#MAKT a 10/10-es játék számomra az, ami beszippant és nem ereszt, amíg végig nem viszem akár több 100 órás játékidővel és még évekkel később is, mikor már nem is játszom vele, nosztalgikusan tudok rá visszagondolni. Azt kívánom, h bár újra ott és akkor lehetnék, mikor életemben először kezdtem el az adott játékot. A zenéje hallatán, egy screenshotot látva róla máris özönlenek a fejembe a kellemesebbnél kellemesebb érzések, kis túlzással a szerelemhez tudnám hasonlítani. Sztem 10/10-es játék csak 1 van az ember életében. Ha jön egy annál jobb, akkor az előző visszasorolódik 9/10-esre. Nálam ez játék (jelenleg és évek óta) a Skyrim.
Szia Dani.
Ez az én véleményem szerint 2 nagy dologtól függ. Magától a játéktól, és az árcédula formályától. Vegyük példának a Hearts of Iron 4-et.
(Nem hiszem hogy bárkinek el kell magyarázni hogy mi az.)
A Hearts of Iron (Röviden Hoi) szerintem egy 10/10es játék... lenne ha az üzletpolitikája nem lenne ilyen amilyen. Mert maga a játék 50 euró, és annyit meg is érne az egész bőven, akár 100-at is. Csakhogy 50 euróért kapsz egy olyan játékot ami félkésznek érződik ahhoz képest amit kapsz még kb 450!!! euróért DLC-k formályában. Példának okáért az alap játékban a fejlesztéseken belül van olyan hogy Vadász(repülő) 1 és 2 ellenben az egyik DLC már ezt annyira szétbontja, hogy van a gép test fejlesztés, és könnyű, nehéz géppuska, és repülő ágyú 1-2-2-4 is. És ezzel mi a probléma? Hogy egy nagyjából szumma szummárum 500 euróért kapsz egy max 100 eurós játékot. Számomra csak ennyi választja el a 10-es értékeléstől. A másik dolog számomra egy játék modolhatósága. Erre példa a Jurassic Evolution (Röviden JWE) 1-2. Azok egy remek alapjáték, és még csak nem is úgy, hogy ha minden (Amúgy olcsó) DLC-t beszerzel egy teljesen más játékot kapsz, de még több ezer modot ha akarsz le tudsz vadászni net oldalakról, és a Frontier nem tiltja ezeket be. (Jó nyílván ez a közösség effortja) de így legalább kicsit a modderek magukénak érezhetik a játékot. És még egy ellenpélda ami régen nekem 10/10 volt, de mára már a 10/3-hoz közelít az a World of Warships. Az a játék 2018-ig nekem 10/10 volt, aztán a játékfejlesztők olyan irányt vettek ami egyre rombolja a játékot. Röviden a free to play barát címből lett egy pénzhajhász fejlsztőcsapat akik (akár illegálisan is) csak minél több pénzt csaljanak ki a pénztárcádból. Nem egy nagyobb botrány is volt erről, amit azok is tudhatnak akik nem játszottak vele. Ez kicsit olyan mint mikor egy nevesebb cukrászda megcsinál egy tökéletes tortát a sztenderdeknek. Majd mikor megkóstolod előjön benned az az érzés, hogy: Jó, jó de hol van ebben az a plusz, amitől ilyen jó? Röviden megcsinálni egy tökéletes játékot nem lesz elég. Kellenek azok a kicsi nüanszok minthogy modolható a játék, vagy hogy mondjuk nem 5-szörös áron adod, vagy a legalapabb, hogy mint fejlesztő nem rombolod le a játékodat rövid távon nagyobb profitért és ha még online real time játék akkor odafigyelni a játékosokra, hogy mit akarnak.
szerintem akkor 10/10 egy játék, ha annyira jó a story, hogy teljesen beszív és elfelejted a valóságot. Mi után végeztél vele egy üres érzet van benned hogy már nem tudod játszani és legszívesebben újra végígjátszanád úgy hogy törölték az emlékezeted róla. Bónusz ha a dontéseket rendesen átérzed mondjuk egy storyjátékban és a karakterekért rendesen érzel valamilyen kötődést
Én a memekből általában le vagyok maradva, mert nem kifejezetten érdekelnek és nem ásom beléjük magam. Amit esetleg meglehetne említeni, mint elvont videó az Mr.Weebl videók vagy Cyriac videók. Ezek is valamennyire viccesek az értelmetlenségükkel, de ezek is olyanok, hogy nem mindenki nevet rajtuk. Az All Your base is egykor ilyen volt és a Rick Roll-t is szeretik az emberek még manapság is használni. Ennyit ehhez a videó témához.
A zseniális játék témára nehezebb magyarázatot adni, mert több szempontot is figyelembe lehet venni egy játéknál. Sok esetben a játék újdonsága a többihez képest lehet kiemelkedő, mert olyan témát és ötleteket vonultat fel, ami a többiben nincs meg. Lehet egy játék kiemelkedő grafikájú, vagy animációs szempontból gördülékeny, esetleg olyan, aminek nagyon jó a története vagy épp igaz történetet mesél el. A másik ilyen például az, hogy a karakterek mennyire vannak kidolgozva, egy karakter központú játéknál és milyen kapcsolati szálak vannak.
Számomra szerintem az a zseniális játék, ami tudja kombinálni a sztorit és a játék elemeket és homokozó jellegű a játék, vagyis bármennyiszer nekivágsz, mindig új végkimenetele van. Ilyen játéknak tartom a M&B szériát, Rimworldöt, Kenshit, Starsectors, Daggerfall-t, menedzselős játékokat és a tycoon játékokat. Humor és játék menet szempontjából például a Theme Hospitalt kifejezetten szerettem, vagy az Amnézia nevű magyar jrpg-t, meg Dungeon Keeper-t. Hangulat és játékmenetből a stratégiai játékokat, ahol vannak bejátszások és elmesélnek történetet mint a Red Alertek, Tekwar, Warcraft 3 átvezetők. Taktikai játékoknál meg hogy beleélem magam a harcokba, erre sok játékot írhatnék, ide csak a Mechcommander 1-2-t írnám, de jrpg szerű taktikai rpg játékokat is írhatnék ide. Szóval röviden nem tudom leírni, mert minden ember mást szeret a játékokban, ez egyéni preferencia kérdése.
A skibidi toilet jelenséggel az a baj, hogy nagyon sok impulzus, pár másodper alatt, és van belőle több száz. Ennyi inger konkrétan kisüti a gyerekek agyát. Csak meg kell nézni az utóbbi évek növekedését az ADHD-s gyerekek számában. Hiperaktív, kezelhetetlen és a figyelmük lekötésére képtelen gyerekek generálódnak így, tonnaszámra, és érdekes módon ez nagyban visszacsökken azokban a háztartásokban ahol a szülők nem Ipad-et vesznek a gyereknek karácsonyra, hanem JÁTÉKOKAT. Tudod, memóriakártyát, parking panic-ot, Lego-t, Playmobilt, színezőt, Nerf puskát, játék dínót meg Barbie babát...
Bőven Z generációs vagyok, volt 3 polcnyi DVD, anyának meg apának okostelefon meg Ipad, bátyámnak meg Xbox 360 és PS3, de akkor sem engedték hogy sz@rrá rohasszam az agyamat ilyenekkel 6 évesen. Este lehetett filmet nézni, vagy pár sorozat részt, nap közben meg max egy óra youtube, és akkor sem mondjuk a HowToBasic, mert ha meglátták hogy azt, vagy hasonló kreténséget nézek akkor azonnal kivágták a kezemből.
Utólag pedig nagyon hálás vagyok ezért, mert lehet, hogy hisztiztem rajta egy kicsit, de túl tudtam lépni rajta, ők meg pont lesz@rták, hogy mi bajom van, tudták hogy majd elfoglalom magam mással. Viszont ha beadták volna a derekukat, akkor gyanús, hogy én is olyannán növök fel aki képtelen 5 percnél tovább egy helyben ülni, hogy azonnal üvöltve síró rohamot kapok ha valami nem úgy van ahogy azt én szeretném, stb.
A szülőkön múlik, hogy milyen lesz a gyerek. Deal with it
Szerintem nehéz megválaszolni pontosan mi is tesz "zseniálissá" egy játékot. Manapság minden műfajnak van saját "zenitje". A legjobb a fajtájában. Mi különbözteti meg az Asetto Corsát egy Witchertől? Más közönségnek készült. De mindegyik zseniális, mert nem csak el tudták érni azt, amit a közönség vagy a stílus megkövetelt, de túl is szárnyalták azt. Nem tucatjátékot szerettek volna csinálni.
Kell egy atmoszféra (zene, kinézet stb), hogy beleélje magát az ember. Kell hogy érdekes legyen a játék. És kell egy olyan dolog, ami kiemeli a többi közül. Ezt már műfaja támogatja. Lehet ez a világépítés, sztori, részletesség, realisztikusság, a vizuális egyéniség. (Egyéniség. Vannak olyan 720-1080p remekek, amik rtx vagy akármi nélkül is jobban néznek ki, mint egy átlagos openworld 4k stb stb game).
(*Javítás: a gameplay és vezérlés részt kifelejtettem.)
Ez a 9/10 szint. És ha minden jól működik együtt, tökéletesen együtt működik minden, akkor van meg a zseniális szint. De ez az én véleményem és tapasztalatom.
Számomra két dolog kell, hogy egy játék zseniális legyen:
1. Legyenek jól felépített karakterek, melyeknek megismerhetjük a történetét, motivációját, egymáshoz való viszonyát
2. A történet, számomra fontos, hogy azt érezzem, tényleg valami epikus része lehetek.
Egyébként nem leszek népszerű, de például élveztem én az Elden Ringet is, de nekem nem volt év játéka, viszont bármelyik Final Fantasynek bármikor neki tudok ülni.
Undartale- a harc mechanika, az hogy szinte azt csinálsz amit akarsz, a karakter személyiségek és a zene + a story
Dani! Én még az OK rövidítésről úgy tudom, hogy katonai szlengben használatos rövidítés is, a "zero kill" vagyis "0 kill" helyett csak simán: OK.(aki mondjuk a munkája végett angol nyelven kell, hogy kommunikáljon, biztosan találkozott azzal, hogy "zero" vagy "null" helyett O-t mondanak helyette. Picit zavaró olykor...) Én ezt a verzióját ismertem, úgyhogy most muszáj lesz utánanéznem, hogy biztos-e. :-)
Ami zseniálissá tesz egy játékot nekem az az amikor minden részlet megvan a játékban. Én az Arena Breakouttal jáccom rendszeresen és van pár olyan részlet amitől a játék nagyon élveszhetővé teszi. Ez a részlet pédául az üres töltényhüvejek csörgése a földön, a karakter halálhörgése amikor meglövik, a fegyver minden apró részlete a tárkioldótól a szánakasztóig.
Én egy multiplayer ember vagyok. Nekem csak akkor 10/10 egy játék ha a community-ja jól kiforrt. Ilyenek például
a viccesek: cs2, drg, tf2 (talán a jövőben a deadlock)
A toxicok: ez a vicces alfaja van benne valami perverz szórakozás mikor már kiforrt. Például: lol, clash royale (talán később a val de még nagyon gyerekcipőben jár a community)
Illetve a full komolyan rp-zős játékok: gta5, néhány katonai játék de ez sokkal több mint az előző kettő szóval fel se tudnám sorolni
Nekem érdekesen az tesz egy játékot 10/10-é ha a játék teljesen elengedi a kezedet nincs tutoriál (vagy jól van be építve a játékba) és nyilván a szabadság érzése. Ezért szeretem a GTA játékokat (ezekben nincs az arcodba nyomva egy idegesítő, lassú, unalmas tutorial pálya) másrészt azt csinálsz benne amit csak akarsz de mondjuk a minecraftot is ezért tartom zseniálisnak mert ott is teljes a szabadság. Persze az ilyen játékok listája még hosszú de ezek a legnépszerűbbek.
15:00 Én pont így vagyok az MC Isti, Elek Zoltán, Varga Irén stb. jelenségekkel is, nyilvánvalóan nincsenek rendben fejben (hogy szépen fogalmazzak), mégis sajnos nagyon sokan lelkiismeretfurdalás nélkül nevetnek rajtuk
Zseniálissá tesz egy játékot, amikor ki akarunk valami olyat próbálni bennne, amiről azt gondoljuk hogy a fejlesztők nem szánítottak rá, és aztán kiderül, hogy mégis számítottak rá.
Vagy amikor egy játéknak a nagyon jó története van, és ezzel együtt tud több nagyon jó befejezést csinálni.
A kérdésre válaszolva (spoilerrel):
- Számomra a "Heavy Rain" volt zseniális amiatt, hogy az általunk végig üldözött, keresett gyilkos maga az egyik irányítható karakter. Ezáltal a játék úgymond elveszi a kontrollt a játékostól, aki ugye végig azt hiszi, hogy tudja/sejti mi történik.
- "A way out" azzal, ahogyan a két történetszálat eggyé vezeti, és a végén az ellenfeled nem csak a másik karakter, hanem a melletted ülő személy is akivel játszod, hiszen addig a társad volt, de a végén egymás ellen küzdötök.
- "Detroit: Become Human" az összetettsége, a választási lehetőség tárháza és amiatt, ahogy az egész egy logikus átgondolt történetté fejlődik, a három karakter három teljesen más nézőpontot képvisel, stb.. Elképesztően jól kidolgozott játék. David Cage egy zseni.
Jópofa kis videó volt ez itt most :)
16:25 nem mindig kel vidámnak lenni, engem érdekel a sztori Dani.
Azért ha már Gyöngyös akkor ott vannak Leonidaszék a boxolók :D :D
Jópofa videó lett Dani! 👍
Hát nekem általában az ami "magába tud szippantani". Ez lehet maga a fő karakterrel mennyire tudok azonosulni és a történet ami a játék el akar mondani mennyire érdekes és jó.
Számomra akkor zseniális egy játék ha kivállóan van megírva a története. Illetve ha tudok vele idötől függetlenül jástzani vele. Az olyan játékok amikhez reggel ülsz le és később veszed észre hogy "basszus már ennyi az idő" azok nagyon topposak számomra. DE! ALEGFONTOSABB!!! Ha nem érzem több óra játék után hogy zsibbad az agyam. Nagyon sok mai játéknál érzem ezt.
Nekem ilyen volt a Starcraft. Mikor először találkoztam vele egyből beszippantott
Az a videójáték igazán zseniális, amelynek végigjátszása után átértékeled, vagy elgondolkodsz az életeden, mert olyan mély témákat érint. (pl: Nier Automata)
Szia, Szerintem egy videójátékot nem a kinézete, nem története és nem is a szereplői teszik zseniálissá. Szerintem egy játék akkor lesz egy igazi mestermű ha úgy bele tudod élni magad a játékba, hogy elfelejted a külvilágot és szinte átkerülsz a játék világába. Ilyen például az Among Us, se nem különleges kinézetileg, történetileg és a szereplők sem kitűnőek, de mégis úgy bele tudod élni magad a játék világába annak ellenére, hogy egy elég amatőr és alacsony költségvetésű játék hogy nem akarsz mással foglalkozni csak azzal ami a játékban történik. Elfelejted minden bajod, szomorúságod és élvezed azt, hogy most egy rövid idő elejéig átkerültél egy a gondjaid nélküli világba. Szóval egy videójáték akkor zseniális, ha elfelejteti veled a külvilágot. #MAKT
Szerintem az teszi nagyon jóvá egy játékot ha minimális/ nincs benne bug, ha jó a lore-ja, és ha jók benne a soundtrackek
Az OK dologról jit eszembe, hogy mennyire rühelltem amikor mindem második "vicces" poszt az volt, hogy egy cigány kisfiú megírta, hogy "anyu azt mondta", majd folytatta valami érdektelen történettel és azon kellett volna nevetni, hogy direkt rosszul írtak benne minden szót.
MAKT : A történetvezetés,hogy mennyire tud behúzni a világába ezálltal töménytelen mennyiségű időt eltöltesz benne már már észre sem véve hogy eltelt mondjuk 6-7 órahossza a napból amit kb fele ennyinek se érzékelsz és ennek ellenére még mindíg csak nyomnád bele az órákat nem sajnálva.Számomra a Baldur's gate 3 volt ilyen utoljára 524.6 óra játékidővel és igen megvan a honour mode is :)
Számomra akkor 10/10 egy eleve jó játék, ha valami miatt az kitűnik a tömegből. Jó példa erre szerintem az Until Dawn, ami egy új játék műfajt indított el. Vagy a személyes kedvencem, a The Last Of Us, ami sokkal inkább a története meg a részletességge miatt tűnik ki a nagytöbbségből, mintsem a mechanikái miatt. Viszont az ellenpéldába tartozik számomra a Dragon Age széria, amiben sose éreztem semmi pluszt, ami hozzájárult volna ahoz, hogy jó legyen a szememben
Igazán nem kötekedésből, de picit hangos lett a háttérzene. 😅 Mármint tök jó lett meg tetszik, csak elviszi a figyelmem a tartalomról :3 ❤️
Számomra az tehet zseniálissá egy videójátékot, ha valamiben tud valami újat felmutatni, meg tud lepni valamivel. Egy csavaros történet, egy sajátos, művészi grafika, kiváló háttér zenék vagy egy új játékmechanika.
Ezért is szeretem jobban az indi játékokat.
Szerintem a telt szó a kövér nőkre a világ legundorítóbb szava.
Ismerek olyat, nem is egyet, aki tényleg viccesnek gondolja a köpködős csajt és a mémeket is belőle. Ugyanezen emberek a hódos beszólást és mémeket is viccesnek találják. Hát, mindenkinek más a humor, erre annyit tudok mondani.
Régen csak kompepetív játékokkal játszottam, viszont felindulás(és nosztalgia)-ból megvette a subnauticat és nekem az a 10/10, szerintem a leg meghatározóbb az egész gaming iparban egy olyan hangulat amit nem lehet megunni. Nyílván ehez a story és a mechanikák is hozzátesz, de a hangulat az a tényező ami nélkül egy játék halott, és ha nagyon jól sikerül akkor verhetetlen.
És hozzáfűzném, hogy nagyon nagyra értékelem a szabadságot egy játékban, úgy hogy akaratlanul is végisg mész a storyn, nehéz megfogalmazni, de valahogy így összegezném.😅
nálam a Red dead redemption 2, azért gondolom hogy ez egy 10/10 es játék mert nagyon sok a részletbene ami számomra nagyon érdekesé teszi a játékot, ezek mellet a történet a soundtrack is nagyon jó, a karakterek is nagyon jól ki vannak dolgozva. Nekem ezek számítanak egy játéknál.
MAKT:
A harc rendszer, mert rengeteg olyan játék van aminek a sztorija nagyon gyatra viszont a "kombat" meg valami újító vagy csak egyszerűen jó.
Első látásra nekem a ZZZ (Zenless zone zero)
Nagyon nem tetszett mert van 2 támadás meg egy szuper képesség, de mint kiderült ez közel sem ennyi. Mellesleg a sztori is kuszának tűnhet.
Sajnálom hogy ezek a mémek is létre jöttek, teljesen el rontják a "mém" szót inkább meg alázzák azt a zsánert
Ironikusan pont, hogy nem. Pont az a lényege ahogy a videoba meglett említve.
@@zakanyimen izlések és pofonok, én utálom őket.te meg lehet nem, és ez igy van rendjén
@@asejhf2 De pont ezaz nem arról szól, hogy kiutálja őket vagy kinem hanem ezek generációs dolgok. Amiket te szeretsz azt meg más tartja hülyeségnek
@@zakanyimen én is ezt mondtam
Ami 10/10-é tesz egy játékot? Számomra egyértelműen az atmoszféra amit teremt, legfőképp akkor, ha a zene is "együtt játszik veled" és nem csak mint egy playlist szól a háttérben. Leginkább Story játékoknál van ez, de a wow is ilyen volt számomra, mikor először be léptem stormwind kapuján.
10/10 - s játék számomra nem létezik. De lenne, amibe feltétel nélkül bele tudnék merülni úgy, hogy nem érdekelnek-zavarnak a hibái, mert nincsenek. Ezért számomra nincsenek 10/10-es játékok. Ott volt a Baldur's gate 3. Jópofa volt benne a kockadobás kiemelése, de a 10 alkalom után agyérgörcsöt okozott nálam, és egy idő után otthagytam az egészet a francba. Hasonló érzésem minden játéknál előjött már.
Ez a videó nagyon JÓPOFA lett. :D
Szia Dani!
Nekem akkor lesz 10/9-ből 10/10 egy survival game ha van benne stack to nearby chest és a crafting nem kell ki keresni a lootokat hanem csak a ládák közelébe kell hogy legyél pl: grounded-ban
Az OK esetében én úgy tudtam, hogy a zero kill ( 0 K ) -ból ered. Amit a világháborúban használtak arra, ha a csapat veszteség nélkül tért vissza.
Vagy valami hasonló volt a sztori róla.
Melyik az igaz? Ez vagy a Dani verziója? Mert az is nagyon meggyőző.
Dani végre nem hülyén kezdett el egy MAKT videót before GTA 6
Miért lesz zseniális egy játék? Talán a kérdésre a válasz abban rejlik, hogy mik is azok számomra: (kronológiai sorrendben) warcraft 3, minecraft, skyrim, rimworld és stellaris. Ezt az 5 játékot 2 közös vonás teszi örök klasszikussá amiből az egyik, hogy végtelenszer újra játszható, mert mindig változtathatod a játék stílusod vagy a végkimenetelt (már ha végig viheted) viszont a másik közös vonás már kevésbé a játékon mint inkább a közösségen múlik, mivel ez a modolhatóság.
Én még gyerekként sokkal többet játszottam hagyományos játékokkal amiknél a kreativitás volt a határvonal, a történetben meg a mindenben is, a videó játékok viszont nagyon korlátozottak ilyen téren, így nálam az a döntő, hogy tud e egy olyan settinget adni a játék ami megmozgatja a fantáziám és képes vagyok e ezt úgy módosítani, hogy meg alkossam benne amit akarok..
Egy játék legyen szabad és a tiéd, ne korlátozza a kreativitást.
Szeretem, ha egy játékban az agyam ugyanannyit logikázik (akár minijáték formájában), mint amennyit a kezeim reflexben dolgoznak. (pl. lehet retro vagyok, sőt biztos, de nálam még mindig a TR Lost Aritfacts és a TR Anniversary viszi eddig a prímet...)
Egy játék akkor lesz nekem tökéletes mikor, a történet, az atmoszféra, játék menet és minden a lehete legjobb minőségben van a grafikán kívül az nem feltétlen kell a legjobban lenni mivel egy 2d pixel grafikás játék is lehet 10/10
Jópofa lett a videó😂
A Mi folyit itt gyöngyösön témával könnyen együtt érzek. Laktam kicsit kapuváron.
21:51 igen, csak annyi hogy azok a a mémek, gyermeki fantáziák nem tettétek tönkre egy teljes generációt.
Az Ylvis jóval több ennél az egy dalnál. Mára egész lemezt adtak ki és jó pár daluk hallható még a TH-cam-on.
Ha egy bankban azt mondod OK, azzal nincs baj, de ha azt mondod AK agyonrúg a biztonsági őr 😅
10/10 nálam az a játék, ami teljesen összeáll, értem ezt úgy, hogy 100% bele tudom élni magam úgy, hogy a külvilág megszűnik létezni számomra, mi komoly mondanivalót mesél, mégis képes a legváratlanabb helyen humorizálni … sajnos 17éve csak wow-ozok, szóval csak az előtti példát tudok mondani, pl half life 1, gta akármelyik, halo 1, …
Az szerintem nyilvánvaló, hogy nincs a legjobb játékokra általános recept. Olyan ez, mint a legjobb zene. Mindenkinek más eleve, és a sajátodat sem tudod elmondani, miért a kedvenceid egyike.
Viszont van pár dolog, ami alapszabály. A játék fókuszában a játékélmény szerepel, nem pedig ezek valamelyike:
1. Grafika: A szép grafika bónusz, és a technikai fejlődés újféle mesterművekre is lehetőséget ad, de a jó játék gyengébb grafikával is jó, és egy rossz játékot nem ment meg a grafika. Például a Worms World Party (Worms2), Unreal Tournament, Quake III, Skyrim, GTA3 (VC és SA), Mario Kart, Civilization széria, Heroes 3 és 5, mind-mind mai napig tökéletes játékok, amik mai szemmel nézve nem grafikai csúcsteljesítmények. És már a saját korukban sem ez emelte ki őket. (Sok más példa is van, de csak híreseket akartam mondani. Ehhez képes a legszebb játékok közt vannak olyanok, amiket 10 perc után leteszünk, mert unsi.
2: Történet: Sokan, akik a történet alapú játékokat szeretik, most egyből megköveznek, de olvassátok el. A jó történet veled marad. Viszont ettől még nem feltétlen lesz a játék jó játék, és pláne nem újrajátszható. Szerintem pl. a Witcher 3 és a Last of Us vagy a Bioshock jó játékok remek történettel, de az újrajátszhatóságuk limitált, mivel a játékélmény nem annyira nagyon jó. De ott van pl. a We happy few, amit alig ismer valaki, mert a jó történet egy vacak gameplay mögé lett rakva.
3: Realizmus: Néha érdekes, amikor egy játék élethű ilyen vagy olyan szempontból, de a legjobb játékok (legalábbis a legtöbbek számára) pont azért szórakoztatnak, mert nem olyan nehéz, mint a valóság. Egy háborús játékban is mindenki a hős akar lenni, pedig a realitás, hogy valószínűleg már az első nap meghalsz. Vagy a Sims is azért szórakoztat, mert könnyebb benne megélni, jól élni, mint igaziból. És a menedzser játékokat sem venné senki, ha állandóan csődbe mennél rossz döntések miatt.
4: Bevétel avagy a pénz-pénz-pénz. Ha egy játék olyan céllal készül, hogy csak vegyék meg, vagy hogy fizessenek benne az emberek minél több mikrotranzakcióra, az sokszor működik akár évekig is, de a zseniális kategóriába szerintem egy ilyen játék sem tud átúszni.
Ha a játékmenet, a gameplay nem tud lekötni a "végtelenségig", akkor a fenti 3+1 dolog mindegy milyen jó, idővel megunod. És erre kerül rá valahogy még egy összetevő, amit viszont nem tudok.
Ylvis-nek vannk jó számai. Az összes hasonló alapokra épül. Nem mellesleg zeneileg sem rosszak
Következő #MAKT-hoz
Én azt szeretem ha a története jól kidolgozott és van valami tanulsága, el tud gondolkodtatni a vége főcím legördülése után is. Például a Last of Us játékok történetei. Szívbemarkolóak és összetörnek lelkileg de nagyon elgondolkodtatnak arról hogy sok esetben mi az ami késztet egy embert bizonyos tettekre.
Számomra az számít jó játéknak amiben van egy kis adrenalin de nem mindig. Lehessen benne chillelni, építeni, dekózni vagy csak felfedezni nyugodtan. Pl nekem az al time fav gamem a Subnautica mivel izgalmas is tud lenni de nem erőlteti rád hogy mennyél bele a szörnyek szájába. Én nekem a subnautica 10/10. Nekem ami 9/10 es játék az meg a wellcome to the game 2 vagy a life is strange. azokat is imádom de sokkal jobban szeretem ha a környezetem tudom "mozgatni" mivel az ember abba a kiemelkedő. környezetét tudja alakítani. de ezt a wellcome to the game ben vagy a life is strange ben nem tehetem meg pedig imádom a storyt. Meg ott vannak azok a játékok amiket imádok de néha már túl sok a repatitive vagy random bossfight. Pl a Middle-earth: Shadow of War mert imásom hogy lehet benne kaszabolni meg gyepálni de már amikor 10 percben a 10. kapitánnyal vagy a 1000. csordával álsz szemben az már eléggé lejjeb visz.