1:17:07 - Az Earendel név a Tolkien mondavilágából jön. Amikor a valák kitaszították Morgoth-t a teremtett világon kívülre, akkor oda állították Earendil-t, hogy vigyázzon. "Az Izzó Harg Háborújában Morgoth a veresége előtt kiengedte Angbandból a szárnyas sárkányokat, de jött Earedil és Thorondor az ég minden madarának kíséretében, és Earendil levágta Fekete Ancalagont, a sárkánysereg legnagyobbikát, és lehajította az égről, és az porrá zúzta a Thangorodrim tornyait, és akkor felkelt a nap. A csata után Manwe kitaszította Morgoth-t a Semmibe, és az ég peremén Earendil áll őrt, hogy Morgoth ne jöhessen vissza. "
Ezek fantasztikusan érdekes lehetőségek! Micsoda izgalmas kutatási irányok, feltételezések! Nagyon érdekes előadás, köszönöm! Lesz, mit vizsgálni a fiatal fizikusoknak! Egész meglepő, hogy a sötét anyagról mégiscsak lehet már feltételezni dolgokat! Vajon, hogy a sötét anyag részecske egyben a saját antianyagja, mennyire alátámasztott lehet? Most hallottam először, és nagyon sok egyéb újdonság szerepelt az előadásban, köszönöm.
15:44 Érdekesség, hogy a Tejútrendszer a Nagy Attraktor felé halad. Csak sajnos pont nem látjuk micsoda is az, mert a saját galaxisunk takarja el előlünk.
Egyszer ne bénáznátok el valamit! A hanggal mi történik?? Az összes előadás jó lenne, de mindegyik ótvar minőség. A kezdeti nehézségeken illene már felülkerekedni. Az előadók nem ezt érdemlik!
Köszönöm az előadást . A korai nagytömegü csillagok keletkezése magyarázat lehet pl a Tone feketelyukra , bár a legtávolabbi galaxisra már kérdőjeles , Engem ez zavar - előadásból hallottam .hogy a Tejuton a csillagok nemcsak keringenek a mag körül , Sagittárius-A körül . hanem befelé is mennek a mag felé . A Szuperhalmazunkban a galaxisok pedig nemcsak keringenek a mégnagyobb mag körül , hanem szintén befelé is mennek vonzódnak , Ez nálam zsugorodást jelent , Ha a szuperhalmazok zsugorodnak , vagyis mennek össze , akkor ez kizárja a tágulást, az univerzum tágulása akkor nem lehetséges , a galaxisok egy módon távolodhatnak egymástól- úgy hogy amikor vonzódnak befelé a mag felé . akkor ez különböző sebességgel történik . aközeli nagy sebességgel a magtól távoli már alig , igy az utóbbi a bevonzódás során lemarad , Bármely két galaxis közül az egyik ,a távolabbi mindig lemarad , A mag mindig nagyobb lessz . vonzása is ,ez gyorsulást idéz elő - ám nem minden galaxisnál egyformán . A Közeliek sokat gyorsulnak a távoliak pedig alig , ettől mégjobban lemaradnak vagyis jobban távolodnak Igy pont azt a képet kapjuk mintha a tágulás gyorsulna .Elnézést ha untatom a buta gondolataimmal !
Ezért jött létre a sötét anyag mint fogalom, mert a galaxisok külső részei sokkal gyorsabban haladnak mint kellene... Az univerzum tágulása teljesen más dolog, azt pedig a sötét energia gyorsítja.
Majd a szakértők kifejtik pontosabban, de szvsz az, hogy egyes megastruktúrák mérete hogy változik nem függ össze azzal, hogy az univerzum tágul e, vagy sem.
Az a hiba a logikában, hogy csak azok a galaxisok távolodnának, amik előttünk és mögöttünk vannak, míg a gyorsulás irányára merőlegesen - vagyis a mellettünk - lévők enyhén közelednének felénk. De legalább gondolkodásra sarkallt az előadás egy kíváncsi elmét! 😊
"...előadásból hallottam .hogy a Tejúton a csillagok nemcsak keringenek a mag körül , Sagittárius-A körül . hanem befelé is mennek a mag felé ." Tévedés. Jobban kellene megválogatnia olvasmányait és a meghallgatott előadásokat. A Galaxisban a csillagok nem "mennek befelé" a mag felé, hanem egyszerűen keringenek a közös centrum körül. (Egyébként a Sagittarius A nem a Galaxis magját, központi csillagtömörülését jelenti, hanem annak csak igen kis részét, a központi fekete lyukat.) Épp ahogy a Naprendszer bolygói is vidáman keringenek a Nap körül, és eközben nem mennek "befelé". Hasonlóképpen a szuperhalmazokban mozgó galaxisok sem mozognak "befelé", a centrum felé A szuperhalmazoknak egyébként nincs semmiféle "magjuk". Lehet, hogy ezek a téves elképzelések önnél zsugorodást jelentenek, a valóságban azonban semmi ilyesféle folyamat nem megy végbe. Így ez a nemlétező jelenség nem zárja ki és nem zavarja a ténylegesen létező tágulást. dgy
Gondolom új vagy. Ajánlom D.Gy. vagy az atomcsill szinte bármelyik előadását. Ahová tágul, ott még nincs idő és tér sem, mert nem is létezik. Ahogy az ún. nagy bumm előtt sem volt sem idő, sem tér, magyarul semmivel sem vizsgálható, nem volt.
A sötét anyag részecskéiről egyelőre semmit nem tudunk. De valószínűnek tartjuk, hogy nem csupán egyfajta részecskéből áll. Ezt valószínűsíti a sötét anyag ismert gravitációs csomósodási hajlama. Ez a közönséges anyag esetén a hősugárzás fotonjainak kibocsátásával jár. Ezért feltételezzük, hogy létezik egyfajta "sötét foton", a sötét anyag legkönnyebb részecskéje, és a csomósodás során ez viszi el az energiát. Részletek "A sötét anyag nyomában" című Atomcsill előadásban. Innen még egy lépés annak feltételezése, hogy a sötét anyag többi részecskéje a közönséges anyaghoz hasonlóan részecske-antirészecske párokat alkot. Találkozáskor ezek sötét fotonokká "annihilálódnak". Ha pedig a sötét anyag - igen kis mértékben - kölcsönhat a közönséges anyaggal, akkor egy ilyen folyamat termékei között előfordulhatnak közönséges részecskék is. Mindezek egyelőre csak feltételezések, a következő évtizedek kutatásai remélhetőleg sok kérdést tisztáznak majd. dgy
A megfigyelhető Univerzumban ugyan mennyi és milyen energiával rendelkező fotonok száguldhatnak szabadon..? Vagy esetleg éppen elnyelődve egy magasabb energia szintre gerjesztve éppen egy egy részecskét..? Meddig van "kedve" a különböző részecskéknek, vagy éppen egy egy elektronnak tárolni azt az energiát.? Hány féle dologtól függhet.? Esetleg függhet az így nyert sebességétől.? Valóban megnő a tömege , vagy csak az energiája a részecskének.? Vagy ez ugyanazt jelenti.? Lehetséges, hogy a sötét anyag az valójában a fotonok által gerjesztett állapot miatti részecskék , vagy leszakított és gyorsított részecskék magas energiájában rejlik..?? Oldalról úgysem láthatjuk, vagy érzékelhetjük a fotonokat , csak ha éppen a szemünkbe, vagy a detektorba jutnak.., és ez csak nagyon kicsi felület... Amilyen óriási az Univerzum, ugyan mennyi foton száguldozhat minden irányban a teljes térben.??? Valójában folyamatosan egyre több és több fotonnak kellene lennie a világegyetemben.. Lehet, hogy ez az energia készteti a tágulásra a teret..?? Mennyi alakulhat át elektron-pozitron párrá, vagy más részecske párokká.?? Ezekből mennyi maradhat meg részecske formájában tartósan.? A kozmikus részecskezáporban létezhet, hogy maradandó részecskék is keletkeznek.? 😊
Valaki érti, hogy 19:18-nál miről beszél? Miért lenne kitüntetett helyzetben a naprendszer attól, hogy l=2 és l=3 nál be lehet húzni egy vonalat átlósan?
8:27 a fotonok világvonala fényszerű, így nem értelmezhető a hosszúságuk, ahogyan a sajátidejük sem. Helyesebb volna kizárólag a hullámhosszukról beszélni.
A foton fényszerű világvonala az ugyancsak fényszerű négyes hullámszámvektorral paraméterezhető (egyszerűen szólva meg kell számolni a hullámhegyeket a fény kibocsátásától az elnyeléséig). dgy
@@dgy137 Köszönöm, pontosan ez volt az egyik mondanivalóm, hogy a foton hullámhossza az értelmezhető. Viszont ha a metrikus tenzort bármilyen fényszerű görbe mentén integrálja az ember, akkor zéró lesz az eredmény, vagyis a foton hosszúsága nem értelmezhető. Ezt kifogásoltam, hogy az előadásban a foton megnyúlásáról volt szó.
A szupernagytömegű fekete lyukakkal kialakulásával kapcsolatban én inkább a közvetlen összeomlásban hiszek. Ha elég nagy tömegű gázfelhő összegyűlik, az közvetlenül összeomolhat, hiszen a sűrűség nem számít, csak a tömeg. Ezzel kapcsolatos lenne a kérdésem: Ha egy csillag elég nagy tömegű ahhoz, hogy szupernóva robbanás nélkül összeomoljon felete lyukká, akkor nem lehet, hogy ez a jelenség a magyarázata egyes FRB típusoknak? Hiszen ha a csillag anyaga akadálytalanul omlik befelé, mert belül felemészti a fekete lyuk, akkor a legkülső rétegek iszonytosan felgyorsulnak, mielőtt átesnének az eseményhorizonton. Persze ez sűrűsödéssel és energiakitöréssel is jár, de nem lehetséges, hogy a behulló anyag annyira felgyorsul, hogy a Doppler-effektus miatt még a gamma fotonokat is csak rádiótartományúra nyúlva érzékeljük?
Nagyon szépen köszönjük a rengeteg munkát a kíválló előadónak, és a nélkülözhetettlen stábnak is. Ismét brilliáns lett az előadás.
Köszönöm szépen! Ma is raktárba tettem pár kérdőjelet.
Dejó!! Kis-Tóth Ágnes + Csillagászat, Kedvencem :D
Fantasztikus előadás és előadó.
Köszönet és tisztelet!
Nagyon szépen köszönjük az előadást, egy élmény volt :)
Köszönjük szépen az előadást. 😊
1:17:07 - Az Earendel név a Tolkien mondavilágából jön. Amikor a valák kitaszították Morgoth-t a teremtett világon kívülre, akkor oda állították Earendil-t, hogy vigyázzon. "Az Izzó Harg Háborújában Morgoth a veresége előtt kiengedte Angbandból a szárnyas sárkányokat, de jött Earedil és Thorondor az ég minden madarának kíséretében, és Earendil levágta Fekete Ancalagont, a sárkánysereg legnagyobbikát, és lehajította az égről, és az porrá zúzta a Thangorodrim tornyait, és akkor felkelt a nap. A csata után Manwe kitaszította Morgoth-t a Semmibe, és az ég peremén Earendil áll őrt, hogy Morgoth ne jöhessen vissza. "
Nagyon szépe köszönöm
Ezek fantasztikusan érdekes lehetőségek! Micsoda izgalmas kutatási irányok, feltételezések! Nagyon érdekes előadás, köszönöm! Lesz, mit vizsgálni a fiatal fizikusoknak! Egész meglepő, hogy a sötét anyagról mégiscsak lehet már feltételezni dolgokat! Vajon, hogy a sötét anyag részecske egyben a saját antianyagja, mennyire alátámasztott lehet? Most hallottam először, és nagyon sok egyéb újdonság szerepelt az előadásban, köszönöm.
A foton és a semleges pion is önmaga antirészecskéje...
Köszönöm! 🌠🌌
Köszönöm, kedves Ágnes! 😊
35:14 "hogyan is születnek a csillagok..."
"kénytelenek vagytok beérni velem..."
tökéletes :D
15:44 Érdekesség, hogy a Tejútrendszer a Nagy Attraktor felé halad. Csak sajnos pont nem látjuk micsoda is az, mert a saját galaxisunk takarja el előlünk.
Egyszer ne bénáznátok el valamit! A hanggal mi történik?? Az összes előadás jó lenne, de mindegyik ótvar minőség. A kezdeti nehézségeken illene már felülkerekedni. Az előadók nem ezt érdemlik!
Köszönöm az előadást . A korai nagytömegü csillagok keletkezése magyarázat lehet pl a Tone feketelyukra , bár a legtávolabbi galaxisra már kérdőjeles , Engem ez zavar - előadásból hallottam .hogy a Tejuton a csillagok nemcsak keringenek a mag körül , Sagittárius-A körül . hanem befelé is mennek a mag felé . A Szuperhalmazunkban a galaxisok pedig nemcsak keringenek a mégnagyobb mag körül , hanem szintén befelé is mennek vonzódnak , Ez nálam zsugorodást jelent , Ha a szuperhalmazok zsugorodnak , vagyis mennek össze , akkor ez kizárja a tágulást, az univerzum tágulása akkor nem lehetséges , a galaxisok egy módon távolodhatnak egymástól- úgy hogy amikor vonzódnak befelé a mag felé . akkor ez különböző sebességgel történik . aközeli nagy sebességgel a magtól távoli már alig , igy az utóbbi a bevonzódás során lemarad , Bármely két galaxis közül az egyik ,a távolabbi mindig lemarad , A mag mindig nagyobb lessz . vonzása is ,ez gyorsulást idéz elő - ám nem minden galaxisnál egyformán . A Közeliek sokat gyorsulnak a távoliak pedig alig , ettől mégjobban lemaradnak vagyis jobban távolodnak Igy pont azt a képet kapjuk mintha a tágulás gyorsulna .Elnézést ha untatom a buta gondolataimmal !
Ezért jött létre a sötét anyag mint fogalom, mert a galaxisok külső részei sokkal gyorsabban haladnak mint kellene... Az univerzum tágulása teljesen más dolog, azt pedig a sötét energia gyorsítja.
Majd a szakértők kifejtik pontosabban, de szvsz az, hogy egyes megastruktúrák mérete hogy változik nem függ össze azzal, hogy az univerzum tágul e, vagy sem.
Az a hiba a logikában, hogy csak azok a galaxisok távolodnának, amik előttünk és mögöttünk vannak, míg a gyorsulás irányára merőlegesen - vagyis a mellettünk - lévők enyhén közelednének felénk.
De legalább gondolkodásra sarkallt az előadás egy kíváncsi elmét! 😊
"...előadásból hallottam .hogy a Tejúton a csillagok nemcsak keringenek a mag körül , Sagittárius-A körül . hanem befelé is mennek a mag felé ."
Tévedés. Jobban kellene megválogatnia olvasmányait és a meghallgatott előadásokat.
A Galaxisban a csillagok nem "mennek befelé" a mag felé, hanem egyszerűen keringenek a közös centrum körül. (Egyébként a Sagittarius A nem a Galaxis magját, központi csillagtömörülését jelenti, hanem annak csak igen kis részét, a központi fekete lyukat.) Épp ahogy a Naprendszer bolygói is vidáman keringenek a Nap körül, és eközben nem mennek "befelé".
Hasonlóképpen a szuperhalmazokban mozgó galaxisok sem mozognak "befelé", a centrum felé A szuperhalmazoknak egyébként nincs semmiféle "magjuk".
Lehet, hogy ezek a téves elképzelések önnél zsugorodást jelentenek, a valóságban azonban semmi ilyesféle folyamat nem megy végbe. Így ez a nemlétező jelenség nem zárja ki és nem zavarja a ténylegesen létező tágulást.
dgy
Az a palást az ábrán jól néz ki, de azon kívül mi van?
Illetve ahova ma tágul az univerzum, ott tegnap mi volt fizikailag?
Gondolom új vagy. Ajánlom D.Gy. vagy az atomcsill szinte bármelyik előadását. Ahová tágul, ott még nincs idő és tér sem, mert nem is létezik. Ahogy az ún. nagy bumm előtt sem volt sem idő, sem tér, magyarul semmivel sem vizsgálható, nem volt.
Az univerzum önmagába tágul
Semmi. Nekem ez a mondat segitett ezt megertenem: “ahogy a Vilagegyetem tagul, ugy hozza letre a teret es teremti meg az idot.”
Semmi sem volt ott, mert ott nincs tér. A tágulás lényege, hogy a tér tágul.
1:00:45 bal oldalon a párhuzamosan leeső rész mit jelent?
👍👌
A hanghibák nagyon idegesítőek
👍
A foton antirészecskéje is saját maga, mégsem annihilálódik magával. Akkor a sötét anyag hogyan tenné? Kétféle sötétanyag részecsével?
A sötét anyag részecskéiről egyelőre semmit nem tudunk. De valószínűnek tartjuk, hogy nem csupán egyfajta részecskéből áll.
Ezt valószínűsíti a sötét anyag ismert gravitációs csomósodási hajlama. Ez a közönséges anyag esetén a hősugárzás fotonjainak kibocsátásával jár. Ezért feltételezzük, hogy létezik egyfajta "sötét foton", a sötét anyag legkönnyebb részecskéje, és a csomósodás során ez viszi el az energiát. Részletek "A sötét anyag nyomában" című Atomcsill előadásban.
Innen még egy lépés annak feltételezése, hogy a sötét anyag többi részecskéje a közönséges anyaghoz hasonlóan részecske-antirészecske párokat alkot. Találkozáskor ezek sötét fotonokká "annihilálódnak".
Ha pedig a sötét anyag - igen kis mértékben - kölcsönhat a közönséges anyaggal, akkor egy ilyen folyamat termékei között előfordulhatnak közönséges részecskék is.
Mindezek egyelőre csak feltételezések, a következő évtizedek kutatásai remélhetőleg sok kérdést tisztáznak majd.
dgy
@elteatomcsill8013 köszönöm a választ! Roppant megtisztelő, hogy pont ön válaszolt a kérdésemre! Feldobta a napomat!
A megfigyelhető Univerzumban ugyan mennyi és milyen energiával rendelkező fotonok száguldhatnak szabadon..?
Vagy esetleg éppen elnyelődve egy magasabb energia szintre gerjesztve éppen egy egy részecskét..?
Meddig van "kedve" a különböző részecskéknek, vagy éppen egy egy elektronnak tárolni azt az energiát.? Hány féle dologtól függhet.? Esetleg függhet az így nyert sebességétől.? Valóban megnő a tömege , vagy csak az energiája a részecskének.? Vagy ez ugyanazt jelenti.?
Lehetséges, hogy a sötét anyag az valójában a fotonok által gerjesztett állapot miatti részecskék , vagy leszakított és gyorsított részecskék magas energiájában rejlik..??
Oldalról úgysem láthatjuk, vagy érzékelhetjük a fotonokat , csak ha éppen a szemünkbe, vagy a detektorba jutnak.., és ez csak nagyon kicsi felület... Amilyen óriási az Univerzum, ugyan mennyi foton száguldozhat minden irányban a teljes térben.??? Valójában folyamatosan egyre több és több fotonnak kellene lennie a világegyetemben.. Lehet, hogy ez az energia készteti a tágulásra a teret..?? Mennyi alakulhat át elektron-pozitron párrá, vagy más részecske párokká.?? Ezekből mennyi maradhat meg részecske formájában tartósan.?
A kozmikus részecskezáporban létezhet, hogy maradandó részecskék is keletkeznek.? 😊
Valaki érti, hogy 19:18-nál miről beszél? Miért lenne kitüntetett helyzetben a naprendszer attól, hogy l=2 és l=3 nál be lehet húzni egy vonalat átlósan?
8:27 a fotonok világvonala fényszerű, így nem értelmezhető a hosszúságuk, ahogyan a sajátidejük sem. Helyesebb volna kizárólag a hullámhosszukról beszélni.
A foton fényszerű világvonala az ugyancsak fényszerű négyes hullámszámvektorral paraméterezhető (egyszerűen szólva meg kell számolni a hullámhegyeket a fény kibocsátásától az elnyeléséig).
dgy
@@dgy137 Köszönöm, pontosan ez volt az egyik mondanivalóm, hogy a foton hullámhossza az értelmezhető. Viszont ha a metrikus tenzort bármilyen fényszerű görbe mentén integrálja az ember, akkor zéró lesz az eredmény, vagyis a foton hosszúsága nem értelmezhető. Ezt kifogásoltam, hogy az előadásban a foton megnyúlásáról volt szó.
Eza 3000 kelvin nagyon kevèsnek tűnik. Akkor hogy alakulhattak ki ennèl sokkal forróbb entitàsok miutàn szétnyúlt mint langyos vaj a kenyéren?
Errről szól "A lehűléstől forrósodó tégla" című Atomcsill-előadás.
dgy
@dgy137 köszi
A szupernagytömegű fekete lyukakkal kialakulásával kapcsolatban én inkább a közvetlen összeomlásban hiszek. Ha elég nagy tömegű gázfelhő összegyűlik, az közvetlenül összeomolhat, hiszen a sűrűség nem számít, csak a tömeg.
Ezzel kapcsolatos lenne a kérdésem:
Ha egy csillag elég nagy tömegű ahhoz, hogy szupernóva robbanás nélkül összeomoljon felete lyukká, akkor nem lehet, hogy ez a jelenség a magyarázata egyes FRB típusoknak?
Hiszen ha a csillag anyaga akadálytalanul omlik befelé, mert belül felemészti a fekete lyuk, akkor a legkülső rétegek iszonytosan felgyorsulnak, mielőtt átesnének az eseményhorizonton.
Persze ez sűrűsödéssel és energiakitöréssel is jár, de nem lehetséges, hogy a behulló anyag annyira felgyorsul, hogy a Doppler-effektus miatt még a gamma fotonokat is csak rádiótartományúra nyúlva érzékeljük?
👌