Azoknak volt kőbánya, akiknek megengedték, hogy elhordják a felrobbantott vár romjainak köveit. Régi metszetek megörökítették a vár szétlövését, robbantását.
Egy kis pontosítást hozzátennék: A Duna itt három ágban folyt A mai Helemba-sziget és a korábban Szent Mária-sziget vagy Csenkei -vagy Dédai- sziget között. A lemenő falak és bástyák helyei az esztergomi oldalon kimaradtak a bemutatóból. 8:29-nél a Dunára van kilátás a nagykapus fürdőből nem a mai Esztergomra. De ment a like, mert vette a fáradságot és időt szánt a meggyőződésre.
2 ปีที่แล้ว
Köszönöm a kiigazítást a nagykapus fürdővel kapcsolatban, bevallom, kicsit elvesztem az irányokban (mondhatni bementem az erdőbe).
@ Van egy térkép 1958-ból. Ott még a Szűz Mária-sziget még sziget: 0:38-nál látható. Így a Duna még sekélyebb, hiszen három ágban folyt. Ideális gázló. th-cam.com/video/8erO0L_8ny8/w-d-xo.html Ügy látom, hogy egy kicsit korábban készült ez a videó, mint az enyém a "Valódi kirándulás" De ez később került a yt-ra. Ott mutatom részletesen , hogy melyik rom, hol található és hol járunk éppen a metszet szerint. De ez is jó, hiszen odatalálni is kihívás, ha valaki olyan terepen jár, amit nem ismer és olyan térképet használ, amin nincs feltüntetve szinte semmi. Gratulálok!
Igen, volt valami. Lánszki nyomában mi is ezt vallottuk. Ma már azt követném szívesen, ha eldöntené végre magas tudományunk eme kérdést, a Szamárhegyet is beszámítva a versengő helyek közé. Hogy kőbánya lett volna a Szamárhegy vak által is falaknak nézett építményei? A szamár lehet, annak látja.
A bemutatott metszeten , amin a lefutó várfalat mutatod, az árnyékok egyértelműen mutatják, hogy a kép nemsokkal délután készült, és ott a Szamárhegyen...
Üdvözletem! Az volna a kérdésem hogy a Szamárhegyen lévő romok/falmaradványok/kőbányák hivatalosan mik? Tehát minek minősülnek a törvény szerint? Illetve amiket páran várfalszakasznak hívnak, honnan tudják, hogy nem csak egyszerű sziklás részek?
2 ปีที่แล้ว +1
Ha jól tudom, hivatalosan elhagyott/félbehagyott kőbányáknak tartják őket. A "várfalat" pedig egyszerű szikla alakzatnak. Ám a Wikipedia szerint: "A hegy nyugati oldala Árpád-kori leletekben gazdag, hiszen abban az időben is sűrűn lakott terület volt Zamárd, vagy Szamárd falu néven. A terület középkori térképeken még Szamárkő (Chemarkw) néven szerepel. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy a pogányság idejében egy híres, ősi bálványkő állt ezen a helyen. Egy 1292-es oklevél szerint akkor ismertek voltak egy még korábbi vár, a Zamárdvár maradványai is." De erről, illetve a többi feltételezésről, mások bizonyára sokkal többet tudnak mondani :-)
Nyilván igaza van a műkedvelő kutatónak, hasonló szerepűek szerint, jómagamat is közéjük sorolva. Az emanacio-Mr. Fusion kettős szerint is, az ő videóikban részletesebben bemutatják egykori szép fürdőhelyeinket.
Ha az objektum kőbánya mivolta ellen szól az hogy nincs út, amin levihették volna a köveket, akkor a vár, város mivolta ellen miért nem szól ugyanez az érv, nevezetesen hogy nincs út, amin a vár/város lakói közlekedtek, élelmet, építőanyagot, stb. vihettek volna fel? Mellesleg egy kikövezetlen földutat a természet nagyon hamar felismerhetetlenné tesz ha nincs használatban.
Az egyenesre faragott felületek, "szobák", párkányok kivételével, geológus szemmel, a bemutatott, falak, bástyák természetes képződmények, vulkáni agglomerátum a nevük és bármelyik vulkáni eredetű hegységünkben megfigyelhetőek.@
9 หลายเดือนก่อน +1
@@JànosTokai Mint azt már többször említettem, én nem állítok semmit, hiszen nem vagyok szakember, csak mint túrázó, bemutattam az adott helyhez tartozó legendákat, elképzeléseket 🙂
1:16 átkelés a Dunán... Hogyan jöhetett egyáltalán szóba ez a Békásmegyeri átkelés?? Első közelítésben tekintsünk el attól, hogy krónikaíróink ilyen vagy olyan időszámítást használtak. Így vagy úgy hívták/nevezték ezt meg azt! A fejezetek összeszerkesztését tekintve, csak a megörökített folyamatokat elemezze a „virtuális” térben és időben... Mindhárom krónika ugyanazt rögzíti… A Kárpát-medence visszavétele a főbb hadmozdulatokat tekintve a hegyek lábával párhuzamosan mozogva keletről - nyugatnak haladva történt, egy a Felső-Tisza vidéki központból kiindulva! A Duna vonalát elérve észak-nyugatnak fordulva megszállták a felvidéket, majd Nyitrától délnek tartva valahol Szob környékén gyülekezve átkeltek a Dunán és megkezdődött Pannónia visszavétele is! Ott történt minden, ez van megörökítve! Egyáltalán nem kézenfekvő és értelmes hadmozdulat Gran környékéről visszamenni „Békásmegyerig” és ott levezényelni a pannóniai átkelést. (Hogyan lehetett ezt így értelmezni?!)
@@SicambriaObudaKutatoCsoport Elolvasva a krónikáinkat, a sok kétely és ellentmondás után, csak egy, egyszerű kérdést vetettem fel... A válasz meg ennyi? Érdekes, hogy a kinyilatkoztatásához, még csak a megfelelő fejezetet sem tudta kiválasztani, pedig még blogot is ír! Ha, már egyáltalán el lehetne indulni valamin, akkor az ominózus műben ez a "A Duna szigete" fejezet lehetett volna a maga teljes mélységében kibontva!!
@@lajoskiss5327 Magyar rév, az Megyer révjét jelenti, a gyengébbek kedvéért! És mint ilyen, az az életben nem volt Marótnál, ami még csak Pilis vármegyében sincs, mert az Esztergomiban van! Úgyhogy teljesen felesleges erőlködni a szamarak hegyével! Szólok, nem Finnországból- északról érkeztek Árpádék, a Gran szóba sem jött az átkelésnél, mert Megyernél keltek át, ahol Attila városa-Sicambria-Óbuda található! Sok buta lokálpatrióta.
@@SicambriaObudaKutatoCsoport Óhhh... Úgytűnik ez egy darázsfészek, túl sok az indulat, túl sok a kibeszélhetetlen "Csepel" szindróma! Csak röviden, még néhány szösszenet búcsúzóul. Eleink tényleg nem vonultak be északról, de bonyolult lovas hadműveleteket sem idítottak, a mocsáron keresztül. Mindenek oka és célja van... - Miért is, és hogyan lett annak a bizonyos hegynek az elnevezése szamárhegy? - Bazilika a gödörben!? - Csak a Vízrajz, a Földrajz, a Birtokviszonyok stb... és leginkább a szakralitás figyelembevétele hiányzik a legmeghatározóbb szempontok közül a Pilis kutatásból. (Ja, meg a józan ész...) (Az Árpádok bejövetelekor a hitvilágukban sem a bikakultusz, sem a tűzimádat, nem volt szignifikánsan meghatározó tényező!) Elnézést a drága időért amit rám pazarolt. Nem jelentkezem többé.
@@lajoskiss5327 Ha "Pilis kutatásról" beszélünk, abban teljesen biztosan Pilismarót környéke nincs benne, mert az Esztergom vármegye, és nem Pilis. Ez ilyen egyszerű. Sicambria-Óbuda vára a megyeri rév felett őrizte az ősi révet, és a vámon busásan gazdagodott a több ezer éves székhely.
Az ostoba zenéből mehetne kicsit kevesebb és halkabban. Azért baj ez, mert komolytalanná teszi az egyébként nagyon is érdekes témát. Beszélhetne akár többet is nyugodtan, hiszen lényegre törően, közérthetően tájékoztat mindenről.
Ismét egy Ősbuta szamár a hegyen. Miért kell orbitális baromságokat összehordani ebben a témában, miért másoljátok egymás hülyeségeit? Nincs Ősbuda, Óbuda van, és ezzel a sok dilettáns ökörséggel csak kárt okoztok! Szépek a vulkáni konglomerátumok és a kőbánya a hegyoldalban. :) 1. Azzal kellett volna kezdened a videót, hogy mutatsz egy térképet, bármilyen korból, mely azt a területet Óbudaként jelöli. 2. Azzal kellett volna folytatnod, hogy megnézed, milyen egykori települések léteztek azon a környéken- Lásd: Szamarot telepét a hegyen! 3. Hennin Óbuda látképét mutatod, és arra nem veszed a fáradtságot, hogy egyrészt megnevezd, másrészt pedig a többi Óbuda látkép alapján azonosítsd a háttérben látható mai Buda várát! - Lásd: Zimermann 1.bp.blogspot.com/-mXtL2wd4Fj4/VK1_djwHftI/AAAAAAAACI4/Gg0CKm0P2nMcQ6d5W8l1sMq85-1pxp7UACPcB/s1600/kingston%2B124.jpg 4. Kőbányában fejtik a követ, nem a falat "faragták", úgyhogy nem kell csodálkozni az ott lévő falon. Szégyen ez a sok butaság, amit összehordtok.
@@laci5353 Kezeltesd magad, mert súlyos beteg vagy. Nárcisztikus képzelgéseket az agyi érelmeszesedés okozhat, úgyhogy irány az orvos! Ugyanez érvényes azokra a betegekre is, akik szerint Pomáz az nem is Pomáz, és egy bolgár banya sírja az árokban, az már nekropolisz.
Ezen a helyen Atilla testvérének Budának a vára volt , rengetek régi katonai térképen lehet azonosítani ezt a helyet, Pilisvörösvár, Pomáz volt Atilla táborhelye a volt szikambria helyén, annak egy részén.
@@laci5353 Mutassál egyetlen térképet, ahol a szamarak hegyére ábrázolnak Budát, és tegyél mellé még pár darab helymeghatározó oklevelet! Menni fog ez neked Rónay?
Érdekes a faragás "halszálka" mintája. A Holdvilág árokban mintha ugyan ilyen lenne a nagy szikla falon.
Azoknak volt kőbánya, akiknek megengedték, hogy elhordják a felrobbantott vár romjainak köveit. Régi metszetek megörökítették a vár szétlövését, robbantását.
Egy kis pontosítást hozzátennék:
A Duna itt három ágban folyt A mai Helemba-sziget és a korábban Szent Mária-sziget vagy Csenkei -vagy Dédai- sziget között.
A lemenő falak és bástyák helyei az esztergomi oldalon kimaradtak a bemutatóból.
8:29-nél a Dunára van kilátás a nagykapus fürdőből nem a mai Esztergomra.
De ment a like, mert vette a fáradságot és időt szánt a meggyőződésre.
Köszönöm a kiigazítást a nagykapus fürdővel kapcsolatban, bevallom, kicsit elvesztem az irányokban (mondhatni bementem az erdőbe).
@ Van egy térkép 1958-ból. Ott még a Szűz Mária-sziget még sziget:
0:38-nál látható. Így a Duna még sekélyebb, hiszen három ágban folyt. Ideális gázló.
th-cam.com/video/8erO0L_8ny8/w-d-xo.html
Ügy látom, hogy egy kicsit korábban készült ez a videó, mint az enyém a "Valódi kirándulás" De ez később került a yt-ra.
Ott mutatom részletesen , hogy melyik rom, hol található és hol járunk éppen a metszet szerint.
De ez is jó, hiszen odatalálni is kihívás, ha valaki olyan terepen jár, amit nem ismer és olyan térképet használ, amin nincs feltüntetve szinte semmi.
Gratulálok!
@ Vak vezet világtalant.
jó lenne egy gpx -szel készült csiganyálas térkép a végére, csak szeretném - és a többihez is ;D
pedig állítom, hogy valami volt Üröm, Budakalásznál. Nem vagyok egy mágus, de hogy ott nagyon erős pozitív kisugárzás van, még én is érzem.
Igen, volt valami. Lánszki nyomában mi is ezt vallottuk. Ma már azt követném szívesen, ha eldöntené végre magas tudományunk eme kérdést, a Szamárhegyet is beszámítva a versengő helyek közé. Hogy kőbánya lett volna a Szamárhegy vak által is falaknak nézett építményei? A szamár lehet, annak látja.
A bemutatott metszeten , amin a lefutó várfalat mutatod, az árnyékok egyértelműen mutatják, hogy a kép nemsokkal délután készült, és ott a Szamárhegyen...
Üdvözletem! Az volna a kérdésem hogy a Szamárhegyen lévő romok/falmaradványok/kőbányák hivatalosan mik? Tehát minek minősülnek a törvény szerint?
Illetve amiket páran várfalszakasznak hívnak, honnan tudják, hogy nem csak egyszerű sziklás részek?
Ha jól tudom, hivatalosan elhagyott/félbehagyott kőbányáknak tartják őket. A "várfalat" pedig egyszerű szikla alakzatnak. Ám a Wikipedia szerint:
"A hegy nyugati oldala Árpád-kori leletekben gazdag, hiszen abban az időben is sűrűn lakott terület volt Zamárd, vagy Szamárd falu néven. A terület középkori térképeken még Szamárkő (Chemarkw) néven szerepel. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy a pogányság idejében egy híres, ősi bálványkő állt ezen a helyen. Egy 1292-es oklevél szerint akkor ismertek voltak egy még korábbi vár, a Zamárdvár maradványai is."
De erről, illetve a többi feltételezésről, mások bizonyára sokkal többet tudnak mondani :-)
@ Akkor mit "Ősbudáztok" ha ott Zamárdvár volt? Nézzél már rá egy térképre!
Nyilván igaza van a műkedvelő kutatónak, hasonló szerepűek szerint, jómagamat is közéjük sorolva. Az emanacio-Mr. Fusion kettős szerint is, az ő videóikban részletesebben bemutatják egykori szép fürdőhelyeinket.
torteneszdogmak.blogspot.com/2022/12/zamardvar-szem-or-var-felhagyott.html
Szerintem őrültség a szlovák oldali alföldre tenni Fehérvárat. Nem hajóztatták a koronát Visegrádról és nem védett.
Ha az objektum kőbánya mivolta ellen szól az hogy nincs út, amin levihették volna a köveket, akkor a vár, város mivolta ellen miért nem szól ugyanez az érv, nevezetesen hogy nincs út, amin a vár/város lakói közlekedtek, élelmet, építőanyagot, stb. vihettek volna fel? Mellesleg egy kikövezetlen földutat a természet nagyon hamar felismerhetetlenné tesz ha nincs használatban.
Teljesen igazad van az úttal kapcsolatban! 🙂
Az egyenesre faragott felületek, "szobák", párkányok kivételével, geológus szemmel, a bemutatott, falak, bástyák természetes képződmények, vulkáni agglomerátum a nevük és bármelyik vulkáni eredetű hegységünkben megfigyelhetőek.@
@@JànosTokai Mint azt már többször említettem, én nem állítok semmit, hiszen nem vagyok szakember, csak mint túrázó, bemutattam az adott helyhez tartozó legendákat, elképzeléseket 🙂
ha érdekel , pontosan hol is jártál : th-cam.com/video/-ysXJvWIxCY/w-d-xo.html&lc=UgzYUSjyEAwtmvctt4B4AaABAg.9dNvvAcnj0v9dO9JaGhpzW
Azok a "vízelvezető" árkok pont a kőfejtést támasztják alá. Körbe faragták, majd aláékeléssel lerepesztették a belső részt.
1:16 átkelés a Dunán...
Hogyan jöhetett egyáltalán szóba ez a Békásmegyeri átkelés??
Első közelítésben tekintsünk el attól, hogy krónikaíróink ilyen vagy olyan időszámítást használtak. Így vagy úgy hívták/nevezték ezt meg azt! A fejezetek összeszerkesztését tekintve, csak a megörökített folyamatokat elemezze a „virtuális” térben és időben... Mindhárom krónika ugyanazt rögzíti…
A Kárpát-medence visszavétele a főbb hadmozdulatokat tekintve a hegyek lábával párhuzamosan mozogva keletről - nyugatnak haladva történt, egy a Felső-Tisza vidéki központból kiindulva!
A Duna vonalát elérve észak-nyugatnak fordulva megszállták a felvidéket, majd Nyitrától délnek tartva valahol Szob környékén gyülekezve átkeltek a Dunán és megkezdődött Pannónia visszavétele is! Ott történt minden, ez van megörökítve! Egyáltalán nem kézenfekvő és értelmes hadmozdulat Gran környékéről visszamenni „Békásmegyerig” és ott levezényelni a pannóniai átkelést. (Hogyan lehetett ezt így értelmezni?!)
Talán próbáld meg elolvasni a Gestában a Magyar Rév fejezetet, és akkor majd nem írkálsz te is butaságokat!
@@SicambriaObudaKutatoCsoport Elolvasva a krónikáinkat, a sok kétely és ellentmondás után, csak egy, egyszerű kérdést vetettem fel...
A válasz meg ennyi? Érdekes, hogy a kinyilatkoztatásához, még csak a megfelelő fejezetet sem tudta kiválasztani, pedig még blogot is ír!
Ha, már egyáltalán el lehetne indulni valamin, akkor az ominózus műben ez a "A Duna szigete" fejezet lehetett volna a maga teljes mélységében kibontva!!
@@lajoskiss5327 Magyar rév, az Megyer révjét jelenti, a gyengébbek kedvéért! És mint ilyen, az az életben nem volt Marótnál, ami még csak Pilis vármegyében sincs, mert az Esztergomiban van! Úgyhogy teljesen felesleges erőlködni a szamarak hegyével! Szólok, nem Finnországból- északról érkeztek Árpádék, a Gran szóba sem jött az átkelésnél, mert Megyernél keltek át, ahol Attila városa-Sicambria-Óbuda található! Sok buta lokálpatrióta.
@@SicambriaObudaKutatoCsoport Óhhh... Úgytűnik ez egy darázsfészek, túl sok az indulat, túl sok a kibeszélhetetlen "Csepel" szindróma!
Csak röviden, még néhány szösszenet búcsúzóul.
Eleink tényleg nem vonultak be északról, de bonyolult lovas hadműveleteket sem idítottak, a mocsáron keresztül.
Mindenek oka és célja van...
- Miért is, és hogyan lett annak a bizonyos hegynek az elnevezése szamárhegy?
- Bazilika a gödörben!?
- Csak a Vízrajz, a Földrajz, a Birtokviszonyok stb... és leginkább a szakralitás figyelembevétele hiányzik a legmeghatározóbb szempontok közül a Pilis kutatásból.
(Ja, meg a józan ész...)
(Az Árpádok bejövetelekor a hitvilágukban sem a bikakultusz, sem a tűzimádat, nem volt szignifikánsan meghatározó tényező!)
Elnézést a drága időért amit rám pazarolt. Nem jelentkezem többé.
@@lajoskiss5327 Ha "Pilis kutatásról" beszélünk, abban teljesen biztosan Pilismarót környéke nincs benne, mert az Esztergom vármegye, és nem Pilis. Ez ilyen egyszerű. Sicambria-Óbuda vára a megyeri rév felett őrizte az ősi révet, és a vámon busásan gazdagodott a több ezer éves székhely.
Az ostoba zenéből mehetne kicsit kevesebb és halkabban. Azért baj ez, mert komolytalanná teszi az egyébként nagyon is érdekes témát. Beszélhetne akár többet is nyugodtan, hiszen lényegre törően, közérthetően tájékoztat mindenről.
5:25 Vulkáni konglomerátum. A visegrádi hegység vulkanikus, ennyi. Ez nem épített fal, csak a szamárhegyi szamarak fantáziálják annak.
Igaza van, de nem konglomerátum hanem agglomerátum. A konglomerátum üledékes kőzet!
@@JànosTokai Köszönöm a helyesbítést.
Ismét egy Ősbuta szamár a hegyen. Miért kell orbitális baromságokat összehordani ebben a témában, miért másoljátok egymás hülyeségeit? Nincs Ősbuda, Óbuda van, és ezzel a sok dilettáns ökörséggel csak kárt okoztok! Szépek a vulkáni konglomerátumok és a kőbánya a hegyoldalban. :) 1. Azzal kellett volna kezdened a videót, hogy mutatsz egy térképet, bármilyen korból, mely azt a területet Óbudaként jelöli. 2. Azzal kellett volna folytatnod, hogy megnézed, milyen egykori települések léteztek azon a környéken- Lásd: Szamarot telepét a hegyen! 3. Hennin Óbuda látképét mutatod, és arra nem veszed a fáradtságot, hogy egyrészt megnevezd, másrészt pedig a többi Óbuda látkép alapján azonosítsd a háttérben látható mai Buda várát! - Lásd: Zimermann 1.bp.blogspot.com/-mXtL2wd4Fj4/VK1_djwHftI/AAAAAAAACI4/Gg0CKm0P2nMcQ6d5W8l1sMq85-1pxp7UACPcB/s1600/kingston%2B124.jpg 4. Kőbányában fejtik a követ, nem a falat "faragták", úgyhogy nem kell csodálkozni az ott lévő falon. Szégyen ez a sok butaság, amit összehordtok.
Ne csak olvassátok a dolgokat, gondolkozzatok is, a multat végképp eltörölni, az megy nektek!
@@laci5353 Kezeltesd magad, mert súlyos beteg vagy. Nárcisztikus képzelgéseket az agyi érelmeszesedés okozhat, úgyhogy irány az orvos! Ugyanez érvényes azokra a betegekre is, akik szerint Pomáz az nem is Pomáz, és egy bolgár banya sírja az árokban, az már nekropolisz.
@@SicambriaObudaKutatoCsoport Roppant szórakoztató,ahogy a magatokfajta dilettáns rögeszmések egymást basztatják......:D
@@kistehen27 A dilettáns rögeszmés az, aki téged a világra hozott, te idióta!
@@laci5353 dilettáns!
Ezen a helyen Atilla testvérének Budának a vára volt , rengetek régi katonai térképen lehet azonosítani ezt a helyet, Pilisvörösvár, Pomáz volt Atilla táborhelye a volt szikambria helyén, annak egy részén.
Jól van Lackó, ülj le 1 es!
Sosem volt ott semmiféle Buda, sem Szikambria!
@@SicambriaObudaKutatoCsoport Neked
@@laci5353 Mutassál egyetlen térképet, ahol a szamarak hegyére ábrázolnak Budát, és tegyél mellé még pár darab helymeghatározó oklevelet! Menni fog ez neked Rónay?
@@SicambriaObudaKutatoCsoport Ha írsz elérhetőséget akkor igen
a szamar hegyek napimádó funkcióval bírtak, samas napisten hegyeként. forrás: dzsagfar tarihi.