Ez a legvalószínűbb ! 3 v 4 éve jártam ott, olyannyira eldugott, h az odajutás és megközelítés is elég körülményes , mert annyira tagolt a völgy, tele szakadékokkal. A 3 üreg és az elhelyezkedés is adja magát, valamint a patakmeder amely fölöttük levő erdős hegytetőről indul, pont a barlangok mellett halad el vízesést alkotva a szakadék pereméről. Habár az utolsó pálos atya Pilisszántóra teszi a hármasbarlangot (amelyet azóta a kőbányászat megsemmisített !! ) semmi nem indokolja, hiszen Klastrompusztán bizonyíték is van a Pálosok jelenlétére ! Örülök , hogy másoknak is feltűnt ! Gratulálok a videóhoz !
Terepbejárás? Hiszen látható, hogy ott jártunk. Természetesen nem álltunk neki feltúrni, mivel nem vagyunk régészek, és semmilyen engedélyünk sincs az ásatáshoz. Kárt tenni meg nem akarunk benne, hogy aztán otthon a vitrint kiegészítsük néhány fekete cserépdarabbal. Egész biztos, hogy cserepeket lehetne itt találni, mert azok minden hasonló barlangban mázsaszámra megtalálhatók. De ebből nem fog kiderülni, hogy ki lakott benne. Egyébként a barlangban és a közvetlen környéken alaposan körülnéztünk, és nem láttunk a barlang folytatódására, vagy más, felfedezésre váró közeli üreg létére utaló különösebb jeleket.
Segítek: Ha megtaláljátok a Szentkereszt kolostort, megtaláljátok a barlangot is A kolostorról: -Esztergom közelében ! -Esztergom mellett ! -Hegynek orma fölött ! (kolostor helye) -A hármasbarlang közelében, a forrás mellett ! A szentkereszti volt a főkolostor, majd áthelyezték Buda-Szentlőrincre (ez is a hegytetőn van és nem Budapesten) A kolostorokról van korabeli metszet is. A kolostortól 150 m-re van a keresett barlangotok.
Szó sincs "hegynek orma fölött"-ről. Az csak a magyar ferdítés. Az eredeti latinban a "hegység mélyére" kifejezés szerepel. További bizonyítékok Klastrompuszta mellett: 1. Gyöngyösi 1520 táján az „Esztergom mellett” (prope Strigonio) meghatározást használja. Andreas Eggerer 1663-ban „nem messze Szántótól” (non procul a Santo) határozza meg a hegyszínt. Vagyis kettejük szintéziseként Esztergom és Szántó (Pilisszántó) között keresendő a rendház. 2. A rendi hagyomány szerint a remeték első lakóhelye barlangokban volt. Gyöngyösi néven is nevez egy üregrendszert, a „Hármas barlang”-ot, melynek közelében (prope speluncam triplicem) létesült az anyakolostor. A barlangokat a kutatás a közeli Leány- Legény- és Bivak-barlanggal azonosítja. Horváth István régész szondázó ásatása valóban megtalálta bennük az emberi lakottság 12-13. századi nyomait. 3. Egy 1393. évi, a váci káptalan által kiállított oklevél az Esztergomi káptalan és a Szent Kereszti pálosok földjeinek határvitáját volt hivatott rendezni. Az ebben szereplő észak-déli birtokhatár leírása perdöntő jelentőségű. Itt történik említés arról, hogy a határ átmegy egy úton, ami Kesztölcről a Szent Kereszt pálos kolostorhoz vezet (aliam viam de dicta Keztewlch ad Claustrum dicte ecclesie sancte Crucis ducentem) A kolostor helyének meghatározásához szorosan kapcsolódik egy - a források szerint - a szomszédságában fekvő Üllőkő nevű falu. A Klastrompuszta feletti sziklatornyot (ma Kémény-szikla) még a 18. században is Üllőkőnek hívták. 4. A török uralom bürokratái is megőrizték a monostor pontos helyét. Egy korabeli adóösszeírás így fogalmaz, miután Kesztölc falut és lakosait lajstromba vette: Szent Kereszt puszta, az előbbi falu (ti. Kesztölc) mellett. Nincs a defterben. Lakatlan. Birtokolja Memi aga.
Talán ez elkerülte a figyelmed. (egyházi forrás) A mai Esztergom fölött Vaskapu-hegy középkori neve Kusztosi-hegyek A 13.századtól az esztergomi egyház kusztosának (custos) birtoka volt. Tudnál mondani egy esztergomi kusztost a 13.század derekáról? A kusztos egy titulus melynek neve őrkanonok.
Ez kevés. Olvasd el a pontokba szedett bizonyítékokat Klastrompuszta mellett! Ha ezekre tételesen tudsz hiteles magyarázatot adni a te elméletedben, akkor hiszek neked.
Értem én, de ez mit bizonyít? Hogy világosabb legyen, összegzem: Esztergom mellett, Szántótól nem messze, Kesztölc mellett - ezeket írják a források. A kolostor mellett van egy Üllőkő nevű falu (ezt jelöli a klastrompusztai Kémény-szikla, amit még a 18. sz-ban is Üllőkőnek hívtak) Egy 1393. évi oklevél megnevezi a Kesztölcről a Szent Kereszt kolostorhoz vezető utat.(Ezen ment át a Szent Kereszti pálosok birtokhatára.) Ezt használjuk ma is Klastrompusztára menet.
Némi "régészeti" feltárás bizonyára megerősítené, vagy cáfolná a feltételezéseteket ! Ha Szent Özséb ott élt, kizártnak tartom, hogy ne maradt volna nyoma ! Tisztelettel !
Adjon Isten! A kutatásotok helyes. Bár nem helyénvaló. Mármint a helyszín nem jó.A régészek megállapítása is téves, hogy a hármas-barlang Klastrompuszta fölött lenne. A Tündér-barlang sem jó meghatározás. Nem használtatok fel a kutatásotokhoz minden forrást !!! Ha felhasználtátok volna már , már ti is megtaláltátok volna. Látom a nevetek is Özséb és szeretnétek pontot tenni a dologra. Adok egy kis segítséget, ha nem haragszotok. Nos, ha az információkat külön halmazokként kezelitek, akkor a halmazoknak lesz egyetlen egy része, ami minden meghatározásra igaz. Ott lesz a barlangotok (Talajradar szerint 8m mélyen). Van kérdés? Jó munkát!
Az ilyen kis tudományközi információcserék különösen is hasznosak! Köszi!!!
Jók a meglátásaid ! Emanció jó kutató,az ő tudásával megtaláljátok amit kerestek !
Ez a legvalószínűbb ! 3 v 4 éve jártam ott, olyannyira eldugott, h az odajutás és megközelítés is elég körülményes , mert annyira tagolt a völgy, tele szakadékokkal. A 3 üreg és az elhelyezkedés is adja magát, valamint a patakmeder amely fölöttük levő erdős hegytetőről indul, pont a barlangok mellett halad el vízesést alkotva a szakadék pereméről. Habár az utolsó pálos atya Pilisszántóra teszi a hármasbarlangot (amelyet azóta a kőbányászat megsemmisített !! ) semmi nem indokolja, hiszen Klastrompusztán bizonyíték is van a Pálosok jelenlétére ! Örülök , hogy másoknak is feltűnt ! Gratulálok a videóhoz !
Érdekes videó. Tetszett.
Köszönjük srácok !
Nekem úgy tűnik, hogy a barlang bejárata egy fordított hármashoz hasonlít. Köszönet, hogy láthattam. / 6'15-től és 7'18-nál talán a legjobban látható/
Érdekes videó! Köszönet érte!
Gratulálok fiúk! :)
Gratulálok! Jó videó. Történt terepbejárás a barlangban? Cserépedény töredékek, a lakottságra utaló egyéb jelek?
Terepbejárás? Hiszen látható, hogy ott jártunk. Természetesen nem álltunk neki feltúrni, mivel nem vagyunk régészek, és semmilyen engedélyünk sincs az ásatáshoz. Kárt tenni meg nem akarunk benne, hogy aztán otthon a vitrint kiegészítsük néhány fekete cserépdarabbal. Egész biztos, hogy cserepeket lehetne itt találni, mert azok minden hasonló barlangban mázsaszámra megtalálhatók. De ebből nem fog kiderülni, hogy ki lakott benne. Egyébként a barlangban és a közvetlen környéken alaposan körülnéztünk, és nem láttunk a barlang folytatódására, vagy más, felfedezésre váró közeli üreg létére utaló különösebb jeleket.
A terepbejárást régészetileg értettem. És nem is általatok, hanem szakemberek által.
Segítek: Ha megtaláljátok a Szentkereszt kolostort, megtaláljátok a barlangot is
A kolostorról:
-Esztergom közelében !
-Esztergom mellett !
-Hegynek orma fölött ! (kolostor helye)
-A hármasbarlang közelében, a forrás mellett !
A szentkereszti volt a főkolostor, majd áthelyezték Buda-Szentlőrincre (ez is a hegytetőn van és nem Budapesten) A kolostorokról van korabeli metszet is.
A kolostortól 150 m-re van a keresett barlangotok.
Szó sincs "hegynek orma fölött"-ről. Az csak a magyar ferdítés. Az eredeti latinban a "hegység mélyére" kifejezés szerepel. További bizonyítékok Klastrompuszta mellett:
1. Gyöngyösi 1520 táján az „Esztergom mellett” (prope Strigonio) meghatározást használja. Andreas Eggerer 1663-ban „nem messze Szántótól” (non procul a Santo) határozza meg a hegyszínt. Vagyis kettejük szintéziseként Esztergom és Szántó (Pilisszántó) között keresendő a rendház.
2. A rendi hagyomány szerint a remeték első lakóhelye barlangokban volt. Gyöngyösi néven is nevez egy üregrendszert, a „Hármas barlang”-ot, melynek közelében (prope speluncam triplicem) létesült az anyakolostor. A barlangokat a kutatás a közeli Leány- Legény- és Bivak-barlanggal azonosítja. Horváth István régész szondázó ásatása valóban megtalálta bennük az emberi lakottság 12-13. századi nyomait.
3. Egy 1393. évi, a váci káptalan által kiállított oklevél az Esztergomi káptalan és a Szent Kereszti pálosok földjeinek határvitáját volt hivatott rendezni. Az ebben szereplő észak-déli birtokhatár leírása perdöntő jelentőségű. Itt történik említés arról, hogy a határ átmegy egy úton, ami Kesztölcről a Szent Kereszt pálos kolostorhoz vezet (aliam viam de dicta Keztewlch ad Claustrum dicte ecclesie sancte Crucis ducentem)
A kolostor helyének meghatározásához szorosan kapcsolódik egy - a források szerint - a szomszédságában fekvő Üllőkő nevű falu. A Klastrompuszta feletti sziklatornyot (ma Kémény-szikla) még a 18. században is Üllőkőnek hívták.
4. A török uralom bürokratái is megőrizték a monostor pontos helyét. Egy korabeli adóösszeírás így fogalmaz, miután Kesztölc falut és lakosait lajstromba vette: Szent Kereszt puszta, az előbbi falu (ti. Kesztölc) mellett. Nincs a defterben. Lakatlan. Birtokolja Memi aga.
Talán ez elkerülte a figyelmed. (egyházi forrás)
A mai Esztergom fölött Vaskapu-hegy középkori neve Kusztosi-hegyek A 13.századtól az esztergomi egyház kusztosának (custos) birtoka volt.
Tudnál mondani egy esztergomi kusztost a 13.század derekáról?
A kusztos egy titulus melynek neve őrkanonok.
Ez kevés. Olvasd el a pontokba szedett bizonyítékokat Klastrompuszta mellett! Ha ezekre tételesen tudsz hiteles magyarázatot adni a te elméletedben, akkor hiszek neked.
library.hungaricana.hu/hu/view/EsztergomKonyvek_165/?pg=150&layout=s
Értem én, de ez mit bizonyít? Hogy világosabb legyen, összegzem:
Esztergom mellett, Szántótól nem messze, Kesztölc mellett - ezeket írják a források. A kolostor mellett van egy Üllőkő nevű falu (ezt jelöli a klastrompusztai Kémény-szikla, amit még a 18. sz-ban is Üllőkőnek hívtak)
Egy 1393. évi oklevél megnevezi a Kesztölcről a Szent Kereszt kolostorhoz vezető utat.(Ezen ment át a Szent Kereszti pálosok birtokhatára.) Ezt használjuk ma is Klastrompusztára menet.
Némi "régészeti" feltárás bizonyára megerősítené, vagy cáfolná a feltételezéseteket ! Ha Szent Özséb ott élt, kizártnak tartom, hogy ne maradt volna nyoma ! Tisztelettel !
Melyik városba van?
Ez nem városban van, hanem az erdő közepén. Kesztölchöz van közel. A kezdőképen az Esztergomi Bazilika látható, az pedig Esztergomban van.
amelyikre az volt írva III.
Adjon Isten!
A kutatásotok helyes. Bár nem helyénvaló. Mármint a helyszín nem jó.A régészek megállapítása is téves, hogy a hármas-barlang Klastrompuszta fölött lenne. A Tündér-barlang sem jó meghatározás.
Nem használtatok fel a kutatásotokhoz minden forrást !!!
Ha felhasználtátok volna már , már ti is megtaláltátok volna.
Látom a nevetek is Özséb és szeretnétek pontot tenni a dologra.
Adok egy kis segítséget, ha nem haragszotok.
Nos, ha az információkat külön halmazokként kezelitek, akkor a halmazoknak lesz egyetlen egy része, ami minden meghatározásra igaz. Ott lesz a barlangotok (Talajradar szerint 8m mélyen). Van kérdés?
Jó munkát!
Te nem használsz minden forrást, vagy nem akarsz használni. Ebből adódik a tévedésed. A Özséb első kolostora Klastrompusztán volt.
Megszólalt a nagyokos, aki két különböző mértani formáról képes azt állítani hogy ugyanaz.