Érdekes mennyi mindennel nem tud mit kezdeni a tudomány bennünk (az aggyal). Talán az inteligencia nem más mint több száz előző élet tapasztalata. Van egy igen jó könyv: Dr. Michael Newton, Lelkünk útja I. Rengeteg válasz van benne! Köszönöm a nívós adást!
Ez megint nagyon érdekes volt! Hálás köszönet azért, hogy ilyen változatos a témakör, mégis minden egyes alany önmagában egyedülálló. Itt mindenki mond valamit!
Az interjú nagyon hasonlított egy őszinte évértékelés paródiájára, ami így szólt: "Szépen vannak hibáink, de vannak eredmények is." Egy alkalmazott jövedelme ugyanis elsősorban attól függ, hogy a munkáltatója mennyire hajlandó megfizetni, és nem az intelligenciájától. Az államkasszát általában a legintelligensebb emberek szokták kiüríteni, hasonló a helyzet a nemzetközi korrupcióval. A pszichológus valószínűleg nem tudta, hogy Lenin hipotézisét alkalmazta, az "ucsity sza, ucsity sza, ucsity sza, (tanulni, tanulni, tanulni) ami arról a feltételezésről szólt, hogy a bűnözést a műveletlenség okozza. Lenin ezt akarta alkalmazni a bűnözés ellen, mint tudjuk, sikertelenül. Ugyancsak figyelmen kívül hagyta, hogy nem mindenki azonos módon fog fel mindent. Ennek alapján például egy pedagógusnak két dologhoz kell értenie: 1. Ahhoz, amit oktat. 2. Ahhoz, akit oktat. Az utóbbi feltétel az esetek többségében hiányzik, ezért a szokványos tömegoktatás nem alkalmazható mindenkire. Hogy ez ne tűnjön fel, kitalálják, hogy az illető gyerek gyengébb képességű, pedig csak másképp fogja fel ugyanazt, mint az átlag.
Érdekes téma. Az ellentmondásokkal kapcsolatban úgy tűnik megállapítható, hogy általában a magasabb IQ-val rendelkezőknek magasabb a jövedelme, erkölcsösebbek és többször hoznak jó döntéseket. Viszont a magasabb végzettségűek jobb munkakörben magasabb jövedelemért dolgoznak, ugyanakkor az IQ - sem az EQ - viszont nem feltétlenül arányos a végzettséggel. Vagyis attól, hogy valakinek lehetősége van és képes megtanulni, bemagolni valamiket, ami akár a diplomájához szükséges és megszerzi a diplomát is, így magas beosztásba kerülhet, ugyanakkor magas IQ-val, de alacsony végzettséggel a jelentős többség nem kerülhet magas beosztásba. Ergo a magasabb végzettségűek alacsonyabb IQ-val gyakrabban hoznak helytelen döntéseket és az erkölcsösségük is gyakrabban megkérdőjelezhető. És akkor innen eljuthatunk oda is, hogy pl. miért sikeresebb vagy sikertelenebb akár egy ország pl. a magyar esetben 100-150 éve folyamatos - néha tömeges - kivándorlást is figyelembe véve, ahol ugye a helyesebb döntést hozó magasabb IQ-val rendelkező kivándorlók más országokat tettek naggyá, miközben az alcsonyabb IQ-val rendelkezők mindig maradtak és akár többségbe kerültek. Innen eljuthatunk oda is, hogy papíron és elvben "minden ember egyformának született", viszont a történelem során minden más emberi közösséget összehasonlítva az Európai társadalmak a leghosszabb ideje legmagasabb fejlettségű emberi közösség, miközben az USA - és pl. Ausztrália is - legnagyobb arányban európai bevándorlókból vált azzá, ami. Ugyanakkor, a magasabb intelligencia a túlszabályozott és akár nem kis mértékben korrupt, tisztességtelen, pénz és hatalom központú környezetben nem sokat ér. Az eredmény mindenhol látható.
Az intelligenciát sokféleképpen határozták meg, a komplex fogalom a logika, a megértés, a tudatosság, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás és a problémamegoldás kapacitásaira vonatkozik. Általánosabban úgy fogalmazható meg, mint az információ felfogásának vagy észlelésének képessége, és tudásként való elraktározása, annak érdekében, hogy a jövőbeni adaptív magatartásformák során egy adott környezetben vagy kontextusban alkalmazható legyen. Gondoltam, ide illesztem az intelligencia deffinicióját…. Nagyon tetszett a müsor Az intelligenciát leginkább embereken tanulmányozzák, de állatokban és növényekben is megfigyelték. A gépek intelligenciáját mesterséges intelligenciának nevezik, amelyet rendszerint számítógépes rendszerekben alkalmaznak.
Nagyon jó, h végre valaki, nem is akárki, foglalkozik a környezetvédelemmel, a fenntarthatósággal (is) és felhívja ezek fontosságára a figyelmet!!!! 👏🏽 Az interjú pedig kifejezetten érdekes volt!! Köszönjük!! ☺️
Nagyon érdekes volt, nagyon jó volt hallgatni. Szívesen vennék még folytatást a témában, mert erről a témáról nagyon keveset hallottam eddig. Köszönöm!
Érdekes előadás volt ..Néhány kijelentéssel nem tudok egyet érteni .--éspedig azért nem mert szélsőségesen determinizmus elveket hirdet Tény ,hogy a genetikai örökletesség domináló szerepet játszik az ember intelligenciájában ,de én nem zárom ki a környezeti hatások jelentőségét .Az evolúció és az öröklődés természetét együttes megvilágításban szeretem tekinteni .A determinizmus kizárja a fejlődés és fejleszthetőség lehetőségeit .Így jutott el az oktatás és a családi háttér hatásainak teljes eltörléséhez .Tapasztalatból tudom ,hogy a kognitív folyamatok fejleszthetőek Ezért úgy gondolom ,hogy az oktatásnak ,a környezetnek döntő szerepe van az intellektuális képességek fejlődésében .Ha visszatérünk a középkori szemlélethez akkor egyeseket alacsonyrendűnek nyilvánítunk másokat uralkodásra születetteknek Az uralkodók pedig nem mindig intelligenciájukról voltak híresek .
Az intelligencia az adottság, a gondolkodásmód már csak eszköz. A hétköznapi értelemben okosabb lehet valaki tanulás révén, de az adottság maga nem javul. A környezet ettől még fontos, de okossá nevelni nem lehet senkit, maximum a fejlődéshez szükséges támogatást biztosítani. Ahogy a magasságnak is van egy potenciálja, az alulttáplált gyerek alacsonyabb lesz, de a túltáplált nem lesz magasabb. Ha ezt tagadjuk, az valahol mégrosszabb, mert azt implikálja, hogy minden útszéli szegény gyerek lehetne diplomás, Nobel-díjas, csak nem tesz meg eleget.
A tudomány szerint nem lehet a kognitív folyamatokat fejleszteni, se az IQ-t és észt. Te tipikusan klasszikus módon összekevered az olvasottságot/tanultságot az IQ-val, azaz az ésszel.
MEGÉRI ELOLVASNI 👇 Hogyan kapjuk meg az IQ eredményét? Úgy, hogy tesztet írunk! Nekem ne mondja senki hogy az az ember aki életében nem hallott még IQ-ról és ilyen tesztet sem látott még. Az az ember ugyan olyan tesztet fog írni első alkalommal mint 100-adjára! Nem fog olyat írni! Jobbat fog írni 100-adjára mint elsőnek! Miért? Mert intelligens és le tudja vonni a következtetéseket, hogy az előző 99 alkalommal miben/mikben hibázott! A hibáit jobban megfigyeli / tanulmányozza és kialakul egy olyan fajta gondolkozás ami tapasztalatra épül! Tehát fejlődik! Mi fejlődik? Az IQ száma! Mikor azt mondja hogy az IQ nem fejleszthető hanem veleszületett, akkor mire érti ezt? Hát az IQ számra! Szóval ha valaki 100-adjára jobbat (előfordulhat hogy sokkal sokkal jobbat) ér el mint elsőnek! Akkor tudományos értelemben az IQ igenis fejleszthető! Az a része legalábbis biztosan amit lehet mérni! Olyan statisztikákra hivatkozik amik ha igazak, biztosan nem relevánsak, mert nem néztek meg elég embert ezen fajta kutatások során. Ha megnéznek 100 embert sőt ha 1 millió embert megnéznek, akkor sem lehet kijelenteni hogy a Földön ez a jellemző! Csak egy laikus voltam akinek egyszer 85 volt az IQ ja. Majd egy hónappal később 120-at mértek ugyan azon teszten! Éppen ezért gondolom azt hogy téved mikor általánosít! Olyan statisztikákra hivatkozik amik nem relevánsak! Léteznek olyan statisztikák is, hogy a legtöbb milliomos átlagos vagy átlag alatti családból származik! Mindegyik nyert volna a lottón? Mert a fickó szerint más választása nincs kitörni, hisz nem intelligens! Miért nem? Mert azt állítja a szegényeknek kevesebb az IQ-juk. Ami ugye nem fejleszthető! Ami hazugság😅 mert fejleszthető gyakorlással! Aki elolvasta köszönöm!
@@attilazakota1135 Teljes mértékben egyet értek Többször is kitöltöttem ÍQ tesztet .Magas pontszámot értem el -mintha zseni lennék -ami természetesen nem igaz .Elteltek évek és megint kitöltöttem .Arra gondoltam a kor előrehaladtával gyengül teljesítményem /ami érthető lett volna /De nem hogy romlott még javult egy ponttal az elérhető 140 -ből 138 lett /előzőleg 137 volt Ez is azt bizonyítja ,hogy a kialakult rálátás egy problémára többszöri gyakorlással fejlődik
Minden ember, eloleny a tuleleshez szukseges valamilyen szintu intelligenciaval szuletik. A cel az kellene legyen, hogy minden emberbol az intelliganciajanak megfelelo maximumot kihozzuk
@@annamariabakosi6482 "Ez csak akkor valósulhat meg, ha gyerekkorában nem verték, nem szídták, nem alázták meg a gyereket" Ez egyes etnikumoknál kulturális adottság gyermekkorban, és legtöbb esetben börtön lesz az életpálya vége az ilyen gyermekek számára.
@@peterjanossy7033 Nagyon jó megközelités de napjainkban....a Börtönnek 2.ill 3 gyakorlati valóságával is szenbesülünk és igy már érthetetlen az inteligencia megközelitéséböl...
@@paluhrin1732 Dehogynem, hiszen az IQ az egypetéjű ikerkísérletek óta mint bebizonyosodott főként genetikai öröklődés eredménye. A legtöbb börtöntöltelék (kivéve a kb. 1%-ot kitevő intellektuális bűnözés) IQ-ja alacsony, ez megnehezíti a munkaerőpiacon való helytállásukat egy olyan korban amikor már a primitív egyszerű munkák egyre kevésbé állnak rendelkezésre a gépesítés miatt.
Tisztelt Friderikusz Úr! Gratulálok ismét Önnek,és Ujma Przemysław Péter, kutató-pszichológus Úrnak is! Nagyon érdekes volt,érthető,és határtalan gondolkodásra sarkalja az agyamat.
Mensa tagként 4 saját gyerekem van, ráadásul tanár vagyok, tehát szegény…. A nemesi származásomról nem is beszélek … ( tele van ellentmondásokkal az egész “elmélet”…) ha pl. ez mindig is így volt, akkor most mi nagyon buták kell, hogy legyünk…
Tapasztalataim szerint az érzelmi intelligenciát EQ-t befolyásolja a környezet és a nevelés. Szívesen meghallgatnék ebben a témában is egy beszélgetést.
@@marikadebreczeni9466 ugyan már évek óta az ilyen jellegű érzékenyítésben rohadunk és ahogy nézek a világra egyre borzasztóbb mennyire érzékenyek az emberek egyre több mindenre! Az érzelmi intelligencia szintje nem egyenesen arányos azzal mennyire indít meg egy állat szenvedése ezzel azért remélem tisztában vagy Ha nem akkor nem is vagy tisztában vele hogy miről is van szó!!!
Az értelmi intelligencia olyan, mint egy számítógép (processzor) elméleti teljesítménye, egyfajta potenciált jelent, aminek hiányában nem sok mindenre lehet használni a számítógépet. Hogy valójában mennyire használható és mire képes, azt viszont sok más egyéb paraméterrel együtt kell figyelembe venni, amiket szintén leírnak a termékleírásban. Embereknél ilyen az érzelmi intelligencia, a kreativitás, sőt a külső tulajdonságok is - és még sok minden más. Aztán hogy a gyakorlatban mire tudod használni a számítógépedet, az nagyban függ attól, hogy milyen programot teszel rá, milyen perifériákat vásárolsz hozzá. Ez megfelel a szememben az ember esetében az oktatásnak, nevelésnek. Képzés, iskolázottság, nevelés nélkül nem lehet sokra vinni. Aztán a sor végén ott van a felhasználó, akitől nagyban függ, hogy a számítógép milyen értéket képes termelni. Az ember esetében a végfelhasználó maga a társadalom: a rossz társadalmak nem tudják kinyerni, jó célra felhasználni az értelmes, képzett, szorgalmas emberekben rejlő potenciált. Ha az ilyen emberek még kellően kreatívak is és nem túlzottan kockázatkerülők, akkor ezek szoktak maguknak jobb társadalmi környezetet keresni az érvényesüléshez, lásd pl. a magyar Nobel-díjasok eléggé tipikus életútját.
A processzor teljesítmény jól meghatározza a gép képességeinek határait. A számítógépekben ez javítható ha cseréljük, de az embernél a genetikai adottságokat egyenlőre még nem tudjuk megváltoztatni.
A téma tényleg nagyon jó! Ami Friderikusz úrat illeti, vagy nekem nagyon alacsony az IQ-m (ami pesze simán lehet), vagy neki nem sikerült igazán követnie a beszélgetést. A feljegyzéseiből néha olyan kérdéseket vett elő, aminek semmi köze nem volt az aktuálisan elmondottakhoz, máskor meg épp azelőtt lett megválaszolva, ráadásul volt amikor pont az ellenkezőjét foglalta össze utána, mint amit a Kutató állított. Láthatólag csak nagyon halvány fogalma volt arról, hogy éppen miről beszélt a Kutató úr az elmúlt percekben. Az megint más kérdés, hogy a Kutatú úrnak is picit többet kellett volna készülnie, hogy egyes üzeneteket érthetően átadjon. Néha háromszor is vissza kellett tekerni, hogy a dupla-tripla-sőt... csavarokkal szemléltetett állításokból kiderüljön számomra, hogy most valójában mit is állít pontosan (ez mondjuk a beszélgetés vége felé sokat javult). Fridi védelmére legyen mondva, ilyen ködös válaszok után lehet, hogy valós időben nekem is csak a könyv végéből korábban kimásolt végálítások alapján előre elkészített kérdéseimre futotta volna. Ami pedi a "Meglepő megállapítások"-at illeti, én inkább azt írtam volna: "Tudományos megállapoítások", tekintve, hogy évtizedek óta (noha tényleg sokak által mégsem) ismert tartalomról szól a beszélgetés.
Igazság szerint, azt tanították nekünk, az embert az értelmes gondolkodás emelte ki az állatvilágból. Ma már azon csodálkozom, ha valaki egyáltalán gondolkodik, kétségbe von, meg akar győződni valamiről. Nem gondolkodnak az emberek. Mint egy 8 éves, mindent bevesznek, mert azt mondta a tanító néni. Az intelligencia szinte eltűnt, ami azért elég döbbenetes.
Nekem is kétpetéjű ikreim vannak, és egyértelműen megtapasztaltam, hogy az öröklés meghatározó az intelligenciában is!! Az alap, az öröklött intelligencia. Ameddig gyerekként élnek a gyerekek, a környezeti hatás érvényesül, de "felnőtt" , önálló életkezdetnél és életvezetésben az öröklött intelligencia teljes mértékben átveszi mindenre kiterjedően az élethez, emberekhez való hozzáállást. Ez lesz a meghatározó a kapcsolataikban is.
Szerintem kicsi az intervallum amit vizsgálnak, és ez a hosszútávú eredmények elvárásaira negatívan hathat, de ez csak a személyes véleményem. A hozott képesség is kialakult valahogyan ami szerintem a felmenők orientációjától nagyban függ. Ha a felmenők tanult emberek voltak és komplexebb szellemi feladatok megoldására kondicionálták magukat generációk óta(és ehhez a feltételek is adottak voltak), akkor gyanítom ez a fajta mutáció vagy alkalmazkodás generációkon keresztül végbemegy. Az örökség dolgozik tovább. Aki gyermekkorában értelmesebb, az gyanítom később értelmesebb és komplexebb dolgokban leli majd örömét önmagától, mivel az egyszerűbb dolgok untatják, ahogyan ez a zsenikre is jellemző. Ezért nehéz szerintem a lemaradottabb népek integrációja, mert ők legalább 50 hanem 100 évnyi általános iskolai oktatással vannak elmaradva és még most is nagyon erős a tendenciája annak, hogy az általános iskolát sem végzik el, mivel elmennek helyette szülni ami a korábbi generációk ,rossz'' beidegződésének az eredménye. Szerintem félrevezető lehet rövid távon vizsgálni hosszú távú eredményeket, mert ez a fajta üzenet már önmagában megvonhatja a önfejlesztésre irányuló törekvések motivációját, mivel az egyén azonosul jelenlegi állapotával, azt megváltoztathatatlannak képzeli.Ennek extrém példája: Anno volt egy kísérlet gyerekekkel amiben az egyik csoportot ,,rendesen'' nevelték, a másik csoportot pedig szidták, butának mondták.A negatív csoport felnőttként úgy nyilatkozott a kísérletről, hogy nagyban meghatározta későbbi életüket az abból eredeztethető kudarcélmény, gátlás, önértékelési zavar. Véleményem szerint Lomb Kató eredményegyenlete igen a témába vág, miszerint az eredmény egyenlő a ráfordított idő és motiváció szorzata osztva a gátlással, ami utóbbiba persze ha az interjúban tárgyalt genetikai örökséget vesszük gátló tényezőnek, akkor az időt sem illik kihagyni. Talán a fejlődési lehetőségek rövid távon nem tűnnek szignifikánsnak, de hosszú távon nagy változások lehetnek...szerintem. Róma sem egy nap alatt épült fel.Ezen kívül, és persze csak laikusként eljátszva a gondolattal nem lehet digitális eredményadatokkal analóg folyamatokat magyarázni, mert így pont a folyamatosság vizsgálatának a lehetősége veszik el. Ha csak azt vizsgáljuk a felmenők között voltak-e az átlagnál okosabbak, nem látjuk a kondicionálás, illetve dekondicionálódás folyamatát, csak annak eredményét.Személy szerint részben támogatom az eugenika elveit addig a szintig amíg az egyén önfejlesztésre irányuló törekvései tartanak és egy pozitív dolog, illetve kötelezővé tétele pont elegendően terjed ma az iskolai oktatásban.Később mindenki dönthet merre megy tovább. A sterilizáció ennek már az őrült végkimenetele, ami megengedhetetlen, mivel a világ pont azt a sokszínűségét veszítené el általa amitől szép. Ezen kívül amíg valaki meg tudja találni a helyét a világban, addig annak értékes része is. Vicces ellentmondás az IQ kutatása, amikor az előrejelzések szerint a jövőben arra már nem lesz akkora szüksége az átlagnak és gyanítom a folyamat pont a hosszútávú kondicionálás fontosságát prezentálja. A témával kapcsolatos egyik kedvenc filmem az Idiocracy, azaz Hülyék Paradicsoma. Másik érdekes témába vágó film a Gattaca, ami a hátránnyal született előnyét mutatja be pont a mesterséges genetikai szelekción keresztül. Visszakanyarodva az előrejelzésekhez: érdekes egyébként látni ahogy a szellemi és gazdasági tőke koncentrálódik, szerintem ez nem egy szerencsés folyamat és nem is véletlen. Gyanítom egy népcsoport általános értelmi szintjét nyelvének komplexitása is jelzi valamennyire, ezért szomorú látni annak színvonalában is a csökkenést. Remélhetőleg a disztópikus szép új világok úgysmint Comacho elnök eljövetele is csak filmvásznon maradnak. Ezek persze csak egyéni vélemények és némelyük változhat.Az biztos, hogy az átlag hülyítése hatalmas előny az okosak terített asztalát nézve. Köszönet a könyvajánlóért, el fogom olvasni, és cserébe ajánlanám Dr. Czeizel Endre: Sors és Tehetség című könyvét.
Friderikusz úr zseniális volt. Kérdéseivel igyekezett a "talpára állítani" néhány állítását a kutatónak. A válaszok elgondolkodtatóak, ellentmondásosak, (nekem), és nem túl "szimpatikusak". Genetikai különbségek biztos léteznek a különböző etnikumok között, és biztos, hogy befolyással bírnak az "intelligenciára" is, de óvnám magunkat, az emberiséget attól, hogy ezen az alapon döntsünk az adott ember vagy csoport "ÉRTÉKÉRŐL", létezésének "hasznosságáról" a világban. Megszülettünk, élünk, vagyunk, és hogy hogy boldogulunk, az lehet, hogy az "intelligencia", aki kevésbé, arra ott van a "társadalom", mert az ember társadalmi lény is, nem csak szubjektum.
A kutatónál szóba sem került, hogy az IQ alapján valaki értékesebb vagy kevésbé az, sőt nem egyszer hangsúlyozta az egyéb emberi jellemzőket. De az, hogy erről beszélni sem lehet, ez a nyugati világ egyik problémája. Mindenféle jellemzője van egy embernek, ebből az egyik az IQ. Ezt a jellemzőt ugyanúgy figyelembe lehet és kell venni, mondjuk egy adott pozícióra való kiválasztásnál vagy egy kisgyerek nevelése során otthon és az iskolában. Az lenne a cél, hogy mindenki a képességeinek leginkább megfelelő helyre kerüljön, sikerélményei legyenek az életben. Az, hogy az IQ vagy bármi esetében ez nem általános, az egy gond. Úgy kellene minden jellemzőt figyelni, mint a testi képességeket. Egy kosarasnál előny ha két méter, elég gyenge ötlet lenne 150 centis játékosokból csapatot összeállítani és elindulni a bajnokságban. Ugyanígy elég gyenge ötlet mondjuk egy adott céget működtetni anélkül, hogy ott lennének megfelelő posztokon magas IQ-jú munkatársak.
@@krisz1311 Sajnos vagy nem sajnos, gazdasági értelemben elkerülhetetlenül értékesebb a magasabb IQ-jú ember, méghozzá hatványozottan. Nem vagyok egy Elon Musk hívő, de nem véletlenül lett a világ leggazdagabb embere. 20 éves kora körül találta ki a Paypalt, amit busás haszonért eladott, és azóta se a pénzhalmon ücsörög. Erre képes a 150-es IQ.
@@boese-i5g @Peter Deak Ez nem ilyen egyszerű azért. Sok helyen lényegesebbek az emocionális képességek és egyebek. Átlagos IQ-val párosítva hasznosabb sok helyen. Sok egyéb fontos képesség van ami lényeges. Sok poziciót kell betölteni az életben és egymás nélkül nem boldogulunk. Musk se menne semmire az ötleteivel, ha nem lenne körülötte többszáz vagy ezer munkatárs a megvalósításhoz átlagos vagy akár alacsonyabb IQ-val. Musknál azt sem szabad elfelejteni, hogy bevallottan az autizmus enyhe formája ott van nála. Vagyis kiagyal dolgokat de a következményeket nem gondolja át sokszor.
@@boese-i5g Viszont az " intelligensek" ötleteinek megvalósításához kellenek emberek, akiknek nem feltétlenül kell hasonlóan intelligensnek lenni, sőt, jobb is, ha nem az. Na meg kell a tömeg, aki megveszi az ötleteiket. Ha mindenki magának találná ki az ötleteket, miből lenne a busás haszon.
@@dombovaricsaba8109 Akik "építik a jövőt", azaz a tudományos, technikai fejlődésért szigorú értelemben véve felelnek, azok az emberiség uszkve 1-3%-a. Az összes többi csak használja az ő találmányaikat.
Sajnos az én relatíve magas IQ-m engem nem védett meg a depressziótól, személyiségzavartól, és a társadalmi statuszom, anyagi helyzetem sem ment feljebb, mint ahol gyerekként voltam. Elég sok más hatás is kell sajnos ahhoz, hogy az IQ egyenes arányban legyen az életminőséggel.
Nagyon tetszett a beszélgetés! Kicsit ugyan engem lehangolt, hogy ennyire determinált egy ember élete, vagyis egy genetikai program alapján dől el a sorsa! De hol van a szabad akarat? És hol van annak a befolyásoló szerepe, amivel a szocializáció kezdetét veszi, vagyis az utánzás a mintakövetés az első 6-7 évben. Ez egyes vélemények szerint olyannyira lényeges, hogy életünk során mindent meghatároz! Ez az alap programozás...vagy megsem? Mondjuk örök kérdés a pszichológiában, hogy mi határozza meg egy ember fejlődését...az örökletes tényezők, vagy a szocializációs hatások/környezet!?
Kedves Sándor! Nagyon jók a podcast epizódok, és hiánypótlók. Külön köszönet, hogy tehetünk együtt a környezetünkért. Üdvözlettel és további jó munkát kíván : Laci.
Köszönöm ezt a számomra hasznos interjút! Bennem felvetett több kérdést, amire nem kaptam választ. Két teljesen különböző IQ-val rendelkező szülőpáros gyermekei milyen intelligencia szinttel születhetnek? Melyik szülőtől, milyen mértékben öröklődhet az intelligencia? A szülők intelligencia szintje összeadódhat az utódban? A technológiai fejlődésből adódó elkényelmesedés okozója lehet-e az IQ hanytlásnak?
@@tesz-vesz1985 Alapvetően az igény és kíváncsiság mondjuk a nem materiális dolgok felé(művészet, tudomány, ismeretek,világ...) aminek az indokoltsága, motivációja maga a tudásvágy és nem a pénz vagy valami hasonló minőség. Amikor ez az igény már jelen van, akkor nem feltétlenül kell hogy mindkettő géniusz legyen sztem akkor létrejöhet ugyanúgy a fúzió.... A gazdagságot azért hagynám ki ebből az egészből mert jellemzően nem az erkölcsös ember lesz vagyonos...bár ez talán korszellem függvénye is lehet.Viszont ami gyakrabban fordul elő hogy a pénz megfelelő mennyisége és az ebből származó telítődés előbb utóbb igényt támaszthat arra amit az elején felsoroltam...én igy gondolom.
@@tesz-vesz1985 A tudomány ismeretének igényére gondoltam nem a tudomány viszonyára úgy mindenhez... A gazdagság pedig idővel igényt támaszthat arra aminek a mozgatórugója nem materiális hanem valami magasabb minőségű....ez volt a lényeg. Ha így sem érted hagyd a p.ba, emiatt nehogy idegbajt kapj:) .
"Két teljesen különböző IQ-val rendelkező szülőpáros gyermekei milyen intelligencia szinttel születhetnek?" Hasonló a hasonlóval jön össze, egy zseni nem fog utódot nemzeni egy szellemi fogyatékossal. "A szülők intelligencia szintje összeadódhat az utódban? " Véleményem szerint nem, vegyük a példát, miszerint két 100-as ( tehát átlagos) IQ-val rendelkező szülő vállal gyermeket. Nyilván való, hogy a gyermekük IQ-ja nem lesz 200 pont, tehát nem adódik össze, legalábbis logikátlannak tűnik.
Nagyon erdekes volt a beszelgetes, mint mindig, nem csalodtam most sem! DE! Szerintem tul nagy jelentöseget tulajdonitunk az ertelmi intelligenciänak. En azt tapasztalom, hogy az eletben nem azok az emberek boldogulnak jobban, akiknek magas az IQ-juk, hanem azok akiknek az EQ-juk a magasabb, tehat az erzelmi intelligenciäjuk! Erröl is szivesen hallanek egy beszelgetest!
@@janospeto831 Miért? Szerinted mi befolyásolja elsősorban az intelligenciaszintet? És milyen tudományos kutatást végeztél az álláspontod kialakítását megelőzően?
Az értelmi intelligencia olyan, mint egy számítógép (processzor) elméleti teljesítménye, egyfajta potenciált jelent, aminek hiányában nem sok mindenre lehet használni a számítógépet. Persze sok egyéb tulajdonság is van ami meghatározza az egyéni teljesítményt, ilyen pl. az érzelmi intelligencia, a kreativitás, a szorgalom, kockázatvállaló vagy éppen kockázatkerülő természet, ambíciók, stb. Ezeknek tulajdonságoknak azonban még a definíciója is bizonytalan, viszonylag objektívan mérni pedig szinte lehetetlen őket, ezért is nem annyira kutatják. Arról nem szól a műsor, hogy jól standardizált IQ-tesztet ( ahol az átlag mindig 100 körül jön ki) sem egyszerű csinálni.
Szerintem nem áltudomány, csak még nincs teljesen kialakulva. :) Mert túl bonyolult. Régen akkor a fizika is áltudomány lett volna, mert az F=m*a sem igaz minden esetben. A tudományok fejlődnek.
Van egy film ,pont youtube dobta fel A film maga szörnyű de az alap ötlet fantasztikus: ezt a problémát mutatja be ,hogy amíg az alacsony szellemi szintű emberek 4-5 gyereket vállalnak ,sőt még a szomszéd asszonyt is elkapják addig az intelligens pár azon is hosszasan vitázik ,hogy egy gyermeket tudnak e vállalni és ,hogy ebből milyen társadalom alakul ki A film címe : a hülyeség kora
A lènyeg a beszèlgetèsben benne volt az Angol pèldàban, hogy míg régen a magas IQ szinttel rendelkező embereknek volt több gyereke ma fordított a tendencia. Itt a lènyeg ès a magas IQ szintűek felelősség vàllalàsa ... ami nincs... Mert pont ezek az utódok tudnának fordítani a rosszabb sorban lévő, tudatlanabb rètegeken. Ahogy ez pàr gazdag, szociális èrzèkenysègű országban làtszik is. A magasabb IQ szinttel rendelkező embereknek van esélye erre ès nem csak ennek kihasznàlàsàra ès az önző èletre. Ezèrt szabadult el a nèpszaporulat szegèny országokban ès a klímavàlsàg is..... stb....
@hungary_unofficial meg szülnek orba szájba . Ha meg nincs amit enni adni akkor kérik a segítséget,mert az nekik jár. Más meg gondolja végig ezeket és mérlegeljen helyettük
@@andie8706 belenéztem és tényleg összekevertem egy filmel ami viszont tényleg azt mutatja be . Csak a címét nem tudom. De lényegében ugyan attol szól csak más a sztori
Ha ilyen mértékben öröklődik az intelligencia, illetve nem fejleszthető és régen (több száz éve) evidensen nem voltak ilyen intelligens emberek, akkor hogy jutottunk el idáig?
Nem tudom van e olyan vizsgálat, hogy az utód intelligenciája eltérhet e nagyobb mértékben a felmenőkétől. Mert akkor lehet, hogy generációról generációra változik az intelligencia, ahogy adaptálodik a környezethez az evolúció során.
Szerintem logikus. Az intelligens ember jobban alkalmazkodott, jobb életfeltételei voltak, és - ha nem is szaporodott gyorsabban - de kevésbé halt bele (idő előtt) az életbe. Több száz éve sokkal magasabb volt például a csecsemőhalandóság. Akinek csak 3 gyereke volt, de ők felnőttek és szaporodtak, az "jobban elterjedt", mint akinek 8 gyereke volt, de abból 6 meghalt felnőtt kora előtt. És ebben az életminőség jelentős szerepet játszott. Főleg akkor. Mára ezek a különbségek - hála az orvostudománynak, és az általános életminőség javulásnak - eltűntek, vagy az alacsonyabb életminőség (táplálék, víz, betegségektől, időjárástól való védettség) is elég ahhoz hogy valaki felnőjön és szaporodhasson.
Sztem úgy, h a korábbi évszázadokban történt sok-sok változás/nehézség miatt az embereknek gyorsan kellett dönteni, újat tanulni, változtatni pusztán az életben maradás miatt... Nehezebb volt megszerezni mindent.. pl. nehezebb volt iskolához jutni és azt jobban megbecsülték.. vagy kevesebb tárgyunk volt és arra jobban vigyáztak, amit néha egy életen keresztül hordtak pl egy férfi a táskáját... Most nem vigyáznak semmire, minden mulandó, minden cserélhető.. mindenki jól elszórakozik a magányában, hisz van internet, ahol is fizikai valóság nélkül kint lehet a világba és nincs rákényszerítve, h fizikai kapcsolatot teremtsen, m készen megkap mindent... Így nem kell alkalmazkodnia. Az oktatás lezüllesztése.. az egyetemes emberi erkölcsöket lazán átlépő, a hagyományokat semmibe vevő ifjúsági réteg.. számos oka van az elhülyülésünknek...
Kétszer is nekifogtam a meghallgatásnak, de mivel konkrétumokat nem hallottam, nem is bírtam végig hallgatni. Friderikusz Sándor az, aki a kérdéseivel is tartalmasabbat, érthetőbbet, többet mondott.
felnőtt a mi kis fridink, nem ripacskodik, tök jól kérdezett, nagyon nagyon ritka az ennyire érdekes műsor. ezért a vendéget 10 éve lenácizták és kiközösítették volna, akármilyen megalapozott kutatásokra hivatkozik
Az én családomban a nagyszülőkig visszamenőleg nagyon hosszú életűek (90- 100 év) és egészségesek is voltak az emberek. A testvéremnek és nekem is magas az intelligenciaszintünk. Ehhez képest a testvérem gazdag és egészséges, én meg szegény és beteg. Végiggondolva az életünket, én azt gondolom, a különbségek a születési helyünktől (kis, maradi falu) és a nemünktől is függ. A testvérem férfi, őt engedték választani, olyan iskolába ment, amilyenbe akart, gépészmérnök lett. Én nő vagyok, engem nem engedtek abban az irányban tanulni, ami igazán érdekelt. Emiatt én egész életemben boldogtalan voltam. Akkor mégis, hogy is van ez a környezettel és a neveléssel?
Ha jól kapisgálom az elhangzottakat az alábbi következtetésekre jutok óhatatlanul (figyelem, nem általánosítható következtetésekről, hanem a sajátjaimról beszélek): 1) ha az intelligencia alapvetően genetikailag meghatározott dolog, akkor - ahogy annyi minden az evolúció során - mégiscsak van valami köze a "környezethez" nem függetleníthető attól. Ahogy az annyiszor beigazolódott már az élet kialakulása óta, a környezet hatásainak következtében hosszú idő leforgása után születtek új genetikai készlettel rendelkező egyedek - azok sokaságából "társadalmak" (a szónak nem az emberi civilizációra vonatkozó értelmében). Azaz bizonyos fajok törzsfejlődésük adott szakaszában egy fajta domináns genetikai készletet hordozva alkottak nagy életközösségeket. Rövid távon - a 4.5 milliárd évehez képest méhány tucat emberöltőnyi időszak csupán egy szemvillanás - tűnhet úgy, hogy viselt dolgaink az intelligenciát illetően meghatározottak. Sőt azt is simán kijelenthetjük, hogy a fent említett rövidke időszak mintavételezéseiből arra is lehet következtetni - az emberek intelligenciájának "fejlődését" tekintve, hogy az a mostani értékekhez képest csökkenni látszik. Ez sokakat elkeseríthet, bánthat. 2) A dolog azonban - mint annyi minden - nincs azért ennyire kőbe vésve. Ki tudja, hogy néhány száz, vagy ezer év múlva (ha még lesz a mai értelemben vett civilizáció) mik lesznek az akkori - magát ilyetén módon besorolni képes - társadalmai által kialakított intelligencia hányados értékei. Lehet az is, hogy egy a mai szemmel - és mértékegységeivel - magasnak titulált érték az akkori normák szerint az abszolút mérhetetlen minimum szélsőségeként jelenik meg csak.
Annyi köze van hogy a gyermekkori táplálkozás minősége nagyon fontos Alultáplált és/vagy vitaminhiányos környezetben nő fel valaki gyermekként, az az agyi fejlődésre és az IQ-ra könnyedén rányomhatja a bélyeget.
"... nem igazán értjük, hogy az agyban mi csinálja az intelligenciát..." Talán azért, mert nem is az agyban dől el, hanem a személyiségben, a psziché-ben inkább. A kettő ugyanis, nem egy és ugyanaz.
Ez elég régi tudás. Elliot Aronson már az 1972-ben megjelent Social Animal (Társas lény) könyvében írt a IQ örökletrsségéről és persze minden másról, ami az emberek működésével kapcsolatos az iskolai erőszaktól a szerelemig.
Számomra úgy tűnik, hogy a téma a kutatás számára nehezen fogható. Mintha statikus módon szeretnének a dinamikáról képet alkotni. A téma érdekes, a hozzáállás szerintem nem szerencsés. Redukáltan vizsgálni azt, ami maga a vizsgáló, félrevezető. Racionalizálni a racionálison túlit, nem vezet megismerésre. A törekvés a megismerő megismerésére megkerülhetetlen, analitikusan szemlélve nem adódik megfelelő végmegállapítás.
Ezt a témát annyit lehet csűrni csavarni amennyit csak akarják.Lehet itt minden igaz és az ellenkezője is.Én jobban hiszek a hosszú távú környezeti hatásokban,úgymint: ükök,dédek nagyszülők, szülők.Meg a szerencse!!! Persze a növénytermesztésben és az állattenyésztésben a gének kiválasztására nagy hangsújt fektetnek. Szóval nem tudom. Talán ez így a jó. És még abban hiszek,hogy minden fajtában születnek néha feltűnően szépek , okosak, tehetségesek, és zsenik is. Aztán vagy van lehetőségük élni vele, vagy nem. Hohó, a "láthatatlan hatalom" a migránspolitikával nem embernemesítést gondol megvalósítani?
Nem értem miért csak “okosság” intelligenciától szólt a riport. Hol maradt az “érzelmi” intelligenciáról szóló beszélgetés, amely fejleszthető és szerintem kulcs fontosságú az emberiség együttélése, túlélése szempontjából.
@@gabriellapenzes2531 hát ez nagy baj, ez olyan, mint amikor egy orvos csupán egy "testrészt" vizsgál és nem az egész embert. Már régóta tudják, hogy ez nem jó út sem a gyógyításra, sem a megértéshez nem elég. Egyébként az interjú elején ő dicsekszik tudományközi tapasztalatokkal.
A gyermekvállalás mértéke nem intelligencia kérdése, hanem ezt a fajfenntartási ösztön motiválja. Azokban az országokban és népcsoportokban, ahol nagy a nyomor és úgymond "veszélyben" a fajfenntartás, ott nagyobb a gyermekvállalási kedv, míg kimutathatóan csökken a vállalt gyermekek száma, amikor pl. ,megjelenik az egészségügy adott területen és nagyobb biztonságban van a a faj fennmaradása. A tehetősebb országokban, mint pl jelenleg a nyugati kultúrában nagy az esélye annak, hogy az 1-2 megszülető gyermeket fel tudjuk nevelni épségben-egészségben, így nem szükséges a több gyermek vállalása, hiszen kicsi a gyermekhalandóság, így a fajfenntartási ösztön csendesebben működik.
az a baj viszont ,hogy ha a világ fejlődik és egyre komolyabb eszközöket adnak , úgymond a hétköznapi emberek kezébe , azzal viszont a világ emberei butulnak, mert a gép mindent megcsinál már lassan helyettünk...
38. perc körüli kijelentésével abszolút nem értek egyet. Vannak több diplomás barátaim akiknek 5-6 sőt több gyermekük van akik nagy intelligenciával rendelkeznek.
Annyira izgalmas tema volt es visszaigazolta mindazt amit errol csak erzek gondolok meggyozodesem ! Nagyszeru riport volt megint ! Koszonom hogy van ez a podcast ! Fontos szolgalat !
A feketék valóban kevésbé intelligensek általában mint a fehérek. Az ázsiaiak pedig intelligensebbek, mint a fehérek. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének tömegével olyan feketék, akik intelligensebbek, mint sok ázsiai vagy fehér, mert vannak. És az is tény, hogy egy fehérnek ötször annyit kell gyúrni a konditeremben ugyanazért az izomzatért, mint egy feketének, mert fizikailag jóval fejlettebbek, mint mi. Nem vagyok szakértő, de gondolom azért alakult ki ez a különbség, mert ahol több a napfény, és jobbak a körülmények, ott egészségesebb leszel fizikailag viszont kevésbé kell az agyadat használni, míg a hidegben meg kell oldanod, hogy túlélj valahogy.
Friderikusz dicséretes igyekezete egy köznapi értelemben - érthető fejtegetésre -nemigazán sikerült ! Legalábbis szerintem ! Érdemes lenne -mégegyszer neki futni -különösen -így karácsony után ! Mint tudjuk a karácsony előtti és alatti feszültségek rengeteg bennünk szunnyadó feszültséget hoznak a különböző konfliktusok formájában a felszinre ! Ezek - akár komoly formákat is ölthetnek és nem mindíg a konfliktust okozó az igazi szenvedő ilyenkor ! Ennek következménye akár egy , vagy több évig tartó "mosolyszünetet" is okozhat a családokban ahol ezek szinte állandóan visszatérő események is lehetnek , de a karácsonyi időszak - nagyobb eséllyel hozza felszinre a szunnyadó és kibeszéletlen problémákat - állandó feszültségben tartva a feleket !
Én közel húsz éve akasztok ki embereket azzal a kijelentésemmel, hogy a tanultság nem egyenlő az intelligenciával!☝️😄 Ezek szerint megelőztem a koromat😁 Megjegyzem fogalmam sincs mennyi az IQ-m, mert a talált tesztek általában mindíg a tudással voltak kapcsolatosak. Mármint a tanult dolgokkal, de ezek után megfogom nézni az ajánlott oldalt. Mert én intelligensnek tartom magam, és mások sem tartanak butának, de nem vagyok pl diplomás. Szóval kíváncsi vagyok🤓
@@steabee huh, koszi. Annyira izgultam eddig, de igy már mindjart más. A mai vilagban az ember nagyon tud orulni egy negativ tesztnek, ma meg annak, ha levikizik.
@@belescus9853 nem igazán tudok ebben segiteni, mert nem Magyarorszagon elek. Ha jol tudom, mindenhol penzert vegzik el a tesztet elozetes bejelentkezes utjan és csakis szemelyesen. De nem eskuszom meg erre az infora, mert nem néztem utana, hogy melyik orszagban hogy mukodik.
Sok újat nem tudtam meg, de érdeklődéssel várom a könyvet. (előrendeltem) Várom az "Élet Iskolájában" végzettek (Ahol Isten A Tanár) véleményét, amiben kifejtik, hogy ők nagyon sok szakmunkással találkoztak, akik sokkal okosabbak, mint akik egyetemet végeztek. Annak oka, hogy bűnözők alacsonyabb IQ-val rendelkeznek, csak egyes bűncselekmény fajtánál igaz, fehérgalléros cselekményeknél tuti nagyobb a magasabb IQ-val rendelkezők aránya. Vagy az IQ és az erkölcs között is van összefüggés? Azt gondolom, az az ország, ahol engedélyezni fogják, a megtermékenyített petesejtek közötti választást intelligencia alapján, az előnybe kerül. A gond az, ha ezt csak a társadalom egy része képes kifizetni, mert akkor genetikailag is kettészakadhat a faj, egy uralkodó rétegre és a dolgozók osztályára (rasszára). IQ kutatása nagyon nem PC téma, erre nagyon érzékenyek az emberek. Kb. olyan ez, mint a pénisz hossza, arra sem panaszkodnak hogy kicsi, inkább mindenki azt mondja, neki az átlagnál nagyobb.
Az IQ elég kevéssé informális, viszont a Érzelmi Inteligencia határoz meg minket 90 0/0- ban!!Szomorú hogy az intrligencia igy lebutitva kerult bemutatásra, pedig ki hogy müködünk az életben, azt az EQ jelzi,,!!
az IQ-nak semmi köze ahhoz, az életben ki mennyire sikeres a megvalósult talentumnak csak egy paramétere a veleszületett adottság a valóságban nagyon kevés tehetséget fedezünk fel, akik az adottságaik alapján arra születtek, hogy nagyot alkothassanak hiába van egy cigánygyereknek genetikailag veleszületett zenei tehetsége, hogyha amúgy a család a környezet az iskola annyit tud érte tenni, hogy autószerelőt csinál belőle Faraday egy könyvkötő inas volt, Einstein a szabadalmi hivatalban dolgozott, József Attila egyész életében nélkülözött, Mozart közemberként lett eltemetve nemesi származása ellenére, mert annyi vagyona nem maradt, mindet elkártyázta. Szóval erről ennyit, hogy a zsenialitást valami objektív mércéhez kössük, ami alapján ezek az emberek az élet minden területén a legjobbra számíthatnak.
Nagyon tetszett az interjú! Érdekes lett volna még feszegetni azt a kérdést, hogy ez az előrevetített pár évszázados "butuló tendencia" mennyire lehet folyamatos. Kis túlzással, de mondjuk 500 év múlva az utódaink "visszamásznak a fára" ? Vagy ez is csak olyan, mint egy szinusz hullám leszálló ága, amit majd újból egy felszálló ág fog követni?
Jó kis videó, teljesen érthető. A társadalom iq hanyatlása is telitalálat, ez sokak számára szerintem már amúgy is érzékelhető. A probléma, hogy erre viszont még nem kutatnak megoldást és nyilván nem az említett eugenikus megoldásról lenne szó, de fontos lenne komolyabban górcső alá venni. Egy témakör pedig még jó lenne e mellé kiegészítésként, ez pedig a mesterséges intelligencia. E téren igen nagy eőlrelépések valószínűsíthetőek a jövőben és fontos lenne vele foglalkozni.
Ha az emberiség inteligenciája nem fejlődik, hanem csökken, a mesterséges inteligencia pedig rohamosan fejlődik, már vannak olyan példák, amit már a kutatás a mesterséges inteligencia segítségével oldott meg, mert az emberi képesség már képtelen lett volna egyedül megoldani. Mi lesz, ha a fejlődése megállithatatlan, kezelhetetlen, vagy irányíthatatlanná válik??? Aggasztó és elgondolkodtató mindenesetre.
super adäs mint,mindig! / Kerdes ,hogy mi a francert van agyon "Ps"-ve minden riport alany arca?! Räadäsul baromi amatör modon! Szerintem nagyon gäz ;) /
Ez egy kicsit politikai jövedelemjutás indoklásaként fogható fel, ezek a tényezők korábban is ismertek voltak és alkalmazták, azonban az úrnak el kellene olvasni Taylor híres labirintus kísérletét.
Sajnálom, hogy az érzelmi intelligenciáról nem volt szó csak az értelmirőll. Pedig szerintem Mi az okosság? Az értelmi intelligencia Mi a bölcsesség? : Az értelmi intelligencia együttérző felhasználása Számomra az értelmi intelligencia semleges , fel lehet használni együttérzőn pl. gyógyításra vagy az éhezés felszámolására és felhasználható hidegen és kegyetlenül: pl harci gáz, gépfegyverek és egyéb újabb fegyverek (pl. láncos bombák) fejlesztéséhez és gyártáshoz. A sikerről pedig a Dalai láma mondása jut eszembe: "Kevesebb sikeres és több együttérző emberre lenne szükség a Földön".
@@boglarkaszoradi4504 Köszönöm az észrevételt. Lehet hogy tévedek, mert tévedni emberi dolog mondta sün és lemászott a keféről...Számomra az alábbiakban benne van az együttérzés is..Golemannál ezt találtam : Goleman öt érzelmi készség kategóriája Kitágítva Howard Gardner intelligenciafajtáinak meghatározását, Salovey az érzelmi intelligencia öt kategóriáját jelölte ki. Goleman (1995) átvette Salovey definícióját, és a következő öt érzelmi készség kategóriát határozta meg: A képesség felismerni és megnevezni saját érzelmi állapotunkat; megérteni a kapcsolatot az érzelmeink, gondolataink és tetteink között. Az érzelmeink kezelésének a képessége - képesnek lenni ellenőrzést gyakorolni felettük, illetve a nemkívánatos érzelmi állapotokat kívánatosabb érzelmi állapotok irányába tolni el. Képesség arra, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet (az önmotiválás képessége). Képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra, illetve befolyásolni őket. Képesség kielégítő kapcsolatok létrehozására és fenntartására. (Goleman, 1995)
@@boglarkaszoradi4504 Ezt másképp látom mint Ön. Ebbe látom bele : "Képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra." Számomra ez az együttérzés.
@@boglarkaszoradi4504 Az együttérzés számomra azt jelenti, hogy a fordítsuk meget szoktam alkalmazni ha nagy döntésre készülök, vagy a másik számára fontos dologban döntök, akkor elképzelem mit éreznék ha velem tennék azt amit készülök a másikkal megtenni vagy hogy éreznék ha a másik úgy viselkedne velem ahogy én viselkedem vagy viselkedtem / bántam vele...ily módon napról-napra lehet fejleszteni az együttérzést..ez nem egy statikus állapot hanem egy dinamikus folyamat aminek eredményeképpen egyre erősebb és mélyebb együttérzést fejleszthetünk ki előszőr a szűk környezettel utána pedig egyre több emberrel kapcsolatban míg eljutunk odáig hogy az utcán is megkérdezzük az idegent: tudok segíteni? ha olyan helyzet alakul ki hogy a másik segítségre szorul és esélyes hogy el is fogadja a segítséget nem pedig tolakodásra gondolok amikor úton-útfélen azt kérdeznénk, hogy tudok segíteni?...
@@boglarkaszoradi4504 Nevezhetjük gagyinak az éhezés felszámolását mert mi nem éhezünk ha mi is éheznénk nem hiszem hogy így gondolkodnánk..lehet pálcát törni az afrikaiak fölött a kérdés, hogy érdemes-e? Ők legalább az életet választják és nem vetetik el a gyereket pl. attól való félelmükben, szorongásukban, hogy nem fogják tudni felnevelni , szerintem nem elítélni kellene őket hanem megtanítani őket a védekezésre és ingyen ellátni őket óvszerrel ha védekezni akarnak tudjanak is mivel...
@@boglarkaszoradi4504 Ha mi megteszünk mindent de ők nem akarják akkor sajnos nem tudunk segíteni...akarata ellenére nem tudunk segíteni senkin és önmaga ellen nem tudunk megvédeni senkit...csak azon tudunk segíteni aki elfogadja a felajánlott segítséget..pont erről írtam korábban hogy a segítéshez annak elfogadása is szükséges. . Nem hiszem hogy a sterilizálás lenne a megoldás. Ismereteim szerint a fogamzásgátló gyógyszerek nem vezettek eredményre az óvszeres történetről nem hallottam. Egyébként a felfogásom szerint egy otthonunk van a Föld és egy családunk az emberiség, a szívünk mélyén egyek vagyunk, mint egy nagy, közös élőlény...
Usa-beliektől (fehérektől) hallottam, hogy a feketéket nem anyakönyvezték a rabszolgság idején, ezért nem tudták, hogy kinek ki a rokona, ami sok problémát okoz nemzedékek során. -más: főrendű családoknál szokásban volt, hogy rokonokkal házasodtak, egészen közeliekkel is. Ez aztán genetikai hátrányokkal járt és jár.
26:33 - A magas(abb) IQ-ju ember nem biztos, hogy nem lesz bűnöző*; de szinte biztos, hogy sokkal kevésbé bukik le, nem kerül a statisztikákba sem ☺️🤔 * gyilkos lehet kevésbé lesz, de ha közben ügyeskedve sikkaszt stb., akkor szintén bűnöző.
Azt mondja, hogy az IQ-t nem lehet fejleszteni. Ez érdekes, mert úgy tudtam, hogy a 2nback teszteken gyakorlás igazoltan növeli az IQ-t.
2 ปีที่แล้ว +3
Hát hogyne változna az IQ? Saját magamon tapasztalom, hogy ugyan azt az IQ-tesztet más eredménnyel írtam meg 20,15,10 és 5 éve is. Mindig kicsit javult 5-10 pontokkal. és Azoknál is akik szintén így töbször elvégezték a tesztet.
Érdekes mennyi mindennel nem tud mit kezdeni a tudomány bennünk (az aggyal).
Talán az inteligencia nem más mint több száz előző élet tapasztalata.
Van egy igen jó könyv:
Dr. Michael Newton,
Lelkünk útja I.
Rengeteg válasz van benne!
Köszönöm a nívós adást!
Köszönöm felemelő társalgás volt,nagyon tetszett,továbbra is fenntartom a véleményem ,intelligenciát nem lehet tanulni,arra születni kell.
Ez megint nagyon érdekes volt! Hálás köszönet azért, hogy ilyen változatos a témakör, mégis minden egyes alany önmagában egyedülálló. Itt mindenki mond valamit!
1:06:06-tól tünemény a házaspár - és mennyire aktuális, követendő! Külön köszönet értük.
Az interjú nagyon hasonlított egy őszinte évértékelés paródiájára, ami így szólt: "Szépen vannak hibáink, de vannak eredmények is." Egy alkalmazott jövedelme ugyanis elsősorban attól függ, hogy a munkáltatója mennyire hajlandó megfizetni, és nem az intelligenciájától. Az államkasszát általában a legintelligensebb emberek szokták kiüríteni, hasonló a helyzet a nemzetközi korrupcióval. A pszichológus valószínűleg nem tudta, hogy Lenin hipotézisét alkalmazta, az "ucsity sza, ucsity sza, ucsity sza, (tanulni, tanulni, tanulni) ami arról a feltételezésről szólt, hogy a bűnözést a műveletlenség okozza. Lenin ezt akarta alkalmazni a bűnözés ellen, mint tudjuk, sikertelenül. Ugyancsak figyelmen kívül hagyta, hogy nem mindenki azonos módon fog fel mindent. Ennek alapján például egy pedagógusnak két dologhoz kell értenie:
1. Ahhoz, amit oktat.
2. Ahhoz, akit oktat.
Az utóbbi feltétel az esetek többségében hiányzik, ezért a szokványos tömegoktatás nem alkalmazható mindenkire. Hogy ez ne tűnjön fel, kitalálják, hogy az illető gyerek gyengébb képességű, pedig csak másképp fogja fel ugyanazt, mint az átlag.
Nagyon érdekes volt ez a beszélgetés, sok új információt kaptunk. Köszönöm mindkettőjüknek! 🙏🏻😍 A két fiatalnak csak gratulálni tudok! 👏
Érdekes téma. Az ellentmondásokkal kapcsolatban úgy tűnik megállapítható, hogy általában a magasabb IQ-val rendelkezőknek magasabb a jövedelme, erkölcsösebbek és többször hoznak jó döntéseket. Viszont a magasabb végzettségűek jobb munkakörben magasabb jövedelemért dolgoznak, ugyanakkor az IQ - sem az EQ - viszont nem feltétlenül arányos a végzettséggel. Vagyis attól, hogy valakinek lehetősége van és képes megtanulni, bemagolni valamiket, ami akár a diplomájához szükséges és megszerzi a diplomát is, így magas beosztásba kerülhet, ugyanakkor magas IQ-val, de alacsony végzettséggel a jelentős többség nem kerülhet magas beosztásba. Ergo a magasabb végzettségűek alacsonyabb IQ-val gyakrabban hoznak helytelen döntéseket és az erkölcsösségük is gyakrabban megkérdőjelezhető. És akkor innen eljuthatunk oda is, hogy pl. miért sikeresebb vagy sikertelenebb akár egy ország pl. a magyar esetben 100-150 éve folyamatos - néha tömeges - kivándorlást is figyelembe véve, ahol ugye a helyesebb döntést hozó magasabb IQ-val rendelkező kivándorlók más országokat tettek naggyá, miközben az alcsonyabb IQ-val rendelkezők mindig maradtak és akár többségbe kerültek. Innen eljuthatunk oda is, hogy papíron és elvben "minden ember egyformának született", viszont a történelem során minden más emberi közösséget összehasonlítva az Európai társadalmak a leghosszabb ideje legmagasabb fejlettségű emberi közösség, miközben az USA - és pl. Ausztrália is - legnagyobb arányban európai bevándorlókból vált azzá, ami. Ugyanakkor, a magasabb intelligencia a túlszabályozott és akár nem kis mértékben korrupt, tisztességtelen, pénz és hatalom központú környezetben nem sokat ér. Az eredmény mindenhol látható.
Az intelligenciát sokféleképpen határozták meg, a komplex fogalom a logika, a megértés, a tudatosság, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás és a problémamegoldás kapacitásaira vonatkozik. Általánosabban úgy fogalmazható meg, mint az információ felfogásának vagy észlelésének képessége, és tudásként való elraktározása, annak érdekében, hogy a jövőbeni adaptív magatartásformák során egy adott környezetben vagy kontextusban alkalmazható legyen. Gondoltam, ide illesztem az intelligencia deffinicióját…. Nagyon tetszett a müsor
Az intelligenciát leginkább embereken tanulmányozzák, de állatokban és növényekben is megfigyelték. A gépek intelligenciáját mesterséges intelligenciának nevezik, amelyet rendszerint számítógépes rendszerekben alkalmaznak.
Nagyon jó, h végre valaki, nem is akárki, foglalkozik a környezetvédelemmel, a fenntarthatósággal (is) és felhívja ezek fontosságára a figyelmet!!!! 👏🏽 Az interjú pedig kifejezetten érdekes volt!! Köszönjük!! ☺️
Nagyon érdekes volt, nagyon jó volt hallgatni. Szívesen vennék még folytatást a témában, mert erről a témáról nagyon keveset hallottam eddig. Köszönöm!
Nagyon érdekes téma volt! És! Mennyire csodálatos a két fiatal!👏🏼
Érdekes előadás volt ..Néhány kijelentéssel nem tudok egyet érteni .--éspedig azért nem mert szélsőségesen determinizmus elveket hirdet Tény ,hogy a genetikai örökletesség domináló szerepet játszik az ember intelligenciájában ,de én nem zárom ki a környezeti hatások jelentőségét .Az evolúció és az öröklődés természetét együttes megvilágításban szeretem tekinteni .A determinizmus kizárja a fejlődés és fejleszthetőség lehetőségeit .Így jutott el az oktatás és a családi háttér hatásainak teljes eltörléséhez .Tapasztalatból tudom ,hogy a kognitív folyamatok fejleszthetőek Ezért úgy gondolom ,hogy az oktatásnak ,a környezetnek döntő szerepe van az intellektuális képességek fejlődésében .Ha visszatérünk a középkori szemlélethez akkor egyeseket alacsonyrendűnek nyilvánítunk másokat uralkodásra születetteknek Az uralkodók pedig nem mindig intelligenciájukról voltak híresek .
Az intelligencia az adottság, a gondolkodásmód már csak eszköz. A hétköznapi értelemben okosabb lehet valaki tanulás révén, de az adottság maga nem javul. A környezet ettől még fontos, de okossá nevelni nem lehet senkit, maximum a fejlődéshez szükséges támogatást biztosítani. Ahogy a magasságnak is van egy potenciálja, az alulttáplált gyerek alacsonyabb lesz, de a túltáplált nem lesz magasabb. Ha ezt tagadjuk, az valahol mégrosszabb, mert azt implikálja, hogy minden útszéli szegény gyerek lehetne diplomás, Nobel-díjas, csak nem tesz meg eleget.
A tudomány szerint nem lehet a kognitív folyamatokat fejleszteni, se az IQ-t és észt. Te tipikusan klasszikus módon összekevered az olvasottságot/tanultságot az IQ-val, azaz az ésszel.
MEGÉRI ELOLVASNI 👇
Hogyan kapjuk meg az IQ eredményét?
Úgy, hogy tesztet írunk!
Nekem ne mondja senki hogy az az ember aki életében nem hallott még IQ-ról és ilyen tesztet sem látott még. Az az ember ugyan olyan tesztet fog írni első alkalommal mint 100-adjára!
Nem fog olyat írni! Jobbat fog írni 100-adjára mint elsőnek!
Miért? Mert intelligens és le tudja vonni a következtetéseket, hogy az előző 99 alkalommal miben/mikben hibázott!
A hibáit jobban megfigyeli / tanulmányozza és kialakul egy olyan fajta gondolkozás ami tapasztalatra épül! Tehát fejlődik! Mi fejlődik? Az IQ száma!
Mikor azt mondja hogy az IQ nem fejleszthető hanem veleszületett, akkor mire érti ezt? Hát az IQ számra!
Szóval ha valaki 100-adjára jobbat (előfordulhat hogy sokkal sokkal jobbat) ér el mint elsőnek!
Akkor tudományos értelemben az IQ igenis fejleszthető!
Az a része legalábbis biztosan amit lehet mérni!
Olyan statisztikákra hivatkozik amik ha igazak, biztosan nem relevánsak, mert nem néztek meg elég embert ezen fajta kutatások során.
Ha megnéznek 100 embert sőt ha 1 millió embert megnéznek, akkor sem lehet kijelenteni hogy a Földön ez a jellemző!
Csak egy laikus voltam akinek egyszer 85 volt az IQ ja. Majd egy hónappal később 120-at mértek ugyan azon teszten!
Éppen ezért gondolom azt hogy téved mikor általánosít!
Olyan statisztikákra hivatkozik amik nem relevánsak!
Léteznek olyan statisztikák is, hogy a legtöbb milliomos átlagos vagy átlag alatti családból származik!
Mindegyik nyert volna a lottón? Mert a fickó szerint más választása nincs kitörni, hisz nem intelligens!
Miért nem? Mert azt állítja a szegényeknek kevesebb az IQ-juk. Ami ugye nem fejleszthető!
Ami hazugság😅 mert fejleszthető gyakorlással!
Aki elolvasta köszönöm!
@@attilazakota1135 Teljes mértékben egyet értek Többször is kitöltöttem ÍQ tesztet .Magas pontszámot értem el -mintha zseni lennék -ami természetesen nem igaz .Elteltek évek és megint kitöltöttem .Arra gondoltam a kor előrehaladtával gyengül teljesítményem /ami érthető lett volna /De nem hogy romlott még javult egy ponttal az elérhető 140 -ből 138 lett /előzőleg 137 volt Ez is azt bizonyítja ,hogy a kialakult rálátás egy problémára többszöri gyakorlással fejlődik
Az igazság gyakran fáj, vitatkozz még a tudománnyal. Gondolom istenben is hiszel..
Szerintem nagyon érdekes előadás volt.Köszönöm szépen.
Minden ember, eloleny a tuleleshez szukseges valamilyen szintu intelligenciaval szuletik. A cel az kellene legyen, hogy minden emberbol az intelliganciajanak megfelelo maximumot kihozzuk
@@annamariabakosi6482 "Ez csak akkor valósulhat meg, ha gyerekkorában nem verték, nem szídták, nem alázták meg a gyereket" Ez egyes etnikumoknál kulturális adottság gyermekkorban, és legtöbb esetben börtön lesz az életpálya vége az ilyen gyermekek számára.
@@peterjanossy7033 Nagyon jó megközelités de napjainkban....a Börtönnek 2.ill 3 gyakorlati valóságával is szenbesülünk és igy már érthetetlen az inteligencia megközelitéséböl...
@@paluhrin1732 Dehogynem, hiszen az IQ az egypetéjű ikerkísérletek óta mint bebizonyosodott főként genetikai öröklődés eredménye. A legtöbb börtöntöltelék (kivéve a kb. 1%-ot kitevő intellektuális bűnözés) IQ-ja alacsony, ez megnehezíti a munkaerőpiacon való helytállásukat egy olyan korban amikor már a primitív egyszerű munkák egyre kevésbé állnak rendelkezésre a gépesítés miatt.
@@thtv7378 l
Nagyon érdekes volt a téma. Köszönöm.
Tisztelt Friderikusz Úr!
Gratulálok ismét Önnek,és Ujma Przemysław Péter, kutató-pszichológus Úrnak is!
Nagyon érdekes volt,érthető,és határtalan gondolkodásra sarkalja az agyamat.
Köszönöm, nagyon élveztem ezt a műsorát.
Mensa tagként 4 saját gyerekem van, ráadásul tanár vagyok, tehát szegény…. A nemesi származásomról nem is beszélek … ( tele van ellentmondásokkal az egész “elmélet”…) ha pl. ez mindig is így volt, akkor most mi nagyon buták kell, hogy legyünk…
Tapasztalataim szerint az érzelmi intelligenciát EQ-t befolyásolja a környezet és a nevelés. Szívesen meghallgatnék ebben a témában is egy beszélgetést.
Tanulom magam Attissal!!
@@mariannasemperger uzf
@@marikadebreczeni9466 Nekem teljesen más a tapasztalatom. Szerintem igenis tanulható, sőt gyakorolható képességekről van szó.
@@marikadebreczeni9466 ugyan már évek óta az ilyen jellegű érzékenyítésben rohadunk és ahogy nézek a világra egyre borzasztóbb mennyire érzékenyek az emberek egyre több mindenre! Az érzelmi intelligencia szintje nem egyenesen arányos azzal mennyire indít meg egy állat szenvedése ezzel azért remélem tisztában vagy Ha nem akkor nem is vagy tisztában vele hogy miről is van szó!!!
Így igaz Marian!
Sőt! ....a jó és rossz ember, a szeretet-gyülölködés...ha már olyan okos a tudomány
Az értelmi intelligencia olyan, mint egy számítógép (processzor) elméleti teljesítménye, egyfajta potenciált jelent, aminek hiányában nem sok mindenre lehet használni a számítógépet. Hogy valójában mennyire használható és mire képes, azt viszont sok más egyéb paraméterrel együtt kell figyelembe venni, amiket szintén leírnak a termékleírásban. Embereknél ilyen az érzelmi intelligencia, a kreativitás, sőt a külső tulajdonságok is - és még sok minden más. Aztán hogy a gyakorlatban mire tudod használni a számítógépedet, az nagyban függ attól, hogy milyen programot teszel rá, milyen perifériákat vásárolsz hozzá. Ez megfelel a szememben az ember esetében az oktatásnak, nevelésnek. Képzés, iskolázottság, nevelés nélkül nem lehet sokra vinni. Aztán a sor végén ott van a felhasználó, akitől nagyban függ, hogy a számítógép milyen értéket képes termelni. Az ember esetében a végfelhasználó maga a társadalom: a rossz társadalmak nem tudják kinyerni, jó célra felhasználni az értelmes, képzett, szorgalmas emberekben rejlő potenciált. Ha az ilyen emberek még kellően kreatívak is és nem túlzottan kockázatkerülők, akkor ezek szoktak maguknak jobb társadalmi környezetet keresni az érvényesüléshez, lásd pl. a magyar Nobel-díjasok eléggé tipikus életútját.
Nagyon jól beszélsz!
A processzor teljesítmény jól meghatározza a gép képességeinek határait. A számítógépekben ez javítható ha cseréljük, de az embernél a genetikai adottságokat egyenlőre még nem tudjuk megváltoztatni.
Ez a hozzászólás olyan, mint ha egy informatikus írta volna 😊
@@katalintron4663 Pedig orvos írta és nagyjából mindent leírt amit a számítógépről tud:-)
A téma tényleg nagyon jó! Ami Friderikusz úrat illeti, vagy nekem nagyon alacsony az IQ-m (ami pesze simán lehet), vagy neki nem sikerült igazán követnie a beszélgetést. A feljegyzéseiből néha olyan kérdéseket vett elő, aminek semmi köze nem volt az aktuálisan elmondottakhoz, máskor meg épp azelőtt lett megválaszolva, ráadásul volt amikor pont az ellenkezőjét foglalta össze utána, mint amit a Kutató állított. Láthatólag csak nagyon halvány fogalma volt arról, hogy éppen miről beszélt a Kutató úr az elmúlt percekben. Az megint más kérdés, hogy a Kutatú úrnak is picit többet kellett volna készülnie, hogy egyes üzeneteket érthetően átadjon. Néha háromszor is vissza kellett tekerni, hogy a dupla-tripla-sőt... csavarokkal szemléltetett állításokból kiderüljön számomra, hogy most valójában mit is állít pontosan (ez mondjuk a beszélgetés vége felé sokat javult). Fridi védelmére legyen mondva, ilyen ködös válaszok után lehet, hogy valós időben nekem is csak a könyv végéből korábban kimásolt végálítások alapján előre elkészített kérdéseimre futotta volna.
Ami pedi a "Meglepő megállapítások"-at illeti, én inkább azt írtam volna: "Tudományos megállapoítások", tekintve, hogy évtizedek óta (noha tényleg sokak által mégsem) ismert tartalomról szól a beszélgetés.
Wow.
Gratulálok Sándor!
Kiváló és sok tabut ledöntő beszélgetés volt.
Ismét egy remek adás!köszönjük
Igazság szerint, azt tanították nekünk, az embert az értelmes gondolkodás emelte ki az állatvilágból.
Ma már azon csodálkozom, ha valaki egyáltalán gondolkodik, kétségbe von, meg akar győződni valamiről. Nem gondolkodnak az emberek. Mint egy 8 éves, mindent bevesznek, mert azt mondta a tanító néni.
Az intelligencia szinte eltűnt, ami azért elég döbbenetes.
egyet értek
Köszönöm nagyon jó műsor újra. Minőség a Friderikusz név!!! 👍😍
Kiváló tartalom nagyon jó kérdésekkel és válaszokkal! Köszönöm szépen!
Köszönjük!
Köszönjük anyagi támogatását! A Friderikusz Podcast stábja
Hát egy kicsit úgy éreztem, hogy egyik mondatával üti a másikat..... Nem is kevés esetben.
Nevezhetném okoskodásnak is vagy hiúságnak.
Mondhatnám amit ő csinál az okoskodás vag hiúság. 😅
Thanks!
Köszönjük nagyvonalú anyagi támogatását! A Friderikusz Podcast stábja
Nem valószínű, hogy Mészáros Lőrinc az intelligencia hányadosa miatt tart ott, ahol tart.
Az biztos, hogy nem 1 IQ bajnok...😉
BIZTOS, hogy nem...
Az intelligencia ,a logika nélkül mit sem ér,,a filozófiât is a logika mozgassa .
@@jenoberki7433 mozgatja.
Logikus, hogy Mészáros Lőrinc gondolkodása hemzseg a logikától.
Nagyon élveztem a műsort. Köszönöm
zseniális. hát ettől csak egy köpésre van a fajelmélet
Kifejezetten hasznos es erdekfeszito tartalom lett. Dori es Edvard cukik, csak igy tovabb!
!!
Nagyon hasznos és érdekes volt! Nekem kétpetéjű ikreim vannak, és nagyon, nagyon tapasztalható az öröklés meghatározó szerepe az intelligenciában is.
Nekem is kétpetéjű ikreim vannak, és egyértelműen megtapasztaltam, hogy az öröklés meghatározó az intelligenciában is!! Az alap, az öröklött intelligencia. Ameddig gyerekként élnek a gyerekek, a környezeti hatás érvényesül, de "felnőtt" , önálló életkezdetnél és életvezetésben az öröklött intelligencia teljes mértékben átveszi mindenre kiterjedően az élethez, emberekhez való hozzáállást. Ez lesz a meghatározó a kapcsolataikban is.
Szerintem kicsi az intervallum amit vizsgálnak, és ez a hosszútávú eredmények elvárásaira negatívan hathat, de ez csak a személyes véleményem. A hozott képesség is kialakult valahogyan ami szerintem a felmenők orientációjától nagyban függ. Ha a felmenők tanult emberek voltak és komplexebb szellemi feladatok megoldására kondicionálták magukat generációk óta(és ehhez a feltételek is adottak voltak), akkor gyanítom ez a fajta mutáció vagy alkalmazkodás generációkon keresztül végbemegy. Az örökség dolgozik tovább. Aki gyermekkorában értelmesebb, az gyanítom később értelmesebb és komplexebb dolgokban leli majd örömét önmagától, mivel az egyszerűbb dolgok untatják, ahogyan ez a zsenikre is jellemző. Ezért nehéz szerintem a lemaradottabb népek integrációja, mert ők legalább 50 hanem 100 évnyi általános iskolai oktatással vannak elmaradva és még most is nagyon erős a tendenciája annak, hogy az általános iskolát sem végzik el, mivel elmennek helyette szülni ami a korábbi generációk ,rossz'' beidegződésének az eredménye. Szerintem félrevezető lehet rövid távon vizsgálni hosszú távú eredményeket, mert ez a fajta üzenet már önmagában megvonhatja a önfejlesztésre irányuló törekvések motivációját, mivel az egyén azonosul jelenlegi állapotával, azt megváltoztathatatlannak képzeli.Ennek extrém példája: Anno volt egy kísérlet gyerekekkel amiben az egyik csoportot ,,rendesen'' nevelték, a másik csoportot pedig szidták, butának mondták.A negatív csoport felnőttként úgy nyilatkozott a kísérletről, hogy nagyban meghatározta későbbi életüket az abból eredeztethető kudarcélmény, gátlás, önértékelési zavar. Véleményem szerint Lomb Kató eredményegyenlete igen a témába vág, miszerint az eredmény egyenlő a ráfordított idő és motiváció szorzata osztva a gátlással, ami utóbbiba persze ha az interjúban tárgyalt genetikai örökséget vesszük gátló tényezőnek, akkor az időt sem illik kihagyni. Talán a fejlődési lehetőségek rövid távon nem tűnnek szignifikánsnak, de hosszú távon nagy változások lehetnek...szerintem. Róma sem egy nap alatt épült fel.Ezen kívül, és persze csak laikusként eljátszva a gondolattal nem lehet digitális eredményadatokkal analóg folyamatokat magyarázni, mert így pont a folyamatosság
vizsgálatának a lehetősége veszik el. Ha csak azt vizsgáljuk a felmenők között voltak-e az átlagnál okosabbak, nem látjuk a kondicionálás, illetve dekondicionálódás folyamatát, csak annak eredményét.Személy szerint részben támogatom az eugenika elveit addig a szintig amíg az egyén önfejlesztésre irányuló törekvései tartanak és egy pozitív dolog, illetve kötelezővé tétele pont elegendően terjed ma az iskolai oktatásban.Később mindenki dönthet merre megy tovább. A sterilizáció ennek már az őrült végkimenetele, ami megengedhetetlen, mivel a világ pont azt a sokszínűségét veszítené el általa amitől szép. Ezen kívül amíg valaki meg tudja találni a helyét a világban, addig annak értékes része is. Vicces ellentmondás az IQ kutatása, amikor az előrejelzések szerint a jövőben arra már nem lesz akkora szüksége az átlagnak és gyanítom a folyamat pont a hosszútávú kondicionálás fontosságát prezentálja. A témával kapcsolatos egyik kedvenc filmem az Idiocracy, azaz Hülyék Paradicsoma. Másik érdekes témába vágó film a Gattaca, ami a hátránnyal született előnyét mutatja be pont a mesterséges genetikai szelekción keresztül. Visszakanyarodva az előrejelzésekhez: érdekes egyébként látni ahogy a szellemi és gazdasági tőke koncentrálódik, szerintem ez nem egy szerencsés folyamat és nem is véletlen. Gyanítom egy népcsoport általános értelmi szintjét nyelvének komplexitása is jelzi valamennyire, ezért szomorú látni annak színvonalában is a csökkenést. Remélhetőleg a disztópikus szép új világok úgysmint Comacho elnök eljövetele is csak filmvásznon maradnak. Ezek persze csak egyéni vélemények és némelyük változhat.Az biztos, hogy az átlag hülyítése hatalmas előny az okosak terített asztalát nézve. Köszönet a könyvajánlóért, el fogom olvasni, és cserébe ajánlanám Dr. Czeizel Endre: Sors és Tehetség című
könyvét.
Friderikusz úr zseniális volt. Kérdéseivel igyekezett a "talpára állítani" néhány állítását a kutatónak. A válaszok elgondolkodtatóak, ellentmondásosak, (nekem), és nem túl "szimpatikusak". Genetikai különbségek biztos léteznek a különböző etnikumok között, és biztos, hogy befolyással bírnak az "intelligenciára" is, de óvnám magunkat, az emberiséget attól, hogy ezen az alapon döntsünk az adott ember vagy csoport "ÉRTÉKÉRŐL", létezésének "hasznosságáról" a világban. Megszülettünk, élünk, vagyunk, és hogy hogy boldogulunk, az lehet, hogy az "intelligencia", aki kevésbé, arra ott van a "társadalom", mert az ember társadalmi lény is, nem csak szubjektum.
A kutatónál szóba sem került, hogy az IQ alapján valaki értékesebb vagy kevésbé az, sőt nem egyszer hangsúlyozta az egyéb emberi jellemzőket. De az, hogy erről beszélni sem lehet, ez a nyugati világ egyik problémája. Mindenféle jellemzője van egy embernek, ebből az egyik az IQ. Ezt a jellemzőt ugyanúgy figyelembe lehet és kell venni, mondjuk egy adott pozícióra való kiválasztásnál vagy egy kisgyerek nevelése során otthon és az iskolában. Az lenne a cél, hogy mindenki a képességeinek leginkább megfelelő helyre kerüljön, sikerélményei legyenek az életben. Az, hogy az IQ vagy bármi esetében ez nem általános, az egy gond. Úgy kellene minden jellemzőt figyelni, mint a testi képességeket. Egy kosarasnál előny ha két méter, elég gyenge ötlet lenne 150 centis játékosokból csapatot összeállítani és elindulni a bajnokságban. Ugyanígy elég gyenge ötlet mondjuk egy adott céget működtetni anélkül, hogy ott lennének megfelelő posztokon magas IQ-jú munkatársak.
@@krisz1311 Sajnos vagy nem sajnos, gazdasági értelemben elkerülhetetlenül értékesebb a magasabb IQ-jú ember, méghozzá hatványozottan. Nem vagyok egy Elon Musk hívő, de nem véletlenül lett a világ leggazdagabb embere. 20 éves kora körül találta ki a Paypalt, amit busás haszonért eladott, és azóta se a pénzhalmon ücsörög. Erre képes a 150-es IQ.
@@boese-i5g @Peter Deak Ez nem ilyen egyszerű azért. Sok helyen lényegesebbek az emocionális képességek és egyebek. Átlagos IQ-val párosítva hasznosabb sok helyen. Sok egyéb fontos képesség van ami lényeges. Sok poziciót kell betölteni az életben és egymás nélkül nem boldogulunk. Musk se menne semmire az ötleteivel, ha nem lenne körülötte többszáz vagy ezer munkatárs a megvalósításhoz átlagos vagy akár alacsonyabb IQ-val. Musknál azt sem szabad elfelejteni, hogy bevallottan az autizmus enyhe formája ott van nála. Vagyis kiagyal dolgokat de a következményeket nem gondolja át sokszor.
@@boese-i5g Viszont az " intelligensek" ötleteinek megvalósításához kellenek emberek, akiknek nem feltétlenül kell hasonlóan intelligensnek lenni, sőt, jobb is, ha nem az. Na meg kell a tömeg, aki megveszi az ötleteiket. Ha mindenki magának találná ki az ötleteket, miből lenne a busás haszon.
@@dombovaricsaba8109 Akik "építik a jövőt", azaz a tudományos, technikai fejlődésért szigorú értelemben véve felelnek, azok az emberiség uszkve 1-3%-a. Az összes többi csak használja az ő találmányaikat.
Sajnos az én relatíve magas IQ-m engem nem védett meg a depressziótól, személyiségzavartól, és a társadalmi statuszom, anyagi helyzetem sem ment feljebb, mint ahol gyerekként voltam. Elég sok más hatás is kell sajnos ahhoz, hogy az IQ egyenes arányban legyen az életminőséggel.
Hajlam is lehet. Kb 100x elhangzik a "valószínűség" kifejezés. Hiába utálom a valószínűségszámítást, ezesetben kivételesen igazat adok neki.
Nagyon tetszett a beszélgetés! Kicsit ugyan engem lehangolt, hogy ennyire determinált egy ember élete, vagyis egy genetikai program alapján dől el a sorsa! De hol van a szabad akarat? És hol van annak a befolyásoló szerepe, amivel a szocializáció kezdetét veszi, vagyis az utánzás a mintakövetés az első 6-7 évben. Ez egyes vélemények szerint olyannyira lényeges, hogy életünk során mindent meghatároz! Ez az alap programozás...vagy megsem? Mondjuk örök kérdés a pszichológiában, hogy mi határozza meg egy ember fejlődését...az örökletes tényezők, vagy a szocializációs hatások/környezet!?
Kedves Sándor!
Nagyon jók a podcast epizódok, és hiánypótlók.
Külön köszönet, hogy tehetünk együtt a környezetünkért.
Üdvözlettel és további jó munkát kíván : Laci.
Köszönöm ezt a számomra hasznos interjút! Bennem felvetett több kérdést, amire nem kaptam választ.
Két teljesen különböző IQ-val rendelkező szülőpáros gyermekei milyen intelligencia szinttel születhetnek? Melyik szülőtől, milyen mértékben öröklődhet az intelligencia? A szülők intelligencia szintje összeadódhat az utódban? A technológiai fejlődésből adódó elkényelmesedés okozója lehet-e az IQ hanytlásnak?
@@tesz-vesz1985 Ezt meg tudom cáfolni.
Nagyon fontos kérdések!
@@tesz-vesz1985 Alapvetően az igény és kíváncsiság mondjuk a nem materiális dolgok felé(művészet, tudomány, ismeretek,világ...) aminek az indokoltsága, motivációja maga a tudásvágy és nem a pénz vagy valami hasonló minőség. Amikor ez az igény már jelen van, akkor nem feltétlenül kell hogy mindkettő géniusz legyen sztem akkor létrejöhet ugyanúgy a fúzió.... A gazdagságot azért hagynám ki ebből az egészből mert jellemzően nem az erkölcsös ember lesz vagyonos...bár ez talán korszellem függvénye is lehet.Viszont ami gyakrabban fordul elő hogy a pénz megfelelő mennyisége és az ebből származó telítődés előbb utóbb igényt támaszthat arra amit az elején felsoroltam...én igy gondolom.
@@tesz-vesz1985 A tudomány ismeretének igényére gondoltam nem a tudomány viszonyára úgy mindenhez... A gazdagság pedig idővel igényt támaszthat arra aminek a mozgatórugója nem materiális hanem valami magasabb minőségű....ez volt a lényeg. Ha így sem érted hagyd a p.ba, emiatt nehogy idegbajt kapj:) .
"Két teljesen különböző IQ-val rendelkező szülőpáros gyermekei milyen intelligencia szinttel születhetnek?"
Hasonló a hasonlóval jön össze, egy zseni nem fog utódot nemzeni egy szellemi fogyatékossal.
"A szülők intelligencia szintje összeadódhat az utódban? "
Véleményem szerint nem, vegyük a példát, miszerint két 100-as ( tehát átlagos) IQ-val rendelkező szülő vállal gyermeket. Nyilván való, hogy a gyermekük IQ-ja nem lesz 200 pont, tehát nem adódik össze, legalábbis logikátlannak tűnik.
Minden percét imádtam! A tudóst is és a rendkívül szimpatikus házaspárt is!
Nem szerettem ezt a beszélgetést. Ellentmondásos volt és zagyva, amit hallottam. Sajnálom 😞
Hát elég sokszor összevissza beszélt az illető. Sokszor alig lehetett kihámozni, hogy mit akar mondani. Kiváncsi lennék mennyi az iqja. :)
Érdekes beszélgetés volt. Ennek folytatása lehetne az EQ-ról szóló műsor, csatlakozva az előttem szólókhoz azt is szívesen nézném.
th-cam.com/video/N7HwHsRgnYM/w-d-xo.html
Nagyon erdekes volt a beszelgetes, mint mindig, nem csalodtam most sem! DE! Szerintem tul nagy jelentöseget tulajdonitunk az ertelmi intelligenciänak. En azt tapasztalom, hogy az eletben nem azok az emberek boldogulnak jobban, akiknek magas az IQ-juk, hanem azok akiknek az EQ-juk a magasabb, tehat az erzelmi intelligenciäjuk! Erröl is szivesen hallanek egy beszelgetest!
@@janospeto831 k
Egyetértek!
@@janospeto831 Miért? Szerinted mi befolyásolja elsősorban az intelligenciaszintet? És milyen tudományos kutatást végeztél az álláspontod kialakítását megelőzően?
Az értelmi intelligencia olyan, mint egy számítógép (processzor) elméleti teljesítménye, egyfajta potenciált jelent, aminek hiányában nem sok mindenre lehet használni a számítógépet. Persze sok egyéb tulajdonság is van ami meghatározza az egyéni teljesítményt, ilyen pl. az érzelmi intelligencia, a kreativitás, a szorgalom, kockázatvállaló vagy éppen kockázatkerülő természet, ambíciók, stb. Ezeknek tulajdonságoknak azonban még a definíciója is bizonytalan, viszonylag objektívan mérni pedig szinte lehetetlen őket, ezért is nem annyira kutatják. Arról nem szól a műsor, hogy jól standardizált IQ-tesztet ( ahol az átlag mindig 100 körül jön ki) sem egyszerű csinálni.
Ez jobb lett volna előadásként, mint interjúként. Friderikusz mindent le akar sarkítani, de a tudományt nem lehet.
Vagy: a tudomány sarkít?
Nagyon logikusnak tűntek a kutatási eredmények.
Igen jó kérdések és válaszok voltak, rendkívül élveztem a műsort!
:D
Üdv! A beszélgetésből nekem ismét az szűrődött le, hogy a pszichológia egy "áltudomány", mert mindig vannak kivételek! Nincs benne törvényszerüség!
Szerintem nem áltudomány, csak még nincs teljesen kialakulva. :) Mert túl bonyolult. Régen akkor a fizika is áltudomány lett volna, mert az F=m*a sem igaz minden esetben. A tudományok fejlődnek.
Igazán nagyon érdekes. Beszerzem a konyvet.
Van egy film ,pont youtube dobta fel
A film maga szörnyű de az alap ötlet fantasztikus: ezt a problémát mutatja be ,hogy amíg az alacsony szellemi szintű emberek 4-5 gyereket vállalnak ,sőt még a szomszéd asszonyt is elkapják addig az intelligens pár azon is hosszasan vitázik ,hogy egy gyermeket tudnak e vállalni és ,hogy ebből milyen társadalom alakul ki
A film címe : a hülyeség kora
A lènyeg a beszèlgetèsben benne volt az Angol pèldàban, hogy míg régen a magas IQ szinttel rendelkező embereknek volt több gyereke ma fordított a tendencia. Itt a lènyeg ès a magas IQ szintűek felelősség vàllalàsa ... ami nincs... Mert pont ezek az utódok tudnának fordítani a rosszabb sorban lévő, tudatlanabb rètegeken. Ahogy ez pàr gazdag, szociális èrzèkenysègű országban làtszik is. A magasabb IQ szinttel rendelkező embereknek van esélye erre ès nem csak ennek kihasznàlàsàra ès az önző èletre. Ezèrt szabadult el a nèpszaporulat szegèny országokban ès a klímavàlsàg is..... stb....
@@adriennecsaszar398 th-cam.com/video/F_S2bg506M0/w-d-xo.html
Ez az
@@gradit27 Nem kell Józsi bácsi 🙂 A túlnépesedés megszűnéséhez, az ebből fakadó tásadalmi feszültségek megszűnéséhez.
@hungary_unofficial meg szülnek orba szájba . Ha meg nincs amit enni adni akkor kérik a segítséget,mert az nekik jár. Más meg gondolja végig ezeket és mérlegeljen helyettük
@@andie8706 belenéztem és tényleg összekevertem egy filmel ami viszont tényleg azt mutatja be . Csak a címét nem tudom. De lényegében ugyan attol szól csak más a sztori
Ha ilyen mértékben öröklődik az intelligencia, illetve nem fejleszthető és régen (több száz éve) evidensen nem voltak ilyen intelligens emberek, akkor hogy jutottunk el idáig?
Nem tudom van e olyan vizsgálat, hogy az utód intelligenciája eltérhet e nagyobb mértékben a felmenőkétől. Mert akkor lehet, hogy generációról generációra változik az intelligencia, ahogy adaptálodik a környezethez az evolúció során.
Szerintem logikus. Az intelligens ember jobban alkalmazkodott, jobb életfeltételei voltak, és - ha nem is szaporodott gyorsabban - de kevésbé halt bele (idő előtt) az életbe. Több száz éve sokkal magasabb volt például a csecsemőhalandóság. Akinek csak 3 gyereke volt, de ők felnőttek és szaporodtak, az "jobban elterjedt", mint akinek 8 gyereke volt, de abból 6 meghalt felnőtt kora előtt. És ebben az életminőség jelentős szerepet játszott. Főleg akkor. Mára ezek a különbségek - hála az orvostudománynak, és az általános életminőség javulásnak - eltűntek, vagy az alacsonyabb életminőség (táplálék, víz, betegségektől, időjárástól való védettség) is elég ahhoz hogy valaki felnőjön és szaporodhasson.
Nyilván sokkal intelligensebb volt az ember.. gondolj bele, eszközök nélkül is képes volt megélni ! 😁
@@vajaiandrea5964 az szerintem csak természetes ösztön, nem kell hozzá sok intelligencia
Sztem úgy, h a korábbi évszázadokban történt sok-sok változás/nehézség miatt az embereknek gyorsan kellett dönteni, újat tanulni, változtatni pusztán az életben maradás miatt... Nehezebb volt megszerezni mindent.. pl. nehezebb volt iskolához jutni és azt jobban megbecsülték.. vagy kevesebb tárgyunk volt és arra jobban vigyáztak, amit néha egy életen keresztül hordtak pl egy férfi a táskáját... Most nem vigyáznak semmire, minden mulandó, minden cserélhető.. mindenki jól elszórakozik a magányában, hisz van internet, ahol is fizikai valóság nélkül kint lehet a világba és nincs rákényszerítve, h fizikai kapcsolatot teremtsen, m készen megkap mindent... Így nem kell alkalmazkodnia. Az oktatás lezüllesztése.. az egyetemes emberi erkölcsöket lazán átlépő, a hagyományokat semmibe vevő ifjúsági réteg.. számos oka van az elhülyülésünknek...
Kétszer is nekifogtam a meghallgatásnak, de mivel konkrétumokat nem hallottam, nem is bírtam végig hallgatni. Friderikusz Sándor az, aki a kérdéseivel is tartalmasabbat, érthetőbbet, többet mondott.
felnőtt a mi kis fridink, nem ripacskodik, tök jól kérdezett, nagyon nagyon ritka az ennyire érdekes műsor. ezért a vendéget 10 éve lenácizták és kiközösítették volna, akármilyen megalapozott kutatásokra hivatkozik
Nagyon érdekes volt. Köszönöm.
Az én családomban a nagyszülőkig visszamenőleg nagyon hosszú életűek (90- 100 év) és egészségesek is voltak az emberek. A testvéremnek és nekem is magas az intelligenciaszintünk. Ehhez képest a testvérem gazdag és egészséges, én meg szegény és beteg. Végiggondolva az életünket, én azt gondolom, a különbségek a születési helyünktől (kis, maradi falu) és a nemünktől is függ. A testvérem férfi, őt engedték választani, olyan iskolába ment, amilyenbe akart, gépészmérnök lett. Én nő vagyok, engem nem engedtek abban az irányban tanulni, ami igazán érdekelt. Emiatt én egész életemben boldogtalan voltam. Akkor mégis, hogy is van ez a környezettel és a neveléssel?
Lukacs Bélat meghallgatnam ujra!
Köszönöm szépen!
Ez egy nagyon erdekes tema, ha lehet Petert meghallgatnam az inteligencia az alvassal valo osszefonodasaval is, amint elerheto.
Ha jól kapisgálom az elhangzottakat az alábbi következtetésekre jutok óhatatlanul (figyelem, nem általánosítható következtetésekről, hanem a sajátjaimról beszélek): 1) ha az intelligencia alapvetően genetikailag meghatározott dolog, akkor - ahogy annyi minden az evolúció során - mégiscsak van valami köze a "környezethez" nem függetleníthető attól. Ahogy az annyiszor beigazolódott már az élet kialakulása óta, a környezet hatásainak következtében hosszú idő leforgása után születtek új genetikai készlettel rendelkező egyedek - azok sokaságából "társadalmak" (a szónak nem az emberi civilizációra vonatkozó értelmében). Azaz bizonyos fajok törzsfejlődésük adott szakaszában egy fajta domináns genetikai készletet hordozva alkottak nagy életközösségeket. Rövid távon - a 4.5 milliárd évehez képest méhány tucat emberöltőnyi időszak csupán egy szemvillanás - tűnhet úgy, hogy viselt dolgaink az intelligenciát illetően meghatározottak. Sőt azt is simán kijelenthetjük, hogy a fent említett rövidke időszak mintavételezéseiből arra is lehet következtetni - az emberek intelligenciájának "fejlődését" tekintve, hogy az a mostani értékekhez képest csökkenni látszik. Ez sokakat elkeseríthet, bánthat. 2) A dolog azonban - mint annyi minden - nincs azért ennyire kőbe vésve. Ki tudja, hogy néhány száz, vagy ezer év múlva (ha még lesz a mai értelemben vett civilizáció) mik lesznek az akkori - magát ilyetén módon besorolni képes - társadalmai által kialakított intelligencia hányados értékei. Lehet az is, hogy egy a mai szemmel - és mértékegységeivel - magasnak titulált érték az akkori normák szerint az abszolút mérhetetlen minimum szélsőségeként jelenik meg csak.
Annyi köze van hogy a gyermekkori táplálkozás minősége nagyon fontos
Alultáplált és/vagy vitaminhiányos környezetben nő fel valaki gyermekként, az az agyi fejlődésre és az IQ-ra könnyedén rányomhatja a bélyeget.
"... nem igazán értjük, hogy az agyban mi csinálja az intelligenciát..."
Talán azért, mert nem is az agyban dől el, hanem a személyiségben, a psziché-ben inkább. A kettő ugyanis, nem egy és ugyanaz.
Remek téma köszönöm
Ez elég régi tudás. Elliot Aronson már az 1972-ben megjelent Social Animal (Társas lény) könyvében írt a IQ örökletrsségéről és persze minden másról, ami az emberek működésével kapcsolatos az iskolai erőszaktól a szerelemig.
Köszönöm!!!!!
KÖSZÖNÖM SZÉPEN! NAGYON JÓ POTKASZ!
Számomra úgy tűnik, hogy a téma a kutatás számára nehezen fogható. Mintha statikus módon szeretnének a dinamikáról képet alkotni. A téma érdekes, a hozzáállás szerintem nem szerencsés. Redukáltan vizsgálni azt, ami maga a vizsgáló, félrevezető. Racionalizálni a racionálison túlit, nem vezet megismerésre. A törekvés a megismerő megismerésére megkerülhetetlen, analitikusan szemlélve nem adódik megfelelő végmegállapítás.
Maga a cím is kiváló…nagyon várom🙏
Az inteligencia nem eleg.Szuksegunk van szerencsere is!
Nem szimpatikus ez a lesarkított kutatás. A környezetemben (es nem kizárólag) szinte csak ennek ellenentmondó tényeket tapasztalok
Ezt a témát annyit lehet csűrni csavarni amennyit csak akarják.Lehet itt minden igaz és az ellenkezője is.Én jobban hiszek a hosszú távú környezeti hatásokban,úgymint:
ükök,dédek nagyszülők, szülők.Meg a szerencse!!! Persze a növénytermesztésben és az állattenyésztésben a gének kiválasztására nagy hangsújt fektetnek. Szóval nem tudom. Talán ez így a jó. És még abban hiszek,hogy minden fajtában születnek néha feltűnően szépek , okosak, tehetségesek, és zsenik is. Aztán vagy van lehetőségük élni vele, vagy nem. Hohó, a "láthatatlan hatalom" a migránspolitikával nem embernemesítést gondol megvalósítani?
@@peterhorvath1834 Szerintem is.
Nem értem miért csak “okosság” intelligenciától szólt a riport. Hol maradt az “érzelmi” intelligenciáról szóló beszélgetés, amely fejleszthető és szerintem kulcs fontosságú az emberiség együttélése, túlélése szempontjából.
Mit nem értesz ezen? Nem ez volt a téma, ez az interjúalany kutatási területén kívül esik.
@@gabriellapenzes2531 hát ez nagy baj, ez olyan, mint amikor egy orvos csupán egy "testrészt" vizsgál és nem az egész embert. Már régóta tudják, hogy ez nem jó út sem a gyógyításra, sem a megértéshez nem elég. Egyébként az interjú elején ő dicsekszik tudományközi tapasztalatokkal.
@@elizajeges1111 th-cam.com/video/N7HwHsRgnYM/w-d-xo.html
A gyermekvállalás mértéke nem intelligencia kérdése, hanem ezt a fajfenntartási ösztön motiválja. Azokban az országokban és népcsoportokban, ahol nagy a nyomor és úgymond "veszélyben" a fajfenntartás, ott nagyobb a gyermekvállalási kedv, míg kimutathatóan csökken a vállalt gyermekek száma, amikor pl. ,megjelenik az egészségügy adott területen és nagyobb biztonságban van a a faj fennmaradása. A tehetősebb országokban, mint pl jelenleg a nyugati kultúrában nagy az esélye annak, hogy az 1-2 megszülető gyermeket fel tudjuk nevelni épségben-egészségben, így nem szükséges a több gyermek vállalása, hiszen kicsi a gyermekhalandóság, így a fajfenntartási ösztön csendesebben működik.
Ami nekem meglepő volt, hogy azt mondta az intelligencia nem fejleszthető, ez ellentmond annak, amit a társadalom gondol erről a témáról.
Mivelhogy ez sületlenség, ellentmond minden tapasztalati ténynek.
Ha a háromszori választási eredményekre gondolok, mintha a magyar nép intelligenciaszintje már kétségtelenül romlott volna...
az a baj viszont ,hogy ha a világ fejlődik és egyre komolyabb eszközöket adnak , úgymond a hétköznapi emberek kezébe , azzal viszont a világ emberei butulnak, mert a gép mindent megcsinál már lassan helyettünk...
38. perc körüli kijelentésével abszolút nem értek egyet.
Vannak több diplomás barátaim akiknek 5-6 sőt több gyermekük van akik nagy intelligenciával rendelkeznek.
Annyira izgalmas tema volt es visszaigazolta mindazt amit errol csak erzek gondolok meggyozodesem ! Nagyszeru riport volt megint ! Koszonom hogy van ez a podcast ! Fontos szolgalat !
..és tényleg, itt a mi Lölőnk! csak úgy sugárzik az értelem és az intelligencia belőle....
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az intelligencia és a műveltség nem egy és ugyanaz. Némi átfedés ugyan van köztük, de nagyon más a két dolog.
Jó beszélgetés volt.
A feketék valóban kevésbé intelligensek általában mint a fehérek. Az ázsiaiak pedig intelligensebbek, mint a fehérek. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének tömegével olyan feketék, akik intelligensebbek, mint sok ázsiai vagy fehér, mert vannak. És az is tény, hogy egy fehérnek ötször annyit kell gyúrni a konditeremben ugyanazért az izomzatért, mint egy feketének, mert fizikailag jóval fejlettebbek, mint mi. Nem vagyok szakértő, de gondolom azért alakult ki ez a különbség, mert ahol több a napfény, és jobbak a körülmények, ott egészségesebb leszel fizikailag viszont kevésbé kell az agyadat használni, míg a hidegben meg kell oldanod, hogy túlélj valahogy.
Friderikusz dicséretes igyekezete egy köznapi értelemben - érthető fejtegetésre -nemigazán sikerült ! Legalábbis szerintem ! Érdemes lenne -mégegyszer neki futni -különösen -így karácsony után ! Mint tudjuk a karácsony előtti és alatti feszültségek rengeteg bennünk szunnyadó feszültséget hoznak a különböző konfliktusok formájában a felszinre ! Ezek - akár komoly formákat is ölthetnek és nem mindíg a konfliktust okozó az igazi szenvedő ilyenkor ! Ennek következménye akár egy , vagy több évig tartó "mosolyszünetet" is okozhat a családokban ahol ezek szinte állandóan visszatérő események is lehetnek , de a karácsonyi időszak - nagyobb eséllyel hozza felszinre a szunnyadó és kibeszéletlen problémákat - állandó feszültségben tartva a feleket !
Ez szép és jó, de, senki sem lát túl a saját korlátain,..
Én közel húsz éve akasztok ki embereket azzal a kijelentésemmel, hogy a tanultság nem egyenlő az intelligenciával!☝️😄 Ezek szerint megelőztem a koromat😁 Megjegyzem fogalmam sincs mennyi az IQ-m, mert a talált tesztek általában mindíg a tudással voltak kapcsolatosak. Mármint a tanult dolgokkal, de ezek után megfogom nézni az ajánlott oldalt. Mert én intelligensnek tartom magam, és mások sem tartanak butának, de nem vagyok pl diplomás. Szóval kíváncsi vagyok🤓
Èrdekes volt😊
Epp jovo heten megyek Mensa IQ tesztre, érdekes volt, koszonom.
@@steabee huh, koszi. Annyira izgultam eddig, de igy már mindjart más. A mai vilagban az ember nagyon tud orulni egy negativ tesztnek, ma meg annak, ha levikizik.
@@belescus9853 nem igazán tudok ebben segiteni, mert nem Magyarorszagon elek. Ha jol tudom, mindenhol penzert vegzik el a tesztet elozetes bejelentkezes utjan és csakis szemelyesen. De nem eskuszom meg erre az infora, mert nem néztem utana, hogy melyik orszagban hogy mukodik.
...van 45 perced rá és csak logika...fizetős...
@@tundesorskalmar4068 itt két teszt van. Egy 20 perces, meg egy masfel oras.
Sok újat nem tudtam meg, de érdeklődéssel várom a könyvet. (előrendeltem)
Várom az "Élet Iskolájában" végzettek (Ahol Isten A Tanár) véleményét, amiben kifejtik, hogy ők nagyon sok szakmunkással találkoztak, akik sokkal okosabbak, mint akik egyetemet végeztek.
Annak oka, hogy bűnözők alacsonyabb IQ-val rendelkeznek, csak egyes bűncselekmény fajtánál igaz, fehérgalléros cselekményeknél tuti nagyobb a magasabb IQ-val rendelkezők aránya. Vagy az IQ és az erkölcs között is van összefüggés?
Azt gondolom, az az ország, ahol engedélyezni fogják, a megtermékenyített petesejtek közötti választást intelligencia alapján, az előnybe kerül. A gond az, ha ezt csak a társadalom egy része képes kifizetni, mert akkor genetikailag is kettészakadhat a faj, egy uralkodó rétegre és a dolgozók osztályára (rasszára).
IQ kutatása nagyon nem PC téma, erre nagyon érzékenyek az emberek. Kb. olyan ez, mint a pénisz hossza, arra sem panaszkodnak hogy kicsi, inkább mindenki azt mondja, neki az átlagnál nagyobb.
Az IQ elég kevéssé informális, viszont a Érzelmi Inteligencia határoz meg minket 90 0/0- ban!!Szomorú hogy az intrligencia igy lebutitva kerult bemutatásra, pedig ki hogy müködünk az életben, azt az EQ jelzi,,!!
az IQ-nak semmi köze ahhoz, az életben ki mennyire sikeres
a megvalósult talentumnak csak egy paramétere a veleszületett adottság
a valóságban nagyon kevés tehetséget fedezünk fel, akik az adottságaik alapján arra születtek, hogy nagyot alkothassanak
hiába van egy cigánygyereknek genetikailag veleszületett zenei tehetsége, hogyha amúgy a család a környezet az iskola annyit tud érte tenni, hogy autószerelőt csinál belőle
Faraday egy könyvkötő inas volt, Einstein a szabadalmi hivatalban dolgozott, József Attila egyész életében nélkülözött, Mozart közemberként lett eltemetve nemesi származása ellenére, mert annyi vagyona nem maradt, mindet elkártyázta.
Szóval erről ennyit, hogy a zsenialitást valami objektív mércéhez kössük, ami alapján ezek az emberek az élet minden területén a legjobbra számíthatnak.
Nagyon tetszett az interjú! Érdekes lett volna még feszegetni azt a kérdést, hogy ez az előrevetített pár évszázados "butuló tendencia" mennyire lehet folyamatos. Kis túlzással, de mondjuk 500 év múlva az utódaink "visszamásznak a fára" ? Vagy ez is csak olyan, mint egy szinusz hullám leszálló ága, amit majd újból egy felszálló ág fog követni?
Nekem az jött le hogy az inteligenia,alapvetően genetika.
"Nekem az jött le hogy az intelligencia,alapvetően genetika"- minthogy az is.
Tehát, ha jól értem, (mint a természetben bármi) a kialakulásához évszázadok, -milliók kellenek, lerombolni elég néhány évtized is.
A tehetség pótolható szorgalommal.
Jó kis videó, teljesen érthető. A társadalom iq hanyatlása is telitalálat, ez sokak számára szerintem már amúgy is érzékelhető. A probléma, hogy erre viszont még nem kutatnak megoldást és nyilván nem az említett eugenikus megoldásról lenne szó, de fontos lenne komolyabban górcső alá venni. Egy témakör pedig még jó lenne e mellé kiegészítésként, ez pedig a mesterséges intelligencia. E téren igen nagy eőlrelépések valószínűsíthetőek a jövőben és fontos lenne vele foglalkozni.
Ha az emberiség inteligenciája nem fejlődik, hanem csökken, a mesterséges inteligencia pedig rohamosan fejlődik, már vannak olyan példák, amit már a kutatás a mesterséges inteligencia segítségével oldott meg, mert az emberi képesség már képtelen lett volna egyedül megoldani. Mi lesz, ha a fejlődése megállithatatlan, kezelhetetlen, vagy irányíthatatlanná válik???
Aggasztó és elgondolkodtató mindenesetre.
super adäs mint,mindig! / Kerdes ,hogy mi a francert van agyon "Ps"-ve minden riport alany arca?! Räadäsul baromi amatör modon! Szerintem nagyon gäz ;) /
A legfontosabb az alkotó fantázia !
Ez egy kicsit politikai jövedelemjutás indoklásaként fogható fel, ezek a tényezők korábban is ismertek voltak és alkalmazták, azonban az úrnak el kellene olvasni Taylor híres labirintus kísérletét.
Sajnálom, hogy az érzelmi intelligenciáról nem volt szó csak az értelmirőll. Pedig szerintem
Mi az okosság? Az értelmi intelligencia
Mi a bölcsesség? : Az értelmi intelligencia együttérző felhasználása
Számomra az értelmi intelligencia semleges , fel lehet használni együttérzőn pl. gyógyításra vagy az éhezés felszámolására és felhasználható hidegen és kegyetlenül:
pl harci gáz, gépfegyverek és egyéb újabb fegyverek (pl. láncos bombák) fejlesztéséhez és gyártáshoz.
A sikerről pedig a Dalai láma mondása jut eszembe:
"Kevesebb sikeres és több együttérző emberre lenne szükség a Földön".
@@boglarkaszoradi4504 Köszönöm az észrevételt. Lehet hogy tévedek, mert tévedni emberi dolog mondta sün és lemászott a keféről...Számomra az alábbiakban benne van az együttérzés is..Golemannál ezt találtam :
Goleman öt érzelmi készség kategóriája
Kitágítva Howard Gardner intelligenciafajtáinak meghatározását, Salovey az érzelmi intelligencia öt kategóriáját jelölte ki. Goleman (1995) átvette Salovey definícióját, és a következő öt érzelmi készség kategóriát határozta meg:
A képesség felismerni és megnevezni saját érzelmi állapotunkat; megérteni a kapcsolatot az érzelmeink, gondolataink és tetteink között.
Az érzelmeink kezelésének a képessége - képesnek lenni ellenőrzést gyakorolni felettük, illetve a nemkívánatos érzelmi állapotokat kívánatosabb érzelmi állapotok irányába tolni el.
Képesség arra, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet (az önmotiválás képessége).
Képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra, illetve befolyásolni őket.
Képesség kielégítő kapcsolatok létrehozására és fenntartására. (Goleman, 1995)
@@boglarkaszoradi4504 Ezt másképp látom mint Ön. Ebbe látom bele :
"Képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra." Számomra ez az együttérzés.
@@boglarkaszoradi4504 Az együttérzés számomra azt jelenti, hogy a fordítsuk meget szoktam alkalmazni ha nagy döntésre készülök, vagy a másik számára fontos dologban döntök, akkor elképzelem mit éreznék ha velem tennék azt amit készülök a másikkal megtenni vagy hogy éreznék ha a másik úgy viselkedne velem ahogy én viselkedem vagy viselkedtem / bántam vele...ily módon napról-napra lehet fejleszteni az együttérzést..ez nem egy statikus állapot hanem egy dinamikus folyamat aminek eredményeképpen egyre erősebb és mélyebb együttérzést fejleszthetünk ki előszőr a szűk környezettel utána pedig egyre több emberrel kapcsolatban míg eljutunk odáig hogy az utcán is megkérdezzük az idegent: tudok segíteni? ha olyan helyzet alakul ki hogy a másik segítségre szorul és esélyes hogy el is fogadja a segítséget nem pedig tolakodásra gondolok amikor úton-útfélen azt kérdeznénk, hogy tudok segíteni?...
@@boglarkaszoradi4504 Nevezhetjük gagyinak az éhezés felszámolását mert mi nem éhezünk ha mi is éheznénk nem hiszem hogy így gondolkodnánk..lehet pálcát törni az afrikaiak fölött a kérdés, hogy érdemes-e? Ők legalább az életet választják és nem vetetik el a gyereket pl. attól való félelmükben, szorongásukban, hogy nem fogják tudni felnevelni , szerintem nem elítélni kellene őket hanem megtanítani őket a védekezésre és ingyen ellátni őket óvszerrel ha védekezni akarnak tudjanak is mivel...
@@boglarkaszoradi4504 Ha mi megteszünk mindent de ők nem akarják akkor sajnos nem tudunk segíteni...akarata ellenére nem tudunk segíteni senkin és önmaga ellen nem tudunk megvédeni senkit...csak azon tudunk segíteni aki elfogadja a felajánlott segítséget..pont erről írtam korábban hogy a segítéshez annak elfogadása is szükséges. . Nem hiszem hogy a sterilizálás lenne a megoldás. Ismereteim szerint a fogamzásgátló gyógyszerek nem vezettek eredményre az óvszeres történetről nem hallottam. Egyébként a felfogásom szerint egy otthonunk van a Föld és egy családunk az emberiség, a szívünk mélyén egyek vagyunk, mint egy nagy, közös élőlény...
Sándor jol kérdez , ahogy tole megszokott.... A Riport alany elképeszto ellnentmodásokkal szegélyezett utat járt be az eloadás során...
Közös környezet "gondolatban is halál ,a nemi identitás halála a, férfi, és nöre, felnőtt,vonatkozóan.
Nagyon érdekes volt!
Usa-beliektől (fehérektől) hallottam, hogy a feketéket nem anyakönyvezték a rabszolgság idején, ezért nem tudták, hogy kinek ki a rokona, ami sok problémát okoz nemzedékek során. -más: főrendű családoknál szokásban volt, hogy rokonokkal házasodtak, egészen közeliekkel is. Ez aztán genetikai hátrányokkal járt és jár.
26:33 - A magas(abb) IQ-ju ember nem biztos, hogy nem lesz bűnöző*; de szinte biztos, hogy sokkal kevésbé bukik le, nem kerül a statisztikákba sem ☺️🤔
* gyilkos lehet kevésbé lesz, de ha közben ügyeskedve sikkaszt stb., akkor szintén bűnöző.
Azt mondja, hogy az IQ-t nem lehet fejleszteni. Ez érdekes, mert úgy tudtam, hogy a 2nback teszteken gyakorlás igazoltan növeli az IQ-t.
Hát hogyne változna az IQ?
Saját magamon tapasztalom, hogy ugyan azt az IQ-tesztet
más eredménnyel írtam meg 20,15,10 és 5 éve is.
Mindig kicsit javult 5-10 pontokkal.
és
Azoknál is akik szintén így töbször elvégezték a tesztet.