Szuper videó lett mint mindig! Az áztatásról annyit mi a torkunkat szoktuk inkább áztatni szilvával szerintem az egészségesebb!
2 ปีที่แล้ว +5
Köszi Dani. csupa hasznos dolgot mondtál, köszi! ;) Néhány reakció: * Kb Pest egyik legjobb fatelepjéről vásároltam a tetőhöz lucfenyő gerendákat, azt írták: "Az általunk impregnált faanyagot áztatásos technológiával, Remmers Adolit BQ20 impregnáló szerrel kezeljük, zöld színt kap tőle a fűrészáru. A faanyag védett lesz farontó bogarak, rovarok, penész és szú ellen." - Kiszállították a gerendákat és nem egy olyat találtam, amely eléggé foltos lett, látszik a fa színe, tehát nem kaptak megfelelően védőanyagot. Azért nagyon szomorú ez, mert elkérték érte a pénzt és nem kaptam meg a kívánt minőséget, viszont így kb nem sokat ér. * A mi házunk a teherhordó falai 25-ösek - igaz a szigetelés is annyi lesz ;) * Az a baj a KVH és a BSH is piszok drága itthon. Ráadásul nagyon kevés fatelep tud ilyen fát kínálni. * állítólag vannak előre gyártott műanyag ékek, vastagságtól függően változik a szín, így amikor leméred a talpszelemen színtjét és alá kell támasztani, akkor csak a megfelelő színű éket kell alátenni. Jó dolog.
Beltéren korlátlan ideig védi a fát a legtöbb (pl Bochemit OPTIMAL/OPTI F, Tetol) és jó esetben szerintem a tetőszekezet is beltér, mert nem éri eső jó esetben. Ahol éri, oda úgysem (csak) favédőszer kell. A hagyományos cucc egyébként a bórsav és a bórax pikáns elegye, amik a fában kikristályosodnak és abszolút nem illékonyak, így nem kell tőle beltérben sem félni, a Tetol hatóanyaga is ez a kettő. Viszont ebből rendes védelem elérése érdekében két réteg ecsetes felhordás abszolút ajánlott, szóval a munka hosszabb ideig tart vele (tűz elleni védelemhez 12 :D réteg kell, de jobb azt akkor már áztatni...). Azt aláírom, hogy nem kell erőltetni, mert tapasztalatból tudom, hogy a 100+ éves 15*15ös gerendát sem tudja a szu annyira elfogyasztani, hogy ledőljön a tető, viszont látszó felületeknél rendkívül kellemetlen, ha pereg róla a fűrészpor.
Üdv. A talpszelemen paklizás hozzá tartozik a tető épitéshez (sajnos). 25 év alatt egyszer sikerült leszorítani a szelement a betonra. De ennél sokkal zavaróbb, hogy rövid a tőcsavar és vésni kell az alátétek helyeit. A faanyag kezelés arra jó, hogy elfedi a fahibákat. A generálkivitelezők sem környezetvédelmi okokból nem kezeltetik a faanyagot hanem azért mert anyagosan vállalták és nem kis összeg marad a zsebben. Köszi a feltöltést. ( osb vs. deszka összehasonlítást légyszi, nem értik miért deszka )
Hello Dani! Láttam az összes videót, eddig ez a legjobb, legösszeszedettebb. Nekem is sokkal fontosabb a munka minősége, megjelenése, mint a jogszabályokkal való dobálózás. Ez minden szakmára igaz. Persze ezzel a szemlélettel, ahogy ti dolgoztok! Mert abban benne van az, hogy nem megy a statika rovására. Ez nem kispórolás, hanem a határok ismerete. Üdv
Nagyon tetszik a hozzáállásod, már vártam ezt a videot. :-) Szerintem is az a helyes megközelítés, hogy kritikusnak kell maradni még magunkhoz is és keresni a fejlődési lehetőséget. Egy példát mondok: a mai napig úgy oldják meg legtöbben a beszellőztetést az eresznél, hogy egy élére fordított tetőlécet szegelnek fel. Ugyanitt egy kicsivel több munka levágni egy-egy darab 5x3 tetőlécet és hosszában felfektetni a második tetőléctől az ellenléc végéig és arra felszegelni a lapjára fordított "első" tetőlécet. Én is szemináriumon hallottam először, de a leglogikusabb megoldások sokszor a legkézenfekvőbbek. Így egy klasszikus 5x5 keresztmetszetű ellenléc és egy "futó" alátét 5x3 tetőléc segítségével 8 cm magas átszellőzést érhetünk el. Legtöbbször az a futó ellenléc kijön a kállóból, nem kell többlet anyagot vásárolni. A beszellőztetés 200 cm2 / fm, amit könnyen el lehet érni enélkül is, de nem egyedi eset, hogy teljesen elmarad. A mai árak és a passzív házak felé törekvés mellett ez a kis plusz egy olyan dolog, amit minden iparos megengedhetne magának. Maximális tiszteletem: 3House.hu
Szia Dani! Teljesen igazad van mind a két esetben.Az áztatás teljesen felesleges főleg úgy hogy a beépített anyagot egy év múlva újra kéne kezelni, lehetetlen.🙂A talpszelement meg mindig vízszintezni kell. További jó munkát!
Sziasztok! Mi mindig vízszintbe állítjuk a talpat,és utána minden lehúzási pontnál keményfa betétet teszünk. Úgy gondolom ha a csavarok távolsága nem haladja meg a 90cm-t,akkor a talp nem hajlik meg az alátámasztási pontok között.Az áztatásnál még az is hátulütő dolog,hogy a csüngő eresznél ha nem csiszolod tisztára az anyagot később ledobhatja a festéket. és valljuk be nem mindig lehet ezt meg oldani,főleg a frissen áztatott anyagnál.
Szia Dani! Nálunk Arad on Romániában, nem előírás az anyag kezelése! És teljesen igazad van hogy 1-2 éven belül újból kezelni kell Pénz pazarlás, általában vizel keverik a festéket s eladjak kezelt anyagnak. Tiszteletem profi vagy!
6:12: "Hogy hogyan áztatják le Magyarországon a fát?" A kérdésre a válasz a környékünkbeli tüzépekre és fatelepekre értendő: a szabad ég alatt és több hónapig. Se letakarva, se semmi.
Nagyon jók a videók köszönöm , hogy megosztod velünk , de szerintem itt Magyarországon még sok időnek el kell telni ahoz , hogy mi is ilyen minőségű fával dolgozzunk! Üdvözlettel Nyíregyházáról !
Sajnos ezzel egyetértek. Így is rendkívül magas árat kell fizetnie a megrendelőknek, a BSH árában volt nyáron a luc fenyő köbmétere... az egyenetlen gyalulásért pedig olyan felárat számolnak fel, hogy a legtöbb esetben nem is opció.
Sziasztok.Teljesen egyetértek mindennel,ami elhangzott a videóban.Tanulóként nyári "gyakorlaton" hatalmas áztató kádakban áztattuk a faanyagot.Ez 30 éve volt.Biztos nagyon egészséges volt :)
Ügyesen össze szedted a videót, nekem kifejezetten tetszik, hogy így válaszolsz. A deszkázásról is csinálhatnál már 😁 Amikor generál cégnél dolgoztam ha jól emlékszem min. 30-as fallal terveztek, ez már 5 éve volt😭
Hello, Bochemit-et használok , és a vegyszer leírásában 1-2x-es ecsetes át kenést is benne van mint lehetőség. Én áltlaában a gyártók előírásait szoktam alkalmazni bármit építek. Mondjuk én csak hobbiból csinálok bármit saját magamnak.
2 ปีที่แล้ว
Nem mondom, h rossz, de 2 oldala van a dolognak! 😉 Érdemes mindegyikkel tisztában lenni.
Szia.Mondtad hogy nincs értelme a favédő szernek...lehet hogy igazad van ...de szerintem van hisz ha pl 3 évig véd akkor azon a házon kiöli a kártevőket hisz a kártevő nem áll meg az folyamatosan eszik...:-) szerintem ezért hasznos mert ez olyan mint ha kiraksz valahova mérget az egereknek!!!!talpszelemen alá alátét fát kell tenni és vizszintbe mert akkor a gerendákat lent a földön kitudod vágni hisz mindenhova ugyan az megy....bocsi ennyit nem akartam irni::::
2 ปีที่แล้ว
Köszi a választ. Nem azt mondtam, h egyáltalán nincs értelme. Legalább is nem ezt akartam. 😊😁
Mi a fémiparban hézagolásnak hívtuk az alátétezést, ahol szükség volt rá, ha pl, egy oszlopnak az alapbetonozása miatt hézag keletkezett a keresztrerendánál. A tetőnél pedig szintezés után akár purhabbal is lehet tömíteni a hézagot-
Kölyökkoromba láttam, hogy a tetőlécet összekötegelve dobták bele eladás előtt a zöld lötyibe. Már akkor sem folyt be a köteg közepébe. Köteg szétvágásakor látszott egyértelműen... Ennyit a védelemről
Amerikában is gyalult sarkain gömbölyített fával dolgoztunk és nem volt kezelve mégis bírta. Lehet ott is ezért amit mondasz. A kültéri pl terasz részeket kellett áztatott és kezelt fából készíteni viszont azt teljes keresztmetszetében kezelték. A 15x15 fát elvágtam és belül is zöld volt. A mérgezése miatt boltban nem vágták el soha.
Szia, nagyon jó kis videó! Szerinted érdemes a magyar szerkezeti fát legyalultatni?
ปีที่แล้ว
Hello! Köszi szépen. Hát nem is tudom. Könnyebb vele dolgozni ha egy méretre van gyalulva. Meg ahogy a videóban is mondtam van 1-2 előnye. Ha van lehetőséged és időd akkor talán igen. 🫤😁
Arról nem is beszélve Dani, hogy ezek a hazai rigófüttyös frissen vágott fák beépítve a helyükön csavarodnak, repednek, pár hét fedés alatti beltéri száradás (főleg a nyáron 50-60 fokos tető alatt) után meg pláne. Miután lekened/áztatod - még ha a leszabott anyagot is - ezek tovább repednek és a több milliméteres réseken csodásan beszalad a spóra és a cincér. Szóval ez a kezelősdi megint egy olyan agyatlan magyar szabály, először a fa minőségét kellene rendesen szabályozni és le is ellenőrizni, de az már derogál a hatóságnak. Nyugat-Európa és Magyarország között az az egyik alapvető különbség, hogy itt a szabályok betartatása személytől függő kérdés (vannak egyenlők az egyenlőbbek között, ez köztudott), Ausztriában vagy Svájcban meg mindenkire minden szabály egyformán vonatkozik, így senki sem fog szarakodni, mert sok-sok pénzre (tényleg sokra) megvágják. Nyelje a Bochemit porát, akinek két anyja van, ezt sem az az irodista fogja csinálni, aki ezt előírta. Nem beszélve arról, hogy ezeknek a mérgeknek a megfelelő utókezelése (maradék áztató oldatok szakszerű semlegesítése) is a szőnyeg alá söpört kérdés. Hány folyónak és tónak kell még üresre pusztulnia, mire ez fontos kérdéssé válik? Napelem és hőszivattyú helyett orosz gáz és atomerőmű, ésszerűség helyett zöldre festett (saját szememmel nem is egy fatelepen láttam, szóval) nem szárított faanyag, rengeteg vasbeton (földrengésvédő függőleges koszorú az ötvenes téglafalak világában Magyarországon), iszonyú mennyiségű soha le nem bomló polisztirol az van. Józan, kivitelezőkkel egyeztetett, nem elméleti tankönyvi szabályozás és kontrol az nincs. Nagyon kelet vagyunk még, harmic év sem volt elég...
Szia Dani nemtudom hol olvastam vagy hallottam de itt Magyarban is nem minden faanyagot kötelező védőanyaggal bevonni.Ami gyalult vagy ragasztott azt idehaza sem kell ezzel a módszerrel védeni.Tudtommal csak a fürészeltet kell.
Teljesen egyezek veled ami a tető alapját illeti, 2-3 cm ide oda simán kinevelhető ès ugyan olyan erős. 10 ève csinálom ès n változtatok, mert nincs kedvem majomkodni a szabásokkal
A színezékek azért is vannak benne az anyagokban hogy lássák hol maradt el vagy sem! Pl az alapozóknál is azért vannak színezve hogy lássák ha elmaradt valahol!
Üdv:De még hogy az ásztatási idő nincs meg még a gombaölő szer is kimarad csak a festék a zöld szinező anygag lehet rajta vagyis benne. Rafkós a magyar ember!
Nekem is ez lett volna a kérdésem.Minden léc,deszka és palló?Probáltam megnézni a videokban de nem látni.Késöbbi video alapján a lécezés szerintem gyalulatlan.
2 ปีที่แล้ว +1
A deszka, léc és az ellenléc nem gyalult csak szárított.
Szia, ha megterhelő sokat válaszolgatni, akkor ne válaszolj. Ha valamiről sok a kérdés, akkor azt majd megválaszolod videóban. Anyag is lesz és talán könnyebb is.
Olyan gépetek nincs amivel egy colos mentet belefúrsz a talpszelemenbe és az előre gyártott fából készült colos csvarral bedzintezed, majd beragadztod?
Elso alkalommal neztem videod es egyben valoszinu utolso alkalommal . Persze lehet h ezt a hozzaszolast te most rogton le is torlod. A kifogasom, hogy a videod elso reszeben az aztatas temanal inkabb a magyarorszagi helyzetet mocskolod, azzal hogy olyanokat mondsz, h "kenytelenek vagytok ugy csinalni" Mintha egy koncentracios taborban dolgozna mindenki rajtad kivul. Mert te a labancokhoz futamodtal. Az is lehet dedapad forog a sirjaban, ha lassa kiknek puszilod a valagat. O harcolt ellenuk, te meg szolgalod a labancokat. Aztan az a faanyag amit hasonlitaskent akarsz felhozni, az egy agyondolgozott faanyag amibe mar persze h nem kot bele semmi, annyi proceduran atvitt anyag, persze, de azon esetek amikor Szlovakiabol, Romaniabol jon a fa par hettel azelott enekelt meg rajta a madar, mar ne mondd, hogy nem helyes lekezelni azt a faanyagot ! Aztan, hogy milyen asztatasi eljarassal, az mas tema. Vannak akik 12-24 orat hagyak a kadban, hogy a fa jol szivja be az anyagot. Egy ilyen eljaras mellett persze, hogy a permetezes vagy mazolas egy futty, de ne mondd h nincs ertelme a fa kezelesenek! Beszelj egy erdesszel es kerdezz ra, mai vilagban a fa az erdoben mar beteg a laban!! Amit a fa fertozodottsegeit kezelni kell ha nem akarod, ha az ember nem akarja par ev mulva ujra kezdeni a teto munkalatokat. Szoval kevered a szezont a fazonnal amikor mar eleve egy kezelt faanyaggal peldazol. Egy kvazi nyers faronkot amibol gerendat vagnak vagy szarufat azt igenis kezelni kell!
2 ปีที่แล้ว +17
Hello, köszi az észrevételét. Nem törlöm a kommentet, egyet sem töröltem még. 😉 Ha meg engedsz 1-2 észrevételt: 1. Aki minden nap vegyszerrel kezet fával dolgozik az potenciálisan elég komoly veszélynek teszi ki magát. 10-20 évnyi munka után komoly egészségügyi probléma lehet belőle. Emiatt “sajnáltam le” azokat akik ilyen anyaggal dolgoznak. 2. Hivatalosan beteg fát nem dolgoznak fel, max tűzifának. 3. A KVH minőségű faanyag amivel dolgozunk nincs vegyszerrel kezelve, szárított, gyalulat, hossztoldott. Ha megnézel egy 70-80 éves tetőt, mindegyik része gyalult, az élei is le vannak gyalulva, de egy csepp vegyszert sem látott. És ha nem ázott be akkor még mindig hibátlan. Lehet hogy nem Magyarországon dolgozom, de többet teszek a magyarországi ácsokért mint sok ott dolgozó, vagy tanító ember. 😉
@ oke, lehet, hogy en nem ertettem meg valamit vagy parhuzamosan beszelunk el egymas mellett. Lehet, hogy a megoldas kulcsa a gyalult faanyag lenne ?! Lehet. A KVH faanyag nem olcso. Mint irtad egy csomo proceduran keresztul ment igy persze h ami selejt lenne annyi proceduran athaladva a fa, ugy kivalasztodott. Amit en irtam a mai erdok sajnos mar nem olyan egeszsegesek mint regen ezert mar a kitermelt fa sem olyan minosegu mint 70evvel ezelott. Ezert is kell kezelni. Foleg hogy ha az erdorol kvazi egyenesen megy a tetore. Igy nem megy at annyi proceduran ahol kivalasztodna. Ezert (szerintem meg mindig) kell kezelni a faanyagot. Legjobb ha aztatjak! A fujas, mazolas tenyleg sokat nem er. Az is igaz, hogy a kezeloanyagokra is csak par ev garancia van, de ott az anyag a faban es ha viz nem erte szerintem mindigre is benne lesz kartevo erzi es nem kostolja. Ezert is szerintem legyen aztatva h minel tobb anyag jusson a faanyagba. Az a pont hogy az ember mergezett faval dolgozik, igen, jogos. Ugyanabban az idoben ezert is vannak a vedofelszerelesek mint pl. a kesztyu. Mas nem kell ehez a ponthoz. Mert ha az aztatas utan megszaradt a faanyag az mar nem parolog nincs ahogy a szervezetbe bejusson. Csak kesztyu kell, ami ha kezelt, ha nem, amugy is legalabb ajanlott vedokesztyut hasznalni.
@ a 70-80 eves tetők sem kezeletlenek (es nem csak gyalulva vannak) Tudomasom szerint Sokszor usztatott farol es diolevel fozettel rendszeresen permetezett farol van szo. Manapsag viszont nem usztatjak a fat es a (zold) impregnalas is olcsóbb
Sziasztok a kérdéseitekre jövő héten hétfőn fogok válaszolni. 😉👍
Szia Dani! Köszönjük a szakmai részleteket!
A statikai és műszaki szakvéleményeddel teljesen egyet értünk!
👍 Üdv.Péter
Köszi szépen!
Azért mindneki nem osztja a véleményemet. 🙈😂😁
Szuper videó lett mint mindig! Az áztatásról annyit mi a torkunkat szoktuk inkább áztatni szilvával szerintem az egészségesebb!
Köszi Dani. csupa hasznos dolgot mondtál, köszi! ;)
Néhány reakció:
* Kb Pest egyik legjobb fatelepjéről vásároltam a tetőhöz lucfenyő gerendákat, azt írták: "Az általunk impregnált faanyagot áztatásos technológiával, Remmers Adolit BQ20 impregnáló szerrel kezeljük, zöld színt kap tőle a fűrészáru. A faanyag védett lesz farontó bogarak, rovarok, penész és szú ellen." - Kiszállították a gerendákat és nem egy olyat találtam, amely eléggé foltos lett, látszik a fa színe, tehát nem kaptak megfelelően védőanyagot. Azért nagyon szomorú ez, mert elkérték érte a pénzt és nem kaptam meg a kívánt minőséget, viszont így kb nem sokat ér.
* A mi házunk a teherhordó falai 25-ösek - igaz a szigetelés is annyi lesz ;)
* Az a baj a KVH és a BSH is piszok drága itthon. Ráadásul nagyon kevés fatelep tud ilyen fát kínálni.
* állítólag vannak előre gyártott műanyag ékek, vastagságtól függően változik a szín, így amikor leméred a talpszelemen színtjét és alá kell támasztani, akkor csak a megfelelő színű éket kell alátenni. Jó dolog.
Szerintem te vagy az egyiik legjobb ács és aki negativokat ír az írigy.
Most látom, hogy még nem válaszoltam. Pedig nagyon jól eset amit írtál. Köszönöm! 🤗😊
Beltéren korlátlan ideig védi a fát a legtöbb (pl Bochemit OPTIMAL/OPTI F, Tetol) és jó esetben szerintem a tetőszekezet is beltér, mert nem éri eső jó esetben. Ahol éri, oda úgysem (csak) favédőszer kell.
A hagyományos cucc egyébként a bórsav és a bórax pikáns elegye, amik a fában kikristályosodnak és abszolút nem illékonyak, így nem kell tőle beltérben sem félni, a Tetol hatóanyaga is ez a kettő. Viszont ebből rendes védelem elérése érdekében két réteg ecsetes felhordás abszolút ajánlott, szóval a munka hosszabb ideig tart vele (tűz elleni védelemhez 12 :D réteg kell, de jobb azt akkor már áztatni...).
Azt aláírom, hogy nem kell erőltetni, mert tapasztalatból tudom, hogy a 100+ éves 15*15ös gerendát sem tudja a szu annyira elfogyasztani, hogy ledőljön a tető, viszont látszó felületeknél rendkívül kellemetlen, ha pereg róla a fűrészpor.
👍
Üdv. A talpszelemen paklizás hozzá tartozik a tető épitéshez (sajnos).
25 év alatt egyszer sikerült leszorítani a szelement a betonra. De ennél sokkal zavaróbb, hogy rövid a tőcsavar és vésni kell az alátétek helyeit. A faanyag kezelés arra jó, hogy elfedi a fahibákat. A generálkivitelezők sem környezetvédelmi okokból nem kezeltetik a faanyagot hanem azért mert anyagosan vállalták és nem kis összeg marad a zsebben. Köszi a feltöltést. ( osb vs. deszka összehasonlítást légyszi, nem értik miért deszka )
Hello Dani! Láttam az összes videót, eddig ez a legjobb, legösszeszedettebb.
Nekem is sokkal fontosabb a munka minősége, megjelenése, mint a jogszabályokkal való dobálózás. Ez minden szakmára igaz. Persze ezzel a szemlélettel, ahogy ti dolgoztok! Mert abban benne van az, hogy nem megy a statika rovására. Ez nem kispórolás, hanem a határok ismerete.
Üdv
Nagyon tetszik a hozzáállásod, már vártam ezt a videot. :-) Szerintem is az a helyes megközelítés, hogy kritikusnak kell maradni még magunkhoz is és keresni a fejlődési lehetőséget. Egy példát mondok: a mai napig úgy oldják meg legtöbben a beszellőztetést az eresznél, hogy egy élére fordított tetőlécet szegelnek fel. Ugyanitt egy kicsivel több munka levágni egy-egy darab 5x3 tetőlécet és hosszában felfektetni a második tetőléctől az ellenléc végéig és arra felszegelni a lapjára fordított "első" tetőlécet. Én is szemináriumon hallottam először, de a leglogikusabb megoldások sokszor a legkézenfekvőbbek. Így egy klasszikus 5x5 keresztmetszetű ellenléc és egy "futó" alátét 5x3 tetőléc segítségével 8 cm magas átszellőzést érhetünk el. Legtöbbször az a futó ellenléc kijön a kállóból, nem kell többlet anyagot vásárolni. A beszellőztetés 200 cm2 / fm, amit könnyen el lehet érni enélkül is, de nem egyedi eset, hogy teljesen elmarad. A mai árak és a passzív házak felé törekvés mellett ez a kis plusz egy olyan dolog, amit minden iparos megengedhetne magának.
Maximális tiszteletem: 3House.hu
Üdv ! Nekem a méreg miatt akarták amputálni a kèzfejemet , egy pici szálka tört bele a középsőújjam második perc ízületeket!
Szia Dani! Teljesen igazad van mind a két esetben.Az áztatás teljesen felesleges főleg úgy hogy a beépített anyagot egy év múlva újra kéne kezelni, lehetetlen.🙂A talpszelement meg mindig vízszintezni kell. További jó munkát!
Logikus és igazad van.
Sziasztok!
Mi mindig vízszintbe állítjuk a talpat,és utána minden lehúzási pontnál keményfa betétet teszünk. Úgy gondolom ha a csavarok távolsága nem haladja meg a 90cm-t,akkor a talp nem hajlik meg az alátámasztási pontok között.Az áztatásnál még az is hátulütő dolog,hogy a csüngő eresznél ha nem csiszolod tisztára az anyagot később ledobhatja a festéket. és valljuk be nem mindig lehet ezt meg oldani,főleg a frissen áztatott anyagnál.
Szia Dani! Nálunk Arad on Romániában, nem előírás az anyag kezelése! És teljesen igazad van hogy 1-2 éven belül újból kezelni kell
Pénz pazarlás, általában vizel keverik a festéket s eladjak kezelt anyagnak. Tiszteletem profi vagy!
Hello, köszi az infót, meg a dicsérő szavakat! 😁
6:12: "Hogy hogyan áztatják le Magyarországon a fát?" A kérdésre a válasz a környékünkbeli tüzépekre és fatelepekre értendő: a szabad ég alatt és több hónapig. Se letakarva, se semmi.
úgy-úgy! :/
🤣
Szerintem az az áztató most nálunk van, tavaly ősszel hozta a főnök Austriából :)
Szia Dani! Maximálisan egyetértek az elmondottakkal! Ïgy tovább!
Köszönöm 😉
Nagyon szépen dolgoztok, a kritikusokkal jóval kevesebbet foglalkozz.
Jó a szó! Ma is tanulhattam valamit! Köszönöm!
👍😉
Köszi az információkat, ismét jó videót láthattunk.
Egyetértek veled az áztatott fa egészségre káros hatásáról.
👍
Szia Dani! Szuperül megfogalmaztad es minden igaz! Gratula!
Nagyon jók a videók köszönöm , hogy megosztod velünk , de szerintem itt Magyarországon még sok időnek el kell telni ahoz , hogy mi is ilyen minőségű fával dolgozzunk! Üdvözlettel Nyíregyházáról !
Sajnos ezzel egyetértek. Így is rendkívül magas árat kell fizetnie a megrendelőknek, a BSH árában volt nyáron a luc fenyő köbmétere... az egyenetlen gyalulásért pedig olyan felárat számolnak fel, hogy a legtöbb esetben nem is opció.
Sziasztok.Teljesen egyetértek mindennel,ami elhangzott a videóban.Tanulóként nyári "gyakorlaton" hatalmas áztató kádakban áztattuk a faanyagot.Ez 30 éve volt.Biztos nagyon egészséges volt :)
Szia. Alá kell bejlagolni a szelement. Igazad van az alap, hogy legyen vízszint, derékszög, és párhuzam, akkor lesz szép a tető. Ja és zsinor.
Ügyesen össze szedted a videót, nekem kifejezetten tetszik, hogy így válaszolsz.
A deszkázásról is csinálhatnál már 😁
Amikor generál cégnél dolgoztam ha jól emlékszem min. 30-as fallal terveztek, ez már 5 éve volt😭
Szia Dani.Egy fatelepen dolgozom Szlovákiában.A megrendelő kérésére szintén foglalkozok áztatással.Az általam kezelt faanyagot általában 1 órát áztatom.De találkoztunk már olyan megrendelővel is,aki 24 órás áztatást kért...
👍
Hello, Bochemit-et használok , és a vegyszer leírásában 1-2x-es ecsetes át kenést is benne van mint lehetőség. Én áltlaában a gyártók előírásait szoktam alkalmazni bármit építek. Mondjuk én csak hobbiból csinálok bármit saját magamnak.
Nem mondom, h rossz, de 2 oldala van a dolognak! 😉
Érdemes mindegyikkel tisztában lenni.
Szia.Mondtad hogy nincs értelme a favédő szernek...lehet hogy igazad van ...de szerintem van hisz ha pl 3 évig véd akkor azon a házon kiöli a kártevőket hisz a kártevő nem áll meg az folyamatosan eszik...:-) szerintem ezért hasznos mert ez olyan mint ha kiraksz valahova mérget az egereknek!!!!talpszelemen alá alátét fát kell tenni és vizszintbe mert akkor a gerendákat lent a földön kitudod vágni hisz mindenhova ugyan az megy....bocsi ennyit nem akartam irni::::
Köszi a választ. Nem azt mondtam, h egyáltalán nincs értelme. Legalább is nem ezt akartam. 😊😁
Mi a fémiparban hézagolásnak hívtuk az alátétezést, ahol szükség volt rá, ha pl, egy oszlopnak az alapbetonozása miatt hézag keletkezett a keresztrerendánál. A tetőnél pedig szintezés után akár purhabbal is lehet tömíteni a hézagot-
Kölyökkoromba láttam, hogy a tetőlécet összekötegelve dobták bele eladás előtt a zöld lötyibe. Már akkor sem folyt be a köteg közepébe. Köteg szétvágásakor látszott egyértelműen... Ennyit a védelemről
🤷🏼♂️ sajnos sok helyen ez van.
Amerikában is gyalult sarkain gömbölyített fával dolgoztunk és nem volt kezelve mégis bírta. Lehet ott is ezért amit mondasz. A kültéri pl terasz részeket kellett áztatott és kezelt fából készíteni viszont azt teljes keresztmetszetében kezelték. A 15x15 fát elvágtam és belül is zöld volt. A mérgezése miatt boltban nem vágták el soha.
👍 köszi az infót! 😉
Az hol van írva, hogy kötelező áztatni a Magyarországon. Mi a véleményed áztatás helyett lángkezelt felületről.
Jó lenne ha itthon is betiltanák ezt a mérget.
Már kérdeztem, hogy ott kint sógoréknál nem divat az előre legyártása a tetőszerkezetnek és a helyszínen csak össze kell szerelni
De igen! Daniék,csak előre előkészített fa anyaggal dolgoznak! :)
Szia, nagyon jó kis videó!
Szerinted érdemes a magyar szerkezeti fát legyalultatni?
Hello! Köszi szépen.
Hát nem is tudom. Könnyebb vele dolgozni ha egy méretre van gyalulva. Meg ahogy a videóban is mondtam van 1-2 előnye. Ha van lehetőséged és időd akkor talán igen. 🫤😁
Arról nem is beszélve Dani, hogy ezek a hazai rigófüttyös frissen vágott fák beépítve a helyükön csavarodnak, repednek, pár hét fedés alatti beltéri száradás (főleg a nyáron 50-60 fokos tető alatt) után meg pláne. Miután lekened/áztatod - még ha a leszabott anyagot is - ezek tovább repednek és a több milliméteres réseken csodásan beszalad a spóra és a cincér. Szóval ez a kezelősdi megint egy olyan agyatlan magyar szabály, először a fa minőségét kellene rendesen szabályozni és le is ellenőrizni, de az már derogál a hatóságnak. Nyugat-Európa és Magyarország között az az egyik alapvető különbség, hogy itt a szabályok betartatása személytől függő kérdés (vannak egyenlők az egyenlőbbek között, ez köztudott), Ausztriában vagy Svájcban meg mindenkire minden szabály egyformán vonatkozik, így senki sem fog szarakodni, mert sok-sok pénzre (tényleg sokra) megvágják. Nyelje a Bochemit porát, akinek két anyja van, ezt sem az az irodista fogja csinálni, aki ezt előírta. Nem beszélve arról, hogy ezeknek a mérgeknek a megfelelő utókezelése (maradék áztató oldatok szakszerű semlegesítése) is a szőnyeg alá söpört kérdés. Hány folyónak és tónak kell még üresre pusztulnia, mire ez fontos kérdéssé válik? Napelem és hőszivattyú helyett orosz gáz és atomerőmű, ésszerűség helyett zöldre festett (saját szememmel nem is egy fatelepen láttam, szóval) nem szárított faanyag, rengeteg vasbeton (földrengésvédő függőleges koszorú az ötvenes téglafalak világában Magyarországon), iszonyú mennyiségű soha le nem bomló polisztirol az van. Józan, kivitelezőkkel egyeztetett, nem elméleti tankönyvi szabályozás és kontrol az nincs. Nagyon kelet vagyunk még, harmic év sem volt elég...
100 sem lesz elég😞
Szia Dani nemtudom hol olvastam vagy hallottam de itt Magyarban is nem minden faanyagot kötelező védőanyaggal bevonni.Ami gyalult vagy ragasztott azt idehaza sem kell ezzel a módszerrel védeni.Tudtommal csak a fürészeltet kell.
Teljesen egyezek veled ami a tető alapját illeti, 2-3 cm ide oda simán kinevelhető ès ugyan olyan erős. 10 ève csinálom ès n változtatok, mert nincs kedvem majomkodni a szabásokkal
A színezékek azért is vannak benne az anyagokban hogy lássák hol maradt el vagy sem! Pl az alapozóknál is azért vannak színezve hogy lássák ha elmaradt valahol!
Na. Minden szavad igaz. Az egyszer biztos. Nem is kell ehhez többet hozzáfűzni.
😊👍
Üdv:De még hogy az ásztatási idő nincs meg még a gombaölő szer is kimarad csak a festék a zöld szinező anygag lehet rajta vagyis benne. Rafkós a magyar ember!
👍
De miért van ez? A magyar kormány a bőrt is lehúzza még a béka_ról is!
Akkor nálatok nem csak a gerendák vannak gyalúlva,hanem minden fa anyag! Ha jól sejtem! :)
Nekem is ez lett volna a kérdésem.Minden léc,deszka és palló?Probáltam megnézni a videokban de nem látni.Késöbbi video alapján a lécezés szerintem gyalulatlan.
A deszka, léc és az ellenléc nem gyalult csak szárított.
Szia, ha megterhelő sokat válaszolgatni, akkor ne válaszolj. Ha valamiről sok a kérdés, akkor azt majd megválaszolod videóban. Anyag is lesz és talán könnyebb is.
Olyan gépetek nincs amivel egy colos mentet belefúrsz a talpszelemenbe és az előre gyártott fából készült colos csvarral bedzintezed, majd beragadztod?
Hogyne lenne! Most is van eladó 10db! De csak előre utalással Lakatos Bruce Willis számlájára...
A KVH megvan, de mi a BSH? (bocsi, nem ács vagyok)
Semmi baj. Van róla egy videóm: th-cam.com/video/KR79o3OBoBs/w-d-xo.html😉
@ köszi, elég lett volna a rövidítés kiírása is 😁.
Másoknak, akiket rajtam kívül érdekel: KVH Konstruktionsvollholz,
BSH Brettschichtholz.
Elso alkalommal neztem videod es egyben valoszinu utolso alkalommal . Persze lehet h ezt a hozzaszolast te most rogton le is torlod.
A kifogasom, hogy a videod elso reszeben az aztatas temanal inkabb a magyarorszagi helyzetet mocskolod, azzal hogy olyanokat mondsz, h "kenytelenek vagytok ugy csinalni"
Mintha egy koncentracios taborban dolgozna mindenki rajtad kivul. Mert te a labancokhoz futamodtal. Az is lehet dedapad forog a sirjaban, ha lassa kiknek puszilod a valagat. O harcolt ellenuk, te meg szolgalod a labancokat.
Aztan az a faanyag amit hasonlitaskent akarsz felhozni, az egy agyondolgozott faanyag amibe mar persze h nem kot bele semmi, annyi proceduran atvitt anyag, persze, de azon esetek amikor Szlovakiabol, Romaniabol jon a fa par hettel azelott enekelt meg rajta a madar, mar ne mondd, hogy nem helyes lekezelni azt a faanyagot !
Aztan, hogy milyen asztatasi eljarassal, az mas tema. Vannak akik 12-24 orat hagyak a kadban, hogy a fa jol szivja be az anyagot. Egy ilyen eljaras mellett persze, hogy a permetezes vagy mazolas egy futty, de ne mondd h nincs ertelme a fa kezelesenek!
Beszelj egy erdesszel es kerdezz ra, mai vilagban a fa az erdoben mar beteg a laban!! Amit a fa fertozodottsegeit kezelni kell ha nem akarod, ha az ember nem akarja par ev mulva ujra kezdeni a teto munkalatokat.
Szoval kevered a szezont a fazonnal amikor mar eleve egy kezelt faanyaggal peldazol. Egy kvazi nyers faronkot amibol gerendat vagnak vagy szarufat azt igenis kezelni kell!
Hello, köszi az észrevételét.
Nem törlöm a kommentet, egyet sem töröltem még. 😉
Ha meg engedsz 1-2 észrevételt:
1. Aki minden nap vegyszerrel kezet fával dolgozik az potenciálisan elég komoly veszélynek teszi ki magát. 10-20 évnyi munka után komoly egészségügyi probléma lehet belőle. Emiatt “sajnáltam le” azokat akik ilyen anyaggal dolgoznak.
2. Hivatalosan beteg fát nem dolgoznak fel, max tűzifának.
3. A KVH minőségű faanyag amivel dolgozunk nincs vegyszerrel kezelve, szárított, gyalulat, hossztoldott.
Ha megnézel egy 70-80 éves tetőt, mindegyik része gyalult, az élei is le vannak gyalulva, de egy csepp vegyszert sem látott. És ha nem ázott be akkor még mindig hibátlan.
Lehet hogy nem Magyarországon dolgozom, de többet teszek a magyarországi ácsokért mint sok ott dolgozó, vagy tanító ember. 😉
@ oke, lehet, hogy en nem ertettem meg valamit vagy parhuzamosan beszelunk el egymas mellett.
Lehet, hogy a megoldas kulcsa a gyalult faanyag lenne ?! Lehet.
A KVH faanyag nem olcso. Mint irtad egy csomo proceduran keresztul ment igy persze h ami selejt lenne annyi proceduran athaladva a fa, ugy kivalasztodott.
Amit en irtam a mai erdok sajnos mar nem olyan egeszsegesek mint regen ezert mar a kitermelt fa sem olyan minosegu mint 70evvel ezelott. Ezert is kell kezelni.
Foleg hogy ha az erdorol kvazi egyenesen megy a tetore. Igy nem megy at annyi proceduran ahol kivalasztodna.
Ezert (szerintem meg mindig) kell kezelni a faanyagot. Legjobb ha aztatjak! A fujas, mazolas tenyleg sokat nem er. Az is igaz, hogy a kezeloanyagokra is csak par ev garancia van, de ott az anyag a faban es ha viz nem erte szerintem mindigre is benne lesz kartevo erzi es nem kostolja. Ezert is szerintem legyen aztatva h minel tobb anyag jusson a faanyagba.
Az a pont hogy az ember mergezett faval dolgozik, igen, jogos. Ugyanabban az idoben ezert is vannak a vedofelszerelesek mint pl. a kesztyu. Mas nem kell ehez a ponthoz. Mert ha az aztatas utan megszaradt a faanyag az mar nem parolog nincs ahogy a szervezetbe bejusson. Csak kesztyu kell, ami ha kezelt, ha nem, amugy is legalabb ajanlott vedokesztyut hasznalni.
Tudom, hogy ha elfogynak az érvek akkor jön a helyesírás... de bújj már el ember 😂😂🤣
Már elnézést de az én nagyapám a keleti fronton volt mint mindenki akkor. És bizony az oroszok ellen.
@ a 70-80 eves tetők sem kezeletlenek (es nem csak gyalulva vannak)
Tudomasom szerint Sokszor usztatott farol es diolevel fozettel rendszeresen permetezett farol van szo.
Manapsag viszont nem usztatjak a fat es a (zold) impregnalas is olcsóbb