Ekvivokáció hibájába esik az előadó amikor a "miért" kérdéséről úgy beszél mintha ez egyetlen fogalom lenne. A "miért" kérdésre rengeteg teljesen különböző jellegű válasz adható, a közös az bennük hogy valamilyen kognitív képet építenek. en.m.wikipedia.org/wiki/Four_causes A tudomány ugyan nem foglalkozik a "cél" jellegű miértekkel, méghozzá azért, mert az egy antropomorf fogalom, a fejünkben élő kép, ami azt feltételezi, hogy egy jövőben elképzelt, számunkra valamiért vágyott állapotot el fogunk érni bizonyos módokon. De ezt rengeteg ellenpélda teszi haszontalan, kis találati arányú, gyenge modellé. Az ok jellegű miértek már erősebbek, és ahol egyértelműen felismerhetőek, ott használja is őket a tudomány, tehát hamis az állítása hogy a tudomány nem ad választ miértekre. De nem minden esetben lehet elkülöníteni az okot az okozattól. Pl. az elektromágneses térben nem lehet meghatározni hogy az E tér kelti a H teret vagy fordítva. Egyszerre léteznek. Csak a mennyiségi összefüggéseik írhatók le, az viszont iszonyú pontosan. És ez, a fizika lényegét adó matematikai modellezés az, ami az impotens arisztotelészi "fizikából" hiányzik.
Hogy minden pillanatban 0-ról kellene újrateremteni a világot, nagyon valószínűtlenné teszi az, hogy nincsenek hirtelen ugrások a valóságban. Bizonyíték pedig 0.
Hogy minden pillanatban 0-ról kellene újrateremteni a világot, nagyon valószínűtlenné teszi az, hogy nincsenek hirtelen ugrások a valóságban. Bizonyíték pedig 0.
Ekvivokáció hibájába esik az előadó amikor a "miért" kérdéséről úgy beszél mintha ez egyetlen fogalom lenne. A "miért" kérdésre rengeteg teljesen különböző jellegű válasz adható, a közös az bennük hogy valamilyen kognitív képet építenek.
en.m.wikipedia.org/wiki/Four_causes
A tudomány ugyan nem foglalkozik a "cél" jellegű miértekkel, méghozzá azért, mert az egy antropomorf fogalom, a fejünkben élő kép, ami azt feltételezi, hogy egy jövőben elképzelt, számunkra valamiért vágyott állapotot el fogunk érni bizonyos módokon. De ezt rengeteg ellenpélda teszi haszontalan, kis találati arányú, gyenge modellé.
Az ok jellegű miértek már erősebbek, és ahol egyértelműen felismerhetőek, ott használja is őket a tudomány, tehát hamis az állítása hogy a tudomány nem ad választ miértekre. De nem minden esetben lehet elkülöníteni az okot az okozattól. Pl. az elektromágneses térben nem lehet meghatározni hogy az E tér kelti a H teret vagy fordítva. Egyszerre léteznek. Csak a mennyiségi összefüggéseik írhatók le, az viszont iszonyú pontosan. És ez, a fizika lényegét adó matematikai modellezés az, ami az impotens arisztotelészi "fizikából" hiányzik.
Üres fecsegés, ráadásul fizikából megbukna általánosban, de okoskodik... :D
A vonatos példa: vagy 20 kocsi és 95%, vagy 25 kocsi és 96%. 😊
Hogy minden pillanatban 0-ról kellene újrateremteni a világot, nagyon valószínűtlenné teszi az, hogy nincsenek hirtelen ugrások a valóságban. Bizonyíték pedig 0.
Hogy minden pillanatban 0-ról kellene újrateremteni a világot, nagyon valószínűtlenné teszi az, hogy nincsenek hirtelen ugrások a valóságban. Bizonyíték pedig 0.