Nekem nagyon tetszik az elv. Azonban drága. Ma 1 liter csapvíz csatornadíjjal együtt nálunk 1 ft. Ennél 3-5x drágább így 1 liter víz. Épp ezért azon gondolkodom, hogy egy olyan rendszert építenék, ami csak és kizárólag az ivóvízre fókuszál, kisebb tartályméretekkel. Azért csinálnám így ,mert ha valamiért nincs víz, akkor az ivóvizet a legfontosabb mégis valahonnan beszerezni. És azért, mert az a legkevésbé mindegy, hogy mit iszunk meg! Annak kell a legtisztábbnak lenni! Fürdés, locsolás, kocsimosás nélkül el van az ember napokig is, de az ivóvíz a legfontosabb! És mert kicsi rendszert tervezek, ez megvalósítható 2 IBC tartállyal, előszűréssel. A vizet bevizsgáltatom majd, és remélem tényleg jobb lesz mint a vezetékes! Ugyanakkor a sorba kötött tartályok első tagjából vételezhetek locsoló vizet a zöldséges kert részére is, attól függően, hogy mennyi víz áll rendelkezésre! Köszönöm a videót és a rengeteg önzetlen információt a weblapon!
Azért van pár dolog, ami nekem nem világos: mi történik, ha nem telik meg a derítő medence és ezáltal a túlfolyón nem tud átbukni a víz a tárolóba? Akkor hogy vételezi a szivattyú a vizet? Ilyen megoldásnál folyamatosan telített derítőre lenne szükség, amely ráadásul állandóan kapja az utánpótlást. Ha nincs elég csapadék és tömlőn keresztül hálózatról történik a vízpótlás, akkor nem lenne érdemesebb ilyenkor közvetlenül a vízvezeték-hálózatba juttatni a vizet? Így nem veszítene minőségéből.
Ezenkívül (de lehet csak a példaként szolgáló rajz nem érzékelteti) én mindenképpen fagyhatár alá tenném a medencék tetejét, hogy a víz ne fagyjon meg benne. Valamint semmiképpen nem építeném ilyen közel a házfalhoz, lábazathoz. Persze a medence oldala gondolom szigetelt, ehhez vagy jó minőségű vízszigetelő lemez szükséges, az 1:40-nél megjelenő vakolt téglafal felirat szerint mód, kevés, azon még átszivárog a víz, beton esetén pedig vízzáró beton a megfelelő, ami minimum 50 cm vastag....
Mi a teendő, ha egy ilyen rendszert akarunk építeni a házunkhoz? Egy ciszternát engedélyeztessünk, vagy a komplett rendszert? Utóbbi esetben ki tud ilyet tervezni?
Tisztelt Országh József! Nagyon izgalmasnak tartom a vázolt telesö rendszert! Hamarosan építkezek, és ott szeretném alkalmazni a komplett rendszert. A méretezésnél, és tervezésnél kérnék kis segítséget: 1) A Derítö medence 30liter/m2 tetö minimális értékére gondolom az ülepedéshez szükséges tartozkodási idö miatt van szükség , és ez a legkisebb érték, amitöl felfele el lehet térni, ugye?. Viszont az esövíztározónál miért van ez a 120 liter/m2 tetö javasolt minimum? Ott nem inkább a család felhasználása és az esömentes idöszakok hossza szabná meg a gyüjtömedence méretet, mintsem a tetöfelület? Vagy ez csak egy jó közelítö érték egy 4 személyes család átlagos vízfogyasztására és Europára megállapítva? 2) Máshol láttam, hogy az esövíz csatornába elöször levélfogót helyeznek, majd a levezetö csövet túlfolyósan alakítják ki, és az eredeti esövízlevezetö csövet bedugaszolják, annyira, hogy csak elcsöpögjön rajta keresztül az esöviz. Ezzel az elsö tetööblítö víz feltölti a csatornát, és csak a túlfolyó (ezért mikrobiológiailag tisztább) esövíz kerül be a gyüjtörendszerbe. Érdemes-e ilyen "flash divertert" a Telesö rendszer elé építeni, vagy ez csak túlszofisztikálása a témának? 3) Legkevesebb betonfelhasználáshoz (gömb után egyenes falak esetén) kocka alakú beton ciszternánál jutunk, viszont ekkor a tartály mélysége problémás lehet egy magas talajvízszintü helyen. Föleg, ha a ciszterna a házon kívül van, és legalább 1 méterrel a talajszint alá tervezzük a fagyásveszély kivédése miatt. Ház alagsorában viszont a felette lévö ház miatt nem kellene ezzel foglalkozni, de "pincét" építeni drága mulatság. Mit javasol? Rakjuk a ház alá, vagy mindenképp kívül legyen? 4) Ha minden esövíztartály maximálisan feltelik, akkor a túlfolyózó esövizek hova menjenek? Csatornába? Vagy valamelyik szürkevíztározóba? esetleg máshova? Egy mehanikus úszóval, mely a normál tartályszint felett átállítja a bejövö esövíz irányát (pl. kinyitja a "flash divertert"), elég egyszerüen megoldható a felszínen történö elvezetés, de ha van jobb módszer, nyitott lennék rá...
Nekem ez alapján lett megépítve 2013-ban. Azóta tökéletesen működik. Nekem a derítőbe is be van kötve egy lábszelep, tehát bárhonnan tudom a vizet szivattyúzni. goo.gl/photos/NNd73NmybQRdFJHfA
4) Ha kevés a családnak a víz, akkor majd pont a vécé meg kerti csap kap majd vezetékes ivóvizet, a zuhanynál meg a fogmosásnál meg használjuk a jó kis bacis vizet ??? :-D :-D :-D . . . E szarvas nagy baromságokat leszámítva: tetszik a rendszer, és magam is fontolóra veszem majd ha építkezek, hogy valami hasonlót kellene kiépíteni, itt-ott némi módosítással, persze ! ;-)
Nekem nagyon tetszik az elv. Azonban drága. Ma 1 liter csapvíz csatornadíjjal együtt nálunk 1 ft. Ennél 3-5x drágább így 1 liter víz. Épp ezért azon gondolkodom, hogy egy olyan rendszert építenék, ami csak és kizárólag az ivóvízre fókuszál, kisebb tartályméretekkel. Azért csinálnám így ,mert ha valamiért nincs víz, akkor az ivóvizet a legfontosabb mégis valahonnan beszerezni. És azért, mert az a legkevésbé mindegy, hogy mit iszunk meg! Annak kell a legtisztábbnak lenni! Fürdés, locsolás, kocsimosás nélkül el van az ember napokig is, de az ivóvíz a legfontosabb! És mert kicsi rendszert tervezek, ez megvalósítható 2 IBC tartállyal, előszűréssel. A vizet bevizsgáltatom majd, és remélem tényleg jobb lesz mint a vezetékes! Ugyanakkor a sorba kötött tartályok első tagjából vételezhetek locsoló vizet a zöldséges kert részére is, attól függően, hogy mennyi víz áll rendelkezésre! Köszönöm a videót és a rengeteg önzetlen információt a weblapon!
Azért van pár dolog, ami nekem nem világos: mi történik, ha nem telik meg a derítő medence és ezáltal a túlfolyón nem tud átbukni a víz a tárolóba? Akkor hogy vételezi a szivattyú a vizet? Ilyen megoldásnál folyamatosan telített derítőre lenne szükség, amely ráadásul állandóan kapja az utánpótlást. Ha nincs elég csapadék és tömlőn keresztül hálózatról történik a vízpótlás, akkor nem lenne érdemesebb ilyenkor közvetlenül a vízvezeték-hálózatba juttatni a vizet? Így nem veszítene minőségéből.
Ezenkívül (de lehet csak a példaként szolgáló rajz nem érzékelteti) én mindenképpen fagyhatár alá tenném a medencék tetejét, hogy a víz ne fagyjon meg benne. Valamint semmiképpen nem építeném ilyen közel a házfalhoz, lábazathoz. Persze a medence oldala gondolom szigetelt, ehhez vagy jó minőségű vízszigetelő lemez szükséges, az 1:40-nél megjelenő vakolt téglafal felirat szerint mód, kevés, azon még átszivárog a víz, beton esetén pedig vízzáró beton a megfelelő, ami minimum 50 cm vastag....
ilyen hazat szeretnek majd en is !!
Mi a teendő, ha egy ilyen rendszert akarunk építeni a házunkhoz? Egy ciszternát engedélyeztessünk, vagy a komplett rendszert? Utóbbi esetben ki tud ilyet tervezni?
"A TELESŐ rendszer hungaricum:"
"Legalább 700.000 belga több éves tapasztalata szerint..."
Csak én érzem magam már a legelején átverve?!
Tisztelt Országh József! Nagyon izgalmasnak tartom a vázolt telesö rendszert! Hamarosan építkezek, és ott szeretném alkalmazni a komplett rendszert. A méretezésnél, és tervezésnél kérnék kis segítséget:
1) A Derítö medence 30liter/m2 tetö minimális értékére gondolom az ülepedéshez szükséges tartozkodási idö miatt van szükség , és ez a legkisebb érték, amitöl felfele el lehet térni, ugye?. Viszont az esövíztározónál miért van ez a 120 liter/m2 tetö javasolt minimum? Ott nem inkább a család felhasználása és az esömentes idöszakok hossza szabná meg a gyüjtömedence méretet, mintsem a tetöfelület? Vagy ez csak egy jó közelítö érték egy 4 személyes család átlagos vízfogyasztására és Europára megállapítva?
2) Máshol láttam, hogy az esövíz csatornába elöször levélfogót helyeznek, majd a levezetö csövet túlfolyósan alakítják ki, és az eredeti esövízlevezetö csövet bedugaszolják, annyira, hogy csak elcsöpögjön rajta keresztül az esöviz. Ezzel az elsö tetööblítö víz feltölti a csatornát, és csak a túlfolyó (ezért mikrobiológiailag tisztább) esövíz kerül be a gyüjtörendszerbe. Érdemes-e ilyen "flash divertert" a Telesö rendszer elé építeni, vagy ez csak túlszofisztikálása a témának?
3) Legkevesebb betonfelhasználáshoz (gömb után egyenes falak esetén) kocka alakú beton ciszternánál jutunk, viszont ekkor a tartály mélysége problémás lehet egy magas talajvízszintü helyen. Föleg, ha a ciszterna a házon kívül van, és legalább 1 méterrel a talajszint alá tervezzük a fagyásveszély kivédése miatt. Ház alagsorában viszont a felette lévö ház miatt nem kellene ezzel foglalkozni, de "pincét" építeni drága mulatság. Mit javasol? Rakjuk a ház alá, vagy mindenképp kívül legyen?
4) Ha minden esövíztartály maximálisan feltelik, akkor a túlfolyózó esövizek hova menjenek? Csatornába? Vagy valamelyik szürkevíztározóba? esetleg máshova? Egy mehanikus úszóval, mely a normál tartályszint felett átállítja a bejövö esövíz irányát (pl. kinyitja a "flash divertert"), elég egyszerüen megoldható a felszínen történö elvezetés, de ha van jobb módszer, nyitott lennék rá...
Nekem ez alapján lett megépítve 2013-ban. Azóta tökéletesen működik. Nekem a derítőbe is be van kötve egy lábszelep, tehát bárhonnan tudom a vizet szivattyúzni. goo.gl/photos/NNd73NmybQRdFJHfA
4) Ha kevés a családnak a víz, akkor majd pont a vécé meg kerti csap kap majd vezetékes ivóvizet, a zuhanynál meg a fogmosásnál meg használjuk a jó kis bacis vizet ??? :-D :-D :-D
. . .
E szarvas nagy baromságokat leszámítva: tetszik a rendszer, és magam is fontolóra veszem majd ha építkezek, hogy valami hasonlót kellene kiépíteni, itt-ott némi módosítással, persze ! ;-)